Alapszabály. I. Általános rész

Átírás

1 AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú Egyesület Alapszabály I. Általános rész I/1. Az Egyesület alapadatai: - Teljes neve: AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú Egyesület. - Rövid neve: Albireo Amatőrcsillagász Klub. - Betűjele: AAK. - Székhelye: 8708 Somogyfajsz, Kossuth L. utca 62. (Kund Kastély) - Postacíme: 1071 Budapest, Damjanich u Körbélyegzője: felirata Albireo Amatőrcsillagász Klub, ábrája a Hattyú csillagkép és két csillag stilizált rajza. - Az Egyesület teljes jog és cselekvőképességgel rendelkező, önálló jogi személy. - Az Egyesület a Göncöl Szövetség (cím: 2600 Vác, Ilona utca 3., bejegyzés: 16/1993, Nógrád Megyei Bíróság) tagja. I/2. Az Egyesület célja: Törvényes keretet biztosítani a Szentmártoni Béla (1931, Hencse 1988, Hencse) által ben Somogy megyében, Kaposváron alapított Albireo Amatőrcsillagász Klub (AAK) keretében folyó amatőrcsillagászati tevékenységnek. Hozzájárulni a környezet és a társadalom fenntartható fejlődéséhez, a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez. Kutatás, ismeretterjesztés, szemléletformálás, oktatás, kulturális és kiadói tevékenység. I/3. Az Egyesület tevékenysége: - Műkedvelő eszközökkel csillagászati, meteorológiai és éghajlatváltozással kapcsolatos megfigyelések végzése és közreadása. - A megfigyelések feldolgozása és a szaktudományok eredményeinek amatőr munkákkal történő kiegészítése. - A tagság képzése és önképzésének segítése elsősorban kiadványok, internetes eszközök, rendezvények és táborok útján. - A széles tömegek megismertetése a tudományos eredményekkel, a figyelem felkeltése az környezet- és természetvédelmi problémákra, gyakorlati cselekvésre való serkentés, elsősorban sajtóközlemények, kiadványok és internetes eszközök útján. 1

2 I/4. Az Egyesület közhasznúsága: - A évi CLXXV. ún. civil törvény (a továbbiakban: Ctv.) 34. (1) alapján: A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. - A Ctv. 38. (1) alapján: A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. - A Ctv. 39. (1) alapján: A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 2

3 (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. - A Ctv. 42. alapján: (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. - A Ctv. 46. alapján: (1) A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. (2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. - A Ctv. Fenti rendelkezéseink figyelembevételével az Egyesület tevékenységét különösen a következő területeken végzi: 3. Tudományos tevékenység, kutatás. 4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. 5. Kulturális tevékenység. 6. Kulturális örökség megóvása. 7. Műemlékvédelem. 8. Természetvédelem, állatvédelem. 9. Környezetvédelem. 20. Közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások. - Az egyesület nem zárja ki - sőt ösztönzi -, hogy a tagjain kívül más is - lehetőleg minél többen - részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. - Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. - Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja. - Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve azoknak anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet választáson nem állít, és nem támogat. - Az Egyesület a tevékenységével és a gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb beszámolókat és adatokat az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. - Az Egyesület az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. - Az Egyesület az alábbi jogszabályokra való különös figyelemmel végzi a tevékenységét: évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, /2011 kormányrendelet-végrehajtási rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről; 3

4 évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról; 4. 5/2012 (02.16) KIM rendelet a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről; /2011. (XII. 29.) kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról. - Az Egyesület tevékenysége közhasznú, melynek során közfeladatokat lát el. A évi CLXXV. tv szerint közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. - Azon közfeladatok jogszabályi helyének felsorolása, amelyekhez kapcsolódóan az Egyesület a közhasznú tevékenységét végzi. Szögletes zárójelben, dőlt betűkkel az adott közfeladat megvalósítása céljából végzett konkrét tevékenység található, azzal az évszámmal ellátva, amióta az Egyesület azt a tevékenységet végzi évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 1. (2) a), b), c), e) és f), 12., 13., 38. h.), 54. és 55. szerint: Közreműködik és segíti a környezet és a környezeti elemek (természeti erőforrások) megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos gazdálkodást, a nemzetközi és határon túli együttműködést és a lakossági részvételt, különösen a környezet állapotának megismerésében és fenntartásában, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában. [Természeti állapot vizsgálata, elsősorban csillagászati, meteorológiai és besugárzási jelenségek megfigyelése, feldolgozása, közreadása. Oktatás, ismeretterjesztés, tájékoztatás, előrejelzések és térképek közlése az AAK Albireo folyóiratában, internetes portálján, közösségi-oldalán, valamint természettudományos nyomtatott és elektronikus sajtóban.] évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73., 76. szerint: Közművelődési rendezvények szervezése, rendezése és megtartása. [Csillagászati ismereterjesztő előadások és távcsöves bemutatások közművelődési, oktatási és múzeumi intézményekben. Múzeumok éjszakáján társrendező részvétel. Az AAK és rokon szervezetek elmúlt négy évtizednyi természettudományi, ismeretterjesztő és kultúrtörténeti kiadványinak gyűjtése, rendszerezése, digitalizálása és közreadása, papíralapon és elektronikus formában. Természettudományi ismeretterjesztő tartalmak és a szervezeti információk közlése internetes közösségi portálokon, a nyomtatot és az elektronikus médiában. Az AAK internetes szolgáltatásainak biztosítása, portál és levelezőlisták működtetése. Szentmártoni Béla hagyományőrző túrák Hencsén. Nyári táborokban társrendezői részvétel. Aszfaltcsillagászati kitelepülések és nyilvános bemutatók tereken, parkokban, közművelődési intézményekben, országos lefedettséggel. Albireo-életképek elnevezéssel fotó és dokumentumválogatás az AAK rég- és közelmúltjának eseményeiből internetes közösségi-oldalunkon. Amatőrcsillagászati Szemináriumok szervezése évi rendszerességgel (Somogyfajszon, Siófok). Albireo klubösszejövetelek folyamatos szervezése (Somogy megye, Budapest, Budapest- Békásmegyer). Az AAK 1971-ben elindult lapjának, az Albireonak ismételt megjelentetése negyedéves gyakorisággal, elektronikus folyóiratként. Albireo Astro-Channel internetes on-line és felvételről sugárzott természettudományi előadások.] 4

5 évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. (3): Kutatás, tervezés és fejlesztés a tudomány, technológia és innováció területén. [Természetismereti vizsgálatok, műszerek és megfigyelési módszerek fejlesztése, tesztelése. Természetmegfigyelés és az adatok feldolgozása, közreadása szakmai folyóiratokban és internetes portálokon. Természettudomány-történeti, valamint vonatkozó további kultúrtörténeti kutatások. Az egyesület tulajdonában lévő történelmi és új műszaki megfigyelőeszközök kihelyezése. Természettudomány-történeti emlékhelyek felkeresése, dokumentálása. Planetológiai-geológiai analógiahelyek felkeresése és dokumentálása.] évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény 6. a)-b), 13. (1) 1., 2., 4., 6., 7., 11., 12., 13., 15., 16., 18. és 19. szerint: Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit. Helyi környezet- és természetvédelem, helyi turizmus; kulturális örökség védelme. [Helytörténeti kutatás, publikációk, ismeretterjesztő előadások és túrák. Helyi közművelődési intézményekben előadások. AAK helyi és szakterületi csoportok szervezése, segítése, támogatása. Együttműködési megállapodások helyi, hazai és határon túli amatőrcsillagászati és természettudományos ismeretterjesztést végző társadalmi szervezetekkel, közintézményekkel, és gazdálkodó szervezetekkel.] - A közhasznú tevékenységek végzéséhez rendelkezésre álló erőforrások: a. Tagdíjak. b. Tagok és önkéntesek munkája természetbeni hozzájárulása. c. Tagok és önkéntesek tulajdonában lévő műszerek és infrastruktúra. d. A Göncöl Szövetség és tagszervezetei természetbeni támogatása és infrastruktúrája. e. Együttműködési megállapodás alapján a társszervezetek hozzájárulása és támogatása. f. Adományok. g. Hagyatékok. II. Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése II/1. Az Albireo nyilvános Egyesület, melynek bárki tagja lehet, aki az Egyesület tevékenységeiben részt vállal, vagy az Egyesület munkáját más módon hatékonyan támogatja. II/2. -Az Egyesületnek természetes és jogi személy tagjai vannak. - A tagsági forma szerint az Egyesületnek rendes és tiszteletbeli tagjai vannak. II/3. - A tagok a Közgyűlés által meghatározott mértékű éves tagdíjat fizetik minden évben. Az éves tagdíjat az Egyesület tagjai minden év március 1-ig kötelesek megfizetni előre esedékesen az Egyesület pénztárába, vagy bankszámlájára. - A tagoknak módjukban áll a megállapított éves tagdíjon felüli befizetésekkel is támogatni az Egyesületet. II/4. -Rendes tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesületbe felvételét kéri, az Egyesület alapszabályát betartja és tagdíját rendszeresen fizeti. A rendes tagokat az Elnökség 5

6 veszi fel. A tagfelvételi kérelemről az elnökség 8 napon belül dönt. A döntést írásban, elektronikus vagy hagyományos postai úton, az átvételt igazolható módon (kézbesítésbeállítás vagy tértivevény) közli az érintettel. A tagsági jogviszony az elnökségi határozathozatallal létesül. Elutasító döntéssel szemben az érintett 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez. Amennyiben másodfokon a Közgyűlés dönt a tag felvételéről, úgy a tagsági jogviszony közgyűlési határozathozatal napjával létesül. - Tiszteletbeli tag lehet az a kiemelkedő tudományos vagy közéleti személyiség, akit a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választ. A tiszteletbeli tagnak szavazati joga nincs, tisztségviselőnek nem választható. Tagdíjat nem fizet, és az alapszabály rendelkezéseit nem köteles betartani. - Egyesületi tag nem lehet az, aki nem teljesíti a tagi kötelezettségeit, külön erre irányuló írásbeli felszólítás ellenére sem; vagy hatályos kizáró határozat van vele szemben; illetve egyéb, törvényi előírások miatt kizáró feltétel teljesülése esetén. II/5. Egyesületi tagság megszűnése - A Ptk. 3:68. [A tagsági jogviszony megszűnése] alapján: (1) A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. - A Ptk. 3:69. [A tagsági jogviszony felmondása] alapján: (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. A Ptk. fenti, vonatkozó előírásaira tekintettel: - A kilépést az Elnökség hagyja jóvá. A kilépés esetén a tagsági jogviszony az Elnökség általi jóváhagyás napján szűnik meg. - Törölni kell azt a tagot, aki fél évig tagdíjfizetési kötelezettségének az elnökség által tértivevényes küldeményben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon közölt felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget. A törlés tárgyában hozott határozatot első fokon az Elnökség hozza meg. A törlés tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az Elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a Közgyűléshez lehet fellebbezni, a Közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A törölt tag tagsági viszonya az Elnökség általi törlő határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi törlő határozatot helybenhagyja - illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi törlő határozatot helybenhagyja - a Közgyűlés általi törlő határozathozatal napján szűnik meg. - Kizárás akkor kezdeményezhető, ha valamelyik tag megsérti az alapszabályt, illetve tevékenysége sérti az Egyesület vagy a tagság jogát. A kizárási eljárás során az Elnökség jár el 6

7 első fokon, a Közgyűlés másodfokon. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az Elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintett tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az Elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a Közgyűléshez, a Közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a Közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az Elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a Közgyűlés az Elnökség általi törlő határozatot helybenhagyja - illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a Közgyűlés általi törlő határozatot helybenhagyja - a Közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg. III. Az egyesületi tagok jogai és kötelességei III/1. Az Egyesület tagja jogosult a Közgyűlésen napirendi javaslat előterjesztésére. A tag a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. III/2. Az Egyesület minden tagja megválasztható egyesületi tisztségre. III/3. Az egyesületi tag betekinthet az Egyesület irataiba, jogosult az Egyesület tulajdonában álló tárgyak használatára. III/4. Az Egyesület minden tagja köteles az alapszabályt betartani. III/5. Az Egyesület minden rendes tagja köteles tagdíjat fizetni. IV. Az Egyesület Közgyűlése IV/1. A Közgyűlés: Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, és dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. 7

8 IV/2. - A Ptk. 3:74. a közgyűlés hatáskörébe utalja a következőket: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. - Az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja különösen a következőket: - Az Elnökség és a Bizottságok megválasztása. - A munkatervek jóváhagyása éves tervek esetén. - A tagdíj megváltoztatása. - Az éves beszámoló elfogadása. - Az éves költségvetés és záró elszámolás jóváhagyása. - Az Elnökség éves beszámolójának jóváhagyása. - A közhasznúsági jelentés jóváhagyása. - Tiszteletbeli tagság adományozása. - Más egyesülettel való egyesülés vagy az Egyesület feloszlatásának kimondása. IV/3. A Közgyűlés összehívása: - A Közgyűlést a felmerülő kérdések alapján, szükség szerint hívja össze az Elnökség, évente legalább egyszer. - Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az összehívás okának és céljának megjelölésével, ha azt a tagok legalább húsz százaléka írásban kezdeményezi az Elnökségnél. - Közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli. - A Ptk. 3:71. (1) d. alapján: A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai: - A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség írásban, elektronikus vagy hagyományos postai úton, a helyszín, az idő és a napirend közlésével, legalább 8 nappal a kitűzött időpont előtt gondoskodik. 8

9 - A Közgyűlés az érdemi vita előtt megállapítja a határozatképességet, szótöbbséggel megválasztja a Közgyűlés elnökét; jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt választ; valamint egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendről. - A Közgyűlés ülése nyilvános, azon megfigyelőként bárki részt vehet; az ülés nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. IV/4. A közgyűlés határozatképessége és határozathozatal: - A Ptk. 3:18. [határozatképesség] alapján: (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. - Amennyiben a Közgyűlést a határozóképesség hiánya miatt el kell halasztani, az ugyanazon a napon, azonos tartalommal, fél órával későbbre, másodszorra összehívott Közgyűlés a jelenlévők létszámára való tekintet nélkül határozatképes, kivéve az egyesüket célja módosításának és az egyesület megszüntetésének kérdését. A tagokat már az eredeti meghívóban is tájékoztatni kell a megismételt Közgyűlés helyéről és időpontjáról, valamint arról, hogy a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Megismételt Közgyűlés a minősített többséghez kötött kérdésben nem dönthet, ha - főszabály szerint - nem lenne határozatképes. - A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt. - A Közgyűlés határozatot hoz az esetleges minősített szótöbbségről vagy egyhangú szavazásról. - A Ptk. 3:76. (1)-(2) alapján: Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, valamint az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. - Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévő tagok legalább egyharmada, illetve személyi kérdésekben az érintett ezt kéri, egyéb esetekben nyíltan dönt. - Tisztújítás esetén a közgyűlés a tisztújításban nem érintett, jelenlévő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel két szavazatszámlátót választ. - Határozathozatalból való kizáró ok a Ptk. 3:19. (2) alapján: A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 9

10 - A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés lefolyását, az érdemi észrevételeket és a hozzászólók személyét; a döntés tartalmát, időpontját és hatályát; a megvalósításért felelős személyét; a mellette és ellene szavazók, valamint a tartózkodók számát. A jegyzőkönyv a levelező elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával válik hitelessé. - A közgyűlés határozatait az Elnökség elektronikusan teszi közzé, valamint szükségesség esetén az Elnök személyesen, vagy írásban közli az érintettel. V. Az Egyesület Elnöksége V/1. Az Elnökség: - Az Egyesület ügyintéző képviselő szervként eljáró Elnökséget választ 3 évre. Az Elnökség 5 főből áll: 1 Elnök, 1 Titkár és 3 tag. - Az Elnökségnek tagja nem lehet az a személy, aki korábban olyan más közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely szervezet a köztartozásokat nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a tag és a korábbi szervezet közötti kapcsolat megszakadásától számítva két évig áll fenn. - A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. V/2. Az Elnökség feladata és hatásköre: - Az Elnökség feladata az Egyesület munkájának irányítása a célkitűzéseknek, az alapszabálynak és a Közgyűlés határozatainak megfelelően. - Az Elnökség hatáskörébe tartoznak mindazok a vezetési, képviseleti vagy ügyintézési feladatok, amelyeket az alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. - Az Egyesület alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogokat az Elnökség gyakorolja. V/3. Az Elnökség ülései: - Az Elnökség legalább évi két alkalommal ülésezik. - Az Elnökségi ülés összehívásáról a felmerülő kérdések alapján az Elnök írásban, a helyszín, az idő és a napirend közlésével, elektronikus vagy hagyományos postai úton, legalább 8 nappal a kitűzött időpont előtt gondoskodik. - Az Elnökséget össze kell hívni, ha azt két tag írásban kéri. - Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. - Az Elnökségi ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökségi ülésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Minden egyes határozathozatalnál külön vizsgálni kell a határozatképességet. Amennyiben valamely elnökségi tag az adott ügyben kizáró okra tekintettel nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, a Ptk. 3:19. (2) szerint kell figyelmen kívül hagyni. - A Elnökség ülése nyilvános, azon megfigyelőként bárki részt vehet; az ülés nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 10

11 - Az Egyesület az Elnökségi üléseket elektronikus formában is megtarthatja. Határozatai nyomtatott formában, az Elnök aláírásával kerülnek hitelesítésre. - Az ülés az érdemi vita előtt megállapítja a határozatképességet, megválasztja a levezető elnököt és felkéri jegyzőkönyvvezetőt; valamint dönt a napirendről. - Az Elnökség gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a megvalósításért felelős személye, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. - Az Elnökség feladata az éves beszámoló elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése. - Az Elnökség feladata a döntések nyilvánosságra hozatala és azoknak az érintettekkel való közlése. V/4. Az Egyesület képviselői: - Az Egyesület képviselője az Elnök, illetve a Titkár. Akadályoztatásuk esetén az Elnök hivatalos meghatalmazás útján megbízhat harmadik személyt is az Egyesület képviseletének ellátásával. - A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. - A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. - A Ptk. 3:22. [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] alapján: (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. - A Ptk. 3:23. [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] alapján: (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát 11

12 visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. - A Ptk. 3:24. [A vezető tisztségviselő felelőssége] alapján: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. - Ptk. 3:25. [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése] alapján: (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. V/5. Az Egyesület iratainak nyilvánossága: - Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ideértve a közhasznúsági jelentést is, az Elnökséggel történt előzetes egyeztetés után bárki betekinthet, a V. Ptkra, az évi LXIII. Avtv-re, ill. a évi CXII. Infotv-re való különös figyelemmel. Az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, beszámolóinak közlése nyilvános. - Az egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi. V/6. Határozathozatalból való kizáró ok: A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: - Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül. - Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 12

13 VI. Az Egyesület Bizottságai VI/l. - A Közgyűlés Felügyelő Bizottságot választ, egy elnököt és két tagot, így az 3 főből áll, megbízatása 3 évre szól. - A Közgyűlés szükség esetén 3 3 főből álló Fegyelmi és Jelölő Bizottságot választhat. VI/2. A Bizottságok a Közgyűlés irányítása szerint végzik munkájukat, és beszámolással tartoznak a Közgyűlésnek. Ügyrendjüket a bizottságok maguk határozzák meg. VI/3. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: - Az Elnökség elnöke vagy tagja. - Az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. - Az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül. Kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást. - A fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. VI/4. A Felügyelő Bizottság közvetlenül a Közgyűlésnek tartozik beszámolni, mástól utasításokat nem fogadhat el. VI/5. A Felügyelő Bizottság feladata: - Figyelemmel kísérni az Egyesület jogszerű és alapszabályának megfelelő működését. - Ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, különösen a támogatások rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását. - Megvizsgálni az Egyesület mérlegét. - Évente legalább egyszer ülésezik, és évente legalább egyszer tájékoztatja a vizsgálatai eredményéről a Közgyűlést. - A Felügyelő Bizottság annak elnöke hívja össze, aki vezeti annak üléseit, képviseli azt és intézkedik a Bizottság döntéseinek végrehajtásáról az ülések közötti időszakban. - A Felügyelő Bizottság létszámának teljességéről a közgyűlés, működési feltételeiről az Elnökség gondoskodik. - A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - A Bizottság gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Bizottság döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. VI/6. 13

14 A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: - A szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé. - A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. VI/7. - Az Elnökséget a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség vagy a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. - Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. - Ha az Egyesület alapszabályával ellentétes működést állapít meg, joga van a Közgyűlést összehívni, vagy fegyelmi eljárást indítványozni az Elnökség tagjai, illetve az Egyesület alkalmazottai ellen. - A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, betekinthetnek az Egyesület gazdasági és egyéb irataiba, azokat megvizsgálhatják, az Elnökségtől jelentéseket, az Egyesület alkalmazottaitól pedig, tájékoztatást kérhetnek. - A Felügyelő Bizottság javaslata alapján az Elnökség feladata a megfelelő intézkedések foganatosítása, azok ellenőrzése és a végrehajtásról a Felügyelő Bizottság tájékoztatása. VII. Az Egyesület területi és szakterületi észlelőcsoportjai VII/1. Az Egyesület területi és szakterületi alapon nyugvó észlelőcsoportokat működtethet. VII/2. Az észlelőcsoportok minimálisan két egyesületi tag közreműködésével egy-egy adott településen vagy észlelési területen jöhetnek létre Albireo»helységnév vagy észlelési ág neve«klub néven. VII/3. A területi észlelőcsoportok tagjai egyszerű szótöbbséggel 3 éves ciklusra választanak vezetőt. A szakterületi észlelőcsoportok vezetőjét az Elnökség bízza meg 3 éves ciklusokra. VII/4. Az észlelőcsoportok nyilvántartását és munkájuk koordinálását az Elnökség végzi. VIII/1. Az Egyesület bevételei: - Tagdíjak. VIII. Az Egyesület gazdálkodása 14

15 - Az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatások, illetve adományok. - Közhasznú tevékenység végzéséből származó és ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek. - Egyéb cél szerinti tevékenységből származó és ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek. - Az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevételek. - Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételek. - Vállalkozási tevékenységből származó bevételek. VIII/2. Az Egyesület költségei: - A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). - Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). - A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). - A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. VIII/3. - Az Egyesület bankszámlái felett az Egyesület Elnöke és Titkára együttesen jogosultak rendelkezni. - Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítani. - A gazdálkodás közvetlen irányításáért az Elnök és a Titkár, illetve az Elnökség, esetleges megbízás esetén a megbízott ügyvivő a felelős. - Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. - Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. - Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. VIII/4. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: - A számviteli beszámolót. - A költségvetési támogatás felhasználását. - A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást. - A cél szerinti juttatások kimutatását. - A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok 15

16 társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. - A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét. - A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. IX. Az Egyesület megszűnése - A Ptk. 3:48. [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] alapján: (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. - A Ptk. 3:84. [A jogutód nélküli megszűnés okai] alapján A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. - A Ptk. 3:85. [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] alapján: (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. - A Ptk. 3:86. [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] alapján: (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a 16

17 megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. IX/1. A Ptk. fent hivatkozott részeire tekintettel az Egyesület megszűnik, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, valamint ha az arra illetékes állami szerv az Egyesületet feloszlatja vagy megállapítja megszűnését. IX/2. Az Egyesület megszűnése esetén a Közgyűlés eltérő rendelkezésének hiányában felszámolóként a megszűnt Egyesület volt ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség jár el. IX/3. Az Egyesület megszűnése esetén, amennyiben a Közgyűlés eltérően nem határoz, az Egyesület vagyona az Egyesület céljaival azonos, vagy ahhoz közel álló közérdekű célokra fordítható. X. Záró rendelkezés Ezen alapszabályt az AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú Egyesület május 31-i Közgyűlése elfogadta. Siófok, május 31. Rezsabek Nándor elnök P.H. 17