A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Magyarországi Evangélikus Egyház - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74 OM A bölcs ember sziklára épít A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola a Hatályos november 7-től 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 I. Bevezetés, általános rendelkezések 7 I.1. A (SZMSZ) célja 7 I.2. Jogszabályi háttér 7 I.2.1 Általános jogszabályok 7 I.2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok 8 I.2.3 Egyéb jogszabályok 9 II. Az intézmény általános jellemző 10 II.1. Az intézmény 10 II.2. Intézményi azonosítók 17 II.2.1. Az iskola által használt bélyegzők, szimbólumok 17 II.3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai 20 II.3.1. Az intézmény alaptevékenysége 20 II.3.2. Az intézmény alapdokumentumai 22 II.3.3. Az intézmény dolgozóival szemben támasztott általános követelmények 24 II.3.4. Az intézmény szakmai felügyelete 24 II.3.5. Egyéb rendelkezések 25 II.4. Az iskola képviselője 25 III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai 27 III.1. Intézményegységek 29 III.1.1. Általános iskola 29 III.1.2. A gimnázium 30 III.1.3. Az intézmény szervezeti szintjei 31 III Az igazgatótanács 31 III Az igazgató 33 III Az igazgatóhelyettesek 37 III Az igazgatóhelyettesek főbb feladatköre: 37 III Iskolalelkész: 43 III A gazdasági vezető feladatai: 44 III Helyettesítési rend 45 III A vezetők kapcsolattartási rendje 46 III A kibővített iskolavezetés tagja 47 III A munkaközösség-vezetők szakmai közössége 47 III Az általános iskolai munkaközösség-vezető feladatai: 47 III Az intézményi minőségirányítási vezető feladatai: 49 III A diákönkormányzat segítő tanár 50 III Gazdasági szervezet felépítése és feladatai 51 III Intézményi gondnok jogállása, feladat- és hatásköre 52 III A nevelők közösségei: 53 2

3 III Nevelőtestület: 53 III Helyettesítési rend a pedagógusok között: 63 III A tanulók közösségei 63 III Az osztályközösség 63 III A diákönkormányzat 63 III Az iskolai közösségek kapcsolattartása 64 III Az igazgatóság és a nevelőtestület 64 III Az igazgatóság és a tanulók 65 III A nevelők és a tanulók 65 III A vezetőség és a diákönkormányzat 66 IV. Az Intézmény működési és munkarendje 67 IV.1. Nyitva tartás 67 IV.2. A tanév helyi rendje 68 IV.2.1. A tanév rendje és annak közzététele 68 IV.2.2. A tanítási napok rendje 68 IV.2.3. Az óraközi szünetek rendje 69 IV.2.4. Az intézmény felügyeleti rendszabályai: 70 IV.3. Az intézmény munkarendje 71 IV.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodása 71 IV.3.2. A alkalmazottak munkarendje 71 IV.3.3. A pedagógusok munkarendje 72 IV.3.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje 73 IV.3.5. A tanulók munkarendje 73 IV.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 73 IV.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 73 IV.4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások 74 V.4.3. Szakkörök 74 V.4.4. Énekkar 74 V.4.5. Diáksportkör 75 V.4.6. Felzárkóztató foglalkozások 75 V.4.7. A könyvtár 75 V.4.8. Tanfolyamok 75 V.4.9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 76 V Versenyek és bajnokságok 76 IV.9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 76 IV.9.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 76 IV.9.4. A Kulturális intézmények látogatása 77 IV.9.5. Egyéb rendezvények 77 IV.9.6. Erdei iskolai program 77 V. Az Intézmény létesítményei használatának rendje 78 V.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 78 V.2. Biztonsági rendszabályok 79 V.3. A látogatás rendje 79 V.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel 79 3

4 V.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 80 V.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje 81 V.5.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata 81 V.5.2 A tanulók helyiséghasználata 81 V.5.3 A szaktermek használati rendje 81 V.5.4. A berendezések és eszközök használata 82 V.5.5. Karbantartás és kártérítés 82 VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 83 VI.1. Az együttműködés elvei 83 VI.2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei 84 VI.3. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel 84 VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 86 VII.1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége 86 VII.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 86 VII.2.1 Az általános iskola és a gimnázium intézményegységben 86 VII.2.2. A belső ellenőrzés 86 VII.2.3. Az ellenőrzésre jogosult személyek 88 VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 89 VIII.1. A szülői szervezetek az általános iskola és gimnázium intézményegységében 89 VIII.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok 89 VIII.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás 89 VII.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje 90 VIII A szülői értekezletek rendje 90 VIII A tanári fogadóórák rendje 90 VIII.3.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje 90 IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 92 IX.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja 92 IX.2. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok 92 IX.2.1. A kapcsolattartás formái és módjai 92 IX.2.2. Rendszeres külső kapcsolatok 93 IX.2.3. Az intézményegységek kapcsolatai 93 X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 94 X.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 94 X.2. Tanításnélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések 94 X.2.1.Tanításnélküli munkanapok 94 X.2.2. Iskolai ünnepélyek: 94 4

5 X Egyéb rendezvények, melyek évente megrendezésre kerülhetnek: 95 X.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 96 X.2.1. A hagyományápolás további formái 96 X.2.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 96 X Intézményünk jelképe 96 X A kötelező viselet: 97 X A hagyományápolással kapcsolatos feladtok 97 XI. Az intézményi védő, óvó előírások 98 XI.1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén 98 XI.1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén 98 XI.1.2 Intézkedések baleset esetén 98 XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 100 XII.1. Rendkívüli esemény 100 XII.2. A rendkívüli eseményt észlelő alkalmazott feladata 100 XII.3. A vezetők feladatai 100 XII.4. Az épület elhagyása 100 XII.5. Bombariadó 101 XII.6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje _ 101 XII.6.1 Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre 101 XII.6.2. A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén 102 XII.6.3 A tűzvédelmi megbízott/felelős feladatai 103 XIII. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás 104 XIV. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések 105 XV. Reklámtevékenység 106 XVI. Az intézményi iskolai könyvtár működési rendje 107 XVI.1. A könyvtár feladatai 107 XVI.2. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje 107 XV.2.1 A kölcsönzés, beiratkozás módja 108 XV.2.2 A kölcsönzési idő 108 XVI.2.3 Nyitvatartási idő 108 XVI.2.4 A szolgáltatás igénybevételének feltételei 108 XVI.2.5 Könyvtárhasználati, magatartási szabályok 108 XVI.3. A könyvtár gazdálkodása 109 XVII. Egyéb rendelkezések 110 XVII.1. A dohányzásra vonatkozó előírások 110 5

6 XVII.2. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei 110 XVIII. A szervezeti és működési szabályzat módosítása 111 XIX. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása 111 XX. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése 111 XXI. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei 112 XXII. Záradékok 114 XXIII.Mellékletek számú melléklet 116 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 116 GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 124 A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI 2 A KÖNYVTÁROSTANÁR(OK) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 4 TARTÓS TANKÖNYV SZABÁLYZAT 7 2. számú melléklet 9 A tankönyvellátás rendjének szabályozása a 2011/2012-es tanévre 9 3.számú melléklet 14 Adatvédelmi szabályzat számú melléklet 19 FEUVE 19 6

7 I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésre való utalással a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (székhely: 1183 Budapest, Kossuth tér 2., telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74., 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39.; OM ) működési rendjének, szervezeti felépítésének, belső és külső kapcsolatainak szabályzatát az alábbiakban határozza meg. I.1. A (SZMSZ) célja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai és nevelési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. Jelen dokumentum tartalmazza azokat a biztonságos működést garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező a közoktatási intézményben dolgozóknak, tanulóknak és az intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. I.2. Jogszabályi háttér I.2.1 Általános jogszabályok Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény. A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, különösen a évi VIII. törvény A Magyarországi Evangélikus Egyház szabályrendeletei, különösen az 5/2008. (XII.22) oktatási tartalékalapról szóló szabályrendelet Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet évi CLXIX. törvény a Magyar Állam költségvetéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetéséről szóló törvény A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell 7

8 alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket: I.2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.). MEE évi VIII. tv. MEE VIII. tv évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény. és az ezt módosító évi XVII. tv. 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás,valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.). A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.). A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet. A kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OMrendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OMrendelet évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi XXXI. tv.: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi III. tv.: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi CXXV. tv.: A kereset kiegészítésről 20/1997.(II. 13.) Korm. r.: A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról (Kt. Vhr.) 217/1998. (XII. 22.) Korm. r.: Az államháztartás működési rendjéről 8

9 138/1992.(X. 8.) Korm. r.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjt. Vhr.) 277/1997.(XII. 22.) Korm. r.: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 11/1994.(VI. 8.) MKM r.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről (R.) 526/1997.(IX. 3.) NM. r.: Az iskola-egészségügyi ellátásról 28/2000.(IX. 21.) OM. r.: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 280/2001. (XII. 26.) Korm. R.: Az államháztartás rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. R. módosításáról 3/2002. (II. 15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve És minden, a nevelésre-oktatásra vonatkozó egyéb rendelet, utalás. I.2.3 Egyéb jogszabályok A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik, ezért működését meghatározzák a évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról és a évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és anyagi tevékenységének feltételeiről szóló törvények. A MEE törvényei értelmében a közoktatási intézményben dolgozókat legalább az állami szférában dolgozókkal azonos juttatások és jogok illetik meg, ezért a különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény mellett a következő végrehajtási rendeletet is alkalmazni kell: 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet: óvoda, általános iskola, Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. 9

10 II. Az intézmény általános jellemző II.1. Az intézmény Az intézmény neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény rövid neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését. Az intézmény székhelye: 1183 Budapest, Kossuth tér 2. Az intézmény telephelye: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca Budapest, Hámán Katalin 39. Az intézmény alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház Az alapítás éve: 2011 Fenntartó és felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24. Budapest Főváros Kormányhivatala A gimnázium jogállása: Önállóan gazdálkodó jogi személy A gimnázium OM azonosítója: Telefonszáma: Faxszáma: (36-1) címe: Internet elérhetősége: info@levok.hu 10

11 A gimnázium adószáma: A gimnázium KSH törzsszáma: Nyilvántartásba vétel száma: 572/2011 (05.04.) Az alapító okiratának kelte: Működési engedély száma: 572/2011 (06.27), módosítás: Működési engedélyt kiadó szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala Egyoldalú nyilatkozat kelte: Az intézmény működési területe: országos beiskolázású Feladatellátási helyek száma: 3 Az intézmény munkarendje: nappali Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 Oktatás Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda 2012-től 1 csoport Általános iskola 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 905 fő Óvoda - 25 fő 2012-ben Általános iskola 250 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő 11

12 Gimnázium 630 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: Az óvoda vonatkozásában: óvodai nevelés óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása óvodai intézményi étkeztetés 8510 iskolai előkészítő oktatás Az általános iskola vonatkozásában: általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (5-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthonos nevelés sajátos nevelésű tanulók napközi otthonos nevelése 12

13 nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése általános iskolai tanulószobai nevelés sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság nemzeti és etnikai, kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése A gimnázium vonatkozásában nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) - nyelvi előkészítő évfolyam középiskolai tanulószobai nevelés könyvtári állomány gyarapítása iskolai, diáksport- tevékenység támogatása sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (9-10. évfolyam) - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő feladat: munkahelyi étkeztetés, büfé módszertani szakirányítás egyházi tevékenység Órarendbe épített hittanoktatás Tanulók felügyelete, készenlét iskolai intézményi étkeztetés könyvtári állomány gyarapítása könyvtár működtetése 13

14 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása sportkörök, sportszakosztályok működtetése iskola-egészségügyi ellátás egyéb nem bolti kiskereskedelem iskolán belüli tankönyvterjesztés ingatlan üzemeltetése Iskolarendszeren kívüli felnőtt- és egyéb oktatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye: 1183 Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., Az ingatlan helyrajzi száma: Az ingatlan alapterülete: 6868m2 Az felépítmény alapterülete: 4612,34m2 A székhely épülete a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet 406/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky utca 74. Az ingatlan helyrajzi száma: Az ingatlan alapterülete: 8656m2 A felépítmény alapterülete: 2100m2 Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker., 1085, Hámán Katalin utca 39. Az ingatlan helyrajzi száma: Alapterület: 877m2 A telephelyekként szolgáló ingatlanok a Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzat tulajdonai, melyet 410/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. 14

15 Ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak A vagyon feletti rendelkezési jogok Az intézmény vagyonát képező ingatlanok a Magyarországi Evangélikus Egyház használatában, az ingóságok a tulajdonában vannak, melyeket intézménye számára térítésmentesen rendelkezésre bocsájt. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyontárgyként tartja nyilván. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsájtott ingatlant és a vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek felhasználásáról. Az intézmény éves zárszámadását és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság és Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az Országos Presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvény IV. fejezet 17. -a alapján nevezi ki. Az intézményben foglalkoztatottak Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház évi VIII. törvényének V. fejezete és a Munka törvénykönyve határozza meg. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó képviselheti. Egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatok: Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása A közoktatási törvény 121. (1) 29. a) alapján testi 15

16 fogyatékossággal, érzékszervi fogyatékossággal, beszédfogyatékossággal, és halmozott fogyatékossággal élő tanulók integrált nevelése A közoktatási törvény 121. (1) 29. b) pontja alapján motoros koordináció fejlődési zavara, figyelem és magatartás zavar, tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Az intézmény vagyonkezelési rendje: Költségvetés tervezése és végrehajtása: A Magyarországi Evangélikus Egyház és Budapest XVIII. kerületének Önkormányzata között május 4-én létrejött megállapodás szerint Az intézmény vezetője az éves költségvetés tervezetét az igazgatótanács jóváhagyása után február végéig köteles benyújtani az Országos Iroda illetékes osztályán keresztül az Országos Presbitériumhoz, mint fenntartói testülethez, amelyik azt az Oktatási és Nevelési Bizottság, és a Gazdasági Bizottság véleménye után jóváhagyja. 16

17 II.2. Intézményi azonosítók II.2.1. Az iskola által használt bélyegzők, szimbólumok Az intézmény tagintézményei tekintetében külön bélyegzőkkel rendelkezik. A bélyegzők mintáját és a használtuk rendjét az SzMSZ-hez csatolt 1. számú melléklet tartalmazza. Hosszú bélyegző: 17

18 Körbélyegző: Könyvtári bélyegező: 18

19 Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: hosszú bélyegző: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdaságvezető, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok körbélyegző: 1. sz. igazgató, igazgatóhelyettes 2. sz. igazgatóhelyettes, iskolatitkár, ill. a félévi és év végi értesítő kitöltésekor az osztályfőnökök 3. sz. az általános iskola vezetője 4. sz. gazdaságvezető, gazdasági ügyintéző, 5. és 6. számú kisméretű körbélyegző Érettségi körbélyegző A körbélyegzők elhelyezése az 1. sz. a gimnázium titkárságán, 2. sz. az igazgató helyettesi irodában 3. sz. az általános iskola titkárságán 4. sz. a gazdasági irodában 6. sz. kisméretű körbélyegző a gimnázium titkárságán, 7. sz. kisméretű körbélyegző az általános iskola titkárságán, Az érettségi körbélyegző az igazgatói irodában. Iskola által használt szimbólumok: 19

20 II.3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai II.3.1. Az intézmény alaptevékenysége Intézményünk 12 évfolyamos 8+4 szerkezetű többcélú közös igazgatású intézmény, melyben általános iskola és gimnázium is működik. Az intézmény működését a 2012-ben induló óvoda teszi majd teljessé. Az általános iskola közoktatási törvényben előírt alapfokú oktatási és nevelési feladatot lát el, bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszokra osztva. Az általános iskolai rész nyolc évfolyamos, a tanulócsoportok száma évfolyamonként egy vagy kettő. Az intézmény jelen állapotában 11 tanulócsoport befogadására képes. Az osztályok létszáma változó, attól függően, hogy egy vagy két osztály tanul azon az évfolyamon. A létszámok a törvényi minimum és maximum között vannak. Évfolyamonként egy-egy napközis csoport, és a felső tagozaton 1 összevont tanulószoba működik. A tantermek hiánya miatt, az alsó tagozatos tanulók rendelkeznek állandó tanteremmel, a felső tagozatos tanulók elhelyezését a szaktantermek közötti állandó forgással biztosítjuk. A tantermek kettős funkciót látnak el, részben szaktantermek részben tantermek. Az iskola a XX. század elején épült, így állandó korszerűsítésre, fejlesztésre szorul. Az iskola rendelkezik azokkal a tárgyi eszközökkel, melyeknek segítségével nevelési oktatási céljainkat meg 20

21 tudjuk valósítani. Ezeket saját forrás, az egyházi fenntartó, a gyülekezet, az önkormányzat és a szülők segítségével folyamatosan fejlesztjük. Az általános iskola nevelési oktatási programjának specifikumai: emeltszintű matematika oktatás differenciált csoportok képzésével ép értelmű, mozgáskorlátozott és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése egyedi úszás projekt 1-8 évfolyamig angol német nyelv szakköri oktatása első évfolyamtól etnikai felzárkóztató program a művészeti műveltségi terület célkitűzéseinek megvalósítása a napköziotthonos foglalkozásokon belül zenei nevelés skálájának szélesítése népművészeti és kézműves foglalkozások szervezése mazsorett csoport Az általános iskola, a közoktatási feladatainak ellátása mellett Szemere-telep közösségi életének színtere is. A gimnázium a közoktatási törvényben előírt oktatási és nevelési feladatot lát el, négy évfolyamos, általános, vagy nyelvi emelt szintű képzést nyújtó, öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyamra épülő képzést (kimenő rendszerben), természettudományos és művészeti képzést adó és négy évfolyamos képzést nyújtó osztályok folyamatos beiskolázását végzi. A tanulók felvétele a középfokú beiskolázás rendje alapján történik. Az SNI-s tanulók oktatását és fejlesztését integrált oktatás keretében biztosítjuk. A tanulók személyiségbeli és hitbeli fejlődését biztosítjuk a tudás gyarapításával, a kreativitás fejlesztésével, a közösségi élet szervezésével, valamint felkészítjük őket az önálló keresztyén életre. Az evangélikus tanulókat lehetőleg az egyház öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá neveljük. A más felekezetű tanulókat az evangélikus egyház megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével neveljük. Ebben a feladatban a különböző felekezetetek képviselőivel együttműködnek lelkészeink és az iskola vezetősége. 21

22 II.3.2. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény köteles vezetni a számára előírt statisztikai nyilvántartásokat, valamint a tanügyi dokumentumokat, s azokat a fenntartó rendelkezésére bocsátani. Köteles a tanulók munkáját és saját tevékenységét a jogszabályok szerint dokumentálni. Alapdokumentumok: Pedagógiai Programja Helyi tanterv SZMSZ IMIP Házirend Az alapdokumentumok nyilvános dokumentumok, amelyekről az érdeklődők tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőségétől naponta óráig. Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei A nevelési-oktatási intézmények-tevékenységükhöz kapcsolódóan-a 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzé tenni (különös közzétételi lista.) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél; - a közvéleményt érintő pontok és részletek megtalálhatók az iskola internetes honlapján ( 22

23 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola internetes honlapján; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola tanári szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - az osztályfőnököknél, - valamint átadjuk a közoktatási törvény előírásainak megfelelően minden beiratkozott tanulónak. Szervezési dokumentumok: Tantárgyfelosztás Órarend és terembeosztás Éves munkaterve Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) Belső szabályzatok 23

24 II.3.3. Az intézmény dolgozóival szemben támasztott általános követelmények Az iskola vezetősége Minden alkalmazottnak biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, tiszteletben tartva a családi hagyományaiknak megfelelő felekezeti hovatartozásukat, biztosítva a szabad döntési lehetőséget arról, hogy mely felekezeti közösséghez kívánnak tartozni. Elvárja az intézmény alkalmazottaitól, hogy: tiszteletben tartsák az intézmény fenntartójának, az evangélikus egyháznak azt az igényét, hogy saját identitásának prioritását tartja szem előtt az előző pontban foglalt elvárással ellentétes propagandát, missziót ne fejtsen ki részt vegyen azokon a rendezvényeken, melyek az iskola szellemi épülését kívánják szolgálni az intézményen kívül annak rossz hírét ne költsék, hanem munkájukkal igyekezzenek annak jó hírét képviselni a pozitív vagy negatív észrevételeiket az intézmény vezetőségével közöljék II.3.4. Az intézmény szakmai felügyelete Az intézményben folyó képzés szervezeti felépítése, a tanítási napok száma, az oktató-nevelő munka rendje és a vizsgák lebonyolítása az állami előírásoknak megfelelő. A rendes, az emelt szintű és a rendkívüli közismereti tárgyak tantervére, a használandó könyvekre vonatkozóan az Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelkezései az irányadóak. Az intézmény szakmai felügyeletét a MEE Országos Irodája illetékes osztályain keresztül végzi. Az intézmény gazdasági felügyeletét az MME országos számvevőszéke végzi. Az evangélikus hitoktatás tantervéről, tankönyveiről és taneszközeiről, valamint a hitoktatás szakmai felügyeletéről az Evangélikus Hittudományi Egyetem iránymutatásával gondoskodunk. 24

25 II.3.5. Egyéb rendelkezések A gimnázium dolgozóinak alkalmazásakor a KT. képesítési és alkalmazási feltételeit veszi alapul. Egyetemi végzettségű, lehetőleg két szakos diplomával rendelkező pedagógusok alkalmazhatók. A hitoktatás a gimnázium tantervének szerves részét képezi és beépül munkarendjébe. A hitoktatókat a különböző felekezetek delegálják az igazgatóval történő egyeztetés alapján. Óraadó tanárként - szükséghelyzetben - utolsó éves tanárjelölt is alkalmazható. II.4. Az iskola képviselője Az iskola képviselője az igazgató, aki képviseleti jogkörét elsősorban az általános helyettesre, illetve esetenként, az ügyek meghatározott körében átruházhatja helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára. Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén az intézmény vezetését az általános igazgatóhelyettes végzi, hosszabb hiányzás esetén a fenntartó megbízása alapján végzi. Kiadványozás és kiadmányozás, utalványozás joga Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás, valamint az utalványozás joga az igazgatót illeti meg, gazdasági ügyekben a gazdasági vezető, szakmai ügyekben az általános helyettes ellenjegyzése mellett. A kiadmányozás az igazgató kézírásával (teljes aláírás, szignó) történik, illetve a banki ügyek esetében elektronikus aláírásával. Iskolai adatvédelem: Az iskola rendelkezik adatvédelmi szabályzattal, amely a mindenkori jogszabályoknak megfelelően felülvizsgálatra kerül. Az adatvédelem felelőse az iskola mindenkori igazgatója. A tantestület adatvédelmi oktatásban részesül. 25

26 Iskolai iratkezelés: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Az iskola rendelkezik iratkezelési szabályzattal. Az intézményből hivatalos iratok csak az igazgató engedélyével másolati formában vihetők ki. Intézményi jogosultságok Iskolai bizonyítványok és tanulói törzslapok kiállítása Beírási napló vezetése Elektronikus napló alkalmazása Érettségi vizsga bizonyítvány kiállítása Érettségi törzslapkivonat kiállítása Érettségi tanúsítvány kiállítása Bizonyítvány másodlatok készítése Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatalos igazolások kiadása Az alkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadása Önálló gazdálkodással összefüggő könyvelés és analitikák vezetése Önálló bankszámla vezetése 26

27 III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai Intézményünk többcélú iskolaként két szervezeti egységből áll: gimnázium a székhelyen, általános iskola a telephelyen. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket. 27

28 Az iskola szervezeti felépítése: Magyarországi Evangélikus Egyház - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74 OM Igazgatótanács Igazgató Általános igh Iskolalelkész Gazdasági vezető Nevelési igh. Oktatási igh. Alsó és felső tagozat vezetője Középiskolai MKV-k Könyvelő Bérszámfejtő Pénztáros Alsós MKV Felsős MKV Ált isk pedagógusok Középisk pedagógusok Hittant, etikát oktatók 28 Gondnokság Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ált. isk adminisztrátor Titkárságvezető - Munkaügy középisk adminisztrátor Takarításvezető

29 III.1. Intézményegységek Magyarországi Evangélikus Egyház - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74 OM III.1.1. Általános iskola Rendelkezésére áll 14 tanterem, A terem megnevezése db Alsós osztályterem 5 Könyvtár és magyar nyelv és irodalomosztályterem 1 Fizika-kémia-matematika osztályterem 1 Informatika osztályterem 1 Nyelvi-kisterem 2 Ének-rajz osztályterem 1 Technika terem 1 Fejlesztő és mozgásjavító osztályterem 1 Óvoda célú épületben (Hámán Katalin utca 39.) tornaszoba 1 (szaktantermek), a csoportbontás céljára szolgáló kisebb méretű tantermek, az intézményi, iskolai könyvtár. Az intézményegység rendelkezésére áll továbbá az ebédlő és a tálalókonyha. Az általános iskola élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját három helyettes segíti. Az általános iskolában, mivel az egy külön telephelyen működik a stratégiai, szervezési feladatok ellátásával az alsós és felsős tagozat vezetésével megbízott vezetőt bíztunk meg, aki az igazgatóval és a helyettesekkel együttműködve és folyamatosan konzultálva végzi a szervezési feladatait. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az iskolában az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett egy iskolatitkár működik. 29

30 Feladata az integráción belül az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6 16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. III.1.2. A gimnázium Rendelkezésre áll 30 tanterem A terem megnevezése db Osztályterem 16 Könyvtár-osztályterem 1 Szaktanterem 4 Tornaterem 1 Számítástechnika-kisterem 2 Nyelvi-kisterem 5 Díszterem (kórusterem) 1 (szaktantermek), a csoportbontás céljára szolgáló kisebb méretű tantermek, az intézményi, iskolai könyvtár. Az intézményegység rendelkezésére áll továbbá az ebédlő és a tálalókonyha. A gimnázium élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját három helyettes segíti. Az általános az oktatási és a nevelési igazgatóhelyettesek. A gazdasági ügyekért a gazdasági vezető a felelős. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az iskolában az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett egy iskolatitkár működik. Feladata az integráción belül a gimnáziumi középfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a felsőfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomba való 30

31 beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az általános iskola és a gimnázium egymásra épülésének módjait, folytatja az általános iskola felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra. III.1.3. Az intézmény szervezeti szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek kialakításánál figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat, az intézmény racionális és gazdaságos működtetését, a helyi adottságokat, igényeket és körülményeket. III Az igazgatótanács A gimnáziumot közvetlenül irányító, segítő és felügyelő szerv, melynek tagjait az országos presbitérium hagyja jóvá. Az igazgatótanáccsal való kapcsolattartás felelőse az igazgató. Az iskola igazgatótanácsa ügyrendjében meghatározott módon tanévenként legalább kétszer ülésezik. Az igazgatótanács összetétele Országos Presbitérium által delegált képviselők egyházmegye által delegált képviselő gyülekezet által delegált képviselők az iskola igazgatója az iskola gazdasági vezetője a tantestület 2 képviselője tanulók képviselője szülők képviselője iskolalelkész Az igazgatótanács feladatai és hatásköre 31

32 Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat az intézmény fölött. Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartói testület és a magasabb szintű egyházi önkormányzati testületek előtt. Rendszeresen tájékoztatja a fenntartói testületet az intézmény helyzetéről. Az igazgatótanács a munkájáról évente beszámolót készít. Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra fenntartói testület elő terjeszti. Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, elfogadja az intézmény házirendjét, éves munkatervét, valamint egyéb szabályzatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát egyetértő javaslatával felterjeszti a fenntartói testületnek. Megtárgyalja és véleményezi az intézmény állománytábláját, éves költségvetését, zárszámadását, s azt a fenntartói testület elé terjeszti. Ellátja az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartói testület által ráruházott feladatokat. Az intézmény állománytáblájában szereplő álláshelyre szóló nyilvános pályázat kiírása és a pályázat útján történő alkalmazás esetén egyetértési jogköre van. Kivizsgálja az intézményvezetői döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát, segíti a személyi és tárgyi feltételek megteremtését, fejlesztését, különös tekintettel az intézmények e törvényben meghatározott céljaira. Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, közreműködik a feltételek megteremtésében. Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak kialakítását. Az intézmény pedagógiai programját egyetértő javaslatával felterjeszti a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériumának. Kivizsgálja a nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben. Véleményezi az intézmény nevelési-oktatási programját, át, Munkarendjét, Házirendjét, jóváhagyásra felterjeszti az Országos Presbitériumhoz. Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves költségvetését és zárszámadását és azt jóváhagyásra felterjeszti az országos presbitériumhoz. Az intézmény személyi ügyeiben egyetértési jogköre van. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munkát különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. 32

33 Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében. III Az igazgató A gimnázium élén álló egyszemélyi felelős vezető. Az igazgató magasabb vezető beosztásúnak minősül. Az MEE Országos Presbitériuma - mint fenntartói testület - az intézményvezetői állást meghívással, vagy nyilvános pályázat útján az igazgatótanáccsal való egyeztetést követően tölteti be hat évre az egyházi közoktatási törvény eljárási rendelkezései (MEE ÉVI VIII. törvény a) szerint. Az igazgató a vezetői megbízással egy időben az intézmény határozatlan időre alkalmazott rendes pedagógusa lesz. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: A Magyarországi Evangélikus Egyház az iskola igazgatójától elkötelezett életet vár el, mely kisugárzik tanulóra, tanárra, szülőre egyaránt. Emberi és szakmai értékei követendő példát jelentsenek az egész iskolai életre. Belső meggyőződése, szeretete, megértése Istenbe vetett hitén, mások elfogadásán alapszik. A nevelőtestülettel közösen biztosítsák az evangélikus tanulók beiskolázását; Törekedjen az igazgató arra, hogy intézményében stabil nevelőtestület alakuljon ki Teremtse meg a szükséges feltételeket a jó közérzethez Szeretetteljes, derűs légkör hassa át az iskolát Vezetésére a humánum, határozottság, együttérzés legyen jellemző Teremtsen jó alkalmakat a lelki épülésre egyénnek és közösségnek egyaránt. Biztosítsa az együttműködést a gyülekezet, egyház és az intézmény között Munkájában működjön együtt az iskolalelkésszel és az igazgatótanáccsal Felelőssége Mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője és képviselője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az intézmény hatékony és törvényes gazdálkodásáért a feladatellátás színvonaláért, pedagógiai tevékenységéért az elfogadott pedagógiai program reális megvalósításáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és azok ellátásáért 33

34 a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, ennek körén belül a tantestület tagjai, vagy a tanulók esetleges balesetei megelőzéséért, a tűz- és vagyonbiztonság megteremtéséért és fenntartásáért a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért az alapító okiratban rögzített intézményi vagyon működtetéséért és megóvásáért az intézmény vállalkozói tevékenységet csak az alapító okirat szellemében és alaptevékenységével összefüggésben, a fő feladatok veszélyeztetése nélkül vállalhat csak. Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a tanügyi nyilvántartások naprakész vezetését. Előkészíti és lebonyolítja, illetve előkészíteti és lebonyolítja az általános iskolai beiratkozást a felvételi eljárást a kompetenciamérést és az érettségit Gazdasági ügyek területén elkészíti, elkészítteti és ellenőrzi az alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat: intézményi költségvetés tanulói nyilvántartás rovatos nyilvántartás leltárak, szakleltárak készlet élelmezés tankönyvellátás megrendelések szerződések önköltséges tanfolyamok nyilvántartása Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Vállalkozói tevékenységet az alapító okirat szellemében, az alaptevékenységgel összefüggően, azt nem veszélyeztetve vállalhat. 34

35 Az iskola igazgatója köteles: Munkáját törvényesen /egyházi, állami/, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végezni A jogszerű utasításokat végrehajtani, felhívni a figyelmet minden olyan intézkedésre, jelenségre, amely a közérdeket és/vagy a gyermekek érdekét sérti Az intézményre vonatkozó rendelkezéseket és a munkafegyelmet megtartani és megtartatni, a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint elvégezni Szervezett vagy önképzés keretében szakmai és jogszabályi ismereteit gyarapítani Összeférhetetlenség vagy munkakörébe tartozó ügy intézése esetén kizáró ok fennállását fenntartójának haladéktalanul köteles jelenteni Tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel jogellenesen hátrányos következményt idézhet elő a Magyarországi Evangélikus Egyházra, az intézményre, vagy más személyekre vonatkozólag Betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról szóló hatályos törvény rendelkezéseit, a hivatali és szolgálati titkot megőrizni Részt venni meghívás alapján az intézményvezetői értekezleteken, akadályoztatása esetén helyettesítésről gondoskodni A vezetése alatt működő intézmény tevékenységéről naprakész információval rendelkezni Az általa vezetett intézményt érintő gazdálkodási feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ellátni Betartani és betartatni a munka- és tűzvédelmi szabályokat A fenntartó MEE gazdálkodással kapcsolatos helyi rendeleteit betartani Rendkívüli eseményeket haladéktalanul a fenntartó tudomására hozni Gondoskodik: A vezetése alatt tevékenykedő intézmény működésére és munkarendjére vonatkozó szabályok érvényesüléséről, a munkafegyelem betartásáról Az intézmény ának és minden egyéb szabályzatának és az ott dolgozók munkaköri leírásának elkészítéséről, annak naprakész állapotban tartásáról A MEE Országos Presbitériumának az intézményére vonatkozó döntéseinek végrehajtásáról Jogosult: Az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a vonatkozó munkajogi szabályok pontos betartásával Elkészíti a dolgozók szabadságolási ütemtervét Fegyelmi kártérítési felelőssége a Mt-ben foglaltak szerint áll fenn 35

36 Feladatkörébe tartozik különösen a nevelőtestület vezetése a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és fenntartása a tantárgyfelosztás, órarend, a tantestületi értekezletek jegyzőkönyvének elkészítése, illetve elkészíttetése az oktatással-neveléssel összefüggő pályázati kiírások figyelemmel kísérése az evangélikus keresztény nevelés biztosítása Vezetői tevékenysége, ellenjegyzési rend: Vezetői munkáját helyettesek közreműködésével végzi. Az intézményvezető-helyettesi munkakör létrehozásáról a fenntartó dönt a MEE évi VIII. törvény 20. alapján. A helyetteseket a vezető bízza meg az igazgatótanács egyetértése mellett. Gazdálkodási feladatok körében: felelős a feladatai ellátásához a nem költségvetési szervként működő intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a nem költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, kijelöli azon felelős személyeket, amely személyek felelősek az önállóan gazdálkodó intézménnyel bizonyos pénzügyi-gazdálkodási, munkaügyi és ellenőrzési feladatokra kötött megállapodásban meghatározott feladatoknak a megállapodásban rögzített része ellátásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Szükség esetén adatokat szolgáltat. Figyelemmel kíséri és betartja, betartatja a jogszabályi változásokat. Részt vesz a munkakörével kapcsolatos szakmai értekezleteken. Tanügyigazgatási jogkörében dönt a gyermekek/tanulók felvételéről és átvételéről a fenntartó és a törvények adta kereteken belül. Az intézmény igazgatója képviseli az intézményt. Jogkörei esetenként az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházható. 36

37 III Az igazgatóhelyettesek Az igazgatót feladata ellátásában 3 igazgatóhelyettes a gazdasági vezető és az iskolalelkész segíti: általános igazgatóhelyettes oktatási igazgatóhelyettes nevelési igazgató helyettes iskolalelkész Az oktatási és nevelési igazgatóhelyetteseket az igazgató választja és nevezi ki, a tantestület véleményének ismeretében és az igazgatótanács egyetértésével. A helyettes megfelelő gyakorlattal rendelkező, határozatlan időre kinevezett tanár lehet, lehetőleg - de nem kizárólag - evangélikus vallású. A gazdasági vezetőt az igazgató nevezi ki, igazgatóhelyettesnek minősül. A munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló diploma kell. A munkakör fő és mellékállásban is betölthető. A gazdasági vezető hivatalból tagja az igazgatótanácsnak. Feladatai a munkaköri leírásban rögzítettek, közvetlenül irányítja a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. III Az igazgatóhelyettesek főbb feladatköre: III Az általános igazgatóhelyettes: Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói teendőket Az általános igazgatóhelyettes feladatait, hatáskörének gyakorlását az intézményvezető tájékoztatása mellett, annak egyetértésével végzi. Szorosan együttműködik az oktatási és a nevelési igazgatóhelyettessel, az iskolalelkésszel és a gazdasági vezetővel. Biztosítja az intézmény szakszerű és gazdaságos működésének megvalósítását. Felel az intézmény evangélikus keresztény szellemiségének kialakításáért és annak megtartásáért. Az intézmény egészére nézve az intézményvezető tájékoztatása mellett általános ellenőrzési, felügyeleti és utasítási jogkörrel élhet. Összefogja és koordinálja az intézmény teljes működést. 37

38 Előkészíti és segíti a szakszerű és hatékony vezetői döntéseket és azok megvalósítását. Előkészíti és felügyeli a felvételi és beiratkozási rendet. Segíti a munkaközösségek működését különös tekintettel az osztályfőnöki és hittan munkaközösségekre. Koordinálja az intézmény fejlesztési terveit, különös tekintettel a pályázatokra. Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében. Részt vesz az intézményi működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik az alkalmazottak személyi adatai, a tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében. Közreműködik abban, hogy a tagintézmények, intézményegységek összehangoltan, egy intézményként működjenek. Segíti az iskolaigazgatót az intézmények tevékenységének, szakmai munkájának irányításában. Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. 38

39 Együttműködik az igazgatótanáccsal, a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, a fenntartóval és helyi gyülekezettel. Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. Közreműködik a nemzeti és az iskolai és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény önálló gazdálkodásból fakadó, nem költségvetési szervként való működésével kapcsolatos gazdasági feladatok elvégzésében szükség szerint közreműködik. Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. III Oktatási igazgatóhelyettes: Az oktatási igazgatóhelyettes elsősorban felel a tanügyigazgatási tevékenység szabályszerű megvalósításáért. Ennek érdekében a tanévrendjével és az egyházi oktatási elvárásokkal összhangban előkészíti az intézmény éves munkatervét. Felügyeli a munkatervben meghatározott határidők betartását, a tanügyi dokumentumok rendeltetésszerű és pontos vezetését. Előkészíti és felügyeli az érettségi és osztályozó vizsgák megszervezését és lebonyolítását. Összefogja és koordinálja a munkaközösségek működését, különös tekintettel az integráló és művészeti munkaközösségekre. A nevelési igazgatóhelyettessel együttműködve elkészíti a túlóra elszámolást, és ellenőrzi az analitikus tanügyi nyilvántartások vezetését. Személyesen, illetve a további munkakörnek 39

40 közvetlenül alárendelt vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el az intézmény dolgozóit. Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében. Részt vesz az intézményi működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik az alkalmazottak személyi adatai, a tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében. Közreműködik abban, hogy a tagintézmények, intézményegységek összehangoltan, egy intézményként működjenek. Segíti az iskolaigazgatót az intézmények tevékenységének, szakmai munkájának irányításában. Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. 40

41 Együttműködik az igazgatótanáccsal, a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, a fenntartóval és helyi gyülekezettel. Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. Közreműködik a nemzeti és az iskolai és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény önálló gazdálkodásból fakadó, nem költségvetési szervként való működésével kapcsolatos gazdasági feladatok elvégzésében szükség szerint közreműködik. Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. III Nevelési igazgatóhelyettes: A nevelési igazgatóhelyettes elsősorban felel a tanulói előrehaladás és az óraszervezés szabályszerű megvalósításáért. Ennek érdekében elkészíti az intézmény tantárgyfelosztását, az órarendet. Felügyeli a tantárgyfelosztásban meghatározottak betartását, az órarend az órahálók és helyi tanterv koherenciáját. Előkészíti és felügyeli a csoportbontások és terembeosztások rendjét. Szervezi és felügyeli a tanórák megtartását, a helyettesítés rendjét. Közreműködik a munkaközösségek működtetésében, különös tekintettel a nyelvi és reál munkaközösségekre. Az oktatási igazgatóhelyettessel együttműködve elkészíti a túlóra elszámolást, és ellenőrzi az analitikus tanügyi nyilvántartások vezetését. Személyesen, illetve a további munkakörnek 41

42 közvetlenül alárendelt vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el az intézmény dolgozóit. Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében. Részt vesz az intézményi működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik az alkalmazottak személyi adatai, a tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében. Közreműködik abban, hogy a tagintézmények, intézményegységek összehangoltan, egy intézményként működjenek. Segíti az iskolaigazgatót az intézmények tevékenységének, szakmai munkájának irányításában. Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. 42

43 Együttműködik az igazgatótanáccsal, a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, a fenntartóval és helyi gyülekezettel. Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében. Közreműködik a nemzeti és az iskolai és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. Közreműködik a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatása feltételeinek megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény önálló gazdálkodásból fakadó, nem költségvetési szervként való működésével kapcsolatos gazdasági feladatok elvégzésében szükség szerint közreműködik. Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. III Iskolalelkész: A vezetőség tagjai közé tartozik az iskolalelkész, aki nagyon fontos építőköve az iskola keresztyén szellemiségének kialakításában. Az evangélikus egyház törvénykönyve így fogalmazza meg az iskolalelkész feladatát: Az iskolalelkész feladata: a) az igazgatóval és a hitoktatókkal együttműködve az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása, b) a pedagógusok, az alkalmazottak, a tanulók különösen is a kollégista diákok lelki gondozása, c) tanári és diák csendesnapok, istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák szervezése, illetve megtartása, d) az intézményben elfogadott pedagógiai program és tanterv alapján hittanórák tartása, 43

44 e) kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel, f) a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé, g) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi munkaközösségének munkájában. III A gazdasági vezető feladatai: Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Felelős a gimnázium pénz- és anyaggazdálkodásáért, a számviteli rend betartásáért. A gimnázium igazgatójával együtt a MEE által meghatározott rendben és határidőkre elkészíti az intézmény beszámolóját és költségvetést. Gondoskodik az ehhez szükséges feladatok rendeltetésszerű végrehajtásáról, a bevételek beszedéséről és nyilvántartásáról, a kiadási előirányzatok felhasználásáról. A költségvetés végrehajtása érdekében naprakészen követi a jogszabályi változásokat és megteszi a szükséges intézkedéseket: - pót-előirányzati igények benyújtása - előirányzat módosítások megtétele - szükség esetén pótköltségvetés készítése Az intézményvezető és az általános igazgatóhelyettessel együttműködve gondoskodik a pénzforrások biztosításáról, a normatív és egyéb támogatások törvény által előírt rendjének és határidejének megtartásáról. A normatív támogatások felhasználásáról és a pénzforgalomról naprakész nyilvántartást vezet. Biztosítja és felügyeli az intézmény naprakész könyvelését. Felelős a MEE Országos Presbitériuma által kötelezően előírt Libra program működtetésért. Biztosítja és felügyeli a naprakész tárgyieszköz-leltár meglétét, a szükséges hiányok szakszerű és hatékony pótlását. Felügyeli az intézményi étkezetés pénzügyi feltételeit, illetve a közétkeztetéshez szükséges előírásoknak való megfelelést. Rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést a munkaüggyel és bérgazdálkodással kapcsolatos új rendelkezésekről. Felel a bérgazdálkodásért, a munkabér havonta történő számfejtéséért és feladásáért. Havonként pénzforgalmi jelentést készít az igazgató részére. Rendszeresen elvégzi a pénztárellenőrzést. Folyamatosan figyeli az intézmény bankszámlájának forgalmát, melyről az intézményvezetőt rendszeresen tájékoztatja 44

45 A gazdasági év végén szakszerű irattározást végez. Elkészíti az adóbevallást és az előírt adatszolgáltatásokat. Az intézményvezetővel kialakítja és megfogalmazza az intézmény számviteli politikáját. Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási, pénzügyi és számviteli jogszabályokkal összefüggésben elkészíti és folyamatosan aktualizálja az alábbi szabályzatokat - pénzkezelési - leltározási - selejtezési - bizonylati - számviteli Az igazgatósággal, a szakmai munkaközösségek vezetőivel együttműködve gondoskodik a taneszköz és tanszer beszerzésekről, megrendelésekről. Pályázatok esetén elkészíti a pályázat által előírt költségvetéseket, és szükséges gazdasági dokumentumokat. A pályázat megvalósítása során együtt dolgozik a pályázati pénzek felhasználásában és az elszámolásban a pályázatért felelős személyekkel. A gondnokságot és a gazdasági osztályt alkotó nem pedagógus alkalmazottak felett az intézményvezető utasításnak megfelelően, és annak folyamatos tájékoztatása mellett munkáltatói jogkört gyakorol az alábbiak szerint: Munkaviszonyuk létesítésekor, megszüntetésekor, fegyelmi és anyagi felelősségre vonásuk esetén minden esetben tájékoztatja az igazgatót, annak egyetértését kéri. Munkájukat megszervezi, ellenőrzi, munkaköri leírásukat elkészíti. Előírt egészségügyi vizsgálatukat ellenőrzi. Munkavédelmi, tűzrendészeti képzésükről gondoskodik. A munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos jegyzőkönyv alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, részt vesz a munka és tűzvédelmi szemlén. A takarításvezető bevonásával biztosítja és felügyeli az épületek tisztaságát, az épületet körülvevő járda takarítását, részt vesz az épület rendszeres ellenőrzésében, bejárásában. A gondnok bevonásával elvégezteti a javítási, karbantartási munkákat. Gondoskodik a biztonságról, az épület biztosításáról, a vagyonvédelmi előírások betartásáról. A vezetők részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, mely a belső szabályzatok részét képezi III Helyettesítési rend Az igazgatót távollétében az általános igazgató helyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben 45

46 Mindkettejük távolléte esetén a z oktatási igazgató helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Mindhárom vezető távolléte esetén a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Az igazgatót helyettesítő személy az intézmény képviseletét is ellátja. A helyettesítő személynek a bélyegző mellett h betűvel aláírási joga is van. A beérkezett posták bontását szintén a helyettesítő végzi. A számlák feletti aláírási jogot az általános igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető együtt látja el. A gazdasági vezetőt távollétében az igazgató helyettesíti a számla feletti aláírási jogot az igazgató és az általános helyettes együtt látják el. Az oktatási igazgató helyettest távollétében a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti A nevelési igazgató helyettest távollétében az oktatási igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és helyettesei távolléte esetén, rendkívüli esetben a gazdasági vezető, vagy az a személy, akit a vezetőség megbízott /MIP vezető, of. mk. vezető, napközis tanár/ intézkedik. Ezek a személyek az igazgató vagy helyettesei által aktuálisan megfogalmazott felelősségi és végrehajtási jogot gyakorolhatnak. Az igazgató távollétét a fenntartó felé jelzi, helyettesítése az II. 4 pontjában meghatározottak szerint történik. III A vezetők kapcsolattartási rendje Az igazgató és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, hetente többször megbeszélést tartanak. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat munkaidőn belül. Havonta egyszer kibővített vezetőségi értekezlet van, amelyre más tantestületi tag, aki a témában érintett szintén meghívást kaphat. Az esetenkénti ideiglenes szervezeti egységek, bizottságok kapcsolattartási rendjéről az igazgató saját hatáskörében rendelkezik. 46

47 A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: Közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések, Nyilvános fórumok, intézményi gyűlések Bizottsági ülések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza. III A kibővített iskolavezetés tagja munkaközösségek vezetői minőségirányítási csoport vezetője diákönkormányzat segítő tanár III A munkaközösség-vezetők szakmai közössége Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában havonta ülésezik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségének jogai és feladatai: A nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése. A nevelőtestületi és igazgatói határozatok végrehajtásának kiértékelése. Az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése. Véleményezés az igazgató által előterjesztett kérdésekben. Döntéshozatal azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát a testületre átruházza. Az munkaközösség-vezetők szakmai közössége véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. III Az általános iskolai munkaközösség-vezető feladatai: Általános iskolai munkaközösség-vezetőként az általános iskola feladat-ellátási helyének operatív irányítását végzi. A munkaközösség-vezető irányítja és szervezi a szakmai munkaközösség munkáját. 1. Legalább félévente munkaközösségi összejövetelt szervez. 2. Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét. 3. Elosztja az éves munkatervben szereplő feladatokat. 4. Megszervezi az iskola szaktárgyi versenyeit, illetve felügyeli azok lebonyolítását. 47

48 5. Figyelemmel kíséri, szorgalmazza és segíti az országos, budapesti és kerületi versenyekre történő jelentkezéseket, a versenyekre való felkészítést és nyilvántartja a fontosabb versenyeredményeket. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskolavezetőségben. Részt vesz a szakmai iskolavezetőségi értekezleteken. Összefoglaló értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. Előadja a munkaközösség aktuális és tervezendő eszköz- és anyagigényeit. Az éves költségvetés elkészítésekor javaslatot tehet a szakmai előirányzat felhasználására. Felelős az - átadás átvételi jegyzőkönyvvel és aláírással - átvett eszközökért, letéti állományért. Javaslatot tesz a szükséges selejtezések megejtésére. A munkaközösség-vezető - szaktárgya vonatkozásában - ellenőrzi a szakmai munkát. 1. Figyelemmel kíséri a munkatervekben meghatározott feladatok ellátását; az esetleges mulasztásokról, illetve azok okairól az igazgatóságot tájékoztatja. 2. A tanév elején összegyűjti, elbírálja és az igazgatóságnak jóváhagyásra javasolja az adott tantárgyat tanító kollégák (a továbbiakban: szaktanárok) tanmeneteit. 3. A szaktanárok óráit - előre tervezett rend szerint (ellenőrzési terv) - látogatja, tapasztalatait írásban rögzíti, illetve meglátásait a kollégával röviden megbeszéli. 4. A tanév folyamán figyelemmel kíséri a szaktanárok az elfogadott tanmenetek szerinti - előrehaladását. Indokolatlanul nagy vagy a tanév sikeres lezárását fenyegető eltérés esetén értesíti az iskola vezetőségét és felkéri az érintett kollégát módosított ütemterv benyújtására. 5. Ellenőrzi a tanulók rendszeres értékelését, a témazáró dolgozatok időben történő megíratását és kijavítását. 6. A szaktanárok vonatkozásában javaslatot tehet a jutalmazás mértékére, illetve véleményt mondhat a béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. A munkaközösség-vezető törekszik a szakmai színvonal megóvására, illetve emelésére. Javaslatot tesz a hosszasan hiányzó szaktanár szakszerű helyettesítésére. Joga a tanulók gimnáziumi felvételéhez szükséges vizsgák anyagának meghatározása. Tantervi kísérletek végzése esetén joga azok felügyelete és kiértékelése. Javaslatot tehet a szaktanárok szakmai továbbképzésének ütemezésére. Véleményt nyilváníthat új szaktanár felvételével, illetve kinevezésével kapcsolatban. A munkaközösség-vezető segíti az igazgatóság munkáját. Az igazgató vagy helyettesei kérésére, jelenlétükben vagy írásban értékeli a szaktanárok szakmai munkáját, munkafegyelmét. 48

49 A szaktanárok véleményének kikérése után, az igazgatóság részére összeállítja az illető tantárgy következő évi fakultációs kínálatát. Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Felkérésre képviseli az iskolát és a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon és megbeszéléseken. Tanítás nélküli munkanapok esetében javaslatot tesz a szaktanári tevékenységre. III Az intézményi minőségirányítási vezető feladatai: Irányítja az intézményben a minőségirányítási rendszer működtetését, a célok elérése, a minőségpolitika megvalósulása érdekében. A minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása, feljegyzése, intézkedések kezdeményezése az igazgatónál. A célkitűzések teljesítéséhez írásbeli intézkedési tervet készít. Követi a feladatok teljesülését, gondoskodik a határidők pontos betartásáról. Ellenőrzi és értékeli a minőségi körök munkáját. Tájékoztatást ad a közvetlen partnereknek az intézményben zajló minőségfejlesztési munkáról. Részt vesz a minőségüggyel kapcsolatos továbbképzéseken, ismereteit folyamatosan fejleszti. Javaslatot tesz a minőségirányítási csoporttal történt egyeztetés alapján az iskolavezetésnek a minőségi munka elismerésére. Közreműködik a nyilvánosság biztosításában és a szükséges dokumentumok közzé tételben. Felelős: az intézmény minőségpolitikájának megvalósításáért, figyelemmel kíséréséért, a PDCA ciklus működéséért, szükség esetén intézkedési terv készítéséért, az írásbeli intézkedési terv végrehajtásáért, a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért, a vezetésnek és az iskolai nevelőtestületnek szóló beszámoló elkészítéséért, valamint az elkészült anyag az iskolavezetés és iskolai nevelőtestület és az igazgatótanács előtti prezentációjáért. Az intézményi minőségirányítási vezető jogköre: - irányítja az Minőségirányítási csoport munkáját, vezeti a munkaüléseket, - az alkalmazotti kör bármely tagját felkérheti valamely minőségi körben való munkavégzésre, - javaslatot tesz a minőségirányítási csoport tagjainak javaslata alapján az iskolavezetésnek 49

50 a minőségi munka elismerésére. A minőségirányítási csoport tagjainak feladatai: intézkedések kezdeményezése a nevelési oktatási folyamat és minőségügyi rendszerbármilyen meg nem felelősége előfordulásának megelőzése érdekében, minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása és feljegyzése, meghatározott ügyrend keretében megoldásokat kezdeményeznek és javasolnak, ill. a végrehajtást koordinálják, ellenőrzik a meg nem felelő intézményi minőségfejlesztései folyamatok kijavítását, igazolják a megoldások végrehajtását A minőségirányítási csoport tagja felelős: - a minőségirányítási csoport ának betartásáért, - az írásbeli intézkedési terv betartásáért, - a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért. A minőségirányítási csoport tagjainak jogköre: - döntési joggal vesznek részt a minőségi csoport munkájában, - javaslatot tesznek az iskolavezetésnek a kiemelkedően teljesítők minőségi bérezésére. A tagok megbízása A minőségirányítási csoport vezetőjét és tagjait az igazgató bízza meg írásban, meghatározott időre. III A diákönkormányzat segítő tanár Intézményünkben külön pedagógus segíti az általános iskolai diákönkormányzatot és a gimnáziumi diákok önkormányzatát Feladataik: - Részt vesznek a diákönkormányzat testületi ülésein. - Szervezik és segítik a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: gondoskodnak az információk kölcsönös közvetítéséről, segítik a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. - Figyelemmel kísérik a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. - Közreműködnek a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. 50

51 - Segítik a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását. III Gazdasági szervezet felépítése és feladatai Gazdasági szervezet működési rendje: A gazdasági szervezet feladata az intézmény működtetése, a gazdálkodás megszervezése, irányítása, a számviteli rend betartása, továbbá az intézményi vagyon használatával és a vagyonvédelemmel összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági szervezet vezetője a gazdasági vezető. A gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, ellátja a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Az intézmény vezetésének folyamatos tájékoztatása mellett, a vezető engedélyével ellátja továbbá az iskola működtetésével, üzemeltetésével, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat. A gazdasági vezető közvetlen felettese az igazgató. A gazdasági szervezet felépítése: Gazdasági vezető Gondnokság Gazdasági csoport Higiéniai és élelmezési csoport Műszaki csoport Takarításvezető pénztáros könyvelő bérszámfejtő takarítók konyhai dolgozók karbantartók udvarosok portások Az egyes csoportok feladata: Gazdasági csoport: pénzügyi, számviteli, munkaügyi feladatok ellátása Takarítói csoport: épület tisztítása, tisztaságának és a higiéniai feltételeknek a biztosítása Konyhai csoport: étkeztetés lebonyolítása Műszaki csoport: épület őrzési és karbantartási feladatok ellátása A csoportokhoz tartozó munkatársak munkarendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 51

52 A helyettesítés szabálya: A gazdasági vezetőt pénzügyi, számviteli területen a könyvelő, munkaügyi területen a munkaügyi előadó helyettesíti. A takarítói, konyhai és műszaki csoport esetében minden esetben az adott csoportvezető helyettesíti. A gazdasági vezető és az igazgató hetente legalább egy alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. III Intézményi gondnok jogállása, feladat- és hatásköre Jogállása: A műszaki csoport közvetlen irányítója. A takarítás vezetőn keresztül a higiéniai és élelmezési csoport irányítója. Az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette. Utasítási jogkörre az igazgatónak, meghatározott esetekben a vezetőknek van felette. Főbb feladatai: a gazdasági vezető felügyelete mellett ellátja a részére meghatározott szervezési, irányítási, ellenőrzési és egyéb feladatokat; közreműködik az éves gazdálkodási terv és költségvetés összeállításában a feladatkörével összefüggő területekre vonatkozóan; az intézményi ötéves felújítási, beruházási terv alapján javaslatot készít az éves felújítási, karbantartási és javítási munkákra, amelyek végrehajtását az elkészített ütemtervnek megfelelően szervezi, irányítja és felügyeli; a felújításhoz szükséges árajánlatok beszerzése; felügyel az intézmény épülete állagának megóvására; ellátja az intézmény munka- és tűzvédelmi felelősi beosztásához kapcsolódó feladatokat. A gazdasági vezető, csoportvezető, intézményi gondnok feladatait a gazdasági ügyrend és a munkaköri leírás határozza meg részletesen. Adminisztratív szervezet működési rendje Az adminisztratív szervezet az intézmény hatékony működéséhez szükséges tanügyigazgatási, személyi és munkaügyi, kapcsolattartási tevékenységből, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási 52

53 kötelezettségéből fakadó adminisztratív jellegű feladatokat látja el. Munkájukat az iratkezelési és adatvédelmi szabályzat figyelembevételével látják el. Felépítése: Titkárságvezető (Humánreferensi feladatok, koordináció, iktatás) Tanügyigazgatási adminisztrátor Kapcsolattartásért felelős adminisztrátor Általános iskolai adminisztrátor (KIR-rendszer kezelése) (Intézményi levelezés) (Általános iskolai feladatok) Kézbesítő III A nevelők közösségei: III Nevelőtestület: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (Kt. 56. ) A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók, az iskolalelkész és a hitoktatók. A nevelőtestület szavazati jogú tagjai az intézmény alapítása utáni első évben azok, akik szeptember elsején határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek. A MEE évi VIII. törvénye ának értelmében a második tanítási évtől a nevelőtestület szavazati jogú tagjai azok a pedagógus munkakörben több mint egy éve alkalmazott dolgozók, akik határozatlan idejű munkaviszonyban vagy legalább 50%-os munkaidejű alkalmazásban állnak, valamint az iskolalelkész és az intézményben több mint egy éve hitoktatást végző személyek. Általános elvárások: - A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűséggel, feddhetetlen életmódjával, és rendezett családi életével példát mutat tanítványainak és környezetének. 53

54 - Szakmáját lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a gyermekek fejlődése érdekében gyakorolja. - A pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai programjában, házirendjében és szervezeti és működési szabályzatában foglaltak, illetve köteles annak megfelelően eljárni. - A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó tagja a nevelőtestületnek és rendelkezik annak jogaival és kötelességeivel egyaránt, ezért közreműködik: o az intézmény pedagógiai programjának kidolgozásában és elfogadásában o a helyi tanterv elkészítésében o az éves munkaterv elfogadásában o az intézmény házirendjének kidolgozásában o az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában o megszervezi, megvalósítja és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi munkáját o aktívan részt vállal a nevelési feladatok megvalósításában o részt vállal a tanulók felügyeletében o aktívan közreműködik a közösségi alkalmak megvalósításában o véleményformálásával segíti a tantestületi döntések meghozatalát - A nevelőtestület szavazati jogú tagja, aki határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik, vagy több mint egy éve az intézmény teljes állású alkalmazottja - Az óraadó, vagy akinek a munkaviszonya nem éri el az egy évet a tantestület tanácskozási joggal felruházott tagja - Munkája tanórákból és tanórán kívüli tevékenységből áll, melyet a munkaszerződésében rögzített óraszámok és munkaidő mentén köteles az intézményben, illetve azon kívül ellátni A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik: - a pedagógiai program elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadása; - a tanév munkatervének jóváhagyása; - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása; - képviseletében eljáró személy kiválasztása. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök megtervezésében; 54

55 - az iskola beruházási és felújítási terveinek meghatározásában; - a tantárgyfelosztás elfogadásakor; - egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettes(ek) megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; - egyéb a jogszabályokban megfogalmazott ügyekben. o o o o o A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési joga van a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. Az iskola jövőjét meghatározó, az éves munkatervet, pedagógiai programot, nevelési célokat, éves tantárgyfelosztást tárgyaló nevelőtestületi értekezlet csak akkor határozatképes, ha a nevelőtestületi tagok kétharmada jelen van. A nevelőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők ötven százaléka plusz egy fő elfogadta az előterjesztést. Amennyiben titkos szavazásra kerül sor, a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről, operatív megbeszélésekről emlékeztetőt kell vezetni. Ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, a tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /Pl. tagozati nevelői értekezlet, egy osztályban tanítók értekezlete, stb./ A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott testületi tag vezeti. A jegyzőkönyveket az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: Döntési jogkörök közül: az éves munkaterv részleteinek elfogadását; átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását; pedagógus-képviselők kiválasztását; a tanulók fegyelmi ügyeiben való intézkedés; osztályozóvizsgára bocsátás; 55

56 o az intézményvezetői program szakmai értékelése. o o o o A kötelező véleményezési jogkörök közül: a tantárgyfelosztás elfogadása; a pedagógusok megbízatásának elosztása, igazgatóhelyettesek megbízása, vagy a megbízás visszavonása; szakmai pénzeszközök felhasználása. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportot hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: Az általános iskola alsó és felső tagozatának munkacsoportja: tagozaton tanító pedagógusok feladata megfelelő évfolyamokat érintő nevelési és oktatási témákban véleményt nyilvánítani és közös iskolai programokat szervezni. A gimnázium munkacsoportjának feladata a gimnáziumi évfolyamokkal összefüggő feladatok kezelése, nevelőtestületi döntés előkészítése. Tantárgyfejlesztői munkacsoport feladata az oktatási segédanyagok minőségbiztosításon alapuló fejlesztése. Az állandó munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak a tanév kezdetekor. A nevelőtestület a feladatok ellátása érdekében tartott értekezletek időpontját a mindenkori tanév helyi rendje tartalmazza. A nevelőtestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet; - félévi értékelő értekezlet; - tanévzáró értekezlet; - félévi és év végi osztályozó értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van;, - a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másképp nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 56

57 A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, a tanévnyitó, a tanévzáró és a félévi értékelő értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. III Az egy osztályban tanító tanárok közössége Az egy osztályban tanító tanárok munkájukból adódóan szakmai közösséget alkotnak. Közös munkájukat az osztályfőnök koordinálja. A szakmai közösség jogai és feladatai: Javaslatot tehet az osztályba tartozó tanulók jutalmazására. A tanulókkal szemben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti. Csak az adott osztályt érintő esetekben - ha az igazgató nem tartja fenn magának a jogot - kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és fegyelmi határozatot hozhat. Konkrét esetben javaslatot tehet az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeire. III A nevelők szakmai munkaközösségei: A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre (Okt.tv. 58 (1)) legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanító pedagógus kezdeményezésére. A munkaközösség létrejöttét az igazgató hagyja jóvá. A munkaközösség tagjai maguk közül vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg határozott időre (általában egy tanévre) a vezetői feladatok ellátásával. Az általános iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: az alsó tagozatos munkaközösség tagjai: minden tanító, akik az alsó tagozaton tanítanak a felső tagozatos munkaközösség: tagjai: az általános iskola felső tagozatában tanító tanárok integráló munkaközösség: szomatopedagógus, fejesztőpedagógus, pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős Az általános iskolában és a gimnáziumban együttesen a következő munkaközösségek működnek: reál és nyelvi munkaközösség tagjai: a matematika, fizika,informatika, kémia, földrajz, biológia tantárgyakat tanító tanárok közössége és a különböző idegen nyelveket tanítók (angol, olasz, német, spanyol, francia,latin ) 57

58 Humán munkaközösség tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, filozófia. Művészeti munkaközösség tagjai: az ének-zene tantárgyat tanító tanárok, a testnevelést és a rajz és vizuális kultúrát tanító pedagógusok közössége. Osztályfőnöki munkaközösség: a tagjai az osztályfőnökök Hittan és etika munkaközösség: tagjai az etikát és hittant tanító pedagógusok III A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése; - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése; - egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelés; - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése; - az érettségi vizsgák előkészítése; - az osztályozó- és a javítóvizsgák előkészítése, értékelése; - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása; - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése; - a munkaközösség vezetőjének megválasztása; - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai egy évre választják meg maguk közül, de az igazgató bízza meg a feladatok ellátásával. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskola vezetősége felé, valamint az iskolán kívül szakmai információkat közvetít. 58

59 III Az intézmény szakmai munkaközösségei és kiemelt feladataik Humán munkaközösség szakkör (diákszínjátszó kör) műveltségi versenyek, vetélkedők iskolai ünnepélyek, megemlékezések felkészítés a tanulmányi versenyre továbbképzések Idegen nyelvi és reál munkaközösség felkészítés a tanulmányi versenyre nyelvvizsga-felkészítés idegen nyelven tartott karácsonyi műsor nyelvi tábor szervezése európai uniós projekteken való részvétel külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása továbbképzések tanulmányi versenyekre felkészítés a tárgyi (eszköz-) fejlesztés, módszertani segítség szakkörök továbbképzések Művészeti munkaközösség gyógytestnevelés fakultatív sportágak a sportkör tevékenysége iskolai és iskolán kívüli versenyek, bajnokságok továbbképzések 59

60 Osztályfőnöki munkaközösség az osztályfőnöki munka szakmai, módszertani feladatai a tanórán kívüli tevékenységek (múzeum-, színház-, hangverseny-látogatások) szervezése, segítése tanulmányi kirándulások koordinálása kapcsolattartás, együttműködés az iskolapszichológussal és a gyermekvédelmi felelőssel felvilágosító, prevenciós előadások szervezése továbbképzések Integráló munkaközösség: az osztályfőnökökkel együttműködve a rászoruló és fejlesztendő gyermekek szakvélemény alapján való fejlesztése a szükséges felmérések vizsgálatok elvégzése Öko-munkacsoport az intézmény környezettudatos oktató-nevelő tevékenységét és működését koordinálják az ökocsoport mindkét telephelyen működik az ökocsoport kiemelt feladata az Öko-iskola címből fakadó feladatok teljesítése III A szakmai munkaközösségek együttműködése: Az iskolánkban dolgozó pedagógusok együttműködésének kereteiről, formáiról a dokumentálás módjáról, a találkozások gyakoriságáról a nevelőtestület tagjai közösen döntenek. Az összejövetelek leggyakoribb fóruma a munkaközösségi értekezlet, melyeken főként szakmai, de más, az iskola életét érintő kérdések is megvitatásra kerülnek. A munkaközösség tagjai választják a munkaközösség vezetőjét, aki képviseli érdekeiket, álláspontjukat az iskola vezetése felé. A tanév elején közösen összeállítják a munkaközösség munkatervét. A munkaközösség-vezetők egyeztetik a munkaközösségek programjait az átfedések elkerülése érdekében. Az oktatás színvonalának szinten tartásához, emeléséhez szükséges eszközöket igényelnek. Közösen állítják össze a következő évi tankönyvek listáját. Elmondják tapasztalataikat az alkalmazott módszerekről, taneszközökről. Megvitatják a tantervek, tanmenetek beválását. Megbeszélik az aktuális iskolai 60

61 feladatokat, elvégzik a szükséges előkészítő, szervezőmunkát, amelyeket a munkaközösség éves munkatervében vállalt. Értékelik a munkaközösség munkáját, a tanulók teljesítményét, a versenyeredményeket, meghatározzák a további feladatokat. Munkaközösségi megbeszéléseket átlagosan havonta tartunk, a foglalkozások időpontját a munkaközösség munkatervében rögzítjük. Kisebb, csak egy tantárgyat érintő probléma esetén nem szükséges teljes munkaközösségi foglalkozást tartani, elég, ha az adott tárgyat tanító kollégák ülnek össze, és vitatják meg közös gondjaikat. A munkaközösség vezetőjének akkor is jelen kell lennie ezeken a megbeszéléseken, ha ő éppen nem érintett az adott tantárgy oktatásában és a problémát jeleznie kell az iskolavezetés felé. Gyakran szükséges, hogy az egy osztályban tanító kollégák megbeszéléseket tartsanak. Az összejövetelek gyakorisága változó, az adott osztályban jelentkező problémák felmerülésétől függ. A megbeszélést bármely kolléga kezdeményezheti, és az osztályfőnök szervezi meg. Heti rendszerességgel tartunk iskolavezetőségi értekezletet, melyen az intézményvezető, helyettes, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az igazgató tájékoztatja a résztvevőket a pedagógiai munkát és az iskola életét érintő aktualitásokról, esetleges változásokról, értékeli az elvégzett feladatok sikerességét. Minden jelenlévő beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Közösen kijelölik a leendő feladatokat. Az iskola igazgatója kikéri a munkaközösség-vezetők véleményét a megvalósított feladatok eredményességét, az elkövetkező programok lebonyolítását, tanulókkal, tanulócsoportokkal kapcsolatos problémákat, az egyes munkaközösségek tagjait érintő szakmai kérdéseket illetően. Minden félév és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, ahol az intézmény összes pedagógusa részt vesz. Ezeken az értekezleteken az osztályfőnökök elemzik az osztály közösségének alakulását, a tanulói vizsgaeredményeket és, ha volt lemorzsolódás, akkor annak okait.. Ismertetik a szükséges statisztikai adatokat, beszámolnak a sikerekről, problémákról. Kiemelik a kimagasló és a gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulókat Az értekezleteken jelenléti ívet töltünk ki. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet egy kijelölt jegyzőkönyvvezető készít el. Ugyancsak a félév és a tanév végén félévi és tanév végi értekezletet tartunk, melyen a részvétel az intézmény összes pedagógusa számára kötelező. Az iskola igazgatója, a munkaközösségek vezetői, MIP csoportok vezetői és a DÖK segítő pedagógusok beszámolnak az addig eltelt időszakban végzett munkáról. Értékelik saját területükön elért eredményeket az iskola pedagógiai programjának, és az éves munkatervben foglaltak tükrében. Elemzik a célok megvalósulását, a feladatok elvégzésének színvonalát. Előre mutatnak következő év feladatainak kijelölésére. A részvételt jelenléti ív kitöltésével kell igazolni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a fenntartónak kell eljuttatni. Ennek felelőse az intézményvezető. 61

62 Az újonnan érkező kollégák pedagógiai és szakmai munkájának támogatására mentorokat jelölünk ki. A mentori megbízások egy évre szólnak. A gyakornokok munkájának segítése, nyomon követése, értékelése gyakornoki program keretében folyik. A program bevezetése és működtetése a törvényben foglaltak szerint történik. III A munkaközösség-vezetők szakmai közössége Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában havonta ülésezik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségének jogai és feladatai: A nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése. A nevelőtestületi és igazgatói határozatok végrehajtásának kiértékelése. Az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése. Véleményezés az igazgató által előterjesztett kérdésekben. Döntéshozatal azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát a testületre átruházza. Az munkaközösség-vezetők szakmai közössége véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. III Egyes feladat- és jogkörök átruházása A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból meghatározott időszakra bizottságokat hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlói, a bizottságok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. Ilyenek lehetnek a fegyelmi, nevelési ügyek, bizottságok alakítása... stb. III Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak elvégzésére a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait és vezetőjét az igazgató bízza meg. A munkacsoportok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak megbízóiknak. Ilyen munkacsoportok lehetnek iskola-előkészítő, rendezvény-szervező, ifjúságvédelmi prevenció stb. 62

63 III Helyettesítési rend a pedagógusok között: A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A helyettesítési rend a heti órarend betartásával eseti jelleggel készül. Mindkettőt az igazgató hagyja jóvá. Az órarendben "H"-val megjelölt időpontokban a pedagógus helyettesítésre van kijelölve, ezért, ezekben az órákban köteles az iskolában és azon belül is olyan helyen tartózkodni (pl. tanári), ahol az igazgatóhelyettesek perceken belül elérhetik. III A tanulók közösségei III Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök, áll, munkáját az osztályfőnök helyettes segíti. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek saját tagjaikból 2 fő képviselőt választ, akik részt vesznek a DÖK munkájában. III A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (Okt.tv. 63 ) A DÖK munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott tanár segíti. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Ellátja a tanulói jogviszonyban állók képviseletét. Munkáját, a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja a tanulók és a tantestület bevonásával. 63

64 Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést, amely a legmagasabb tájékoztatási fórum az iskolában, évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. Ezen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A közgyűlésen a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy tanév időtartamra a tanulók javaslata alapján 1 fő diákképviselőt választ. Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásakor. Döntési jogkörrel rendelkezik saját működése és hatásköre gyakorlásához; a működtetéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásában; egy tanítási munkanap programjának meghatározásában; tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében; vezetőinek, munkatársainak megbízásában. A diákönkormányzat céljainak, feladatainak megvalósításához használhatja az iskola telefonvonalát ésszerű takarékossággal levelezéseit az iskola költsége terhére intézheti. A diákönkormányzat által létrehozott diákkörök igazgatói engedéllyel használhatják az iskola helyiségeit, vagy szabadtéri területét. A diákköröket a nevelési igazgatóhelyettes tartja nyilván. A diákönkormányzat részére évente meghatározott összeg áll rendelkezésre az iskola költségvetéséből. III Az iskolai közösségek kapcsolattartása III Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása megbízott pedagógusvezetők és választott képviselők útján valósul meg. 64

65 A kapcsolattartás fórumai: Az igazgatóság ülései; Az iskolavezetőség ülései; Egyéb értekezletek, megbeszélések. Az adott fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, valamint az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség részére. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. III Az igazgatóság és a tanulók A tanulók egyéni vagy csoportos problémájukkal felkereshetik az igazgatót, és a helyetteseket. Kérelmeiket az igazgatónak címezve írásban a szülők ellenjegyzése mellett nyújthatják be az iskola titkárságán. A kérelemben érintett ügyektől függően az igazgató döntését határozat formájában, vagy szóbeli közlés útján ismerteti a kérelmet, kérést benyújtó diákkal és szüleivel. III A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, a folyosóra elhelyezett hirdetőtáblán és a honlapon keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 65

66 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. III A vezetőség és a diákönkormányzat A diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója két havonta egy alkalommal megvitatja a tanulókat is érintő kérdéseket. Azokban a tervezett intézkedésekben, amelyekben a törvény előírja, a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol, az igazgató egy héttel korábban megküldi az anyagot a diákönkormányzat vezetőjének. 66

67 IV. Az Intézmény működési és munkarendje IV.1. Nyitva tartás A gimnázium főépületében portaszolgálat működik. A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő portás reggel 6:30 órakor nyitja, és este órakor zárja be. A reggeli nyitás után az épületbe a beosztásuk szerint munkát végzők léphetnek be. Nyitvatartási idők az intézményegységekben: Kezdete Vége Általános iskola: 6: Gimnázium :15 A gyermekek fogadása reggel 6:30 perctől, a hazabocsátás az általános iskolában a tanítási órák végén, napközis tanulók esetében órától történik. A gimnáziumban a tanulók órarendi óráik végén hagyhatják el az épületet. Napközben csak tanári felügyelet mellett,vagy a szülő előzetes írásos kérelme alapján mehetnek el. A tanfolyamokra, közművelődési programokra, DSK/DSE tornatermi foglalkozásaira, iskolai rendezvényekre a tanítási idő és a nyitvatartási idő figyelembevételével kerülhet sor. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanítási szünetek alatt, továbbá a pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon a közművelődési programok, valamint a DSE/DSK-val kötött megállapodás szerint történik a nyitva tartás. Az intézmény épülete, helyiségei rendezvény vagy egyéb programok céljára csak írásbeli engedély és bérleti szerződés keretében adható ki. 67

68 Ügyeletek: Hétvégenként és munkaszüneti napokon készenléti ügyeletet lát el a gondnok és az rendszergazda A nyári időszakban szerdánként a főépületben a vezetőség tart ügyeletet. A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 21 napjától augusztus 31 napjáig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell szervezni a különbözeti és javítóvizsgákat. IV.2. A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. IV.2.1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az intézményvezető megküldi a fenntartó részére a tanév helyi rendjét szeptember 15-éig. IV.2.2. A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend 68

69 alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) az általános iskolában 8. órától 13:45 óráig tart. Az első tanítási óra reggel a gimnáziumban 8 óra 15 perckor kezdődik, míg a nulladik óra pedig7 óra 30 perckor. A nyolcadik óra 15:50-kor ér véget a gimnáziumi részben. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben, az igazgató és a vezető helyettese tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. IV.2.3. Az óraközi szünetek rendje TANÍTÁSI ÓRÁK CSENGETÉSI REND AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 1.óra óra óra óra óra óra 7.óra

70 TANÍTÁSI ÓRÁK CSENGETÉSI REND A GIMNÁZIUMBAN 0. óra 7:30-8:10 1. óra 8:15-9:00 2. óra 9:15-10:00 3. óra 10:15-11:00 4. óra 11:15-12:00 5. óra 12:20-13:05 6. óra 13:20-14:05 7. óra 14:15-15:00 8. óra 15:05-15:50 RÖVIDÍTETT ÓRÁK CSERNGETÉSI RENDJE A GIMNÁZIUMBAN 0. óra óra óra óra óra óra óra óra IV.2.4. Az intézmény felügyeleti rendszabályai: Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a 70

71 tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, amelynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 6:30 -tól - 7:30 -ig reggeli ügyelet délelőtt 7:30 tól - 13:30 -ig folyosói ügyelet délután 13:30-tól - 16:00 óráig napközi ügyelet IV.3. Az intézmény munkarendje IV.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a II. 4. pontban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. IV.3.2. A alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg, melyet a munkaszerződésekben és a munkaköri leírásokban rögzít. Az alkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az igazgató készíti el. A házirend minden alkalmazottra, tanulóra és az intézményben tartózkodó személyre érvényes. Az alkalmazottaknak és tanulónak az intézményben be kell tartaniuk az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat, valamint a házirendet. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az alkalmazottak munkaidejüket a fentiekben meghatározott módon tartják nyilván. 71

72 Túlmunka és szabadságolás rendje A túlmunka és szabadságolás meghatározásában a mindenkor hatályos Munka Törvénykönyve az irányadó. A szabadságolási kérelmek a tanév rendjét nem sérthetik. A dolgozói többletmunkát csak a vezetőség írásos engedélyével, vagy annak írásos utasítására lehet elvégezni. A dolgozók munkaidejüket jelenléti-íveken vezetik. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógus munkakört segítő alkalmazottak munkavégzésüket a naplókban vezetik. Túlmunkát a törvény által meghatározott rendben, a tantárgyfelosztás és külön megbízások alapján végeznek. IV.3.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állapítja meg, az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus munkaideje reggel 8.00-tól kezdődik, nulladik óra esetén 7.15-től. A napi óraszervezés biztosítása érdekében kötelesek a munka kezdése előtt 15 perccel munkahelyükön megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja, a vezetőhelyettesek és a szakmaimunkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe 72

73 kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is. IV.3.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezetőhelyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest. IV.3.5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. IV.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje IV.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően október 1.- jéig választhatnak közülük. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az oktatási igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 73

74 IV.4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A napközis foglalkozások rendje: a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka közös ebédelés, levegőzés, pihenés egységesen 14:30. órakor kezdődik a tanulási idő 15:30 órától 16:00-ig uzsonnaidő tanulószobai foglalkozás ig tart, melyen a 7-8. osztályos tanulók vehetnek részt 16 órától ügyelet 17 óráig (a hét minden napján más szervezett foglalkozással, amelyet az ügyeletes napközis nevelő tart) V.4.3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. V.4.4. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik mind az általános, mind pedig a gimnázium épületében, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkarok célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetőik az igazgató által megbízott kórusvezető tanárok. Az énekkarok biztosítják az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 74

75 V.4.5. Diáksportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. V.4.6. Felzárkóztató foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozást a vezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára a szaktanárok vezetésével történik. V.4.7. A könyvtár Mind a két telephelyen, az általános iskolában és a gimnáziumban működik iskolai könyvtár. Az iskola könyvtárai a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. V.4.8. Tanfolyamok A szülők, tanulók igényei alapján a lehetőségek szerint szervezi az iskola. A részvétel írásbeli szülői jelentkezés, kötelezettségvállalás alapján történik, mivel a tanfolyamok önköltségesek. Meghirdetés: szeptember 15-ig. Jelentkezés: szeptember 30-ig. A tanfolyamok október 1-jétől május 30-áig tartanak. 75

76 V.4.9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások V Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a munkaközösség-vezető irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező. IV.9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. IV.9.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket és a biztosítást. 76

77 IV.9.4. A Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. IV.9.5. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei, a diákkörök, szakkörök egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. (gólyabál, szalagavató, farsangi bál, ballagás stb) Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. IV.9.6. Erdei iskolai program A 2 5. évfolyamon az osztálytanítók erdei iskolai programot szervezhetnek, ha a szülők ezt indítványozzák. A szülő nyilatkozik arról, hogy vállalja a költségek megfizetését. Az iskola munkaterve rögzíti, hogy mely időintervallumokban szervezhető a program. Indulás előtt két héttel a program szervezője köteles szakmai (oktatási-nevelési) programot, költségvetést bemutatni a vezetőhelyetteseknek. A program vezetője (osztálytanító, osztályfőnök) a hazaérkezés után két héttel számol el a költségekkel, illetve írásbeli beszámolási kötelezettsége van az intézményegység-vezető felé. 77

78 V. Az Intézmény létesítményei használatának rendje V.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épületek használatára a házirendben foglaltak érvényesek. Az intézmények teljes területén, az épületekben és az udvarokon, az épületekhez tartozó közterületen valamint az evangélikus templom területén és épületében tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az épületekre kihelyezett lobogók és címerek gondozása a gondnok feladata. Minden tanévben az alakuló értekezleten kerül sor a alkalmazottak balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatására (a részletekről a munkavédelmi szabályzat rendelkezik). Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetnie kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, amelynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa ) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban; tanulmányi kirándulások, túrák előtt; rendkívüli események után; a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán 78

79 vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokkal, a kötelező viselkedési szabályokkal, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartással kapcsolatban. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Köteles továbbá a számítástechnikát, kémiát, fizikát, testnevelést tanító szaktanár a tanév legelső szakóráján felhívni a tanulók figyelmét a tantárgyi órákon előforduló speciális veszélyforrásokra, baleseti lehetőségekre. A megtartott speciális, szakórákhoz kötött balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatás dokumentálása a szaktanár feladata. V.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület főkapuját nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portás feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A gondnok gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket reggel az első óra előtt a portás köteles nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. A riasztórendszer használata, használati jogosultságok: intézményvezető, portás, gondok, iskolalelkész, gyülekezeti lelkész V.3. A látogatás rendje V.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel Az Intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktatói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. 79

80 Az intézménybe érkezők belépési rendjét a házirend szabályozza. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményvezető fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az általános iskolai az intézményegységet érinti. A főépületben hivatali idő alatt megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A portás a belépőkről naplót vezet. Az általános iskolában a beléptetést az általános iskolai adminisztrátor végzi. A közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a rendezvény szervezője a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portás kíséri figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A konyha bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontját a portaszolgálattal közölni kell. Ügynöki tevékenységet az intézményben engedély nélkül nem lehet folytatni. V.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az iskolavezetőség javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét, valamint a bérleti díjat és fizetésének módját. 80

81 V.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje V.5.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgatótól írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. V.5.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával. V.5.3 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben (számítástechnika-, nyelvi terem, tornaterem) a könyvtárban, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika-terem, nyelvi oktatókabinet, 81

82 természettudományi előadó, énekterem) használatához. V.5.4. A berendezések és eszközök használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. A taneszközök a helyi tantervben megfogalmazottakkal összhangban használhatóak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha alkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gondnoknak rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát, és az egyik példány az intézmény irattárába kerül, a másik pedig az alkalmazottnál marad. V.5.5. Karbantartás és kártérítés Minden alkalmazott felelős az átvett, rábízott eszközökért. A gondnok és karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni, illetve a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Az újbóli használatbavételről a gondnok ad tájékoztatást. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A nevelési igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. A szándékos rongálás fegyelmi eljárást von maga után. 82

83 VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje VI.1. Az együttműködés elvei Az Intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az intézmény vezetője és a helyettesei, az alsós és felsős tagozat vezetője, a minőségi vezető, az iskolalelkész kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 83

84 VI.2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei igazgatótanács szakalkalmazotti értekezlet alkalmazotti közösségi értekezlet A Gazdasági Hivatal és szervezeti egységek együttműködését szabályzat rögzíti. VI.3. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel A pszichológussal az iskolában: a vezető és a helyettesek rendszeres megbeszéléseken értékeli az eltelt időszakot, évente kétszer írásban kap tájékoztatást, minden pedagógus egyénileg, szükség szerint megkeresheti, az éves osztályfőnöki munkában tervezni kell a tanulást érintő igényeket; A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel az iskolában: az együttműködés formája és módja azonos a pszichológussal történő A logopédussal az iskolában: az alsós intézményegység-vezető helyettes a közvetlen kapcsolattartó; A személyzeti előadóval valamennyi szervezeti egység vezetője közvetlen kapcsolatot biztosít, és a személyzeti feladatokat munkatervben rögzítik, az alkalmazottak közvetlenül fordulhatnak hozzá. A bér- és munkaügyi előadóval személyes ügyekben a alkalmazottak közvetlenül megkereshetik. 84

85 A rendszergazdával közvetlen kapcsolat a vezetőkkel, a számítógéprendszer működtetésével kapcsolatban, felújítások, beszerzések az intézményigazgató vagy a gazdasági vezető engedélyével. Az oktatástechnikussal közvetlen kapcsolat a vezetővel és a helyettesekkel az oktatástechnikus munkaidejében történő tevékenység elvégzésével kapcsolatban, a munkaidőn túl a havi programban jelzett rendezvények esetén az intézményigazgatóval történt egyeztetés után. A gondnokkal az intézményegységek vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak a napi feladatok megvalósítása érdekében az intézményi gondnokkal, felújítás esetén az intézményigazgató, gazdasági vezető közvetlen irányításával és engedélyével. 85

86 VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje VII.1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége Az intézményi értékelés és ellenőrzés rendjét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei: beszámoltatás és célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban. VII.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VII.2.1 Az általános iskola és a gimnázium intézményegységben Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének részletes leírását. VII.2.2. A belső ellenőrzés Céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az iskola intézményegység vezetője, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján. 86

87 Területei és tartalma A belső ellenőrzés az intézményi működés minden területére kiterjed. Az intézményi működés területei: épület- és vagyongazdálkodás, tanügyigazgatás, oktató-nevelő tevékenység, személyi ügyek Tervezése, elrendelése A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményigazgató felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy évente legalább hat pedagógus munkáját ellenőrizzék, értékeljék. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. Végrehajtása Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, és ez kerül ütemezésre az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az érintett pedagógus, a szülői munkaközösség, amelyet az intézményegység vezetője engedélyez, Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. Formái, módszerei óralátogatás óraelemzés beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések 87

88 naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése VII.2.3. Az ellenőrzésre jogosult személyek az intézmény vezetője az általános intézményvezető-helyettes az oktatási és nevelési igazgatóhelyettesek az alsó és a felső tagozat vezetője a munkaközösségek vezetői (saját osztályukban) az osztályfőnökök felkérésre külső szakértő Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévzáró értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik. 88

89 VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás VIII.1. A szülői szervezetek az általános iskola és gimnázium intézményegységében A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői választmányt hozhatnak létre. Az osztályok szülői közösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közössége a három képviselőt delegálnak a választmányba, akik közül kettő a szülői választmány tagja, egy pedig a póttag. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A választmány élén az elnök áll, aki hivatalból tagja az intézmény igazgatótanácsának. Az elnök és a választmány munkáját a szülői választmányból választott jegyző segíti. A szülő választmány működését saját szervezeti és működési szabályzatban rögzítheti, melyet az intézmény nevelőtestülete véleményez és az igazgatótanács hagy jóvá. VIII.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban VIII.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez, igazgatótanácsához. A szülői szervezet osztályképviselőit az intézményegység-vezető a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 89

90 VII.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény a Kt.-nek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. VIII A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a helyettesek, az iskolalelkész, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. VIII A tanári fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. VIII.3.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, negyedévkor és háromnegyedévkor írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Félévkor a félévi bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése betűvel történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 90

91 A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. 91

92 IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere IX.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői, rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. IX.2. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az intézmény széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a kerületi, fővárosi és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, más egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. IX.2.1. A kapcsolattartás formái és módjai közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon 92

93 IX.2.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: a fenntartóval, a többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, egyéb szervezetekkel (például rendőrség). IX.2.3. Az intézményegységek kapcsolatai Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Az iskolában az óvodákkal, a közművelődési intézményekkel az alsó és felső tagozat vezetője; a XVIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központtal és az önkormányzattal az iskolai intézményegység vezetője; az iskolai egészségügyi ellátásban részt vevőkkel az igazgatóhelyettesek, attól függően, hogy melyik tagozatot érinti az ellátás; középiskolákkal a beiskolázással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan a felelős igazgatóhelyettes; a kerületi szakmai fórumokkal a szakmaimunkaközösség-vezetők a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezettel az iskolalelkész és a vezetők az országos irodával a vezetők tartanak kapcsolatot. A gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az intézményi gyermekvédelmi felelősön keresztül történik. 93

94 X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok X.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. X.2. Tanításnélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések X.2.1.Tanításnélküli munkanapok A tanév során adható tanításnélküli munkanapok elosztását a nevelőtestület a tanév elején - az állami szabályok alapján - évente határozza meg. X.2.2. Iskolai ünnepélyek: Tanévnyitó és záró ünnepi istentiszteletek a tanévet megelőző első vasárnapon, valamint a tanévzáró utolsó napján. Ballagás az érettségizők utolsó tanítási napján délután 17 órakor a templomban Október 6. Aradi vértanúk napja Október 23-i megemlékezés Gólyabál Október 31. Reformáció ünnepe és istentisztelet Szalagavató Adventi istentiszteletek Karácsonyi istentisztelet és osztályok karácsonyi műsora Vízkereszt Magyar kultúra napja 94

95 Farsangi bál Húsvéti istentisztelet Február 25. Kommunizmus áldozatainak emléknapja Március 15-i ünnepély Április 16.. Holokauszt-emléknap Pünkösd Június 4. A nemzeti összetartozás napja X Egyéb rendezvények, melyek évente megrendezésre kerülhetnek: az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvény jótékonysági, karácsonyi vásár a szeretet jegyében tanulmányi versenyek és vetélkedők madarak, fák napja költészet napja Föld Napja családi nap tanári és diák csendesnapok Tanulói csendesnapok A kenyér világnapja takarékossági világnap A tudomány világnapja Szociális akciók világnapja Ne vásárolj semmit! nap Energiatakarékossági világnap A cigányság világnapja A víz világnapja Az emberszeretet világnapja A kísérleti állatok világnapja A táncművészet világnapja A Vöröskereszt világnapja Gyermeknap Környezetvédelmi világnap 95

96 X.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat és időpontokat az éves munkaterv határozza meg. Célunk, hogy az evangélikus keresztény hagyományokat ápoljuk, intézményi rendezvényekre méltó módon készüljünk és tartsuk meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken az intézmény tanulóinak és pedagógusainak részvétele a rendezvényhez illő öltözékben kötelező. X.2.1. A hagyományápolás további formái Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a kerek évfordulókon évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. X.2.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai X Intézményünk jelképe Az intézményi egyenruha: iskolai sál, fehér blúz, fekete szoknya a lányok részére, iskolai nyakkendő, fehér ing, fekete nadrág a fiúk részére Jelvény: az iskola logójával ellátott jelvény Zászló: