A meteorológiai tényezők szerepe a mezőgazdasági üzemi géprendszerek méretezésében
|
|
- Kornélia Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A meteorológiai tényezők szerepe a mezőgazdasági üzemi géprendszerek méretezésében Husti István Ajánlom dolgozatomat Sitkei György akadémikus úrnak 80. születésnapja alkalmából, jókívánságaim mellé, tiszteletem és nagyrabecsülésem jeléül. Bevezetés A közelmúltban megjelent egyik munkám bevezetőjében (is) utalok arra, hogy a mezőgazdálkodás örökös harc az ember és a természet erői között. Ezzel a megállapítással arra a klasszikus és sokak által deklarált igazságra kívánok ráerősíteni, hogy a mezőgazdasági termelés számtalan ponton kapcsolódik a természeti-környezeti viszonyokhoz, azon belül pedig meteorológiai jellemzőkhöz. Kézenfekvő, hogy az ember számára ebben a küzdelemben a legfőbb cél: nem szenvedni túl gyakran és túl nagy vereségeket, mindeközben maximálisan kihasználni a természeti adottságokat, illetve az időjárás által kínált lehetőségeket. Más megközelítésben: aki mezőgazdálkodásból kíván megélni, legyen tisztában azzal, hogy az időjárás esetenként még a legjobban kimunkált elgondolásokat is felboríthatja, veszélyeztetve ezzel a gazdálkodás sikerét. Azt gondolom, hogy a XXI. század első évtizede bőséggel szolgáltatott példákat ezen állítás igazolására. A mezőgazdálkodásban meghatározó növénytermesztés sikerességének egyik előfeltétele, hogy megteremtsük a termesztendő kultúra ökológiai igényei és az adott terület, illetve környezet ökológiai adottságai között az összhangot. A feladat azért sem egyszerű, mert amíg az ökológiai igények adottak és szinte állandónak tekinthetők, addig a környezeti adottságok dinamikusan változnak, sokszor az emberi szándéktól teljesen függetlenül. Utóbbira szemléletes példák sokaságát adja a meteorológiai jellemzők változása, illetve a változások kiszámíthatatlansága. Az elméleti szakembereket éppúgy, mint a gyakorló gazdálkodókat régóta foglalkoztató kérdés: mit lehet(ne) tenni az időjárás szeszélyeinek korlátozására, illetve hogyan lehet sikeresen gazdálkodni meteorológiai bizonytalanságok közepette is? A kérdésekre adható válaszok az idők során szaporodtak, s tartalmukban gazdagodtak.
2 Jelen tanulmányban a mezőgazdálkodás és az időjárási viszonyok kapcsolatával és összefüggéseivel egy sajátos terület, a mezőgazdasági gépesítés, illetve géprendszer-tervezés kapcsán foglalkozom. 1. A meteorológiai tényezők A mezőgazdasági termelés, különösen a növénytermesztés, a meteorológiai viszonyoktól erősen függő termelési-technológiai folyamatok halmaza. A meteorológiát szokás időjárástannak, esetleg légkörtannak is nevezni azon az alapon, hogy a Föld levegőburkában végbemenő folyamatokkal foglalkozó tudomány. Az időjárás a légkör pillanatnyi fizikai állapotainak egymásutánja, míg az éghajlat ezen állapotváltozások valamely területen érvényesülő rendszere. A meteorológiai tényezők integráns részét képezik a különböző mezőgazdasági modelleknek. Ennek illusztrálására szolgál az 1. ábra. METEOROLÓGIAI NÖVÉNY-jellemzők SUGÁRZÁS FAJTA CO 2 ÁLLAPOT FOTOSZINTÉZIS HŐMÉRSÉKLET LEVÉLFELÜLET LÉGZÉS BIOMASSZA NEDVESSÉG SZÁR KÁROS ELEMEK GYÖKÉR TALAJ- NEDVESSÉG TALAJ- HŐMÉRSÉKLET TÁPANYAG- ELLÁTOTTSÁG TÁPANYAG- UTÁNPÓTLÁS NÖVÉNY- VÉDELEM EGYÉB- ELJÁRÁSOK TALAJ-jellemzők AGROTECHNIKAI tényezők 1. ábra: A meteorológiai tényezők kapcsolata a talaj-növény-technika rendszeréhez (Ács, 2010 alapján saját szerkesztés) A meteorológiai tényezők hatással vannak: a növénytermesztéshez kapcsolódó munkákra (talajművelés, vetés stb.); az agrotechnikai eljárásokra (műtrágyázás, növényvédelem stb.);
3 a növények biológiai folyamataira (életfolyamataikra, fejlődésükre, termésképzésükre stb.). A környezet számos alkotóeleme befolyásolja a termeszthető növényfajokat, azok terméseredményeit és a termelés költségeit. A fény, a hőmérséklet (és a hőösszeg), továbbá a víz jelenléte vagy hiánya, kiegészülve az ásványi tápanyagokkal, eldöntheti a növénytermelés esélyeit. E tényezők adnak mással nem helyettesíthető jelentőséget az agrometeorológiának, mely Smith (1970) megfogalmazása szerint a mezőgazdasági meteorológia (agricultural meteorology) kifejezés rövidített alakja. A meteorológia tudományát a mezőgazdaság szolgálatába állítja, hogy a különböző termelési területen megvalósuljon egy tudatos földhasználat, illetve növelhető legyen a termés, a természeti erőforrások kizsákmányolása nélkül. Az agrometeorológia célja, hogy az éghajlatra vonatkozó ismereteket a mezőgazdaság számára hasznos információkká alakítsa. A gépesítéssel kapcsolatban az 1. ábrán látható meteorológiai tényezők sorából kettő érdemel különös figyelmet, melyek a gépi munkavégzés feltételeit alapvetően érintik, illetve befolyásolják. Ez a két tényező a sugárzás és a nedvesség. A sugárzást leginkább befolyásoló három fő éghajlati tényező: o a nap sugárzó energiája, o a sugárzást felfogó földfelszín alakja, o az előbbiek hatásait tovaszállító tenger- és légáramlatok befolyásolják. A zöld növények energiaforrása a napsugárzás, amely az elektromágneses spektrum 0,4 és 0,7 mikrométer közötti hullámhossz-tartományát foglalja el. Lényeges a fény erőssége, mert a különböző növényfajok más-más mértékben képesek hasznosítani az eltérő erősségű fényt. Fontos a nappalok hossza is. A földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság és az égbolt borultsága egyaránt befolyásolja a nappalok hosszát, illetve a napfény erősségét. Növekedésük során a növények két fő fényforrást hasznosítanak: a közvetlen napfényt és az égbolt szórt fényét. A növény zöld részei a fénybegyűjtő felületek. A fotoszintézishez
4 szükséges levélzet felületének jelentősége nyilvánvaló, azonban fontos szerepe lehet a levél alakjának és helyzetének, sőt a termés geometriai viszonyainak is. Watson, 1947 (in Spedding, 1978) vezette be az egységnyi levélfelület-index fogalmát, az egységnyi földfelületre jutó összes levélfelület jelölésére. Ez kifejezi a fotoszintézishez rendelkezésre álló felület nagyságát. Jó tudni azonban, hogy számos növénynél a szár, a kifejletlen levélburok és a virágzat is segíti a fotoszintézist. Részben összefügg a sugárzással a hőmérséklet is, amely különböző módon és mértékben befolyásolja a növények fejlődését, illetve a munkavégzés feltételeit. A hőmérséklet a földrajzi szélességtől függ és napi, illetve évszakos ingadozást mutat. Értékét befolyásolja a tengerszint feletti magasság is: csapadékmentes viszonyok között a tengerszint feletti magasság minden egyes kilométere kb. 10 C 0 csökkenést jelent. Ha a levegő nedves, akkor ez az adiabatikus anomália kb. 6 C 0 /km értékre csökken. A szárazföldön az élővilág léte a csapadéktól függ, amely gyakorlatilag nulla és több ezer mm között változik évente. Ezen belül mind az éves, mind az évszakos értékek jelentős ingadozást mutathatnak. Ugyancsak tág határok között változik a párolgás sebessége is. A nedvességet leginkább a víz talajfelszínen történő mozgása befolyásolja. Ugyanis a felszínre érkező vízáram (csapadék) két részre oszlik: a felszíni lefolyásra (ez az a vízáram, ami nem jut be a talaj mélyebb rétegeibe) és a felszíni beszivárgásra és infiltrációra (ez az a vízáram, ami bejut a talaj mélyebb rétegeibe). A talajfelszínre érkező vízáramok megoszlása függ a felszín domborzati karakterisztikáitól és a talaj tulajdonságaitól (elsősorban a talaj fizikai jellemzőitől és aktuális nedvességétől). A meteorológusok szemszögéből a talaj és a növényzet víztározóként funkcionálnak. A talajban tárolható vízmennyiség sokkal nagyobb, mint a növényi testben tárolható, amely viszont lényegesen nagyobb, mint a növény felszínén tárolható vízmennyiség. (Az arány, viszonylag durva leegyszerűsítéssel: 100:10:1.) Mindkét víztározó töltődik és ürül, de a növényi párolgás és a gyökér általi vízfelvétel révén kapcsolatban is vannak egymással.
5 A talaj-növény rendszerben megfigyelhető vízáramok közül a szakemberek általában három (A C) csoportot különítenek el, az áramok nagysága alapján. A) A legnagyobb áramok: a csapadék, a lefolyás és a párolgás. A csapadékról és a lefolyásról korábban már szóltunk. A párolgás három összetevőből áll: - a növényi párolgásból (transzspiráció), - a talaj és - a növényi felszínen levő víz párolgásából (evaporáció). A csapadék és a párolgás a meteorológusokat érdekli, míg a lefolyás a hidrológusok szakterülete. B) Közepesen nagy, de fontos áram az intercepció (víz tárolása a növényzet felszínén), illetve az intercepiált víz párolgása. Ez a víz be sem jutva a talajba gyorsan visszakerül a légkörbe. Így a talajba az intercepiált víz mennyiségével csökkentett csapadékmennyiség jut. Ezzel gyorsabbá válik a vízkörforgás, erősítve a lokális időjárási folyamatokat. Ez a jelenség a trópusokban a legkifejezettebb és ott nagy fontossággal is bír. C) A legkisebb volumenű vízáramok: harmatképződés (a levegőben levő vízgőz kicsapódása a növényzet felszínén), disztiláció (a talaj evaporációjából származó vízgőz kicsapódása a növényzet felszínén), gutáció (az a jelenség, amikor a növényi testből víz választódik ki a nővény felszínére) és vízabszorpció (az a jelenség, amikor a növényzet felszínén levő vizet a növényzet elnyeli, ez nyilvánvalóan a gutációval ellentétes folyamat). Ezek az áramok meteorológiai szempontból általában kisebb jelentőségűek, azonban a gépi munkavégzés feltételeit befolyásolják. A fényt, a hőmérsékletet és a vízellátást egyaránt befolyásolhatjuk, azonban az első két elemnél az emberi beavatkozás lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Jobb a helyzet a talaj vízellátását illetően, itt az öntözés jelentős mértékben alakíthatja az aktuális helyzetet. Tudni kell, hogy a növények eltérő módon hálálják meg a mesterséges vízellátást, ezért az öntözővíz mennyiségére és a kijuttatás időbeni eloszlására egyaránt ügyelni kell.
6 A vízellátással kapcsolatban különösen olyan kontinentális viszonyok között, mint ami hazánkra jellemző leginkább a vízhiány pótlására gondolunk. Gyakran megesik azonban, és erre bőven akad hazai példa is, hogy a belvizek levezetése jelent feladatot. A gépek alkalmazása szempontjából a belvíz sokkal nagyobb probléma, mint a szárazság. Spedding (1978) hívja fel a figyelmet arra, hogy az eddig tárgyaltak mellett a környezetnek számos olyan vonatkozása van, amely a növények fejlődése szempontjából fontos. A talaj, a domborzat, a lejtésszög, a tengerszint feletti magasság és a geomorfológiai paraméterek azonban főleg a már említett csoportok valamelyikének közvetítésével hatnak. Megjegyzendő még, hogy ahol nem tudjuk érdemben megváltoztatni a környezeti jellemzőket, ott érdemes a termesztendő növény célszerű kiválasztásával igazodni a körülményekhez. 2. A talaj és néhány jellemzője Számos szakíró deklarálta már, hogy a mezőgazdasági gépesítéssel összefüggésben kiemelt jelentősége van a talaj-jellemzőknek. Rázsó Imre (1965*) hívta fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági gépek vizsgálatainak nemcsak a gép munkájának minőségére, megbízhatóságára és tartósságára kell kiterjedniük, hanem a géppel kölcsönhatásban lévő mezőgazdasági anyagok, valamint a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságaira is. Ez utóbbiak vizsgálatára és az ezekkel kapcsolatos új vizsgálati módszerek kidolgozására különös gondot kell fordítani, mivel a tervezési bizonytalanságok egyik fő oka a géppel kölcsönhatásban lévő anyag fizikai-mechanikai tulajdonságainak nem kielégítő ismerete. ( * Rázsó Imre professzor 1964-ben elhunyt, azonban hivatkozott gondolatai 1965-ben, halála után, jelentek meg nyomtatásban.) Sitkei György már egy viszonylag korai (1967) munkájában is ráerősít az előzőekre, amikor azt írja, hogy az új mezőgazdasági gépek és technológiai folyamatok kidolgozása során mind több alkalmazott, sőt alapkutatásra van szükség, amelyek csaknem mindig kapcsolatosak a mezőgazdasági anyagok fizikai-mechanikai tulajdonságaival. Sitkei professzor munkásságának egyik központi területe ez idő szerint a talajokhoz kapcsolódott. Érdeklődésének indokaként említi, hogy a legtöbb mezőgazdasági gép valamilyen kapcsolatban áll a talajjal: - egy részük közvetlenül a talajt munkálja meg (ekék, tárcsák, boronák, hengerek stb.),
7 - más részük a talajból szed fel, vagy a talajba juttat növényi vagy egyéb szerves anyagokat (vetőgépek, burgonya- és répakiszedő gépek stb.), - míg az egyéb mezőgazdasági gépek a talajon közlekednek (erőgépek, betakarítógépek, szállítóeszközök stb.). A talaj tehát a mezőgépészetben az az anyag, melynek a fizikai-mechanikai tulajdonságai a legritkább esetben hagyhatók figyelmen kívül. A máig alapműnek tekinthető Mészáros-Sitkei (1965) kézikönyv is egyértelművé teszi ezt a megállapítást azzal is, hogy egy önálló fejezetet szentel a talaj legfőbb jellemzőinek és azok vizsgálati eljárásainak bemutatására Kégl László tollából. Részletes leírást találunk a talajon elvégezhető szöveti vizsgálatokról a következő felosztásban: - fajsúly, - nedvességtartalom, - szemcseösszetétel, - kötöttség, - higroszkóposság, - kapilláris vízemelés, - vízkapacitás, - konzisztencia, - zsugorodás, duzzadás. Hasonlóan alapos betekintést nyerhetünk a talajművelés során beálló közvetlen változásokról, illetve azok mérési módszereiről úm.: - a lazultságról és a lazításról, - a térfogatsúlyról és az összes pórusról, - a fajlagos és az összes belső pórusról, - az aprításról és az aprózódottságról. A felsorolt tényezők szinte mindegyike időjárás-függő, azaz az adott helyen és időben mérhető konkrét értékeik jelentős mértékben függnek az időjárási viszonyoktól. A meteorológiai jellemzők döntően befolyásolják a gépi munkavégzésre alkalmas időtartam hosszát (napok számát) és ezzel az adott munkafeladat elvégzéséhez szükséges géppark
8 teljesítőképességének nagyságát. Ez a körülmény a gépesítési kutatások, vizsgálatok során is figyelmet érdemel és indokolja a témával való foglalkozást. 3. A mezőgazdasági üzemi géprendszerek tervezése A sikeres mezőgazdálkodás egyik alapeleme a gazdaságos gépesítésben, illetve a racionális géphasználatban rejlik. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a ma már szinte minden mezőgazdasági műveletre kiterjedő gépkínálatból olyan üzemi géprendszert állítsunk össze, amely: - méreténél és funkcionális jellemzőinél fogva alkalmas az adott gazdaságban alkalmazott termelési technológiák megfelelő volumenben, optimális időben és minőségben történő végrehajtására, - kedvező fajlagos ökonómiai mutatókkal rendelkezik, mindenekelőtt a beruházási, illetve a géphasználati költség tekintetében. A gyakorlatban a jelzett kritériumokat kielégítő, ún. optimális üzemi/vállalati géprendszer kialakításának számos módszere terjedt el. Jóllehet az optimális géppark elméleti kategória, a gyakorlati munka során mégis arra kell törekedni, hogy minél jobban megközelítsük azt. Ez a törekvés biztosít kiemelt jelentőséget a géprendszerek méretezésének, illetve tervezésének. Ha ugyanis egy vállalkozás gépparkja alul-méretezett, akkor veszélybe kerül a tervezett feladatok elvégzése a megkívánt időhatárok között. Ha a géppark túlméretezett, akkor nem biztosítható olyan mértékű kihasználtsága, amely a gazdaságos géphasználat előfeltétele. Valamennyi, a géprendszer meghatározására, illetve fejlesztésére irányuló számítás elvi alapja az, hogy a géprendszer teljesítőképessége összhangban legyen az adott időszakban jelentkező gépimunka-igénnyel. Ez az alapfeltétel a következő általános formulával (mérlegegyenlettel) írható le: m x h p ahol: m: az adott időszakban elvégzendő munka mennyisége (például: 300 ha zöldtakarmány silózása), x: az adott időszakban szükséges gépek darabszáma (db), h: az adott időszakban rendelkezésre álló időtartam (például üzemórában), p: az adott gép, vagy gépcsoport időegységre jutó teljesítménye (például ha/óra).
9 Jóllehet a bemutatott összefüggés matematikailag egyszerű, a vele való géprendszermeghatározás mégis igen körülményes. Ennek okai: a számítást minden egyes műveletre külön-külön el kell végezni és a részeredmények időegységenkénti összeadása adja csak a végső eredményt; az egyes tényezők valós meghatározása több buktatót rejt magában, különösen vonatkozik ez: A) az adott időszakban rendelkezésre álló időtartamra, továbbá B) az adott gép, vagy gépcsoport időegységre jutó teljesítményadataira. A) Az adott időszak alatt munkavégzésre fordítható időtartamot befolyásoló tényezők A mezőgazdasági termeléstechnológiák egyes műveleteinek elvégzésére általában meghatározott időtartam áll rendelkezésre. Szokás biológiailag-agrotechnikailag optimális időtartamokról beszélni, mint olyanokról, amelyek alatt az adott munkavégzés lehetőségei (az igények és a feltételek oldaláról egyaránt) a legkedvezőbbek. Ezen időtartamok ismerete nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelésben, annak szervezésében. Meghatározásukhoz különféle szakirodalmi utalásokat, technológiai receptúrákat vehetünk alapul (például a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (illetve jogelődjei) géprendszervizsgálati tesztsorozata). Az így nyerhető adatok, mint országos átlag, jól orientálhatják a szakembereket. Könnyű belátni azonban, hogy konkrét üzemi figyelembevételük elsősorban az adott térségre jellemző helyi sajátosságok, illetve meteorológiai jellemzők miatt csak bizonyos korrekciókkal ajánlható. A továbbiakban a teljességre törekvés igénye nélkül a legfontosabb korrekciós szempontokat vesszük sorra, amelyek a szántóföldi növénytermesztés során mindig figyelmet érdemelnek. 1/ Általános az az összefüggés, hogy minden szántóföldi műveletre meghatározható egy optimális kezdési és befejezési időpont. Az időhatárok kijelölését döntően az időjárási viszonyok, illetve azokkal összefüggésben a termény-gép kapcsolatra visszavezethető munkaminőségi jellemzők alapján végezhetjük el. 2/ A számítások során a helyi meteorológiai viszonyokat feltétlenül figyelembe kell venni, hiszen területenként az országos viszonyoktól jelentős eltérések lehetnek. Jól igazolja ezt a 2.
10 ábra, amely Szolnok és Kaposvár (nagyjából a Duna két partjának geometriai súlypontjai ) meteorológiai állomásain július első 18 napján mért adatok alapján készült. Ez az időszak tekinthető hazánkban a kalászosok betakarítási dömpingjének. Az ábra világosan megmutatja, hogy a munkavégzésre alkalmas napok száma szinte minden esetben kevesebb, mint a biológiailag-agrotechnológiailag optimális időhatárok közé eső napok száma. Az ábrán szereplő példa esetén csak mintegy 5-6 %-ban (68 év közül csak 3-ban) állt ténylegesen rendelkezésre a teljes időtartam, azaz 18 nap. Gyakoriság (68 év = 100%) Napok száma ábra: Szolnok ( ) és Kaposvár ( ) meteorológiai eredményeinek 68 évre ( ) vonatkozó összesítése (Bánházi, 1977 alapján saját szerkesztés) A munkavégzésre rendelkezésre álló napok becslésénél négyféle becslést alkalmazunk, amelyek eredményeként átlagos hazai viszonyok között a gabona betakarítására rendelkezésre álló munkanapok száma a következő: 1.: teljes biztonsággal (100 %-os valószínűséggel): 4-8 nap, 2.: optimális biztonsággal (mintegy %-os valószínűséggel): 9-10 nap, 3.: átlagos körülmények között (nagyjából 50 %-os valószínűséggel): nap és 4.: a legkedvezőbb körülmények között (10 % alatti valószínűséggel): 18 nap.)
11 Azokban az esztendőkben, amikor a betakarítás kezdete időben eltolódik, a fajtalépcső felbomlása miatt ( összeérés ) a rendelkezésre álló időtartam akár %-kal is megrövidülhet, azaz a jelzett értékeknél alacsonyabbak figyelembevétele indokolt. A 3. ábrán az előző adatsor alapján szerkesztett diagram látható logaritmikus függvénykapcsolatban. Gyakoriság (%) 0, ,9 % 3. ábra: Az aratásra alkalmas napok valószínűségi eloszlása (július hó) (Bánházi, 1977 alapján saját szerkesztés) Hasonló okfejtést követve közöl adatokat Hunt (1983) az Iowában szántóföldi munkákra alkalmas napok becsült számára vonatkozóan, különböző valószínűségi szinteken. Az összeállítás kivonata látható az 1. táblázatban. A szántóföldi munkákra alkalmas napok becsült száma Iowában (részlet) 1. táblázat Valószínűség (esély) Hét Dátum Átlag 0,24 0,50 0,76 0,88 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1, ,1A megfigyelési 6,3időszak (18 nap) 5,2relatív értékei4,6 4, ,5 6,4 5,8 5,2 4, ,3 6,0 5,6 4,6 4,1 Forrás: Hunt, 1983.
12 A hazai adatokkal való összevethetőség érdekében tudni kell, hogy amíg hazánkban az időlépték a dekád (= 10 naptári nap), addig az Iowa-i adatok 7 napos munkahétre vonatkoznak. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy annak igen alacsony a valószínűsége (itt: 0,24), hogy 7 munkanapból 6-ot lehessen dolgozni, viszont lényegesen jobbak annak az esélyei (itt: 0,88), hogy 4 nap alkalmas lesz a szántóföldi munkavégzésre. 3/ A számításokat az is bonyolíthatja, hogy az azonos célra szolgáló berendezések időjárásérzékenysége eltérő. Tökéletesebb gépek alkalmazásával a rendelkezésre álló időalap esetenként %-kal is növelhető. 4/ A rendelkezésre álló időalap nagyságát befolyásolják a gépi munkák adott üzemben alkalmazott szervezési elvei. Nyújtott-, illetve több-műszak alkalmazásával jelentősen növelhető a naponként ledolgozható munkaórák száma és így a rendelkezésre álló időalap is. Az előzőekben egy-egy művelet végzésére fordítható időtartamok meghatározásával foglalkoztunk, hasonló megfontolásokkal élhetünk éves viszonylatban is. A továbbiakban olyan adatokat mutatunk be, amelyből kitűnik a szántóföldi munkák végzésére alkalmas napok száma dekádonkénti bontásban (2. táblázat). A szántóföldi munkák végzésére alkalmas napok száma dekádonkénti bontásban 1. dekád 2. dekád 3. dekád Összesen Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Forrás: Bánházi, táblázat Az előzőekben vázolt korrekciós igények értelemszerűen ebben az esetben is fennállnak, hiszen a helyi adottságok figyelembevétele éves szinten is éppen olyan fontos, mint rövidebb, kampányidőszakok esetén.
13 Az eddigiekből is kitűnik, hogy az adott időszakban ténylegesen rendelkezésre álló időtartam meghatározása nem egyszerű feladat. Fontos, hogy a rendelkezésre álló időtartam és az adott művelet elvégzésének optimális időintervalluma megfelelő viszonyban álljanak egymással, azaz a rendelkezésre álló időtartamok beleférjenek az optimális intervallumokba. Fontos ez azért is, mert az optimális időintervallumon belüli munkavégzés egyúttal a jó minőség előfeltétele. Ha tehát az alkalmazni kívánt gépek darabszámát növeljük, akkor nőnek a termelés költségei, viszont a munka elvégzéséhez szükséges időtartam lerövidül, ami az optimális időhatárokon belüli munkavégzésnek nagyobb valószínűséget ad. Ezzel ellentétes hatásokat vált ki az, amikor elsősorban költségcsökkentés címén a gépek darabszámát csökkentjük, ami a munkavégzésre fordítandó időtartam meghosszabbodásához vezet és így csökkennek az optimális időhatárokon belüli munkavégzés esélyei. A helyi optimum kialakítása ami a két ellentétes hatású tényező adott körülmények közötti szinkronba hozásával jön létre további megfontolásokat igényel. Fontos, hogy a bizonytalansági tényezőket teljes körűen számba vegyük és ütköztessük a várható költségtöbbletet az elmaradó haszonnal. B) A mezőgazdasági gép, vagy gépcsoport időegységre jutó teljesítményét befolyásoló tényezők A mezőgazdasági gépi munkáknál többnyire területteljesítményről (ha/h), illetve tömegteljesítményről (t/h) beszélünk. Adott gép, vagy berendezés megítélésénél alapinformációként kell kezelni a teljesítményt, hiszen az a használó szempontjából legfontosabb tulajdonságról, a teljesítőképességről tájékoztat. Értéke számítás vagy mérés útján határozható meg, méghozzá elvileg egyszerű módon. Azonban a mindenkori teljesítmény konkrét értékét, egy sor tényező és használati körülmény befolyásolja. (Például a talajban dolgozó eszközök területteljesítménye függ a talaj kötöttségétől, állapotától és nedvességi viszonyaitól, a művelés mélységétől és szélességétől, a művelőszerszám kialakításától és állapotától stb.) A VM MGI ajánlásai alapján a gyakorlatban általában háromféle teljesítményadattal dolgozunk. Ezek: Az alapidőre vetített gépteljesítmény, az ún. technikai teljesítmény (Alapidő: az az időtartam, amelynek során a gép rendeltetésének megfelelő munkát végez - például szánt, permetez stb.). A technikai teljesítmény jele: W 1, dimenziója: ha/h, t/h.
14 A produktív időre vetített teljesítmény (Produktív idő: az alapidő és a gép munkavégzéséhez szükséges egyéb időelemek - például fordulási, feltöltési stb. idők összege). Jele: W 01, dimenziója: ha/h, t/h. A műszakórára vetített gépteljesítmény. (Műszakidő: a gép munkában töltött teljes időtartama.) Jele: W 03, dimenziója: ha/h, t/h. Adott esetben az egyes teljesítményadatok között kimutatható kapcsolat áll fenn. Ezt illusztrálja a 4. ábra. P W 1 W 01 W 03 alapidő t produktív idő műszakidő 4. ábra: Az alapidőre, a produktív időre és a műszakórára jutó teljesítmény közötti kapcsolatok egy lehetséges esete (Saját szerkesztés) A gyári adatok üzemi korrekciójára, ugyancsak a VM MI által javasolt módszer lényege a következő: A vizsgálni kívánt gép tényleges munkavégzése során 100 méteres mérőszakaszon: meg kell mérni több helyen a gép gyakorlati munkaszélességét (amely többnyire eltér a gép szerkezeti munkaszélességétől) és ezekből átlagos munkaszélességet kell számítani, meg kell mérni a 100 méter megműveléséhez szükséges időt másodpercben. A mérőszakasz kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az tükrözze a terület átlagos jellemzőit. Fontos emellett a vizsgált berendezés helyes beállítása is.
15 A kapott eredmények alapján a gép technikai teljesítménye a következők szerint határozható meg: W 1 = B 36 t ahol: W 1 : a vizsgált berendezés technikai teljesítménye (ha/h), B: a gép mért - tényleges - átlagos munkaszélessége (m), t: a 100 méteres mérőszakasz megtételéhez szükséges időtartam (s). Az így kapott teljesítményérték már lényegesen megbízhatóbb, mint a prospektus adat, hiszen egy sor helyi tényezőt (talajviszonyok, termény-jellemzők) figyelembe vesz. Természetes, hogy ezeken túlmenően számításba kell még venni néhány olyan további tényezőt is, amelyek a konkrét üzemi viszonyok közötti teljesítményt feltétlenül befolyásolják, azonban hatásuk a mérőparcellán nem érződik (ilyenek például a tábla alakja és mérete, a műszaki kiszolgálás színvonala, a szervezési megoldások milyensége). A sokféle hatás komplex figyelembevételére, vizsgálatok egész sorának tapasztalatai alapján, a VM MGI USA-beli forrásokra támaszkodva az un. szántóföldi hatásfok tényező alkalmazását javasolja. Ennek értéke 0,45 és 0,90 között változik, a munkaműveletek függvényében. Az ajánlott értékeket a 3. táblázat tartalmazza. A táblázatban közölt intervallumon belül az alsó határérték közelében kell a szántóföldi hatásfok-tényező értékét meghatározni abban az esetben, ha: az üzemi táblaméretek relatíve kicsinyek, a táblák alakja többnyire szabálytalan, kedvezőtlenek a gépi munkához a domborzati adottságok, a műszaki kiszolgálás színvonala alacsony, kedvezőtlenek a gazdaság szervezési adottságai, a gépek többségének üzembiztonsága gyenge.
16 Talajművelés Szántóföldi hatásfok-tényezők értékei ágyeke 0,75-0,85 tárcsás borona, tárcsás eke 0,77-0,90 szántóföldi kultivátor 0,75-0,85 rugósfogú borona 0,65-0,80 sorművelő kultivátor 0,65-0,80 küllős kapa 0,75-0,85 Vetés önálló kukorica-vetőgép 0,60-0,75 kombinált kukorica-vetőgép (műtrágya, herbicid stb.) 0,45-0,65 gabonavetőgép 0,65-0,80 szórvavetőgép 0,65-0,70 Betakarítás kaszálógép 0,75-0,85 rendsodrók 0,65-0,90 bálázók 0,65-0,80 szálas szénaszállítók 0,65-0,80 járvaszecskázók 0,50-0,70 gabonakombájn 0,60-0,75 kukorica csőtörő 0,55-0,70 Egyéb növényvédő gépek 0,55-0,65 3. táblázat (Forrás: Bowers, 1981) A szántóföldi hatásfok -tényező ismeretében az előzőekben bemutatottak szerint meghatározott technikai teljesítményből a műszakórára vetített teljesítmény a következők szerint határozható meg: W 03 = W1 ahol: W 03 : a műszakórára vetített teljesítmény (ha/h), W 1 : a technikai teljesítmény (ha/h), q sz : a szántóföldi hatásfok. Az így kapott eredményt már viszonylag megnyugtató módon figyelembe lehet venni az egyes gépek, gépcsoportok várható műszakóra-teljesítményeként. q sz
17 Meg kell jegyezni, hogy a teljesítményadatok valós számbavételét a sok bizonytalansági tényező mellett is jól segítik az üzemi tapasztalatok, a következetes megfigyelések. Ezek a vezetői erények igen jól segíthetik a gépszükségleti számítások reális megalapozását is. Összegzés A szántóföldi növénytermesztés és azon keresztül a mezőgazdálkodás sikere több ponton függ a meteorológiai jellemzőktől. Ezek közül a sugárzás és a nedvesség a gazdálkodás lehetőségeit és eredményességét nagyban befolyásolják és a gépesítésre is hatással vannak. A sugárzással kapcsolatban a termesztendő növények hőigénye, míg a nedvességgel kapcsolatban a vízigény érdemel kiemelt figyelmet. A gépesítéssel kapcsolatban ezek a tényezők részben a munkavégzés feltételeit, részben pedig a vállalkozói géppark összetételét és nagyságát befolyásolják. A sikeres gazdálkodás érdekében törekedni kell arra, hogy egy adott vállalkozás optimális géprendszerrel rendelkezzen, azaz a gépparkja alkalmas legyen valamennyi műveletet az előírt minőségben, a biológiailag-agrotechnológiailag optimális időhatárok között elvégezni úgy, hogy a kapcsolódó ökonómiai kritériumok (fajlagos beruházási költség, géphasználati költség és élőmunka-felhasználás) is kedvező értékeken teljesüljenek. Jelen dolgozatban a meteorológiai tényezők mezőgazdasági gépesítésre gyakorolt potenciális hatásaival foglalkozunk. A témakör multidiszciplináris jellege igényli, hogy rövid áttekintést adjunk a meteorológiai tényezőkről és azoknak a talaj-növény rendszerrel való kapcsolatáról, továbbá a mezőgazdasági üzemi géprendszerek tervezésekor, illetve használatakor figyelembe veendő elméleti-módszertani tényezőkről. A dolgozat legfőbb következtetései megerősítik, hogy: - a meteorológiai jellemzők halmazából a mezőgazdasági gépesítést leginkább a nedvességgel kapcsolatos tényezők (csapadék, belvíz) befolyásolják, különösen a talaj fizikai-mechanikai tulajdonságain keresztül; - a géprendszerek tervezésekor, illetve a géphasználat szervezésekor számolni kell a meteorológiai tényezőkkel elsősorban az adott időszak alatt munkavégzésre rendelkezésre álló időtartam hosszának, illetve az adott gép/gépcsoport időegységre eső teljesítményének meghatározásakor. A dolgozat legfőbb üzenete: a mezőgazdasági gépesítést (vagy kissé tágabban: a mezőgazdasági műszaki fejlesztést) soktényezős, összetett, multidiszciplináris feladatnak kell tekinteni, s ennek megfelelő komplex szakmai tudással kell kezelni. Ebben az
18 ismerethalmazban nagy jelentősége van a géprendszerek tervezését és a géphasználat szervezését is befolyásoló meteorológiai jellemzők ismeretének is. Irodalom [1.] Ács F.: Agrometeorológia (ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet. Meteorológiai Tanszék) a=v&q=cache:tb3irqjdlbwj:nimbus.elte.hu/~acs/pdf/oktatas/agrometeorologia.pdf. Letöltés: október 1. [2.] W. Bowers: Fundamentals of Machine Operation. Deere and Company, Moline, IL, Second ed [3.] D.R. Hunt: Farm power and machinery management. Eight ed. 1983, ISU Press, Ames, IO. 342 p. [4.] Husti I.: A termelőberendezések kihasználásának alapkérdései a mezőgazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest, [5.] Mészáros I. Sitkei Gy.: A mezőgazdasági gépek vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, [6.] Sitkei Gy.: A mezőgazdasági gépek talajmechanikai problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest, [7.] Gy. Sitkei: Mechanics of agricultural materials. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN [8.] Spedding C.R.W.: A mezőgazdasági rendszerek biológiai alapjai. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1978.
Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenA leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*
A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenA KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenA magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu Az aszály tulajdonságai Természetes jelenség Relatív Vízhez köthető, a normánál kevesebb A vízhiány
RészletesebbenA vizsgálatok eredményei
A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenTALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenKorlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenAszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk
Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenBérgép KITE KOCKÁZATMENTES, TERVEZHETŐ, KISZÁMÍTHATÓ. Célunk a. Technológiai gépbérlet AJÁNLATOK
KITE Bérgép Célunk a KOCKÁZATMENTES, TERVEZHETŐ, KISZÁMÍTHATÓ mezőgazdasági termelés műszaki és technológiai biztosítása! AJÁNLATOK 2016 2 A KITE Zrt. Magyarországon, sőt Európában egyedülálló módon komplex
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Részletesebbenműszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenBorászati technológia I.
Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag
RészletesebbenA differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei
Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS
RészletesebbenKérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz
Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEnergiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon
Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1421 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAlpha-Vet Kft. sajtóanyag
Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker
RészletesebbenDr. Mesterházi Péter Ákos GPS csoportvezető. Liszkay Péter területi képviselő
2016.04.20 Dr. Mesterházi Péter Ákos GPS csoportvezető Liszkay Péter területi képviselő Termelési költségek megoszlása a növénytermesztésben Egyéb Műtrágya Személyi ráfordítás Gépi munka Növényvédőszer
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenNagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel
Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből
A precíz és hatékony mezőgazdaság a NAIK MGI szemszögéből A jövő mezőgazdasága fókuszban a hatékonyság NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) Gödöllő, 2018. november 22. Előadó: Dr. Gulyás Zoltán
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA dohányszárítás elmélete és gyakorlata
A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
RészletesebbenSzeretettel üdvözlöm Önöket!
Szeretettel üdvözlöm Önöket! Gyenes Károly Agrárgép üzletág www.dmker.hu Intenzív ültetvények, gyümölcsösök gépesítése korszerű megoldásokkal Mi kell egy ültetvény megvalósításához? Klíma (Hőmérséklet,
Részletesebben