T/231. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/231. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, június

2 évi törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ELSŐ RÉSZ A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK I. Fejezet A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 1. (1) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. -ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/ 24. Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt megillető pénzösszeg vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is). (2) Az Szja tv. 3. -ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/ 32. Értéknövelő beruházás: a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt; b) ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. (3) Az Szja tv. 3. -a 72. pontjának a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: /E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/ /Adóterhet nem viselő járandóság:/ a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék; b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;

3 3 (4) Az Szja tv. 3. -ának 72. pontja a következő s) ponttal egészül ki: /E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/ /Adóterhet nem viselő járandóság:/ s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott a kormányrendeletben meghatározott Deák Ferenc ösztöndíj. 2. Az Szja tv. 7. -a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/ k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként több önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő befizetés esetén együttesen is legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladóan fizetett összeget; 3. (1) Az Szja tv ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A magánszemély a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint az általa megfizetett adóelőleg bevallására vonatkozó rendelkezés figyelembevételével az adózás rendjéről szóló törvény szerint, adóévenként adóbevallás adására köteles, kivéve, ha nyilatkozatot ad az adóhatósági adómegállapításra. Az adóévről adott bevallásban a magánszemély eltérő rendelkezés hiányában bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját, valamint a kifizető(k) és az általa megállapított, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával annak befizetendő vagy visszajáró különbözetét. (2) Figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is, az egyes külön adózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy amely adójának megállapítására maga köteles ha az nem tartozik az adóelőlegre irányadó szabályok hatálya alá a magánszemély az éves adóbevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban vallja be, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. (3) Az Szja tv a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A magánszemély az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem köteles bevallani:/ e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta; 4. Az Szja tv. a következő 12. -sal és a előtti címmel egészül ki: Adóhatósági adómegállapítás 12. (1) A magánszemély által az adóévre a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett bejelentés és nyilatkozatok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján az állami adóhatóság a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja. Az adóhatóság az adómegállapítás során

4 4 figyelembe veszi a magánszemély által az adóévben megszerzett összes olyan bevételt, amelyet a magánszemély e nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani. (2) A magánszemély az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha a) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, a helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemély munkáltatója fizette be, feltéve, hogy valamennyi munkáltató, illetve számfejtő, valamint az említett adományt igazoló pénztár adószámát a nyilatkozatban feltünteti; b) társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagja, és az adóévben kizárólag a társas vállalkozástól, a polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a bevételt juttató kifizető(k) adószámát az adómegállapítást kérő nyilatkozatban feltünteti. (3) Nem zárja ki az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz. (4) A magánszemély a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem tehet az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot, ha az adóévben a) egyéni vállalkozó volt; b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (23. ) meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett; c) megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot; d) tőzsdei ügyletből származó jövedelmet szerzett, valamint olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban e törvény szerint bevallási kötelezettség terheli; e) az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett; f) a kifizetőtől (a munkáltatótól) olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adóvagy adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli; g) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott; h) alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett; i) nem belföldi illetőségű magánszemély; valamint, ha az adóévre j) adókedvezményt kíván érvényesíteni ja) felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, jb) felnőttképzés díjának kedvezménye, halasztott kedvezménye, jc) számítógép kedvezménye, jd) alkalmi foglalkoztatás kedvezménye címén; k) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;

5 5 l) lakás önkormányzatnak történő bérbeadásával összefüggésben a szerződés megszűnése miatt adófizetési kötelezettsége van; m) fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; n) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőlegkülönbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles; o) tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett; p) a lakás célú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; q) a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles; r) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett; továbbá s) az adóév első napján e törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván; t) az a)-s) pontban nem említett esetekben is, akkor, ha törvény előírása alapján személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett. (5) Az adóhatósági adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye. (6) Az adóhatóság adómegállapítása során a magánszemélyt megillető adókedvezményeket a magánszemély nyilatkozatában megjelölt sorrendben érvényesíti. 5. Az Szja tv ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (17) Nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás) esetén egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló külön törvényben meghatározott nyugdíjelőtakarékossági számlán, valamint nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán és nyugdíjelőtakarékossági letéti számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által teljesített befizetések és átutalások, az osztalékból származó jövedelemként jóváírt és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek együttes összegét. E jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos olyan kifizetésről, átutalásról vagy átvezetésről rendelkezik, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak. 6. Az Szja tv ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a (3) bekezdésben említett magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján. (2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette. (3) Az (1) bekezdésben említett levonási lehetőség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője (ideértve az

6 6 örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője, házastársa, testvére egyikét, közülük azt a személyt illeti meg, akit a hallgató kérésére az (1) bekezdésben említett igazoláson befizetőként feltüntettek. 7. Az Szja tv ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Amennyiben a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a forintot nem haladja meg, a 35., a 36., a ok alapján adókedvezményt az ezen -okban meghatározottak szerint kiszámított de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint összegben érvényesíthet. Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a forintot meghaladja, a 35., a 36., a ok alapján adókedvezményt az ezen -okban meghatározottak szerint kiszámított de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő összegben érvényesíthet. A forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 35., a 36., a ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető. (3) Ha a magánszemély a 39. alapján adókedvezményt érvényesít és adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a forintot nem haladja meg, az érvényesíthető kedvezmény az említett -ban meghatározottak szerint kiszámított összeg. Ha azonban a magánszemély éves összes jövedelme a forintot meghaladja, a 39. alapján érvényesíthető kedvezmény az említett -ban meghatározottak szerint kiszámított összegnek a forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része. A magánszemély a 39. alapján adókedvezményt nem érvényesíthet, ha adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a forintot eléri vagy meghaladja. (4) A (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott kedvezmények együttes összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. (5) A rendelkezéseiben említett csökkentő tételek figyelemmel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. 8. (1) Az Szja tv. 44/A. -ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az adóhatóság ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a (6) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlája javára teljesíti, amelyre (amelyen) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve, amelynek terhére történt rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg. Amennyiben a megjelölt számlát vezető pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély a) más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;

7 7 b) tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja; c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában azzal, hogy az összeg a pénztárra száll az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja; d) az a)-c) pontban nem említett esetben az adóhatóságnak visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély nem tarthat igényt. (3) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói és más támogatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint kiadott igazolás alapján teheti meg, amely jogcímek szerint megbontva tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos mértéket is. Ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában a magánszemély, illetve ezen igazolásról szóló adatszolgáltatás alapján az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság az adóköteles jóváírások összegét. A munkáltató, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában említett lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. (2) Az Szja tv. 44/A. -a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint jogosult feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján fizetendő adóját megfizette az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja. (6) Az (5) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja. 9. (1) Az Szja tv. 44/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az adóhatóság ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt nyugdíj-előtakarékossági számlája javára teljesíti. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg.

8 8 (2) Az Szja tv. 44/B. -a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összeget húsz százalékkal növelten kell a magánszemélynek arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, amely adóévben számára nyugdíj-előtakarékossági számlája (számlái) terhére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás) történt. 10. (1) Az Szja tv ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (17) Ha a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a munkáltatónak a megosztás mellőzéséről, az említett végkielégítés összegéből az (1)-(16) bekezdésben foglaltaktól eltérően 18 százalék adóelőleget kell levonni. (2) Az Szja tv a a következő új (21) bekezdéssel egészül ki: (21) Az e rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. 11. Az Szja tv ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (17) A magánszemély az adóbevallásában negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (15)- (16) bekezdés rendelkezései szerint a negyedévben maga köteles. 12. (1) Az Szja tv. 49/B. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A vállalkozói adóalap a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legalább b) az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett, az (1) bekezdésben említett vállalkozói bevétel 2 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a vállalkozói adóalapot figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. (2) Az Szja tv. 49/B. -a a következő új (20) bekezdéssel egészül ki: (20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására a) a tevékenység megkezdése évében és azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott; b) abban az adóévben, amikor az egyéni vállalkozó évesített vállalkozói bevétele a megelőző adóév évesített vállalkozói bevételéhez viszonyítva nem éri el a 75 százalékot; c) az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően az adóévben és/vagy a megelőző adóévben elemi kár következett be. 13. Az Szja tv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:

9 9 üzletköri jelzőszám a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem b) zöldség- és gyümölcsüzlet c) hús, húskészítmény, baromfiüzlet d) hal és halkészítmény üzlet e) kenyér- és pékáruüzlet f) gyógyhatású készítmények szaküzlete g) festékek és lakkok üzlete h) vegyi áruk üzlete i) mezőgazdasági, méhészeti üzlet Az Szja tv a és a előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép: Kamatjövedelem 65. (1) Kamatjövedelemnek minősül figyelemmel az a)-d) pontok rendelkezéseire is a magánszemély által kamat címén megszerzett bevétel egésze, kivéve egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett belföldi pénzforgalmi bankszámláján jóváírt, valamint egyébként az a)-d) pontokban nem említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot. a) Bármely hitelintézeti betétszámla (ideértve a takarékbetétről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott takarékbetétet is), folyószámla, bankkártya-számla követelésegyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) szerint megszolgált kamat minősül kamatjövedelemnek. b) A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti ba) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat címén fizetett a bb) pontban nem említett bevétel, bb) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított jövedelem minősül kamatjövedelemnek. c) Az a)-b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, kamatjövedelemnek az az összeg minősül, amelyből az (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg. d) A biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült. (2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a nyereményalap egynegyede. Az adót ha a kamatjövedelem

10 10 a) kifizetőtől származik a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be b) nem kifizetőtől származik a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg, továbbá az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be a (3)-(4) bekezdések rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai figyelembevételével. (3) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. (4) E alkalmazásában a megszerzés időpontja: a) megszolgált kamat esetében az a jóváírási nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot is) szerint vállalt feltételek teljesültek, b) nyereménybetét esetében a nyeremény birtokba adásának napja, c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja. 15. Az Szja tv. a 67. -t követően új 67/A. -sal és a előtti címmel egészül ki: Tőzsdei ügyletből származó jövedelem 67/A. (1) Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben a) átruházott értékpapír árfolyamnyeresége; b) összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége. (2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül az értékpapírnak az (1) bekezdésben említett ügyletben történő átruházása esetén az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. (2) bekezdésének b) pontja, valamint az (5) bekezdésében említett esetek kivételével c) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével. (3) A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet legfeljebb annak mértékéig csökkenti az (1) bekezdésben említett tőzsdén a magánszemély által augusztus 31. napját követően kötött az (1) bekezdésben említett ügyletben az adóévben a) átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség), b) összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség, c) az adóévet (első ízben a évet) megelőző évben vagy az adóévet (első ízben a évet) megelőző két évben az a)-b) pont szerinti összegnek az adott évben a tőzsdei

11 11 ügyletből származó jövedelmet meghaladó része (elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban (a továbbiakban együtt: tőzsdei ügyletből származó adóalap). (4) A tőzsdei ügyletből származó adóalap után az adó mértéke 20 százalék. (5) Az adóévben az (1) bekezdésben említett ügyletben bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A nyilvántartásnak az e törvény szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget). (6) A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. A kifizető a forintra átszámított adatokat a bizonylaton feltünteti. (7) E alkalmazásában: a) összetett ügylet: olyan a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött tőzsdei ügylet, amelyet több tőzsdei ügylet (a részügyletek) összesített eredményére kötnek; b) származtatott ügylet: olyan tőzsdei termékre a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött tőzsdei ügylet, amelynek értéke valamely más tőzsdei termék (így különösen áru, részvény, kötvény, részvényindex, deviza) árfolyamától függ; c) ügyleten elszámolt nyereség: tőzsdei összetett ügylet esetében az ügylet egésze vagy az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján, tőzsdei származtatott ügylet esetében az ügylet alapján a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető bevételek (a továbbiakban: ügyleti bevételek) együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az ügylet, az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján vagy az ügylet teljesítése érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadások (ideértve az ügylettel, az ügyletet alkotó egyes részügyletekkel összefüggésben nyújtott befektetési szolgáltatás ellenértékét is) (a továbbiakban: ügyleti költségek) együttes összegét; d) ügyleten elszámolt veszteség: az ügyleti költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető ügyleti bevételek együttes összegét; e) az ügyleten elszámolt nyereség (veszteség) megállapításának időpontja az ügylet megszűnésének (lezárásának) a napja, azzal, hogy ha a tőzsdei összetett ügyletet alkotó valamely részügylet úgy szűnik meg (zárul le), hogy ennek következtében a tőzsdei összetett ügylet is megszűnik (lezárul), akkor a tőzsdei összetett ügylet tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a részügylet megszűnésének (lezárásának) a napja, és a le nem zárt részügyletet ettől az időponttól kezdve önálló ügyletnek kell tekinteni; (8) Az árfolyamnyereség, az értékpapír megszerzésére fordított érték, az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség és egyebek tekintetében értelemszerűen az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, valamint a tőzsde működési rendjét meghatározó szabályozások az irányadóak.

12 12 (9) A kifizető (befektetési szolgáltató) az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a tőzsdei ügyletekről a magánszemély részére kiállított bizonylat tartalmáról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító számát, valamint a magánszemély részére az adóévben általa kiállított bizonylatban feltüntetett összesített adatokat. (10) E rendelkezései helyett az árut átruházó magánszemély által a tőzsdei ügylet révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a tőzsdei ügylet (részügylet) áruval történő teljesítéssel szűnik meg. 16. (1) Az Szja tv a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Természetbeni juttatás:/ m) a kifizetőt ma) úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatás, mb) helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ és ), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ ), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata miatt figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is keletkező adóköteles bevétel; (2) Az Szja tv ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka. (3) Az Szja tv a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Az (1) bekezdés m) pontjában említett adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányával, telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg; az előbbiek helyett választható, hogy a számlaértékből úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében 50 százalék, telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek. 17. Az Szja tv ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka. (5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára a munkaviszony évközben történő megszűnésekor az (1) bekezdés szerinti arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnése napjára állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.

13 Az Szja tv. 77/C. -ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (18) Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett a) az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy b) az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának napjára megállapított ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 ezer forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek a letétbe helyezés, illetőleg a joggyakorlás sorrendjében összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. rendelkezései az irányadók. Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét. 19. Az Szja tv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul. II. Fejezet A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény módosítása 20. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. 21. A Tao. 2. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:: (4) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). 22. A Tao. 4. -a a következő 5. ponttal egészül ki: /E törvény alkalmazásában/ 5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedés, feltéve, hogy összege eléri legalább a jegyzett tőke 30 százalékát és az adózó a részesedés megszerzését a szerzésre vonatkozó szerződés csatolásával a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; 23. (1) A Tao. 5. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ide értve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) és a részleges átalakulással létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.

14 14 (2) A Tao. 5. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a közhasznú társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni. 24. A Tao. 6. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: (4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a célszervezet, az MRP, a közhasznú társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a ok figyelembevételével alkalmazza. (5) Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg. (6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmazni az adózónak a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy b) ha a 2. (2) bekezdésének e)-h) pontja, vagy a (3) bekezdése alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy c) ha az adóévben az évesített árbevétele a megelőző adóév évesített árbevételének a 75 százalékát nem éri el, vagy d) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. 25. (1) A Tao. 7. -a (1) bekezdésének gy) pontja helyében a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt csökkenti:/ gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést a (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, b) a bejelentett részesedés kivezetése értékesítés miatt következett be, feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta,

15 15 (2) A Tao. 7. -a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:/ c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében, a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegével, valamint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegével; (3) A Tao. 7. -ának (10) bekezdése a következő c) alponttal egészül ki: /Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke/ c) a részesedés könyv szerinti értéke, ha a bejelentett részesedés kivezetése értékesítés miatt következett be. (4) A Tao. 7. -ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül. 26. (1) A Tao. 8. -a (1) bekezdésének m) pontja helyében a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt növeli:/ m) az adózónál a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, vagy b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem érte az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, (2) A Tao. 8. -a (1) bekezdésének n) pontjának felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép: /Az adózás előtti eredményt növeli:/ n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti

16 16 eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha 27. (1) A Tao. 9. -ának címe helyébe a következő rendelkezés lép: Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása (2) A Tao. 9. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép /Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/ b) a közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával; (3) A Tao. 9. -a (3) bekezdése c) pontjának felvezető rendelkezése és ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Növelni kell az adózás előtti eredményt c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek az általa kiállított - az adózó részére az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, 28. A Tao a előtti cím és a 10. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Az iskolaszövetkezet adóalapja 10. (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)-(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. -okban, valamint - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésre - a VII. fejezetben foglaltakkal. (2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. (1) bekezdésének z) pontja és 7. (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték. (3) A megállapított osztalékot növeli a 8. (1) bekezdésének d), e), j), m) és n) pontja és a 8. (4)-(5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés. (4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

17 17 (5) Az iskolaszövetkezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minősül iskolaszövetkezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével. (6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni. (7) Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti. (8) E alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is, amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell feltételezni, hogy a tőkeleszállítás - az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig - jegyzett tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt. 29. A Tao a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha a közhasznú társaság célszervezetnek minősülő adózó jogutódja, akkor az adómentesen képződött saját tőke javára számolja el az átalakulást megelőző adóév utolsó napján a célszervezetnél adómentesen nyilvántartott eredménytartalék összegét. (7) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét. 30. A Tao. a következő címmel és 13/A. -sal egészül ki: A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adóalapja 13/A. (1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), g), gy), i), j), l), ly), m), n), o), p), r), t), u) és v) pontjaiban és a 7. (3), (8), (10), (18) bekezdésében foglaltakkal, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. (1) bekezdésének z) pontja és 7. (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel, növelve a 8. (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. (4)-(5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. -ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.