EGRI BIKAVÉR A FOGYASZTÓK SZEMÉVEL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGRI BIKAVÉR A FOGYASZTÓK SZEMÉVEL"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDAS[GI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakir{ny EGRI BIKAVÉR A FOGYASZTÓK SZEMÉVEL Készítette: Jakab Zsuzsanna Budapest, 2010

2 Tartalom Ábrajegyzék Bevezetés Az Egri borvidék múltja és jelene... 7 a. A bortermelés helyzete Magyarországon... 7 b. Az Egri borvidék földrajza és természeti adottságai... 8 c. Az Egri borvidék történelme és annak hatásai napjainkra d. Bor szerepe a város életében ma e. Jellegzetes szőlőfajták, borok f. Szőlőtermesztés felügyelete Az Egri Bikavér története és szabályozása a. Az Egri Bikavér legenda b. Az Egri Bikavér története c. Az Egri Bikavér napjainkban d. Eredetvédelem EU szabályozása e. Az Egri Bikavér helyzete hazánkban, külföldön Bormarketing- az Egri Bikavér marketingje a. Bormarketing hazánkban b. SWOT analízis az Egri Bikavérre c. Egri Bikavér a 4P-n keresztül d. Szakértői vélemény Az Egri Bikavér ismertségének felmérése a. A kutatás célja és módszere b. A kérdőíves kutatás eredményeinek kiértékelése c. A kvantitatív kutatás eredményeinek összefoglalása Az Egri Bikavér népszerűsítésének marketing lehetőségei a. Háttér a megfelelő marketinghez b. Saját weboldal c. Közösségi marketing szerepe d. Egri Bikavér kommunikációja

3 e. Lehetőségek a borturizmusban f. Vinum Agriense Borrend az Egri Bikavér népszerűsítéséért g. Vásárláshelyi ösztönzés h. A minőség Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet Kérdőív a borokról

4 Ábrajegyzék 1.ábra Szőlőültetvények területének megoszlása fajtacsoportok szerint 2.ábra Az Egri borvidék szőlőültetvényei 3.ábra Szőlőmotívum az egykori noszvaji református templom festett famennyezetéről 4.ábra Szőlőültetvények területe fajtacsoportok szerint, területi egységenként, ábra Egri Borvidéki Verseny Bikavér kategóriájának legjobbjai 6.ábra A minőséget meghatározó tényezők 7.ábra Borkultúra útjai az Egri borvidéken 8.ábra Ön milyen gyakran fogyaszt bort az alábbi árkategóriákból? 9.ábra Az Ön számára ismerősen cseng az Egri Bikavér megnevezés? 10. ábra Ön tisztában van azzal, hogy az Egri Bikavérnek két klasszifikációs szintjét különböztetjük meg (klasszikus és superior? 11. ábra Ön szerint mi a legjobb módja annak, hogy többet megtudjon az Egri Bikavérről? 7. old. 9. old. 11. old. 13. old. 23. old. 29. old. 36. old. 48. old. 50. old. 53. old. 54.old. 5

5 1. Bevezetés Mikor pár évvel ezelőtt Németországban jártam, az engem fogadó családnak vittem néhány ajándékot, többek közt egy üveg Egri Bikavérrel is megajándékoztam őket. A családfő megkérdezte, milyen bor is ez, mert ő nagyon szereti a borokat, többek közt a magyar borokat is. Mondtam neki, hogy ez Egri Bikavér, mire ő rögtön elkezdte mesélni, hogy ő mennyire szereti, és hogy mennyire örül annak, hogy ezt kapta ajándékba. Számomra már az is meglepő volt, hogy Németország északi részén ismerik az Egri Bikavért, nemhogy ennyire pozitívan cseng számukra ez a név. Nekem, a borokhoz kevésbé értőnek, meglehetősen különös volt ez, hiszen az én szememben az Egri Bikavér egy nem túl drága, így egy nem is igazán jó minőségű borként élt, és nem értettem, hogy a német úrnak miért is volt ez ekkora különlegesség. Mikor hazaértem, rögtön elkezdtem kutakodni, hogy mi az oka ennek a kettősségnek, és rájöttem, hogy Egri Bikavér név alatt valóban értékesítenek kiváló minőségű borokat is, ugyanakkor a kevésbé jó minőségű, nagyon olcsó borok is megkaphatják ezt a nevet. Úgy gondolom, hogy a magyar fogyasztók nagy része laikusként látja a borokat, így nagy valószínűséggel bennük is felmerül a kérdés, hogy valójában milyen bor is ez az Egri Bikavér. Elgondolkodtatónak tartom, hogy egy ilyen név körül, mely ennyi ember számára cseng ismerősen, miért nem építünk ki egy, a jelenleginél sokkal pozitívabb imázst, hogy az Egri Bikavérről, az Egri borvidék zászlós boráról, a laikusoknak is a jó minőség jusson eszébe, ne pedig egy olcsó tömegborként gondoljanak rá. Dolgozatomban SWOT analízisen és a 4P-n keresztül bemutatom, milyen helyzetben van jelenleg az Egri Bikavér, hogyan látják a helyzetet a szakértők, és egyéni kérdőíves kutatásommal igyekszem rámutatni a fogyasztók véleményére is. Összefoglalom az eddigi intézkedéseket, valamint azt, hogy milyen jövőbeni tervek vannak kilátásban az Egri Bikavér népszerűsítésére. 6

6 2. Az Egri borvidék múltja és jelene a. A bortermelés helyzete Magyarországon Magyarország szőlőterületeinek nagysága a 90-es évek óta folyamatosan csökken, az akkori 136 ezer hektárról 2001-re 91 ezer hektárra esett vissza, s a KSH szőlőültetvény összeírásának előzetes adatai alapján 2009-ben mindössze ha szőlőültetvény volt található Magyarországon. Összetételét tekintve a sokféleség jellemzi, a termelt fajták legnagyobb részét (kb. 2/3-át) a fehér szőlő teszi ki es adatokhoz viszonyítva nőtt a vörösbort adó szőlők aránya, mégpedig 23%-ról 29%-ra, melyek nagy részét a Soproni- és Szekszárdi- borvidékek adják ábra Forrás:2009, Legnagyobb mennyiségben termelt fehérborszőlő az Olaszrizling (10%), ezt követi a Rizlingszilváni, majd a Chardonnay, vörös borszőlők közül a Kékfrankost (5%) termesztenek legnagyobb mennyiségben, majd következő a Zwiegelt és a Kékoportó (EU szabályozás következtében ma a (Kék)oportó helyett a Portugieser nevet használják a címkéken). Legnagyobb mennyiségben Németországba és Nagy Britanniába exportálunk, azonban exporttevékenységünk az utóbbi időkben visszaesett, így a figyelem elsősorban a hazai fogyasztókra irányul. A GfK adatai alapján a hazai piacon 2009-ben 5%-kal nőtt az otthoni 1 7

7 fogyasztásra vásárolt bor mennyisége, bár a jó minőség megbecsülése helyett inkább az olcsóbb, kommersz borok fogyasztása a jellemző. Palackozott borból 9%-kal kevesebbet vásároltak, míg a műanyag flakonos bor vásárlása 74%-kal növekedett, bár elmondható, hogy manapság egyre inkább kialakulóban van hazákban egy tudatos, igényes borfogyasztói réteg is. Egyre népszerűbbek a borfesztiválok, és a hazai fogyasztók elsősorban az ismert borvidékek borait preferálják. 2 b. Az Egri borvidék földrajza és természeti adottságai Történelmi borvidéknek nevezzük az olyan tájat, több települést magában foglaló, kisebbnagyobb földrajzi egységet, ahol évszázadok óta országos viszonylatban híres bort termelnek. Magyarországon 22 borvidék található, melyeket 5 (Tokajjal együtt 6) borrégióba sorolunk. A Felső- magyarországi borrégiót a Mátrai, a Bükki- és az Egri borvidékek együtt alkotják, s az Egri borvidék, a Mátrai-, és a Bükki borvidék között fekszik, az Északi középhegység és az Alföld találkozási vonalán. Az itt található szőlőültetvények területi nagyságát tekintve hazánk borvidékei között a 4. helyet foglalja el, a Kunsági-, a Mátraaljai- és a Tokaj-hegyaljai borvidékek után. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2008-as felmérése alapján az Egri borvidék a legkedveltebb magyar borvidék, melyet Tokaj, és Villány követ. Az Egri borvidék 6129 hektárnyi területen terül el, 3 melynek ma több mint 95%-a magántulajdonban van. A borvidék alapvetően két körzetre osztható, melyek között a borvidéket jelentő 18 település a következő képpen oszlik meg; egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya; debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét

8 Az Egri borvidék szőlőültetvényei 2. ábra Forrás: 2001, Bodnár László: Az Egri borvidék (melléklet) Az Egri borvidék kedvező természeti adottságokkal rendelkező területen helyezkedik el. Minden évszakban melegebb a hőmérséklet, mint az a földrajzi fekvése alapján várható lenne, így ez a terület a világ legészakibb területei közé tartozik, ahol még jó minőségű vörösbor készíthető. Az évi középhőmérséklet 10,5 C, az évi napsütéses órák száma óra, az évi csapadékmennyiség pedig 600 mm (30 év adatai alapján). 4 A borvidék adottságait tovább fokozza a talaj-, illetve a domborzati viszonyai is, hiszen azok megfelelő körülményeket biztosítanak a bortermelés minden fázisában. A szőlőtermesztéshez rendelkezésre áll a megfelelő talaj, hiszen megtalálható mészkő, agyagpala, valamint az Eger várost körülvevő több száz méter vastagságú riolittufa, kiválóan alkalmas a pincék kialakítására, mely elengedhetetlen a bor megfelelő tárolásához. Bár a talajviszonyok elsősorban a fehérszőlő termesztésnek kedveznek, a talaj sokszínűségének köszönhetően rendkívül széles az itt termesztett szőlőfajták, és a belőlük előállított bortípusok köre , Bodnár László: Az Egri borvidék 9

9 c. Az Egri borvidék történelme és annak hatásai napjainkra Eger környékén feltehetően már a honfoglalás előtt is jellemző volt a szőlőtermesztés, mely a török megszállásig szinte töretlen fejlődésen ment keresztül. A borvidék első virágkorát a XV.- XVI. században élte, mikor az ültetvények jelentős része egyházi kézbe került, s a mennyiség mellett a minőség is fontos tényező lett. Egyre több pincét vájtak, s így a XVI. század második felére jelentős pincerendszer épült ki. A XVIII. században egyre gyarapodott a szőlőskertek száma, azonban a XIX. század közepétől hanyatlani kezdett a szőlőtermesztés, majd az 1875-ben Egert is elérő filoxéra vész a szőlőterületek 93,5%-át elpusztította. Ennek következtében újra kellett telepíteni a szőlőskerteket, melynek köszönhetően megváltozott a terület fajtaösszetétele, új szőlőfajtákat telepítettek, valamint nagyobb fokú szabályozás vált szükségessé minden területen. Az egri borok történelmi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az arra járóktól ránk maradt írásos emlékek. Vályi András 1769-ben így írt az egri borokról: hegyeken nevezetes termékenységű s számos szőlők vagynak, e vidéken legjobb veresbort teremnek, vagy Fényes Elek 1847-ben írta: Eger népessége főként szőlőművelésből él. Az egri veres bor mind kellemes ízére mind tartósságára nézve a budaival vetekszik. 5 A régre visszanyúló történelemnek köszönhetően Eger környékén jelentős borkultúra alakult ki, melyet nagyban elősegített, hogy a bor, mint a vallási szertartások elengedhetetlen kelléke, kiemelt szerepet kapott a XVI. században, mikor Eger várában székelt a legnagyobb püspökség egyike. Az első pincék létesítése is az egyház kezdeményezésére jött létre. A borkultúra a szőlő- és bortermelés, valamint a borkereskedelem és a borfogyasztás időben egymásra rakódó hagyományainak minőségi rendszere, amely a termelés földrajzi adottságaiból, valamint a szőlővel és borral foglalkozó emberektől, nemzetek, népcsoportok sajátosságaiból ered , Nemes- Bakó- Antalóczi: Egri Borok könyve , Dr. Gaál Béla- Párdányi Miklós: Bormarketing- A magyar borok marketingje, 111.old. 10

10 Az Egri borvidék rendkívüli adottsága, hogy a várost körülvevő vastag riolittufa réteg első osztályú pincék vágásához, melyekben az elkészített bor megfelelő körülmények között tárolható. A pincék hőmérséklete egész évben állandóan C közötti, s a bennük levő mohák, nemes penész segítségével tökéletes légkör teremthető a bor érleléséhez. Eger környékén ma is több száz pince található, melyeket egykor a borgazdaság összenyitott, s így egy 17 km-es pincerendszer húzódik a föld alatt, melyen keresztül a városszéli Szala- völgytől egészen a belvárosi Széchenyi utcáig el lehetett jutni. Pincéket még ma is vájnak a területen, így a híres egri pincesorok mellett (Szépasszony- völgy, Tetemvár, Nagykőporos, Verőszala), érdemes ezeket is meglátogatni az arra járóknak. Szőlőmotívum az egykori noszvaji református templom festett famennyezetéről Forrás: 2000, Nemes- Bakó- Antalóczi: Egri Borok könyve A borkultúra mély nyomot hagyott a képzőművészetben is, hiszen borral kapcsolatos motívumok halmozottan jelennek meg a helyi címereken, épületeken, képzőművészeti alkotásokon, mint például a Fazola- kapun található szőlőfürt, vagy akár a noszvaji De la Motte- kastély dísztermének freskóján fellelhető jelentek. Ezen alkotásokon kívül természetesen nem feledkezhetünk meg a bor jelentőségéről az irodalomban sem. Például Petőfi Sándor Eger mellett című versében például így ír az egri borról: 3. ábra Ha jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az isten is megvetne 11

11 d. Bor szerepe a város életében ma Eger városának életében kiemelkedő szerepet tölt be a bor, s az Egri borvidék zászlós bora, az Egri Bikavér. Mivel a bortermelés meglehetősen hosszú múltra tekint vissza, több szempontból is a város életének részévé vált. A bortermelés a történelem folyamán, és ma is közvetlenül munkalehetőséget biztosít a borvidéken és környezetében élőknek, hiszen a szőlőtermesztés rengeteg kézi munkát is igényel, mint a metszés, a szüret stb., valamint a bortermelés összes szakaszában szükség van munkaerőre. A bornak szintén fontos szerepe van Eger városának turizmusában, hiszen egyre több érdeklődőt vonz a borturizmus az Egri borvidékre. A borturizmus a turizmus olyan speciális ága, mely a borhoz, mint vezérmotívumhoz kapcsoltan egy adott borvidék szőlőtermesztésének és borászatának eredményeit mutatja be, mellette a térség történelmi, kulturális és gasztronómiai jellegzetességeit is prezentálja. A borturizmus által a vendégek közvetlen, személyes kapcsolatba kerülnek a vendéglátókkal, ezáltal személyre szabott szolgáltatásokat kaphatnak, különleges tapasztalatokat gyűjthetnek. 7 A borturizmus jegyében egész évben programokkal várják az érdeklődőket, illetve lehetőség nyílik borkóstolásra, pincelátogatásra, bormúzeumok megtekintésére, valamint borral készült ételek fogyasztására a helyi éttermekben. Aki nem kifejezetten a borturizmus miatt érkezik a városba, nagy valószínűséggel az is meg fogja látogatni Eger hangulatos pincesorait, melyek közül legismertebbek: Farkasvölgy- Koszorú, Kisasszony- Torok, Kőlyuk, Kőporos, Szépasszonyvölgy, Tihamér és Verőszala. Eger városának turizmusa több ponton is összekapcsolható a borral, hiszen a legnagyobb nevezetességei magukon hordozzák a kialakult borkultúra jegyeit, valamint a legendák is szinte kivétel nélkül a török időkhöz, és harcokhoz kötik az Egri Bikavér megszületését

12 e. Jellegzetes szőlőfajták, borok Az 1800-as évek második felében, az Eger környékén is pusztító filoxéra vész nagy változást hozott a szőlőtermesztés minden területén. Ma is él az a feltételezés, hogy az Egri borvidék azonos a vörösbortermeléssel, azonban ez helytelen, hiszen az újratelepítésekkel megváltozott a borvidék fajtaösszetétele. Ekkor alakult ki a mai forma, ekkor kerültek a területre, és honosodtak meg a ma is termesztett szőlőfajták (pl.: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Medoc Noir és Merlot). A 2009-es szőlőültetvény összeírás alapján, az Egri borvidék 6129 hektáros területének 59,6%-a vörösbort adó szőlő, 40,2%-a pedig fehér borszőlő, s a csemegeszőlő területe elhanyagolható nagyságú. 4. ábra Forrás: 2009, 13

13 Az Egri borvidék két körzete közül az egriben inkább a vörösbor a meghatározó, míg a debrői körzetben szinte kizárólag fehérborral foglalkoznak. Ma a borvidéken termesztett fehérszőlők közül legnagyobb arányban a Leányka van jelen (24%), ezt követi az Olaszrizling (15,7%), majd a Rizlingszilváni (14,8%). A 4. helyen álló Muscat Ottonel 7,5%-ot tesz ki, míg a Hárslevelű 6,7%, a Zenit 5,6%, a Chardonnay 1,9%- kal képviselteti magát. Ami a vörösbort adó szőlőket illeti, első helyen a Kékfrankos áll (46,8%), majd következő a Kékoportó (18,8%) és a Zweigelt (17,1%). A Merlot 7,1%-ot tesz ki, míg a Cabernet Sauvignon 4,7%, a Cabernet franc 3%. 8 A borvidék legjellegzetesebb borai: Olaszrizling, Leányka, Muskotály, Chardonnay, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Bikavér. f. Szőlőtermesztés felügyelete Az Egri borvidéken már 1704-ben bevett szokásként emlegették a szüretidő meghatározását, s már 1713-ban megalkották a hegybírák elnevezést, akik a kerülők ellenőrzését, és a szőlőmunkák elvégzésének minőségét voltak hivatottak ellenőrizni. Az 1700-as évek közepén Eger Város Tanácsa statútumban szabályozta a hegyrendészeket, s 1772-ben olyan szabály született, melynek értelmében bárki birtokát el lehetett venni, ha nem művelte rendesen szőlőjét. Ez a szigorú szabályozás a XIX. század közepéig jól működött, azonban a filoxéra vész utáni újratelepítések a termelés szervezettebbé tételét és nagyobb fokú együttműködést kívánták mind országos, mind regionális szinten. Szükségessé vált a hegyközségek törvény általi szabályozása. A hegyközség, (vagy hegyi tanács, kertgazdaság ) egy gazdatársulás, mely egyrészről a hegy belső rendjét, fegyelmét hivatott megszilárdítani, míg másrészről feladata az értékesítés korszerűbbé tétele, a bortermelés minőségének javítása után a hegyközségek újbóli szabályozása vált szükségessé. Ma a magyar hegyközségi rendszer egy háromszintű rendszer, melynek csúcsán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa áll, alatta találhatók az egyes borvidékek Hegyközségi Tanácsai, akik az adott borvidéken található Hegyközségeket fogják össze , Bodnár László: Az Egri Borvidék , Nemes- Bakó- Antalóczi: Egri Borok könyve 14

14 A hegyközségi tanácsok feladata, hogy a hozzájuk tartozó hegyközségek rendtartásait szakmailag felülvizsgálják, s összehangolják, s rendszerezett adataikat szolgáltatják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé. További feladatuk, hogy szervezzék a piacokhoz jutást, a gazdasági együttműködést, s a borvidék eredetvédelmi, és minőségvédelmi ügyeit. Ellenőrzik a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartását, és első fokon eljárnak a különleges minőségű borok származási bizonyítványainak kiadásával kapcsolatos ügyekben. A hegyközség választott végrehajtó vezetője a hegybíró, aki csak törvényben meghatározott, szigorú követelményeknek megfelelve választható. A hegybíró felé támasztott követelményeket és feladatait a hegyközségi törvény szabályozza

15 3. Az Egri Bikavér története és szabályozása Az Egri Bikavér az Egri borvidék zászlós bora, melynek története egészen 200 évvel ezelőtt kezdődött. A Bikavér név, az eredetéhez kapcsolódó legendáknak köszönhetően szinte mindenki számára ismerősen cseng, bár csak jóval kevesebben tudják, valójában mit is takar. A kérdés bonyolultabb, mint gondolnánk, hiszen az elmúlt 200 évben a borvidéken végbement változásokkal együtt, a Bikavér nevet viselő borházasítás is folyamatos változásokon ment keresztül. a. Az Egri Bikavér legenda Az Egri Bikavér történetéhez rengeteg legenda fűződik, melyek nagy része a török időkhöz köti az elnevezés keltezését. Közülük is talán a következő történet a legelterjedtebb: Azt tartják, hogy az 1552-es ostrom idején, mikor a várvédők lankadni látszottak a folyamatos, embert próbáló harcban, a várkapitány, Dobó István megnyitotta a vár pincéit, és a harcolóknak bort hordatott szét. A vitézek a harc hevében ürítették az egri vörössel telt kupákat, amelyekből jócskán csorgott szakállukra, páncéljukra is. A várvédők bajuszáról, szakálláról csepegő vörös folyadékot meglátva, az ostromló sereg katonái között elterjedt a hír, vért, bikavért isznak a magyarok, azért olyan erősek. 11 Mivel a Bikavér legendájának nincs valós történelmi alapja, eredete a mai napig tisztázatlan. Egyes források szerint a bikavér elnevezés 1825-ben volt olvasható először Erdélyi János írásaiban, aki bikavér színű bort termő helyoldal -ról írt, azonban más források Garay Jánosnak, Szekszárd költőjének tulajdonítják a nevet. Ma a név az 1800-as években használt bikavér megnevezéshez képest egészen mást takar, hiszen ahogyan a történelem folyamán változott a borvidéken termő szőlők köre, a borvidék fajtaösszetétele, úgy változtak a bort adó szőlőfajták is. A bikavér nem más, mint egy borházasítás (Cuvée), ami különböző megkötéseknek eleget téve, bizonyos szőlőfajtákat, adott arányban tartalmaz. Az Egri Bikavér mai formáját csak a filoxéra vész

16 után vette fel, mikor a XIX. században megfogalmazott, jó minőségű vörösbor készítésének alapelvét Grőber Jenő az újonnan betelepített szőlőfajtáknak megfelelően korszerűsítette. 12 b. Az Egri Bikavér története Az Egri borvidéken a XV. századig szinte kizárólag csak fehérszőlőt termesztettek, azonban a török hódításnak köszönhetően megjelent a Kadarka. A XIX. századig nem is volt más vörös szőlő a vidéken, csak a Kadarka és annak egyes változatai. Az 1800-as évek második felében megjelent a Kékfrankos, az Oportó, s elvétve a Cabernet és a Merlot is megtalálható volt, így ezekből készülhetett akkor a Bikavér. A század végén Grőber Jenő továbbfejlesztette a Bikavért, változtatott az összetételen, s az termelési eljárást is korszerűsítette dél- franciaországi tapasztalatok alapján. A különböző fajtákat külön ültetvényeken termesztette, szüretelte, kezelte, s végül a külön tárolt fajtatiszta borokat házasította. Javított a Bikavér összetételén azzal, hogy behozta a korai érésű, illatos Medoc Noir-t, s így ekkor elsősorban a Kadarka, a Kékfrankos, az Oportó és a Medoc Noir adták akkor a Bikavért. Az 1960-as évektől a Kadarka és a Médoc Noir kiszorultak a területről, és helyükre a Zwiegelt, a Cabernet franc, a Cabernet sauvignon, a Merlot és a Kékfrankos került. A megváltozott fajtaösszetétel, egy más összetételű Bikavért is eredményezett, hiszen a korábbihoz képest egy savas jellegű, élénkvörös színű, gyümölcsös illatú bor vált jellemzővé. 13 Így volt ez a 80-as évek végéig, amikor elterjed a Merlot, a Cabernet és a Blauburger, s újra teret nyert a Kadarka. A Bikavér a régihez hasonlóan mélyrubin színű, lágy, bársonyos, gyümölcsös bor lett. Ma az Egri Bikavér az Egri borvidék zászlós bora, hazánk első eredetvédett bora, a Debrői Hárslevelű és az Egerszóláti Olaszrizling mellett az Egri borvidék harmadik eredetvédett bora , Nemes- Bakó- Antalóczi: Egri Borok könyve , Nemes- Bakó- Antalóczi: Egri Borok könyve 17

17 c. Az Egri Bikavér napjainkban Egri Bikavér, hazánk első eredetvédett bora A tervgazdálkodás idején sok változás következett be a mezőgazdaság területén, így a borgazdaságban is. Ebben az időben terjedt el a gépesítés, és a korábbi minőségi borkészítést felváltotta a mennyiség előtérbe kerülése. Ez a szemlélet azonban nem tett jót a Bikavér nevének, hiszen a korábbi minőségi Cuvée után, a fogyasztó egy kevésbé jó bort kapott. A rendszerváltás után azonban a minőség újból központba került. A Bikavér eredetének és minőségének garantálására július 12-én (az első Bikavér ünnepen) aláírták az Egri Bikavér kódexét, mellyel az Egri Bikavér eredetvédett bor lett (Apellation d Origine Controlée). Ezzel a rendelkezéssel az Egri borvidéken termelő valamennyi borásznak jogává vált az Egri Bikavér név használata, amennyiben eleget tett a szabályzatban leírt valamennyi megkötésnek. 14 Az eredetvédelem a bor földrajzi eredetének és az ehhez köthető humán, azaz emberi tevékenységtől függő eredetének szabályozását és védelmét jelenti, amelynek célja a magas értékű termékek előállításának ösztönzése, a szőlő- és bortermelők törvényes érdekeinek védelme, a fogyasztók tájékoztatása és törvényes érdekeik védelme, illetve a tisztességes piaci verseny ezúton történő szabályozása, a piacon megjelenő borok versenyképességének erősítése. Az eredetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések ezt a célt a szőlő- és bortermelés területi és borászati kategóriáinak értelmezésével és meghatározásával és az ehhez szükséges rendtartás kidolgozásával érik el. Mindezt a szőlő- és bortermelés hagyományaira és technológiai fejlesztésére, ökológiai és humán adottságaira alapozottan teszik. 15 Az 1997-es Bikavér Szabályzat Az első Bikavér szabályzat 13 éve lépett életbe, mellyel az Egri Bikavér hazánk első eredetvédett bora lett. Kimondja, hogy a bor megnevezése hivatalosan: Egri Bikavér, , Bodnár László: Az Egri Borvidék , Magyar Borkönyv Borok eredetvédelmi fejezet, 2.old. 18

18 Védett eredetű száraz vörösbor. Magában foglalja azokat a területeket, melyek a Bikavért adó szőlők származási helyéül szolgálhatnak, valamint felsorolja azon szőlőfajtákat, melyekből legalább hármat fel kell használni a Bikavér készítéséhez. Egy-egy bekezdésben megfogalmazza a minőségi és a szőlő feldolgozási elvárásokat, valamint a borminősítés, a forgalomba hozatal és az ellenőrzés módját. Ez a szabályzat a későbbiekkel szemben még lehetővé teszi az Egri Bikavér kimért borként történő értékesítését is. 16 A szabályzatot június 27.-én fogadták el, majd St. Donát napján (július 12-én), az első Egri Bikavér Ünnepen, írták alá az Egri Borvidék Hegyközségeinek elnökei as szabályzat 6 évvel később megszületett az újabb Bikavér szabályzat, mely valójában már nem csak az Egri Bikavérre, hanem a borvidék egy másik eredetvédett borára, a Debrői Hárslevelűre vonatkozó megkötéseket is magában foglalja. Ez már egy kétszintű szabályozás, különbséget tesz Egri Bikavér és Egri Bikavér Superior között, külön pontokba foglalja a rájuk vonatkozó szabályokat. Az előző szabályzathoz hasonlóan, azonban attól jóval részletesebben írja le a szőlőtermesztésre, a feldolgozásra, és az érlelésre vonatkozó megkötéseket. Megfogalmazza az Egri borvidék védett eredetű borai termelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének közös szabályait, s kimondja, hogy a bor előállítása az Országos Borminősítő Intézet által kiadott forgalomba hozatali engedély kiadásával fejeződik be. A termőhelyül szolgáló települések köre az 1997-es szabályzatban foglaltakhoz képest kiegészült Szomolyával is, mely település Borsod- Abaúj- Zemplén megyei község révén közigazgatásilag a Bükki borvidékhez tartozna, azonban ma már mégis az Egri borvidéket adó települések számát gyarapítja A felhasználható szőlőfajták köre is tovább bővült, mégpedig a Kékmedoc-kal és a Zwiegelttel, valamint megváltozott a cukorfok elvárt nagysága, míg az előzőben a Kékoportót kivéve mindegyiknek minimum17,0 MM cukorfok tartalommal kellett bírni, most már egyes fajtáknak a 19,0 MM cukorfokot kell elérniük. Superior bor esetén pedig ezektől is magasabb a határ , Bodnár László: Az Egri Borvidék (Bikavér szabályzat) /2003. (XII.31.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól 19

19 Az Egri borvidék védett eredetű borai Az Egri Bikavér szabályzat 1997 óta több változáson is átment, mind tartalmilag, mind pedig szerkezetileg, s a jelenleg hatályban levő szabályzat a 102/2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék borairól. Ahogyan a címéből is látszik, már nem csak az Egri Bikavérről szól, hanem az Egri borvidék 3 eredetvédett borának szabályozását foglalja magában, ugyanis a 2003-as rendelethez viszonyítva az eredetvédett borok köre tovább bővült az Egerszóláti Olaszrizlinggel. A rendelet 3 fejezetből tevődik össze, melyből az elsőben szakmai szabályokat találunk, mely gyakorlatilag az 1997-es szabályzat pontjait tartalmazza, viszont már a borvidék mindhárom eredetvédett borára vonatkoztatva. A második fejezet fogalmazza meg a 3 eredetvédett borra vonatkozó különös szabályokat, melyek a Debrői Hárslevelű, az Egerszóláti Olaszrizling, és az Eger. A legtöbb szabály az Eger védett eredetű borokra vonatkozik, melyen belül külön bekezdések a Muskotály és Siller kifejezések használatának szabályozásai, majd a 10. külön kitér az Egri Bikavér szabályozására. A III. fejezet már szintén egy általános rész, mely hasonlóan az első szabályozáshoz, leírja a védett eredetű borok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait. 18 Az Egri Bikavér A 9. paragrafus az Eger védett eredetű borokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, ahol az Eger név, és annak Egri változata egy OEM-kategóriába (oltalom alatt álló eredet megjelölés) tartozó földrajzi árujelző. Az ezt követő paragrafusban pedig megtaláljuk az Eger eredetmegjelölés Egri változatának, a Bikavér hagyományos kifejezéssel történő használatára vonatkozó szabályokat es rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól egy kétszintű szabályozás, így az Egri Bikavér esetében is két klasszifikációs szintet különböztet meg (az eredeti, 1997-es Bikavér Kódex -szel szemben). Ez a két szint a védett eredetű klasszikus bor és védett eredetű superior bor. A pontja az Egri Bikavér előállításához felhasználható szőlők körét fogalmazza meg, mely szintén bővült, s így ma már a Kékfrankos, a Kékoportó, a Blauburger, a /2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól 20

20 Cabernet franc, a Cabernet sauvignon, a Merlot, a Pinot Noir és a Kadarka, Zwiegelt, Menoire szőlőfajtákon túlmenően felhasználható Turán, Bíborkadarka és Syrah is. 19 A negyedik pontban találhatók a bor előállításához felhasználható szőlő természetes alkoholtartalmára vonatkozó megkötések, ellentétben az előző szabályzatokban megadott cukortartalomra vonatkozó megkötésekkel szemben. Az 5. pont megfogalmazza a borkészítés szakmai követelményeit, a 6. pont pedig részletesen leírja a házasítási szabályokat. A védett eredetű klasszikus borral szemben, a superior bort nem 3, hanem 5 bor házasításából kell készíteni, melyeket csak a 3. pontban felsorolt szőlőfajtákból lehet választani. Külön meg van szabva, hogy egyik bor aránya sem haladhatja meg klasszikus bor esetén az 50%-ot, superior bor esetén pedig a 30%-ot, s mind a három, illetve öt fajtának minimum 5%-ban megtalálhatónak kell lennie a házasításban. A védett eredetű klasszikus Egri Bikavérben a Kékfrankosnak kell a legnagyobb arányt képviselni, míg a Bíborkadarka és a Turáni aránya együttesen sem haladhatják meg a 10%-ot. A védett eredetű superior borban az előbb említett maximum 30%-os arányt figyelmen kívül hagyva, minimum 30%-ban, maximum 50%-ban kötelezően kell, hogy legyen Kékfrankos. Ezen felül külön megkötés, hogy az Egri Bikavér Superior borban a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg az 5%-ot, s a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon aránya együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot. A védett eredetű Egri Bikavér borokat az eredeti szabályban foglaltakkal szemben kizárólag palackban lehet forgalomba hozni, klasszikus bor esetén leghamarabb a szüret évét követő év november elseje után, superior bort pedig a szüreti évet követő második év május elseje után. A szabályzat külön kitér arra, hogy a Bikavér hagyományos kifejezést kizárólag az Eger eredetmegjelölés Egri alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni, illetve, hogy a címkén tájékoztató feliratként csak azoknak a szőlőknek a nevét lehet feltüntetni, melyek minimum 5%-ban fellelhetők a borházasításban /2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól,

21 d. Eredetvédelem EU szabályozása Az EU borreformjának köszönhetően minden, jelenleg is oltalom alatt álló borról december 31-ig el kell készíteni a használni kívánt földrajzi árujelzők termékleírásait, különben elvesztik az oltalmat. Ennek a dokumentációnak tartalmaznia kell az oltalomban részesítendő földrajzi nevet, a bor leírását, a konkrét borászati eljárást, borkészítésre vonatkozó korlátozást, érintett földrajzi terület határainak meghatározását, a hektáronkénti legnagyobb terméshozamot, valamint a borszőlőfajtákat, melyekből készülhet a termék, a termőhellyel való kapcsolatot. Az oltalomban részesített név megválasztása esetén fontos például, hogy a levédendő névnek csak az a része élvez védelmet, mely megkülönböztető szereppel bír. Így például az Egri borvidék védett eredetű borairól szóló rendelet 2009-ben hatályba lépett változatában Eger védett eredetű borokra vonatkozó szabályokat találunk, s külön paragrafus szól azokról a megkötésekről, melyek a Bikavér kifejezés, Eger eredetmegjelölés Egri alakjával való használatakor lépnek életbe. 20 e. Az Egri Bikavér helyzete hazánkban, külföldön Minden évben számos hazai és nemzetközi borversenyt szerveznek, melyeken általában nagy sikereket érnek el az Egri borvidék borászai is. Nemzetközi versenyek Az egri borok, és az Egri Bikavér is több nemzetközi versenyen előkelő helyen végzett 2010-ben is. Idén 34. alkalommal megrendezett Challenge International du Vin borversenyen az Egri borvidék lett a legeredményesebb magyar borvidék, hiszen a 42 magyar éremből 16-ot egri borászok kaptak. Dobogós lett többek közt a Thummerer Pincészet 2006-os Egri Bikavér Superior bora is, mely bor szintén bronzérmes lett a Decanter World Wine Awards 2010 versenyen is , Gál Péter, Sztanev Bertalan: Hogyan készítsünk termékleírást? I. rész 22

22 2010. október 10.-én rendezték meg Amsterdamban Hollandia legnagyobb borversenyét, ahol a Borszaküzlet kategóriában a St. Andrea Merengő Egri Bikavér superior 2008 borát a verseny legjobb borának választották. 21 Hazai versenyek Minden évben több hazai borverseny is megrendezésre kerül, ilyen az Egri Borvidéki Verseny is, ahol kiválasztásra kerül a legjobb fehér újbor, a legjobb fehér óbor, a legjobb vörös újbor, a legjobb vörös óbor, a legjobb Debrői Hárslevelű, a legjobb Rosé bor és természetesen a legjobb Egri Bikavér. A verseny során a bírálók által kiválasztott öt legjobb termelő borát Eger Város Magisztrátusa elé viszik, ahol az öt borból Eger Város kiválasztja a Város Borát egy évre. A 2010 május 18-án megrendezett versenyen, a legjobb Gróf Buttler Kft. Nagy Eged Egri Bikavére 2006 lett. 22 A borversenyen az alábbi Egri Bikavérek szerepeltek a legjobban: 5. ábra Egri Borvidéki Verseny Bikavér kategóriájának legjobbjai Össz. értékelés Termelő Dűlő/Megn. Évjárat 90 Gróf Buttler Kft. Nagy Eged ,90909 Kovács Nimród Bor. Rhapsody ,54545 Simon Pincészet Klasszikus ,4 Vitavin Kft Kovács Nimród Bor. Bazilika ,63636 St. Andrea Kft Merengő ,3 St. Andrea Kft Áldás ,2 Juhász Péter 2007 Forrás: 2010, 21 Élelmiszer Online: Challenge International du Vin borverseny, Bordeaux

23 4. Bormarketing- az Egri Bikavér marketingje A bormarketingnek nincs általánosan elfogadott definíciója, de miért is lenne, hiszen ez is marketing azzal a különbséggel, hogy egy bizonyos termékre vonatkozóan alkalmazzák, ami nem más, mint a bor. /Philip Kotler/ 23 a. Bormarketing hazánkban Az agrárgazdaság területén, így a borágazatban is, a gazdaság más területeivel ellentétben a marketing tevékenységeket nem önállóan végzik a vállalatok, hanem egy úgynevezett közösségi marketing keretein belül, így a termelők, a feldolgozók és a forgalmazók közösen használják ki a marketing adta lehetőségeket. Ennek kialakulását elsősorban az indokolja, hogy a mezőgazdasági termékek több tekintetben homogének, a piacon elsősorban kis- és közepes vállalatok vannak jelen, akik maguk nem tudják megoldani a reklámozást, s nem utolsó sorban az EU több esetben tud forrást biztosítani. A közösségi marketing feladata, hogy különböző marketing eszközökkel javítsa a bor helyzetét kül- és belföldön, segítse a termelők piaci munkáját, és növelje a hazai termelők versenyképességét. A bor esetében azért is van kiemelten fontos szerepe a megfelelő marketingnek, mert a bor országeredet imázsa jelentős hatást gyakorol a vásárlási döntésre. A közösségi marketing leggyakrabban használt eszközei a piackutatás, információs rendszerek kialakítása, kiadványok terjesztése, kiállítások szervezése, borkóstolók rendezése, reklám és promóciós tevékenységek. 24 Hazánk az első lépéseket már 1996-ban megtette a közösségi bormarketing irányába, azonban az első konkrétumokat 2000-ben fogalmazták meg. Az elérendő célokat 2013-ig fogalmazzák meg, melynek középpontjában a magyar bor imázsának megteremtése, a borkultúra fejlesztése, illetve a borturizmus népszerűsítése áll. Tehát a cél egy egyértelműen azonosítható, és pozitív üzenetet hordozó termék, jól képzett, egyértelműen szegmentálható, igényes fogyasztói réteg, illetve egy bor köré szervezett, komplex szolgáltatáscsomag kifejlesztése, amely a borvidékek saját arculatát tükrözi, erősítve a , Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje, 49.old , Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje 24

24 termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát. Sajnos az eredetvédelemmel kapcsolatos kérdések háttérben maradtak, függetlenül azok kiemelkedő jelentőségétől. 25 b. SWOT analízis az Egri Bikavérre Ahhoz, hogy lássuk, milyen helyzetben van az Egri Bikavér ma, és milyen út áll előtte, célszerű készíteni egy SWOT analízist, mely összefoglalja, mik az erősségei, gyengeségei, milyen lehetőségei vannak, és milyen veszélyek fenyegetik. Erősségek Jó hírnév Kedvező természeti adottságok Régre visszanyúló szakértelem Történelem, legendák Lehetőségek Eredetvédelmi szabályok Superior elkülönítése (Bor)turizmus Egri Csillag Gyengeségek Alacsony minőség elterjedése Rossz árazás Gyenge marketing tevékenység Bonyolult rendszer, nincs egység Veszélyek Szekszárdi Bikavér Borhamisítás Erősségek Kétségtelen, hogy az Egri Bikavér meglehetősen ismert mind a hazai fogyasztók, mind pedig a külföldiek körében. Az Egri borvidék zászlós boraként, hazánk legnagyobb mennyiségben értékesített vörösboraként, szinte minden hazai fogyasztónak ismerősen cseng a név. Ezt a hírnevet elsősorban a hozzá fűződő legendáknak köszönheti, melyek szinte mindegyike a török időkhöz kötődik. Az Egri Bikavér hosszú múltra tekint vissza, mely idő alatt a borászok nagy szakértelemre tettek szert, amit folyamatosan tovább örökítettek az újabb generációknak. Ez a szakértelem tükröződik a bor minőségében is. A borkészítésnek több évszázadra , Sztanev Bertalan: Ismét Bormarketing a téma 25

25 visszanyúló történelme van az Egri borvidéken, napjainkban is fontos része az ott élők életének, a művészetnek, hiszen ez idő alatt fontos hagyományok teremtődtek. A történelmi háttér mellett nem elhanyagolhatók a borvidék természeti adottságai, melyek szintén lehetővé teszik a jó minőségű alapanyag termesztését, és ezáltal az igazán jó minőségű bor készítését. Ez a négy tényező együttesen egy biztos hátteret nyújt ahhoz, hogy az Egri Bikavér továbbra is egy ismert bor lehessen, sőt megfelelő alap ahhoz is, hogy jó kommunikációval pozitív imázst teremtsünk neki. Gyengeségek Nem szabad megfeledkeznünk a gyengeségekről sem, hiszen nem csak a jó minőségű Egri Bikavér van a polcokon, hanem nagy mennyiségben kapható az alacsony minőségű Bikavér is. Azon fogyasztók számára, akik nem ismerik teljes mértékben a magyar borpiacot, könnyen visszatetsző, rossz benyomást keltő lehet ez az alacsony áron elérhető, gyengébb minőségű bor, mely feltehetően rontja a jobb minőségű Bikavérekről kialakult képet is. Szintén a gyengeségek közé sorolandó, hogy a borászok eltérő érdekeinek köszönhetően a termékek nem megfelelő áron kerülnek a fogyasztók elé. Több termelő érdeke, hogy alacsony áron értékesítse termékeit, azonban ennek köszönhetően a jobb minőségű borok árát is vissza kell fogni, hogy eladható legyen. Amíg egyes termelők számára a nagy mennyiségben történő értékesítés a cél, mások számára pedig a prémium minőségű termék magas áron történő értékesítése, addig nem lehet egységet teremteni sem minőségben, sem árban. Az Egri Bikavér mögül hiányzik a megfelelő kommunikáció is. Kevés reklámmal találkozhatunk, s a hozzá kapcsolódó marketing tevékenységek (kiállítások, borkóstolók) meglehetősen koncentráltak földrajzilag. Sajnos hazánkban a minőségi borok iránt, így az Egri Bikavér iránt sincs akkora érdeklődés, hogy az emberek sokat tegyenek a megismeréséért, így ezek a marketing tevékenységek csupán az emberek szűk köréhez jutnak el. További problémát jelent, hogy az Egri Bikavér előállítása, s a név használata mögött egy elég összetett szabályozás áll, ami egy laikus fogyasztó számára valószínűleg teljesen ismeretlen. Nem ismeri a kritériumokat, melyeknek eleget kell tenni, így nem tudja, hogy valójában egy ellenőrzött minőségű borról van szó, és akkor még nem beszéltünk a két 26

26 klasszifikációs szintről. Ha mégis tisztában lenne ezekkel, akkor ott van az átláthatatlan rendszer, a rengeteg pincészet, melyeket nehezen lehet számon tartani. Felmerül a kérdés, hogy vajon melyik pincészettől érdemes választani, hiszen bár mindkét bor Egri Bikavér, mégis egészen eltérhetnek egymástól. Ezek a bizonytalanságok, kérdések, és az információ hiány, mely az Egri Bikavért körül veszi, mind olyan dolgok, melyeket feltétlenül erősíteni kell, javítani kell rajtuk, hiszen mind gyengítik az Egri Bikavérről kialakult képet. Lehetőségek Az Egri Bikavér előtt számos lehetőség is sorakozik. Ilyen például az eredetvédelmi szabályozás, mely védi és erősíti a helyi borászatokat, hiszen ennek köszönhetően kizárólag ők állíthatnak elő olyan Cuvée-t, mely megkaphatja az Egri Bikavér nevet. Ez lehetőséget ad a borturizmus erősítésére az Egri borvidéken, ami további előnyöket biztosít mind a helyi lakosságnak, mind pedig a pincészeteknek. Szintén újabb lehetőségeket nyújt a két klasszifikációs szintű szabályozás megalkotása, melynek értelmében a kiváló minőségű borok Egri Bikavér Superior néven kerülnek forgalomba, ezzel mindenki számára láthatóvá téve a különbséget. Ezek a borok kiváló minőségűek, közülük több superior bor ért el hazai, illetve nemzetközi borversenyeken előkelő helyezést, ezzel is növelvén a név ismertségét. A 2010-es Bikavér Ünnepen jelentették be az Egri borvidék új Cuvée borának nevét, mely Egri Csillag lett. Meglehetősen nagy visszhangja volt a névadásnak, hiszen pályázatot írtak ki, s a beküldések alapján úgy tűnik, meglehetősen nagy az érdeklődés az új egri borházasítás iránt. Ez az Egri Bikavér nevet is erősítette, és nagy valószínűséggel erősíteni is fogja, hiszen mindenhol az Egri Bikavér fehér párja -ként kommunikálták, s aki eljön egy borkóstolóra, hogy ihasson az Egri Csillagból, az minden bizonnyal a Bikavért sem hagyja majd ki. Szintén lehetőséget ad az Egri Bikavér népszerűsítésére a borturizmus. Az Egri borvidék hazánk egyik leghíresebb borvidéke, s Eger város életében kiemelkedő szerepe van a turizmusnak, történelmi műemlékeinek köszönhetően. Jelentős az idegenforgalom, sok hazai és külföldi turista látogatja a környéket, s aki egy kicsit is érdeklődik a borok iránt, minden bizonnyal meg fogja kóstolni a borvidék zászlós borát is. 27

27 Veszélyek Az Egri Bikavér számára veszélyt jelent a gyakorinak mondható borhamisítás. Az egyik probléma az, hogy nincs semmiféle törvényi szabályozás arra, hogy az eredetvédett bort a termőhelyen kellene palackozni, így viszont gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy mi kerül a palackba Egri Bikavér néven. Másik probléma, hogy kisebb vendéglátóhelyeken folyóborként értékesítik a Bikavért, ami a szabályzat szerint nem lehetséges. Elképzelhető, hogy a Szekszárdi Bikavér is veszélyt jelent az Egri Bikavér számára, hiszen nemrégiben ezt is eredetvédett bornak nyilvánították. Amennyiben e mögött a Bikavér mögött egy egységesebb, és hatásosabb kommunikáció lesz, népszerűsége nagy valószínűséggel egyre növekedni fog, ami akár az Egri Bikavér kárára is mehet. c. Egri Bikavér a 4P-n keresztül Termék Bár sokan nem tudják, az Egri Bikavér nem más, mint egy eredetvédett borházasítás, tehát egy olyan Cuvée bor, mely meghatározott feltételeknek eleget téve, megkapja az Egri Bikavér nevet. Az Egri Bikavér minőségét és eredetvédelmét külön rendelet, (a 102/2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék borairól) szabályozza. Minden, az Egri borvidéken termelő borásznak jogában áll Egri Bikavért előállítani, azonban ehhez eleget kell tenni a Bikavér szabályzatban foglaltaknak, illetve meg kell felelni a Borminősítő Bizottság elvárásainak. Minőség Az Egri Bikavér név alatt kapható borok széles minőségi intervallumban kaphatók. A termékmarketingben a minőség az áruval kapcsolatos objektív és szubjektív fogyasztói értékítélet, az áru hasznosságát együttesen, összhatásukban fejezik ki. A bor esetében a minőségnek a bortörvényben meghatározott követelményei vannak, melyek többek között kitérnek a cukortartalomra, alkoholtartalomra, származás és eredetvédelemre, a szüreti 28

28 időpontra, a savtartalomra és egyéb a borra és összetevőire vonatkozó előírásokra. Általában több tényező kölcsönös egymásra hatása adja a bor minőségét. 26 Az Egri Bikavér minőségét szabályozó rendelet két szinttű, mely két szint közötti különbség, minőségbeli különbséget takar, hiszen az Egri Bikavér Superiornak jóval magasabb elvárásoknak, szigorúbb megkötéseknek kell eleget tennie. Kevesebb termőhelyen lehet termelni, a szőlő természetes alkoholtartalmának magasabb értéket kell elérnie, 8 nap helyett 14 napig tart a héjon erjesztés, 6 hónap helyett 1 évig kell fahordóban érlelni, s további 6 hónapig kell palackban érlelni. Szigorúbbak a borházasítási szabályok is, hiszen míg a klasszikus Egri Bikavér esetében minimum 3, addig a superior esetében minimum 5 fajta bort kell házasítani. 27 A szigorúbb szabályok miatt csupán 4 borászat készíthet Egri Bikavér Superiort: St. Andrea Szőlőbirtok, Csutorás Ferenc Pincészete, Dr. Gál Lajos Pincészete és Thummerer Vilmos Pincészete. 28 Ezek a borok több hazai és nemzetközi borversenyen is kiváló eredményeket értek el, például dobogós helyen végzett a Thummerer Pincészet Bikavére a 2010-es Decanter World Wine Awards és a Challenge International du Vin versenyeken. 29 Kérdéses azonban, hogy mi van azokkal az Egri Bikavér borokkal, melyek bár eleget 6. ábra A minőséget meghatározó tényezők Forrás: 2006, Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje, 54.old. művel a kritériumoknak, a kétszintű rendelet hatályba lépése előtt palackozták őket. A különböző minőségű borok esetében eltérő súlyuk van az egyes, minőséget meghatározó tényezőknek. A bor minőségét meghatározó tényezők az alábbiak szerint alakulnak az Egri Bikavér, és az Egri Bikavér Superior védett eredetű borok esetében. Ahogyan a diagramm is szemlélteti, a , Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje /2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól /5-6, Bor és Piac: Versenyeredmények 29

29 magasabb minőségű borok esetében nő a termőhely meghatározó szerepe, míg az alkalmazott technológiáé csökken. Az asztali borokat tekintve az alkalmazott technológia körülbelül 50%-ban befolyásolja a minőséget. 30 Csomagolás Mint minden terméknél, a bornál is kiemelkedően fontos szerepe van a csomagolásnak, hiszen közvetíti a borok élvezeti értékét, szolgáltatási értékét, kulturális értékét és újdonság értékét. A csomagolásnak a termék védelmén túl fontos a tájékoztató és figyelemfelkeltő szerepe, mind jogi, mind pedig marketingkommunikációs szempontból. Mivel a borok nagy részét hiper- és szupermarketekben értékesítik, a terméknek magát kell eladnia, így minden, a vásárlási döntés meghozatalához szükséges információt tartalmaznia kell. Külön rendelet szabályozza a borcímkéken feltüntetendő elemeket, kötelező jelölések, megnevezések, kifejezések, a nem kötelező, de szabályozott, és a szabadon használható jelöléseket. A címke a vásárlási döntés meghozatalát tovább befolyásolja azzal, hogy spontán véleményt ébreszt a fogyasztóban, kiválthat tetszést, sugallhat jó minőséget, eleganciát, így fontos a termékdifferenciáló funkciója is. Sok esetben, mivel a fogyasztó nem tudja, hogy adott áron milyen minőségű termékhez juthat, a címke külleme, a címke által kiváltott benyomás alapján dönti el, hogy vajon megéri-e az adott bor az árát. A bor csomagolása a következőkből tevődik össze: palack, címke és nyakszalag, dugó és kupak, esetleg díszdoboz. 31 A szabályzat ezek közül külön kitér a palackozásra, valamint a címke tartalmának egyes elemeire. Az 1997-es Bikavér szabályzattal szemben, ma Egri Bikavér védett eredetű borokat kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni. Az Egri borvidék védett eredetű borairól szóló rendelet értelmében ezeket a borokat nem csak az Egri borvidéken szabad palackozni, azonban külön pontban tér ki a palackozással kapcsolatos elvárásokra, kötelezettségekre, mely értelmében különféle nyilvántartásokat kell vezetni a készletekről, s lehetővé kell tenni a különböző ellenőrzéseket, mintavételezést. Amennyiben a bort mégis a termőhelyen palackozzák, a címkén feltüntethető, a termőhelyen palackozva , Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje , Gaál- Párdányi: Bormarketing- A magyar borok marketingje 30

30 felirat. Ami a palackot illeti, nincs egységes palack, eltérő szín és formavilág jellemzi őket, bár elmondható hogy elsősorban a 0,75 literes palackok használata a jellemző. A címkén történő jelölésekre a következő pontokban tér ki a rendelet. A forgalomba kerülő védett eredetű egri borok palackján kötelező elhelyezni az EBHT által nyomdai úton elkészített, védett eredetű bor sorszámozott, hologrammal ellátott védjegyet (a továbbiakban: védjegy). A védjegyet a bor forgalomba hozatali engedélyének kiadását követően az EBHT bocsátja rendelkezésre térítés ellenében. A védjegy nyilvántartásáért az EBHT felel. A védjegy formája lehet szalag, illetve címke is. Az Egri borvidék minden védett eredetű borára, így az Egri Bikavérre is érvényes a következő pont, mely a két klasszifikációs kategóriába sorolt termékek megnevezésére vonatkozik. A címkén a bor minősítési kategóriáját a klasszifikációs kategória nevével kiegészítve kell jelölni, a következő módon: a) védett eredetű klasszikus bor esetén: védett eredetű klasszikus bor, b) védett eredetű superior bor esetén: védett eredetű superior bor. Külön, az Egri Bikavérre vonatkozik a következő megkötés: A Bikavér hagyományos kifejezést kizárólag az Eger eredetmegjelölés Egri alakját közvetlenül követően, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni. Az Egri Bikavér összetevőinek feltüntetésére vonatkozóan az alábbi kritériumoknak kell megfelelni: A bor címkéjén tájékoztató feliratként csak azon fajták neve tüntethető fel, melyek legalább 5%-ban kerültek a bor házasítása során felhasználásra. Az Egri borvidék védett eredetű borainak címkéjén a jogszabályok előírásain túlmenően fajtanév, vagy a bor színére utaló kifejezés abban az esetben tüntethető fel, amennyiben betűtípusából, betűméretéből, vagy betűszínéből adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon. 32 Ár Az ár az egyik legmeghatározóbb tényező a vásárlás során, s mindezek mellett a 4P közül ez az, ami a termelőnek, értékesítőnek is rendkívül fontos, hiszen ennek függvénye, hogy mekkora bevételt hoz a termék értékesítése, illetve, hogy a fogyasztó le veszi-e a polcról, vagy sem. Hatással van a termék megítélésére, hiszen összefüggésben van annak /2009. (VIII.5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól 31

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 -

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 - 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11-102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény

Részletesebben

130/2003. (XII.31.) FVM rendelet. az egri borvidék védett eredetű borairól. I. Fejezet. Az egri borvidék védett eredetű borainak szakmai szabályai

130/2003. (XII.31.) FVM rendelet. az egri borvidék védett eredetű borairól. I. Fejezet. Az egri borvidék védett eredetű borainak szakmai szabályai 130/2003. (XII.31.) FVM rendelet az egri borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. -ának 28. pontjában kapott

Részletesebben

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle.

2015. április 10. Egerszólát. 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. ARANYTŐKE BORSZEMLE 2015 2015. április 10. Egerszólát 2015-ben X. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke borszemle. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt

Részletesebben

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23.

Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere. Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Duna Borrégió eredetvédelmi rendszere Keresztes József titkár, Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa Lakitelek, 2012. február 23. Izsáki OEM Monori OEM Kunsági OEM Csongrádi OEM Duna OEM/OFJ Duna-Tisza

Részletesebben

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 1 1. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Az Országos Főállatorvos 2/2015. számú határozata --------------------------------

Részletesebben

Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21.

Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21. Aranytőke Borszemle 2012. Április 20.-21. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt 100 pontos módszer szerint történt. Nyolc bíráló bizottság minősítette a borokat,

Részletesebben

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély

2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély 2013. április 26. Egerszólát, Brezovay kastély A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történt öt, hét-tagú bíráló bizottság

Részletesebben

Borszemle és Olaszrizling Borverseny

Borszemle és Olaszrizling Borverseny Borszemle és Olaszrizling Borverseny Ar anytőke Borszemle Olaszrizling Borverseny 2017. április 21. egerszólát 2017-ben XII. alkalommal került megrendezésre az Aranytőke. Az idei megmérettetésen 143 nevezés

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet. az Egri borvidék védett eredető borairól. Az Egri borvidék védett eredető borainak listája. I.

102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet. az Egri borvidék védett eredető borairól. Az Egri borvidék védett eredető borainak listája. I. 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredető borairól A szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. (1) bekezdés i) és t) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Duna Borrégió hungarikumai

A Duna Borrégió hungarikumai A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok szerepe a területi fejlődésben és fejlesztésben című konferencia A Duna Borrégió hungarikumai Készítette: Féja Fruzsina GTK-GVAM II.évfolyam 2014 Főbb pontok: Hungarikum

Részletesebben

Borász neve Irsz Cím Bor neve Évjárat Kat. Pont Érem

Borász neve Irsz Cím Bor neve Évjárat Kat. Pont Érem Borok rangsora - Eger 2017.05.04. 1 / 5 Egri Korona Borház Kft. 3395 Hrsz.:0183/5 Egri Shiraz 2014 3 / 9 96 Nagy Aranyérem Gecse István 3352 Árpád u. 25. Debrői Hárslevelű 3. 2016 1 / 4 90,2 Aranyérem

Részletesebben

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei:

EGER. Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: EGER Az észak-magyarországi borrégió bemutatása: Magyarország borvidékei: 16. ábra: Hazánk borvidékei Forrás: http://borkurzus.szentignac.hu/wp-content/borok-as-borvidakek.ppt 1. Csongrádi 11. Somlói 2.

Részletesebben

pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft.

pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft. pár borpár Szakmai kóstolónapok 2015. szeptember 9-10. A résztvevő borászatok és kínált boraik katalógusa 6. stand Chateau Cloche Kft. Tokaj Furmint 2009 Száraz Szamorodni 2008 Egészségesen szüretelt és

Részletesebben

Akciós borok 6os -kartonban

Akciós borok 6os -kartonban Akciós borok 6os -kartonban Az árak 6 db vásárlására vonatkoznak EGERVIN Maradék készlet kiárusítása pal. ár Egri Merlot száraz 0,75 500 Betét nélküli Egri Merlot félédes 0.75 500 Betét nélküli Egri Cabernet

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL

HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL HELYZETKÉP A KUNSÁGI BORVIDÉK SZŐLŐTERMESZTÉSÉRŐL A Kunsági borvidék szőlőterületének alakulása (ha) a - közötti időszakban Változások a hegyközségi adatok tükrében ( ) Gácsi Anikó Zanathy Gábor Lőrincz

Részletesebben

Keresésnél használhat szűrőket! (ha excel-t használod)

Keresésnél használhat szűrőket! (ha excel-t használod) Keresésnél használhat szűrőket! (ha excel-t használod) Borvidék Pincészet bor fajta színe típus ürtart./ lit Badacsony Borbély Bácsi dülő fehér száraz 0,75 Badacsony Borbély Cab. Sav. Rosé fehér félédes

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár

Bort hordok árlista - érvényes 2014. dec. 10. Csomagolás Kiszerelés Bolti ár 10 Laczkó György 1000 Mátrai Olaszrizling száraz fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1001 Mátrai Muskotály félédes fehér OEM bor Palack 0,75 liter 760,00 10 Laczkó György 1002 Mátrai

Részletesebben

Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n!

Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n! B o r á s z at T u r i z m u s Pa rt n e r e k galéria b emutatkoz ás Ü d v ö z ö l j ü k T ó t h F e r e n c p i n c é s z e t é n e k h o n l a pj á n! Tóth Ferenc pincészetét, az Egri Borvárat bátran

Részletesebben

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában Szabó Attila Keresztes József A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában III. Generosa Szakmai Nap Kecskemét, 2016. május 10. A fajta helye a szőlő- és bortermelésben fajtafogalom

Részletesebben

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap:

A turizmus, borturizmus az alapköve a borvidék stratégiájának is, melynek szellemében készült el a borvidéki honlap: A Balaton-felvidék a Balaton-környéki borvidékek közül eddig eléggé ismeretlen volt a borkedvelő közönség körében. Néhány bor, néhány pincészet ugyan fel-felbukkan a fővárosi borszaküzletekben, éttermekben

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 -

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 - 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11-103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet a Káli védett eredetű borról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. (1)

Részletesebben

1117 BUDAPEST, FACEBOOK: HEGYKOZSEG BUDAFOKI ÚT 111. TEL 06-1/

1117 BUDAPEST,   FACEBOOK: HEGYKOZSEG BUDAFOKI ÚT 111. TEL 06-1/ ELŐSZÓ A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) mint a szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezete elkészítette a 2018. évi szüretre vonatkozó borszőlő átlagár előrejelzését. Az elmúlt évitől eltérően ez az előrejelzés

Részletesebben

55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 7-9.

55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 7-9. 55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 7-9. A bor jelene, jövője, nemzetgazdasági jelentősége A hegyközségek helye és szerepe a magyar bor védelmében, minőségének szinten tartásában Tarsoly

Részletesebben

245 Pinot noir, Cabernet sauvignon, 2014Portugieser száraz rosé Mezei cuvée Pincészet Tibolddaróc 3423 86,30 Nagy arany IV/27 102 Kései Szüret édes

245 Pinot noir, Cabernet sauvignon, 2014Portugieser száraz rosé Mezei cuvée Pincészet Tibolddaróc 3423 86,30 Nagy arany IV/27 102 Kései Szüret édes Bes.szám Érk.szám Fajta Évjárat Jelleg Termelő neve Termelő címe IrányítószámÁtlag Minősítés IV/02 26 Rizling 2014 félszáraz Virág Tamás Edelény Antal Gy.u.17 3780 Nem értékelt! KIZÁRVA IV/18 15 Furmint

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA től

A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA től A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA 2013.01.07-től A Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálása, valamint az eljárási szabályok

Részletesebben

A törvényjavaslat 33. -a az alábbiak szeríni változik : 33. Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmármya

A törvényjavaslat 33. -a az alábbiak szeríni változik : 33. Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmármya T/6563/66. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

Edelény Bükki Borvidék Borversenye 2014.03.29.

Edelény Bükki Borvidék Borversenye 2014.03.29. Vallus József Olaszrizling édes Nagy Arany Legjobb Bükkvidéki Fehérbor Prokai László Olaszrizling száraz Nagy Arany Prokai László Cuvée félédes Nagy Arany CHAMOPION Rabcsánszki Laura - Revolution Wine

Részletesebben

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200 2009 borpiaci évre A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

EGER TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV

EGER TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV EGER TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV Név: Eger (Egri) eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: eredetmegjelölés 1/30 II. A BOROK LEÍRÁSA 1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor Bortípusok: Classicus klasszifikációs

Részletesebben

IV. Bayer Borverseny - 2007.

IV. Bayer Borverseny - 2007. IV. Bayer Borverseny - 2007. Kategória-győztes borok évjárat I. fehérborok Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Mátrai Chardonnay 2005 II. rosé borok Varsányi Pincészet Kékfrankos Merlot Rosé 2006 III. vörösborok

Részletesebben

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum Eger, 2017. április 13. Szép Erika SZTNH Miért jó, ha van védjegyem kapcsolatteremtő,

Részletesebben

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence

A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője. Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A Badacsonyi borvidék adottságai, jelene és jövője Vulkánok völgye Óriások völgye Tapolcai medence A szőlőtermesztés a tanúhegyek lankáin folyik Szent György-hegy Csobánc (Keszi-hegy) Jellegzetes kalap

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. (VII..) FVM. rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. (VII..) FVM. rendelete A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. (VII..) FVM rendelete az egri borvidék védett eredető borairól A szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK június 15-i RENDES ÜLÉSÉRE

E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK június 15-i RENDES ÜLÉSÉRE AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 219. MELLÉKLET: 1. TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének /2016. ( ) önkormányzati rendelete a SZEKSZÁRD VÁROS BORA elismerő cím alapításáról és odaítéléséről

Részletesebben

Áts Családi pinészet Andante cuvée (Tokaj) Barnabás Pince Furmint (Somló)

Áts Családi pinészet Andante cuvée (Tokaj) Barnabás Pince Furmint (Somló) WINES WHITE WINES Áts Családi pinészet Andante cuvée (Tokaj) 2018 1340. 5580. 4465. Áts Családi pinészet Birtok furmint (Tokaj) 2017/20 18 1585. 6600. 5280. Balla Géza Pincészet Sauvignon Blanc (Ménes)

Részletesebben

Lakatos Anita 1 Mörk András 2

Lakatos Anita 1 Mörk András 2 Lakatos Anita 1 Mörk András 2 A Balatoni Borrégió termékleírásait összehasonlító vizsgálat a helyi borbírálaton minősített borászati termékek megoszlásának vizsgálata alapján 3 borpiaci év viszonylatában

Részletesebben

Bes_zBes_bBor féle sz Ev Minoseg Jelleg Termelo_neve atlag erem 6 29 Kékfrankos Kékfrankos 2015 vörös száraz Antal Jenő 83,71 Ezüstérem

Bes_zBes_bBor féle sz Ev Minoseg Jelleg Termelo_neve atlag erem 6 29 Kékfrankos Kékfrankos 2015 vörös száraz Antal Jenő 83,71 Ezüstérem Bes_zBes_bBor féle sz Ev Minoseg Jelleg Termelo_neve atlag erem 6 29 Kékfrankos Kékfrankos 2015 vörös száraz Antal Jenő 83,71 Ezüstérem 5 7 Néró Néró 2015 vörös száraz Antal Jenő 81,86 Ezüstérem 5 10 Kékfrankos-rubintos

Részletesebben

BOR ÁRJEGYZÉK. 2015. Tavasz-Nyár

BOR ÁRJEGYZÉK. 2015. Tavasz-Nyár BOR ÁRJEGYZÉK 2015. Tavasz-Nyár 1 2 Baromfiudvar 2002 Kft. www.baromfiudvar.hu 16. old. VILLÁNY Gere Attila Gere & Weninger Kúcs Gyula Tiffán s Pincészet Kiss Gábor Csillagvögy Pincészet 03 06. old. BALATON

Részletesebben

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE 1 LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE Tájékoztató az EU új Borpiaci Rendtartásának életbe lépésével változó eredetvédelmi és földrajzi névhasználati lehetőségekről és kötelezettségekről

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka

A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka A magyar élelmiszer- kereskedelem bor- és pezsgőválasztéka Kisari István Eger 2005. Január 28. Választékelemzés Választék k elemzés s A Összes feldolgozott adat (bor) - Ebből l elemzésre került Tételszám

Részletesebben

DUNA BORRÉGIÓ BORVERSENYE EREDMÉNYEK. Cabernet franc V ,67 A F ,86 A. Irsai Olivér F ,79 A

DUNA BORRÉGIÓ BORVERSENYE EREDMÉNYEK. Cabernet franc V ,67 A F ,86 A. Irsai Olivér F ,79 A DUN BORRÉGIÓ BORVRSNY - 2017 RDMÉNYK név fajta évjárat besorolási szám Pontszám Érem Béla Borászat Nektár / kései szüretelésű édes F 2013 628 95,00 N Sümegi Dragan Cabernet Sauvignon Barrique Kékfrankos

Részletesebben

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ)

RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) RÜGYVIZSGÁLAT EGERBEN (KŐLYUKTETŐ) 2017.02.08 2017.02.17. A 2016/2017 telének tartós és kemény fagyokat hozó időjárása a korábbi enyhe évekhez képest próbára tette a szőlőtőkék állóképességét. Ebben az

Részletesebben

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009

Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 2008 2008 2008 BOLYKI PINCÉSZET ÉS SZŐLŐBIRTOK BOLYKI ÉS BOLYKI 2009 2012 TAVASZ Prestige Reserve Grand Award SZEPSY BORÁSZAT TOKAJI ASZÚ 6 PUTTONYOS 2006 Prestige Reserve Medaillon d'or BOCK BORÁSZAT BOCK MAGNIFICO BOCK CUVÉE BOCK CABERNET SAUVIGNON SELECTION BOLYKI PINCÉSZET

Részletesebben

IV. Egyházi és Világi Borok Versenye 2009. Mogyoród Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak

IV. Egyházi és Világi Borok Versenye 2009. Mogyoród Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak Bornév Borászat, borász Évjarat különd, Pontszám Érem Különdíjak Du Pont különdíj, Csömör 1972. évi 6 puttonyos aszú Terjék Lajos Családi Gazdaság 1972 Mád - Virginás 94,2 Nagy Aranyérem Önkormányzat különdíja

Részletesebben

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23.

Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Szent György-hegy Hegyközségi Borverseny, 2014.04.23. Sorszám Termelő Évjárat Bor neve Termőhely Pontszám Minősítés 1. Horváth Pince 2013 Olasz rizling késői szüret Hegymagas 19,56 Nagy arany 2. Horváth

Részletesebben

Területnagyság [ha] Terület [%]

Területnagyság [ha] Terület [%] Borvidék Kiállított betétlap (db) Területnagyság [ha] Terület [%] Kieső elméleti terméshozam [q] Kieső terméshozam [%] Kunsági borvidék 2 565 2 918 51,9% 407 374 62,3% Mátrai borvidék 1 249 781 13,9% 68

Részletesebben

JÁSDI PINCE KÁLI KÖVEK. 1 / 5

JÁSDI PINCE KÁLI KÖVEK.  1 / 5 Ászár Neszmély BŐSZE CSABA Chardonnay 2016 1.530 Kövecses Cuvée 2014 / 2016 1.530 Fanni Rosé 2016 1.530 Zengő 2014 1.530 Zweigelt 2015 1.530 FÜLÖP PINCE 1000JÓ 2015 1.530 Olaszrizling 2016 1.530 Rosé 2016

Részletesebben

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos

cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, pinot noir, syrah, kékfrankos 40% merlot, 20% cabernet franc, 30% Sauska Borászat Villányi Cuvée 7 Villány 2007 vörös száraz cabernet sauvignon, 10% syrah nagy 228 95,2 arany 430 Monyók Pincészet Tokaji 6 putt. Aszú Tokaj-Hegyalja

Részletesebben

Borfogyasztási szokások a Kunsági borvidéken Habits of Wine Consumption in Kunság Wine Region

Borfogyasztási szokások a Kunsági borvidéken Habits of Wine Consumption in Kunság Wine Region Szabó Péter 1 Faragó Nikolett 2 Hegedűsné Baranyai Nóra 3 Borfogyasztási szokások a Kunsági borvidéken Habits of Wine Consumption in Kunság Wine Region szabopeter@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem Georgikon

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (a továbbiakban: EBHT) a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez

TERMÉKLEÍRÁS. a ZEMPLÉNI. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa az alábbiakat a 2010. május 17.-én megtartott ülésén fogadta el: TERMÉKLEÍRÁS a ZEMPLÉNI oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékekhez 1. A

Részletesebben

lakatosanita@mail.iif.hu

lakatosanita@mail.iif.hu Lakatos Anita 1 Kulka Gábor 2 - Májer János 3 A Balatoni Borrégió termékleírásának összehasonlítása az OEM minősítési kategóriába tartozó borok megoszlásának vizsgálata alapján Comprasion of the Product

Részletesebben

91/2005. (X. 18.) FVM rendelet. a Villányi borvidék védett eredetű borairól

91/2005. (X. 18.) FVM rendelet. a Villányi borvidék védett eredetű borairól 91/2005. (X. 18.) FVM rendelet a Villányi borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

XIV. KUNSÁGI BORVERSENY VÉGEREDMÉNY TERMELŐNKÉNTI LISTA Jánoshalma, április 20.

XIV. KUNSÁGI BORVERSENY VÉGEREDMÉNY TERMELŐNKÉNTI LISTA Jánoshalma, április 20. termelő termőhely fajta évjárat érem Aranyhegyi Szövetkezet Ceglédberceli Cserszegi fűszeres 2011 ezüst BCE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Olasz rizling

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014

Borászat Megnevezés Évjárat Érem. TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat Mesterünk Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Borászat Megnevezés Évjárat Érem ARANY TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Eszterbauer Borászat "Mesterünk" Szekszárdi Cabernet franc - Merlot cuvée 2011 BORA 2014 Kökény és Fia Családi Borászat Chardonnay 2013 ARANY

Részletesebben

Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft.

Borászat Megnevezés Évjárat Érem Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. Borászat Megnevezés Évjárat Érem "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Chardonnay 1994 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó Kft. Nagyréde Tramini 1993 ARANY "Nagyrédei Szőlők" Borforgalmazó

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 17. szám szeptember hét. Borpiaci jelentés

Borpiaci információk. V. évfolyam / 17. szám szeptember hét. Borpiaci jelentés A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 17. szám 2007. 12. 34-35. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák Az idei borszılı felvásárlási árak alakulása, és annak hatása a borárakra Kiemelkedı évjáratra

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Mátrai Borvidék A 2009/2010. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és - átállítási támogatásához

Részletesebben

Az eredetvédelmi oltalom

Az eredetvédelmi oltalom Az eredetvédelmi oltalom Földrajzi árujelzők 1997 kollektív jog Oltalom: a bejelentés napjától, határozatlan időre Ipari termékek, borok és szeszes italok 2004. október 10-től a mg-i termékek és élelmiszerek

Részletesebben

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 32 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve

Részletesebben

Borászati alapismeretek

Borászati alapismeretek Borászati alapismeretek A szőlő fejlődésének és érésének menete Fürttisztulás Gyors bogyónövekedés Zsendülés Teljes (fiziológiai) érettség Túlérés Technológiai érettség Fogyasztási érettség A szőlőbogyó

Részletesebben

KARÁCSONYI AJÁNLAT 2010

KARÁCSONYI AJÁNLAT 2010 2010 KARÁCSONYI AJÁNLAT 2010 A közelgõ karácsony alkalmából engedje meg, hogy szíves figyelmébe ajánljuk a Balaton Borgaléria ünnepi borkínálatát. Kérjük, tekintse meg összeállításunkat és válassza ki

Részletesebben

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása amely a 2017. augusztus 1-jét követően szüretelt szőlőből készült borászati termékekre alkalmazandó Tartalomjegyzék I. NÉV... 2 II. A BOROK LEÍRÁSA...

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Kunsági Borvidék A 2010/2011. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és -átállítási támogatásához

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása amely a 2017. augusztus 1-jét követően szüretelt szőlőből készült borászati termékekre alkalmazandó Tartalomjegyzék I. NÉV... 2 II. A BOROK LEÍRÁSA...

Részletesebben

A rozé borkészítés alapjai

A rozé borkészítés alapjai Rozéborok készítése A rozé borkészítés alapjai Kevesebb szabályozás vonatkozik az EU-ban a rozéborok készítésére Pontos definíció nem létezik Összes kénessav tartalom: fehér- és rozéborok: 210 mg/l, vörösborok:

Részletesebben

HABZÓBOROK. HABLEGÉNY Ft / Ft Ft Fölföldi Pince Badacsony. PLÁNE FRIZZANTE WHITE Ft Ft Etyeki Kúria Etyek-Buda

HABZÓBOROK. HABLEGÉNY Ft / Ft Ft Fölföldi Pince Badacsony. PLÁNE FRIZZANTE WHITE Ft Ft Etyeki Kúria Etyek-Buda BORLAP WINE LIST HABZÓBOROK HABLEGÉNY 2012 350 Ft / 2 300 Ft 1 950 Ft Fölföldi Pince Badacsony 1.3 / 8.5 7.2 PLÁNE FRIZZANTE WHITE 3 500 Ft 2 600 Ft Etyeki Kúria 13 9.6 FRICI ROSÉ 3 500 Ft 2 600 Ft Gere

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv. Zalai Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv. Zalai Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv Zalai Borvidék A 2010/2011. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és -átállítási támogatásához

Részletesebben

XX. Kunsági Borvidéki Borverseny eredményei Kiskunhalas, március 9.

XX. Kunsági Borvidéki Borverseny eredményei Kiskunhalas, március 9. XX Kunsági Borvidéki Borverseny eredményei Kiskunhalas, 2018 március 9 Barcza Gábor Kékfrankos száraz vörösbor 2017 Ezüstérem Béla Borászati Kft Kékfrankos 2017 Ezüstérem Béla Borászati Kft Irsai Olivér

Részletesebben

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 24 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Részletesebben

F E H É R B O R O K / W H I T E W I N E S

F E H É R B O R O K / W H I T E W I N E S F E H É R B O R O K / W H I T E W I N E S 1/16 1/8 1/1 TAKE ME HOME Angyal Furmint Birtok (2009) 490 890 4490 2990 Árvay Sauvignon Blanc (2010-11) 590 1090 5490 3590 Bakó Ambrus Olaszrizling (2011) 790

Részletesebben

Világfajták a Balatoni Borrégióban International grapevine varieties in the Balaton Wine Region

Világfajták a Balatoni Borrégióban International grapevine varieties in the Balaton Wine Region Májer János 1 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 Világfajták a Balatoni Borrégióban International grapevine varieties in the Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu 1 NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet,

Részletesebben

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés

Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Borászat Bor neve Borvidék Évjárat Szín Kategória Min sítés Mátrahill Cabernet Sauvignonkékfrankos "Nagyrédei Sz k" Kft. rosé Mátra 2012 rosé száraz Ezüst "Nagyrédei Sz k" Kft. Mátrahill Irsai Olivér Mátra

Részletesebben

2012. május 16-ai rendezvény: Bor és Étel

2012. május 16-ai rendezvény: Bor és Étel A BORkultúra szabadegyetem május 16-ai rendezvényének témája a Bor és Étel volt. Meghívott előadóink Kovács János, Venesz díjas mesterszakács; Győrffy Zoltán, a Dél- Dunántúli Borturisztikai Klaszter Klasztermenedzsere

Részletesebben

Badacsony Hegyközség és a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa évi XXVIII. Borverseny EREDMÉNYEK

Badacsony Hegyközség és a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa évi XXVIII. Borverseny EREDMÉNYEK SSZ Oklevélre termelő neve Bornév Évjárat Édesség Eredmény Érem 278 NAIK - SZBKI Szürkebarát késői szüretelésű 2015 édes 96,10 Nagy Arany 193 Váli Bor Édes négyes 2015 édes 96,00 Nagy Arany 244 Borbély

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása

Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása Az EGER oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása amely a 2012. augusztus 1-je és 2016. július 31. között szüretelt szőlőből készült borászati termékekre Tartalomjegyzék I. NÉV... 2 II. A BOROK

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2014. január 23.-i érzékszervi bírálat Bírálatról készült jegyzőkönyv 1./ Borok mintaszáma: BBBB 81/2014. Termékleírás szerinti

Részletesebben

31 Cabernet sauvignon 2003 Polgárbor Kft 98,0 CHAMPION 136 Pinot noir 2007 Janus Borház 95,8 Nagy Arany 171 Cabernet franc 2006 Ruppert Ákos 95,8 Nagy Arany 22 Rosé Cuvée 2007 Heumann Pince 95,3 Nagy Arany

Részletesebben

XIV. KUNSÁGI BORVERSENY VÉGEREDMÉNY

XIV. KUNSÁGI BORVERSENY VÉGEREDMÉNY Tápió-Vin Borgazdálkodási Kft Gomba Cabernet sauvignon barrique 2009 19,00 arany Frittmann Testvérek Kft. Soltvadkerti Ezerjó 2011 18,90 arany Közép-Magyarországi Pinegazdaság KFT. Keceli Rizlingszilváni

Részletesebben

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013.

I. Budapest Bora Borverseny. A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. I. Budapest Bora Borverseny A borverseny részvételi szabályzata A nevezés és lebonyolítás feltételei 2013. 1. Fogalmak - A borverseny olyan rendezvény, melynek célja a beküldött minták díjazása az érzékszervi

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Helvécia, 2017. április 24. Rabné dr. Molnár Mónika SZTNH A termékhez/szolgáltatáshoz

Részletesebben

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben