2009/2-3. szám 142. évfolyam. Atartalomból: EU nyersanyagpolitikai kezdeményezés. Környezettudatos bányászkodás Felnémeten

Átírás

1 BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN Atartalomból: EU nyersanyagpolitikai kezdeményezés Az erõmûi füstgázokból történõ CO 2 -leválasztás Környezettudatos bányászkodás Felnémeten 2009/2-3. szám 142. évfolyam

2 BÁNYA ELADÓ! Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sóderbánya minden engedéllyel eladó Érdeklõdni lehet: a telefonszámon Gravel & Sand Kft. Termékeink: Feszítõperemes fém és mûanyagrosták Mûanyagrosta/rendszerek (CLIP TEC, UNIPLANK,UNISTEP Vibro Elastic,Síkrosta) Hárfarosták,préshegesztett rosták, perforáltlemezek Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez, magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis Allgaierszitabetétek javítása, felújítása Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással,jólhegeszthetõ anyagból,rozsdamentes kivitelbenis Mûszakiszövetek,szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes, rugóacél,horganyzottésszénacélanyagokból Szúnyoghálók széleinszegett, szõtt kivitelben(barna, fehér, szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben) Vadhálók tûzihorganyzott kivitelben Kerítéselemek,kerítésmezõk 3000 Hatvan Nagygombos Tel./Fax:06-37/ ; Közvetlenfaxszám:06-37/ Mobil:06-20/ hutter@h-s.hu Weboldalunk: Hirdetési, elõfizetési díjaink ABKLBányászat2009-revonatkozó hirdetésidíjai: teljesszövegoldal Ft+ÁFA belsõborítólap Ft+ÁFA hátsókülsõborítólap Ft+ÁFA Nem teljes oldalak díját arányosan számítjuk. Többszöri, folyamatos megjelentetés esetén (ugyanazon cégtõl különbözõ hirdetésre is!) kedvezménytadunk. Fenti árak fekete-fehér kivitelben értendõk, színesmegjelentetésigényeeseténegyediajánlatot adunk(kb ft/oldaltöbbletköltség). ALap 2009.évielõfizetésidíja: Ft+ÁFA. Továbbifelvilágosítássalszolgál: PodányiTiborfelelõsszerkesztõ tel: , bkl.banyaszat@t-online.hu levélcím:bklbányászat,8301tapolca,pf.17. Aszerkesztõség A MANGÁN A XXI. SZÁZADBAN nemzetközikonferencia Veszprém2009.szeptember5-9. Program szeptember5-7.tudományoselõadások szeptember8-9.szakmaikirándulás További információk: MTAGeokémiaiKutatóintézet Dr.Polgári Márta rodokrozit@gmail.com, Tel.: , CourseProgramnew.doc MANGÁN Kft. ÚRKÚT

3 Bányászati és Kohászati Lapok Aszerkesztõségcíme: Postacím:Tapolca Pf Felelõsszerkesztõ: PodányiTibor (tel.: ) Aszerkesztõ bizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ) dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ) dr. Gagyi Pálffy András Kovács Béla (szerkesztõ) Bariczáné Szabó Szilvia Bircher Erzsébet dr. Dovrtel Gusztáv Erdélyi Attila dr. Földessy János Gyõrfi Géza dr. Horn János Jankovics Bálint Kárpáty Erika Livo László Lois László Mara Márta-Éva dr. Mizser János Sóki Imre dr. Sümegi István dr. Szabó Imre dr. Turza István Vajda István dr. Vojuczki Péter Kiadja: Országos MagyarBányászati éskohászatiegyesület 1027Budapest, Fõutca68. Telefon/fax: Felelõskiadó: dr.tolnaylajos Nyomdaielõkészítés: VoráknéSzecseiMónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HUISSN TARTALOM EUnyersanyagpolitikaikezdeményezés...2 TheRawMaterialsInitiative DR.KOVÁCS FERENC: Az erõmûifüstgázokbóltörténõ CO 2 -leválasztás mûszaki-gazdaságijellemzõi...11 Technical-economicalpropertiesofcarbondioxidecapture fromboilerfluegasesof thermalpower plants NAGY LAJOS: Környezettudatosbányászkodás Felnémeten...20 EnvironmentalprotectiveminingatFelnémet BIMBÓ MIHÁLY: Amecsekigömbkõszenekkeletkezésérõl...27 AboutthegenesisofspheroidalhardcoalsinMecsek DR.POLGÁRI MÁRTA,BÍRÓ LÓRÁNT,VIGH TAMÁS,KNAUER JÓZSEF: Az úrkútimélyfúrásoksztratigráfiaiéstérinformatikai feldolgozása...29 StratigraphicalandgeospatialelaborationofÚrkútexplorationdrills KÁROLY FERENC:100évekezdõdöttaHalimba-,Szõc-,Taliándörögd-térségibauxitkutatás...33 Bauxiteexplorationwasstarted100yearsagointheareaof Halimba,Szõc,Taliándörögd Helyreigazítás...10 Egyesületiügyek...37 KöszöntjükTagtársainkatszületésnapjukon...48 Személyihír...52 Könyvismertetõ,lapszemle...52 Hazaihírek...53,67,B3 Gyászjelentés...58 SzemánIstván...58 BíróAladár...59 OláhImre...59 Dr.SalamonMiklós...60 SolymosAndrás...61 JuridaFerenc...62 Dr.SzirtesLajos...63 Dr.PeraFerenc...64 SzeberényiFerenc...65 BércesJózsef...65 TuskánJózsef...66 Külföldihírek...19,32,55 Hozzászólás...B3 Megjelenik2009.május 28. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 1

4 AZEURÓPAIKÖZÖSSÉGEKBIZOTTSÁGA Brüsszel,2008.november11. ABIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS ATANÁCSNAK NYERSANYAG-POLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS KRITIKUS SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE Bevezetés A közlemény november 4-én Brüsszelben jelent meg. Magyarul is elérhetõ a internetcímen.aközleménybenhivatkozottábrákéstáblázatokazaztmegalapozóáttekintõtanulmánybanszerepelnek.atanulmányugyanittletölthetõ(ezcsakangolul),ábráiközülcsakegyet mutatunkittbe(2.melléklet1.ábra). AzEurópaiGazdaságiésTársadalmiBizottság2009.februárbanaKözleménybenfoglaltakkal egyetértve,aztmegerõsítette(2009/c27/19). Anyersanyagokelengedhetetlenekamoderntársadalomfenntarthatómûködéséhez.Azásványinyersanyagokelfogadhatóáronvalóbeszerezhetõségekritikusfontosságúaz EU gazdaságánakstabilmûködéséhez.azolyanágazatok, mint az építõipar, vegyipar, autóipar, repülõgépipar, gép- és berendezésgyártó ipar, amelyek együttesen 1324 milliárd euró hozzáadott értéket állítanak elõ és 30 millió embert foglalkoztatnak (1. melléklet), mind függenek a nyersanyagokhozzáférhetõségétõl. MíganövekvõenergiaköltségekésazEUnagymértékûenergiaimport-függõségemamárhangsúlyospolitikaikérdés,azenergiahordozóktólkülönbözõegyesnyersanyagokáltaljelentetthasonlósúlyosságúproblémamégnemkapottelégfigyelmet.EgyfelõlazEU-nakvannaknyersanyagkészletei.Enyersanyagokkutatásaéskitermeléseazonbanegyreinkábbversenyezni kényszerülmás földhasználatiformákkal, és gondot jelentaszigorújogiszabályozás, valamint az ásványkészletek kitermelhetõségének technológiai korlátai. Másfelõl az EU nagy mértékben függ az olyan stratégiailag fontos nyersanyagok importjától, amelyek piacán egyre nagyobb torzulások mutatkoznak. A csúcstechnológiaifémekesetében,tekintvegazdaságiértéküketésanagyellátásikockázatokat,ezafüggéskritikusnaktekinthetõ.ugyanakkorazanyagellátásbiztosításábankomolylehetõségetjelentazerõforráshatékonyságésaz újrahasznosításjavítása. Anyersanyagokmegbízhatóéstorzítatlanpiacon valóbeszerezhetõségeegyrefontosabbtényezõazeuversenyképességeszempontjából, és ebbõl következõen elengedhetetlen anövekedésés foglalkoztatás növelését célzó lisszaboni partnerség sikeréhez. Az EU-nak az egyes nyersanyagoktól való kritikus függõsége rávilágít arra, hogy egyre sürgetõbben szükséges, hogy elmozdulás történjen az erõforrás-hatékonyabb gazdaság és afenntartható fejlõdés 1 irányába. IndokoltezértazEU-nakekérdésbenkoherensebbpolitikátkidolgoznia,aTanács2007.májusijavaslatának 2 megfelelõen.az elsõlépés ebbeazirányba ezaközlemény, amelyabizottság mélyelemzésén 3 ésa2008-banfolytatott nyilvános konzultáción 4 alapul. Ez segíti az EU-t abbanis, hogy közös álláspontot dolgozzon ki anyersanyagokról azegyesültnemzetekszervezete 5 ésag8 6 szintjénfolyónemzetközitárgyalásokra. Nohaezaközleményazenergiahordozóktólkülönbözõásványianyagokkalfoglalkozik,az alátámasztóelemzésés ajavasolt intézkedések, különösen aharmadikországok által alkalmazottkereskedelemtorzítás tekintetében, nagy mértékben vonatkoznak az energiahordozóktól különbözõ más olyan nyersanyagokra is (mint például afa), melyeknélhasonlószûköskínálatésapiacitorzulásokmiattaversenyképességveszélyeztetésevárható. 1 Afenntartható fejlõdésnek gazdasági,társadalmiéskörnyezetvédelmivonatkozásaivannak.com(2005) /07. 3 BizottságiszolgálatimunkadokumentumazEU-banfolyóbányászatikitermelésrõl.SEC(2007) évijelentésanemzetközitõkeáramlásról(WorldInvestmentReport 2007) 6 AG8 ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek kiemelték, hogy fenntarthatóságra és átláthatóságra van szükség anyersanyagok kutatása és kiaknázásaterén. 2 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

5 1. AZ ENERGIAHORDOZÓKTÓL KÜLÖNBÖZÕ NYERSANYAGOK KÍNÁLATÁNAK ÉS KERESLE- TÉNEKELEMZÉSE 1.1. Európábanakínálatszélesskálánmozog,azönellátástólanagymértékûimportfüggésig AzEUönellátó építésiásványanyagokból, különösenadalékanyagokból,ésavilág egyiklegnagyobbtermelõjegipszbõl és természetes kõbõl. Tekintvealogisztikai korlátokat és aszállítási költségeket, aregionális és helyi forrásokból származó adalékanyagok elérhetõsége alapvetõen fontos a gazdasági fejlõdéshez. Az EU a világon az ipari ásványanyagok legnagyobb vagy második legnagyobb termelõje, ennek ellenére alegtöbb esetben nettó importõr (2. melléklet, 1. táblázat). Az EU ugyanakkor nagy mértékben függ afémes ásványok importjától, mert saját termelésecsakavilágtermelésénekmintegy3%-áttesziki(2.melléklet,1.ábraés2.táblázat). 2.melléklet1.ábra: FémkoncentrátumokésérceknettóimportjaazEU-ban a felhasználás%-ában (a BritGeológiaiSzolgálatésafranciaGeológiaiés BányászatiHivatal2008.éviadataialapján) Az elsõdleges nyersanyagokon túl az EU nagy mértékben használ másodlagos nyersanyagokat. Az újrahasznosított fémhulladék használata jelentõsen nõtt az utóbbi évtizedekben és jelenleg az EU fémtermelésében az alapanyag 40-60%-átjelenti.AfémhulladékkínálataazonbanegyreszûkebbEurópában:azelmúlt8évbenazEU-baimportált színesfém- és nemesfémhulladék mennyisége majdnem 40%-ot esett, míg az export több mint 125%-ra nõtt, ami hiánytésáremelkedéstokozott.hasonlótendenciafigyelhetõmegavashulladékexportjatekintetében.ennekegyik oka,hogyazelhasználódotttermékeksokesetbennemarendszeresítettújrahasznosításicsatornákbakerülnek,hanemezeketillegálisankiszállítjákazeu-ból;ígyértékesmásodlagosnyersanyagveszikelésnegatívkörnyezetihatásokjelentkeznek. AzEUnagymértékbenfüggcsúcstechnológiaifémek,mintpéldáulkobalt,platina,ritkaföldfémekéstitánimportjátólis.Nohaezekgyakrancsakigenkismennyiségbenszükségesek,mindszerteágazóbbfelhasználhatóságukmiatt egyrefontosabbszerepetjátszanakatechnológiailagkifinomulttermékekfejlesztésében.azeuilyencsúcstechnológiaianyagoknélkülképtelenleszmegoldaniafenntarthatótermelésreéskörnyezetbaráttermékekrevalóátállást. Ezek afémekkritikus szerepet játszanak az energiahatékonyság növeléséhez és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges innovatív környezetbarát technológiák kifejlesztésében. Ahidrogénüzemû autókhoz platinakatalizátor kell. Avillamos-hibrid autókhoz lítiumakkumulátorok szükségesek, arénium szuperötvözetekpedig elengedhetetlenekamodernrepülõgépgyártásban(2.melléklet,3.táblázat). Háromfõokavanannak,hogyazilyenanyagok,mintpéldáulaplatinaésazindium,miértkülönösenfontosak:elõször,jelentõsgazdaságiszerepükvanakulcsiparágakban;másodszor,nagyokazellátásikockázatokazEUigennagy mértékûimportfüggõségemiatt,ésmertakészletekadottországokbankoncentrálódnak;harmadszorpedig:jelenlegnincsenekhelyettesítõanyagok.azeumármegtapasztalta2000-ben,hogymilyenegykínálativálság,amikora mobiltelefonokfelfutásahirtelenmegnövelteatantálirántikeresletet.ilyenesetekvárhatóanméggyakrabbanelõfordulnakmajdezeknekazanyagoknakasokrétûfelhasználhatóságamiatt,ésnemzárhatóki,hogyideiglenesenkínálathiányoklesznek. EurópaszempontjábólKína,Afrika,Dél-Amerika,OroszországésAusztráliamindvezetõszállítóiezeknekacsúcstechnológiai nyersanyagoknak (3. melléklet). Az, hogy anyersanyagok néhány fontos forrása avilág olyan részein található,aholnincspiacgazdaság,vagyamelypolitikailag,illetvegazdaságilag instabil,különveszélytjelent. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 3

6 Mivelahosszútávúpiacikilátásokazegészvilágonkedvezõfeltételeketteremtenekújbányászatiésújrahasznosítási programokszámára,azeu-nakmindenképpenfelkellhasználniaeztalehetõségetarra,hogyjobbankiaknázzasaját adottságait, vagy hogy helyettesítõ anyagokat fejlesszen ki. Noha vannak példák új bányászati kezdeményezésekre, például Svédországban, Finnországban és néhány új tagállamban, továbbra is vannak olyan korlátozó tényezõk a hatályos közösségiéstagállamijogiszabályozásban,amelyekveszélyeztetikazeunyersanyag-kitermelõiparágának további fejlõdését. Mivel az energiahordozóktól különbözõ nyersanyagokkal foglalkozó ágazat csak olyan helyeken tud mûködni, ahol ismert és rentábilisan kitermelhetõ ásványkészletek vannak, stratégiák szükségesek annak biztosítására,hogyezekhezakészletekhezhozzálehessenférnijövõbelifelhasználáscéljából. Az erõforrás-hatékonyság, az újrahasznosítás és az újrahasználat fokozását célzó stratégiák fontosak atársadalmigazdasági fejlõdés kezelése szempontjából is, tekintve az erõforrások hozzáférhetõségének korlátozottságát és a nagyimportfüggõséget. Az újrahasznosítás elõnye, hogy hozzájárulaz energiahatékonysághoz, különösenafémek esetében, aholamásodlagos nyersanyagot(fémhulladék) felhasználó termelés energetikailag sokkal hatékonyabb, mintaz elsõdlegesnyersanyagesetében Alapvetõ változások avilágpiacokon Nagygazdaságilehetõségektárulnakfel,hasikerülmegszabadulniegysorakadálytól 7,melyekgátoljákazújrahasznosításipiacokfejlõdését.Ilyenakadályazújrahasznosítottanyagokminõségérevonatkozóinformációkhiánya,valamint ajelentõs ügyletiés partnerkeresési költségek, mivel az eladók és vevõkrendkívül nehezentudnakegymásratalálni,vagyegyáltalántudomástszerezniegymáslétezésérõl.továbbiakadály,hogyatagállamokbannemkielégítõekahulladékgazdálkodásiéshulladékgyûjtõrendszerek.azalumíniumcsomagolásokesetébenpéldáulakülönbözõtagállamokközöttazújrahasznosításiarány30%és80%közöttszóródik.ezjelzi,hogyagazdaságbankiaknázatlanlehetõségekvannakazanyaghatékonyságjavításaterén. Anyersanyagoktöbbségeesetébenglobálisgeológiaiszempontbólnincsjeleannak,hogyaközeljövõbenjelentõsfizikai hiány fenyegetne. Ageológiai jelenlét azonban nem jelenti szükségszerûen azt, hogy az EU vállalatai hozzá tudnakférni ezekhez anyersanyagokhoz, sõt, avilágpiac alapvetõváltozásai aközösségi iparág versenyképességét fenyegetik Anyersanyagok elérhetõségének és árának alakulása Anemzetközi fém- és ásványpiacokra akínálat-kereslet viszonyon alapuló ciklikusság jellemzõ (4. melléklet, 1.ábra).Azévszázadelejétõlerõsésváratlanlökésekjelentkeztekakeresletben,amelyekalapvetõokaafeltörekvõ gazdaságokjelentõsnövekedésevolt,aminekkövetkeztébenafémárak2002és2008közöttmegháromszorozódtak. 2002és2005közöttKína egyedültöbbmint50%-kaljárulthozzáaziparifémekvilágszintûfelhasználásánakanövekedéséhez.mígapénzügyiválságjelenlegihatásaiugyanlassítjákanyersanyagokirántiglobáliskeresletnövekedését,afeltörekvõországoknövekedésiszintjeivárhatóantovábbraisnagynyomástgyakorolnakmajdanyersanyagkeresletre. Míg a nyersanyag-kutatási ráfordítások az utóbbi idõben folyamatosan nõttek (4. melléklet, 2.ábra), akeresletnövekedés sebességeés mértéke miatt akínálat az általános várakozások szerintelfog maradni akeresletmögött eztnevezikaközgazdászokszuperciklusnak Új ipari stratégiák és aglobális piacok mûködési zavarainak veszélyei Sokfeltörekvõországegyreinkábbolyaniparistratégiákatkövet,melyekcéljaasajáterõforrásbázisvédelme,hogy így elõnyhöz juttassa az erre épülõ ágazatait. Ez jól látszik abból, hogy anyersanyagoknemzetközi kereskedelmét torzítóállamiintézkedésekegyreszaporodnak.ezekközétartozikazexportadóésazexportkvóta,továbbá aszubvenciók,azárrögzítés,akettõsárképzésirendszerekésabefektetéskorlátozószabályok.egyfelmérés400különbözõnyersanyagra(példáulfémek,fa,vegyianyagok,irhaésbõr)többmint450exportkorlátozóelõírásttalált(4.melléklet, 1. táblázat).az ilyenintézkedéseketalkalmazólegfontosabbországokközétartozikkína,oroszország,ukrajna,argentína,dél-afrikaésindia,mígugyanezekazországoksokesetbenazilyennyersanyagokkalkészültvégtermékeket csökkentett vám mellett vagy vámmentesen hozhatjákbe az EU piacaira, ami az EU számos ágazatát versenyhátrányba hozza. Afeltörekvõországokalkalmazzákaztastratégiátis,hogyanyersanyagokhozvalóhozzáférésreelõjogokatbiztosítanakmaguknak erõforrásokban gazdag országokban. Kína és India például az utóbbi évekbenjelentõsen növelte gazdasági szerepvállalását Afrikában:Kína esetébenez többek közöttjelentõs infrastrukturális beruházásokat és a nyersanyagkutatásbanés-kitermelésbenvalóaktívrészvételt jelentolyanországokban,mint példáulzambia (réz), Kongói Demokratikus Köztársaság (réz, kobalt), Dél-Afrika (vasérc), Zimbabwe (platina) és Gabon, Egyenlítõi GuineaésKamerun(fa). 7 Azújrahasznosításipiacokfejlesztése,OECD (2006). 4 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

7 Akínálatotbefolyásoljaazis,hogymegnõttakoncentrációakitermelõországokszintjén,éshogyfolytatódikakoncentrációésavertikálisintegrációvállalatiszinten,amitovábbnehezítianyersanyagokelérhetõségét(4.melléklet, 3.ábra,5.melléklet).Példáulavasércesetébenatengeriszállítás75%-ánakellenõrzésemindösszeháromkitermelõ vállalatkezébenvan.azilyenfejleményekaztaveszélythordozzákmagukban,hogycsökkenaverseny,következésképpenafeldolgozóipariágazatokszámáranõnekazárak.afeldolgozóiparivállalatokkészletezésseléshosszútávú szerzõdésekkel, vagy pedig abányavállalatokkal történõ vertikális integráció stratégiájával igyekeznek kezelni ezeketakockázatokat. Afõásványtartalékoktöbbmint50%-aolyanországokbanvan,aholazegyfõrejutóbruttónemzetijövedelemnapi 10dollár vagykevesebb.ezújlehetõségeketteremtezeknekaz erõforrásokbangazdagfejlõdõországoknak, különösenafrikában(6.melléklet),hogyjelentõsennöveljéknemzetijövedelmüket,mivelsokukramégmindigszegénység és lassú növekedés jellemzõ. Néhány ilyen országban azonban heves konfliktusok vannak, amelyeket gyakran még atermészeti erõforrásokfeletti ellenõrzés megszerzéséért folyóküzdelem és az állam gyengesége (különösen azerõforrásokbólszármazóbevételelosztásatekintetében)iserõsít.ezekazországokráadásulnéhanehézhelyzetbenvannakakülföldibányavállalatokkalfolytatotttárgyalásoksorán,akészletekértékétilletõaszimmetrikustájékozottság és az államigazgatás elégtelenségei miatt. Egyes esetekben megkérdõjelezhetõ avállalatokkörnyezetvédelmi és munkajogigyakorlata,másholaggályokmerülnekfelaztilletõen,hogymilyenhatássallesznekegyesközmagánszerzõdésekazországokeladósodottságára. 2. ASZAKPOLITIKAI MEGOLDÁS: INTEGRÁLT STRATÉGIA Aziparosodottországok,mintpéldáulJapánésazUSAmárfelismertékkritikusfüggõségüketegyesnyersanyagok tekintetében és meghatározott szakpolitikát alkalmaznak nyersanyagellátásuk védelmében. Az USA például meghatározta astratégiaijelentõségû nyersanyagok körét,továbbá megfelelõkészleteket tart azokbólanyersanyagokból,melyekkritikusakahadiiparszámára.japánszinténtettlépéseketakritikusnyersanyagokelérhetõségénekbiztosításáért(7.melléklet).nohaazeunéhánytagállamafolytatmeghatározottszakpolitikát,közösségiszinteneddig még nem születettintegrált szakpolitikai megoldás annakbiztosítására,hogyazeu kielégítõmértékben,tisztességeséstorzítatlanáronjuthassonnyersanyagokhoz.javasoljukezért,hogyazeu hozzonlétreintegráltnyersanyagpolitikaistratégiát.egyilyenstratégiánakakövetkezõ3pillérrekelltámaszkodnia: 1. a nyersanyagok nemzetközipiacokonvaló beszerezhetõségének biztosítása, ugyanolyan feltételekmellett, mintahogymásipariversenytársakjutnakhozzá, 2. megfelelõ jogszabályi környezet létrehozása az EU-ban,elõsegítendõa fenntartható nyersanyagellátásteurópaiforrásokból, 3. általában azerõforrás-hatékonyság növelése ésaz újrahasznosítás elõsegítése,hogy csökkenjenazelsõdleges nyersanyagok felhasználásaés a relatív importfüggõség az EU-ban. ABizottság továbbá ajánlja, hogy integrálteurópaistratégia keretében,elsõdlegesprioritással meghatározásra kerüljönazeuszámára kritikusfontosságúnyersanyagokköre.ebbenatekintetbenabizottságaztjavasolja,hogya tagállamokés az érintettekszoros együttmûködésévelkészüljönegyközös jegyzékakritikus nyersanyagokról.egy elõzetes felmérésszerintszámosnyersanyagtekintetébenaz EU különösensebezhetõ(8.melléklet) Elsõ pillér: Anyersanyagok beszerezhetõsége avilágpiacon, torzítatlan feltételek mellett A nyersanyagok terén azeu-nakaktív diplomáciával elkell érnie anyersanyagok hozzáférhetõségénekbiztosítását. EhhezjobbanéseredményesebbenkellkoordinálniazEUkülkapcsolatiszakpolitikáit(külkapcsolatok,kereskedelemésfejlõdõországokfejlesztésitámogatása)ésnövelnikellezekkoherenciáját.KoordinálnikelltovábbáazEUnakapartnerországokkal,afeltörekvõgazdaságokkalésezekregionáliscsoportjaivalfolytatottstratégiaipartnerségek 8 éspolitikaipárbeszédközösségiszintûkezelését,akölcsönösérdekekalapján.ezkülönösenvonatkozikakövetkezõkre: Afrika:erõsítenikellapárbeszédetésatevékenységetanyersanyagokhozvalóhozzáférésésatermészetierõforrásokkalvalógazdálkodás,valamintaközlekedésiinfrastruktúraterén,a esközösstratégiaiéscselekvési tervvégrehajtásakeretében, erõforrásokbangazdagfeltörekvõgazdaságok,mintpéldáulkínaésoroszország:erõsítenikellapárbeszédet,ideértveaztacéltis,hogymegszüntessékapiactorzítóintézkedéseket, erõforrásfüggõországoknak,mintpéldáulazusaésjapán:megkellhatározniaközösérdekeket,együttesfellépést és közös álláspontot kell kialakítani anemzetközi fórumokon, például nemzetközi együttmûködésre nyitott területekenközösprogramokazusaföldtanihivatalával. 8 AzEUstratégiaipartnereiközétartozik Brazília,Kanada,Kína,India,Japán,Oroszország ésazusa. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 5

8 Ezenfelülaz EU-nakelõkellsegítenieajobbnemzetköziegyüttmûködést.ABizottságtámogatja afigyelem felhívásátazolyanfórumokon,mintag8,azoecd,azunctad,azunep 9 ésvizsgálja az olyannemzetköziszervezetekkelvalóegyüttmûködéslehetõségeit,mintpéldáulavilágbankésanemzetközitengerfenékhatóság.idetartoznakamélytengeribányászatról,azészakisarkvidékrõl 10 ésanyersanyagoknemzetközikereskedelmi útvonalainak biztonságáról 11 folytatott párbeszédek. ABizottság vállalja azt is, hogy támogatja anemzetközi vállalati társadalmi felelõsség eszközeinek 12 tiszteletben tartását és továbbra is támogatja abányászati ágazat átláthatóságának növelésére irányuló nemzetközi kezdeményezéseket, mint például akimberley-i folyamat tanúsítási rendszerét (KPCS)ésaz EITI-t.ABizottság megvizsgáljaatovábbfejlesztetteiti++ 13 támogatásánaklehetõségeitis. Tekintveakérdésfontosstratégiaibiztonságivonatkozásait,azenergiahordozóktólkülönbözõnyersanyagokhozvalóbiztonságoshozzáféréstteljesmértékbenfigyelembekellvenniazeurópaibiztonságistratégiában,amelyetjelenleg vizsgálfelülatanács. Az elsõdleges és másodlagos nyersanyagokhoz valóhozzáférés kérdésénekelsõbbséget kellkapnia az EUkereskedelmi és szabályozási politikájában. Akereskedelmi és szabályozási politika akövetkezõ módokon javíthatja a nyersanyagokhoz valóhozzáférést. Az EU-nakszükségeseténújszabályokatésmegállapodásokatkellkezdeményeznieanyersanyagokhozzáférhetõségérõl, és biztosítania kell atöbboldalúés kétoldalú nemzetközi kötelezettségvállalások betartását, ideértve a WTO-csatlakozásitárgyalásokat,aszabadkereskedelmiegyezményeket,aszabályozásipárbeszédetésanempreferenciális megállapodásokat. Ebben akérdésben abizottság nagyobb hangsúlyt fog fektetni arra, hogy awto szintjénelérjeazexportkorlátozásokszigorúbbszankcionálásátésaszubvenciókvisszaszorításátcélzószabályozás erõsítését. Ez EU-nak tennie kell azért, hogy aharmadik országok által alkalmazott kereskedelemtorzító intézkedéseket a nyersanyagokhozzáférhetõségétérintõösszesterületenfelszámolják.azeuenergikusanfellépazolyanintézkedésekkelszemben,amelyeksértikawtovagyakétoldalúegyezményekszabályait,felhasználvamindenlehetségesmechanizmustéseszközt,beleértveavitarendezésieljárásokkaltörténõérdekérvényesítéstis.általánosabban fogalmazva,az EUfellépazellen,hogyharmadikországokprotekcionista módonhasználjákaz exportkorlátozásokat. Ateendõk meghatározásakor az EU prioritásként kezeli majdazokat az exportkorlátozásokat, amelyek a legnagyobbproblémátjelentikazeuiparifelhasználóiranézve,vagypediganemzetközipiacokontisztességtelen versenyelõnytadnakezenországoksajátfeldolgozóiparaszámára. AzEU-nakbiztosítaniakell,hogyanyersanyagokköltségeinekakettõsárképzésgyakorlatavagyazexportálóországbanalkalmazottmásmechanizmusokmiattitorzulásátadömpingellenesvizsgálatokkeretébenkezeljékésellentételezzék.Akereskedelemakadályairólszólórendeletéskereskedelemvédelmieszközök(védintézkedésekés szubvencióelleniintézkedések)kiterjedtebbéseredményesebbigénybevételeolyantovábbieszközök,amelyekkel orvosolnilehetanyersanyagokhozvalóhozzáféréskereskedelmitorzulásaitvagyezeknekafelhasználóiparágakra gyakorolthatásait(mintpéldáulazilyenfeldolgozotttermékekdömpingáronvalóexportálása). Az EU-nakmegfelelõintézkedésekkelbiztosítania kell, hogy akülönfélekereskedelempolitikaieszközöket(ideértve apreferenciális kereskedelmi egyezményeket és apiacra jutást elõsegítõ partnerséget) azzal acéllal összhangbanalkalmazzák,hogynyitottésjólmûködõnyersanyagpiacokalakuljanakki,különösenfigyelvearra,hogy szimmetria legyenaz EU-piacokmegnyitása (például vámtarifák) és aharmadik országokáltal hozott korlátozó intézkedésekközött. AnyersanyagellátáskülsõakadályaimellettazEU-nakfolyamatosanfigyelniekellazEUvámtarifarendszerétis, biztosítandó, hogy koherencia legyen az EU nyersanyagok iránti keresletének alakulásával, és fel kell mérnie az azokraanyersanyagokra(ideértveamegújulónyersanyagokatis)vonatkozóimportkorlátozásoklazításánakmódjait, amelyekre az iparnak szüksége van más termékek, például vegyi anyagok elõállításához. Amegújuló nyersanyagokesetébeneztafenntarthatóság éstanúsításmegfelelõszabványaivalpárhuzamosankellkialakítani. Versenyellenes megállapodások vagy piackoncentráció esetén abizottság továbbra is teljes szigorral fogja alkalmazniaz EUversenyszabályait. ABizottságfigyelemmelkísériahelyzetalakulásátéséventehelyzetjelentéstadakereskedelmiszempontokmegvalósulásáról,adottesetbenfelhasználva az érintettektõlszármazóinformációkatis. Sokfontos nyersanyaglelõhelyeafrikai vagymásfejlõdõországbanvan.nyilvánvaló,hogyaz EUfejlõdõországokat támogatófejlesztésipolitikája ésanyersanyagokhozvalótisztességeshozzáférésirántiigényeközöttkoherenciának 9 Ideértveazerõforrás-gazdálkodássalfoglalkozó nemzetközimunkacsoportotis. 10 ABizottság mostkészít egyközleményt azészakisarkvidékrõl. 11 AzEUtengerpolitikájakeretetbiztosítazEUvezetõszerepénekerõsítéséhezanemzetközitengeriügyekben,integráltésátfogómódonfoglalkozikezekkelaproblémákkal. 12 COM(2006) Anyersanyag-kitermelõ iparágakátláthatóságáravonatkozókezdeményezésplusz plusz(eiti++) avilágbankeiti-t kiegészítõkezdeményezése;céljanemzetikapacitások létrehozásaatömegáruk árrobbanásánakkezelésére,valamintanövekvõ bevételek átcsatornázásaaszegénység,azéhezés,azalultápláltság,azanalfabetizmusésabetegségekelleniküzdelemcéljaira. 6 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

9 kelllennie,hogykölcsönösenelõnyöshelyzetalakuljonki:jólmûködõállam,abányászatiügyletekésbányászatibevételekátláthatósága,azösszesvállalatszámáraegyenlõfeltételek,afinanszírozásilehetõségek,astabiladórendszerekésastabilfejlesztésigyakorlatelõnyösmindafejlõdõországokszámára,mindazeunyersanyagokhozvalóhozzáféréseszempontjából.afejlesztésipolitikákebbenatekintetbenfontosszerepetjátszanak,három szinten: A. Azállammûködésénekerõsítése: a gazdasági,társadalmi,környezetvédelmi és politikai vezetés a fejlesztés fontos tényezõje.ajól mûködõállam abbanis segítiafejlõdõországot,hogyazásványi erõforrásokmeglététkihasználja arra,hogysajátgazdaságafejlõdésétfenntarthatóvátegye,éshogyagazdaságinövekedéssegítségévelküzdjönaszegénységellen.atizedikeurópaifejlesztésialapban2,7milliárdeurósösztönzõkeretvanelkülönítveállamigazgatásireformokatvállalóországoknak 14.Sokilyenállamigazgatásireformtervvagyáltalánoskötelezettségvállalásttartalmazagazdasági,pénzügyi,fiskálisésjogiigazgatásterületén,vagypedigkonkrétvállalásokatatermészetierõforrásokkalvalógazdálkodásabányászatiügyletekésbányászatibevételekátláthatóságaterén 15.AzEUáltalezeknek azországoknaknyújtottsegítségegyrészekifejezettenaközpénzekkezeléséhez,atermészetikincsekkelvalófenntarthatógazdálkodáshozésabányavállalatokkalfolytatott tárgyalásokhoz szükségeskapacitásoklétrehozására irányul.asegítségmásikjelentõsrészeazakcs-országokközlekedésiinfrastruktúrájábanfolyóberuházásokattámogatja,amelyekelengedhetetlenekafenntarthatóbányászat 16 mûködéséhez. Erõsítjük az állami mûködését azzal is, hogy asegélyt egyre gyakrabban aköltségvetés támogatásaként adjuk. Az ilyentípusúsegélyhozzájárulaközpénzekfelelõsségteljeskezelésénekkialakulásáhozafejlõdõországokban.aközpénzekfelelõsségteljeskezelése,beleértveazásványierõforrásokbólszármazóbevételekétis,továbbraisfontosfeltételeleszazeuáltalnyújtottköltségvetés-támogatásnak. Az EU-nakfolytatniakellatovábbiadósságcsökkentésrõlszólópárbeszédetapartnerországokkalés anemzetközi pénzügyiszervezetekkel. B. Anyersanyagkínálatnövelésétsegítõ befektetésbarátkörnyezetkialakulásának elõsegítése Afejlesztésipolitikánaktámogatnia kellegyértelmûjogiésigazgatásikeretekkialakulásátis,akövetkezõksegítségével: egyenlõfeltételeklétrehozása anyersanyagokhoz hozzájutnikívánóvállalatokésországokszámára, abányászatiügyletekés bevételekátláthatóságánaknövelése, olyan stabil adórendszer kialakításának elõsegítése, amelyben az összes gazdasági tevékenység beleértve abányászatotis tisztességesaránybanjárulhozzáazállambevételeihez 17. C.Anyersanyagokkalvalófenntarthatógazdálkodáselõsegítése Afenntarthatónyersanyagellátástelõsegítõegyiktovábbiintézkedésabányászatiberuházásokhozpénztkölcsönzõ EurópaiBeruházásiBanktólszármazik.ABanka2000.évicotonouipartnerségimegállapodásótaalkalmazott140 millióeurósévesátlagföléfogjaemelniazilyenkölcsönökösszegét,különösenazokbanaz országokban,amelyek kötelezettségetvállalnakajobbállamigazgatástésakitermelõiparágakátláthatóságátcélzó,egyeztetettállamigazgatásicselekvésitervekbenmegfogalmazottreformokvégrehajtására.abizottsághatározottantámogatjaeztacélt. Afejlõdõországokattámogatófejlesztésipolitikánkkiemeltensegítiapartnerországokatabban,hogyemeljéktársadalmi és környezetvédelmi színvonalukat, javítsák az emberi jogok érvényesülését, és küzdjenek agyermekmunka ellen,különösenakis-ésmikroméretûbányavállalkozásokegyrenövekvõszektorában,amelyjelenlegmintegy100 millióemberneknyújtmegélhetést Második pillér: Az európai forrásokból származó nyersanyagok fenntartható kínálatának segítése Az európaikészletekbõlszármazónyersanyagokfenntarthatókínálatánakérdekébenfontos,hogymegfelelõ keretfeltételek legyenek.aföldhasználatkulcsfontosságúakitermelõágazatszámára,deazeu-banakitermelésrehasználhatóterületeketfolyamatosanvisszaszorítjákmásföldhasználatimódok.nemszokatlantovábbáazsem,hogyaz EU-ban8-10éviseltelikakészletfelfedezéseésaténylegeskitermelésmegindulásaközött.Atapasztalatokrámutatnakarra,hogyésszerûsítenikellazigazgatásifeltételeketésfelkellgyorsítaniakutatásiéskitermelésitevékenységekengedélyezési folyamatát. Atagállamok egyreinkábbtudatában vannakezeknekaproblémáknak Svédországpéldáulmármodernizáltaabányajogotésügyintézésihatáridõketvezetettbeazengedélyezésieljárásba. 14 COM(2006)421, amelyet atanács 2006.október16-ánfogadottel,dokumentumszám:14024/ Kamerun államigazgatásiprofiljában példáulszerepelnekazeiti-reésaflegt-revonatkozókötelezettségvállalások. 16 AzEU közlekedési infrastrukturális beruházásai nem kifejezetten atermészeti erõforrásokat célozzák meg, de közülük néhány ebbe a kategóriábaesik, mint példáulghánábananyugatifolyosó infrastrukturális beruházása,amely bauxit és mangántengeriszállítását lehetõvé tévõkikötõiésvasútiinfrastruktúrábóláll. 17 Zambiapéldáulabevételekbeszedéséhez(beleértveabányászatibevételeketis)azEUtámogatásávalátálltakincstáriegységesszámlaalkalmazására(hasonlóan Mozambikhoz)ésnövelteabányászatitevékenységek adórendszerénekátláthatóságát ésprogresszivitását. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 7

10 Az EU-bantalálhatónyersanyagokfenntarthatókínálatáhozfejlesztenikellaz EU ásványkészleteirõlszóló ismereteket.ezenkívülaföldhasználattervezésesoránfigyelembekellvenniezeknekakészleteknekahosszútávúhozzáférhetõségét.a Bizottság ezért azt ajánlja,hogya tagállamok aktívabbanvonják be földtanihatóságaikat a földhasználattervezésébe. Aszubszidiaritás elvével összhangbanabizottság javasolja egy olyanfórum létrehozását, ahola tagállamokkölcsönösenmegismerhetikaföldhasználatitervezésterénkövetettgyakorlatokat(mintpéldáulazosztrákásványgazdálkodásiterv)ésakitermelõágazatmásfontoskeretfeltételeit. A Bizottság ajánlja továbbá a tagállami földtani hatóságok hálózatba foglalásának fejlesztését az információcsere megkönnyítéseésazadatokjobbkölcsönösfelhasználhatósága ésterjesztésecéljából,különfigyelveakis-ésközépvállalkozásokigényeire.abizottságtovábbáatagállamokkalegyüttmegvizsgáljaegyolyanközépéshosszútávústratégiakidolgozásánaklehetõségét,melynekcéljaafelszínalattikomponenseknekakopernikuszrendszer 18 földfigyelõ funkciójábavalóbeépítése,amiígyfelhasználhatóleszaföldhasználatitervezéshezésjavítjaannakminõségét. Azenergiahordozóktólkülönbözõnyersanyagokkitermelésévelfoglalkozóágazatravonatkozóközösségiszintûjogszabályoktöbbségehorizontálisjellegû.ANatura2000jogszabályokvégrehajtásakülönösenérzékenyenérintiakitermelõágazatot.Anyilvánoskonzultációsoránaziparágkifejezteaggályait,amiértaNatura2000természetvédelmiterületekvédelménekésazeurópaikitermelésitevékenységekfejlesztésénekcéljainéholütköznekegymással.A Bizottság hangsúlyozza, hogyanatura 2000 jogszabályoknem zárjákkikategorikusanakitermelõi tevékenységet, abizottságésatagállamokvállalták,hogyútmutatókatdolgoznakkiaz iparágés ahatóságokszámára,pontosítva, hogy anatura 2000 természetvédelmi területeken vagy azok közelében folytatott kitermelési tevékenység hogyan egyeztethetõ össze akörnyezet védelmével. Avégleges útmutatók várhatóan 2008 végére készülnek el és alétezõ legjobbgyakorlatokonfognakalapulni. AfenntarthatóásványkitermelésselkapcsolatostechnológiaikihívásokkezeléséreaBizottsága7.keretprogramban (FP7) támogatnifogolyankutatásiprogramokat, amelyekfõkéntanyersanyagokkitermelésévelésfeldolgozásával foglalkoznak. Afenntartható ásványi erõforrásokkal foglalkozó Európai Technológiai Platform fõleg innovatív nyersanyag-kutatási technológiákkal foglalkozik, melyek képesek mélyen fekvõ szárazföldi és tengeri készleteket megtalálni(ideértveamélytengeribányászatotis),valamintolyanújkitermelésitechnológiákkal,melyekkelalehetõ legnagyobb gazdasági haszon és környezetvédelmi elõny érhetõ el. Avízi közlekedési technológiai platform (Waterborne TP) olyan technológiák kutatásával foglakozik majd, melyek lehetõvé teszik atengerfenék jövõbeni fenntarthatókiaknázását. Akitermelõágazatnagymértékbenhozzájárulhatagazdaságinövekedésheznéhányelmaradteurópairégióban.A kohéziós politika által nyújtott finanszírozással, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében, támogatható egy sor kutatási, innovációs és vállalkozástámogatási intézkedés anyersanyag-kutatás és -kiaknázás területén. Mint más iparágakesetében is, aszakmunkáshiány egyrenövekvõproblémája hatással lesz az európai bányászati ágazat 19 jövõjéreis.ezenkívülaközvéleményben mégnem tudatosult kellõképpenasajátnyersanyagokfontossága az európai gazdaság számára. Ezeknek aproblémáknak akezeléséhez bátorítani kell az eredményesebb partneri együttmûködést az egyetemek, a földtani hatóságok és az ágazat között. A Bizottság bátorítja az olyan kezdeményezéseket, mint az Európai Ásványnap 2009 és támogatja új korszerû geológiai, földmegfigyelési és környezetvédelmi szaktudás megteremtését, fõleg az Erasmus Mundus ásványtani és környezetvédelmi program ( ) egyesített mesterfokozatú és doktori szintû kurzusai keretében, hogy segítsen felszámolni ezt a hiányosságot. Mivel aszakképzett dolgozók megszerzéséhez és megtartásához alapvetõen fontos abiztonságos munkakörnyezet,abizottságtámogatja amunkabiztonságjavításátcélzótevékenységeketis Harmadik pillér: Az elsõdleges nyersanyagok felhasználásának csökkentése az EU-ban Az erõforrás-hatékonyságot,az újrahasznosítást, ahelyettesítéstés amegújulónyersanyagoknagyobbmértékûfelhasználását elõ kellsegíteni, hogylazuljonaz EU kritikus mértékûfüggõsége az elsõdleges nyersanyagoktól, csökkenjenazimportfüggõség,ésjavuljonakörnyezetiegyensúly,valaminthogyaziparágkitudjaelégítenianyersanyagok iránti szükségleteit. Ez az EU-ban afenntartható termelésreés felhasználásra, valamint az erõforráshatékony gazdaságravalóáttérésrészekénttekintendõ. A Tematikusstratégiaatermészetierõforrásokfenntarthatóhasználatáról címûbizottságiközlemény 20 egyhosszú távústratégiátismertetett, melynekcélja az erõforrásokfelhasználásánakleválasztása agazdaságinövekedésrõl. A fenntartható fogyasztásra, termelésre és iparpolitikára vonatkozó legutóbbi cselekvési tervében 21 a Bizottság 18 Korábban GMES(globáliskörnyezetvédelmiésbiztonságimegfigyelés). 19 Aszakképzettség és amunkaerõigény jobb elõrejelzésének és összeegyeztetésének általános kérdésérõlabizottság 2008 decemberében elõ fogjaterjeszteniaz Újmunkáhozújszakképzettség címûkezdeményezést. 20 COM(2005) COM(2008) BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

11 ismertette azt a célját, hogy további lendületet adjon az erõforrás-hatékonyságnak és az ökoinnovatív termelési technológiáknak,hogycsökkentseanyersanyagoktólvalófüggõséget,éshogybátorítsaanyersanyagokoptimáliskihasználásátés azújrahasznosítást. ABizottságazFP7keretébentámogatjaaz erõforrás-hatékony termékekkel éstermelésselfoglalkozókutatásiprogramokat. Ezenfelül akörnyezetbarát tervezésrõl szóló irányelv 22 tartalmaz rendelkezéseket az erõforrás-hatékony termékektervezésérõl.akutatásahelyettesítõanyagokkifejlesztésébenismeghatározószerepetjátszik;ezekrugalmasabbá tehetik atermelésitechnológiákatés csökkenthetikaz importfüggõség miattisebezhetõséget. Nemrég az OECD 23 aztajánlotta,hogytagjaiazanyagáram-elemzésikapacitásaikmegerõsítésévelnöveljékazerõforrás-termelékenységet. Az EU-ban atermészeti erõforrások, termékek és hulladékok adatközpontjai koordinálják atagállamoktólkapottinformációkbevitelét. A másodlagos nyersanyagok növekvõ felhasználása hozzájárul az ellátás biztonságához és az energiahatékonysághoz. Manapság azonban sok elhasználódott termék nem kerül be arendszeresített újrahasznosítási csatornákba, aminekeredményekéntvisszavonhatatlanulelvesznekértékesmásodlagos nyersanyagok.vannakjeleiannak,hogy az EU összes hulladékszállításánakjelentõs százaléka nem felel meg az elõírásoknak, habár ahelyzet tagállamonkéntjelentõsenváltozik 24.Ezfõlegazelhasználódottjármûvekéselektronikaieszközökexportjátérinti,amelyekújrahasználhatótermékkénthagyjákelEurópát,devégülkülföldönszétszerelikõket.Ráadásulegyszállítmányhulladékkéntvalóbesorolását is különbözõképpenértelmezikatagállamokban, amiakadályt képez ahulladékok belsõ piacánés ígytorzítja akereskedelmet.ez annál is inkább sajnálatos, mertaz exportáltelhasználódott termékekés az importált nyersanyagok (amelyek az elõbbieknek az EU-n kívüli, kevésbé szigorú elõírások hatálya alatti újrahasznosításábólszármaznak)fizikaiszállításajelentõskörnyezetterheléstisjelent. A harmadik országokkal fennálló viszonyukban abizottságnakésatagállamoknakbiztosítaniukkell,hogyahulladékkezelésetisztességesésfenntarthatókörülményekközötttörténjen.abizottságatagországokkalegyüttdolgozikazon,hogyfelkeltsékafigyelmet 25 ésbiztosítsákahulladékszállításrólszólórendelet(abázeliegyezményvégrehajtásirendelete)maradéktalanésharmonizáltérvényesítését,példáulazzal,hogypontosabbanleírjákannakkritériumait,hogymikorlehetmegtagadnielhasználódotttermékekexportengedélyét.atagállamokkalegyüttmûködve abizottság eredményesebb ellenõrzõ mechanizmusokat fog javasolni ahulladékszállítást illetõen, és tájékoztatást fogadniazillegális szállításiútvonalakról. A másodlagosnyersanyagokújrahasznosítását megkönnyítiazújrahasznosításrólszólójogszabályok 26 maradéktalanvégrehajtásaésbetartatása,valamintahulladékokrólszólókeretirányelvnekazarrólszólóújrendelkezései,hogy ahulladékotmeddigkellhulladéknaktekinteni.azirányelvelõírjaatagállamoknakaztis,hogyteljesítsékafémek, papír,üveg,nemveszélyesépítésiésbontásihulladékújrahasználatáhozésújrahasznosításáhozszükségeshulladékgyûjtésrekitûzöttcélokat. Ahhoz, hogy az EU-ban gazdaságilag jelentõs méretûvé váljon atermékek és anyagok újrahasználata és újrahasznosítása,alapvetõentisztességes,átláthatópiacszükséges,amelyegyeztetettminimumszabványokon,adottesetben tanúsításirendszerekenalapul, arányos jogszabályi feltételekmellett. Az újrahasznosításra vonatkozó, úttörõpiaci kezdeményezés cselekvési terve ( ) akövetkezõ területeken fogja ösztönözni az újrahasznosítási piacot: jogalkotás,szabványokéscímkézés,közbeszerzés,finanszírozás,tudásmegosztás ésnemzetközifellépés 27. Azeurópaiipar(mintpéldáulavegyiparésafafeldolgozóiparágak)számáraamegújulónyersanyagokritkaerõforrástjelentenek,amegmûvelhetõterületszûkösségeésnéhányesetbenakonkurensfelhasználásokmiatt.Amegújulónyersanyagokravonatkozótagállamiésközösségiszakpolitikáknakpotenciálishatásukvanaziparifelhasználókra. ABizottság ezért figyelemmel kíséri abiomasszát használó ágazatokban abiomassza iránt megnövekedett kereslethatásátésjelentéstkészítróla HOGYAN TOVÁBB? AzEUgazdaságaszámáraazenergiahordozóktólkülönbözõnyersanyagokfenntarthatóbiztosításátilletõenaproblémáksokrétûek,összetettekésszorosankapcsolódnakegymáshoz.Ezekaproblémáknemfognakmegszûnni,sõt valószínûleg súlyosbodnak. Európa versenyképességének biztosításához határozott európai válaszra van szükség /32/EK irányelv. 23 AzOECD-Tanács azerõforrás-termelékenységrõl, 2008.április 10.C(2008) Azilyenszállítmányokcélzottvizsgálata2006-banfeltárta,hogyazEUösszeshulladékszállításának50%-anemfelelmegazelõírásoknak,és további43%-nális voltakszabálytalanságok. 25 IMPEL-TFS,I.hatóságiellenõrzésikampány(2008) /96/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól; 2000/53/EK irányelv az elhasználódott jármûvekrõl; 2006/66/EK irányelv az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint ahulladékelemekrõl és -akkumulátorokról; 94/62/EK irányelv acsomagolásrólésacsomagolásihulladékról;2006/12/ek irányelvahulladékokról,felülvizsgálatalatt. 27 COM(2007) COM(2008)19végleges. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 9

12 Anyersanyagok kérdése ezért magas szintû politikai figyelmet igényel és kezeléséhez integrált közösségi stratégia szükséges, amely egybefogja akülönféle közösségi szakpolitikákat és adott esetben elõsegíti atagállamok közötti további együttmûködést. Ajavasolt stratégia három pillérénekcélja, hogy egyenlõfeltételeket biztosítsanak aharmadik országokban lévõ erõforrásokhoz való hozzáférésre, jobb keretfeltételeket hozzanak létre az EU-n belüli nyersanyagkitermelésre,éscsökkentsékazelsõdlegesnyersanyagokfelhasználásátazerõforráshatékonyságnöveléseésazújrahasznosításelõsegítéserévén. A Bizottság európainyersanyag-politikai kezdeményezés elindítását javasoljaaz alábbiakszerint.a Bizottság 2éven belüljelentéstkészítatanácsnakanyersanyag-politikaikezdeményezésmegvalósulásáról. Anyersanyag-politikaikezdeményezés Azintézkedésszintje EK Tagállamok Ágazat 1 Akritikusnyersanyagokkörénekmeghatározása X X X 2 Astratégiainyersanyagokatilletõenközösségidiplomáciaikezdeményezéseka X X fontosabbiparosodottésazerõforrásbangazdag országokfelé 3 Ahelyzetnekmegfelelõenanyersanyagokhozvalóhozzáférésreésazazokkal X X valófenntarthatógazdálkodásra vonatkozórendelkezésekelfogadtatásaaz összeskétoldalúéstöbboldalúkereskedelmiegyezménybenésaszabályozási párbeszédeksorán 4 Harmadikországokáltalalkalmazottkereskedelemtorzítóintézkedésekbeazo- X X X nosítása ésmegszüntetésükelérésemindenrendelkezésreállómechanizmussal éseszközzel,ideértveawto-tárgyalásokat,avitarendezéstésapiacrajutást elõsegítõpartnerségeket,meghatározva azelsõbbségeketannakalapján,hogy azeu szempontjábólmelyintézkedésekalegkárosabbakanyíltnemzetközi piacokra.abizottságfigyelemmelkísériahelyzetalakulásátéséventehelyzetjelentéstadakereskedelmiszempontokmegvalósulásáról,adottesetbenfelhasználvaazérintettektõlszármazóinformációkatis 5 Anyersanyagokhozvalófenntarthatóhozzáféréselõsegítéseafejlõdõorszá- X X gokattámogatófejlesztésiszakpolitikaterén,költségvetés-támogatással,együttmûködésistratégiákkalésmáseszközökkel 6 Aföldhasználattalkapcsolatosjogikörnyezetjavítása akövetkezõkkel:-aföld- X X használat-tervezés,anyersanyag-kutatásés -kitermelés államigazgatásifeltételeinekterületénalkalmazottlegjobbgyakorlatokkölcsönösmegismerése, olyanútmutatókkidolgozása,amelyekpontosítják,hogyankellösszeegyeztetni anatura 2000természetvédelmiterületeken,vagyazokközelébenfolytatott kitermelésitevékenységeketakörnyezetvédelmével 7 Hálózatfejlesztésbátorításaatagállamiföldtanihatóságokatilletõen,azisme- X retekgyarapítása céljából 8 Szakképzettség javítása éskoncentráltkutatásazinnovatívnyersanyag-kutatási X X X és-kitermelésitechnológiák,azújrahasznosítás,ahelyettesítõanyagokés az erõforráshatékonyságterületén 9 Az erõforrás-hatékonyságnöveléseésanyersanyagokhelyettesítésének X X X támogatása 10 Az újrahasznosítástámogatása és amásodlagosnyersanyagokhasználatának X X X megkönnyítéseazeu-ban Helyreigazítás A Nemzetközi Bányamérõ Egyesület (ISM) 36. Elnökségi ülése c. beszámolóban (BKL Bányászat 2008/6. szám 47. old.) sajnostévesadatszerepel: A lelõhely1871.évifelfedezéseés1914.évibezárásaközött karát(2722t)gyémántot termeltekki szövegrészbenakarátmennyiségehelyes,de 2,722tlenneahelyes(vagyis2722kg).Atizedesvesszõ sajnos elmaradta t egységnél. TiszteltOlvasóink szíveselnézésétkérjük! Dr.Barátosi Kálmán Szerkesztõség 10 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

13 Az erõmûi füstgázokból történõ CO 2 -leválasztás mûszaki-gazdasági jellemzõi DR. KOVÁCS FERENC okl. bányamérnök, egyetemi tanár, MTArendes tagja Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet Atanulmány afosszilis (szén, földgáz) tüzelõanyagot hasznosító erõmûvek füstgázában megjelenõ CO 2 -felszabadulás, aleválasztás és elhelyezés mûszaki-gazdasági (költség) jellemzõivel foglalkozik. Széleskörû irodalmi adatok feldolgozása alapján prognózis adatokkal igazolja afosszilis energiahordozókszerepét atávolabbi jövõenergiaellátásában,rövidenutal afüstgázokbólleválasztottco 2 geológiai formációkba történõ elhelyezés elvi lehetõségeire, elemzi a CO 2 -leválasztás megvalósítása, beruházási költségeket növelõ, az erõmûi nettó teljesítményt, illetõleg atüzelõanyag hasznosítási (termikus) hatásfokot csökkentõ hatásait. Tüzelõanyag fajtákhoz, illetõleg technológiai megoldásokhoz kötve megadja aco 2 -leválasztás hatásfokát, aszéndioxid légköri emissziójának jellemzõit. A mûszaki-leválasztási megoldásokhoz tartozóan megjelöli, hogy a CO 2 -leválasztás-elhelyezés várhatólag milyen fajlagos költséget (USD/tCO 2 )igényel, ill. milyen mértékben növeli avillamosenergia-termelés költségeit. Bevezetés ACCS technológia kutatás-megvalósítás finanszírozása ANemzetközi Energiaügynökség (IEA) Világgazdasági Kilátások (WEO) évi referencia-forgatókönyve2030-igaprimerenergiaigényekévi1,6%-osátlagos növekedését prognosztizálja és ezzel párhuzamosanaszénnel,mintamásodiklegfontosabbenergiahordozóval számol. Az üvegházhatású gázok 1970 és 2004 közötti70%-osnövekedésétisfigyelembevéveazenergiaigényeknövekedésévelpárhuzamosantovábbijelentõsco 2 -kibocsátásjelenikmeg.aco 2 -kibocsátásának mérséklése érdekében accs (Carbon Capture and Storage,azazaszén/dioxid/leválasztásaéstárolása,végleges elhelyezése) technológiátszéles körbentelepíteni kell.accstechnológia mellettfontosszerepetkaphat acct(cleancoaltechnology,tisztaszéntechnológia) technológiais.ezentechnológiákkutatása,majdtelepítésetehátjelenkorunknakaktuálisfeladata. Mint minden alapvetõen új mûszaki-technikai eljárás, és különösen anagy kapacitású, szerteágazó technológiákat integráló, hosszú élettartamú energetikai rendszerek kutatása-fejlesztése, tényleges ipari alkalmazásának bevezetése igen jelentõs anyagi forrásokat igényel. Már akutatási projektek költségvetése is milliárdostételeketjelent(pl.ausztráliábanafutószénfelhasználási CCS projektek kutatási költségvetése 5-6 milliárd AUD, Kanadában 86 projekt van kidolgozás alatt, melyek teljes kutatási-fejlesztési ráfordítása 92 milliócad). Nem is beszélve a CCS technológiát alkalmazó energiatermelés beruházási igényeirõl, ami amai becslésekszerintlignittüzelésmellett1,75millióeur/mw. Például 1000 MW hazai lignit erõmû-kapacitás létesítéseccsmellett1,75milliárdeur,közel450milliárd forintlenne.[1] Akutatási, különösen pedig aberuházási költségek finanszírozásának vonatkozásában országonként eltérõ megoldások,elvárásokvannak.accs avagymáshasonlóeredménytadó technológiasikereskidolgozásának,ténylegesiparibevezetésénekfeltételekéntazállami és magángazdaság partnerként való együttmûködésétjelölikmegaszakértõk. Az új technológiák kiemeltenaccseljárás kutatása, ill. alkalmazása érdekében létrehozott politikai (állami) keretrendszer ez ideig két országban, HollandiábanésNorvégiábanlétezik.[2] Hollandia esetében az állami és magánszféra partnerségét az állam pénzügyi hozzájárulásával abefektetések támogatásával, aszéndioxid betáplálási szubvenciókkalésaco 2 árgaranciájávalösztönzik. Norvégiában az állami ösztönzõ csomag közvetlen állami befektetést, adó- és értékcsökkentést, az EOR (EnhancedOil Recovery,megnövelt olajkinyerés) olajtérfogat pótlékát, szociális-gazdasági elõnyöket, agázzal termelt áram árazási mechanizmusait, aco 2 -adó bevezetését/emelését,továbbáközvetlenszubvenciókat, ill.közösségitámogatásttartalmaz. Szinte egyedülálló anémet helyzet, ahol az RWE PowerAGkétCCSprojektetmûködtetakutatásésabemutatóerõmûteljeskockázatánakéspénzügyiterheinek viselésével. [1] Az IGCC-technológián (integrált elgázosításúkombináltciklus)alapulózéróco 2 -kibocsátású 450 MW teljesítményû széntüzelésû erõmû kifejlesztésével, illetõleg az 1000 MW teljesítményû lignit tüzelésû, CO 2 -mosást megvalósító erõmû megvalósításával. Az RWE állami(politikai)hozzájárulásként aco 2 -szállításéstárolásjogikereteinekmegteremtésétigényli. Az Egyesült Királyságban kiemelten napirenden van CCS technológia bevezetése. [4] Különös jelentõséget tulajdonítanának az Északi-tengeren található CO 2 -tárolási potenciálnak. Akapacitás 100 GWteljesítményû széntüzelésûerõmû teljes élettartalmúkiszolgálását teszi lehetõvé. Akövetkezõ évtizedben 15 GWelektromoskapacitás-építéstterveznekdöntõengáztüzeléssel. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 11

14 AlegtöbbbriterõmûvetgáztüzelésûCCGTtechnológiával tervezik, valamint néhány új széntüzelésû erõmûszuperkritikusccs-nélkülierõmûlesz.úgyszámolnak,hogyazigccco 2 -leválasztásosmegoldás,másúj technológiákkal csak akkor lesz összemérhetõ, ha a CO 2 ára meghaladjaa20gbp/t-át.accstechnológiák alkalmazásának feltétele, hogy ez az ár fedezze a beruházásokat, aco 2 -leválasztás, szállítás és tárolás költségeit. Afejlesztések finanszírozásának feltétele az állami támogatás,nélküleajelengazdaságicélszerûségaleválasztás nélküli erõmû mellett szól. Szakértõi megítélés szerintazépítésésaleválasztáselsõfajlagoskockázatát is az államnak kell viselni. Ezek akockázatok várhatólag csakhosszabbtávonküszöbölhetõkki. Apartmenti tárolás rendszerét közmûvállalati formábanakormánynakkellbiztosítani,apartmentitárolólétesítményei,accsköltségei(acsõvezetékiszállítás is)azerõmûtulajdonosánakjuttatottállamitámogatásbólfedezhetõk.apartmentitárolóvállalatkülöncég is lehet akülönbözõerõmûvállalatokkapacitás-igényei összegének biztosítása céljából részvényekkel való finanszírozás,avagyaco 2 -tárolásravonatkozószerzõdésekkel történõ refinanszírozás mellett.ateljes struktúra akormányáltalaz újbefektetésikockázatokfedezetére nyújtott megfelelõ támogatás függvényében valósulhatmeg. Ausztrália vonakodott ratifikálni a kiotói jegyzõkönyvet, most mûszaki alapú megoldásokon dolgozik. [5] Négy államban is szénfelhasználási projektek folynak, akilenc kutatási-leválasztási-tárolási projekt teljes költségvetése 5milliárd AUD. Aprojektek kidolgozását-megvalósítását 75%-ban akormány, 25%-ban az iparfinanszírozza. Kanadában úgyszámolnak,hogyaszénaközeljövõbenegyrefontosabbszerephezjutazenergiaellátásban. [6]Aszakértõkúgygondolják,hogyaCCSsikeresmegoldásában az USA-nak és Kanadának együtt kell dolgozni.akérdés megoldásában, illetõlegaccstechnológiaalkalmazásábanahajtóerõapiac,abefektetésihaszon,ill.amegtérüléslesz. Minden bizonnyal elengedhetetlen lesz az elsõ felhasználók,akezdetikockázatotvállalókkompenzálása. AjelenfejlesztéseksúlypontikérdéseaCCTésCCS technológiák kidolgozása, a2010 utáni energetikai beruházásokrészére.ezentörekvésmellettazieaweo (2006) anyagában megjelenik az avélemény is, miszerint accs olyan átmeneti technológia lesz, amelynek alkalmazása 2050 körül tetõzõdik, majd a megújuló energiákésazatomenergiadominanciájamiattjelentõsencsökken.[7]azipcc(klímaváltozásikormányközi Munkaközösség) évi jelentés 2100 felé(ig) számolaccsszerepéneknövekedésével. MalcolmWilson[6]aCO 2 olajtermelésselkapcsolatos(eor)földalattielhelyezésétcsakátmenetilehetõségnek (~10 év) tekinti, accs projektek további üzeme (~40 év) során hosszú távú lehetõségnek asósvízi tárolókattartja. Aszéntüzelésû erõmûi technológiák fejlõdése a CO 2 -kibocsátás csökkentés (leválasztás és tárolás) irányában Ha aszéntüzeléses (kõszén, barnaszén, lignit) erõmûitechnológiákutóbbi50évesmúltját(1950-tõl),illetõlegazelõttünklevõ15-20éves(2020-ig)jövõvárható (mármabelátható)fejlõdésétakárcsakvázlatosanisáttekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy szinte kikövezett út vezet aszén-dioxid-kibocsátás minimalizálásához, afüstgázokból történõ CO 2 -leválasztás és hozzá kapcsolódóanatárolás megoldásához. Afejlõdés alapvetõ jellemzõje az utóbbi fél évszázadban az erõmûi egységek (kazán, turbina) kapacitásának és atechnikai paraméterek (gõznyomás és hõmérséklet) növelése és ezek eredményeként atermikus hatásfok javítása volt. Az utóbbi egy-két évtizedben akáros környezeti hatások mérséklése érdekében afüstgáz kéntelenítés bevezetése,napjainkfejlesztésicéljakéntaszén-dioxid-kibocsátásminimalizálásajelentiadöntõfejlesztésiirányt. Az közötti idõszakban MWos blokk-kapacitások mûködtek, atermikus hatásfok 25-31% között alakult. Az közötti idõszakbanazegység-kapacitás mw-ranõtt,amiatermikus hatásfokot mintegy 30%-kal, 31-36%-ra emelte. Aszéntüzelés atmoszférikus fluid-ágyas (AFBC), majd túlnyomásos fluid-ágyas (PFBC) megoldással, barnaszén erõmû optimális technikával (BoA) dolgozott. A mai ( ) lehetõség már MW blokk-teljesítményeket tesz lehetõvé, ami az elõzõ ciklus termikus hatásfokát újabb 30%-kal növelve, 40-45%-rajavította. AzáltalánosfejlõdéskeretébenaBoA-Plus(füstgáz mosásos) technológia 38-41%-os, akombinált ciklusú szénelgázosítás(cgcc),illetõlegazintegráltszénelgázosítású kombinált ciklusú (IGCC), valamint agáz- és gõzüzemû (GuD) erõmûvek 38-43%-os hatásfokot érnekel.ajelenlegitechnikaijellemzõk( atmoszféra nyomás, C hõmérséklet) további növelésétazanyagminõségiproblémákkorlátozzák.aholnapi lehetõségek ( ) aco 2 -leválasztás mellett is 45-50%-os hatásfokot szeretnének,bár aco 2 -leválasztás 8-12%-os effektív hatásfokcsökkenést okozhat. A2020 utáni lehetõségek már aholnaputáni idõszakot jelentik,bizonyosmegoldásokmellett55-60%-oshatásfokot ígérve (Hybrid-KW 58-63%, szilárdoxidos energiacella/sofc/50-57%).[9] A fajlagos szén-dioxid-képzõdés (tco 2 /MWh, gco 2 /kwh)csökkentésalapvetõ,kézenfekvõmegoldásaatermikushatásfoknövelésevolt,illetõleglehetatovábbiakban is, hiszen arányosan csökkenti afajlagos CO 2 -képzõdést,ill.-kibocsátást.a150mw-osblokkok mellett aco 2 -képzõdés 1,3 tco 2 /MWh, a600 MW-os egységeknél ez az érték 1,15-1,20 tco 2 /MWh. ABoA- Plus technológiánál afajlagos CO 2 már csak 0,8-0,9 tco 2 /MWh, aboa-plus +700 C, illetõleg az IGCC, CGCCtechnológiáknálmár0,7-0,8tCO 2 /MWhelérése islehetséges.aholnapi( ),illetõlegaholnaputáni (2020-) technológiáknál alapvetõ cél aco 2 -levá- 12 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

15 lasztás(azemisszióminimalizálása),ill.anullakibocsátás (ZEC, ZECA) szlogenjének megvalósítása, aleválasztottco 2 végleges elzárása,tárolása.[10] Más kérdés természetesen az utóbbi technológiák tökéletessége,továbbáaleválasztás,atárolóbatörténõ szállítás és az elhelyezés (besajtolás) költsége, ill. hosszútávúmegbízhatósága. ACO 2 -tárolásra elvileg alkalmas természetes (földtani, tengeri) képzõdmények, becsült tároló kapacitások IEA Parson- Keith IPCC Kapacitás[10 9 tco 2 ] A2050-igvárható kibocsátás%-a <45 <40 Kinem termel- Kapacitás[10 9 tco 2 ] A2050-igvárható kibocsátás%-a <2 <2 Porózushomokõ, Kapacitás[109 tco 2 ] A2050-igvárható kibocsátás%-a Aszén-dioxid-tárolásraelvilegalkalmastermészetes (természeti) lehetõségeketakülönbözõirodalmi forrásokdöntõrészben azonos formációkbanlátjáklehetségesnek.akülönbözõfelsorolásoktaláncsakarészletezésbentérnekelegymástól.[11,12,13,14] Aszárazföldielhelyezéssorán lemûvelt kõolaj- és földgáztelepekbe történõ besajtolás (kõolaj- és földgázkiszorítás, Enhanced Oil Recovery) ki nem termelhetõ nagy metántartalmú széntelepekbe való besajtolás (lemûvelt szén-, vagy sóbányába történõelhelyezés) mélyfekvésû porózus (homokkõ) kõzetek, sósvízi tárolókõzetek. Atengeri(mélytengeri)elhelyezés elvilehetõségei kisebb ( m) mélységben 1.táblázat: oldatformájában nagyobb (>3000 m) mélységben szén-dioxid tó formájában. ACO 2 -tárolásra legalkalmasabb földtani (föld alatti) környezetnek a Kimerültkõolajkimerült kõolaj- és földgázmezõk ésföldgáztároló alakzatait jelölik meg. Hangsúlyozva az általában 1000 m-nél nagyobb hetõch 4 dús mélységet,aholaszén-dioxidszuperkritikus állapotban (31 C, 7,4 MPa) széntelep tartható, továbbáatárolóréteg fölött zárórétegként mûködõ impermeá- sósvíziakvifer biliskõzetösszlettalálható.akõolaj- és földgáztelepek fölött ilyen fedükõzet az, ami több millió évre atároló rétegbe zárta az olajat és agázt. A mûvelés alatt álló, illetõleg lemûvelt kõolaj- és földgázmezõk alegalkalmasabbak aco 2 -tárolás megkezdésére,elsõalkalmazására. Ugyancsaktermészetes tárolókéntvesziktekintetbe asósvíztartó porózus (homokkõ) rétegeket is. Úgy tûnik,hogyezenalakzatoknak(akviferek)nagyaco 2 tárolási kapacitása, bár paramétereik kevésbé ismertek, mintaszénhidrogén-telepeké.hasonlóalakzatokatermészetes szénsavas ásványvizek tároló formációi is. A homokkõtipikusanolyankõzetfajta megfelelõporozitás (>0,15-0,20) és permeabilitás (>50 md) mellett amelyaco 2 földtanitárolásra alkalmaslehet. A magas metántartalmú technikai, gazdasági okok miatt nem mûrevaló széntelepekbe történõ CO 2 -besajtolásnak is speciális feltételei vannak. A metán(ch 4 ) kiszorítás csakmegfelelõpermeabilitás (áteresztõképesség) mellett lehetséges, rétegtani (tektonikai)okokmiattkérdéseslehetafedüösszletzáróképességeis. A föld alatti elhelyezés kulcsproblémáiként kell megjelölni atárolóhely kiválasztását és minõsítését, a CO 2 elszivárgását korlátozózárórétegekegynemûségének igazolását, afolyadékáramlás (CO 2 )hosszú távú helyzeténekelõrejelzését,avisszasajtolásésazáramlási útvonalakmegfelelõmódszerekkelvalókövetését. Atároló-kapacitások becslésénél az irodalmi források viszonylag széles határok közötti adatokat közölnek. Az óceáni (tengeri) kapacitások becslésénél nagyságrendieltérésekismutatkoznak.potenciálislehetõségekrõlvanszó,általában20usd/tco 2 elhelyezésiköltség jelenti aszámbavételi határt. Areális lehetõségek megítélésénélszámolnikellakibocsátóésazelhelyezési pontokterületielhelyezkedésévelis,aszállításitávolság determinálja ugyanis aszállítás módját, illetõleg költségeit. Egyes irodalmi források akapacitásokat olyan módon is jellemzik, hogy a2050-ig várható kibocsátások hány százalékát képesek befogadni, tárolni. Kerekített adatként a világ évi összes CO 2 kibocsátását tco 2 -nakadjákmeg.ahivatkozottirodalmak aco 2 -tárolókapacitásra az 1. táblázatban szereplõ potenciálisprognózisértékeketadjákmeg. ApotenciálisCO 2 -tárolókapacitásokprognózisértékei Az erõmûi beruházási költségek alakulása akülönbözõ tüzelõanyag-fajták, aco 2 -leválasztás nélküli, ill. leválasztásos technológiák esetén Az ezredfordulón afosszilis tüzelõanyagok avilág energiaszükségleténektöbbmint85%-átadták.ezekaz energiahordozók ésavelüktermeltvillamosenergia lényegesenjárultakhozzáaziparosodottvilágáltalélvezettmagaséletszínvonalhoz.aszén-ésszénhidrogének készleteinek elemzése, az energiaigények változásának prognózisa alapján több szakértõ is úgy gondolja, hogy a21. század közepéig afosszilis energiahordozók arányabiztosan50-80%közöttalakul.[15,16,17,18,19]a fosszilisenergiahordozókhasználatát,arányánakalakulását az energiaellátásban motiválhatja ( beárnyékolhatja ) az ún.üvegházhatást, ill. globálisklímaváltozást érintõtársadalmivélekedésgyakranszubjektív,ill.túldimenzionált kérdése. Areális megítéléshez indokolt a BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 13

16 2.táblázat: CO 2 -leválasztásnélkülierõmûvekberuházásiköltségarányai széntüzelés/gáztüzelés hagyományosgõzturbinás(pc) 210% kombináltciklusúigcc/ngcc % fûtõanyagcellás % 3.táblázat: CO 2 -leválasztástöbbletberuházásiköltsége szénerõmûnél tüzelõanyag tüzelés/technológia többletköltség bitumenesszén* elgázosítás 36% sub-bitumenesszén* elgázosítás 46% lignit elgázosítás,aminemosás 72% lignit oxyfuel(co 2 -visszaforgatás) 142% *Megjegyzés:aszerzõanálunk is terjedõbenlévõ angolszásznevezéktant használja:bitumenesszén:bituminouscoal=kb.zsírszén-kovácsszénsub-bitumenesszén: (sub-bituminouscoal) =kb.lángszén-gázszén (aszerk.) 4.táblázat: Erõmûtípus tüzelési (hasznosítási) technológiák mûszaki lehetõségeinek, gazdasági célszerûségének elemzése, ezek között atermelõ objektumok jelen anyag keretében a villamoserõmûvek beruházásiköltségei,majdahatásfok, aco 2 -felszabadulás mértéke, aleválasztási hatásfok,ill.költségigényelemzéseis. Atémakör elemzése során gyakran elsõdleges kérdésakülönbözõtüzelõanyag-fajták,aszén,ill.szénhidrogének használata jellemzõinek összehasonlítása is. Tekintettel arra, hogy az irodalmi források különbözõ idõrevonatkoznak,afajlagosköltségekabszolútértékei melletttalántöbbetmondazarányokértékelése,minõsítése.[20] ACO 2 -leválasztás mûszaki megoldása (és természetesen energiaigénye is) az erõmû beruházási költségeit számottevõ mértékben megemeli. Akülönbözõ tüzelõanyagok(gáz,szén),illetõlegeltérõtüzelésitechnológiák alkalmazásánáleltérõleválasztásitechnológiákésnyilván más-másköltségnövelõtényezõkjelentkeznek.[21] David J. és Herzog H. tanulmánya [22] a szakirodalombanmegjelentpublikációkalapjánaco 2 leválasztásának összetett költségmodelljét dolgozta ki. Akülönbözõ technológiák összehasonlíthatósága érdekében a leválasztási hatásfokot amint általában elvárható 90%-os álladóértéknekvették.aberuházásiköltségek elemzése során2000 évre, illetõleg atechnikai fejlõdés hatásával is számolva 2012 évre vonatkozó jellemzõket határoztak meg, mindaleválasztás nélküli ún. referencia erõmûre, mind pedig aleválasztásos technológiával dolgozó technológiákra (4.táblázat). Aföldgáz afajlagos beruházási költségbenelõnyt jelent, aco 2 -leválasztás beruházási költséget növelõ hatása azonban a hagyományos szénportüzelés jellemzõitismeghaladómértékû.gáztüzeléseseténa füstgázco 2 -koncentráció csak kb.3%-os,szemben aszénportüzelésmintegy13%-ával. Az 1kg/órás (kg/h) CO 2 leválasztási kapacitásra esõ járulékos beruházásiköltségét, ill. aleválasztás fajlagosenergiaigényétisszámították. CO 2 -leválasztássalkapcsolatosberuházásiköltségek PC IGCC NGCC (hagyományos szén) (kombináltcikl.szén) (kombináltciklusúgáz) Idõpont(év) Leválasztás Beruházási nélkül költség (referencia) [USD/kW] CO 2 - leválasztással ACO 2 -leválasztás költségnövelõhatása (%) % +57% +36% +27% +87% +70% Aleválasztásikapacitás beruházásiköltsége [USD/(kgCO 2 /h)] Aleválasztás energiaigénye 0,317 0,196 0,194 0,135 0,354 0,297 [kwh/kgco 2 ] Az áramtermelés, ahõfelhasználás hatásfokának alakulása akülönbözõ tüzelõanyagok, ill. technológiák esetében Az egyes technológiák megítélése, mûszaki-gazdasági értékelése, a füstgázképzõdés arányánakalakulásaszempontjábólatermikus hatásfok az egyik alapvetõ jellemzõ. Közelítõ minõsítés szerint azt is mondhatjuk, hogy a tüzelõanyag átalakítás (felhasználás) termikus hatásfokának növekedése gyakorlatilag arányosan csökkenti a fajlagos CO 2 -képzõdés mértékét. Atermikus hatásfok mellett akülönbözõirodalmiforrásokafajlagoshõfogyasztást adják meg alapvetõ jellemzõnek, gyakran szerepel a relatív energiahozam is minõsítõ jellemzõként.aco 2 -leválasztásenergiaigénye csökkenti ahatásfokjellemzõket (bruttó-nettó hatásfok), egyik minõsítõ paramétere lehet a leválasztásmûszaki-gazdaságijellemzésének. A[20] publikáció értékelése során akülönbözõ tüzelõanyagok összehasonlítása eredményeként azadódott,hogyatechnológiától függõen aszéntüzelés termikus hatásfoka gáztüzelési érték 89-94%- átériel. A CO 2 -leválasztás energiaigényetüzelõanyagfajtától, tüzelési, ill. leválasztásimegoldástólisfüggõen az erõmûi névleges kapacitásszámottevõcsökkenését okozza. A CO 2 - leválasztás mellett elérhetõjellemzõketaz 5. táblázat mutatja.[21,23] 14 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

17 5.táblázat: Akapacitáskihasználásiésatermikushatásfokjellemzõk CO 2 -leválasztásnál Tüzelõanyag, Kapacitás Termikus(nettó)Term.hatásfoktechnológia kihasználás[%] hatásfok[%] csökkenés[%] Bitumenesszén/ elgázosítás 75 31,6 10,0 Sub-bitumenesszén/ elgázosítás 69 38,4 14,7 Lignit/elgázosítás 65 36,8 13,4 Lignit/füstgázmosás (Amine) 69 34,8 11,6 Lignit/oxyfueleljárás 59 41,3 16,7 6.táblázat: TermikushatásfokértékekCO 2 -elkerülés(zérókibocsátás)mellett Tüzelõanyag, Leválasztásnélkül, Leválasztás, Leválasztás+elhelyezés technológia bruttóterm. nettóterm. hatásfokcsökkenés hatásfok[%] hatásfok[%] [%] Földgáz,kombinált NGCC 53,6 43,3 19,2 Szén,ultrakritikus 42,7 31,0 27,4 gõztech.coalugs Szén,integrált elgázosításcgcc 7.táblázat: 43,1 37,0 14,2 Termikushatásfokértékekkülönbözõprojektekadataiszerint Tüzelõanyag, CO 2 -leválasztás CO 2 -leválasztás Hatásfoktechnológia Projekt,intézet nélkül(bruttó) mellett(nettó) csökkenés [%] [%] [%] IEAGHG ,4 Földgáz Amine EPRIturbina ,0 mosás EPRIHturbina ,1 MHI ,3 Fölgázelégetés IEAGHG ,7 IEAGHG ,5 SzénAmine EPRI ,0 mosás Alstrom ,0 MHIMEA ,7 MHIKS ,5 Szénoxigén Alstrom ,0 befúvatás Chalmers ,1 Szénkombinált IEAGHG ,0 ciklus,szénelgá- EPRI ,2 zosítás,igcc RWE(Essen) ,0 A[12]tanulmányföldgáz,ill.széntüzelõhasználatára, különbözõ technológiákra vonatkozóan szolgáltat adatokat,figyelembevévealeválasztáséselhelyezéshatását(költségét)is (6.táblázat). A[24]tanulmányföldgázésszéntüzelõanyagra,különbözõ technológiákra intézeti projektek adatait adja meg a termikus hatásfokértékek alakulását illetõen (7.táblázat). Az[1]tanulmány2007.éviadatokatközöl,miszerint mindkõszén,mindlignitesetébenaz52,illetve51%-os bruttó termikus hatásfok CO 2 -leválasztással 8%-kal csökken.ugyanitt2014-reigcctechnológiávaldolgozó450mw-oskísérletierõmûre,füstgázmosássaltörté- nõ leválasztás esetére 40%-os nettó termikus hatásfokotadmeg. A bemutatott adatok alapján megállapíthatóan a CO 2 -leválasztástermikushatásfokotcsökkentõhatásatüzelõanyagtól, ill. választott technológiátólfüggõen általában10-15%-os,egyestervezettprojektekesetén6-12%,a 2007.évipublikációszerint korszerûkõszén-lignittüzelés melett 8%. Aleválasztás +elhelyezés (benne szállítás?)együtteshatásfokcsökkentõhatása14-28%lehet. Atüzelés során felszabaduló szén-dioxid mennyisége, aco 2 -leválasztás hatásfoka különbözõ technológiai megoldások mellett Afosszilis energiahordozók felhasználása során különösen napjainkban, amikor a szén-dioxid-kibocsátás indokolt, avagy vitatható módon különbözõ mûszaki-gazdasági-környezeti szempontok homlokterébe került aszén-dioxid-felszabadulás/képzõdés,illetõlegalégkörikibocsátás kiemelt megítélés alá esik, majdhogynem elsõdleges értékelési szempontnak számít. Afûtõanyagok eltüzelésesoránkeletkezõco 2 menynyisége döntõ módon afûtõanyag fajtájától (földgáz vagy szén), annak minõségétõl (kõszén, barnakõszén, lignit), illetõleg a tüzelési rendszer (erõmû) típusától, teljesítményétõl, korszerûségétõl, a termikus hatásfoktól függ. Alégköri kibocsátásafüstgázokco 2 koncentrációja által is befolyásolt füstgáztisztítási technológiától, a CO 2 -leválasztás mûszaki megoldásától, hatásfokátólfügg. Az irodalomban számos helyen mûködõerõmûvekre vonatkozó tényleges üzemi adatoktalálhatók,akísérleti, ill.tervezésifázisbanlevõleválasztásitechnológiákravonatkozóan becsült, prognózisadatokatközölnek. Emunkasoránegyrészta különbözõ tüzelõanyagok, másrésztazeltérõtüzelési,illetõleg leválasztási technológiákra vonatkozóan idézünk fel adatokat, mind aco 2 - képzõdés mennyisége, mind pedig aleválasztási hatásfok, a kibocsátási (emisszió) jellemzõvonatkozásában. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 15

18 Mind aco 2 -képzõdésre, mind pedig a-kibocsátásra vonatkozóan esetenként más-más dimenziót közölnek apublikációk (pld. t/mwh, g/kwh, kg/kwh), ezek adimenzióktermészetesenátszámíthatók. A[20]publikációadataialapjánatüzelõanyagok,ill. atüzelési technológiák jellemzõi is összehasonlíthatók, földgáztüzelés esetén az anyagminõségbõl adódóan lényegesen alacsonyabb fajlagos CO 2 -képzõdés jelentkezik,mintszéntüzelésesetén. Az eltérõ szénfajtákra, illetõleg hozzájuk rendelten akülönbözõ tüzelési-leválasztási technológiákra vonatkozóana[21]és[23]publikációbanjólegyezõadatokat találunk (9.táblázat). Az egyes változatoknál aco 2 -képzõdés és aleválasztásiértékekbenszámottevõeltérésnemjelenikmeg, aleválasztási hatásfok és az emisszióértékeknél afüstgázmosásmutatkozikkedvezõbbmegoldásnak. A[22] tanulmány apc, IGCC és NGCC technológiák CO 2 -képzõdés és a-leválasztás után kibocsátási (emissziós) adatait hasonlítja össze (10. táblázat). Az összevetés során aleválasztás hatásfokát mindhárom eset mindkét idõpontjára 90%-nak adja meg. (Lehetséges,hogyezazértékaválasztotttüzelési-,ill.leválasztásitechnológiákelvimaximumánaktekintendõ.) Abemutatottadatokalapjánmegállapítható,hogya jelenidõszakbanüzemelõ,ill.tervezésalattlevõszéntüzeléses(kõszén,lignit)technológiáknálaco 2 -képzõdés általában g/kwh (0,8-0,9 t/mwh). Földgáz (gáz)tüzelésmellettafajlagosco g/kWh,kerekenfeleaszéntüzelésnéljelentkezõértékeknek.(Más kérdés természetesen, hogy agáztüzelésnél afüstgáz CO 2 koncentrációja lényegesen kisebb harmada-negyede,mintszéntüzelésnél,amialeválasztást megnehezíti, költségeit megemeli.) Aleválasztás hatásfoka 8.táblázat: FajlagosCO 2 -képzõdés(g/kwh) gáztüzelés széntüzelés hagyományosgõzturbinás(pc) kombináltciklusúigcc/ngcc gõzbefúvásúgázturbina(közteshûtõs) 440(370) 880(730) fûtõanyagcellás táblázat: 85-90%, alégköri kibocsátás így széntüzelés mellett g/kwh, füstgáz mosásnál 60 g/kwh, gáztüzelés esetén40-50g/kwh. ACO 2 -leválasztás (majd elhelyezés) kérdéseivel valófoglalkozás, illetõleg accs technológia megvalósításának alapvetõ célja alégkörbe kerülõ szén-dioxid részbenvitatható hatásainakenyhítése.prestonchiaro véleménye szerint 2100-ig a CCS technológiák a megkívánt csökkentés 15-50%-át adhatják. Ugyancsak Chiaroszerintazonban ajelenfajlagosköltségekszintjén aleválasztás költségei az elektromos áram önköltségét1-5usdcent/kwh-valemelik.[7] Aleválasztás, illetõleg az elkerülés költségei ACO 2 -leválasztás beruházási költségeketmódosító hatásárólkorábbanszóltunk,mostazüzemviteli,ill.teljes önköltséget befolyásoló hatást kívánjuk jellemezni. Atermelés,ill.CO 2 -leválasztás költségébenáltalábana beruházásokterhei(leírása)isbennefoglaltatnak. Az energiatermelés, ill. ahozzá kapcsolódó leválasztás mûszaki paraméterei vonatkozásában a publikált adatok minden forrásból közel azonosak, aköltségelemek, illetõleg aleválasztás költségeiben viszont jelentõs eltérések mutatkoznak. Változhatnak aköltségekszámbavételi szempontjai, az inflációs hatások, a különbözõ pénznemek átszámításkulcsai. Jelentõs eltérést adhat a költségek összehasonlításánál az is, hogy aleválasztás költsége mellett, aszállítás, az elhelyezés költségei is szerepelnek-e az ún. elkerülési költségben.egyespublikációk pontosértékeket nyilván üzemi alkalmazás tény adatait közölnek, mások becsült,tervezettadatkéntköltségsávokat. FajlagosCO 2 -képzõdéskülönbözõfûtõanyagok éstechnológiákesetén[21] Fûtõanyag Bitumenes Szub-bitu- Lignit, Lignit technológia szén, menesszén, elgázosítás Amine Lignit elgázosítás elgázosítás mosás Oxyfuel CO 2 -képzõdés[g/kwh] Leválasztás [g/kwh] Leválasztásihatásfok[%] , Emisszió[g/kWh] táblázat: Technológia,idõpont Széndioxid-képzõdéséskibocsátásértékekkülönbözõtechnológiáknál PC IGCC NGCC CO 2 -képzõdés[g/kwh] Kibocsátás[g/kWh] Az irodalmi források egyik része abszolút számokat ad egységnyi (1 t) CO 2 -leválasztás,ill.elkerülésköltségét,vagyatermelt (bruttó),ill.kiadott(nettó)villamosenergia önköltségét (pénzegység/kwh) adja meg, mások aleválasztás költségnövelõ hatásátarányát. A [22] tanulmány, amely költségmodellfelhasználásával részletes bemenõadatokkal: fûtõanyagköltséggel, tõketerhekkel, amûködtetés és karbantartás költségeivel is számol,azalábbijellemzõketadja meg (11.táblázat). Amost megjelenített adatokból a tüzelõanyagok, a technológiák, ill. a technikai fejlõdés hatásairól is következtetésekadódnak. Agáztüzelõanyaghasználatával a 2,3-szor magasabb fajlagos tüzelõanyagár ellenére mind hagyományos (leválasztás nélküli), mindpedig 16 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

19 11.táblázat: Technológia,idõszak Áramköltségleválasztás nélkül[usdc/kwh] Áramköltségleválasztással [USDc/kWh] Aleválasztásköltségnövelõ hatása[%] ACO 2 -leválasztás fajl. költsége[usd/tco 2 ] ACO 2 -leválasztásfajlagosköltségeikülönbözõtechnológiákesetén PC IGCC NGCC ,39 4,10 4,99 4,10 3,30 3,10 7,71 6,26 6,69 5,14 4,91 4, leválasztásos technológia mellett is alacsonyabb villamos energia önköltség érhetõ el, mint szén esetében döntõenakisebbberuházási ésüzemeltetésiköltségek miatt. (A publikációk megjelenése idején érvényes fûtõanyagárak mellett.) Ez a különbség azonban a CO 2 -leválasztás esetén csökken, mivel amint már szóltunk róla agáztüzelés kisebb füstgáz CO 2 koncentrációja következtében aleválasztás fajlagos költsége nagyobb a szénhasználat (ICCC) során magas nyomáson, koncentrált áramban megjelenõ CO 2 leválasztásiköltéségénél. ACO 2 -leválasztásra, illetõleg -elkerülésre (leválasztás, tárolóba történõ szállítás, tárolás) vonatkozó fentebb kiemelt, döntõ részben tényleges, számos más irodalmi forrással megegyezõ adatok értékelése alapján megállapítható,hogyajelen,ill.évtizedekigvárhatóerõmûi technológiák alkalmazása során aco 2 -leválasztás fajlagos költsége USD/tCO 2 közötti érték, az elkerülés (leválasztás +elhelyezés) költségei50-100(120) USD/tCO 2 közöttiérték.aco 2 füstgázbóltörténõleválasztása (oxyfuel eljárás mellett ) %-kal emeli/növeliavillamosenergia-termelésönköltségét. Afentebb bemutatott tényleges (konkrét) költségmutatókmellettmástanulmányokáltalánoshivatkozásként konkrét tüzelõanyagok, ill. technológiák megjelölésenélkül közölnekadatokataco 2 kezelése tárgyában. A[7] tanulmány például a12. táblázatban bemutatottköltségtartományokatadja meg. (Az elkerülés költségét természetesen aleválasztás, szállításéselhelyezésösszesköltségeadja.) 12.táblázat: ACO 2 -leválasztáséselhelyezéshezköltségei CCSelemek Költségintervallum [USD/tCO 2 ] CO 2 -leválasztás erõmûifüstgázból CO 2 -leválasztás más jellegûgázfeldolgozásból,vagyammónia elõállításból 5-50 Leválasztás egyébipariforrásból (kohászat,cementgyárstb.) Szállítás250km-re 1-8 Földalatti(földtani)tárolás 0,5-8 Óceánitárolás 5-30 Ásványikarbonizálás Preston Chiaro [7] tanulmányában a kérdéskör általános vizsgálata során azt is rögzíti számos más szerzõ véleményével egyezõen,hogyaccstechnológiákalkalmazásagazdaságiszempont alapján csak USD/tCO 2 ár fölött lehet célszerûmegoldás. ACCS technológia alkalmazási költségeivel számos szerzõ foglalkozik. Mark Trexler [8] adataiszerintpéldáulaco 2 -leválasztás (elkerülés?) fajlagosköltségei: Szénportüzelés(PC)esetén 30-70USD/tCO 2 Elgázosításszéntüzelés (IGCC)esetén 15-55USD/tCO 2 Földgáztüzelés(NGCC)esetén 40-90USD/tCO 2 Aszállítás +tárolás költségére vonatkozóan az [1] publikáció 14 EUR/tCO 2 költséget ad meg, ami jelentõsen meghaladja amár hivatkozott [7] tanulmányban szereplõ (1-8) +(0,5-8) =1,5-16 USD/tCO 2 fajlagos költséget. Kutatásainksoránahazaiviszonyokra vonatkozóan is végeztünk számításokat. Részben ahazai olajkiszorításosco 2 -besajtolásköltségei,részbenapublikáltleválasztásiköltségekalapján.aleválasztásköltsége,irodalmiadatok[21,22,23]alapjánanapjainkbanisalkalmazott erõmû-technológiákkal 4-6USD c/kwh, azaz 8-12 Ft/kWhlehet.Aszállításiköltség kmtávolságra 0,2-0,50 Ft/kWh, aföld alatti elhelyezés (besajtolás) költsége mmélységbe,50-200mdpermeabilitás mellett 1-2 Ft/kWh. Összességében aco 2 -elkerülés költsége szén (lignit) erõmûnél 9-14 (16) Ft/kWh, ami meghaladja a jelenlegi (CO 2 -leválasztás nélküli, kéntelenítéses) önköltség 100%-át. A CO 2 -elkerülés költsége önmagában meghaladja az atomerõmûben elõállíthatóvillamosenergia önköltségét. Összefoglalás A jövõ energiaigényei kielégítésével kapcsolatos prognózisokszerintmég hosszabb távon, 30-50évmúlvais,meghatározószerepeleszafosszilisenergiahordozóknak, aszénhidrogéneknek és aszénnek. Erre is tekintettel indokolt az erõmûvek technológiai fejlesztésilehetõségeinekelemzése,amûszaki-gazdasági jellemzõk várható alakulásának számbavétele. Különaktuálisfeladatavárhatókörnyezetihatások aktuálisan aszén-dioxid-képzõdés mértékének meghatározása, aleválasztási technológiák mûszaki-gazdasági jellemzõinek prognózisa, hatásfokának jellemzése, a CO 2 -kibocsátás minimalizálási esélyeinek,ill.költségkihatásainakelemzése. Az elõzõekben bemutatottak közül kiemeljük azalábbiakat: 1. ACO 2 képzõdésével, afüstgázokból történõ leválasztásával és különösenatárolóba (földalatti, tengeri) történõ elhelyezésével kapcsolatos kutatá- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 17

20 sok, fejlesztések, kísérleti üzemek létesítése anyagi fedezetétatémábanérintettkutató-fejlesztõszervezetek, ill.termelõ-vállalkozásokdöntõrészbenállami/központiforrásokbóligénylik,várjákbiztosítani. 2.Afüstgázokbóltörténõleválasztástechnikaimegvalósítása számottevõ mértékben növeli az erõmûi rendszerberuházásiköltségeit. 3.ACO 2 -leválasztásalkalmazásaafelhasználttüzelõanyagfajtától,azalkalmazottleválasztásitechnológiától függõen általában 10-15%-kal csökkenti arendszer termikus hatásfokát. Aleválasztás +elhelyezés (szállítás,besajtolás)együtteshatásfokcsökkentõhatása14-28 közöttiértéklehet. 4. ACO 2 -leválasztás/elkerülés fajlagos költsége, a villamos áram költségét növelõ hatása vonatkozásában az irodalmi források adatainak értelmezése/értékelése nemegyszerûfeladat.azadatokeltérõidõpontbólszármazhatnak(inflációshatás),gyakranaköltségadat tartalma sem egyértelmû. Aleválasztás (elkerülés) fajlagos áramköltséget növelõ hatása, atüzelõanyag fajtáktól és az alkalmazott leválasztási technológiától is számottevõmértékbenfügghet. 5.Aleválasztásakár40-90%-kalnövelhetiazáramtermelés az önköltségét. Vizsgálataink szerint hazánkban átlagos esetben szén (lignit) tüzelés mellett 9(10)- 14(16) Ft/kWh költség becsülhetõ, ami gyakorlatilag a jelenlegi (CO 2 -leválasztás nélküli) technológia önköltségével azonos, azaz az elkerülés %-kal növelné ajelenlegiönköltséget. 6. ACO 2 -leválasztás-mentesítés általános társadalmi kérdéseit és amegvalósítás gazdasági célszerûségét ésaszélesebbkörben(avilágon)valómegvalósításesélyeittaglalja MarkTrexler [8].TanulmányaszerintaCO 2 problémával kapcsolatbanakrtitikuskérdések: mijelentiahajtóerõt,talánapiac(?) mileszajövõbenaco 2 ár mennyiben biztosak és hogyan finanszírozhatók a CCSköltségei. Aválaszokra három forgatókönyvlehetséges: 1.aCO 2 politika összeomlik, aco 2 ára 10 USD/t alattmarad 2.aCO 2 politikaváltozatlan,aco 2 ára 10-30USD/t közöttmarad 3.szigorúlégkörstabilizációtkívánóCO 2 -enyhítésipolitikalesz,ami75-100usd/t árat jelent. Az egyes változatok bekövetkezésének valószínûsége: 1. nagyon alacsony, 2. meglehetõsen nagy, 3. nagyonszerény. Végülegyszubjektív, provokálócélú újítási javaslat a fosszilis energiát termelõ erõmûvek részére: A 12-14Ft/kWhönköltségûáram termelésesoránajövõben se alkalmazzanak Ft/kWh többletköltséget okozó CO 2 -elkerülést, hanem fizessenek 2-4 Ft/kWh CO 2 árat, ezzel önköltségük Ft/kWh lesz. De ilyen áron neadjákel(át) az áramot az MVM-nak, hanemállamidotációvalépítsenekszélkerék(erõmû)parkot,aszélkerekethajtsákmega14-16ft/kwh-ásárammal és ezt a szél-áramot adják el az MVM-nek 27,5 Ft/kWh áron, nyerjenek minden kwh-án ajelenlegi 1-2-3Fthelyettminimum10Ft-ot.Deamegújulóenergia pápái szóljanak afogyasztóknak, hogy a10-15 Ft/kWh-ás önköltségû (atom,szén) áramból akonnektorból folyó áram fogyasztói ára a jelenlegi kb. 35 Ft/kWhhelyett megfizetveadivatárfelhajtóhatását 60-70Ft/kWhlesz! Ide és még több helyre (pl. biodízel) kívánkozik Vaclav Klaus cseh államelnöknapi sajtóban is publikált véleménye:aglobálisfelmelegedéskapcsánamegújuló energiák erõszakos propagálása nem más, mint aközponti (állami) költségvetés megcsapolása az érdekelt (kutatásiéstermelõ) lobbikhasznára. Adolgozatbanelõfordulórövidítések(jelölések)angol,ill.magyarnyelvûmegnevezése Rövidítés Angol Magyar BoAvagy BOA BestOptimazedPlant Alegjobbfeltételekszerintoptimalizáltüzem GuD Gas anddampfprocess Gáz-és gõzüzemû MEA Mono-ethanolamin Monoetanolamin CCS Carbon(dioxide)CaptureandStorage CO 2 -leválasztás és-tárolás CLC ChemicalLooping Combustion Vegyihurok(?)vagylánc(?)égetés NGCC NaturalGasfiredCombustion turbine/combined-cycle Földgáztüzelésûkombináltciklusúturbina IGCC IntegratedCoalGasificationCombined Cycles Integráltszénelgázosításúkombináltciklusú PC PulverizedCoal-firedsimplecycles Porszéntüzelésûegyszerûciklusú CGCC CoalGasificationCombinedCycle Kombináltciklusúszénelgázosítás AFBC Atmospheric Fluidized-BedCombustion Atmoszférikus fluid-ágyaségetés PFBC PressurizedFluidized-BedCombustion Túlnyomásosfluid-ágyaségetés SOFC SolidOxideFuelCell Szilárdoxidosenergiacella ZEC ZeroEmissionCoal Nullakibocsátásúszénhasznosítás ZECA ZeroEmissionCoalAlliance Nullakibocsátásúszénhasznosításttámogatókszövetsége 18 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

21 IRODALOM [1] Dr. Hans-Wilhelm Schiffer, RWE Power AG, The FinancialAspectofImplumentinganIGCCprojectin Germany.London,2007.május31. [2] Heleen Groenenberg (ECN, Environmental Change Network, Hollandia). Expert Workshop on Financing Carbon Capture and Storage: Barriers and Solutions. July old. [3]MichelMyhre-Nielsen(StatoilNewEnergy):ANorwegian Perspective on Ongoing CCS Projects. London, május31. [4]BrianCount(ProgressiveEnergyintheUnited Kingdom). Expert Worksop on Financing Carbon Capture and Storage:BarriersandSolution.July old. [5] Dr. Peter Cook (CO 2 Cooperative Research Centre for Greenhouse Gas Technologies), Demonstrating CCS inaustralia TheOtwayProject,London,2007.május 31. [6] Malcolm Wilson (Centre for Studies in Energy and Environment at the University of Regina in Canada): Results of Recent Innovation Forum on the Clean CarbonEconomyConcerningCCS.ExpertWorkshop on Financing Carbon Capture and Storage: Barriers andsolution.july old. [7] Preston Chiaro (World Coal Institute and Rio Tinto): Carbon Capture and Storage Projects and Financing. London,2007.május31. [8] Mark Trexler (Ecoseurities Global Consulting Servies) Expert Workshop on Financing Carbon Capture and Storage:BarriersandSolution.July old. [9] Continuous modernisation and increased efficiency pave thewaytoccs.sourcedebriv [10]EffezienzsteigerungundCO 2 Abtrennung.RWE [11] International Energy Agency (IEA): CO 2 Abtrennung und Speicherung in Deutschland, IEA Greenhouse GasProgramme. [12] R. Duckat, M. Treber, C. Bals, G. Kier: CO 2 - Abscheidung und Lagerung als Beitrag zum Klimaschutz? Ergebnisse des IPCC Workshop on CarbonDioxideCaptureandStorage vonnovember 2002undBewertungdurch Germanwatch. [13] World Coal Institut (IEA Greenhouse Gas R+D Programme 2007, July 2007): Storing CO 2 Underground. [14]Parson Keith(Science282/ ) [15] VajdaGyörgy: Energiapolitika.Magyarországazezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest Magyar Tudományos Akadémia [16] Vajda,Gy.: Energiaellátásmaésholnap.Magyarországaz ezredfordulón, Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, Magyar Tudományos Akadémia,Budapest(2004) [17] Büki,G.: Ajövõésazenergia,MérnökÚjság,XIII(11), 12(2006) [18] Pápay, J.: Kõolaj- és földgáztermelés axxi. században, Bányászati és Kohászati Lapok Kõolaj és Földgáz, 139(206)évf.3.szám,1-12.old. [19] Kumar,S: GlobalCoalVision 2030,Mininginthe21 st Century Quo Vadis? Proceedings pp , 19 th WorldMiningCongress,NewDelhi(2003) [20] FulkersonW. JudkinsR.R. SanghviM.K.: Fosszilisenergiahordozók. Tudomány (Scientific American magyar kiadása).1990.november83-89.old. [21] Morrison G.F.: Summary of Canadian Clean Power Coalition work on CO 2 capture and storage. (IEA CleanCoalCentre)August2004. [22] David J., Herzog H.: The cost of carbon capture. Massachusetts Institute of Technology (MIT), Cambridge, MA, USA, pdf.david and Harzog.pdf [23]CanadianCleanPowerCoalition:CCPCPhaseExecutive Summary (Summary Report on the Phase IFesibility Studies conducted by the Canadian Clean Power Coalition)May2004. [24]ThambimuthuK.(CANMETEnergyTechnologyCentre NaturalResourcesCanada):CO 2 CaptureandReuse. ( DR.KOVÁCSFERENC 1962-ben bányamérnöki,1968-ban külfejtésiszakmérnökiokleveletszerzettanehéziparimûszakiegyetemen.1962-tõl abányászatiésgeotechnikaitanszék oktatója,1977-tõlegyetemitanár, 1984-tõltanszékvezetõ.1987-tõlaMagyarTudományosAkadémialevelezõ,1993-tólrendestagja.Számoshazaiéskülföldiszakmaiésállamikitüntetéstulajdonosa,hatkülföldiegyetemtiszteletbelidoktora. Finn ásványfeldolgozó berendezések Afinn Metso vállalat ércõrlõ berendezéseket szállít az orosz MMC Norilsk Nickel konszern egyik leányvállalatának atalnakhidúsítójába.atalnakhésazoktyabrskynikkel-,rézés érckészletre telepített bányák Oroszország észak-szibériai területén,atajmír-félszigetenfekszenek. A40 Meuró értékû berendezésekkel 2010-tõl ameglévõ 10,5Mt/évesfeldolgozást17Mt/évreemelik.Aszerzõdésszerintõrlõmalmotéskétgolyósmalmotszállítafinncégahozzátartozóberendezésekkel,valamintellátjákaszervizszolgáltatástis. ANorilsk Nickel vállalat Oroszország legnagyobb bányászativállalataésaviláglegnagyobbnikkel,palladiumésplatinatermelõje. Engineering and Mining Journal, 2009 február Bogdán Kálmán APolyus Vállalat kísérleti üzeme Oroszország legnagyobb aranyat termelõ vállalata a Polyus Gold egy új külszíni bányaüzeménél beindította akísérleti üzemet. Az üzem neve Batalka és Kelet-Oroszországban amagadan régióban fekszik. Afeltártvagyon 40,8 Munciaarany,amelyjelenlegalegnagyobbkészletavilágon. (1 uncia =28,35 g) Avállalat terve, hogy éves szinten 30 Mt ércettermel,melybõl1,29munciaaranyatnyerki. APolyusGoldvállalattöbbibányaüzemei2007-ben1,2M unciaaranyat termeltek,amelyazössz.oroszországi éves termelés negyede. Az új bányaüzemnek (Batalka) ateljes beruházási költsége1,5 Mrd USA-dollár ésazüzem 2012-ben fog belépniatermelésbe. Engineering and Mining Journal, 2008 szeptember Bogdán Kálmán BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 19

22 Környezettudatos bányászkodás Felnémeten NAGY LAJOS okl. bányamérnök, ügyvezetõ (Omya Hungária Kft., Eger) Acikk vizsgálja az 1Mt/év kapacitású felnémeti mészkõbányában és õrlõmûben alkalmazott technológiákkülönbözõkörnyezetei elemekretetthatásait,megállapítja,hogyatudatos technológiaválasztásnak és agondos munkavégzésnek köszönhetõen azok akörnyezetre jelentõs hatást nem fejtenek ki. Bevezetés Eger határábanmár 100évvel ezelõtt folyt mészkõbányászat, aminekcélja építési mészkõés égetett mész elõállításáraalkalmastermékbányászatavolt.azérsekségitulajdontólkanyargós útvezetettakülönbözõállami tulajdonbanlévõvállalatiformákon át 1992-ig, amikor az OMYAelõbb 51%-ban, majd teljes egészében megvásárolta afelnémeti mészkõbányátésahozzá tartozóõrlõüzemet. Abánya az ún. bervai mészkõösszletre települt, a BükkhegységDNy-irészénaBerva-völgytõlafelsõtárkányi Mészvölgyig (1. ábra). A mészkõ triász korú, annakafelsõ-ladini,karniemeletébõleredésháromfõtípusátlehetmegkülönböztetni: világosszürke,fehérmikrokristályos, sötétszürke, helyenként kovasavban gazdag, mikrokristályos, világosszürke,breccsásszövetûmészkõ. Abányatelek, melynek nagysága mintegy 300 ha, közel 370 Mt földtani vagyonnal rendelkezik, amelybõl ajelenlegi megkutatottság alapján 180 Mt akitermelhetõásványvagyona. Abánya éves termelése akezdeti néhány százról napjainkigmintegyegymilliótonnáraemelkedett.abánya jelenlegitermelõrészénekamegnyitása az 1960-as évekelejéredatálható.atermelésfelfutásábanisjelentõsszerepetjátszottaz1998-asév,amikorelkezdõdötta bányatelkenbelül,atermelõszintekhezközel,egyújõrlõüzem telepítése, melynek megépítését amátrai Erõmû füstgáz kéntelenítéséhez szükséges, megfelelõ minõségûésmennyiségûmészkõõrleményelõállításátbiztosító,hosszútávúszállításiszerzõdéstettelehetõvé. A feldolgozóüzem megvalósítása érdekes feladat volt, hiszen olyan bánya-gyár nyersanyag kitermelésifeldolgozási technológiát kellett megvalósítani, amelynek terméke alapvetõen környezetvédelmi célok megvalósításátszolgálja,deakitermeléséstermékelõállítás 1.ábra: Abányaésazõrlõmûmadártávlatból 20 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

23 során maga is megfelel akörnyezetvédelmi jogszabályok,elõírásoksokaságának,sõtamegfelelõségentúl,a lehetõségekenbelülakibocsátásihatárértékekminimalizálásával csökkenti közvetlen környezete korábbi terhelését. Anélkül, hogy atechnológia ismertetésébe mélyebben belemennénk, megállapítható, hogy abányából a késztermék kezeléséig az akkor elérhetõ legmagasabb mûszaki színvonalon egy olyan technológiai sor épült meg, amely magas fokú automatizáltságával, minimális élõmunka igényével,az emberi szubjektum nagymértékû kizárásával biztosítja termékeink minõségének egyenletes szinten tartását, és agyártás mennyiségi oldaláttekintveisbizonyoshatárokközöttrugalmasanalkalmazkodikapiaciigényekhez. Tevékenységünk során mindennapos környezetvédelmifeladatainkközétartozik: atermelés,gyártásenergiaigényénekcsökkentése, apor-és gázemissziócsökkentése, azajemisszióalacsonyértékentartása, akeletkezõ veszélyes hulladékok gyûjtése, tárolása,megsemmisítése, ökológiaifeladatainkteljesítése, karsztvíz minõségénekavédelme. Atermelés ésgyártásenergiaigényénekcsökkentési módjaival,lehetõségeiveljelencikkembennemkívánok foglalkozni,eztechnológiaikérdésekelemzésétjelentené, és hatása közvetetten jelentkezik környezetünkre. Vegyüksorrainkábbaközvetlenmódonkörnyezetünkrehatótényezõket. Apor- és gázemisszió hatása akörnyezetünkre Ezenkérdéskörönbelülmegkellkülönböztetnünka bányabeli termelés, robbantás során alevegõbe kerülõ gázokés szállópor hatását, valamint ajövesztett mészkõfeldolgozásasoránatechnológiábólalevegõbekerülõgázokésporhatását. Arobbantási gázok légszennyezõ hatása Abányában átlagosan hetente egy alkalommal történikkõzetrobbantás,amelyneksoránrobbantásigázok éspor jutnakalevegõbe.arobbantásigáz-ésporemiszszióviszonylag nagyfelületenésanéhánymásodperces robbantásiidõbenkeletkezikazazahatásokdiffúzjellegûekéspillanathatásúak. A robbantáshoz ANDO típusú robbanóanyagot használunk, amely ammónium-nitrát és 4-6% dízelolaj keveréke.arobbanóanyagbólkg-onként~950litergáz fejlõdikarobbantássorán. Arobbanóanyag oxigénegyenlege zérus körüli. Az oxigénegyenlegnek arobbanás során keletkezõ gázok összetételérevanhatása: pozitívoxigénegyenlegesetén:nokeletkezik,co elméletilegnem, negatív oxigénegyenleg esetén: NO nem, de CO leszagázokközött, nullás oxigénegyenleg mellett: N 2,H 2 Oés CO 2 fejlõdikrobbantás során. Sajnos az égés (robbanás) ritkán tökéletes, ezért a robbanóanyagbólkg-onkéntmintegy10liter NO x és12 litercofejlõdésévelkellszámolni,ezaztjelenti,hogya teljes gázfelhõnek kb. 2,5%-a csupán amérgezõ gáz komponens. Miután egy robbantás során maximum 3000 kg robbanóanyagot használunk fel, akeletkezõ összes gáz mennyisége kb m 3,amibõl kb. 30 m 3 NO x és36m 3 COvárható. Megfigyeléseinkszerintarobbantásutánagázfelhõ, amagashõmérsékletmiattfelemelkedik,majdaszélsebességtõlfüggõenrövidebb,hosszabbidõutántávozika robbantás felettilégtérbõl,szétterjedésfelhígul. Agázfelhõ legnagyobb része, amár említett két mérgezõgázmellettvízgõzésnitrogén,kisebbhányada adízelolaj oxidációjából eredõ CO 2.Az MSz és sz. szabványsorozat alégszennyezõ anyagok transzmissziójánakameghatározásárólszól összefüggéseivel közelítõleg meghatározható amérgezõ gázok imissziós koncentrációja abányában és annak környezetében, illetve a lebegõ por koncentrációja és az ülepedõpornagysága. Agázkibocsátáspillanatszerûésterületijellegû,mivel abányafal m-es szakaszán történik arobbantás.agyakorlatimegfigyelésekszerintkb.50magázok kidobási magassága, ami megfelel arobbantás során felszabadulóenergiábólszámoltkidobásimagasságnak. 2,5m/s-osátlagoslégsebességmellett200secalattjuta gázfelhõ 500 m-es távolságra, ahol aszabvány alapján számítható NO x gázkoncentráció csaknem pontosan megegyezikaz egyórásmegengedetthatárértékkel,100 µg/m 3 -el.késõbbéstávolabbazimissziósértékcsökken (pl.400secmúlva,1000m-en79,7µg/m 3 ).Az uralkodó szélirányban aföld felszínén kialakuló koncentrációk csupán másodpercekig tartó csúcsokat jelentenek. A 2. ábrán látható koncentráció-eloszlás arobbantás után 200 sec múlva, a szélirány mentén a felszínen kialakulóno x koncentrációtmutatja. 2.ábra: Nitrogénoxidokeloszlása Atényleges viszonyok alakott területek irányában ennélkedvezõbbek,mivelabányábanmagasabbszinteken folyikatermelés, ezért arobbantás során aténylegesmagasságavölgyekirányábanjelentõsenmeghaladjaaz50m-t. Afentiek alapján abánya környékén arobbantás utániegyórábanazátlagosno x koncentrációbecsülhe- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 21

24 tõ. 500 m-es súlyponti távolságban agázfelhõ átlagos koncentrációja50µg/m 3.Ennekagázfelhõnekatartózkodásiidejediagrambólbecsülvemintegy40sec,ésfeltételezve,hogyaháttérkoncentrációzérus,azidõtartamokkalsúlyozottórásátlagértékaz alábbi: C órás =40x x0 = 0,56µg/m Megállapítható, hogy a háttér koncentráció órás átlagértékétarobbantásmég1µg/m 3 -relsememeli. Arobbantás során alevegõbe jutó por légszennyezõ hatása Arobbantásból keletkezõ por mennyiségét csak tapasztalatiadatok, ill. irodalmiközleményekalapjánbecsülhetjük.kõzetekeseténakeletkezõfajlagosértékáltalában g/m 3,de van olyan szerzõ, aki mg/m 3 -reteszi.bányánkbanévekóta0,15kg/talattvan afajlagos robbanóanyag-felhasználás, így alegkisebb porképzõdést valószínûsíthetjük. Ennek értékét ajövesztett mészkõ térfogatára vonatkoztatva 1g/m 3 -nek vesszük. Arobbantáskoralevegõbejutópornagyobbrészea lerobbantott készlet kivetésekor keletkezik, részben a légnyomás,részbenakõzetkivetés-kidobásmechanikai hatásáraverõdikfel. Aporfelhõlényegesenkisebbmagasságig emelkedik mint agázok (kb. 8m) és m-es szintmagasságnál abányafal magasságát sem éri el. Mennyisége nehezen becsülhetõ, mert nemcsak a robbantott kõzettõl, hanem a már leülepedett por mennyiségétõl is függ, átlagosan g/m 2 közé tehetõ.számításokkalésmérésekkelisigazolható,hogya robbantás helyéhez közel az ülepedõ por mennyisége viszonylagnagy,deatávolsággalgyorsancsökken. Az egri pormérõállomások ülepedõpormérési adatainemjelzikabányahatását.azülepedõpormértértékeiben 2003 és 2007 között nem volt jelentõs eltérés az É-i városrészben és Felnémethatárában, atárkányi út 1. sz. mérõhelyen, ami szintén alátámasztja abánya ésõrlõmûelhanyagolhatóhatását. 1.táblázat: Ülepedõpor-mérésekadatai Év Ülepedõpor [g/m 2 30nap] É-ivárosrész Tárkányiút ,66 4, ,82 4, ,11 4, ,31 4, ,8* 4,5* *becsültérték 10hónap adataialapján Összefoglalvamegállapítható,hogyabányábanrobbantáskorkeletkezõlégszennyezõanyagokközülamérgezõgázokpillanatnyikoncentrációjamárakeletkezéskor minimális, terjedése során tovább hígul, hatásterületelényegébenkimutathatatlan. Arobbantáshatásáralevegõbekerülõporrendkívül gyorsanülepedik,anagyobbszemcsékmárarobbantási szinten leülepednek. Átlagos légsebesség esetén a20 µm-nél nagyobb szemcsék lényegében nem jutnak ki a bányából, 1km-en belül leülepednek. A20 µm alatti szemcsék, amelyek ateljes pormennyiség 10%-a alatt vannak,d-iirányban1-3km-retudnakeljutni,deazebbõl származó ülepedõ por mennyisége amegengedett értékelenyészõhányada. Az elõkészítési technológia hatása Atechnológiában7pontbantörténikporleválasztás: 1-esmalomporszûrõ, 1-esmalomfeladás, késztermékportalanításirendszer, elõtörõportalanítás, utántörõportalanítás, 2-esmalomfeladás, 2-esmalomporszûrõ. Az 1-es és 2-es malom porszûrõjében amalmokból kikerülõ por-levegõ elegy szétválasztása történik, aminek eredménye atechnológiaisoregyikvégterméke. Atovábbipontforrásokesetébenatechnológiaportalanítása történik, és aleválasztott por visszakerül a technológiába. Abeépített porszûrõktechnikailag akár a20mg/m 3 kibocsátásiértéketistudjákgarantálni,hamûszakiállapotuk megfelelõ. Aporszûrõk megfelelõsége alapvetõenaszûrõzsákokállagától,atakarításiciklusidõtõl,a léptetõ vezérlõszelepek membránjának állapotától függ. Aporszûrõkrendszeresellenõrzésemellettisnehéz objektív megállapításokat tenni, elsõsorban aszûrõzsákok állapotáról, ezért függetlenül ahatósági elõírástól, évente kétszer méretjük az egyes pontforrások poremissziónagyságát.amérésekeredményealapjánnagy biztonsággalmeglehethatározniaporszûrõzsákokcseréjénekszükségességét.megjegyzem,hogyagyárhasználatba vétele óta mindenporszûrõrõl vezetjük azsákcseréket idõben és darabszámban meghatározva, amibõlamérésekeredményeiáltalalátámasztva levonható azakövetkeztetés,hogy rendszeresellenõrzés mellett a porszûrõ zsákok élettartama 2-2,5 évre tehetõ jólbeállított takarításiciklusidõésépszelepmembránokmellett. A technológiai ábrán (3.ábra) a porszûrõk és a hozzájuktartozóberendezésekapontforrásokkalegyüttfel vannak tüntetve. A2-es malom rendszere nincs részletesen feltüntetve, mert teljesen azonos az 1-es malom gyártósorával. Amalom porszûrõ kéményén távozik aszárításhoz használt földgáz égésterméke. Az égéstermékek és a szilárdanyag-kibocsátáslegmagasabbmértértékekeités ahatárértékeketa4.ábra mutatja ésegybenpontforrásonkéntalegutolsóméréseredményeitisbemutatjuka 2. táblázatban. Az egyes pontforrások kibocsátásainak mértértékébõl,valamintalégtechnikaiadatokalapján, kedvezõtlen üzemállapotokat feltételezve számítható a porésap 1 P 7 pontforrások(malomporszûrõ)eseténaz NO x terjedése következtében kialakuló imissziós koncentrációk,amelyekáltalábanahatárérték10%-akörül vagyalatta maradnak. 22 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

25 3.ábra: Azõrlõmû technológiaiésportalanításirendszere 2.táblázat: Õrlõmûpontforrásokpormérésiadatai Pontforrás Mértértékmg/m 3 Mértértékkg/h P1 21,96 0,4900 P2 0,82 0,0080 P3 4,89 0,0590 P4 4,31 0,0650 P5 40,35 0,4300 P6 0,87 0,0049 P7 4,04 0, ábra: Akéményentávozószennyezõanyagokértékei Zajemisszió 5. ábra: Megengedettésténylegeszajértékek Abányászati tevékenység és az ehhez kapcsolódó ásványelõkésztésésfeldolgozás(törés,õrlés,osztályzás) jelentõsebb zajkibocsátással jár. Akörnyezeti zajterhelésszempontjábólaszabadtéritevékenységekameghatározók,az õrlõüzemnagyobbzajtokozótechnológiája zártépületbenfolyik. A Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelõség (ÉKF) 1998-ban adta meg azajkibocsátási határértékeket,amelyekakövetkezõk: a Berva lakótelep lakóházainak védendõ homlokzataelõtt2m-rel nappal50db éjjel 40dB abükkinemzetiparktelekhatárán nappal45db éjjel 35dB Ahatárértékeket összevetve megállapítható, hogy bár azok megfelelnek a8/2002. (III. 22.) KÖM-EÜM együttes rendeletnek, mégis feltûnik fonákságuk. Alakóövezetben, emberi környezetben magasabb értékeketengedélyez,mintanemzetiparkhatárán.egyvirtuális határon,aholanövényzetenkívülhelyhezkötötten másélõlénynemtalálható. Aberuházás során, miután agyár 1km-re fekszika Nemzeti Park határától, külön zajszigetelõ rétegrendet kellett kikísérleteztetni az Építésügyi Minõségellenõr- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 23

26 zési Intézettel (ÉMI), hogy a használatbavételiengedélyhez szükséges zajmérési eredmények biztosan határérték alattiak legyenek. A gyárépület zajszigetelése, lakóövezettõl több mint 2km-re, dombok között, tehát természetes védõsáncok közötti elhelyezkedés ellenére több mint 200 MFt-tal tette drágábbá aberuházást. Mi ahozadéka ennek a200 MFt-nak? Tényleg szükséges anemzeti Park határán ez aszigorú határérték? Esetlegígymulategy magyar úr? Kérdések, amelyekre nincsigazánjóválasz. Abányabeli tevékenység a környezettõl jól elszigetelten, abányafalak védelmében történik. Mérések bizonyítják, hogynincsjelentõszajterhelés a bányatelek hátarain kívül (5.ábra). Ki kell emelni arobbantás keltettezajhatást.arobbantásoksoránrövididejû,nagyteljesítményû, impulzus jellegû zaj keletkezik. Ahangnyomás értéke arobbantás közelében meghaladja a100 db-es értéket. Átlagosan hetente egy alkalommal történik robbantás, 3.táblázat: amikorabányakörnyezetébenegyrövididejû,nagyobb hanghatással kell számolni ban aföldesi Bt. készített a robbantások környezeti hatásáról jelentést, amelynek során mértékarobbantások során keletkezõ hangnyomásmaximálisértékétkét,abányatelkenkívül fekvõ ponton, aberva II. és V.lakótelepen. Arobbantástól 1350 m-re 90 db-t, 2500 m-re 78 db-t mértek LA max értékként. Akeletkezõ veszélyes hulladékok kezelése Abánya és az õrlõmû technológiájában kémiai segédanyagokatnemhasználunk.veszélyeshulladékként agépekben található kenõanyagok, dízelolaj és ezek származékaijönnekszóba. Bevezetésre került egy nagyon szigorú elszámolási rendszer, amelyben abeérkezõ olaj és kenõanyagok, a mûködés során,természetesmódonelhasználódó ezen anyagok és az összegyûjtött, veszélyes hulladéknak minõsülõezenanyagokmaradványaiból,folyamatosankiegészített anyagmérleget állítunk fel. Afelelõs személy megnevezése minden területen megtörtént, utolérhetõk, ellenõrizhetõk, számon kérhetõk. Az anyagmérleg hulladéknakminõsülõrészénekagyûjtése,tárolásabiztosanzáródókonténerekbentörténik,megsemmisítését Keletkezõnemveszélyesésveszélyeshulladékok( ) Vonatkozó Keletkezett Hulladékmegnevezése Kezelésre idõszak év mennyiség EWCszáma,Megjelenésiformája átadott [kg] [kg] Fémhulladék ,szilárd Textilbetétesgumi ,5 3505, ,szilárd Beton,tégla,cserépéskerámia frakcióvagyazokkeveréke ,szilárd Veszélyeshulladékmegnevezése Vonatkozó Keletkezett Kezelésre Kategóriája,veszélyességijell. idõszak év mennyiség átadott EWCszáma,Megjelenésiformája [kg] [kg] Egyéboldószerekésoldószerkeverékek(iparizsíroldó) III.,C41,H ,folyadék Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tart. motor-, hajtómûolaj, kenõanyag (fáradtolaj) III ,folyadék Veszélyes anyagokkalszennyezettabszorbensek, szûrõanyagok,törlõkendõk, védõruházat (olajos rongy) III.,H ,folyadék Ólomakkumulátor III.,C ,szilárd Szénkátrányttartalmazóbitumenkeverékek H ,szilárd Közelebbrõlnemmeghatározotthulladékok,oldóanyagok,vegyszerek azerreatevékenységrejogosítvánnyalrendelkezõkülsõ cégekkelvégeztetjükhosszútávúszerzõdésalapján. A 3. táblázat példaképpen a cégünknél keletkezett hulladékokmennyiségétmutatjabe2006.és2007.években,azéveshulladék-bejelentõlapokalapján. Akarsztvíz minõségének avédelme Társaságunk bányaüzeme adny-i Bükk területén helyezkedik el, és abányatelek egy része beletartozik abba ahidrogeológiai védõövezetbe, amelyet asmaragd GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft banazalmárivízbázishoztartozókarsztkutakszámára meghatározott. Abánya jelenleg mûvelt és nyitott szintjei a+380 mbfszintfelettfekszenek.az1997-benkészülthatástanulmány szerint a bányatelek területén a nyugalmi karsztvízszint a +200 és a +225 mbf szint közötti magasságokbantalálható.abányaterületénbeszivárgó víznek tehát m vastag kõzetrétegen kell átszivárogni,amígazelvilegösszefüggõvíztesteteléri. Akarsztvízbázis megóvása érdekében fokozott figyelmetkapafelszíniésfelszínalattivízminõségimegfigyelése. Bár saját tulajdonú megfigyelõ-kútjaink nincsenek,deabányaésgyár térségben6kútáll akutak 24 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

27 4.táblázat: Vízminõségvizsgálatiadatok Avizsgálathelyeésideje Felszínivizekvizsgálata2008(ÁNTSZ) Bervapatak Bervapatak Bervapatak Bervapatak Vizsgáltalkotók M.e. Határérték üzemfelett üzemalatt üzemfelett üzemalatt ph 7,98 8,2 7,67 8,06 fajl.vezetõképesség ms/cm m-lúgosság mmol/l 5 5,2 6,4 6,7 összeskeménység mgcao/l összesvas mg/l <0,02 0,02 0,03 <0,02 mangán mg/l 0,046 0,060 0,055 0,014 klorid mg/l szulfát mg/l ammónium mg/l 0,5 <0,03 <0,03 <0,03 <0,03 nitrit mg/l 0,5 0,02 0,02 <0,02 <0,02 nitrát mg/l oxigénfogy.táskoips mg/l 0,4 0,5 <0,2 <0,2 SZOE mg/l 2 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 TPH(C5-C40) mg/l 100 <50 <50 <50 <50 tulajdonosainak engedélyével rendelkezésünkre vízmintavételre. Afelszínivizeket aberva patak üzem felettiésüzemalattimintavételezésévelellenõrizünk. Az EKF elõírta, hogy akutakból évente minimum két alkalommal kell mintát vetetni és akkreditált laboratóriummal kell bevizsgáltatni az általános vízkémia, összes alifás szénhidrogén (TPH), illetve afelszíni víz esetébenaszoetartalmatis.a2008-aseredményeket a 4.táblázat tartalmazza. Az EKF 2003-banköteleztecégünket, hogy vizsgáljuk meg, hogy abánya robbantási tevékenysége során használt ammónium-nitrát alapú robbanóanyag veszélyforrástjelent-eafelszínalattivízre.akörnyezetvédelmi engedélykézhez vételeutánamonitoring kutakból vett vízmintákat az MTAAtommagkutató Intézet Környezetanalitikai Laboratóriumával elemeztettük, ahol izotópos vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként megállapították, hogy arobbanóanyag káros hatása nagybiztonsággal kizárhatóafelszínalatti vizek esetében. Ezen megállapítás ellenére tovább vizsgálódtunk és kísérleteketvégeztünkarobbantástechnológiamódosításaival, figyelve annak hatását. Akiindulási alap az volt, hogy hogyan kerülhet nitrát arobbantás során a karsztvízbe.arrajutottunk,hogycsakúgy,haarobbantássoránelnemégett,felnemrobbantammónium-nitrát-tartalmú robbanóanyag marad vissza az üregekben, amelykésõbboldódvavízbekerül,vagyhaarobbantási gázokbanlévõnitrogéncsapadékvízzelvisszajutatalajba. Ezt az utóbbi lehetõséget rögtön elvetettük, mivel biztonsági okokból esõben nem, vagy csak nagyon ritkán,kényszerbõlrobbantunk. Arobbantással kapcsolatos kísérletek és megállapítások: Akorábbi technológia során ömlesztett ANDO-t használtunk.afúrólyuksor(többsorosfúrólyuktelepítése esetén ahátsó sor) mindig alerobbantott készlet hátsófrontvonalátjelöliki,ígyrobbantásutánazesetlegesen visszamaradó ammónium-nitrát, melynek mennyisége, súlyszázaléka pontosan nem határozható meg,alerobbantottkészletbekerül,ahonnanelszállítva akõfeldolgozássoránrészbenakésztermékbe,részben aleválasztottmeddõbekerül,amitszinténértékesítünk. Astatisztika alapján 1tmészkõrobbantásához 0,15 kg ANDOszükséges,amibõlavisszamaradómennyiséget, annakarányátelhanyagolhatónakítéljük. Akorábban használt ömlesztett ANDO helyett kísérletképpenkipróbáltukatöltényezettando-t.atöltényezett robbanóanyag-töltéskor sok esetben afúrólyukban felakadt, nem töltötte ki ateljes lyukhosszat, ezért a robbantás munkavégzõ képessége nem volt megfelelõ, és akészletben fel nem robbant töltényeket találtunk.atöltényezettrobbanóanyagbólnagyvalószínûséggel maradt vissza el nem robbant anyag. Afúrólyukban az elakadó töltények miatt légrések maradnak ésromlikarobbanásátadáshatékonysága. Akövetkezõ kísérletnél anormál ANDO helyett, amelynek detonációs sebessége kb m/s, ANDO Prill-t használtunk, amelynek detonációs sebessége m/s.Ezazelvárteredménythozta,ésnemtaláltunkrobbanóanyag-maradványt alerobbantott készletben tõl afenti eredmény megfontolás után teljes egészében áttértünk az ANDO Prill alkalmazására és mamártöbbévestapasztalatalapjánállíthatom,hogya kísérlet során tapasztalt pozitív eredmények anormál üzemmenethez szükséges robbantások esetében is igazolták,hogynincsvisszamaradórobbanóanyag. Akísérletekeredményeinekösszefoglalása: atöltényezett ANDO használata növelte arobbanóanyag veszteséget, az ömlesztett, normál ANDO használata nem jelent kockázatot, BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 25

28 az ANDO-Prill bevezetése akarsztvíz nitrátosodásánakkockázatátminimalizálta, folyamatosellenõrzésmellettafelszínalattivizekminõségvédelme és agazdasági, gazdaságossági kérdések optimalizálhatók, ésszerû kockázati szinten tarthatók. Afentiek alapján megállapítható, hogy abányában folyórobbantásoknemokozhatnakveszélyesnekminõsíthetõmértékûszennyezést.idõszakosanelõfordulhatnakkisebbmértékûfeldúsulások,fõlegolyanhelyeken, ahol akarsztvíz mozgása korlátozott (pl. amegfigyelõ kutakban). Aminõségellenõrzõ mérések alapjánmegállapítható, hogy anitrit- és nitrát-koncentráció amegengedett értéketegyetlenalkalommalsem lépteát. A 6.ábra azelmúlt 8 évben a bányaterületén és környékéntálalhatóüzemelõésmegfigyelõkutakbanmért nitrát-koncentrációkeloszlásátmutatja.amértértékek 90%-a20mg/lalatt,82%-a10mg/lalattvolt,háromnegyede pedig 5mg/l alatt. (A 20 mg/l feletti értékek mindegyike az AF-5 jelû megfigyelõ kútból származik, amely ma már nem is mintázható abéléscsõ hibája miatt. Valószínû, hogy amagasabb értéket akútban pangóvízokozta.) 6.ábra: Nitrát-koncentrációértékekeloszlásigörbéje Abányászat hatása az élõvilágra Amészkõbányászat természetes és természetszerû élõhelyekkel rendelkezõ környezetben valósul meg. E tevékenységeredményekéntnyíltkõzettel,növényzettõl mentes felszínalakul ki, amelymerõbeneltérõkörnyezetetjelentazeredetiállapothozképest.abányakörüli élõhelyek élõvilága aszakemberek felmérése alapján relatíve jó állapotban maradt meg, számos, természetvédelmi szempontbólértékes faj élõhelye. Abányamûvelés hatásai közül elsõdleges és legfontosabb abánya területfoglalása, amely atermészetes vegetációval fedettterületekrovására történik. Problémát jelenthet aterületenbelül megjelent tájidegen és invaziv fajok elszaporodása, szétterjedése, ezért célszerûnek látszik ezen fajok (pl. akác) állományánakszabályozása. Továbbijárulékoshatástjelentazaj-ésporszennyezés,amelyazonbankimutathatónegatívhatássalnincsa területélõvilágára. Afelülvizsgálatokatvégzõszakemberekvégsõmegállapítása, hogy abányászati tevékenység folytatása továbbra is megvalósítható, akörnyezetre összességében akedvezõtlen tájképi hatást és terület igénybevételt leszámítva jelentõs hatást nem fejt ki. Akörnyezeti hatások jelentõségét többnyire kicsinek, közepesnek ítéljükmeg,amirészbenazzalindokolható,hogyagyár ésabányalakottterületektõlésvédettterületektõltávol helyezkedikel,sazegyébkentnagyságrendilegiskishatásoknemérintenekérzékenyelemeket,csoportokat. Ahatásokmásikrészeátmenetinektekinthetõ,abányamûvelésbefejezéseutánakedvezõtlenhatásokkorrigálhatok. Termelésünk,tevékenységünkeredményeakörnyezetvédelemértszületik,miközbentevékenységünkbizonyos mértékig akörnyezetünk ellen hat. Ennek az ellentmondásnak afeloldása akörnyezetvédelmi feladataink megalkuvás nélküli teljesítésével lehetséges. Ezlehetcsakagaranciaabányaésahozzátartozó gyárhosszútávúmûködésére. FELHASZNÁLTIRODALOM 1.OmyaEgerMészkõfeldolgozóésÉrtékesítõKft.kõõrlõ üzemének áthelyezése és bõvítése. Elõzetes környezetitanulmány(1997.november) 2. Omya Eger Kft. Felnémeti Bányaüzem és Õrlõmû Teljesítmény-értékelés(2003.július) 3. Pelikán Pál (MÁFI): ABükk hegységföldtanitérképezésének néhány új eredménye. Karsztvízkutatás Magyarországon II.(Miskolc2002.) 4. Balassa G. Gondár K. Gondárné Sõregi Katalin (SMARAGD-GSH Kft.): Újabb Vízföldtani KutatásokaDNY-iBükkben,KarsztvízkutatásMagyarországonII.(Miskolc2002.) 5. Dr.FöldesiJános: Miértérdemesporózusammónium-nitrátbólkészítettANDOrobbanóanyagothasználni.Fúrásrobbantástechnika(25.szám2006.) 6. 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet alégszennyezettségi határértékekrõl, ahelyhez kötött légszennyezõpontforrásokkibocsátásihatárértékeirõl 7. Dr. Koncz István: Portalanítás és porleválasztás (Mûszaki könyvkiadó,budapest,1982.) 8. Dr.BuóczZoltán Dr.Vereczkey SzarkaGyörgyiPhD: Omya HungáriaKft.TeljeskörûKörnyezetvédelmiFelülvizsgálat(2008.) NAGY LAJOS bányamérnöki oklevelét 1975-ben szerezte amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen és 1985 között aborsodi Szénbányák Farkaslyuki Aknaüzemében dolgozott mint üzemmérnök, majd körletvezetõ fõmérnök tõl 1990-ig az Egercsehi Bányaüzem üzemvezetõ fõmérnöke volt tõl az Országos Érc- és Ásványbányák Felnémeti Bányaüzeméhez került, ahol a tulajdonosváltás után az OMYA Eger Kft. ügyvezetõ igazgatója lett. Irányításával készült el avilágszínvonalú technológiájú új felnémeti bánya és mészkõõrlõ üzem beruházása. Jelenleg a magyarországiomyacégek igazgatója. 26 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

29 Amecseki gömbkõszenek keletkezésérõl BIMBÓ MIHÁLY ny. okl. geológusmérnök (Mecseki Szénbányák, Pécs) Agömbkõszén keletkezésével eddig kevesen foglalkoztak. Avele kapcsolatos irodalom is szegényes. Aszerzõ által megfogalmazott elmélet hihetõ, logikusan felépített. Ageológusok számára különlegesség. Gömbkõszeneket Magyarországon kizárólag amecseki szénmedencében, fõleg Vasasbánya üzem területén lehetett nagy mennyiségben találni (1. ábra). Ma már nem hozzáférhetõ kuriózum, ami Európában és a világ más pontjainiscsakkevéshelyenvan. AMecsek hegység geológiai felépítésérõl sokan és sokat írtak már, így attól most eltekintek. Csak annyit, hogy apécs-komlói szénmedence amecseki alsó liász kõszéntelepescsoporttagja. eruptív tevékenységnyomai (2.ábra).A felszínen kiömlésbeli kõzet formájában kövestetõi fonolit, majd komlói andezit. Pécsbánya és Vasas telepei hajlított zónában,szabolcs húzottzónábanhelyezkedikel. Vasasbányánigengyakoriarétegsorbanabenyomulásos alkálidiabáz telérkõzet, amit itt tévesen dioritnak neveztek,valójábantrachidolerit.ezekakisebbellenállás felé,fõlegaszéntelepekmenténtudtakbenyomulni (elõfordulharántiránybanvetõkmenténis). Itt kezdõdik agömbkõszén keletkezése 1.ábra: Egyvasasikeresztvágatszelvényrészletagömbkõszenekhelyzetévelazeruptívkõzettelértõltávolodva Amélyebbfekütriászrhaetiemeletbelihomokkõ.A pécsi területen atelepeket fekütõl afedõ felé számozzák képzõdési sorrendben. Aszéntelepes csoport vastagsága m. Atelepek csapásiránya Pécsbányán DNY-ÉK, Szabolcsbányán többnyire K-NY, Vasasbányán DNY-ÉK. Vasasbányaátmenetapécsiéskomlóiszéntelepesösszlet között. Avasasi széntelepek egy nagy félantiklinális formában helyezkednek el, amelynek tengelyedk felé lejt és dõléseamélység felécsökken. Atelepekegyrészeszintevégig kibúvásbanismegvan. Atelepek dõlése fok, de átbuktatott teleprészeket is ismerünk. Több mint 140 db 1cm-nél vastagabb szénréteget találtak, amelyekbõl azonban csak a mûrevaló. A beágyazások a telepek között agyagkõ,homokosagyagkõ,kevéshelyenhomokkõ. AtelepekfedõjébePécsbányánésrészbenSzabolcsbányán eróziós bemaródás következtében diszkordánsan negyedkorú rétegek települnek. Vasasbányára ez nem jellemzõ, ott kevés homokos agyagkõ után liogrypheás márgavan. Atelepeket számos vetõ szabdalja kisebb, nagyobb mértékben,majdvasasbánya területénmegjelennekaz Ezek avulkáni kõzettelérek aszéntelep melletti telepeket elkokszosították. Természetes koksz keletkezett. Ezek hatszöges oszlopok formájában, atelep és a telér síkjára merõlegesen helyezkednek el (3.ábra). Ha a széntelep nem közvetlenül a telérkõzettel érintkezik,akkorottatermészeteskokszhozhasonlóan akihûléskövetkeztébentengelyiránybanelszakadoztak és az elválások mentén gömbkõszenek keletkeztek (4. ábra). Agömbkõszenekformája, orientáltsága ezen elválásokközöttmár nemrendezett. Agömbkõszenekcsakritkángömbalakúak,vannak szögletes (többnyire hatszög) és megnyúlt alakúak és félkészállapotúakis (5.ábra).A telérközelében,de azzal már nem érintkezveapró, desokgömbkõszenet találtam.távolabbegyrekevesebbet,denagyobbméretûeket (6.ábra).Ezek nagysága a tyúktojástól a gyermekfejnagyságig(kb.20cm átmérõig) terjedtek.kevésnagyobb méretû is van (7.ábra). 2.ábra: Abenyomult eruptív telérbõl egydarab 3.ábra: Hatszögeshasáb alakútermészeteskoksz, hossztengelyeatelepés telér síkjáramerõleges BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 27

30 4.ábra: Kissémégszögletes,azelválásisíkok menténkeletkezett gömbkõszén 5.ábra: Azeruptív telértõl távolabbviszonylagkicsi megnyúltalakú gömbkõszenek 6.ábra: Mégtávolabb,márnagyobb méretûközel gömb alakú szén 7. ábra: Párhuzamos rétegzõdés,amimegegyezika bezáróteleprétegzõdésével Agömbkõszén tehát nem más, mint kihûlési jelenség eredménye. Lényegében átalakult kõzetnek tekinthetõ. Hasonlóan a somoskõi vagy adunántúli bazaltoszlopokhoz, amelyek nem bezárt környezetben, természetes kokszhoz hasonlítanak. Korábbi cikkek szerzõi, akikre késõbb hivatkozom, a természetes koksz jelenlétét agömbkõszén közelében meg sem említik. A vulkáni telérekkel hol összefüggésbe hozzák, hol teljesen elvetik. Azt is ritkán említik, hogy agömbkõszenek Vasasbányán fordulnak elõ alegnagyobb mennyiségben. Avasasi szén alegjobb minõségû és alegjobban kokszolhatóamecsekiszenekközül. Ha tektonikavagytelepközelielcsúszáseredménye lenneagömbkõszén,akkorhengeresvagykónuszosformátmutatnaéshossztengelyepárhuzamosazelmozdu- lás síkjával, esetleg gömbhéjasan rétegezett volna. A gömbkõszéneredetihelyénszéttörveteljesenmegegyezik akörnyezetével. Tehát nem gyûrt vagy rétegezett, ami atektonikára utalna. Saját gyûjteményemben van még néhány példány, sajnos sok szétesett, de mindegyikbõlvanmég. Összeállítottam egy átlagos keresztvágatszelvény részletet a vasasi bányamezõbõl, feltüntetve rajta a gömbkõszenekhelyzetét.ezekrõlösszevontanéskülönkülön is fényképet mellékelek (1. és 2. ábra).18 évigtanulmányoztameredetihelyénavasasigömbkõszeneket. Alegtektonizáltabb terület (tört, gyûrt) Pécsbánya délibányamezõbenvan,aholaszéntelepeknekitorlódtakamármeglévõtriászkorabelianisusimészkõnek.a VIII.szint3.délisegédkeresztvágata11.számútelepet négyszerharántolta.azonbanapécsbányaibányamezõben egyetlen gömbkõszén nincs. Csak valahol Rückerakna környékén jelenik meg, ahol az eruptív kõzetbenyomulások is jelentkeznek. Vasasbányán tetõzik és a komlóiüzemekbenmárlényegesenkevesebbettaláltak. Szovjet kutatók jártak a80-as évek közepén Vasasbányán agömbkõszeneket tanulmányozni. Elmondták, hogy szerintük valamilyen tektonikai mozgás hozhatta létre. Jártak Peruban, Franciaországban és avilág más pontjain,aholszinténvangömbkõszén.megkérdeztem, találtak-e gömbkõszenet olyan helyen, ahol nem volt eruptívkõzetaközelben.aztmondták,nem.ezisazén elképzelésemetlátszikigazolni. Összefoglalás Agömbkõszenek képzõdése tehát nem tektonikai eredetû.bármilyenmozgásamellékkõzetbenvagymagában aszéntelepben is látható lenne. Mikroméretû mozgásokésrepedésekakihûléskövetkeztébenaszéntelepbenjelenvannak. Valójában agömbkõszénképzõdés akrétakori vulkánosság hatására benyomult telérek megjelenésével kezdõdöttkihûlésijelenség következménye. Vasason atelérkõzetektõl messze esõ telepekben gömbkõszén egyáltalán nincs. Vasason és Komlón is a gömbkõszén afekütelepekre jellemzõ. Ide tudott az eruptívkõzetalegkönnyebbenbenyomulni. IRODALOM Dr.NémetiVargaZoltán: Amecsekigömbkõszénkeletkezésaz orogénmozgásokkapcsolatában Amecsekiszénbányászat200éves.Kiadvány. AMecsekhegységjuraidõszak.MÁFIÉvkönyv(1971) Szadeczky-Kardoss Elemér: Szénkõzettan. Akadémiai Kiadó (1952) HorvaiÁdám: BKL.Avasasigömbkõszén(1957) Soós Józsefné: Egy új elképzelés agömbkõszén keletkezésérõl (Mecsek hegység) Természettudományi gyûjtemény, Komló BIMBÓMIHÁLY geológusmérnök közöttpécsbányánaszéchenyi-aknán,1974-igszabolcsbányánazistvánaknán geológusként, 1992-ig Vasasbányán apetõfi-aknán geológusként, illetve fõgeológusként dolgozott ben nyugdíjazták. 28 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

31 Az úrkúti mélyfúrások sztratigráfiai és térinformatikai feldolgozása DR. POLGÁRI MÁRTA okl. geológus(mtagkki) BÍRÓ LÓRÁNT okl. geológus(szteásványtani, Geokémiai éskõzettani Tanszék, Szeged) VIGH TAMÁS okl. bányamérnök (Mangán Kft., Úrkút) KNAUER JÓZSEF ny. okl. geológus (MÁFI) Az úrkúti mangánérckutató fúrások feldolgozása, rétegtani újraértékelése nyomán számba vehetõvé, illetve számadatokkal (áltagos vastagság, max. vastagság stb.) jellemezhetõvé váltak a területen elõforduló formációk. Bevezetés Úrkúton amangánérc felszíni fúrásos kutatása már 1927-ben elkezdõdött. Afúrások két nagy csoportba oszthatók:mélyfúrásokraéssekélyfúrásokra.amélyfúrások, vagyis az Ujelûek általában 100 m-nél mélyebb fúrások azonbanvannakolyanokis, melyekennélrövidebbek míg asekélyfúrások ennél jóval rövidebbek (50 malattiak). Asekélyfúrásos kutatás 1957-tõlindult meg,azokonaterületeken,aholaz ércfelszínhezközel helyezkedettel(cs,l,kt,njelûfúrások). Amunka során453dbujelûfúrásból345dbfúrás litosztratigráfiaibesorolásatörténtmeg,amiazúrkútimedencében mélyült mélyfúrások 76%-át jelenti. A MÁFI-tól 58 db Ujelû, átértékelt fúrásból vékonycsiszolatokatis kaptunk, vizsgálatukrévénformációbesorolás szerinti újraértékelést és kibõvítést végeztünk Az egységesleírásmegkövetelteafúrásiadatbázis létrehozását,ígylehetõségünknyíltaterületlitosztratigráfiaiés térinformatikaimodelljénekelkészítéséreis. Arétegsorok értékelése Afúrásoklitosztratigráfiaifeldolgozásánakalapjaaz 1980-asévekbenaMagyarRétegtani Bizottság általelfogadottlitosztratigráfiaibesorolásvolt[1,2].azesetleges átmenetek, összefogazódások, illetve abizonytalan besorolású képzõdmények akésõbbi térinformatikai feldolgozás miatt nem kerültek beafúrásiadatbázisba, így ezek az alábbi részletezésbõl kimaradtak. Eltekintünk az egyes formációk alapszintû ismertetésétõl, csak azokat részletezzük, melyek akorábbi ismeretek mellettújabberedménytadnak.azújrafeldolgozottfúrások térbeli elhelyezkedéseaz 1.ábrán látható.afúrásokáltalharántoltformációkatésátlagosvastagságukat az 1.táblázat tartalmazza. Felsõ-triász ABakony hegység felépítésében afelsõ-triász karbonátos képzõdmények azért fontosak, mert ezek a képzõdmények határozzák meg azt aföldtani keretet, amelybenúrkútkörnyékénajuraidõszakformációikifejlõdtek[3].triász képzõdményeketcsakkétfúrás harántolt az U-192: fõdolomit formációt, kösseni f.-t és dachsteinimészkõf.-t,azu-371csakdachsteinimészkõ f.-t. Ez nem azt jelenti, hogy csak itt találhatók meg e felsõ-triászképzõdmények,hiszenafelhasználtfúrások nyersanyagkutatás céljából mélyültek, így általában el semértékafelsõ-triászfelszínt. Jura Afúrások szempontjából alegfontosabb idõszak és litosztratigráfiaiegység,hiszenebbenazidõszakbankeletkezettamangánérc.mivelafúrásokcéljaamangánérc harántolása volt, így pontos kép kapható, hogy az egyesformációknakmilyentérbelikiterjedésükvan. PiszniceiMészkõFormáció( p J 1 ) KorábbivizsgálatokszerintezaképzõdményÚrkútonnem jelent meg [3], azonban amostani feldolgozás bizonyítja, hogy 5fúrásban is megtalálható. Az U-252- esfúrásbanaformációszesztrahegyirétegtagjaismegjelenik7,2mvastagságban. HierlatziMészkõFormáció( h J 1 ) Az úrkúti típusos elõfordulása acsárda-hegyrõl ismert,aholamészkõbenfiatalabbjurakõzetekkelkitöltötthasadékoktalálhatók.fúrásbaniscsakegyetlenhelyenérintették(nyíresiterület,u-373). IsztimériMészkõFormáció( i J 1 ) Aformáció vastagsága az úrkúti-medence belsõ részein elérheti a150 m-t, és aperemek felé vastagsága csökken[3].ezaformációképezileggyakrabbanazércesedés feküjét. A formációt harántolt fúrásokban (188) mindkét tagozata megjelenik: a Bocskorhegyi Tagozat, valamint a Kávás-hegyi Mészkõ Tagozat. AzúrkútiIII.aknaésrészbenaII.aknaterületénközel 1 km 2 kiterjedésben, ill. a bocskor-hegyi kutatási területen zöld és/vagy szürke, tûzköves, crinoiditmészkõ lencsés agyagmárga-mészmárga rétegcsoport (Bocskor-hegyi T.) települ az úrkúti formáció feküjében. A Kávás-hegyi Mészkõ T. az ércesedés alatt gyakran kilúgozott, anyaga afúrási rétegsorokban gyakran csak, mint kovaliszt és/vagy mállott tûzkõtörmelékmutatkozik. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 29

32 amelynek peremi részei típusos Eplényi Mészkõ Formációba mennek át (Csárda-hegy, Cservár) [3]. Átlagosvastagságaa77fúrásszerint31,9m,maximális vastagságaaterületeneléria128,7m-t(u-36). LókútiRadiolaritFormáció( l J 2-3 ) Az Úrkúttól DNy-ra (U-262) átfúrt radiolarit meszes kifejlõdést mutat, mivel akovás mészkõ betelepülésekgyakoriak[3].átlagosvastagságaa7fúrásalapján 24,2 m, maximális vastagsága ezen aterületen 64,6 m (U-162). Kréta 1.ábra: Azújrafeldolgozottfúrások TûzkövesárkiMészkõFormáció( t J 1 ) Típusos elõfordulása alejtõsakna területén vált ismertté adnethimészkõ[3].átlagosvastagsága(10fúrásalapján)9,4m,maximálisvastagságaazu-245-ösfúrásban20,6m. ÚrkútiMangánércFormáció( u J 1 ) Atelepescsoportjólelkülöníthetõképzõdményeia következõk[3]: 1.Fõtelepi karbonátos mangánérc (I. telep, peremi részekenprimer oxidosérc), 2.Feketepala (radioláriás agyag, agyagmárga),átlagosan10mvastagságban 11fúrásalapján, 3.KarbonátosII.telep, 4.Vasas tûzkõpad (Cservári Tûzkõ Rétegtag), az érctelepfölött a35fúrásszerint maximum1,1 m-esvastagságban(u-353)jelenikmeg. Aformáció átlagos vastagsága a196 fúrás alapján 8,0 m, azonban a tektonikai hatásokra képlékeny alakváltozással reagált, így nem ritkák az átbuktatott redõksem, melyeknekfúrásos harántolása,és az ebbõl következtetettvastagság megtévesztõlehet. KisgerecseiMárgaFormáció( kg J 1 ) Az ammoniteszekben gazdag, barna, zöldfoltos márga (ammonitico rosso) átlagosan 2,0 mvastagságban(35fúrás szerint) az úrkúti-medencebelsõrészérõl ismert,ésatelepescsoportotlezárótûzkõpad(cservári Tûzkõ Rétegtag) felett fejlõdött ki [3]. Maximális vastagságaamedencében5,2m(u-160). TölgyhátiMészkõFormáció( t J 1-2 ) AKöves-táblán avasas tûzkõpad felett ammoniteszekben szegény krinoideás mészkõ képzõdött [3]. Összesencsak3fúrásharántoltaátlagosan2,5mvastagságban,maximálisvastagsága 3m(U-224). EplényiMészkõFormáció( e J 1-2 ) Az eplényi mészkõ formáció úrkúti kifejlõdése zöldesszürke lemezes vagypados kovás, tûzköves mészkõ, Amai ismereteink szerint afelsõ-jura alsó-kréta fiatalabb képzõdményei (Pálihálási Mészkõ Formáció, Mogyorósdombi Mészkõ F., Szentivánhegyi Mészkõ F. és talán asümegi Márga F.) is kifejlõdtek, de ezek az Úrkúti Mészkõ Tagozat (Zirci Mészkõ F.) képzõdése elõtt lepusztultak. Tehát ajura idõszaki képzõdmények letarolt felszínére és az áthalmozott, másodlagos kõzetekre aközépsõ-kréta üledékei diszkordanciával települtek[3]. ZirciMészkõFormáció( z K 2 ) Az Úrkúti-medencében jellegzetes kifejlõdése az Úrkúti Mészkõ Tagozat, amely ciklusos felépítéssel jellemezhetõ.átlagosvastagsága 202fúrásalapján61,6 m, míg amaximális vastagsága abocskor-hegyi mélyszinten[3]a201m-tis eléri(u-421). AjkaiKõszénFormáció( a K 3 ) Amedencébenaszéntelepessorozatkeletirészeaz Úrkúti Mészkõ Formáció lepusztult felszínén képzõdött.abocskor-hegyimélyszintenaszéntelepes összlet alsórészeszürkeagyagmárgaésmészkõváltakozásából állt, amely a60 mvastagságot is elérte, de széntelepek nem jelentkeztek[3].aterületenátlagosan16,9mvastagságú (26 fúrás alapján), míg maximális vastagsága 52,3m(U-259). Eocén Az úrkúti területen amezozoós képzõdményeket nagyterületenazeocénképzõdményekfedikle,melyek diszkordanciávaltelepülnekazidõsebbkõzetekre. DarvastóiFormáció( dt E 2 ) ACsárda-hegyen aszürke, pirites szenes agyag 3-4 m vastagságban fejlõdött ki, amelynek alsó részén MnCO 3 -tartalmúrész iselõfordult[3].aformációvastagsága átlagosan 5,1 m(80 fúrás szerint), amaximális vastagsága24,2m(u-122). TapolcaiBazaltFormáció( ta Pa 2 ) Az úrkúti terület déli részén az idõsebb képzõdményeket nagy területen fedtele.összesen 5fúrásharántoltaátlagosan9,8m-esvastagságban,maximálisvastagságát az U-251-es fúrásban éri el (32,1 m). Jellegzetes képzõdménye a bazalt bomlásából származó vörös agyagis,akabhegyivörösagyagtagozat,melyet3fúrás tártfelátlagosan1,0mvastagon,maximálisvastagsága: 3,7m(U-253). 30 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

33 Aföldtani modell értelmezése Afúrások alapján létrehoztukamedence 3dimenziós földtani modelljét, melynek segítségével az egyes formációkdomborzatmodelljétiselemeznilehet.afúrásokfelhasználásávalaformációkvastagságtérképétis megszerkesztettük.ígyösszetettebbenlehetelemeznia formációkat. Az Úrkúti Mangánérc Formáció feküjének domborzatmodelljén (2. ábra) DNy-on jól látható egy árok, amely majdnem aközponti részig hatol. Átlagos tengerszintfelettimagassága~50mkörülvan,vagyisa mai felszíntõl számítva ~400mmély. Azértaz Úrkúti Mangánérc F.fekümodelljét ábrázoltuk, mivel vannak olyan ércgenetikai modellek, melyek alulról jövõ hatóval számolnak. Így ebbõl aszemszögbõl érdekes lehet mindafekümorfológiája,mindafekütípusa. Az említett árokban általában kisebb vastagságban vannak jelen az ércfekü jura formációk, mint a medencemásrészein.azúrkútimangánérc Formáció 1.táblázat: Afúrásokáltalharántolt formációkésezekátlagosvastagsága Formáció Tagozat, Kovás- Fúrásszám Átlagos rétegtag kifejlõdések (db) vastagság(m) KardosrétiMészkõF. 5 10,2 PiszniceiMészkõF. 5 14,6 SzesztrahegyiR. 1 7,2 HierlatziMészkõF. 1 2,0 IsztimériMészkõF. X ,5 BocskorhegyiT. X 42 9,8 KáváshegyiMészkõT. X ,6 KishátiMészkõF. X 100 8,3 HatárárkiT. X 28 4,0 KökényesiT. 3 2,2 TûzkövesárkiMészkõF. X 10 9,4 ÚrkútiMangánércF ,0 CserváriTûzkõR. X 35 0,4 KisgerecseiMárga F. 35 2,0 TölgyhátiMészkõF. 3 2,5 EplényiMészkõF. X 77 31,9 LókútiRadiolaritF. X 7 24,2 TésiAgyagmárga F ,7 TímárpusztaiMészkõR. 74 4,4 TunyokhegyiMészkõR. 19 5,9 KepekõiT ,2 ZirciMészkõF. ÚrkútiMészkõT ,6 HalimbaiBauxitF. 2 18,1 AjkaiKõszénF ,9 Viharbreccsa 12 14,4 CsehbányaiF. 3 9,4 PolányiMárgaF. 1 58,8 GántiBauxitF. 9 7,3 DarvastóiF. 80 5,1 CseteberekiAgyagmárgaT. 46 5,1 HarasztiKonglomerátum T. 1 2,5 SzõciMészkõF ,3 CsesznekiT. 2 8,3 FelsõgallaiT. 8 30,6 NagytárkányiT. 2 10,9 NyirádiT. 2 62,6 TüskésmajoriT. 8 18,6 TüskésmajoriT.(alveolinásmészkõ) 8 23,7 TüskésmajoriT.(miliolinásmészkõ) 30 6,2 PadragiMárgaF. CsabrendekiMárga T. 1 24,8 SomlóiF. 1 1,3 TapolcaiBazaltF. 5 9,8 KabhegyiVörösagyagT. 3 1,0 Bazaltláva 4 20,9 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 31

34 viszontittvastagodikkialegjobban.aformáció képlékenységét figyelembe véve ez avastagság látszólagoslehet,ígyvalószínû,hogyaformáció itt deformálódott alegjobban. Az árok DNy-i részén viszont az Úrkúti Mangánérc F.is kivékonyodik,ezzelszembenaformációtûzköves rétegtagja (Cservári Tûzkõ Rétegtag) itt vastagodikkialegjobban(~1m). A fedõ formációk is vastagabbak az árokban, mint máshol. Fokozatosan afiatalabb formációk felé haladva amodelleken látható, hogyazárokteljes feltöltõdése csakazeocén soránfejezõdöttbe. Eredmények 1.A345dbfúrásfeldolgozása,értékelésesorán megállapítottuk az egyes formációk, tagozatokminimális,maximális és átlagos vastagságát, elkészítettük aterület 3dimenziós földtanimodelljét. 2.Afúrások feldolgozásának eredményeként kitudtuk jelölni azokat afúrásokat, melyek aterületre jellemzõ teljes jura rétegsort harántolták. Ezek afúrások leginkább az Úrkúti-medence DNy-i területére esnek. 3.Mivelaformációk õskörnyezeti, képzõdési körülményeketistükröznek,ígyezekalapján,következtetéseketlehetlevonniaterületkialakulására nézve. 4.Meghatároztuk az Úrkúti Mangánérc Formáció feküképzõdményeinek típusát és vastagsági viszonyait. LegtöbbfúrásbanazIsztimériMészkõFormációésa KishátiMészkõF.jelenikmeg,azonbanpárfúrásban akardosrétimészkõf.,piszniceimészkõf.ésatûzkövesárki F.kõzetei is megjelennek. Az úrkúti man- 2.ábra: AzÚrkútiMangánércFormációfeküjének domborzatmodellje gánércesedésterületénmindafekü,mindafedõkép- zõdmények sajátosak, amegfelelõ formációk ezen a területen kovásabbak,mint az ércesedéstõl távolabbi kifejlõdések (1.táblázat). IRODALOM [1] Bérczi I. & Jámbor Á.: Magyarország geológiai képzõdményeinek rétegtana MOL Rt. MÁFI, Budapest (1998) [2] Császár G. szerk.: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei MÁFI,Budapest(1997) [3] SzabóZ.: Bakonyimangánércek bányászata. FarkasJózsef bányamérnök emlékére. Mangán Bányászati és FeldolgozóKft.Úrkút,Ajka(2006) DR.POLGÁRI MÁRTA azelteföldtudományiszakán1980-bangeológusdiplomátszerzett.azegyetemelvégzéseóta az MTAGeokémiai Kutatólaboratóriumában dolgozik. Egyetemi doktori címét 1983-ban az úrkúti mangánércesedés geokémiai vizsgálatáért, aföldtudomány kandidátusa címet 1992-ben az úrkúti karbonátos telep diagenetikus modelljének kidolgozásáért kapta meg. AGrasselly Gyula akadémikus által irányított tudományos mangánérckutatási programbamár1980-ban bekapcsolódott. BÍRÓLÓRÁNT azeötvöslorándtudományegyetemen2008-banszerzettgeológusoklevelet.jelenlegaszegeditudományegyetemásványtani,geokémiaiéskõzettanitanszékéndoktorandusz,akörnyezettudományidoktoriiskolahallgatója. VIGH TAMÁS Bányamérnöki oklevelet 2000-ben, mérnök-menedzser szakmérnöki oklevelet 2003-ban szerzett a MiskolciEgyetemen.2000ótaaMangánKft.alkalmazottja,2004szeptemberétõlfelelõsmûszakivezetõibeosztásban. Villamos hajtású külfejtési teherautók Többéveskísérletezésután 2004óta acaterpillarcég anagy teljesítményû dömpereit(a 250 és a345 tonnás 793 F tip.)villamoshajtásúváalakították.ígytudtakversenybenmaradniakomatsu930eésahitachieh5000tip gépeivel. ACaterpillar már az es években kifejlesztette az egyenáramúhajtású85és100tonnásdömpereit,deagyártást abba kellett hagyniuk, mert apiac mûszaki problémák miatt nem igényelte ezeket aszállító eszközöket. Afejlesztéssel azonban nem álltak le és végül is sikeresen oldották meg (a 2000-es években) aváltóáramú hajtású dömperek gyártását. Terveik szerint2010-benindítják asorozatgyártást. Mining Magazine, október Bogdán Kálmán AMount Gibson Iron kutatási eredményei AMount Gibson Iron váll. közölte egyik kutatásának eredményét, mely szerint Nyugat-Ausztráliában akimberley tengerpart mellett akoolan Island térségben több mint 3,5 kmhosszbanigennagyvastartalmú(jelenlegalegmagasabba világon)vasérctelepettaláltakageológusok.amárfelkutatott vasérctelepekben (Main Pit, Acacia, Mullet és Barramundi) 67%-os, 63,7%-os és 62,8%-os avas (Fe) tartalom. Az érc mennyiségepedig168mt. Atermelést2010-benkezdik,azelsõévben 4Mt/évesérc mennyiséggel. Engineering and Mining Journal, december Bogdán Kálmán 32 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

35 100 éve kezdõdött ahalimba-, Szõc-, Taliándörögd-térségi bauxitkutatás KÁROLY FERENC okl. bányamérnök, okl. bányaipari gazdasági mérnök, mûszaki igazgató (MAL Zrt., Bauxit-Hidrát Divízió, Ajka) Arendelkezésünkre álló adatok szerint ahalimba környéki bauxit elõfordulás kutatása már 1908-ban megkezdõdött. Írásunkban afelfedezés körülményeit, eseményeit ismertetjük. Bányajogi háttér Magyarországon1854-benhirdettékkiazosztrákáltalános bányatörvényt (Ábt.). Ezzel egy korszerû, de idegen,amagyarjogrendszerrészétnemképezõjogszabályt léptettek életbe hazánkban. Az évi Országbírói Értekezlet ideiglenesen abányajognak törvény által történõ végleges megállapításáig és néhány módosításalkalmazásávalelfogadtaazábt.-t.azáltalános bányatörvény magyar jogszabállyal történõ kiváltására négyalkalommalis(1870,1884,1889,1903)kísérlettörtént, de egyik tervezetbõl sem született törvény. Így az 1961.július1-jéighatálybanmaradt,ekkorváltottafela bányászatrólszóló1960.éviiii.tv. Az Ábt.szerintkétfélekutatásijogvolt: általános kutatási engedély: ezen jog általános, vagyis ugyanazon területrenézve, egyidõben többen is megszerezhették kizárólagos kutatás (zártkutatmány): kizárólagos, vagyis egy azon területre, egy idõben csak egy kutatót illetett(ábt.22. ). Az általános kutatási engedélyt agyakorlat szerint járás, sõt egyes megyék teljes területére kérték, de nagyon gyakori volt, hogy abányakapitányság teljes területét jelölték meg. Ez akutatónak szabadabb mozgást biztosított,másrésztpedigakutatásiengedélytcsakegy összefüggõ területre lehetett kiadni, minden elkülönítettkutatásiterületrekülönengedélytkellettvolnakérni.akutatási engedély1évre szólt,deatörvénybenés végrehajtási szabályokban rögzített feltételek mellett meglehetetthosszabbítani. Miutánafenntartottásványok melyeknemtartoztak aföldbirtokos rendelkezése alá felkeresése másoknakisszabadvolt,aztmegtiltanisenkineksemlehetett,akutatásra azállamhatalomcsakjogot és nem engedélytadott.afémtartalmúásványokafenntartottásványok közé tartoztak. Akutatási engedélyt annak a földbirtokosnakiskérniekellettabányakapitányságtól, akisajátföldjénakartkutatni(ábt.14. ). Akizárólagos kutatási jogosultság (zártkutatmány) egyhengeralakútestaföldszilárdkérgében,melyakutatási jeltõl kimérendõ körrel volt megszabva. Területe 224négyszögöl,vagyis424,8m(224bécsiöl)sugarúkör, melynekterületekb.98kat.hold(56ha). Azártkutatmányi bejelentésnek, illetvemegerõsítéséneknégyfõfeltételevolt: aszándékoltkutatásibejelentéstamárnyertkutatási engedélyre hivatkozással kellett beterjeszteni, vagy azzalegyüttkellettbeadni acélbavett kutatóvájás leírása akutatásijelálláshelyénekpontosmegadása felügyeletiilletékbefizetése. (Ha azártkutatmány kivett helyen feküdt, akkor az illetékes hatóság, vagy egyén beleegyezését is csatolni kellett.) Arendelkezésünkre álló információk alapján abányakapitányságokáltalkiadott Kutatásiengedély -ben ésa Zártkutatmányibejelentésrõlszólóbizonyítvány - banakutatástárgyátképezõásványinyersanyagotnem tüntettékfel. Az elõfordulás megtalálása 1908-ban Stürmer József földbirtokos, katonatiszt kért és kapott abudapesti m. kir. Bányakapitányságtól kutatási engedélyt ahalimba, Szõc, Taliándörögd településekhez tartozóbirtokánlevõásványelõfordulásra. StürmerJózsef életérõlsajnosaligtudunkvalamit.a tapolcai Életrajzi Lexikon is csak az 1925-ben német nyelven írt visszaemlékezésében [12] szereplõ adatokat közli. A családról annyit sikerült megtudni, hogy StürmerSándor ezredes1900.december1-jénnemességet kapott. Nemességeéselõneve zalatnai június 11-én átruháztatott Stürmer József századosra ben vitéz zalatnai Stürmer József nyugalmazott ezredesvégrendeletétazállamfõmegerõsítette[7]. Abauxit-elõfordulás megtalálását, és akutatási jog megszerzését vitéz zalatnai Stürmer József (már nyugalmazott ezredesként) 1925-ben, német nyelven írt Die Gründung der Tapolczaer Bergbau AG und deren Tätigkeitbis1.Juli1925. c.visszaemlékezésébõlismerhetjükmeg: 1908-bananyámnevemreírattaatulajdonábanlevõ, 41 kat. hold kiterjedésû, Taliándörögd község határában levõ erdõparcelláját. Még azon anyáron odautaztam és BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 33

36 megtekintettem eztamost már azén tulajdonomban lévõ erdõt. Sok helyen feltûnt nekem atalaj vörös színe számos helyen pedig különféle ásványokat találtam, amelyeket én vasércnek gondoltam. Birtokom északi határán, amely egyben megyehatár is volt Zala és Veszprém között, mindenekelõttegykb.2mélyaknátásattam,amelybõleleinte kemény,szilárd, vörös és barna színû ércszerû ásványok majd késõbb vörös, puhább gumók kerültek elõ. Az utóbbiakfekete,daraszerûgolyócskákattartalmaztak.budapestre utaztam, ahol Gálócsy Árpád 1 bányamérnök útjánmegszereztemazártkutatásijogot,majdfelkerestemaz Országos Földtani Intézet vezetõjét, Szontágh Tamást és közöltem vele felfedezésemet. Szontágh érdeklõdéssel fogadta beszámolómat és kérésemre szívesen vállalta, hogy az érctelep szakértõi vizsgálatára kiküld velem egy állami geológust. Ugyanakkor megvizsgáltattam ásványmintáimat egy budapesti vegyi laboratóriumban. Megállapították, hogy a keményércszerû darabok értékes vasércet alkotnak, apuhadarabokatpedigalumínium-oxidottartalmazóásványnakmondták. Idõközben megkaptam abudapesti Bányakapitányságtól azártkutatási jogot Taliándörögd S. 394, Halimba község, Szõczközség és Kabhegy felé O351 pont felé esõ, kb.26zártkutatásiköráltalhatároltterületre. StürmerJózsef afeladat elvégzéséreegykiválószakembert választott. Gálócsy Árpád azok közé aszakemberekközétartozott,akikkiismertékmagukat akor bonyolult bányajogi viszonyaiban. Dr.Szontágh Tamás ( ) 1908-ban am. kir. Földtani Intézet fõgeológusa,aligazgatójavolt.sajnossemalaboratóriumnevét, sem avizsgálat eredményét nem tudjuk, ahol ataláltásványinyersanyagot StürmerJózsef bevizsgáltatta. ABakony bauxitbányászatáról összeállított könyv [21] szerint bár 1908-ban már zártkutatmányi jogot kér, de nem bauxitra, hanem általánosat érc- és ásványokra. Wahlner Aladár 2 precízen összeállított munkáiból tudjuk,hogy1908-banavasércelõfordulásokirántnövekedett az érdeklõdés, de abudapesti m. kir. Bányakapitányságterületén1908-banavasércrekiadottzártkutatmányokszáma nemváltozott. Abbanaz évben2.211új zártkutatmányt adtak ki vasércreatörténelmi Magyarországon levõ hét bányakapitányság (Besztercebánya, Budapest, Igló, Nagybánya, Oravica, Zalatna, Zágráb) területére,deebbõlegysemesettabudapestibányakapitányságilletékességiterületére,ott1909-bentörtént7 újvasércreszólózártkutatmánybejelentése. Az egyéb ásványra kiadottzártkutatmányokszáma1908-ban45- telemelkedett,ezekközöttlehetastürmerjózsef részéremegadott26is banabudapestibányakapitányságterületén63 magánkutatót tartottak számon, egy kutató átlagosan 24 zártkutatmányt birtokolt. Stürmer József zártkutatmányai esetében nem tudunk arról, hogy akkoriban másisérdeklõdöttvolnaeterületiránt,akonkurencia- harccsak1918utánkezdõdött.arrólnincsenpontosin- formációnk, hogy Stürmer József ezeket a zártkutatmányokatkésõbbfelhagyta-e,illetveüzembetartotta-e. Mi történt azártkutatmányok bejelentése után? Dr.Szontágh Tamásaligazgató StürmerJózsef beszámolójátmeghallgatva az érctelepszakértõi vizsgálatára kiküldte dr.kormos Tivadar ( ) geológust. aki 1908.július19-énTaliándörögdreutazottés egészenfelületes vizsgálat után kijelentette, nem érdemes evvel tovább foglalkozni, megfordult és velem együtt eltávozott. E kijelentéstanújavolt régibarátom,lõkeárpád,taliándörögdiföldbirtokos,akiaszemlérevelünkjött. A lesújtó szakvélemény némileg lehûtötte Stürmer József reményeit õsszel Taliándörögdön ismét megtekintette birtokát: a Malomárok fenekén egy helyenérckibúvásttaláltam,valamintszétszórtanszámoshelyen vasércgumókat. Tulajdonképpen ezek aszemlék jelentették ahalimbai bauxitkutatáskezdetét,bármásforrásoknemerõsítikmeg ezeketahelyszínibejárásokat. Viszontazttudjuk,hogy dr. Kormos Tivadar késõbb abauxitkutatás neves és megbecsültszakemberelett ben Stürmer József,Riethmüller Károly okl. bányamérnökkel,akohlenindustrievereinajkaiszénbányájánakigazgatójávalmegtekintetteakérdésesterepet és azt a területet is, amely alatt Stürmer József szenet gyanított, dr.kormostivadar pedigkorábbanlegfeljebb lignit-elõfordulástvélelmezett. RiethmüllerKároly iskevés reménnyel kecsegtette Stürmer Józsefet, és kijelentette, hogyvállalatát csakaszénérdekli,ataliándörögdi lignitet õk sem tudják hasznosítani. Az akkori Magyarországterületénvoltelegendõvasércésszén,abauxitfelhasználása pedig csakközvetlenülaz elsõvilágháborúkitörésekorkerültelõtérbe. Azelsõvilágháborúután,amikorhazánkúgyszólván mindenjelentõsásványkincsételvesztette,lázaskutatómunka indult meg az ásványi nyersanyagok(szén, bauxit, mangán) iránt. Az addig ismert bauxitlelõhelyek az országelszakítottterületeinmaradtak. Az elsõ világháború végén avolt Monarchia közös vagyoni és szellemi értékeinek az utódállamok részére történõ szétosztásánál az osztrák területen maradt közös intézményeknél amagyar érdekek védelmére magyartiszteketosztottak be.avilágháborúvégén Stürmer József õrnagyotbécsben,avoltcs.éskir.hadsereg-történeti Múzeumhoz osztották be [25]. Stürmer József Bécsben ismét foglalkozni kezdett Halimba környéki birtokánakügyeivel,1918õszénmegismerkedett Eidlitz Ottóval, aki érdeklõdést tanúsított ahalimba-térségi érc- ésszéntelepiránt. EidlitzOttó jelezte, hogytársaságot alapít atelep esetleges hasznosítására. Eidlitz Ottó testvérét, Eidlitz Hugót ismegnyerteazügynekésõkfel- 1 Gálócsy Árpád ( ) okl. bányamérnöknek Budapesten, ajózsef u. 9. sz. alatt bányamérnöki irodája volt és 1910 között az OMBKEtitkára,1921-tõl1924-ig azombkeelnöke, között abányászatiéskohászatilapokfelelõsszerkesztõjevolt. 2 Wahlner Aladár ( ) okl. bányamérnök, miniszteri tanácsos, apénzügyminisztérium bányahatósági fõosztályának vezetõje, késõbb helyettesállamtitkára. 34 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

37 keltették dr.franz Eduard Suess ( ) bécsi geológus,egyetemitanárfigyelmétis március 20-án Suess professzor Taliándörögdreutazott,megtekintettékazerdõbentalálhatóérckibúvásokat. Suess professzor akkor tonnára becsülteakutatásiterületvagyonátésjelezte,hogytovábbi geológiai vizsgálatokra és feltárásokra van szükség. Stürmer József tulajdonát képezõ 26 zártkutatmánnyal védettterületenolyankiterjedésreérdemesbauxittelepvan, amelybõl legalább tbauxitot lehet kitermelni. A tervezettvállalatalapításazonbanmégkésett. Ezután Stürmer József Bécsben felkereste Stegl bányatanácsost, akivel megbeszélte atovábbi teendõket. A megbeszélés folyamán megjelenõ Eidlitz Ottó állítólag rossz néven vette Stürmer József tárgyalásait és kijelentette, hogyõfogjamegszerezniakutatásijogot. Stegl azt javasolta Stürmer Józsefnek, hogy haladéktalanul újíttassamegbudapestenakorábbanmegadottzártkutatásijogot.azártkutatmányokbejelentése1920.április 17-én történt. Abányakapitányság által kiadott engedély atapolcai Bányászati Gyûjtemény fennállásának idején valószínûleg még megvolt. Egyûjtemény dokumentumainakegyrészeszerencséreasoproniközponti Bányászati Múzeumba került, de afeldolgozásuk még váratmagára. Dr.Franz Eduard Suess professzor1922októberében írtjelentésébenmár100milliótonnafelettiérctömegrõl számol be. Ma már tudjuk, hogy ez amennyiség túlzónakbizonyult. Abécsi egyetemi tanár jelentésében minõségi adatokatis közöl és beszámolatárókkalmegkezdett feltárásokrólis. Aszakirodalom Dr.Vitális István professzor cikke [16] alapjántudjukakövetkezõket: A biharvármegyei bauxitokkal eszmei kapcsolatban dr.szontagh Tamás 1915-ben adunántúlról is hozott olyan bauxitféle kõzetet,amelyben dr.emsztkálmán, a M. Kir. Földtani Intézet fõvegyésze a következõ alkatrészeketmutattaki: Al 2 O 3..53,04% SiO 2..5,06% Fe 2 O ,25% ADunántúl vörösföldjei, terrarossái ismagukra irányították olyan kutatók figyelmét, akik dr.emszt Kálmán elemzésétnemisismerték.ezekreahasznosíthatónaklátszóanyagokraavérteshegységben1920.január10-én BalásJenõ bányamérnök,a Bakonyhegységben, Halimba vidékén pedig 3hónappal késõbb, április17-énzalatnai StürmerJózsef õrnagy,akkorbécsi lakos és 29-én Eidlitz Sándor bécsi banktisztviselõ kért és kapott olyan zártkutatmányokat, amelyek a vörös földet, a terra rossát fedték. Eidlitz Sándornak aknaszlatinai GyörgyAlbert bányamérnökvolta képviselõjeésszakértõje. Eleinte vasércre gondoltak. Dr. Leitmeier H. bécsi vegyészprofesszor vizsgálatai során kiderült azonban, hogy amint azt dr.emszt Kálmán már öt évvel korábban megállapította abakonyi vörös föld tulajdonképpen bauxitféle kõzet. Ahasznosíthatónak látszó anyag felkutatását aknaszlatinai György Albert bányamérnök és dr.suess Ferenc Ede bécsi geológus profeszszor végezte s1921-ben megalakult atapolcai Bánya Rt., amely megvette Stürmer József és Eidlitz Ottó zártkutatmányait.megindultakafeltárómunkálatokis. Vitális professzor A hazai bauxitokkal kapcsolatos alumíniumvasércek címû, abányászati és Kohászati Lapokban1931-benmegjelentcikkébenösszefoglaltaa Halimba térségibauxitkutatásokat: Már évi bejárásom alkalmával észrevettem, hogy atárókkal fölnyitott halimbai bauxittelepekben egy eléggé magas pillérrész tele van kõborsókkal, pizolitokkal, Akibúvásokonszedhetõkõborsókatkettétörvefeltûnt az is, hogy azoknak külsõ része: akérge kompaktabb és szemmelláthatólagerõsenvastartalmú.úgyértesültemakkor,hogystürmer József õrnagynak is ezeka vasgolyócskák tûntek fel, amikor ataliándörögdi erdõben vadászott. Akutatástovábbieseményeitabauxitbányászattörténetévelfoglalkozószakirodalombólismerjük. Errõl elõször részletesen aknaszlatinai György Albert ( ) okl. bányamérnök, a kutatási munkákat irányítóneves szakember írtcikksorozatota Bányászati és Kohászati Lapok 1923-ban megjelent számaiban[10, 11]. György Albert az 1923-ban írt cikkében [10] a következõketírta: Az alumínium fölhasználhatóságának mindinkább növekvõ elterjedése egyrészt, másrészt hogy sikerült Csonkamagyarországban azutóbbiidõbennagymennyiségû és jó minõségû alumíniumércet fölkutatnunk, idõszerûnek tartom az alumíniumot,annak fölhasználhatóságát ésérceit,dekülönösenahalimbai(veszprémvármegye)ércelõfordulást röviden ismertetni, annál is inkább, mert meggyõzõdésemszilárd,hogycsonkamagyarországnakaföldmélyében rejtõzõ kevés kincse közül ahalimbai nagy szereprehivatott. ATapolczai Lapok, augusztus 1-jei számában jelentekmeg akövetkezõsorok: Feltárul tehát akincs. Abalatonmenti hegyoldalak kapás magyarja, amezõk keserves-füttyös legénye, apacsirtadalt hallgató, napfényben imádkozó, szabadlevegõk szabad rabja lemegy aföld gyomrába az új helyét megkeresni.amagashegyeksasszemûtanyásamélyaknákpislákolólámpásainálcsákánytmerítaföldszikláiba,görnyedt testtel.azember,azelcsigázottember,azutolsópercekben leszáll amélybe, hogy felhozza mindazt, amit ahegyek, a mezõk,amûhelyekmegtagadtaktõle július 30-án a budapesti Bányakapitányság 482/1945. szám alatt nyilatkozott arról, hogy az 1413/1920.számúkutatásiengedélyenmég626dbzártkutatmányállfenn. Avállalat úgy szûnt meg 1923-ban, formailag pedig 1948-ban az államosításkor, hogyamalomvölgyikutató tárókból kihozott bauxiton kívül egyetlen tonnát sem termelt. Abauxitbányászatés az alumíniumtermelés államosításárólszóló1948.évixiii.tv.3. (1)szerint: államitulajdonbakerül c)tapolcaibányart., BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 35

38 Köszönetnyilvánítás Köszönetteltartozom Kovács Istvánné igazgatóaszszonynak, az Országos Mûszaki Múzeum Alumíniumipari Múzeuma vezetõjének, aki Stürmer József történeti visszaemlékezését arendelkezésemre bocsátotta, valamint Mózes Magdolnának, a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum munkatársának, aki akorabeli sajtó anyagában talált használható cikkeket és astürmer családról tudott információkat adni, dr.kovácsné Bircher Erzsébet igazgató asszonynak és Schuller Balázs muzeológusnak, asoproni Központi Bányászati Múzeummunkatársainak,akikamúzeumdokumentumtárábanazegykoritapolcaiBányászatiGyûjteményanyagábólfontosmásolatokatadtakát és dr.izsóistván bányakapitány úrnak (Miskolci Bányakapitányság), aki akorabeli kutatási joggal kapcsolatban adott értékes információkat. IRODALOM [1] 1854-ki Magyar Bányatörvény az eddig megjelent rendeletekkelbõvítve,kiadó:lampelróbert,pest,1872. [2] GálócsyÁrpád: Azártkutatmányalakja.Indítványabányatörvényjavaslathoz, Bányászati és Kohászati Lapok, 1904.éviI.kötet,p: [3] Wahlner Aladár: Észrevételek GálócsyÁrpádnak azártkutatmány alakját tárgyazó indítványára, Bányászati és KohászatiLapok,1904.éviI.kötet,p [4] Wahlner Aladár: Magyarország bánya- és kohóipara az 1907.évben,BányászatiésKohászatiLapok,1908.évi II.kötet,24.szám [5] Wahlner Aladár: Magyarország bánya- és kohóipara az 1908.évben,BányászatiésKohászatiLapok,1909.évi 24.szám [6] Wahlner Aladár: Magyarország bánya- és kohóipara az 1909.évben,BányászatiésKohászatiLapok,1910.évi II.kötet,24.szám [7] Kempelen Béla: Magyar nemes családok IX. kötet, I-XI. kötet,budapest, [8] Dr.SzeõkeImre: Bányajog,kiadta:TiszaTestvérekkönyvkereskedése,Budapest,1915. [9] Prof. Dr. F. E. Suess (Wien) unter Mitwirkung des Bergingenieurs Albert von György (Budapest): Bericht über die Entdeckung ausgedehnter BauxitlagerinBakonyGebieteinUngarn Jelentésa kiterjedtbauxittelep felfedezésérõlabakonyhegységben,készítette: Prof.Dr.F.E.Suess(Bécs)GyörgyAlbert bányamérnök (Budapest) közremûködésével, október (fordította: Szepeshegyi István), KBM Dokumentumtára,Sopron [10] Aknaszlatinai György Albert: Az alumínium és érceirõl, Bányászati és Kohászati Lapok, év, szám [11] Aknaszlatinai György Albert: Bauxittelep Halimbán és környékén Veszprém vármegyében, Bányászati és KohászatiLapok,1923.év,7.és8.szám [12] Die Gründung der Tapolczaer Bergbau AG und deren Tätigkeit bis 1. Juli 1925., Stürmer József visszaemlékezése (fordította: Réthy István, megrendelõ az ALUTERVFKI,p:33;1980.) [13] S. J.: Feltárul abakony kincsesháza, Tapolczai Lapok, 1926.augusztus1.,p:2. [14] KormosTivadar: Bauxit,laterit,vörösagyag,Bányászatiés KohászatiLapok,1928.p: [15] Dr.VitálisIstván: Ahazaibauxitokkalkapcsolatosalumíniumvasércek,BányászatiésKohászatiLapok,1931.évi p: , [16] Dr. Vitális István: Halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk, Bányászati és Kohászati Lapok, évi p: , [17] KormosTivadar: Néhányszóahalimbavidékibauxitokról, BányászatiésKohászatiLapok,1932.p: [18] Dr.VitálisIstván: Válaszahalimbavidékibauxitokravonatkozó megjegyzésekre,bányászatiéskohászatilapok, 1932.p:461. [19] Dr. MohiRezsõ: AknaszlatinaiGyörgyAlbert( ), Bányászati és Kohászati Lapok, évi 21. szám, p: [20] NemesVilmos: Visszapillantásabauxitbányászatmúltjára, BKLBÁNYÁSZAT,1973.évi8.szám,p:557. [21] Bauxitbányászat a Bakonyban, szerkesztette: Gádori Vilmos, Szepeshegyi István, a Bakonyi Bauxitbánya kiadványa,1987.,tapolca [22] Dr.Fazekas János: Érc-ésásványbányák,bauxitbányászat, In: A Magyar bányászat évezredes története, OMBKE,Budapest,1996.,p: [23] Vizy Béla: Bauxitkutatás Magyarországon, kiadta amagyaralumíniumiparimúzeum,székesfehérvár,1999. [24] Dr. Izsó István: Magyar bányajog, Miskolci Egyetemi Kiadó,2004. [25] Ad Acta Hadtörténelmi Levéltár évkönyve, 2003., sorozatszerkesztõ: Dr.SzijjJolán, [26] Dr. Bárdossy György: Ahalimbaibauxit-elõfordulás The Halimba deposit, kiadó: Magyar Állami Földtani Intézet,Budapest,2007. KÁROLYFERENC okl.bányamérnök(nme,1980),okl.bányaiparigazdaságimérnök(nme,1989) között az ajkai szénbányászatban és az úrkúti mangánércbányászatban közvetlen termelésirányító munkaköröket töltött be közöttaveszprémiKerületiBányamûszakiFelügyelõségen(1993-tólBányakapitányság)dolgozott.1996-tóla Bakonyi Bauxitbánya Kft.-nél fõelõadó, vállalati robbantásvezetõ, között osztályvezetõ, között mûszakiigazgató,2005-tõlamalzrt.bauxit-hidrátdivíziómûszakiigazgatója.robbantásvezetõi,bányászatitervezõi ésszakértõi,hitesbányamérõi,földtaniszakértõiésigazságügyiszakértõiképesítésekkelrendelkezik. 36 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

39 Egyesületi ügyek Az OMBKE Választmányának ülése december 15-én Budapesten az egyesületi központ Mikoviny tanácstermében tartotta az OMBKE soron következõválasztmányiülését. Dr.Tolnay Lajos elnök megnyitotta az ülést és megállapította ahatározatképességet, majd bejelentette, hogy amal Zrt.finanszírozásában megjelent Kiss Gábor könyve a bányász érmekrõl. (A megjelenteknek a könyv egy-egy példányát megkapták.) Az 1. napirendi pontban Dr.Lengyel Károly fõtitkárhelyettes,azombkekiadóibizottságvezetõjeafiatalszakemberek számára2008-ban kiírtpályázat díjainak átadásáratett elõterjesztést: I. díjat kapott Szirmai Georgina okl. anyagmérnök Magnéziumötvözetekfelületkezeléseakorrózióselhasználódáscsökkentéseérdekében c. dolgozata I. díjat kapott Gál Gergely okl. közgazdász Lehetõségek amagyarországienergiatermelésben c.tanulmánya. AdíjakatTolnayLajoselnök adtaát. 2.napirendi pont: ICSOBAérmekátadása A2008.éviICSOBAérmekazICSOBAévesközgyûlésén átadásrakerültek. Dr.KomlóssyGyörgy, azicsobamagyarországielnökerészéreazelnökségiülésentolnaylajosadtaát. 3.napirendipont: a2009.éviegyénitagdíjakmegállapítása Dr.GagyiPálffy András ügyvezetõigazgatóelmondta,hogy 2008-ban jó volt atagdíjfizetési fegyelem. Javasolta, hogy 2009-ben az egyéni tagdíjak mértéke a2008. évivel legyen azonos. Aválasztmány ajavaslatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodásnélkül megszavazta (V.14/2008.sz.határozat). A 4.napirendi pontban Komjáthy István, az Érembizottság elnöke a2009. évi küldöttgyûlés kitüntetési keretszámait terjesztetteelõ. Az adományozható érmek száma 12, az emlékplakettek száma 12. Javasolta, hogy 2009-ben aszakosztályok keretszámailegyenek azonosak a2008.éviekkel: Jelenleg új tiszteleti tag nem választható, mivel az 50 fõs keretkivan töltve. Aszakosztályok tegyenek javaslatokat.pártoló tagvállalatok nagyplakettelvaló elismerésére. AzÉrembizottságírásosjavaslatátaválasztmányellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta (V.15/2008. sz. határozat). Az 5.napirendipontban Dr.EsztóPéter, azalapszabálybizottság elnöke atiszteleti Tagok és Szeniorok Tanácsának mûködésiszabályzatátterjesztetteelõ. Az írásos javaslatot aválasztmány egyhangúlag elfogadta (V.16/2008.sz.határozat). 6.napirendi pont: Egyebek Dr.Gagyi PálffyAndrás a98.küldöttgyûlésidõpontjáraés helyszínéretett javaslatot. Ennek alapján aválasztmányegyhangúan megszavazta, hogy az2009. május22-én (pénteken) Budapesten, a MTESZ Kossuth téri székházának Kongresszusi Termében legyen (V.17/2008.sz.határozat). Morvai Tibor tájékoztatást adott az Ifjúsági Bizottság munkájáról. Dr.Bõhm József megköszönte az Miskolci Egyetemnek nyújtottsegítséget. GötzTibor, azellenõrzõbizottságelnökearendezvények idõpontjának összehangolására, azok idõbentörténõbejelentésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszámolt a BudapestiOlajosKlub(BOK)sikerességérõlis. 7. napirendi pont: Évzárás Dr. Tolnay Lajos megköszönte aválasztmány éves munkájátésboldog újévetkívánt. Az ülés emlékeztetõje alapján PT ABányászati Szakosztály vezetõségi ülése Az OMBKE Bányászati Szakosztálya március 10- én, Budapesten, az egyesületi központban tartott vezetõségi üléstazelõremeghirdetettnapirendipontoknakmegfelelõen. Az1. napirendipontkeretébenaszakosztályelnöke, Nagy Lajos adotttájékoztatástazelmúltidõszak eseményeirõl. Az egyesület pénzügyi helyzetérõl, gazdálkodásáról, a megtartotttitkáriértekezletrõl,azottmeghozottköltségcsökkentõ intézkedésekrõl,elképzelésekrõl dr.gagyipálffyandrás ügyvezetõ igazgató tájékoztattaajelenlevõket.ennekkeretébenazalábbiakrahívtafelafigyelmet: az egyesület és aszakosztály gazdálkodása 2008-ban eredményesvolt, atervezett bevételek 2009-ben feltehetõleg elmaradnak az elõzõévitõl,deacsökkenéstaköltségekvisszafogásával,remélhetõlegsikerülkompenzálni, fontos és lényeges apártoló tagvállalatok, mind szélesebb körû bevonása,támogatásának megszerzése, megnyugtató,ésjónakmondható atagdíjfizetésifegyelem, igen szigorú gazdálkodás esetén az egyesület év mûködési feltételei jelen ismeretek alapján biztosítottak, de kerülni kell minden olyan egyesületi költséget terhelõ rendezvény szervezését, amelynek közvetlen forrásai nem állnakrendelkezésre. Ahelyi szervezetek által a98. Küldöttgyûlésen átadandó egyesületikitüntetésrejavasoltak névsorátaszakosztályvezetõsége az ülésen elhangzott javaslatok alapján véglegesítette, ésegyhangúlag elfogadta: Tiszteletitagságra:VargaMihály(ATiszteletiTagokkerete jelenleg hiánytalan, így ajavaslat csak létszámcsökkenés esetérevonatkozhat.) Éremre:JózsaSándor,SolymárJudit,BertaJózsef,Szabó László Plakettre: dr. Korompay Péter, Zámbó Béla, Mizsák Sándor,Bogdán Kálmán Oklevélre: Számel János, Kovács József, Búzás Márton, RátkayNorbert Azegyebeknapirendipontkeretében18újtagfelvételére kerültsor.azújonnanfelvetttagokaszakosztályvezetõségétõlértesítéstkapnakatagfelvételmegtörténtérõlésazegyesületimunkábatörténõbekapcsolódás,kapcsolatfelvételformáiról, lehetõségeirõl. Új tagtársaink: Mráz László (Bakonyi Hsz.), Lopotnyik András, Varga András (Borsodi Hsz.), ifj. TasnádiTamás,VassGyula (BudapestiHsz.), BaranyaiLõrinc, Gaál Lajos,PongráczGábor Zoltán,Velica Ioan (DorogiHsz.), Kalcsó Benedek, Müller Gábor (Mátraaljai Hsz.), Kádas Miklós, Nagy Ferenc, Richter Kálmán, Schweighardt István (Oroszlányi Hsz.), Czirók Attila György, Novák Zsolt, Rausch Péter (TapolcaiHsz.). A hozzászólások során a helyi szervezetek képviselõi adtak tájékoztatást a területükön történt eseményekrõl, valamintaközeljövõvárhatóeseményeirõl. Az ülés emlékeztetõje alapján PT BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 37

40 Klubnap anógrádi osztálynál Asok éves szokásainknak megfelelõen ebben azévben is folytatjukhaviklubfoglalkozásainkat. A január havi szakelõadást KissSándor, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke tartotta. Az általa választott téma éppenséggel nem mûszaki, hanem történelmi tartalmú, amelyet hobbiként mûvel mérnök barátunk. Az elõadás címe: Történelmi érdekességek amagyarság õstörténetében. Az elõadás során számtalan vetített képpel illusztrálta az olyan érdekességeket,mintpl.arómaiakelõdjének számítóetruszk sírok felirata székely rovásírással történt; vagy miért állt le a rómaiakhódításadáciában amaiszékelyföld határán?;hihetõ-e, hogy ahatalmas hadsereget fenntartó magyarok akárpát-medencében tanultakmeg gazdálkodni? Az elõadást követõen tájékoztatások hangzottak el, majd szokásszerintdallaléskoccintássalköszöntöttük ajanuárban születésnapjukat ünneplõket. Név szerint: Dobos Szabolcs, Gasparkovics Imre, Józsa Gábor,Józsa Sándor,Kiss Sándor, Kövesi Tibor,Nagy Gyula,Ürmössy László,Zentai Kálmán. Február 26-án megtartott összejövetelünkön Szilveszter Tibor bányamérnök kolléga Erdély bányászat története és a Zsil-völgyi szénbányászat címmel tartott vetített képes elõadást.fiatalkollégánkpetrozsényben szereztebányamérnöki diplomáját.többévenátdolgozottazsil-völgyibányáknál.a tanulmányai és agyakorlat során szerzett ismereteit osztotta megvelünk. Az ókortól folyó nemesfémérc- és sóbányászat szinte kiapadhatatlan, mégmaistarterdélyben. Afeketeszén bányászat azonban csak az újkori történelem idején kezdõdött. Az addigcsakkibúvásokbólismertszénkutatását1835-benkezdték. Akutatások alapján hatalmaskiterjedésû, nagy fûtõértékûszénmezõtfedeztekfel,aminekkitermeléseamainapigfolyik. Anógrádiaknak érzelmi kötõdése van azsil-völgyi bányászathoz, mivel asalgótarjáni Kõszénbánya Rt.-nek érdekeltségei voltak az itt folyó bányászatban. Kiváló kollégánk Andreics János alapítottameg itt azombkepetrozsény-zsilvölgyi osztályát, amelynek elsõ elnöke volt. Itt védte meg 1916-ban abányászok felfegyverzésével DzsidaJózsef mérnök arománhadseregtõlabányákat. Az elõadást követõen tájékoztatások hangzottak el. Eldöntöttük,hogyamárciusiklubnapunkontartjukévestaggyûlésünket,ésazáprilis 30-i klubnapotegy héttel korábban, 23- án tartjuk. Majd szokás szerint dallal és koccintással köszöntöttük aszületésnapjukat ünneplõket. Név szerint: Gajdár Vencel, Genge Ágnes,JózsaPál,KútiIstván, Marek Aladár. Józsa Sándor Évzáró Miskolcon Az OMBKEmiskolcikoordinációsszervezetének meghívója2008.december16-raszóltafelsõhámorikohászatimúzeumba, ahol aszervezet2008. évi tevékenységének eredményeitésajövõbenifeladatokatkívántukmegbeszélni július 1-jén ehelyütt alakult ez aszervezet, hogy a megye területén elfogyott ipari üzemek egykori dolgozóinak lehetõvé tegye ahagyományok õrzését és az egyesületi munkatovábbviteléneklehetõségét. Az összejövetelen megjelentek az OMBKE szervezeteinek képviselõi, azerdészetiegyesületküldöttei, azegyetemi Osztály vezetõi, abányászati és kohászati szakemberek és a meghívottak,mintegy50fõ. Dr.Nyitray Dániel köszöntõje után meghallgattuk beszámolóját a2008. évi munkáról, az erdész, bányász, kohász hagyományok ápolása kapcsán szervezett szakmai és kulturális eseményekrõl.kiemelten szóltaii.fazolanap eseményeirõl, annak sikerérõl, melyen Selmec város polgármestere is részt vett.ajövõbeneszakmairendezvényrenagyobbfigyelmetkívánunkfordítani. Aszakmánkat szeretõ ésahagyományokérttenniakarók eredményesnek ítélték az összejövetelt, amit számos hozzászólás is bizonyított. Többek között felszólalt és ötleteivel segítette a évi elgondolásokat Sipos István, dr. Gácsi Zoltán, dr. Grega Oszkár, Lóránt Miklós, Drótos László, Gergelyné Bobák Katalin, Rencsiné Ágh Márta, Mátrai Imre és Ágotai József. Az elhangzottakat dr.tolnay Lajos, egyesületünk elnöke foglaltaössze,gratuláltazeredményekhezésazelkövetkezendõidõszakrasoksikertkívánt. Az összejövetel baráti beszélgetéssel zárult és kellemes hangulatban kívántunk egymásnak boldog új évet és Jószerencsét!. Lóránt Miklós Tatabányai baráti találkozó Az OMBKE tatabányai csoportja 2009-ben létrejöttének 50. évfordulójához érkezett. Valamennyi tagtársunk szeretné, haezajubileumiévmaradandóélményeketnyújtó,színvonalas, jó hangulatú eseményekkel gazdagítaná aszakmai, baráti társaságtól már eddig is bõven csordult, felejthetetlen eseménysort. Nyilván ez aráhangolódás nagy mértékben szerepet játszottabban,hogyajubileumiévelsõrendezvényén,egybaráti találkozón több mint negyven résztvevõ teljes odaadással fogadtaapompás,eddig nemismertlátnivalókat. Abaráti hangulatot az OMBKE tagok elõsegítették, melyet villámgyorsan fokozott tüneményes házigazdánk, Gottwald Sándor vendéglátó-ipari vállalkozó. Õatalálkozó mottóját: egyközülünkindultembersikereséletútja 7órás, folyamatosan színes programmal produkálta, közben ahelyszíntállandóanváltoztatvalétesítettjóhangulatot,birodalmánakadottságaitkihasználva.atatabányátólmindössze15kmre lévõ bázis megismerése, atagok 80%-ának új ismereteket nyújtott,melyetprivátéletükbenremélhetõlegsokszortudnak majd kamatoztatni. Nem kell 100 km-eket utaznunk ahhoz, hogy egészségünket ápoljuk, awellness nyújtotta sportolási lehetõségeket kihasználjuk, majd kiváló gasztronómiai élményekhez jussunk és ajátékteremben felhõtlen szórakozással zárjuk atartalmasnapot. Abirodalomban közösen eltöltött elsõ tartalmas napot a tagokmámorosanköszöntékmegazombketatabányaicsoportvezetésének ésvendéglátónknak egyaránt. Szikrai Miklós Szakestély Dorogon A2008 novemberében megtartott dorogi hagyományos szakestély az idén is jól sikerült. Tavaly az volt az újdonság, hogyelõszörvettrésztaszakestélyenvárosunkpolgármestere, éshogykétbányászvendégünk isvolterdélybõl. Azidénazvoltakülönlegesség,azontúl,hogyvendégünk volt Kiss Maly László, a dorogi Szent Borbála templom esperese,hogyamármajdnemörököspraeses KárpátCsaba, alias Cserepes, nem bírván anövekvõ terheléseket visszalépett, s helyére a fiatalság tört be, a korábbi konzekvencia Vöröskõi Zsófia, alias Pálinkakisasszony személyében. Nõi elnököt választottunk! Az ifjú elnökünk munkáját rutinosan segítette anagy ta- 38 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

41 pasztalatú major domus Salzinger György, alias Százhátgát, a hangszálait nem kímélõ cantus praeses Vöröskõi István, alias Piroskavics,akinélmegjegyezzük,hogyszerencséreazapaitekintélynek anyomát se láttuk. Akonzekvencia feladatainak végrehajtásáról a megszokott kontrapunkt Stefán Kamburov, alias Csefi gondoskodott. Az új elnök rutinos csapatával jól irányította az eseményeket, teret engedve ajókedvû tatabányai,oroszlányiéserdészvendégeinknek. Acantuspraeseseredményesésfáradhatatlanmunkálkodásautánaszakestélyahagyományoknakmegfelelõenahimnuszok eléneklésévelzárult. Dr.Korompay Péter,alias Petya Szakestély Oroszlányban AzOMBKEoroszlányi szervezeteidén december 5-én,a hagyományoknak megfelelõen, Borbála-nap közelében tartottameg évzáró szakestélyét. Mintmindenévben,ezúttalisaszakestélyközpontitémájakapcsolódottaszervezet,ésaMárkushegyiBányaüzeméletének aktualitásaihoz. Ennek megfelelõen aszakestély megszólítása: Valutabiztos aszén Oroszlányi Szakestély volt, utalvaagazdaságiválságraésabánya(mintutolsómélymûvelésû)általtermeltfûtõanyagkiemelt,ésvárhatóanmégsokáig kiemeltfontosságára. Aszakestély menete követte az eddigiek szerint kialakítottszigorú menetrendet, hiszen afirma-létnem engedimeg, hogyéleteszervezetlen éshebehurgyalegyen.ígyatisztségviselõk megválasztása után és az idén elhunyt tagtársak iránti néma tiszteletadást követõen dr.magyar György komoly poharát hallgathattamegamintegy100fõsjelenlévõ tagság.a témaazidén újrafelélesztettaknászoktatásfontosságavolt. Az idei szakest múzeumba illõ, bemutatott, és elemzett tárgyaaszéntallérbankjegyplakátnagyságú molinójának be- mutatásavolt.aszéntalléronábrázoltelemek,aláírások,fény- képek firmatársunk általi bemutatása nagy derültséget okozottahallgatóságban.aszéntallérkicsinyítettmásolatátminden résztvevõ megkapta söropcióként az elkövetkezendõ szakestélyekre. Azezután következõ szervezett, spontán firmafelszólalások tovább fokozták ahangulatot, melyhez az idõközben felszolgált isteni krampampuli is csatlakozott. A fiatal bányamérnök szokásos márkushegyi expozéja az eltelt év eseményeielétartottgörbetükröt.eztkövetteaszervezetbenfolyamatosanátalakulóésszervezõdõröpüljcsákánydalkörnépdal-elferdítéseinek elõadása. Az eredeti dallamra írt, üzemi élethez kapcsolódó szövegeket adalkör tagjai aszakestélyre készítik elés adják elõ. Adalkör egyelõrecsak aszakestélyeken hallgathatómeg. Az est záró akkordja abalekkeresztelõ volt. Az Isteni Fényben Tündöklõ Dicsõ Firmák koszorúja újabb három fõvelszaporodott,akikazidénvégeznekazaknászképzõtechnikumban. Az erdész, kohász, bányász himnuszok eléneklése után a társalgás már szabad mederben folyt, jelezve, hogy afirmák kedvelikakötetlenségetis. Tóth Zsolt AZsil-völgyében jártunk A lupényi bányaüzem meghívására júliusban a dorogi szervezet nyolc tagja, feleségekkel megerõsítve (5 autóval) a Zsil-völgyébelátogatott.Amegérkezéselõttpárkilométerrel megtekintettükmaraernõésmártatagtársunk visszakapott birodalmát. Az almások és szilvások termékeit az adott idõszakbanmárfolyékony,55fokosformábankóstoltukmeg. Alupényibányákvendégházában,abányavezetésenevében Purcaru-Danciulescu Cristinel bányaigazgató és MoldovanMarius részlegvezetõ fogadottminket. AprogramunkatJoanVelica,nyugalmazottbányamérnök szervezte (aki belépettegyesületünkbe), akommunikációban Liszka János és PongráczGábor Zoltán tagtársaink segítettek, akik korábban azsil-völgyibányánáldolgoztak. Alupényi bányaüzemben abányaigazgatótól kaptunk tájékoztatást az 1884-ben megnyitott bánya mûködésérõl. Lupényben aszokás szerint megkoszorúztuk abányász hõsök emlékmûvét(ahogytavalyis),ésutánameglátogattuklupény polgármesterét. Akörnyéknevezettességeinekmegtekintéséntúltalálkoztunk Petrozsény polgármesterével, Tiberiu Iacob-Ridzi úrral, aki atájékoztatója után átadta ahivatal és tanács emlékplakettjét Glevitzky István, Klinger János, dr.korompay Péter, KovácsJózsef és LiszkaJános tagtársaknak. AZsil-völgyi bányászkodás helyzetérõl az igazgatóságon Jujan Constantin vezérigazgató-helyettes tartott tájékoztatót. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 39

42 Ahét bányaüzembõl álló tröszttörténetében érdekes, hogy a folyamatos leépítés után 2008-ban márvoltak újfelvételesek. Az évi 3Mt feketeszén termelését fõ összlétszámmal végzik. Afentiekben említett vendéglátóinknak, partnereinknek abányászhagyományok ápolásáért és anemzetközi bányászkapcsolatok bõvítéséért folytatott eredményes tevékenységükért Dr. Schmidt Sándor emlékplakettet és oklevelet adományoztunk. Akapcsolat élõ, hiszen már a2008-as Borbála napi ünnepségeinken résztvettazsil-völgyidelegáció. Dr.Korompay Péter Van jövõje aszénbányászatnak?! október 6-án nagy érdeklõdésre számot tartó szakmaielõadásvoltdorogon.elõadó dr.vojuczkipéter, azauromakft.igazgatója,abányászativilágkongresszusokatszervezõ Nemzetközi Bizottság tagja,abányászatiszakosztály alelnökevolt.ritka az olyan elõadás, amely elhangzásaután önálló életrekeléshónapok múlvaisazérdeklõdésközéppontjábanvan.nemgyõzökakéréseknekelegettenni,hogyazelõadáson elmondottakat alátámasztó táblázatokat megküldjem avitatkozó kollégáknak. Nem véletlenül, mert az energetika kérdéseihúsbavágódolgok. Az elõadásból összefoglalóan megállapítható, hogy az energetikávalcsakishosszú távú,pillanatnyiérdekeketmellõzõ gondolkodásmóddal lehet foglalkozni. Dr.Vojuczki Péter emlékeztetett arra, hogy az 1970-es évek széntermelésének versenytársaa2-3dollár/hordókõolajárvolt.aszénbányászat visszafejlesztésesorán errõlsokanelfeledkeznek azország horribilisösszegeketköltöttakõolaj-,földgázvezetékek,avillamosenergia-hálózat, anövekvõ import miatti szükségszerû kiépítésére. Amaitényekaztigazolják,hogyamûködõhazaiszénerõmûvek állítják elõ alegolcsóbb villamos energiát, Oroszlányi Erõmû 10,91 Ft/kWh, Mátrai Erõmû 11,98 Ft/kWh. Aszénhidrogén erõmûvek átlagos önköltsége 22 Ft/kWh volt. A megújuló energiát használó erõmûvek önköltsége még ennél ismagasabb. Az is meglepõ, de tény, hogy avilág széntermelése tólfolyamatosan30%-kal,afeketeszéné46%-kalnõtt.természetesenazokbanazországokban,aholavillamosenergia-elõállításjelentõshányadaszénbõltörténik(lengyelország96%, Csehország 63%, Németország 51%, Románia 48%, Kína 79%, Egyesült Államok 56%). Ezekben az országokban kiemelten foglalkoznak aco 2 kibocsátáscsökkentésévelis. Ami amegoldás kérdésére az elõadó gazdaságos, hazai szénvagyonra épülõ bükkábrányi, toronyi, kápolnai, erdõtarcsaierõmûépítésilehetõségetemlítette,nemkizárvaazoroszlányi, borsodi, mecseki szénmedencék szeneinek korszerû környezetbarátszéntüzelésieljárásokatalkalmazóújbólihasználatbavételétsem. Dr.Korompay Péter Dr.Barátosi Kálmán elõadása március 3-án került sor éves szakmai programunknak megfelelõen azombkemikovinytermében dr.barátosi Kálmán elõadására, igen nagy érdeklõdés mellett. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy szakosztályunk tagjai 3-4 nappal elõbb kapták kézhez abkl Bányászat évi 6. számát, melyben (p.: 47-49) beszámolt adél-afrikában megtartott NemzetköziBányamérõEgyesület(ISM)36.elnöksé- giülésé -rõl. Dr.BarátosiKálmán aprogramontöbbmint900!!!fényképet készített, deidõ hiányában körülbelül 350 fényképetmutatottigenszakszerû magyarázattal. Dr.BarátosiKálmán közel100perceselõadásánakelsõrészébenfokvárostéskörnyékét(agreenmarketchurch-öt,a színházat, agreen Marketpiacot,aholkülönféleafrikainépmûvészeti termékeket árusítanak, avárosházát és felette a Táblahegyet,aJóreménység-fokot(CapeofGoodHope),és azatlanti-ésindiai-óceánoktalálkozásánállévõcapepointot mutattabe. EztkövetõenKimberleyvárosátismerhettükmeg,aholaz ISM tartotta ötnapos ülését. Különösen érdekes volt abig Hole régi gyémántbányáról szóló metszeteknek és képeknek bemutatása.azötnaposprogramhoztartozottadebeerscég FinishMinemûködögyémántbányájánakmegtekintése.Errõl isszámtalan kiválófényképetmutatottbeazelõadó. BefejezéskéntJohannesburgotismerhettükmeg.Különösenérdekesvoltaz Oroszlánkert többhektárosterületénkészült fényképek bemutatása és anelson Mandela tér ismertetése. Az igen érdekes, látványos, tanulságos elõadásmegtekintésétmindenhelyiszervezetfigyelmébeajánlom. Dr.Horn János ALignit Baráti Kör évadzáró ülése Gyöngyösön december 16-án ahonvéd Kaszinóban évadzáró ülést tartott az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Köre. Értékeltéka2008.évimunkaprogramot,megállapítvaazt, hogyatervezetthétrendezvénymindmegvalósult,amelyrõla BKLBányászatbanrészletesenbeszámoltak. Abaráti kör minden tagja és ahelyi szervezet vezetõi is írásban megkapták a2009. évre tervezett munkatervet, amelyetazévadzáró ülésen istárgyaltak ben ishétösszejöveteltterveznek. Esorok írója külön kihangsúlyozta, hogy elõadást tart majd Nagy Lajos okl.bányamérnök,az OMYA vezérigazgatójaazegermellettimészkõbányaésamátraierõmûzrt.kapcsolatáról,különöstekintettelakéntelenítésre.szóleszgyöngyös város jelenérõl és jövõjérõl Hiesz György polgármester elõadásában, Gyöngyösre várjuk dr.somfai Attila emeritus professzort, aki visszaemlékezik agyakorlatban eltöltött geológiai tevékenységére és atudományban, az egyetemi hallgatók körében végzett 20 éves munkájára. Nagy érdeklõdéssel várjuk AntalJánosné közgazdász,amátraierõmûzrt.gazdasági vezérigazgató-helyettesének elõadását abánya és erõmû szomszédos településeinek kapcsolatáról, azoknak nyújtott anyagitámogatásáról. 40 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

43 Aközreadott évi programmalésa2008. évi munkávalkapcsolatbanvéleménytnyilvánítottak: GubisJános,Szabics János, Varga József, Morvai László, dr. Etli László, Horváth Gusztáv,Iván Lajos, Lovász András, Hamza Jenõ, Sankovics László, Karacs Imre, dr.goóts László, Túri Elemér,Pribula Nándor,KatonaZsigmond,OláhSándorésCsizmadiaLajos. ALignitBarátiKörelnökemindenkinek megköszönteaz észrevételeket, ígéretet tett arra, hogy ajavaslatokat a2009. évi munkáknál figyelembeveszi. Minden megjelentnek kellemeskarácsonyiünnepeketésboldogújévetkívánt. Dr.Szabó Imre ACronus Kft. tulajdonosának elõadása Gyöngyösön Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének szervezésében2009.február10-éngyöngyösönahonvédkaszinóban Kosik János, a Cronus Kft. ügyvezetõ igazgatója A kiskotrók és segédgépek szerepe alignitbányászatban címmel tartottnagysikerûelõadást. Bevezetõjébenelmondta,hogyacég1983-tólmûködikaz ország szinte minden területén. Dorog, Salgótarján, Rudabánya, Vác, Pécs, Délegyháza, Tatabánya, Visonta, Bükkábrány térségébenszén,kõ,kavics,homok,egyébásványokkülfejtéssel történõ kitermelésénél mûködtek közre, salakították ki a ma már legkorszerûbb kiskotrós, segédgépes technológiát. Elõadásában amátraierõmûzrt.területénmûködõvisontai és bükkábrányi külfejtésekben végzett tevékenységet ismertette részletesen. Bükkábrányban 1992-tõl, Visontán 1995-tõl dolgozikacronuskft. Akülfejtésekben alkalmazott marótárcsás és vedersoros nagykotrók amûvelésimódoknakmegfelelõen végzik mind a meddõletakarítást,mindaszén (lignit)jövesztését,tehátmaradnak meddõ és széntömegek anagykotrók munkája után, ezt kell a segédgépeknek, kiskotróknak kitermelni, elszállítani. Aletakarításnál alkalmazott marótárcsás kotrógépek vágóereje kötött, nem minden keménységû anyagot tud jöveszteni, ilyen anagy keménységû homokkõ. Ezek kinyerésére csak kiskotrók, esetleg robbantásos technológia alkalmazásávalsegédgépekjöhetnekszóba. Omlásrahajlamos,magasrézsük tehermentesítésérecsak akiskotrós technológiátlehet alkalmazni. Szalagok rukkolási területének kialakítása szintén ezzel amódszerrel oldható meg. Aszéntelepek fedüjének egyenetlenségei miatt anagygépek lavírsíkjaalattvisszamaradt bõrke meddõ kitermelésevagyavisszamaradtlignitkinyerése,szállításaszinténegyeditechnológiávaloldhatómeg. Akiskotrós technológia elõnyeit jelenti még az, hogy rugalmasankiegészítiamindenkorinagygépektechnológiaiigé- nyeit, bármilyen területen bevethetõ rendkívül rövid idõ alatt. Jó állékonyságú, tömörített hányóterületet lehet kiképezni,ígyelkerülhetõkahányó-csúszások,megkönnyítikarekultivációs munkát. Avégrészük optimális kialakítása csak kiskotrós technológiával érhetõk el. Amarótárcsás és vedersorosgépekkel2m-nélvékonyabbszeletekgazdaságosannem mûvelhetõk.kiskotróstechnológiávalviszonylagkisterületek ismûvelhetõk,ígyalignitmaximálisan kinyerhetõ.rekultivációnál ahumusz visszaterítése is csak ilyen technológiával lehetséges. Közlekedõ utak, dózer-átjárók, egyéb tereprendezések kiskotrókkal,segédgépekkeljólelkészíthetõk. Ahhoz, hogy acronus Kft. amátrai Erõmû Zrt. igényeit maximálisan teljesíteni tudja, szüksége van arra, hogy ahumán éstechnikai feltételek meglegyenek.képzettmûszakiés szakképzettszemélyzetre,szakvezetõállományrastb.,ezenkívül megfelelõ gépparkra, mûszaki, forgalmi telephelyre, javítóbázisra, üzemanyag-kutakra, raktárakra, irodára van szükség.mindezekkelacronuskft.rendelkezik. AMátrai Erõmû Zrt. vezetõségével akapcsolat jó, évenként kötnek szerzõdést az elvégzendõ munkákra. Elmondta, hogy ig az eszközállományuk hogyan fejlõdött: A szállítóeszköz43-ról82-re,arakodógépek 5-rõl21-re,adózerok 8-ról 11-re, agréderek 1-rõl 4-re, az egyéb gépjármûvek 5-rõl18-ranövekedett. Visontán az éves meddõ termelésük 7,2, Bükkábrányban 4Mm 3.Évesárbevételük3,7milliárdFt,alétszámuk 230fõ. Amindenterületrekiterjedõ,jólösszeállított,színvonalas elõadástesorokírójaköszöntemegazelõadónak.hozzászóltak, illetve kérdéseket tettek fel az elõadónak akövetkezõk: Oláh Sándor,Lavrina József, Horváth Gusztáv,Hamza Jenõ, VargaJózsef,KovácsImre,dr.SzabóImre. Végighallgattaazelõadást és ahozzászólásokat dr.dovrtel Gusztáv, amátrai Erõmû Zrt. osztályvezetõje, ahelyi szervezet titkára is, és megköszönte alignit Baráti Kör munkáját. ÁtadottKaracsImregazdaságivezetõnek20.000Ft-ota2009. évimûködésiköltségekfedezésére,amiért KaracsImre meleg szavakkalmondottköszönetet. Dr.Szabó Imre Óév búcsúztató Gyöngyössolymoson Lovász András okl. bányamérnök, üv. igazgató, az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének tagja december 30-án vendégül láttaabarátitársaságot saját borospincéjében óév búcsúztatóra. Meleg szavak kíséretében üdvözölte amegjelenteket, majd ágyas mézes pálinkát ittunkésközbenházifüstöltszalonna,kenyér,savanyúságkerült azasztalra, sfogyasztás után végigkóstoltuk a évi5-6fajtafinommátraiborokat. Visszaemlékeztünk azelmúltéveksikereire,abekövetkezett, bányászatot ért sérelmekre, de sok szép emlék is elõkerült,amitszívesenmeghallgattunk. Katona Zsigmond okl. geológusmérnök, ny. fõgeológus aki egyben Lovász Bandi pincemestere is szakavatottan ismertetteazegyesborfajtákat,dicsértemindegyiket testes,jó zamatú, illatos stb. Olyannyira, hogy 1-2 óraután atársaság kantuszprézesei szépmagyarésbányászdalokatintonáltak és énekszóval, vidáman búcsúztunk a2008-as évtõl. Bandi anyósa nagy meglepetésünkre meleg tepertõs pogácsával lepettmegbennünket,amitjóízûen elfogyasztottunk. Megköszönveaszíves vendéglátást, boldog új évetkívánvaegymásnak hagytuk elgyöngyössolymost. Dr.Szabó Imre BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 41

44 Kirándulás Ipolytarnócra Az OMBKE Borsodi Helyi Szervezetének nyugdíjas baráti társasága (41 fõ) és arudabányai csoport (7 fõ), július3-án Ipolytarnócralátogatott. Útban Ipolytarnócig Atársaság úgy döntött, hogy az autóbuszos kirándulással IpolytarnócotSzlovákián,aFelvidékenátközelítimeg.AMiskolcról induló csoport Bánrévénél lépte át az országhatárt, majdarimaszombatijárás Gótikusútján érintette Csíz (C v iž) községet,amelyaz1860-asévekótabróm-ésjódtartalmútermálvizérõl nevezetes fürdõhely. Csíz után Rimaszécsen (Rimavskasec) át értük el Rimaszombatot (Rimavska Sobota). Anémetbányászok általalapított makb lakosú településrõl az elsõ írásos feljegyzés 1270-bõl származik. A KárolyRóbertáltal1334-benadottvárosijogévfordulóját A város napja néven minden évben megünneplik. Avárosban számostörténelmilegésépítészetilegjelentõsépületéstemplom épült,ezek közülis kiemelkednek afõtéren található római katolikus és areformátus templomok. Az évszázadokon áttipikus kézmûves városminden idõben fontosszerepet játszott amûvelõdésben, különösen az Egyesült Protestáns Fõgimnázium magalakulása után. Itt tanult többek között Izsó Miklós, Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, Törs Kálmán, Holló Barnabás.Sok hírességisszületettavárosban,hatvaniistván fizikus, Decsy Borbély Sámuel orvos, Ferenczy István szobrász, Szentpétery József ötvös, Tompa Mihály költõ, Blaha Lujza a nemzet csalogánya, Richter Aladár, Szabó Patay József természettudósok, Gyõry Dezsõ költõ, Bartók Béláné Pásztory Ditta zongoramûvésznõ. Petõfi Sándor Rimaszombaton kapta a legnagyobb közéleti megbecsülést, Gömör- Kishont vármegye tiszteletbeli táblabírájává választották. Rimaszombat aii. világháború után erõsen iparosodott, amûemlékvárosmagotújonnanépültlakótelepekövezik. Rimaszombatot elhagyva Losoncot (Luèenec), Dél- Szlovákia egyik legjelentõsebb városát érintettük. Története sokszázévrenyúlikvissza,már1128-bólemlítikakorabelifeljegyzések.többszöri,szinteteljespusztulásután avárosa18. századbanerõteljesszellemiésgazdaságivirágzásnakindult,a század végén már két gimnáziuma, protestáns hittudományi fõiskolája és jogakadémiája volt ben Grabe cári tábornok kozákjai kirabolták, és porrá égették, csak agótikus eredetû katolikus templom egy része maradt meg. Az 1871-ben megnyílt Budapest Losonc Zólyom Ruttka vasúti fõvonalnak köszönhetõen jelentõs ipari központtáfejlõdött, megelõzve minden szomszédját. Losonc szülöttje: Kálmán József íróésrádaipál,rákóczifejedelemtitkára,sükeykárolyíró, az1848-asmárciusiifjakegyiktagja.akétvilágháborúközötti idõszakban Szlovákia magyar nyelvû irodalmi életében jelentõsszerepetjátszotta MadáchKör.Avároszeneihagyományai közül említésre méltó, hogy alosoncon állomásozó 25-ösgyalogezred zenekarátafiatallehárferencvezényelte.ittszületettserlylajoszeneszerzõ,kinekszinténzeneszerzõfianewyorkbanbartók Bélabarátjaéssegítõtársavolt. Ipolytarnóc Ipolytarnóc Tarnócz néven 1332-bõl ismert település. A falu a17. század elején csaknem elnéptelenedett, fellendülés csakaz1700-asévekbenkövetkezettbe.jelentõseseményvolt afalu életében 1896-ban az Aszód Balassagyarmat Ipolytarnóc Losoncközöttivasútvonalátadása.Napjainkbanazelöregedõfaluban516fõlakik,megszûntaziskolaésaposta,és 2007-ben a110éveüzemelõvasútis.anógrád-megyeészaki szegletében lévõ ipolytarnóci õsmaradványokat bemutató területkülönlegestudományosésturisztikailátványosság. Ipolytarnóc Õsmaradványok, Természetvédelmi Terület AMagyarország 7természeti csodája közé sorolt elõfor- dulásazországföldtanimúltjánakgyöngyszeme,melyet1995- ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, és Európa Diplomával tüntették ki. Abemutatóhelyen a látogatót a 2007-ben épült Õsfenyõ Belépõ fogadja. A létesítmény önmagában is figyelmet érdemel, melyet a KARANCSTERVKft. tervei alapján amiskolci ADEPTUS Rt.építettmeg. Õsfenyõbelépõ,fogadóépület Azépületközlekedõfolyosójaatarnócimegkövesedettfa belsõ üregét imitálja, innen nyílik akiállító-, akonferenciaterem,azajándékboltésa 4DMotionTheatre szimulációsterem,aholalátogatómintegy idõalagúton átérkezikvisszaa vulkánkitöréselõttimiocénföldtörténetikorszakba.azakkor éltõsállatokatésatrópusiesõerdõthiteles,segybenlátványos térhatású, animációs film mutatja be, amely az egykori Pompeitelpusztítóvulkánkitöréshezhasonlólávakitörésselér véget. Azépületelõttitérentalálhatóabükkábrányilignitbányából kimentett, 8millió éves mocsári mamutfenyõk egy csoportja (7 db), melynek végleges konzerválása és védõtetõ alá helyezésefolyamatban van. ACserehát hegység északi peremén, az oligocén korszak után aterületet amiocén tengervettebirtokába, amely többnyirehomokosüledékethagyottvissza.atengerésaburjánzó szubtrópikusesõerdõadottotthontazõsállatvilágnak.atöbbszintes erdõket páfrányok, pálmák, magnóliák, babér- és platánfélék uralták, és közülük magaslottak ki az óriási fenyõk, melyekmeghatározták atájképét.ennekazidilliélõvilágnak jelentetteavégét21-22millióévvelezelõttazahatalmas,egyszeri vulkánkitörés, amely betemette és konzerválta Ipolytarnóc közelében azt aterületet, amely az õsvilágban az állatok ivóhelye volt itt. A40-60 mvastagságú porkitörést késõbb több követte. Apáratlanul értékes leletek feltárását egy kis patak,aborókástettelehetõvé,amelyazidõkfolyamánahomokkõvékeményedetttengeriiszapróllemostaavulkániport. Aközel170éveismertelõfordulástahelyszínrelátogató külföldi szakemberek 1928-ban avilágon egyedülállónak nyilvánították.aterületkiemeltvédelmére1944-benkerültsor,ekkor jelölték ki azt a157 hektár nagyságú területet, amely az esévek kutatásaialapján 510hektárnagyságú, szigorúan védett természetvédelmi területté bõvült. Európa egyiklegösszetettebbéslátványosankiépítettõsmaradványlelõhelyén4tanösvénytalakítottakki,melyekhossza700més4 km között változik. Afogadóépülettõl indulnak ki és nyitvatartási idõben szabadon látogatható, könnyû sétával bejárha- 42 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

45 tóak.amûútmenténkialakított Kõzetparkiösvény,ajelenbõllépésenként15000évvelvezetvisszafeléamúltba,ageológiaiösvénybejáratának24millióéveskõzetrétegeihez. A Kõzetparki ösvény mentén elhelyezett üledékes és vulkanikus kõzetek reprezentálják acserehát hegység északi térségét alkotó földtani formációkat, kõzetféleségeket. A Kõzetparki ösvény folytatása a Borókás-árok Geológiai Tanösvény, melynek hossza 800 m. Ez az ösvény is könnyû sétával, karbantartott úton járható be. Atanösvény acápafogakat rejtõ õsi Paratethys-tengerfenekétõl, atrópusiesõerdõ maradványain keresztülavulkánok tetejéigterjedõ idõutazás legnépszerûbbútvonala,csakkísérõvellátogatható. ABorókás-patak völgye egy példásan kiépített földtani alapszelvény,aholjóltanulmányozhatókazegykortengerpartiképzõdmények,aszárazulattáválásnyomai,egynagyintenzitású vulkánkitörés termékei, aföldkéreg törései, vetõdései, amelyekmenténforrásokfakadnak.atanösvényentöbbmint 40tájékoztató táblaés30növényfajnevétfeltüntetõ táblasegíti az önálló ismeretszerzést. A8jelzett állomás mellett 3 csarnok védia170éve ismert,megkövesedett óriási fenyõfát, azõsállatok lábnyomaitésalevéllenyomatokat. Ahomokkõfelszínénaz1800-asévekbentaláltákmegazt az óriási õsfenyõfa törzset, melyet a helybeli palócok Gyurtyánkõ-lóczának neveztek, és aborókás-patakon kõhídkéntszolgált.azõsfenyõelsõtudományosfelfedezõjekubinyiferenc,amagyarföldtani Társulat egyik alapítójavolt, aki1837-ben,azakkormár3darabratört,közel60mhosszú, 800mázsasúlyúfatörzsnek(melyettölgyfának,vagycserfának tartott) a Humboldt óriási kövülete (Petraefactum giganteum Humboldii) nevet adta. Késõbbi kutatások (1882) a megkövesedett fatörzset már fenyõfaféleségnek minõsítették (Pityoxylonsp.Felix).Az1900-asévekbenTuzsonJánosakövületet Pinus tarnócziesnek, majd 50 évvel késõbb Gregus Pál Pinusylon lambertoidesnek nevezteel. Afenyõtörzskörnyezetébenlévõiszaposagyagfenyõtûlevél, fenyõtoboz lenyomatát õrizte meg, ez bizonyítja, hogy az õsfenyõeredetilegisezenahelyenállott.kubinyiferencmeghívására Szabó József, aneves geológus több alkalommal is megtekintette az õsfát, melyet annak megóvása érdekében szerettek volna Budapestre, anemzeti Múzeumba szállítani. Miután afatörzs elszállítása megoldhatatlan feladatot jelentett,szabójózsefjavasolta,hogyafatörzsvédelmétahelyszínen kell megoldani. Erre az 1870-es években került sor, a Nemzeti Múzeum egy alacsony téglaboltozatot épített afatörzsfölé.állandóõrzõ-védõszemélyzethiányamiattaboltozatonkívülmaradttöbbölnagyságúfadarabokatszétvertékés elhordták. Akovasavval átitatott darabokból kitûnõ kaszafenõkövek,demég sírkövekiskészültek.késõbbatörzsetvédõ téglaboltozatot is kikezdte az idõ vasfoga. Anapjainkban töredékrefogyottõsmaradványok boltozatos,rácsosajtóvalfelszereltpinceszerûépítményvédiazidõjárásviszontagságaitól. AfatörzsegyrészeaTermészettudományiMúzeumbakerült, aholarrólmetszetetiskészítettek,amelyenakovásodottfaévgyûrûi jól megfigyelhetõek. Afatörzset csillagászok is megvizsgálták,ésarraakövetkezetésrejutottak,hogyanapfolttevékenység akkoriban nem 11éves,hanem 5évesciklusokban változott.avédõpincemelletttovábbi2csarnokmutatjabeaz õsmaradványokat. Ezidáig11gerincesállatfajtöbbmint3000lábnyomátsikerült azonosítani, vastagbõrû elefánt, õsorrszarvú, õzfélék, törpeló-félék, krokodilusok, teknõsök, madarak lábnyomai kövültek meg aziszapban. Azemlõsök közülleggyakoribbazõsorrszarvúakköralakúéshárompatábanvégzõdõlábnyoma.az õsvilágbansokféleragadozóiséltitt,közöttükalegnagyobbvolt amedvekutya a Bestipeda maxima. Alábnyomos felszínt a nagyszámúnövénymaradványtarkítja.aziszaposhomokbólés aközvetlenfedõbõlatufábóltöbbmint15000lenyomatkerült elõ, ezek révén sikerült rekonstruálni az egykori vegetációt, amely fõleg füge, pálma, babér, magnóliafélék, cédrus, dió, bükk, fûz és páfrányféleségekbõl tevõdött össze. Atanösvény végén lévõ, nagyobb lábnyomos csarnok Tasnádi Kubacska András nevét viseli, aki egyik legismertebb kutatója volt az ipolytarnóci elõfordulásnak. Sokattett azért,hogyeztageológiai ritkaságot ilyen rendezett környezetben tekintheti meg a látogató,ipolytarnócikutatásairólésazittszerzettélményeirõl Expedícióazidõben címmelkönyvetisírt.kutatásaitkretzoi Miklós, majd Kordos László folytatta. ATasnádi Kubacska András nevét viselõ csarnokban alábnyomok alapján rekonstruált állatok 3dimenziós filmvetítés segítségével elevenednek meg.akiállításazegyébeurópaiésmagyarlábnyomoslelõhelyekismertetéséreiskitér,azõsnövénysarokbanazegykorivegetációélethûrekonstrukciójalátható. Acsoportunk által meglátogatottkét tanösvény mellett a nyitvatartásiidõn belülkísérõnélküllátogathatóaz Õsfenyõ Belépõ fogadóépülettõl kiinduló Biológiai tanösvény és a Kõszikla ösvény. A2illetve a4km hosszúságú erdei ösvényeket pihenõhelyek, kilátó és ahelyi bányászat tájba simuló emlékhelyeiszínesítik. Azipolytarnócilátogatásvégéta4DMotionTheatrefilmvetítésejelentette, melyetaterem kisbefogadóképessége(20 fõ) miattcsak acsoport felenézettmeg. Atérhatású film vetítése mellett az élményt fokozta az atény, hogy anézõ által elfoglalt szék több irányba is elmozdult, így teljesen élethûvé váltafilmvetítés. ABorókástanösvény bejárata elõtt Acsoport egy részeamegkövesedettfenyõfaelõtt BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 43

46 Útban hazafelé Losoncot elhagyva gyönyörû és tiszta tájakon haladtunk át. Osgyán (Ozdany) térségében egy Motorest étteremben került sor az ebédre. Korábbi hagyományainkhoz híven, a hangulat karbantartása végett aszlovák-magyar határ újbóli átlépése elõtt még megálltunk Sajószentkirályon (Král), ahol különféleüdítõkreváltottukmaradékkoronáinkat.acsoport megfogalmazta akirándulásról avéleményt, csodát láttunk Ipolytarnócon, amit kár lett volna kihagyni, ugyanakkor párhuzamot is vontunk: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Rudabányán isvanegymamárvilágszerteismertõslénytanielõfordulásmeglehetõsen mostohakörülményekközött. Remélhetõleg ittnemkell150évetvárni,hogy arudapithecuslelõhelyhasonló színvonalúturisztikailátványosság legyen. Sóvágó Gyula (Fotó: Drencsán Balázs) Elõadás ageotermikus energiáról Zsúfolásig megtelt azombke Központ Mikoviny terme január 6-án, abányászati Szakosztály Budapesti Helyi szervezetévnyitó szakmaielõadásán. Mádlné dr.szõnyijudit azelte docense A geotermikus energiakészletekkutatása,hasznosítása címentartottnagyon értékes, szakmai elõadást. Témafelelõse volt annak atanulmánynak,amitamagyartudományosakadémiarendeltmeg akormány felkérésére A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövõbeni lehetõségei Magyarországon /ajánlások ahasznosítást elõmozdító kormányzati lépésekreésháttértanulmány címen.atémakidolgozásában dr. Rybach László, az MTA külsõ tagja, a Nemzetközi Elõadás afelnémeti mészkõbányáról Gyöngyösön Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének szervezésében március 24-én, ahonvéd Kaszinóban Nagy Lajos, az Omya Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója, szakosztályunk elnöke ismertette a felnémeti mészkõbányában folyó tevékenységüket nagy érdeklõdést kiváltó elõadásában. Elmondta,hogyFelnémeten,Egerhatárábanmár100éve folyik mészkõbányászat. Avalamikor az érsekség tulajdonában lévõ bánya állami tulajdonba került, melyben 1992-ben szerzett51%-os, késõbb 100%-os tulajdont az osztrák Omya. Abánya triász mészkõ földtani vagyona 363 Mt, akitermelhetõ 180 Mt. Sorsfordító év volt1998, mivelamátrai Erõmû (800 MW) megépítette a füstgáz kéntelenítõ berendezést, melynek üzemeltetéséhez nagy mennyiségû mészkõõrlemény szükséges. Abányát korszerûsítették, és modern õrlõmûvet, gyárat építettek melléje. Azelõadórészletesenismertetteabányaésazõrlõmûteljestechnológiáját.Robbantásosjövesztést ehhezando-prill ömlesztettrobbanóanyagot alkalmaznak,akészletrakodásszállítás után kerül abányai elõkészítõ sorra, ahol aszennyezõk homok,föld leválasztásautánamészkövet250mmalá törik.atöretgumiszalagonkerüla gyárba,ahonnantöbbségébenvasútiésközútiömlesztettanyag-szállítókocsikkalkerül avégtermékafelhasználókhoz,deazsákolásismegoldott.az egészfolyamatautomatizált,atársaságlétszámamindössze44 fõ.azomyaembereiakörnyékenalegjobbanfizetettekközé tartoznak, és a munkahelyük biztonsága is nagy, köszönhetõen amátrai Erõmûhöz kapcsolódó, 2025-ig biztos élettartamnak. GeotermikusSzövetségelnöke,dr.LenkeyLászló,dr.Hámor Tamás és Zsemlye Ferenc mûködött közre. Atanulmányt az MTA-ban március14-én vitatták meg, aminek eredményekéntazanyagvéglegesítésébendr.pápayjózsefazmtar. tagjaés dr. Alföldi László az MTAdoktora adott tanácsokat. Az anyag megtárgyalására még kormányzati szinten nem került sor, így azelõadó csak annak egyesrészkérdéseiretérhetettki,illetvetöbbévtizedefolyókutatómunkájátismertette. Az elõadás részletesen mutatta be mind ahazai-, mind a világgeotermikusenergiakészletét,afelhasználásmódjait,lehetõségeit és milyen kormányzati lépésékre volna szükség, hogy ageotermikus energia minél nagyobb szerepet kapjon hazánk energiaellátásában is. Az elõadás végén ahallgatók által feltett kérdésekre az elõadó pontos,világosválaszokatadott. Dr.Horn János Avisontai erõmûnek szállított õrleményen kívül építõipari, útépítési, ill. kisebb mennyiségben cukor- és papírgyári felhasználásraisvisznek atermékeikbõl,ígyamészkõfelhasználás optimális, meddõhányóra minimális anyagmennyiség kerül.atársaság éveseredménye500mftkörülvan. Nagy Lajos szólt akörnyezetvédelemrõl is. Eger és környékevízellátásaazalmárivízbáziskútjaibóltörténik,ezértfokozott figyelmet kap afelszíni és felszín alatti vizek minõségi megfigyelése.ahatóságimegállapításokszerintavízminõségi megengedett értékeket nem lépték túl. Hasonló eredményt mutattakapor-emisszióészajmérésekis.akörnyezetvédelmi felülvizsgálatok alapján megállapítható, hogy tevékenységük megfelelõ, nem károsítja akörnyezetet, nem veszélyezteti a környezetben élõ embereket. Azelõadástahallgatóság nagytapssalértékelte, kérdéseket tett fel Lovász András, Katona Zsigmond, Oláh Sándor, Pribula Nándor, Urbán Gábor, Horváth Gusztáv, Morvai László,FazekasMiklósésSzabóImre. Dr.Szabó Imre 44 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

47 Gyalogtúra adorogi Homokvasút nyomvonalán Április 4-5-én összesen 36 km-es gyalogtúrát szervezett közösen a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület az OMBKEDorogi HelyiSzervezete ésacsolnokibányász Klub. A túrát Pálinkástárónál kezdtük a bányavasút egykori mozdonyszínének elhagyott épületénél, majd megtekintettük atáró utolsó 50 m-es fennmaradt szakaszát, amely 1987-ig a DorogiAltáróval összeköttetésben 6780 mhosszú alagútként mûködött.ameddõhányósiklójánakmeredekkaptatójánfelkapaszkodva érkeztünk XII-es aknára, ahol megkezdtük a Homokvasútnyomvonalánakbejárását,érintveaXVII-esaknai szárnyvonalat is, azútbaesõ X-es aknai emlékmû megtekintésével. A szárnyvonalról a fõvonalra visszatérve a CsolnokiBányászKlubáltalkialakítottmúzeumig haladtunk, s FleischmannDezsõ klubvezetõtárlatvezetéseutánszalonnasütésselzártukazelsõnapot. Másnap,a túránrésztvevõ BércesJózsef,acsolnokipolgármesterjóvoltából,avasútmagántulajdonbanlevõ,lezártalagútjábaisbejutottunk.Afõvonalésatömedékiszárnybozótos töltésein áttörve értük el a vasút egykori mozdonyszínét Dorogon, útba ejtve avi-os akna, atömedék-akna és a Miklós-akna emlékmûveit is. AVI-os aknánál bejártuk afelhagyottrobbantóanyagraktárföldalattijáratait,ésátsétáltunk atömedéki sikló rövidke alagútján is. Amegfáradt túrázókat titkárunk, dr.korompay Péter ízletes borral látta vendégül a pincéjében berendezettkis bányamúzeumában. Ajólesõ frissítõ után adorogi Altáró fennmaradt tárószájánál zártuk túránkat április14-én igen nagyérdeklõdés mellettkerültsor abudapesti HelyiSzervezetévesprogramjában szereplõ elõadásra, amit dr.gál István az OMBKE Mikoviny termében AzM6-osalagutak címen tartott. Dr.GálIstván,akieterületenmintszakértõdolgozik,közel 70 nagyon szép és kiváló minõségû ábrával mutatta be az M6-os alagutak építésének eredményeit és afelmerült gondokat. Elõadásában bemutatta az M 6-os autópálya négy alagútpárjának és közel 100 mhosszú völgyhídjának építési munkáit, továbbá megismerhettük anagy szelvényû alagutak (100 m 2 ) kihajtási technológiáját. A bemutatott fényképfelvételeken jól érzékelhettük ajövesztõ gépek, rakodó-szállító jármûvek, biztosító berendezések, szigetelõ-, vasaló-, zsalu-kocsi és az egyéb berendezések bányászatban szokásostóleltérõ méreteit. Az elõadó aközel 10 éves németországi alagútépítési tapasztalataialapján ismertetteazokata tervezésnéléskivitelezésnél is fellépõ hiányosságokat, amelyek véleménye szerintazalagútmúltévibeomlásátokozták.abeomlottszakasz átépítésérejavasoltkitakarásostechnológiahelyettbemutatta azún. csõhálós,ill.ahogyabányászatbanismerjük,cseglyekarózásostechnológiát. Az elõadást élénk szakmai beszélgetés melyben több metróépítésben is gyakorlatotszerzett tagtársunk is résztvett követte, és külön érdekes volt, hogy dr.kordos László a MÁFI igazgatója felvetette, hogy sajnálja, hogy acsodálatos szépföldtaniszelvényeketcsakmost,abemutatottábrákonismerhettemeg,amenetközbenivizsgálathiányapótolhatatlan ismeretektõlfosztottamegaföldtudományt. Dr.Horn János Tavaszi program Tapolcán Atúrátszombaton 21,vasárnap 13résztvevõ teljesítette. Molnár Márk Az M6-os alagutak Atapolcaihelyiszervezetatavasziszezonbankétszakmai elõadást szervezett aszokásos módon Tapolcán, atamási Áron Mûvelõdési Központ (azelõtt Bauxitbánya Mûvelõdési Központ)mûszakiklubjában március10-én BarabásAndrás, awildhorseenergy HungaryKft.igazgatója ÚjrauránkutatásMagyarországon címen ismertette apécs környékikutatási területeiket, az eddigelvégzettmunkát,ésannakelsõeredményeit,távolabbielképzeléseiket, melyek abányászat újraindítására is kiterjednek.ajelenlévõkszámoskérdésttettekfelmindakutatásilehetõségek, az engedélyeztetési eljárások, mind a tervezett technológia vonatkozásában, abeszélgetés ennek megfelelõenhosszúranyúlt. Április07-én Kazár Attila, veszprémi bányakapitány elõadásáthallgathattukmega MagyarBányászatiésFöldtaniHivatal mai szerepe abányászatban témáról. Abányakapitány elmondta,hogyazmbfh ésabányakapitányságok fõ céljaa bányavállalkozások munkájának segítõ ellenõrzése, ugyanakkorazonbannagyazilletékességiterületük,éstúlzottanmegnõttaz adminisztratív ügyek, asokszorfeleslegesszakhatóságiközremûködésekszáma,ígyanagyterhelésmiattahelyiellenõrzésekre, szemlékrekevesebb energiajut, bárabányakapitányság technikai felszereltsége javult. Reményét fejezteki, hogyaközigazgatásitörvénytervezettmódosításaegyszerûsíti ésgyorsítjamajdahatóságimunkát. PT BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 45

48 Szakmai elõadás Tatabányán Atatabányaihelyiszervezettagjaifebruár25-énazóvárosi közösségi házban gyülekeztek. Nagy érdeklõdés kísérte Németh László bányamérnök szakmai elõadását, melyben az elõadó a Márkushegyi Bányaüzem érdekes aktualitásaiból adottszemelvényeket.mintazüzemtervezésifõmérnöke,bemutattaazelért termelésieredményeket, amagasteljesítményeket,amárlemûveltésaméglefejthetõterületeket.ismertetteafejtésigépesítésfejlesztését,afejtésihomlokhosszmeghosszabbítását, mint termelési koncentrációnövekedést eredményezõ mûszaki megoldást, beszélt aföld alatti sajátosságokróléskülönavízveszélyrõl. Mivel arésztvevõk zöme atatabányai, nagyegyházi, ill. mányi üzemekbõl ment nyugdíjba, nagy érdeklõdéssel figyelték avetítettképeselõadást,különöstekintettelazokraamûszaki újdonságokra, amelyeket újszerûségük és az oroszlányi medence szénelõfordulásához illeszkedõ alkalmazásuk miatt asajátgyakorlatukbólmárnem ismertek. Azelõadóbeszéltabányászathozéskapcsolódótevékenységükhöz tartozó korábbi és anapjainkban megjelenõ, egyre szigorúbb elõírásokat tartalmazó számos jogszabályról is. A környezetvédelemmelkapcsolatostémákésérdekességekbemutatására Bariczáné Szabó Szilviát, a Márkushegyi Bányaüzemgeológusátkértefel. Az elõadás után, az elhangzó kérdések nyomán barátiszakmaibeszélgetésselfolytatódottarendezvény. Németh László Filmvetítés Tatabányán április 1-jén rendkívül érdekes ismeretterjesztõ (megõrzõ) filmet mutattak be Tatabányán az OMBKE TatabányaiCsoportelõadássorozatának keretében. Afilm képanyaga 1986-ban anagyegyházi Bányaüzembenkészült,amelyetaTatabányaiKözösségiTelevíziószakembereiõriztek meg.2009márciusában Bukovszky Zoltán, atv igazgatójaazzal ajavaslattalfordult Szikrai Miklós bányamérnökhöz, hogy érdemes volna aképanyagot értékelni, feldolgozni, és szakmai hanganyaggal, zenei aláfestéssel ellátni. Az ötlet kedvezõ fogadtatásra talált, és rövidesen megalakult Bukovszky Zoltán, Szikrai Miklós, Juhász András és Sóki Imre részvételévelegykiscsapat,akikazarchívanyagotfilmméfeldolgozták. Afilmösszeállítóiatöbbnapotigénybevevõmunkátazért vállalták,mertúgygondolták,hogyjólenne,haa110évestatabányai szénbányászatutolsó negyed évszázadátreprezentáló azeocénprogramkeretébenmegépült NagyegyháziBányaüzem mindennapos élete, kimagasló technikai színvonala megmaradna az utókor számára. Az alkotók hisznek abban, hogy ha néhány évtized múlva az ifjak megnézik ezt afilmet, akkortisztelettelemlékeznek õseikbányászmunkájára,arraa küzdelemre,amelyetatermészetokoztanehézségekellenvívtak,ésaholafeladatotmindigmegoldották. ANagyegyházi Bányaüzem évente 3millió tonna szén, 1milliótonnabauxités40-50m 3 /percivóvíztermeléséreépült. Ecélnak megfelelõen létesültek az F1, V1függõleges aknák, valamint a Nyugat I., Nyugat II. lejtõsaknák. A filmben láthatjuk ezen fõfeltáró bányatérségek és bányabeli vágatok, frontok technikai felszereltségét, amelyek akkor a mélymûvelésû bányák világszínvonalát jelentették. Érzékelhetõ az is, hogy ebben anagy alkotásban atatabányai Szénbányák mûszaki gárdája aktivitással és nagy odaadással vett részt. Aproblémák nem csak abányában, hanem az íróasztalokon,arajzasztalokon ismegoldásttaláltak. Jó látni, felidézni arégi arcokat, aszénporos, sokszor fáradt,demindig lelkesbányászokat. Közülük sokan mondhatják:milyenfiatalokvoltunkakkor!denembaj,hogymegöregedtünk, hiszen szép és tartalmas munkánk volt ott abányában.azértjólenne mintakkor felvennialámpát,amenekülõ készüléket, meghallgatni afelolvasóban amunkabeosztást,akassalleszállniabányába,utazniagumiszalagon,kezelni afüggõsínpályás Scharf szállítóberendezést, az Eickhoff maróhengert, ahidraulikus mûködtetésû önjáró pajzsokat, a láncosvonszolót.milyenjólenneirányítaniadoscojövesztõrakodógépet,aturmag fúrógépet!azutánabányábólkiszállni,csizmátmosni,majd elszívniacigarettát. Milyenjólennemégfiatalnaklenni? ábrándozottaza35 régi bányász szakember, OMBKE tag, akik afilmvetítésen részt vettek. Sokuk munkája, múltja volt ebben az üzemben. Azután kénytelenek voltak felidézni anagyegyházi Bányaüzem1990-esbezárásánakkeserûkényszerûségét.Annálisinkábbsajnáljákabezárást,merta90-esévekreabányaüzemzavartalan mûködését gátló nehézségek (talpduzzadás, hordalékkezelés,vízemelés)végremegoldódtak,kezelhetõvéváltak. Afilmet tartalmazó DVD visszakerülatv archívumába, megõrizveabányászmúltatazutókorszámára,deavetítésen is,akiigényelte,kapottegy-egyingyenespéldányt. Sóki Imre Borbála-bál Tatabányán december 8-án aborbála-napi ünnepségek keretébenimmáron29.alkalommalrendeztemegazombketatabányai Csoportja aborbála-bált. Arendezvényen nem csak tagtársainkvettekrésztcsaládjukkal,hanemvárosunkvezetõi közül is többen megtisztelték az eseményt. Az Árpád Hotel hangulatos Árpád termében, az ízletes vacsora elfogyasztása után,anépházshowformációstáncegyüttesnyitótáncátkövetõen jó hangulatú bálozók koptatták a parkettet, arevanszenekar igencsak kitettmagáért!hajnalig tartott adáridó,ésmindenkinagyon jóléreztemagát. Közben éjfélkor, abányász Himnusz közös eléneklése után, felcsapó lángok kíséretében hagyományosan megérkezettakrampampuli,majdapótvacsoraelfogyasztásátkövetõen értékes tombolatárgyak találtak gazdára. A fõdíj Móser Ernõ fafaragómûvészborbála-szobravolt. Arendezõk elhatározták, hogy a2009. évi jubileumi, 30. Borbála-bált, ha lehet, még színvonalasabb, meglepetésekkel fûszerezettkivitelben rendezikmeg. Dörömbözi Béla Bányabiztonsági szakmai nap Oroszlányban Az évek óta tartó hagyományt folytatva, és az Oroszlányi Szervezet elfogadott programjának megfelelõen, az idei elsõ, tavaszelejiszakmainapotabányabiztonságjegyébenrendeztük Oroszlányon, abányász Klubban. Ezeken aszakmai napokonáltalábankollégáinkmutatjákbeegymásnaksajátszakterületüket, az aktualitásokat, vagy szakmailag elismert elõadóthívunkmeg. Aprogram, szokás szerint, dr.havelda Tamás bányászati igazgató elõadásával indult, aki avértesi Erõmû Zrt. és a MárkushegyiBányaüzem aktualitásaitfoglaltaösszeahallgatóság számára. Az elõadás fontosságát az adta, hogy ahelyi szervezet tagjai ezúton is tájékozódhattak avértkörül kialakult helyzetrõl, asajtóvisszhangokról és ajelenlegi gazdasági helyzet következményeirõl, valamint megismerhették a továbbimûködésérdekében tettlépéseket,terveket. 46 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

49 AzelõadóIzingFerenc Az elõadást követõ szünetben Csermák Hugó tagtársunk, bányaszellõztetési megbízott amárkushegyi Bányaüzemben alkalmazott új, korszerû biztonságtechnikai mûszereket és készülékeket mutatta be, esetleges kipróbálási lehetõséggel. Az újabb mûszerek elsõsorban arégebben nyugdíjas tagtársaink szemét csillogtatták meg, fáradhatatlan érdeklõdésüket jelezveabányászszakmairánt. Anap második elõadásában Izing Ferenc, biztonsági mérnökamárkushegyibányaüzemmunkavédelmitevékenységét ismertette.avetítettképekkel,ábrákkalfûszerezettbemutató azelmúltévekösszehasonlításával,afejlesztésekbemutatásávalésaminõségirányításirendszerbevezetésénekhatásaival foglalkozott. Atombolótavaszellenéresokrésztvevõjevoltaprogramnak, akik az elõadások után zsíros kenyér mellett no meg koccintgatva mégsokáigbeszélgettek. Tóth Zsolt Látogatás a4-es metró építésénél A Tatabányai Helyi Szervezet 25 tagja Bársony László elnökvezetésével2009.április15-énszakmaiprogramkénttájékozódhatott a4-es metró építésének állásáról, körülményeirõl. Nem elõször látogattunk el ametróépítéshez. Korábban az alagútépítõ pajzsot tekintettük meg annak indítása elõtt a Kelenföldipályaudvarnál. Amostani látogatásunk alkalmával afõvám téri állomás építésétnéztükmeg.azállomásszerkezetépítésikivitelezõjea Hídépítõ Zrt. Ametróállomás résfalakkal határolt aknájának mélyítése már befejezõdött, megépültek az alaplemezek az EgyetemésaDunafelõlioldalonis.Aszerkezetkészállomása Duna alá benyúló, különleges technológiával épült alagútrészekkel már készen áll afúrópajzsok fogadására. AFõvám téri állomáson agellért térihez hasonlóan aduna és az épületekközelségekeskenyállomástervezésétindokolta,ésaz ezekbõl kinyúló ún. peronalagutak teszik majd lehetõvé, hogy aszerelvény teljes hosszban megállhasson az állomáson. Egyesszakértõkéstervezõkmenetközbenkockázatosnakítéltékaválasztottépítésimódot,ezértaDunaalábenyúló40méteres peronalagutakat közel 20 méterrel eltolták akálvin tér irányábaannak érdekében, hogyazafolyó medrétõltávolabb kerüljön. Az építés bányászati módszerrel, fagyasztással történt, és amajdani alagutak fölött, aduna alatt egy csövekbõl álló,betonnalkitöltöttacélvédõernyõtalakítottakki. Látogatásunk idején éppen kérdéses volt afolytatás, az alagútépítéstkivitelezõbamcokonzorciumésamegrendelõközöttijogvitamiatt.ajogvitaellenéreazállomásépítéshez kapcsolódó bányászati munkák még folytak, az állomás szellõztetõ-vágatánaklõttbetonozásátismegtekinthettük. Az alvállalkozó Lyukószén Kft. részérõl fiatal bányamérnök kollégánk, Bertók Tamás fogadott és kalauzolta acsoportunkat.kicsiavilág:aföldalattmégvoltmunkatársainkkal,tatabányai bányászokkal is találkozhattunk! Mint õk, mi is reménykedünk,hogyajogvitáknemfognaktovábbijelentõscsúszásokatokozni,és2012-ben márutazhatunka4-esmetrón. Szeremley Géza Elõadás Gyöngyösön Gyöngyösrõl AMátraaljai Szervezet Lignit Baráti Köre szervezésében április21-én ahonvédkaszinóban Hiesz György polgármester Gyöngyösvárosjeleneésjövõje címentartottelõadást. Bevezetõjében elmondta, hogy bár Gyöngyös már tõl bizonyítottan lakott hely volt, hivatalos létezését az május 5-én, Visegrádon kiadott kiváltságlevéltõl számítjuk, azaz most 675 éves. A HieszGyörgy Mátra kapujaként emlegetett város korábban szinte kizárólagcsakamezõgazdaságból élt, de ma már fejlett ipara is van, hogy csak néhányat említsünk: Horváth Intertransport Kft., Stanley Electric Hungary Kft., HBS Precision Components Kft., Baumit Kft., RigipsMátraGyár.Avároslakosságameghaladjaa31ezret. Apolgármester elõadásában amunkahelyteremtéstõl a sportig szinte mindenre kiterjedõ tájékoztatást adott. Elmondta, hogy 2003-tól 2009-ig összesen 1034 lakást építettek avárosban, szólt aközmû- és útépítésekrõl, aszennyvíztelep felújításáról, ahálózat bõvítésérõl részletesen, utcánként elemezte az elvégzett munkákat, beszélt agyöngyöst elkerülõny-iésk-iutakelõkészületeirõl.eredményesnekítéltea segélyhelyettmunkát programot. Azigényesen összeállítottéselmondottelõadástahallgatóság nagy tapssal jutalmazta, és nevükben esorok írója köszöntemeg.azelõadáshozhozzászóltak,ill.kérdésekettettek föl: Gubis János, Oláh Sándor,Füleki Menyhért, Nagy László, Fehér Miklós, Pribula Nándor,Karacs Imre, Túri Elemér,Varga József,dr.SzabóImre. Apolgármester Gyöngyös város bora címkéjû palackokbólkínáltameg ajelenlévõket. Dr.Szabó Imre BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 47

50 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon! id.lengyel Sándor okl.bányageológusmérnök,okl.bányagazdaságimérnök2008.augusztus26-ántöltötte be75-ikéletévét.(köszöntésekézbesítésihiba miattmaradtel. szerk.) BekeImre okl.bányamérnök,közgazdász február4-éntöltöttebe70-ikéletévét. PergerIstván okl.bányamérnökfebruár 6-ántöltöttebe80-ikéletévét. Varga-KovácsKároly bányagazdaságiüzemmérnökfebruár12-éntöltöttebe75-ikéletévét. Schmidt József okl.bányamérnökfebruár 14-éntöltöttebe75-ikéletévét. Dr.KissAntal okl.építõmérnökfebruár16-ántöltöttebe70-ikéletévét. MartonKonrád okl.gépészmérnökfebruár17-éntöltöttebe75-ikéletévét. KozmaDénes okl.bányamérnökfebruár 21-éntöltöttebe70-ikéletévét. CsomósImre okl.bányagépészmérnökfebruár23-ántöltöttebe75-ikéletévét. Szõke Géza okl.gépészmérnökfebruár23-ántöltöttebe75-ikéletévét. Fölföldy László okl.vegyészmérnökfebruár24-éntöltöttebe75-ikéletévét. CsabayÁkosokl.gépészmérnök,elektromérnökfebruár28-ántöltöttebe85-ikéletévét. Tóth-ZsigaJózsef okl.geológusmérnökmárcius1-jéntöltöttebe75-ikéletévét. Cseh Béla okl.villamosmérnökmárcius 1-jéntöltöttebe75-ikéletévét. Sztari Miklós okl.bányamérnökmárcius4-éntöltöttebe85-ikéletévét. SasváriGéza technikusmárcius7-éntöltöttebe75-ikéletévét. ErdõsJózsef okl.bányamérnökmárcius19-éntöltöttebe80-ikéletévét. ForgácsLászló okl.gépészmérnökmárcius22-éntöltöttebe75-ikéletévét. BurjánAndor okl.bányamérnökmárcius26-ántöltöttebe75-ikéletévét. Tóth Sándor okl.erdõmérnökáprilis1-jéntöltöttebe80-ikéletévét. HarnosJános okl.geológusmérnökáprilis4-éntöltöttebe80-ikéletévét. BuránszkyIstván okl.bányamérnökáprilis 4-éntöltöttebe75-ikéletévét. MészárosLászlóné okl.bányagépészmérnökáprilis8-ántöltöttebe85-ikéletévét. Raáb Ferenc okl.bányamérnökáprilis 8-ántöltöttebe80-ikéletévét. FuchsGyörgy bányatechnikusáprilis14-éntöltöttebe75-ikéletévét. KántorMiklós okl.villamosmérnökáprilis 22-éntöltöttebe70-ikéletévét. HarastaTamás okl.villamosmérnök,energetikus április24-éntöltöttebe70-ikéletévét. Borsik Jenõ okl.bányamérnökáprilis 25-éntöltöttebe75-ikéletévét. SzabóFerenc okl.bányamérnökáprilis 28-ántöltöttebe70-ikéletévét. Véber Ferenc okl.bányamérnökáprilis 29-éntöltöttebe70-ikéletévét. LockerJózsef okl.villamosmérnökáprilis 30-ántöltöttebe75-ikéletévét. AdorjánGizella bányatechnikusmájus 4-éntöltöttebe75-ikéletévét. CsonkPéter bányagazdaságiüzemmérnökmájus7-éntöltöttebe70-ikéletévét. BaranyaiLajos bányatechnikusmájus 8-ántöltöttebe70-ikéletévét. Gieth Ferenc okl.bányagépészmérnökmájus9-éntöltöttebe80-ikéletévét. Dr.Urbán Gábor okl.közgazda május9-éntöltöttebe75-ikéletévét. NémethKálmán okl.bányamérnök,okl.földmérõmérnökmájus 14-éntöltöttebe75-ikéletévét. BányászJános okl.bányamérnökmájus25-éntöltöttebe90-ikéletévét. Novák Géza bányatechnikusmájus 26-ántöltöttebe75-ikéletévét. MátsayLászló bányagazdaságiüzemmérnökjúnius3-ántöltibe90-ikéletévét. Kamondy Jenõ okl.gépészmérnökjúnius3-ántöltibe70-ikéletévét. VargaTibor technikusjúnius 8-ántöltibe70-ikéletévét. SzeghõÁrpád okl.bányagazdászjúnius9-éntöltibe80-ikéletévét. MedvesiIstván okl.bányamérnökjúnius10-éntöltibe80-ikéletévét. GöncziJános okl.bányagépészmérnökjúnius13-ántöltibe75-ikéletévét. HegedüsCsaba okl.bányamérnökjúnius13-ántöltibe75-ikéletévét. Kun Zoltán okl.bányamérnökjúnius14-éntöltibe70-ikéletévét. Molnár László okl.bányamérnök,tiszteletitagjúnius15-éntöltibe85-ikéletévét. Varga László okl.bányamérnökjúnius15-éntöltibe75-ikéletévét. Keszei Zoltán okl.vegyészmérnökjúnius21-éntöltibe75-ikéletévét. NémethGyörgy okl.bányamérnökjúnius23-ántöltibe70-ikéletévét. Dr.SzabóImre okl.bányamérnök,munkavédelmiszakmérnök,tiszteletitag június 26-ántöltibe75-ikéletévét. ZázriveczLászló okl.bányagépészmérnökjúnius27-éntöltibe70-ikéletévét. Sztraka Lajos okl.gépészmérnökjúlius 2-ántöltibe75-ikéletévét. MayerLászló okl.bányamérnökjúlius2-ántöltibe75-ikéletévét. 48 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

51 JuhászFerenc bányaiparitechnikusjúlius4-éntöltibe70-ikéletévét. SzabóKároly okl.villamosmérnökjúlius5-éntöltibe75-ikéletévét. Lohrmann Keresztély okl.bányamérnök,tiszteletitagjúlius 7-éntöltibe85-ikéletévét. NagyFerenc bányaiparitechnikusjúlius8-ántöltibe70-ikéletévét. Kárpáty Lóránt okl.bányamérnök,tiszteletitagjúlius 13-ántöltibe85-ikéletévét. Vass János okl.bányamérnökjúlius14-éntöltibe75-ikéletévét. Matyisin Ferenc bányatechnikus,munkavédelmiszaktechnikusjúlius14-éntöltibe70-ikéletévét. Mester György okl.bányamérnökjúlius18-ántöltibe80-ikéletévét. CsenkiMihály bányatechnikusjúlius19-éntöltibe80-ikéletévét. TéreiTibor gépésztechnikusjúlius19-éntöltibe80-ikéletévét. Jäger László okl.bányamérnökjúlius19-éntöltibe70-ikéletévét. Mákos Nándor bányagazdaságitechnikusjúlius20-ántöltibe70-ikéletévét. HajnalTibor bányatechnikusjúlius24-éntöltibe85-ikéletévét. VedrõdiAntal okl.bányamérnökjúlius26-ántöltibe75-ikéletévét. Beck József okl.bányamérnökjúlius31-éntöltibe70-ikéletévét. EzútongratulálunktiszteltTagtársainknak,kívánunk mégsokboldogszületésnapot,jóegészségetés jószerencsét! id.lengyelsándor BekeImre PergerIstván Varga-KovácsKároly SchmidtJózsef Dr.KissAntal KozmaDénes MartonKonrád CsomósImre SzõkeGéza FölföldyLászló CsabayÁkos Tóth-ZsigaJózsef SztariMiklós Cseh Béla BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 49

52 SasváriGéza ErdõsJózsef ForgácsLászló BurjánAndor Tóth Sándor HarnosJános BuránszkyIstván MészárosLászlóné RaábFerenc FuchsGyörgy KántorMiklós HarastaTamás BorsikJenõ SzabóFerenc VéberFerenc LockerJózsef AdorjánGizella CsonkPéter BaranyaiLajos Gieth Ferenc Dr.Urbán Gábor NémethKálmán BányászJános MátsayLászló NovákGéza 50 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

53 KamondyJenõ VargaTibor SzeghõÁrpád MedvesiIstván GöncziJános HegedüsCsaba Kun Zoltán MolnárLászló VargaLászló KeszeiZoltán NémethGyörgy Dr.SzabóImre ZázriveczLászló SztrakaLajos MayerLászló JuhászFerenc SzabóKároly LohrmannKeresztély NagyFerenc KárpátyLóránt VassJános MatyisinFerenc Mester György TéreiTibor CsenkiMihály BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 51

54 JägerLászló MákosNándor HajnalTibor VedrõdiAntal BeckJózsef Személyi hír Kroszner László tagtársunk, adorogi Szénbányák volt vezérigazgatója 2008 Borbála napján Tatabányán, ahagyományos ünnepiközgyûlésen EzüstTurul Díj kitüntetésben részesült. Akitüntetéshezezúton isgratulálunk,továbbijóegészségetkívánunk! Dorogi Csoport, Szerkesztõség Könyvismertetõ, lapszemle Vízerõmû vagy vízi erõmû Napjainkban is számos esetben pongyola megfogalmazás látnapvilágotetémában.sajnosamédiazömemaistévesen fogalmaz etéren.azmtamár35 éveállástfoglalt Kerényi A. Ödön javaslatára a vízerõmû kifejezés, egybeírt, fõnév jellegûhasználatánakhelyességemellett,szembena vízierõmû jelzõskifejezéssel. AzMTAMagyarÉrtelmezõSzótár2003.évimásodikkiadása(p.: 1478.) is tartalmazza ahelyes szóhasználatot, ahol a víz címszó alatt avízerõmû mûszaki kifejezést a víz mozgási energiáját villamos energiává alakító létesítmény -ként értelmezi. Természetesen van vízi erõmû is egy hajó pl. atom-, szén-,olajerõmûkéntértelmezve,jóltükrözi,hogyolyanvízen úszó erõmûrõlvanszó,amelyahajó energiaforrása. Elektortechnika 2008/9. Dr.Horn János Ageotermikus energia Napjaink egyik legizgalmasabbtémájávalkomplexen foglalkozik Mádlné Szõnyi Judit a közelmúltban megjelent, A geotermikus energia (készletek, kutatás, hasznosítás) címû 144oldalaskönyve. Akönyvhatérdemifejezetettartalmaz,amelyetageotermiában használt és akönyvben szereplõ fizikai mennyiségek jegyzéke, valamint az angol szakkifejezéseket is tartalmazó tárgymutató egészít ki. Számos,avilág különbözõ országából és Magyarországról származó példa szemlélteti a tárgyalt témaköröket. Akötet forrásjegyzékében több mint kétszáz folyóiratcikk, könyv és számos internetes szakmai oldal is szerepel. Külön érdeme, hogy ezen anyagok több mintfele a év után íródott. Az ábrák, fényképek, táblázatok kiváló színesnyomdatechnikávalkészültek. Nem kell jobb ajánlás ezen könyvnek, mint amit többek között Prof.Dr.HorváthFerenc, azelteföldrajz-ésföldtudományi Intézet igazgatója fogalmazott meg, mely szerint Mûfajáttekintvenehezenmeghatározhatóazírás:nemigazi tankönyv és távolról sem kézikönyv, de hiánypótló munka a hazai könyvpiacon. Éppen amûfaji besorolhatatlanság teszi alkalmassá,hogyírójaszándékávalösszhangban megvalósítsa aszéleskörû ismeret-közvetítést. Akönyvetajánlomnemcsakatémávalközvetlenülfoglalkozószakembereknek,hanemgazdaságpolitikusoknak,politikusoknak azért, hogy megismerjék ezt anagyon fontos energiafajtát, hiszen nagyon sokszor halljuk, hogy Magyarország termálvíz nagyhatalom az ûr viszont óriási apamfletek és a lehetõségeket felvállaló, azokkal tudatosan élõ, aktív cselekvésközött. Anyomdai munka agrafon Kiadó dolgozóinak igényes,magasszínvonalúmunkájátdicséri.akönyvmegrendelhetõazeltettkföldrajzésföldtudományiintézeteáltalánosésalkalmazottföldtanitanszékén. Dr.Horn János Kiállítás vezetõ februárban megjelent atatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeuma kiállításának vezetõje, harmadik, bõvített kiadása. Aszép kivitelû kiadvány több mint egy tárlatvezetõkatalógus.78oldalon,93képenmutatjabeamúzeumtárgyaitésaskanzenmindennapiéletét.rövidleírásokbanolvashatunktöbbek között abányászatról, abányárólésaföld alattimunkáról, azerõmûtörténetérõl, abányászlakásokról, a MesterségekHázáról, aziskolamúzeumról, askanzenbenrendezettmûvészetitáborokról, akortársmûvészetiszoborkertrõl, a bányászhagyományokról, és hagyományõrzõ programokról, aszabadtéribányászatimúzeumalapítványról. Aharmadikkiadástámogatóivoltak: MagyarBányászatiés Földtani Hivatal, Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány, Tatabányai ErõmûKft,Észak-Dunántúli VízmûZrt. Stuber György 52 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

55 Hazai hírek Bányászkatasztrófa áldozataira emlékeztek Ajkán Ajkavároskörnyéke az ajkai szénbányászat történetének legszomorúbbeseményéreemlékezettjanuár14-én.100évvel ezelõtt, január14-én 55 ajkai bányász vesztette életét a bányábankeletkezetttûzokoztavészhelyzetben. Azajkaibányászatelkezdésekapcsolatbahozhatóazzala nagy ipari fejlõdéssel, amely az 1867-es kiegyezést követõen hazánkban megindult. Ez késztette arra Puzador Gyula ajkai földbirtokost, hogy abocskorárokban talált szénkibúvásról szakértõi véleményt kérjen Hantken Miksa híres geológustól. Areményt keltõ pozitív szakmai vélemény hatására indult megazajkaiterületszénkutatása,feltárása banmár242fõbányásztalkalmaztak,azévestermelés42.000tonnavolt.Akövetkezõévtizedekbennõttatermelésésafoglalkoztatottak számais benmélyítettékleaRietmüllerÁrmin bányaigazgatóról elnevezett 128 m-es Ármin aknát, melyre még fa aknatoronykerült.aszállítástamaisláthatóikergõzgépesaknaszállítógépvégezte.azaknától200m-reépültaza80mmélylégakna, melynek alsó szintjén történt atömegbaleset. Az ún. Kis Erõmûben termelt egyenáramot Csingervölgytõl külszínivezetékkeljuttatták elazármin aknáig, majd aföldalá, ahol alégakna ventilátorát, és kisebb-nagyobb szivattyúkat mûködtetett. Alégaknát és az Ármin aknát ereszke kötötte össze,középen légajtóvaltereltékelalégáramot ban abányakorszerûsítésének eredményelett,hogy már 650 bányászt alkalmaztak és atermelés is emelkedett: tonnáttermeltek. Abaleset napján areggeli órákban az egyik gépkezelõ megolajozta alégakna faburkolatú ventilátorának hajtómûvét.távozásautánrövididõmúlvanégyaknászfelvigyázónyitottbeaventilátorhoz.nyíltlángúolajmécsesükkelvizsgálták, hogy milyen jól mûködik. Utánuk kis idõ múlva visszatért a gépkezelõ, ám amikor alégakna ajtaját kinyitotta, már izzott aventilátor faburkolata. Leállította aventilátort, ami azzal járt,hogyhatalmasfüsttömegzúdultoda,éseloltottaalámpáját.agépkezelõpánikbaesett,ésasötétbenrohantafõereszkénárminaknafelé,nyitvahagyvamagautánafõereszkelégajtóját.ígyszabadonáramolhatottafüst,aszennyezettlevegõ az Ármin akna felé. Amunkahelyen dolgozókat kiáltozással értesítettékaveszélyrõl,ésmegkezdõdöttazemberekkiszállításaakülszínre.aszállítókas8embertszállíthatott,ám10-11 embertolakodottbele.egyilyenszállításimenetsoránkétbányászrosszullett,elájultésakas,valamintazácsolatközébeékelõdvemegállítottáktestükkelazaknaszállítást.ígytörtént, hogyakasbanésazaknarakodónnagyfüstben várakozóknak reményüksemmaradtatúlélésre.atársadalmatnagyonmegrendítetteatragikusesemény,adevecserijárásésamegyevezetõi adománygyûjtést szerveztek ameghalt bányászok családjai számára. Még Ferenc József császár is komoly összeget adott magánemberként, az Amerikában élõ Döbrösy Károly kolontárikovácsmesterpedigottszervezettgyûjtést.az55áldozat közül 24 volt csingervölgyi, atöbbiek akörnyezõ kistelepülésekrõljártak abányába. Talán eszomorú tragédiának is köszönhetõ, hogy néhány éven belül korszerûsítették abányaüzemet re felépül a kiégett légakna helyett acservári légakna és Ármin akna faszerkezetû tornyátacéltoronyracserélték. 100évvelazeseményutánazajkaibányászéshagyományõrzõszervezetekemléküléssel,koszorúzásokkalésemléktábla avatásokkal hajtottak fejet atörténelmi Magyarország másodiklegnagyobbbányakatasztrófájának 55áldozataelõtt. Az emlékülés abányászhimnusszal kezdõdött apadragkúti Bányász Férfikórus elõadásában. Németh Frigyes vezérigazgató,levezetõelnöküdvözlõszavaiutángyászzenekíséretében Horváth Károly bányamérnök felolvasta az 55 áldozat nevét, amit arésztvevõk abányászok emléke elõtttisztelegve felállva hallgattak végig. Ezután akórus rövid mûsora, majd RédlingNikoletta szavalatakövetkezett. Az elsõ elõadást Gazdag György bányamérnök, az Ajkai Bányaüzem nyugalmazottfõmérnöketartotta.akorabelibányahatóságivizsgálatijelentésalapjánrészletesenismertettea bányafelépítését,technikaikörülményeit,abekövetkezettkatasztrófa lefolyását, az elhárítás során megtett bányamûszaki ésegyébintézkedéseket,elemezveazok tanulságait. KerekesÁrpád bányamérnök,padragbányanyugalmazott igazgatójaelõadásábanelemezteabalesetidõpontjábanfennálló bányabeli viszonyokat, társadalmi körülményeket. Tényekkelcáfoltamegelsõsorbanakorabelisajtó,deegyesszakmai körök általis terjesztett feltevéseket, miszerint akatasztrófa abánya technikai fejletlensége, vagy mulasztások sora miatt következett volna be. Beszámolt arról is, hogyan gondoskodtak ahátramaradottakról részben abányatulajdonos által adományozott, részben pedig aszéleskörû társadalmi összefogással gyûjtött pénzekbõl. Bemutatta Riethmüller Károly bányaüzemvezetõfelügyelõ életútjátéstevékenységét akatasztrófafelszámolásasorán. Pászti Tibor mûszakiszakértõlokálpatriótakéntfelkutatta az 55 áldozat nyughelyét, családi körülményeit, személyes adatait.elõadásábanerrõladottszámot.megtudhattuk,hogy az55áldozat közül46 sírhelyeismert, és 43síremlékemeg is van. Azokat aleszármazottak, vagy ahelyi hagyományõrzõ szervezetekgondozzák. SchwartzBéla országgyûlésiképviselõ, avárospolgármestereszóltabányászatajkavárossáválásában betöltöttfontos szerepérõl.hozzászólásátamegjelentemlékkönyvhözírtelõszó idézettelfejeztebe: Bányász-elõdeink méltó emlékmûve magaaváros:azajkaiszénfelszínrehozásatettenaggyáakis agrárfalut.mostaszomorú,századikévfordulóniskegyelettel hajtunkfejetazármin-aknaibányaszerencsétlenségáldozatai elõtt. GyõrSándor, abányászokértalapítványelnökefelolvasta Rabi Ferencnek, a Bánya és Energiaipari Szakszervezetek elnökének üdvözlõ levelét. Nagy Lajos, azajkaibányászati Múzeum vezetõjebemutattaazáltalaszerkesztett,ezenalkalomramegjelentetett Az ajkacsingeri siralomvölgy c. emlékkönyvet. Kiadását amagyar Bányászati és Földtani Hivatal, Veszprém Megye KözgyûléseésAjkaVárosÖnkormányzatatámogatta. BlaskóSándor, apadragibányászhagyományõrzõkörelnöke beszélt atragédiához kapcsolódó családi kötõdéseirõl. Megköszönteamegemlékezõrendezvényekszervezésébenés lebonyolításában résztvállaló személyek,egyesületek, szervezetek,éskülönazemlékülésrendezésétéslevezetésétisvállaló Bakonyi Erõmû Zrt., és személy szerint Németh Frigyes vezérigazgatótevékenységét. Az emlékülés bezárása után arésztvevõknek aszervezõk átadtákazemlékkönyv1-1példányát.rövidvendéglátásután autóbuszbaültek, és Ajka-Csingervölgybeutaztak, ahol akápolnánálbányászhimnuszharangjátékésatoronybanelhelyezett,bányászmotívumokkaldíszítettóraavatásárakerültsor. Anéhányévemegépültésfelszenteltkápolnabejáratánál Barcánfalvi Zsuzsa, arendezvényt szervezõ Csingervölgyért Egyesület elnöke köszöntötte az összegyûlteket. Gazdag György bányamérnök, azegyesület tagjaröviden megemléke- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 53

56 zettaszázévetörténttragédiáról,majdismertetteaharangjátékésazóramegvalósításánakkörülményeit.elmondta,hogy aharangjáték döntõen abányászok adakozásából, atoronyra felszerelt óra pedig amagyar Bányászati és Földtani Hivatal általbiztosítottpályázatipénzbõl,azegyesületszervezésében, ésabercsényimiklósszakiskolakivitelezésébenjöttlétre.ezt követõen Schwartz Béla polgármester és Gazdag György felavattákazújlétesítményeket. Anap eseménysorának befejezéseképpen az áldozatok emlékérerendezett kiállítás megnyitójárakerült sor avárosi Mûvelõdési és Szabadidõ Központban. Akiállítás alapját a korábban Pászti Tibor általkészített,azáldozatoknyughelyeivelésazeseményekbemutatásávalfoglalkozó Siralomvölgy c. kiállítás képezte. Az anyagotaz elmúlt évben atragédiával érintettkörnyékbelitelepüléseken ésvárosrészekbenmárbemutatták. Arendezõk ez alkalomra szakszerûen kiegészítették amég fellelhetõ családtagoktól beszerzett korabeli levelekkel, néhány bányász relikviával. A kiállítást Gyõr Sándor nyitottameg,majd PásztiTibor bemutattaatablókonésavitrinekben látható dokumentumokat. Egyben köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik alétrehozásában segítséget nyújtottak. Aszépszámúérdeklõdõ,köztesokfiatalezutánmegtekintette akiállítást. Amegemlékezõ események január 16-án koszorúzásokkalésemléktáblaavatássalfolytatódtak. Akörnyezõ települések áldozatainak emléknapján abódéérthagyományõrzõegyesülettagjaiésatelepülésrészlakói megkoszorúztákaborbálanapkoravatott,magyarbányászatiés Földtani Hivatal segítségével létesítettemléktáblát abódéitemetõben,ésazittnyugvónyolcáldozatsírját. Ugyancsakenaponkerültsoratragédiacsékutiáldozatai emléktáblájánakavatásáraacsékutitemetõben.azünnepség résztvevõit Paksa Jenõ, a Csékuti Baráti Kör elnöke köszöntötte, majd Pölczmann István bányamérnök, a Veszprémi Szénbányák volt vezérigazgatója mondott avató beszédet. Részletesen beszéltaszázévvelezelõtti tragédiáról,külön ismertetteakétcsékutiáldozathalálának körülményeit. Végül felhívtaajelenlévõkfigyelmétarra,hogyakétáldozatmellett amainapon azittnyugvó továbbihétbányászáldozatraiskegyelettelemlékezzünk.ajelenlévõkazemléktáblaleleplezése utánelhelyeztékakegyeletésamegemlékezéskoszorúit.koszorúthelyeztek elaleszármazottak képviselõi,acsékutibarátikör,apadragibányászhagyományõrzõkörésabódéért Hagyományõrzõ Egyesület képviselõi. Az esemény apadragi BányászKultúrotthonban barátibeszélgetésselzárult. Január 17-én koszorúzással emlékeztek Ármin-aknán, a tragédiahelyszínén,aszállítóaknaházfalánelhelyezettemléktáblánál. Amegjelenteket abányászhimnuszelhangzása után Blaskó Sándor köszöntötte,majdaz55áldozatemléktáblájánál koszorút helyezett el: a Bakonyi Erõmû Zrt. részérõl Németh Frigyes vezérigazgató, Puskás Károly osztályvezetõ,ajkaváros Önkormányzata részérõl Utassy István, Gerencsér Hilda, Dorner László önkormányzati képviselõk, az EUROINVEST Zrt. részérõl Tóth Csaba és Nagy Károly felügyelõ bizottsági tagok, abányász szervezetek és hagyományõrzõ egyesületek részérõl: GyõrSándor,BábicsGábor,BarcánfalviZsuzsa,Paksa Jenõ, Horváth Károly, az OMBKE bakonyi csoportja és a Veszprémi Bányakapitányság részérõl: Rácz Gyula, a VeszprémMegyeiHonismeretiEgyesületrészérõl: NagyLajos. Ugyancsak enapon koszorúzás és megemlékezés volt a felsõcsingeritemetõben. Aközpontitemetésnapjának századik évfordulójánazitt nyugvó 24 halott sírja fölé emelt obeliszk elõtt GerencsérHilda önkormányzatiképviselõ emlékezettaszörnyûtragédiáról. A felsõcsingeritelepülés márnem,csak annak régi temetõjelétezik.atemetõtacsingervölgyértegyesülettagjaiésmássegítõkész emberek kitakarították, gondozzák, ami továbbra is az utókor kötelessége marad. Az emlékmûnél koszorút helyeztek el az Önkormányzat és acsingervölgyért Egyesület képviselõi, majd arésztvevõk meggyújtották az emlékezés gyertyáit. Január18-án,vasárnapistentiszteletettartottakacsingervölgyi kápolnában, az áldozatok emlékére. Tiszta Zsolt lelkipásztorméltóképpen megemlékezettazelhunytakrólésanéhai ajkai bányászatról. Az istentisztelet végén arésztvevõk meghallgatták anéhány napja felavatott harangjátékot, így tisztelegve a133 éves ajkai szénbányászat áldozatainak emlékeelõtt. Horváth Károly,Kozma Károly Energetikai konferencia A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ)2009.február4-énaFortunaSzállóMátyásrendezvénytermében tartotta meg a Hogyan tovább az Európai Unióban címû elõadásésvitasorozatkeretébennegyvenkettedik konferenciáját melyen az OMBKE Bányászati Szakosztály tagjai közül dr.gál István, dr.horn János, dr.matyi SzabóFerencés dr.vojuczkypéter isrésztvett. Akonferenciatémája Magyarországenergiahelyzetének vizsgálata az európai követelményeknek megfelelõen, különös tekintettel avillamos energia és agázenergia biztosítása területén volt.az elõadást Hegedûs Miklós a GKI GazdaságkutatóZrt.ügyvezetõ igazgatójatartotta. Akorreferátumokat Cserháti András apaksi Atomerõmû Zrt. mûszaki-gazdasági tanácsadója, és Csallóközi Zoltán a FÕGÁZ Csoportigazgatójatartotta. Dr.Horn János 54 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

57 Színesfémérc kutatások Rudabányán Van új anap alatt új felfedezések küszöbén Rudabánya címmel tartott közös konferenciát amiskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kara Ásványtani-Földtani Intézete, az MTAMAB bányászati, földtudományi, környezettudományi szakbizottsága és amagyarhoni Földtani Társulat északmagyarországiterületiszervezeteésamagyarmérnökkamara megyei szervezete, arotaqua Kft. és apólus Kincs Zrt március6-án pénteken amiskolciegyetemen. Akonferencia iránt olyan nagy elõzetes érdeklõdés mutatkozott,hogyazegyetemlegnagyobbelõadójátkellettigénybe venni. Arendezvényen végül több mint 150 résztvevõ volt jelen. Közöttük volt Szobota Lajos, a város polgármestere, és Hernyák Gábor, Harnos János, abezárt ércbányák egykori földtaniszolgálatának nyugdíjasszakemberei. Az eseményt dr.bõhm József, akar dékánjanyitottameg. FöldessyJános a2007-benkezdõdõkutatásiprojektindítékairól, gazdasági eredményeirõl, Hadobás Sándor (Rudabányai Bányászattörténeti Múzeum) abányászattörténetérõl tartott bevezetõ elõadást. Less György aterület nagyszerkezeti kapcsolatait mutatta be. Németh Norbert ahelyi földtani és szerkezeti viszonyokról, Kupi László azércesedési szakaszokról, s akeletkezési modellrõl alkotott munkaközi képrõl adott ismertetõt. Akövetkezõ blokkban ageokémiai kutatások eredményeirõl GergesAnita számolt be. Németh Norbert akolorimet- riás terepi módszerek alkalmazását mutatta be ahigany és cink dúsulások terepi kimutatásának példáin. Szakáll Sándor az ezüst elõfordulásának ásványtani hátterét világította meg. MarosGyula azokrólakísérletekrõladottszámot, amelyetaz IMAGEOmagszkenner spektrométerrudabányai,érckutatási alkalmazásával végeztek. Az elõadássorozatot apóluskincszrt.képviseletében VargaIstván elõadásazárta,abarit- mix termékekbõl készítendõ nehézbeton technológiák bemutatásával. A2007 óta folyó kutatások arudabányai lelõhely színesfémérc potenciáljának felderítésére irányulnak, és jelentõs Cu-Pb-Zn-Ag ércesedés felderítéséhez vezettek. Akutatások immár az úgynevezett elõkészítésiszakasszalfolytatódnak,és kapcsolódnak az ércbányászat melléktermékeinek tekinthetõ egyéb haszonanyagok pl. abarit felhasználásárapárhuzamosan folyó kutatásokkal. Az érckutatási munkákat az ME Ásványtani-Földtani Intézetében, FöldessyJános professzor irányításával a közelmúltban végzett mérnökök, azintézetfiatal oktatói, hallgatói ésipariszakemberek karöltvevégzik. Napló FJ Van még energiánk? Kutatások ametanol energetikai alkalmazására Az év végi ünnepek után az új évben energiaválságra ébredtünk akülföldi gázszállítások korlátozása, hiánya miatt. Ebben az évben tehát ismét átélhettük energiaellátásunk kiszolgáltatott helyzetét, amit apiacgazdaság törvényein megkötöttüzletiszerzõdések nem tudnak megakadályozni. Ilyenkorkínosan kérdezzük egymást,van mégenergiád? Hogyan lehetneebbõlacsapdahelyzetbõl kimozdulni? A rendszerváltozás óta országunk politikai és gazdasági vezetõi azenergiakérdésselnemfoglalkoztak.arendezéslépéseiidõés pénzigényesek, de acivilizált világ energia nélkül nem tud létezni,tehátakérdésnemhalogatható. A magyar származású, Amerikában élõ Nobel-díjas Oláh György professzor 2008-ban ismertette itthon tudományos, szakmaikörökbenésamédiákonkeresztül(nagyinternetháttérrelis)amagyarnyelveniskiadottkönyvét: Kõolajésföldgáz utánametanolgazdaság. Avezetéséveldolgozódél-kaliforniai egyetem Szénhidrogénkutató Intézete évek óta kutatja, hogyanlehetszénhidrogéneknélkül,másenergiahordozókkal kiszolgálniföldünkenergiaigényétésfeldolgozniakeletkezett szén-dioxid gázt. Tudományos kutatásuk a feladatra talált megfelelõ anyagot,ametanolt. A metanol, metilalkohol (faszesz) színtelen, vízben és benzinben könnyen oldódó folyadék, mivel oxigéntartalmú vegyület,akárosanyagkibocsátásakedvezõ.eztazanyagotismerik,avegyiparhasználja,avilágon évente30-40milliótonnát gyártanak. Ametanolt az ipar szintézisgázból termeli, ez szén-dioxid, hidrogén és szén-monoxid keveréke, de elõállíthatószén,koksz,földgáz,kõolaj,aszfalt,biomassza,mezõgazdaságiésvárosihulladékból.azerõmûvek,ipartelepekkéményénkiáramlószén-dioxidgázisfelhasználhatómetanolgyártására.azenergiahordozókszállításánálanagytengeriésszárazföldiútvonalakon ametanolegyszerûbben szállítható. Külföldi hírek Aszénhidrogénektõlfüggõségünkcsökken,haaközlekedésbenésszállításbaneztazanyagothasználjuk.Agépjármûvek ilyen üzemanyagraviszonylag egyszerûen átalakíthatók. Akutatások az emberi kultúra és atermészet páratlan kapcsolatáthozták.akutatókmegjelöltékazemberföldiéletét biztosító energia zavartalan ellátásának módját. Az eddig használt, szén, kõolaj, földgáz keletkezésében azember semmitnemtett,örült,amikormegtalálta,mertezekaz energiasûrítmények táplálták amozdonyt és agépkocsit, és ezek hasznosabbak voltak, mint amegtalálás elõtt használt szekér ésvitorláshajó.anap még4-5milliárd évigsütnifog,ésküldi aföldreazenergiát.aklímaváltozástokozó szén-dioxid nem kívánatosmennyiségbenkezdalevegõbenhalmozódni.ametanol elõállításához szén-dioxid kell, ami hidrogén jelenlétébenválikmetanollá.szén-dioxidvanalevegõben,ahidrogént tengervízbõl vízbontással kaphatjuk (iskolai kísérletekbõl ismerjük). Az így gyártott metanolt most már energiahordozókénthasználva(elégetve)megintszén-dioxidkeletkezik,de ezt már agyártásban újra fel lehet használni. Ezt akörfolyamatotnevezteel akutatócsoportmetanolgazdaságnak. Akutatócsoportmaazon dolgozik,hogyezagyártásgazdaságos legyen (a levegõ szén-dioxid tartalma 0,3%). Megnyugodhatunk tehát, hogy földünkön az életünkhöz tartozó energiabázis létezése nincs veszélyben, tehát nem kell vizionálni olyan helyzetet, amely az energia hiányával keletkezne. Ezzel párhuzamban megoldódik földünk melegedését okozó szén-dioxid gáz nemkívánatos halmozódása, megnyugtatóan rendezõdhetne tehát afelmelegedés problémaköre. Unokáinknaknemkisfeladatalesz,hogyezacsodálatoshumángondolat és tudományos eredmény az õéletükben az emberiség javára realizálódjon. Izlandon az elmúlt évben elkészült egy metanolgyár. Kínában 2millió t/év gyártási kapacitással 100 dbmetanolgyártóüzemberuházásáttervezikszénbázisra.azt hiszemérdemesezekenelgondolkozni. Huszár László okl. villamosmérnök BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 55

58 Avasérc bányászata 2007-ben Vállalat Ország Termelés(Mt) 1. Vale(CVRD ) Brazília Rio Tinto Nagy-Britannia BHPBilliton Ausztrália SAIL,NMDC India ArcelorMittal Nagy-Britannia Metalloinves Oroszország 40,9 7. Anglo American Dél-Afrika 32,4 8. Cleveland-Cliffs USA 31,2 9. LKAB Svédország 24,7 10. Ferrominera Venezuela 22 Atízlegnagyobbösszege 829,2 Avilág össztermelése 1635 Engineering and Mining Journal, szeptember Bogdán Kálmán Lappföldi lehetõségek AzAgnico-EagleMines(finn)vállalatlappföldikutatásai avégéhez közelednek, és az eddigi eredmények szerint igen kedvezõsikerrel.akutatásiterületközpontjakittilaaranybányafinnországészakiterületén. A vállalat közlése szerint az arany és a réz övezet (greenstone belt) a norvég tengerparttól kezdõdik, majd Svédországon ésfinnországon áthalad ésoroszországbanér véget. Ez az övezet teljesen hasonló az ausztráliai, az északamerikaiésazafrikaiövezetekhez.kittiliábanrézésaranytelepek vannak, mint pl. Pahtohavare (Cu, Au), Viscaria (Cu, Au), Kautokeino (Cu, Au), Saattopora (Au) és Pahtavaara (Au)térségeiben. Atermelésekmegkezdéséig2009-benmégtovábbikutató fúrásokat össz.65km-t fognak lemélyíteni. Engineering and Mining Journal, február Bogdán Kálmán Aszaúdiak kanadai vasércet vásárolnak Az Al-Tuwairqi Csoport, melynek székhelye Szaúd-Arábiában, Dammanban van, megállapodást kötött akanadai NewMilleniumCapitalCorp.-alévenkénti3Mtvasércvásárlására. Az Al-Tuwairqi Cs. jelenleg évente 1,5 Mt nyersvasat állít elõ.avállalatcsoportarratörekszik,hogy kiterjesztimûködését Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségben, Bahrainban, Egyiptomban és Pakisztánban. Aterveik szerint csakszaúd-arábiábananyersvastermelését2011-igévi6mtrafogjákemelni. Engineering and Mining Journal, szeptember Bogdán Kálmán ARio Tinto kapacitást növel AkanadaiRioTintovállalat2008.októberbenbejelentette,hogytöbbmint500Mdollárosberuházásiköltséggelmegnöveli akitimat alumínium kohójának akapacitását,ajelenlegi t/éves termelésrõl t/évre. AKitimat alukohókanadában abritish Columbiarégióban üzemel. Aberuházás folyamatban van, melynek keretében egy új anód elõégetõ kemencét, egy öntödét, villamos alállomást, egy összeszerelõ csarnokot építenek, továbbá biztosítják a szervizellátást és munkás lakásokat adnak át. A fejlesztés másik fontos célja, hogy akiáramló mérgezõ gázok mennyiségét40%-kalcsökkentik. Engineering and Mining Journal, december Bogdán Kálmán Platina bányát épít az Anglo Platinum és aroyal Bafokeng vállalat Dél-AfrikábanRustenburgbányamellett1MrdUSA-dollárértékbenegyújplatinabányátépítazAngloPlatinumésa Royal Bafokeng vállalat. Az ércelõkészítõ mûig 740 mmély iker aknát, dúsítót és akülszínen 5,5 km hosszú hevederes szállítórendszertépítenek. Az ismert érckészlet 68 Mt, mely 4,36 g/t platinát tartalmaz,éstervükszerint2015-ben márazakna uncia/év platinátfog termelni(1uncia=28,35g). Engineering and Mining Journal, december Bogdán Kálmán Anemesfémekésazún.alapfémekárai2008.december1-jén Nemesfémek USD/uncia Alap fémek USD/t Arany 772,30 Alumínium 1690 Ezüst 9,33 Réz 3595 Platina 815,00 Ólom 1083 Palladium 177,00 Nikkel 9760 Rhodium 1075,00 Ón Cink 1190 Engineering and Mining Journal, december Bogdán Kálmán Az Outotec vállalat üzletkötései Az Outotec vállalat megállapodott ayara International céggel,amelyaviláglegnagyobbmûtrágyaszállítója,hogykülönbözõ berendezéseket szállít ayara International cég finnországi foszfát üzemének abõvítéséhez. Ez az üzem Észak- Finnországbanvan asiilinjárviapatitbányamellett. Az Outotec 28 Meuró értékben szállít feldolgozó berendezéseket, Floatex szeparátorokat, Tank Cell flotációs egységet, két dúsítót, valamint csõvezeték-rendszert és villamos berendezéseket.ehhezaberuházáshozayaraint.60meuróval járul hozzá. Abõvített üzem kapacitását t/évrõl 1Mt/évfoszfátkoncentrátumranövelik. Az Outotec 2008-ban adél-perui Réz Vállalattól kapott 78Meurósmegrendeléstazún.TiaMariaprojektmegépítésére. Az Outotec közölte, hogy 2008-ban Brazíliában Samarco Mineracao-ban átadta avilág legnagyobb vasérc pelletezõ üzemét,melynek kapacitása7,25mt/év. Engineering and Mining Journal, február Bogdán Kálmán Befektetõk lehelnek életet Bulgária bányaiparába (Kivonat a Radio Bulgaria internetes változatának november 5-i, Milka Dimitrova által jegyzett cikkébõl) Bulgária nem bõvelkedik ásványkincsekben, de szén- és érctelepei nem elhanyagolhatóak. AKozloduy atomerõmû négy blokkjának leszerelése abolgár szénbányászatot is afi- 56 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

59 gyelem középpontjába állította, mivel így abelföldi energiatermeléskulcsszereplõjévévált. Bulgáriának összesen tíz szénbányájából nyolc már magántulajdonban van. Ateljes ágazat mintegy 15 ezer embernek ad munkát,évestermelésük23mtlignités2,5mtbarnakõszénkörülalakul.ezenaterületenfõkénthazaibefektetõk szerepelnek, akiknek fõ céljuk, hogy technológiai megújulással segítsék elõ ahatékonyságot. Ennek ellenére az ország mégmindigszénbehozatalraszorul,amitukrajnából,indonéziából,vietnambólésausztráliábóloldanak meg. Az ércbányászatban eközben aszakemberhiányokoz kritikushelyzetet. Afiatalbolgárokszámáraabányamunkanem jelentvonzólehetõséget mondja PetarPetrov bányamérnök, abolgár Bányászati és Földtani Kamara ügyvezetõ titkára. Azágazatszenvedamérnökökésközépvégzettségûszakemberek hiányától.akülönöseközben az,hogyazilyen szakirányú egyetemi képzésekbe felvettek száma jóval meghaladja azokét, akik ténylegesen végeznek. Avállalkozások ténylegesen versenyeznek avégzett szakemberekért, rendszeres ösztöndíjakkal, külföldi tanulmányi lehetõségek finanszírozásávalissegítikõket.aziselõfordul,hogyavállalkozásokasaját munkavállalóik gyermekeinek tanulmányait támogatják abban areményben, hogy agyermekek aszüleik munkásságát fogják folytatni. Réz, ólom és cink alkotja abolgár ércbányászat bázisát. Némelyik rézérc-telep aranyat is tartalmaz, mint például a Chelopech-telep Szófia közelében. Ez Európa leggazdagabb réz-arany telepe, az ír-kanadai Dundee Precious Metals Company cég kapott rá koncessziót, akik eddig is 80 millió USD értékû beruházást hajtottak itt végre. Mindeddig arézaranyércetkörnyezetvédelmiokokbólkülföldrevitték feldolgozni, fõként az arzéntartalom miatt. Egy júliusban zöld utat kapott beruházás-tervezet lehetõvé teszi az ércelõkészítés helybenvégzését,amitovábbi155millióusd értékûberuházástjelent.amegegyezésértelmébenbulgáriaakinyertarany ésrézértékébõl25%-ban részesedik. ADundeePreciousMetalsleányvállalatamáskitermelési jogok iránt is érdeklõdik, mint például adél-bulgáriában, Krumovgrad melletttalálhatóarany-telep.petarpetrovszerint arany-telepeinknek köszönhetjükazutóbbiévek legnagyobb külföldibefektetéseithazánkban.adundeepreciousmetals ugyanisnemazegyetlen aranyásó Bulgáriában.Néhány továbbibritéskanadaivállalkozásfolytatterepikutatásokat. Bulgária birtokolja Európa egyetlen mangánérc-telepét. Négy-öt évvel ezelõttig Ukrajna volt akulcsforrás Európa számáramangánércvonatkozásában.telepeikazonbankimerülõbenvannak,ukrajnacsökkentetteexportját,ígyafelhasználóknakmásforrásutánkellnézniük.ezazokaannak,hogy abolgár mangánérc iránt hatalmas érdeklõdés mutatkozik. EzekatelepekAlbenaközelében,akiemelttengerpartiluxusövezetvonzáskörzetébenvannak,ígyakörnyezetvédõkállandócéltábláiisegyben. Ezidõszerintegyberuházásholtpontra jutott emiatt, annak ellenére, hogy abrit befektetõ garantálta: amangán kinyerése az ércbõl új, akorábbitól eltérõ technológiávalfogtörténni. Dél-Bulgária ólom-és cinkbányászata Madan, Rudozem, Lucky, Zlatograd települések környezetében folyik, akitermelésösszességében600ezertonnakörülinyersérc. Afémek nemzetközi piacokon történõ árzuhanása olyan kérdéseket is felvet, mint aföldalatti bányászat jövõbeli versenyképességének megítélése. Aleggyorsabban növekvõ bányaipari alágazat Bulgáriábanazépítõiparinyersanyagokbányászata. Ezenaterületen agazdasági teljesítmény figyelemre méltó, és számos kis- és közepesvállalattevékenykedikitt. mondjapetarpetrovbefejezésül. ( me_economy/material/mining.htm) Afordítómegjegyzései: ABolgár Bányászati és Földtani Kamara amagyar BányászatiSzövetséghezhasonlómunkaadóiérdekképviseletiszervezet. Honlapja: Európában nem az albenai (obrochiste-i) az egyetlen mangánérc-telep, hiszen Ukrajna nikopol-i, Oroszország dél-urali telepcsoportjai, Románia iacobeni-i és természetesen MagyarországúrkútitelepeisEurópáhoztartozik. Akoncessziós alapon történõ rézérc-bányászat és feldolgozás 25%-os bányajáradékával kapcsolatos megegyezés részleteire vonatkozóadatotnemtaláltam,deajánlomazilletékesekfigyelmébe! Ford. és szerk.: Vigh Tamás Újabb bányaszerencsétlenség Kínában Hetvenhárom bányász meghalt, további harminchat aföld alatt rekedt vasárnap egy észak-kínai szénbányában történt robbanáskövetkeztében.azújkínahírügynökségértesülése szerint összesen 436-an tartózkodtak a Sanhszi tartomány székhelye, Taijüan térségébentalálhatóbányábanabalesetbekövetkeztekor.abányászokközül371embertsikerültkimenteni. Többen most is életveszélyes állapotban vannak, sokan szén-monoxid-mérgezést szenvedtek, amég mindig égõ tárnákbanrekedt36emberrõlnemtudniközelebbit. BárKínatavalybezárttöbbmintezerkisebb,veszélyesbányát, még mindig azázsiai országban van avilágon alegtöbb halálos bányaszerencsétlenség. Tavaly ahivatalos adatok szerint3200-anvesztettékéletüket ezekbenakatasztrófákban,nem hivatalos források szerint azonban azáldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet. Kína 16 ezer bányájának 80 százaléka illegálisan mûködik! MTI2009.február22. Legeza Miklós Kínai fém- és ércimport Kína297 ezertonnányi, rekordmennyiségû finomított rezet vásároltmárciusban, amit áprilisban további 6%-os növekedéssel 317 ezer tonna követett. Avásárlások csak részben szolgálják afelhasználást,nagy részük állami felhalmozás, kihasználva az alacsony fémárakat. Kínában azonban növekvõ rézfelhasználással számolnak, elsõsorban az energiaipari beruházások miatt. A megnövekedett igény miatt a londoni fémtõzsdén (LME) a rézár a decemberi 3000 USD/t-ról 4885 USD/t-raugrott.Azáremelkedésazonban akínaikészletezésikedvetiscsökkentette.aii.negyedévre20-25%-oscsökkenésselszámolnak. 53,5 Mt-val ugyancsak rekordmennyiségû vasércet vásároltkínaáprilisban ez24%-kaltöbbmintegyéve,2008.áprilisban még aválság elõtt volt. Akínaikereskedõk 40%-os árcsökkentést tudtak kikényszeríteni avilág fõ vasérc termelõitõl,abhpbilliton-tól,ariotinto-tólésavale-tõl2009-re. Anövekvõ vasércimport, akikötõi beruházások, Kína stabil acéltermelésiadataisegíthetikavasérctermelõketazárengedmények csökkentésében. Az esélyeiket növeli, hogy az import növekedése kapcsolatban állhat akínai magnetit-, vasérctermelés visszaesésével is,amitannak anagyonmagasönköltségeokozott. ABilliton márjúniusbanújmegállapodástsürget. Mining Journal Online május 6. és 12. PT BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 57

60 Gyászjelentés Brunáczki Zoltán bányatechnikus2007-ben,életének53.évébenelhunyt. SzabóRezsõ okl.bányamérnök2008.február3-án,életének73.évébenpécsettelhunyt. Szilárd Imre okl.bányatechnikus2008.május5-én,életének86.évébenpusztavámonelhunyt. Novotny Csongor okl.bányamérnök2008.október5-én,63éveskorábanmiskolconelhunyt. FalusTamás okl.vegyészmérnök2008.december22-én,életének80.évébenbudapestenelhunyt. Dr.Móra László ny.tüzérezredes,történész-könyvtáros2009.március 22-én,életének95.évébenelhunyt. NekoveticsOszkár okl.bányagépészmérnök2009.április4-én,életének73.évébenesztergombanelhunyt. Dr.PõdörMihály okl.közgazdász2009.április 4-én,életének82.évébenTatabányánelhunyt. Dr.Bogdány Béla okl.bányamérnök2009.április17-én,életének76.évébenbudapestenelhunyt. Dr.Kun Béla okl. bányamérnök, tiszteleti tag április25-én, 90éveskorábanGyöngyösönelhunyt. MagdicsMátyás okl.bányamérnök2009.április30-án,életének73.évébenmóronelhunyt. Wisnovszky Károly okl. erdõmérnök, okl. geológus szakmérnök május 10-én, életének 83. évében Budapestenelhunyt. (Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkban fogunkmegemlékezni.) Szemán István ( ) SzemánIstván február 19-én Budapesten afarkasréti temetõ Makovecz-termében meghatódott gyászoló közösség búcsúzottaz életének89.évében,elõzményeknélkülelhunyt SzemánIstván bányamestertõl július 28-án született Ormosbányán. Elemi iskoláit szülõhelyén végezte, majdamiskolci 1. sz. Áll. Polgári Fiúiskola tanulója volt. Különbözõ külszíni és föld alattimunkakörökbenszerzettalaposszakmaigyakorlatután,1939-beniratkozottbe am. kir. Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Középiskolába. Az iskolának 1943-ig Pécs, 1943-tól Nagybánya adott otthont májusában vájárbizonyítványt, júniusábanbányaipariközépiskolaiérettségibizonyítványtszerzett.aii.világháborús eseményekmiattcsak1945-benlétesítettmunkaviszonytormosbányán,aholabányaüzemkülönbözõaknáinál1977.évinyugdíjazásáig megszakításnélküldolgozott. ABorsodi Szénbányák ormosi bányaüzeménél mindazok, akik munkatársként vagybeosztottkéntdolgozhattak veleigazi bányamester-egyéniségkéntõrzikemlékezetükben. Amunkát közvetlenül irányító szakemberrel szemben támasztott követelményeknekeminens módon, maradéktalanul megfelelt alkatilag, szakmailag és pszichikailag egyaránt. Egész életérejellemzõigényességével osztatlanelismerést váltott ki mindenkor. Szakmai ismereteit folyamatosan, szisztematikusan gyarapította, így méltótársa tudott lenni édesapjának, akit réselõgépének megalkotásáért, mely közös munkájukvolt Kossuthdíjjaltüntettekki. Bányamesterré történõ kinevezése elõtt mérnökségvezetõként dolgozott. Anála természetesnek tûnõ precíz mérésieredményeketszínvonalasjegyzõkönyviéstérképészetidokumentálás tetteelismertté. Az OMBKE borsodi helyi szervezetének1958-tól volt tagja. ABányászati Lapokat nemcsakolvasta, hanem a számárajelentõscikkeketésahivatkozottszakirodalmatisigyekezettmegismerni.munkáját13alkalommalismertékelkülönbözõszintûkitüntetésekkel,ésdokumentáltan23alkalommalrészesültérdemlegespénzjutalomban. MintazOrmosiakBarátiKörének 15éve korelnöke,számtalanszormondottbányásznapiünnepibeszédet. Ezeksoránkiemeltenhangsúlyozta,hogyabányásznapotnemmegszokásból,hanemtiszteletbõlünnepeljük,mert Amúlttiszteletenélkülnincsjelenésjövõ. Abányászatban folyamatos ismeret- és tapasztalatszerzéssel eltöltött évtizedek eredményeként komplexé nemesedettszaktudásaegyszép,színesrájellemzõenigényesmesterségbelimozaik-életképetformált.ezthagytaránk emlékül. A Tisztelet abányász szaknak hangjai mellett kísérték agyászolók aravatalozóból utolsó útjára. Megnyerõ,követendõpéldátadóegyéniségétörökemlékülszívünkbezártuk. Üveges János 58 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

61 Bíró Aladár ( ) BíróAladár Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy szeretett barátunk, volt munkatársunk Bíró Aladár okl. bányagépészmérnök ánrövidszenvedésseljárósúlyosbetegség utánelhunyt december 12-én született Dad községben, ahol elemi iskoláit végezte közöttEsztergombantanultésottszerzetttechnikusioklevelet. Tanulmányait befejezveaz OroszlányiSzénbányák Vállalatnál helyezkedett el,kezdetben, mint frontlakatos, majd mûvezetõ, késõbb pedig gépészeti vezetõi beosztásban. MiskolconaNehézipariMûszakiEgyetemenaz közöttfolytatotttanulmányait követõen szerzett bányagépészmérnöki diplomát. Dolgozott avállalat gépészetiosztályán,majdamárkushegyiaknaüzem technikaifõmérnökelett.aktívéveinekvégén1983-tólavállalat fejlesztésiésberuházásiosztályándolgozott, egészenaz 1992-bentörténtnyugdíjazásáig. A35évszolgálatalattsokattettabányamunkagépesítéséért,fejlesztéséért.Munkájáért többször kapott magas elismerést, többek között Kiváló feltaláló bronz fokozatot.munkatársaitiszteltékszakértelmét,hozzáállását tólvoltazOMBKE tagja,sóltzvilmos-emlékérem tulajdonosa. Afelesége,gyermekei,unokái,testvérei,rokonai,ismerõsei,barátaiésvoltmunkatársai2008.november6-ánaz oroszlányitemetõbenabányászhimnuszhangjamellettbúcsúztakeltõleéskívántakutolsójószerencsét! Varga József Oláh Imre ( ) Valamennyiünketmegrendítettahír,hogy OláhImre oklevelesvillamosmérnökrövidideigtartóbetegség után 2008.szeptember 9-éneltávozottközülünk. Kunhegyesenszületett1934.április8-án.Azáltalánosiskolátisittvégezte.KözépiskolábaaDebreceniReformátusKollégiumbajárt.Vallásosneveltetéseegészéletére rányomta abélyegét. Tanulmányait abudapesti Mûszaki Egyetemen folytatta, ahol 1956-ban erõsáramú villamosmérnöki oklevelet szerzett. Szíve visszahúzta acivis városba,ígyadebreceniépítõiparivállalatnálhelyezkedettel. Második házassága révén került Tatabányára 1970-ben, ahol elõbb akombernél, majd az AGROBER-nél dolgozott. Örökmozgó, agilis, minden után érdeklõdõ emberlévén,jókapcsolatotalakítottkiabányászokkal,általukmegismerkedettabányászattal és aselmeci hagyományokkal. Így történt, hogy bányászaton kívüliként 1977-bentagjalettazOMBKE-nek.Abányászattal1978-tólkerültközelebbikapcsolatba,amikoraMagyarSzénbányászatiTröszt, majdennekmegszûnéseután1980-ban OláhImre abisztdolgozójalett.innéthelyeztékát az OroszlányiSzénbányákhoz,ahol villamos mûvezetõként amárkushegyibányaüzemben dolgozott egészen október 5-ig, nyugdíjbavonulásáig.munkahelyifeladataitmindignagyszorgalommal,alaposanátgondolvaláttael. Nyugdíjaskéntlegtöbbidejétkedvenchobbijának,akertészkedésnekszentelte.ATurul-oldalikisgazdaságában mindigszívesenláttaegy-egypohárborra,vagyeszmecseréreismerõseit,barátait.közvetlenségével,kiválókapcsolatteremtõ képességével nagyon sok barátot szerzett nemcsak amunkahelyén és lakóhelyén, hanem szerte az országban. LelkeslátogatójaazOMBKErendezvényeinek,mindasaját,oroszlányiszervezeténél,mindlakóhelyén,atatabányaiszervezetnél. Hamvasztásutánibúcsúztatása 2008.szeptember 29-énvoltTatabányánaMájus1.parkireformátustemplombanszûk családi körben. Ismerõsei és barátai akikkésõn értesültünk haláláról ezúton búcsúzunkés mondunk utolsójószerencsét! Gyõrfi Géza BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 59

62 Dr.Salamon Miklós ( ) Mélymegrendülésselvettükahírt,hogy2009.január31-énBudapestenelhunyt dr.salamonmiklós aranyokleveles bányamérnök, amagyar Tudományos Akadémia külsõ tagja. Akiváló embertõl és szakembertõl február 26-ánBudapestenaMátyástemplombanbúcsúztunkel május 20-ánSzabolcs megyében, Balkányban született. Elemi iskoláit anyírmadaikatolikusiskolában( )végezte.középiskolaitanulmányaitanyíregyházikirályikatolikusgimnáziumbankezdte,ésugyanott,deazállamosításutánvasvári PálGimnáziumnaknevezett középiskolábanérettségizett 1951-ben.Tanulmányai alatt végigamatematikavoltakedvenctantárgya. MégebbenazévbenfelvettékaMiskolciNehézipariMûszakiEgyetemBányamérnöki Karára. Egyetemi tanulmányait kiváló eredményekkel folytatta és diplomatervét kitüntetésselvédtemeg1956.április27-énsopronban.egyetemiéveialatt(1952.július 11.) vettefeleségülévfolyamtársát, MészárosÁgotát, akiugyanekkorjeles eredménnyel Dr.SalamonMiklós végzett. ZambóJános professzormárhallgatókéntfelfigyeltakimagaslóképességû Salamon Miklósra és feleségére,akiknekavégzés utánazonnaltanársegédiállást ajánlott fel. S, hogy Zambó professzormennyire nagyra értékelte Salamon Miklós tudását,misembizonyítja jobban,hogymintfiatal tanársegédtöbbszörhelyettesíthette Zambó professzortgyakorlatokésegyszer elõadásmegtartásában. Azegyetemenisnagyonnépszerûlett.1956.október23-ánazegyetemioktatóikaramegalakultMEFESZ-bedelegálta.Aforradalomleveréseután1956.november4-éncsaládjávalelkelletthagyniaszeretetthazáját. Azausztriaimenekülttáborból1956.december12-énérkeztekAngliába,aholabányabeligyakorlatmegszerzése utánmáregyetemikutatássalkezdettfoglalkozni,és1962-bentudományosfokozatotszerzett. Életének új fordulatot adott, hogy egy nemzetközi pályázatot megnyerve 1963-ban családjával Johannesburgba költözött. Apályázat kiírását az indokolta, hogy több bányászatitömegszerencsétlenség történtadél-afrikai szénbányászatban kõzetomlás következtében. Hasonló tömegszerencsétlenségekbekövetkeztét kellett meggátolni akõzetmechanikai kutatásokkal január 1-jétõl kinevezik adél-afrikai Bányakamara Kutató Intézet igazgatójává, és nevéhezfûzõdikaza10éveskutatásiterv,amelyetazaranytermelésbiztonságaérdekébenalkotott.munkásságának eredményevoltazis,hogytöbbesetbenfelkértékszakértõnekakülönbözõföldrészekenbekövetkezettbányabelitömegszerencsétlenségekkivizsgálására(1972.rhodésia,427áldozat,1984.tajvan74,majdkésõbb103áldozat) banmeghívástkapottegyegyetemitanáriállásraazEgyesültÁllamokba(ColoradoSchoolofMines),melyet elfogadott és így kiemelt professzorként és intézeti igazgatóként, majd dékánként ott folytatta munkásságát, végül emeritusprofesszorkéntvonultnyugdíjba1998-ban közöttaDél-AfrikaiBányaipariAlkalmazottakbiztonságiésegészségügyihelyzetecímûtörvénytervezet kidolgozásárakapottmegbízást(harmadmagával),eztatörvényt amelyazapartheideltörlésétisfigyelembevette Nelson Mandela 1996.június14-én hirdetette ki.ennek abányatörvénynek megalkotását Salamon Miklós életelegfon- tosabberedményénektekintette.adél-afrikában23évenátvégzettmunkájátéselérteredményeit többekközött aróla elnevezettkitüntetéssel,majdéletmûdíjjalismertékel.világszertenagyraértékeltékszaktudását ésszámtalankitüntetéstkapott. Elsõ hazalátogatására 1967-ben kerülhetett sor, ehhez megkapta amagyar vízumot. Ezt követõen feleségével együttpárévenkénthazalátogattak,majd1988-tóléventejöttekmagyarországra.egyreszorosabbkapcsolatotalakítottkiamiskolciegyetemmûszakiföldtudományikarávalésazombke-vel amelynek1953ótafeleségévelegyütt tagjavolt,tagságiviszonyukatfolyamatosnakismerteelazegyesület. AMiskolciEgyetem1990-bendíszdoktoricímetadományozottrészére,eztkövetõenpedigfeleségévelegyüttlétrehoztákaBányamérnökKépzésértAlapítványt,amelynekrévénpéldáultöbbfiataloktatótsikerült3-3hónapraacoloradoiegyetemremeghívni,aholazottanioktatásimódszerekkelismerkedhettekésgyakorolhattákazangolnyelvet. AMagyar TudományosAkadémia 1998-bankülsõtagjának választotta.székfoglalóját A kõzetmechanika fejlõdéseegyéniszemszögbõl címmeltartotta. Szeretettfelesége,akiatudományosmunkásságánakbiztoshátországátjelentette,súlyosbetegségben,68évesen, 2000.február23-ánColoradobanelhunyt. Egyedül maradva gyakrabbanjött haza, majdvégleg hazatelepült. Itthonszámtalanelõadást tartott, és tagja volt alapítványukkuratóriumának.sajnos,egészségemegromlott,ennekellenéreutolsóenergiáitfelhasználvamégcsalád- 60 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

63 tagjaival ünnepelte meg akarácsonyt Johannesburgban. Hazaérkezve kórházba került, majd január 31-én elhunyt. AMátyástemplomban megtartottgyászszertartáskeretében dr.hc.dr.kovácsferenc, az MTArendestagja,azME MûszakiFöldtudományiKaremeritusprofesszorabúcsúzottpályatársától,azMTA,azME,azOMBKE,aszakma,a barátokéstisztelõknevébenis.aszertartásahimnuszésabányászhimnuszelhangzásávalfejezõdöttbe. AgyászszertartásutánacsaládfogadástadottaHiltonszállóAnjou-termében. Salamon Miklós hamvait,kérésére,feleségehamvaimellé,abükkhegységbenfogjákszétszórni. Köszönjük,hogybarátaidlehettünk!Mindengyászolónevébenmondunkutolsó Jószerencsét!. Simon Sándor Solymos András ( ) SolymosAndrás aranyoklevelesbányamérnökszemélyében,atatabányaiszénbányászat110évestörténtemásodikfelénekmeghatározóegyéniségetávozott elközülünk, 2009.január 13-án.Életeés munkássága egyetjelentett abányászattaléstatabányavárosával. Bánhidán született június 28-án. Az elemi iskolát amagyar Általános Kõszénbánya Rt. tulajdonában lévõ elemi népiskolában, középiskolai tanulmányait a nagyhírûtataipiaristagimnáziumbanvégezteel,kiválóeredménnyel.kiválótanulmányieredményét,aközösségiéletbenésazönképzõkörielnökitisztébennyújtottteljesítményétamainapigõrzikagimnáziumiévkönyvek. 1944õszéniratkozottbeaMagyarKirályiJózsefNádorMûszakiésGazdaságtudományi Egyetem Bánya-,Kohóés ErdészmérnökiKaránakBányamérnökiTagozatára. Atanulmányaitaháborúseseményekmegszakították,hazatértTatabányáraésaVIII. sz. aknán csillésként dolgozott. Idõközben behívták katonának. Ausztriában szovjet hadifogságbaesett,majdagondviselésjóvoltából1945.június12-énszabadultki. SolymosAndrás 1945 õszén kezdõdõ tanévben folytatta bányamérnöki tanulmányait Sopronban. Azabszolotóriumbevégeztével1949decemberétõlaTatabányaiSzénbányákNemzeti Vállalathoz, axii. sz. aknára helyezkedett el, bányamérnök-gyakornokként. Bányamérnökioklevelet1950.április28-ánSopronbanszereztemeg májuselsejévelaXIV.sz.aknárahelyezték,aholbeosztottmérnökként,késõbbfelelõsüzemvezetõ-helyetteskéntdolgozott.Elsõönálló,igazánnagyszakmaifeladatot,1951.május1-jétõlaVIII.sz.aknafelelõsüzemvezetõ fõmérnökikinevezésejelentetteszámára,amithárom éviglátottel július elsejével anehézipari Minisztérium Szénbányászati Igazgatóságára helyezték, ahol csoportvezetõ fõmérnökibeosztást kapott.1955októberébenamûszakifejlesztési és gépészetifõosztálygépészeti osztályvezetõhelyettesénekneveztékki, aholönállófeladatkörbenrészt vettaszénbányászat gépesítés-fejlesztési programjának kidolgozásában. Történelminapon,1956.október23-ántértvissza Tatabányára.ATatabányaiSzénbányászatiTrösztközpontjábankapottbeosztást,majdmégebbenazévbenaXI.sz.bányaüzemhezneveztékkiüzemvezetõfõmérnöknek.Irányításaalattavastagtelepibányászkodásbanújfejtésitechnológiákkidolgozásáraésazokszéleskörûalkalmazására kerültsor januártólatrösztmûszakifõosztályánakhelyettesvezetõjévé,majdamûszakifejlesztésiosztályvezetõjévé iskinevezték.1967.novembertõlavállalatmûszakielõkészítésifõmérnöke,majd1970.júniustólbányászativezetõ fõmérnökvolt júliustólmûszakiigazgatóhelyettes,egybenavállalatigazgatójánakszervezetszerûhelyettesimunkakörét töltöttbe,1986.június 30-ig.Idõközben1980.januártólszeptember30-ig avállalatmegbízottigazgatójavolt. Atröszti,majdvállalatiközpontbaneltöltötthuszonkétesztendõalattatataiszénbányászatotdöntõenátalakító fejlesztések sokasága került bevezetésre, kezdeményezésére és irányításával. Többekközött apillérekbenlekötött szénvagyon felszabadítása, afejtési és vágathajtási rendszerek modernizálása, avízvédelemi rendszerek kidolgozása,újbányáképítése,atöbbtermékesbányamodellkialakítása,aszénbányászatimeddõhányókújrahasznosítása júliustólaBányászatiEgyesülésigazgatóelsõhelyettese,majd1987.januárelsejévelazegyesülésigazgató tanácsa megválasztotta abányászati Egyesülés és bányászati társulásokigazgatójává. ABányászati Egyesülés mûszakitanácsánakévekenátvoltelnöke július31-énvonultnyugdíjba. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1954 óta volt tagja, atatabányai csoportnak és 1988 között elnöki tisztét is betöltötte,adr.georgiusagricola és SóltzVilmos-emlékérem tulajdonosa. BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 61

64 Szakmai és közösségimunkáját kitüntetések és elismerések sora fémjelzik: Magyar NépköztársaságiÉrdemérem arany fokozata (1951, 1952), Kiváló Bányász (1956, 1985), Nehézipar Kiváló Dolgozója (1975), Munkaérdemrend arany fokozata (1977), Eötvös Lóránd-díj (1981), Állami Díj (1983), Kiváló Feltaláló arany fokozat (1986), Szent Borbála-érem (2001). TatabányaMegyeiJogúVárosÖnkormányzata2000-benszakmaimunkájátésavároséletétmeghatározómunkásságátelismerveaTatabányaDíszpolgára címetadományoztaszámára.2006-banmérnökihivatástudatátelismerveamagyarmérnökikamaratiszteletbelitagja ésakomárom-esztergom Megyei Mérnöki Kamara Örökös Tagja címet adományoztaszámára. Búcsúztatása,2009.január23-án,katolikusszertartásszerintatatabánya óvárosiszentistvántemplombankezdõdött.végsõbúcsútatatabányaiújtelepitemetõbenvettünktõle,aholegykorvoltkollégájaméltattaegyéniségét: Egyéniségedés szellemiségedáltalalegnagyobbfeszültségis alkotó,gondolkodókörnyezettéváltozott. Körülöttedazindulatoklecsillapodtak,ésáltaladészrevétlenülmindenkiegyközösségheztartozónakéreztemagát.Melletted,úgyéreztükatérképek,tervekéstáblázatokfölött,hogynemlehetnemgondolkodni,munkálkodnialehetõ legjobbérdekében.ezsoknehézhelyzetbenadotterõtésbiztatástamellettedélõknekésdolgozóknak. Nemadtadfelelveidet,meggyõzõdésedet,mindig az maradtál,mintahogyansokanmegismertünk. Hosszúéstiszteletreméltóéletutadvolt,afelkészültés alkotóbányamérnökéletútja,sikerekkelés sajnos néha kudarcokkal.azelismeréseketszerénységgel,akudarcokatszakmánkirántialázattalfogadtad. Nagyszámútisztelõjeéskollégájakísérteutolsóútjára,sírjánálaBányászhimnuszeléneklésével,mondtunkutolsó Jószerencsét! Stuber György Jurida Ferenc ( ) JuridaFerenc Utólag kaptukaszomorúhírt,hogy JuridaFerenc tagtársunk2007.szeptember25-éntatabányánelhalálozott. Bányász családban született július 7-én Felsõgallán. Édesapja fõaknászként ment nyugdíjba, így már kisgyermekként is sokat hallott abányászatról. Az általános iskola elvégzése után 15 évesen atatabányai Szénbányák Vállalatnál helyezkedett el. Kifutófiúként kezdte, majdkésõbb, hogy álmait megvalósíthassa különengedéllyel föld alatti munkára kértemagát.céljaatatabányaiaknászképzõtechnikumelvégzésevolt,amelyhezakkor 2éves szakmai gyakorlatot kellett megszerezni. Az iskolábanszorgalmas, segítõkész,érdeklõdõ,aziskolakollektívájábabeilleszkedõjótanulóvolt.ahétvégekeneljárt abányába dolgozni, egyrészt az anyagiak miatt, másrészt aszélesebb körû szakmaigyakorlatmegszerzéseérdekében.atechnikumot1953-banvégezteel.szinteaz iskolapadból néhánykiemelkedõenjótanulóvalegyütt amim-behelyezték,ahol elõadóként,majdfõelõadókéntdolgozott banvisszakerültTatabányára,azakkormégTatabányaiSzénbányákVállalathoztartozóXVI-osaknárafõaknásznak.1957-benazújonnanmegalakulóOroszlányi SzénbányákVállalatnálavállalati fõmérnökmûszakititkárává neveztékki.mindvezetõi,mintmunkatársaiegyarántelismertékmunkáját,tiszteltékmunkásságát.kétév elteltévelavállalatmunkaügyiosztályánakvezetõje,majdkésõbbaiii-asbányaüzemüzemvezetõjelett.abányaüzem megszûnése után egy újabb, nagyobb feladatot kapott: az Oroszlányi Szénbányák legújabb üzemének a XXIII-asbányaüzemnekavezetésétbíztákrá.Vezetésealattabányaüzembenanagyteljesítményûönjárókésvágathajtó gépek alkalmazásával országosan is kiemelkedõ sikereket és eredményeket értek el. Abányaüzem többször is megkapta az Élüzem és a Kiváló Bánya kitüntetést, õmaga pedig a Bányász Szolgálati Érdemérem valamennyifokozatát. Az idõ múlásával sajnos megromlott az egészsége õszén viszonylag fiatalon, 43 évesen ment betegsége miattnyugdíjba. Egyesületünknek 1950 óta volt tagja. Anyugdíjazása után betegsége miatt nem vett ugyan részt az oroszlányi helyiszervezetrendezvényein,dearitkaszemélyestalálkozásokkor mindignagyérdeklõdésselhallgatta azeseményeket szeptemberében kívánsága szerint szûk családi körben temették el. Mi ezúton búcsúzunk Tõle, és mondunkutolsó Jószerencsét! Eckl István Gyõrfi Géza 62 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

65 Dr.Szirtes Lajos ( ) Dr.SzirtesLajos Mélyenmegrendültenfogadtukafájdalmashírt,melyszerint dr.szirteslajos aranydiplomás,kutatóbányamérnök, amecseki Szénbányákoktatási osztályánaknyugalmazottosztályvezetõjepécsett 2009.január 8-án,életének 91.évébenelhunyt június 8-án született Mecsekszabolcson bányász családban, 15 évesen szállt leelõszörbányába apécsiszentistvánaknán.érettségiésbányatechnikusioklevelet 1943-ban szerzett anevezetes Nagybányán, majd Pusztavámon dolgozott önálló bányamérõ munkakörben. Szakmai mûveltségét mélyebb alapokra helyezve 1953-ban Sopronban bányamérnök diplomát abszolvált. Szakmai életútjában 1957-ben gyökeresfordulattörtént:ekkorneveztékkivezetõnekamecsekiszénbányákkutatásiosztályára.azosztálytevékenységétnyugdíjazásáig(1975) irányította éskoordinálta. Elsõdlegeskutatásiterületeaváratlanszén-ésgázkitörésekelhárításavolt.Nevéhezkapcsolódikazún.feszültségtorlódásielméletkidolgozása,amellyelszéleskörûelismertségetszerzetthazaiésnemzetköziszakmaikörökbenis.Agázkitörésekmegelõ- zéseérdekébenkidolgoztaazún.szénkimosatásmódszerét, amivilágviszonylatbanis újdonságnakszámított. Amódszerjelentõségeabbanjelölhetõmeg,hogyagázkitörésveszélymegnyilvánulási gyakorisága és az azzaljáróhalálos balesetek száma atizedérecsökkent. Természetesen ez voltatémaköre értekezésénekis,melynekrévénamagyartudományosakadémia Mûszakitudományokdoktora címételnyerte, méltánatudósokközéemelkedett1978-ban. Szakmájánakésatudománynakmegszállottjavolt,küldetéstudata,akaraterejeegypercszünetetsemengedett. Mindennehézségetvállalt,hogyújismereteketszerezzen.Jellemzõ,hogykétévkonokkitartássaltudottengedélyt szerezniahhoz,hogyészak-szibériábanagázkitöréseksajátságosformáitmegismerhesse.atöbbfázisúrendszerek tanulmányozásához szintehatártalanés elengedhetetlenképzelõerõvelrendelkezett, az összefüggéseket rendkívül széles tartománybanértelmezte. Rendületlenül bízott saját képességeiben, mások szakmai eredményeit tiszteletben tartotta, soha nem akarta azokatkisajátítani,mégrészesülnisemkívántasikereikbõl.többnyireegyedüldolgozott,munkatársainaknagyfokú önállóságotbiztosított,akikfejlõdtek,érvényesültekésboldogultak. Szakmaiértékrendjébenmeghatározóanelsõdlegesvoltabányabiztonság.Akutatási osztályon125szakember dolgozott afokozott tûzveszély, asújtólég- és szénporrobbanás, akõzetomlás, apor, illetve szilikózis bányaveszélyek megszüntetése, hatásaik csökkentése érdekében. Munkásságukat szakkönyvek, rendszeresen kiadott évkönyvekismertették,eredményeiknemzetköziszintenispozitívminõsítéstkaptak.tevékenységükvonatkozottameddõhányókkomplexkörnyezetvédelmifeladataira,továbbákihatottafoglalkozás-egészségügyivizsgálatokrais,bányászainktöbbfélemódonrészesültektársadalombiztosításiellátásban. Összefoglalóanbiztonállítható,hogy ZambóJános Bányamûvelés,továbbá SzirtesLajos Szén-és gázkitörésekleküzdése c.szakkönyvekadtakegységes,tudományosalapotamecsekibányamûvelésembertpróbálógyakorlatához.azemberarcúbányászatértfáradhatatlanuldolgozott,kutatott;hivatástudatban,szakmaszeretetbenpéldás utatmutatott.folyamatosanmegõrizteérdeklõdésétésaktivitását,aközelmúltbanis szakcikkejelentmeg alapok hasábjain. Kevés szabadidejében számos bányából válogatott páratlan ásványgyûjteményét gondozta, formákba rendezteúgy,hogyazásványokszinteéletrekeltek,ígyörökemberigondolatokattükröznek. Szakmai munkásságát számos, rangos kitüntetés fémjelzi: EötvösLoránd-díj, Munka Érdemrend, Bányász Szolgálati Érdemérem összes fokozata, Sóltz Vilmos-emlékérem, Szent Borbála-emlékérem, Kiváló Dolgozó, Kiváló Újító, Dr.SzirtesLajos aranyokleveles,mecsekitudósbányamérnöktõl2009.január 28-ánvettünkörökbúcsútapécsi köztemetõkatolikuskápolnájában.ravatalánálleróttákkegyeletüket:acsalád,rokonság,évfolyamtársai,amecseki Szénbányák jogutód társasága, akutatási osztály volt dolgozói, az MTAdél-dunántúli szervezete, az Országos Magyar BányászatiésKohászatiEgyesületmecsekicsoportja;továbbábarátai,sorstársaiés mindazok,akikismertékésbecsülték. Emléke maradandó nyomot hagy amecseki szakemberekben. Abányász hagyományok szerint, aklopacska hangjávalkísértükutolsóútjára.emléke,szellemiörökségeragyogjonetájon,amígemberemlékezikráezenavilágon. Dr.Turza István BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 63

66 Dr.Pera Ferenc ( ) Megdöbbenvevettüktudomásulahírt,hogy Dr.PeraFerenc 2009.február14-én,életének79.évébenelhunyt. Nehézazemlékezés,hiszszemélyébenmindannyiunkhozközelállóembertõlbúcsúzunk.Életpályája aszénbányászatsorsávalazonos.megélte,végig szenvedtemindazt,amiaszakágazatotérte adicsõségtõl afelszámolásáig. Nem volt könnyû, de dicsõséges bányászsors volt az Övé.Munkássága nem vész el,bevésõdöttaszénbányászattörténetébe április23-ánszületettBalinkán.Családiindításarévénmár1944-bencsillésként dolgozikakisgyóniszénbányáknál. Okos, ügyes törekvõ ember.mindenterületenkiválómunkát végez 1948-banmár vájár, 1952-benaknász.Gyorsanemelkedik a ranglétrán ben megszerzi abányamérnöki oklevelet, majd 1984-ben adoktori címet. Iskolái elvégzésének eredményeként vezetõi beosztásba kerül ben már aknavezetõ, 1965-tõl üzemvezetõ, 1981-tõl vállalati vezérigazgató. Aszép, felfelé ívelõ pályátnyugállománybavonulásáig(1989)számosszakmaisikeréselismerésfémjelzi. Dr.PeraFerenc 1968és1981közöttaBalinkai Bányaüzem olyanmûszakifejlesztésekenmentkeresztül,melyazeredetitervekbenjelzõkénthasznált mintabánya kifejezéstvalóditartalommaltöltöttemeg.vezetésealattfutottfelazüzemteljestermelésikapacitásra,oly mértékben,hogyazidõközbenkimerültkisgyóniterületaknáinaktermeléskiesésétis pótolni tudta, mezõcsatolások révén. Afejtési munkahelyeken megtörtént akorszerûbb biztosítás, és jövesztési technológiákbevezetése.1971-benafrontfejtések100%-banacéltámosésacélgerendásbiztosításúakvoltak,1977- benmáregy50mszélesszéngyalujövesztésû,pajzsbiztosításúfrontfejtésisüzembelépett.afõveszélyforrásafekûvizvolt,amelyrekiépültaz üzem biztonságátjelentõfõszivattyútelep. Az 1965-tõl1981-ig terjedõidõszak dr.pera Ferenc eredményesvezetõi munkájátigazolta.munkájára országos szintenisfelfigyeltek,ésõtbíztákmegaközépdunántúli- ésavárpalotai Szénbánya Vállalatok összevonásimunkálatainak vezetésével. Amunka elismeréseként az összevont nagyvállalat vezérigazgatója lett. Asikeres összevonás utánalefogyóbányaüzemnekpótlásáraintenzívkutatásokindultakel,éssikeresenbeisfejezõdtek.nemrajtamúlt, hogyafelkutatottterületekenmárnemindultmeg azújbányáktelepítése. Irányítása alattjelentõs mûszakifejlesztésekfolytak, általánossá vált avárpalotaipáncélpajzsokalkalmazása,a pajzsgyártási és tervezési technológiák fejlesztése és üzemszerû alkalmazása. Ez meghozta számára anemzetközi sikert is,ígyavilág számosországábanmint alegfejlettebb biztosítási technológia kifejlesztõjeképviselteavállalatot és hazánkat. Vezetése alatt érte el az összevont vállalat alegmagasabb termelési szintet, saz ország legismertebb,legeredményesebb,legsikeresebbtermelõegységelett. Dr.Pera Ferenc nem passzívan szerezte meg avezetõi irányítási képességét. Fogékony volt az új megoldások iránt, sszámtalan tanulmányt írt atapasztalatokról. Amûszaki, gazdasági munka mellett, agondolataiban mindig ottvoltadolgozóbányász,smindentmegtettamunkakörülményeik,azegészségük,pihenésükbiztosításaérdekében.gondoskodottazüdülési,egészségügyirehabilitáció,akulturáltszórakozáshátterénekbiztosításával.õírtaa Kisgyónibányászatötvenéve címûkönyvet,aholkülönfejezetetszenteltazüzembenzajlottmunkásmozgalmitevékenységnek. 22 publikációjából5munkaegészségügyi témájú, nemzetközi elõadás, konferencia kiadvány6db, hazai konferencia5db,doktoridisszertáció,korreferátum 4db. Aszakmai tevékenységmellett dr.pera Ferenc apolitikai,társadalmi élet aktívrésztvevõjeisvolt,aktívtevékenységénekvoltköszönhetõ,hogylétrejöttaveszprémiakadémiaibizottság. Munkásságátszámoskitüntetésselismertékel:nyolc KiválóDolgozó,aBányászatiSzolgálatiÉrem mindenfokozatának, ahonvédelmi Érem minden fokozatának, atûzrendészeti Érem arany fokozatának, amunka Érdemrend ezüstfokozatánakvolttulajdonosa.aranyjelvényesújító, Eötvös- és Állami-díjban isrészesült ben fejezte be aktív tevékenységét, de kapcsolata nyugdíjazása után is megmaradt avolt munkatársaival. HaláláigaBányaipariDolgozókSzakszervezeténekésazOMBKEveszprémiszervezeténektagjamaradt.Szívesen vállaltszakmaitanácsadóimunkát. Bányászvoltegészéletében.Abányászatért,aszakmáértdolgozott.Sikerekbengazdagéletpályátfutottbe.Szeretteatermészetet,avadászatot,atermészetcsendjétésnyugalmát. A temetési szertartáson Makrai László búcsúzott dr.pera Ferenctõl a család és rokonai, volt munkatársai, az OMBKEhelyiszervezete,aBDSZnyugdíjasalapszervezeteésországosTanácsa,azOMBKEországosvezetõsége, aveszprémiakadémiaibizottságszilárdásványbányászatiszakosztálya,abányászoknagytársadalma,avoltmunkatársaknevébenis. Emlékedörökremegõrizzük!PihenjBékében! Bolyky Zoltán 64 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

67 Szeberényi Ferenc ( ) SzeberényiFerenc Mélymegrendülésselértesültünkarról,hogyegyesületünktagja SzeberényiFerenc aranyoklevelesbányamûvelõ mérnök2009.március23-ánesztergomba elhunyt. Kisterenyén1931.május15-énszületett,1949-igaKisterenyeiSzénbányáknálvájárkéntdolgozott. Abányamérnöki diploma megszerzése után 1956-ban adorogi Szénbányászati Tröszthöz került. ACsolnok II. aknán beosztott mérnökként, majd 1958-tól fõmérnökkéntdolgozott banaBorókásiBányaüzemfõmérnöke,1968-tól1974-igaXXI.Aknaaknavezetõjevolt.Utánaazakkoralakulttervezõirodáhozkerültcsoportvezetõimajdosztályvezetõibeosztásba. Kiemelkedõ tevékenységei közé tartozott acsolnoki I. lejtaknában 1958-ban bekövetkezett vízbetörés elzárása, a P-3 fejtésmód bevezetése a Borókási Bányaüzemben,aLencsehegyiBányaüzemtervezése,azEgerés környékepincerendszerének felmérése, térképezése, rehabilitációja. Munkásságát számos kitüntetéssel ismertékel. Az OMBKE-nek1956-tólvolttagja. TemetéseEsztergomban,aSzentgyörgymezõitemetõbenakatolikusegyházszertartása szerint2009.február27-énvolt. Családja, kollégái, barátai adorogi Bányász Fúvózenekar elõadásában abányászhimnusz hangjai mellett mondtákazutolsó Jószerencsét!. Solymár Judit Bérces József ( ) BércesJózsef Szomorúszívvel, megrendülve vettük tudomásul ahírt, hogy január 16-án elhunyt BércesJózsef tiszteletbeli hites bányamérõ, okleveles földmérõmérnök, okleveles bányamérnök, az OMBKE bányamérõ szakcsoport intézõbizottság tagja. Bérces József 1926.március26-ánszületett,Debrecenben.1949júniusábanérettségizettadebreceniGépipariTechnikumban,majdaMÁVdebrecenijavítómûhelyében dolgozott. Jelentkezett abudapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, fel is vették, de végül október 23-án Sopronban jelent meg aföldmérõ Mérnöki Karon,hogyotttanuljon.Ezután1953júniusábanjeleseredményûföldmérõmérnöki diplomátkapott. Végzésutánielsõmunkahelyeabudapestimetróvolt,aholageodéziaiésabányaméréskülönbözõfeladataitvégezte. Szikszay Rózsával 1954-benkötöttházasságaután atatabányaiszénbányászatitröszthözkerült,ésaxiv.aknaimérnökségvezetõjelett. MunkamellettisméttanulnikezdettSopronban,éseztfolytatva,1961-benbányamérnökidiplomátisszerzettMiskolcon ben atröszt bányamérési osztályára került, aminek 1966-tól vezetõje lett december23-áninnenmentnyugdíjba,58éveskorában.Denyugdíjbansemtétlenkedett, évekig az Oroszlányi Szénbányák mûszaki tanácsadója, akápolnásnyéki VörösmartyMgTSznadapiés sukoróibányáinakfelelõsmûszakivezetõjevolt,abányákbezárásáig. Sikeresszakmaipályafutásánaklegnagyobbrészeabányamérésterületénzajlott,amellettabányamûveléshatásaival, abányakár mûszaki és gazdasági kérdéseivel, környezetvédelemmel, kisajátítással, mozgásvizsgálatokkal, süllyedésmérésselfoglalkozott.azújirántifogékonyságatöbbkorszerûbányamérésimûszer,giroteodolit,távmérõ ésszámítógépbeszerzéséreösztönözte. OMBKE tag1955óta,azombke bányamérõszakcsoportban1985-tõl1989-igtitkáraésazóta,haláláigazintézõbizottságtagja. Munkásságáttöbbkitüntetésselismertékel: Kiváló Dolgozó (1962-ben, 1968-banés1976-ban), Honvédelmi Érdemérem (1971-ben,1977-benés1982-ben), anehéziparkiváló Dolgozója kitüntetés1972-ben, BányászatiSzolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozata, OMBKE egyesületi munkáért és aszentkirályi Zsigmond kitüntetés BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 65

68 (1993-ban), 1995-ben 40 éves, 2005-ben 50 éves OMBKE tagságért Sóltz Vilmos kitüntetés, 2000-tõl a bányamérõ szakcsoportáltalalapított Tiszteletbelihitesbányamérõ cím január 31-én kísértükutolsó útjára Bérces József aranyokleveles földmérõ mérnököt,okleveles bányamérnökötatatabányaiújtelepitemetõrégiravatalozójából.aravatalnálazombketatabányaihelyiszervezetbányász egyenruhás tagjai adtak díszõrséget.ahamvasztás utánibúcsúztatáson összegyûlt számos gyászoló elõttelõször dr. Barátosi Kálmán, az OMBKE nevében búcsúztatta el. Meleg szavakkal emlékezett meg ismeretségükrõl, közös munkájukról abányamérõ szakcsoportban. Áldozatos munkádat most, utólag is, köszönjük! Isten Veled, Jóska Bátyám! Abúcsúztatóutánatatabányaihelyiszervezettagjaielénekeltékaz Ímholaföldalámegyünk kezdetûbányászdalt. Ezutánaz elhunytszemélyes korábbi kívánságára Nagy László espereskatolikus szertartással búcsúztatta BércesJózsefet.Az urna sírba tételeutánabányászhimnuszéneklésévelmondtunkutolsó Jószerencsét!. Dr.Barátosi Kálmán Tuskán József ( ) Tuskán József aranydiplomásbányamérnök2009.március26-án,életének79.évébenelhunyt. Aháborút követõenbefejezett középiskoláiután1946-tólkovácsmester mellettlettiparitanuló,majdmegsze- rezteatechnikusiképesítést.bányamérnökioklevelétsopronbanszereztemeg1956- ban, majd aborsodi Szénbányászati Tröszt volt elsõ és egyben utolsó munkahelye is. BeosztottmérnökvoltLyukóbányán,késõbbAnnaésMártabányaaknavezetõfõmérnöke, majd abükkaljai Bányaüzem fõmérnöke, között annak igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig. Közben bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet szerzett Miskolcon,1969-ben.Aborsodiszénbányászatbaneltöltött37évbõl32évigfelelõsvezetõvolt. Nyugdíjba vonulását követõenvállalkozásával még aktívanközremûködött abányabezárásiéstájrendezésimunkákban. Mintmûszakivezetõ,részesevoltújaknáklétesítésének,régiekösszevonásánakés sajnos bezárásának is. Közremûködött akorszerû gépesítés bevezetésében, új kötélpályák megépítésében aszén-elõkészítõmû megépítésében, amûködést biztosító TuskánJózsef szakemberek kiválasztásában és azok továbbképzésében. Ahogy önmagáról írta: Örülök, hogy abányászat fénykorában dolgozhattam, módomban állt abányászszakma szépségeit megismerni, abányász társadalomban élõk szeretetét, háláját érezni,megtapasztalni csodálatosjóemberiérzés! Munkáját 17 vállalati Kiváló Dolgozó, valamint miniszteri Kiváló Bányász és Kiváló Munkáért kitüntetések fémjelzik. Megkapta amunka Érdemrend bronz és ezüst, abányász SzolgálatiÉrdemérem valamennyi, legvégül gyémánt fokozatát.aborsodimélymûvelésesszénbányászatgyorshanyatlása,megszûnésebeárnyékoltanyugdíjaséveit. Az OMBKE aktív tagja,rendezvényeink rendszeres látogatója volt, szívesenvettrészt az OMBKE Nyugdíjasa BarátiTársaság munkájában. Temetésére április 1-jén a miskolci Mindszenti temetõben került sor református szertatás mellett. Volt munkatársai, kollégái díszsorfala és a Perecesi Bányász Zenekar által megszólaltatott dallamok után Törõ György bányamérnök,ahelyiszervezettitkáraszépszavakkalbúcsúzott,melybõlcsaknéhánygondolatotidézünk: Tisztelt Gyászolók! 41 év és 241napaktív szolgálatiidõ egygazdag,végigdolgozott életút. Mit hagyott számunkra,fiatal kollégákraezageneráció?balassibálintszavaival:' emberségbõlpéldát,vitézségrõlformát '.Ittavégekensok ezernyibányász boldogulásátjelentettemunkájuk. Az Alma Mater,az OrszágosMagyarBányászatiEgyesület, valamennyivoltkollégádésazösszesmegjelentgyászolónevébenbúcsúzokésmondokutolsójószerencsét!józsi bácsi,nyugodjbékében! KoporsójátaBányászhimnuszhangjaimelletthelyeztéksírba. A temetést követõen gyászszakestélyre került sor Lóránt Miklós elnöklete mellett, aki az Ímhol a föld alá megyünk eléneklése után rövid gyászbeszéddel búcsúzott, majd ajelenlévõk az utolsó pohár sör után hagyományainkszerintösszetörtékpoharaikat,éselénekeltékabányászhimnuszt. Lóránt Miklós 66 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

69 Nyolcvan éves abányász Fúvószenekar Várpalotán Akezdetek Várpalotán az 1920-as években bontakozott ki azenei élet december1-jén alakultavárpalotaiunió Dalkör, akultúrát, azenét kedvelõ bányászok azonban kijelentették: a mi településünkön sem hiányozhat amás bányatelepeken mármûködõ,aközízléstszolgálóbányászfúvószenekar. AKossuth utca és amai 8-as sz. mûút sarkán állt egykor az aföldszintes ház, melynek udvarán abánya zenekedvelõ dolgozói közül néhányan, munka utáni pihenõjükben egy terebélyes diófa árnyékában, anyári estéken hangszereik megszólaltatásával szórakozatták magukat. Héra Ferenc bányamester, Bölcs László bányatisztviselõ, Halasi József lakatos, Greszler József gépész, Holler Sándor villanyszerelõ és Vanyó József lakatos ezeken az összejöveteleken azon tanácskoztak, mikéntlehetneéletrehívni egybányászzenekart.ahat szorgalmasésösszetartózenészmásokkívánságátisképviselveazzalálltabányavezetõségeelé,hogyalétesítendõzenekarmûködéséhezbiztosítsákafeltételeket. Amegvalósulás 1929-ig váratott magára, amikor a Jó szerencsét Olvasókör abányadolgozóinak tagdíjaiból 16 fúvóshangszerttudottvásárolni.azenekarfelszereléséreabányászok3000pengõtáldoztak,ami1929-benigennagyösszeg volt. ( Kétszáz pengõért adtak egy trombitát, amikor tizennyolc fillér volt avájárok órabére. ) Atámogatásokból abányavállalat is kivette arészét. Ugyanakkor néhány lelkes és mindenáldozatrakészzenészönkéntajánlottafelanyagihozzájárulását is. Az Olvasókör az egyenruhát biztosította. Ilyen elõzmények után sok-sok nehézséget legyõzve elérkezett az idejeannak,hogytizenhattaggalmegalakuljonazegyüttes.a karmester egy,akkorállás nélkülizenész, Csermák Antal lett. Nemvoltkönnyûdolga,mertazenekartagjaiaddigizeneiismereteiket önképzéssel sajátították el. Az elsõ nyilvános bemutatkozásuk az év nyarára esett, abányaszerencsétlenség következtében elhunyt Bartos István vájár temetésén eljátszott Bányászhimnuszvolt. Az õsz folyamán egy vasárnap délelõtt Várpalota nagyközségfõutcájánkatonássorokbanelõszörvonultfelegyenruhában abányász Fúvószenekar, élén immár Tisza István karmesterrel. Fordulópont Azenekar fejlõdésében az 1931-es év korszakváltással is felért,amikorazországbansorrafeloszlattákakatonazenekarokat, tagjaik egyik napról amásikra állás, és egyben kenyér nélkülmaradtak.aképzettmuzsikusokközültöbbenisavárpalotai bányánál kaptak munkát, felajánlva közremûködésüketazenekarnál ben a karmesteri pálcát Tisztl Pál, a székesfehérvári Vasutas Zenekar volt karnagya vette át. Tevékenysége eredményekéntegy40fõtmeghaladó,híresebbzenekaralakultki. Mûsoraikatigényesebbmûvekbõlállítottákösszeésszínvonalasabban szólaltatták meg, mint korábban. Felléptek Székesfehérvárottés Budapesten is. Az eredmények, hírük, népszerûségük vonzó hatással voltak afiatal munkásokra is. Körükbõl sokan kérték felvételüket az együttesbe: Borbély István, Csiszár István, Galambos István, Halasi Ferenc, Halasi József, Márton István, Molnár János, Novák Ferenc, Nyírõ János és SzabóFerenc. Atekintélyeslétszámban kivonulófúvósokmenetalakzatban történõ megjelenése már önmagában látványszámba ment.maisemlegetikarégipalotaibányászokazenekaregykorimókamestereit(némethimrét,novákferencet),akikme- netelés közben magasra dobták fel cintányérjukat, majd azokatelkapvatovábbfolytattákataktusütemét. Azéletrehívottzenekarbõévtizedalattlétszámban,zenei képzettségbenisegyregyarapodott.idõközbenlengyelmenekültkéntjött MarszalekJózsef ésdél-erdélybõláttelepültként Birta András és Mihály,Both József, Csepin József, Nagy Lajos és PetheAndrás bányászok. Anagy ünnepek, évfordulók, bányászmulatságok hangulatához hozzá tartozott afúvósmuzsika és agyászszertartásokhozis év ismét nehéz helyzetetteremtett. Tisztl Pál betegségemiatt,újkarmesterrevoltszükség.azolvasókörvezetõsége HorváthJózsef személyében akiabudapesti I. Honvéd Gyalogezred másodkarmestere volt találta meg az utódot. Sokak szerint mûködése alatt azenekar szakmailag alegmagasabbszínvonalatérteel közöttidõszakosanszüneteltmûködésük,alétszám folyamatosan csökkent, ahangszerállomány is megfogyatkozott. A frontról, soha többé nem tért vissza Andrejkovics Gyula,SomogyiIstván és TóthIstván. Újjászervezõdés és fenntartói háttér Amásodik világháború után azenekar tagjai azonnal jelentkeztekszámukrakedvesésfontosszolgálatukfolytatására. Azújjászervezettegyüttesrövidesensikerreltettelegetkülönbözõmeghívásoknak,felkéréseknek.Aháborúutánazegyütteslényegébenamindenkoribányaigazgatótólfüggött.Állami ésnemzetiünnepeken,valamintpolitikaieseményeken rendszeresen vállaltak szerepet. Abányásznapok elmaradhatatlan résztvevõi voltak. Hosszú évekig avolt bányászkolóniákon reggeliébresztõvelszórakoztattákazébredõket. Több jelentõs kulturális eseményen szerepeltek, sõt külföldi meghívásokat is elfogadtak (Németország, NDK, Ausztria). Azenekar tagjainak többsége aszénbánya fizikai dolgozóiból és anyugdíjasokból tevõdött össze. Többségük szakszervezetitagkéntiseredményesenláttaeltiszteletreméltómegbízatását. Azenekarfenntartója és eredményesmecénása1958-tól, 1998-igaJó Szerencsét Mûvelõdési Központ volt.majd afolyamatos átszervezések után jelenleg aszindbád Kht. szervezeti keretei között próbálnak és munkálkodnak. ABányász Kórussal közösen használt próbatermük falán arégi múlt relikviáieseményeiállandóanemlékeztetnek.1994-igaszénbányavállalatok(várpalotai,veszprémi)ésaszakszervezetibizottságok kiemelt figyelmet fordítottak az együttesre és segítették mûködését, fennmaradását. Megalakulása óta (1997) abányászhagyományok Ápolásáért Egyesület is lehetõségei szerint támogatja és segíti eredményességüket aközös célért a várpalotaibányászathozkötõdõ emlékekfennmaradásáért. Születésnapi gálamûsorok A Bányász Kulturális Hetek záróakkordjaként november22-én az50.évfordulójátünneplõegyüttesjubileumi hangversenyt adott. Elismerésük ebbõl az alkalomból Aranylant Díj volt. A jubiláns kollektíva többek között elõadta õsbemutatóként Farkas Antal zeneszerzõnek ez alkalomraírtmûvét, aszerzõvezényletével. Id.MeiszterJózsef a Szocialista Kultúráért kitüntetést, Lóczi Pál, Pete András és Szekeres István pedig a Veszprém megyéért Érdemérem aranyfokozatakitüntetéstkapták szeptember9-éna60.évfordulónVárpalotakülönbözõpontjainadottkoncertetazoroszlányiSzénbányákKoncert Fúvószenekara, az osztrák Piberstein bányászzenekara. Délutánazenekarokésamazsorettcsoportfelvonultaváros fõbbútvonalain,estepedigajószerencsétmûvelõdésiköz- BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám 67

70 pontba vonultak, az ünnepség helyszínére. A jubiláló zenekart Petrovics László, az intézmény igazgatója köszöntötte, majd Soós Gábor, a vállalati szb. titkára mondott köszöntõ szavakat. Avárosi tanács elnöke 60 ezer forintos takarékbetétetadottát. Kultúrküldetés Azenekarmegalakulásaóta, érzékelhetõbben azötvenes évekmásodikfelétõlkezdõdõenjelentõsszerepettöltbevárpalotaéstérsége,deamegyekulturáliséletébenis.aszakmai munkát többek között elismert és képzett karmesterek segítették, mint Marosvölgyi Károly, ifj. Farkas Tamás és Ossó János. A várpalotai bányász zenekar fejlõdéséhez, tudásának gyarapításához nagy mértékben járult hozzá az akörülmény is,hogy között Országos FúvószenekariTalálkozókat rendeztek Várpalotán. Ezt követõen 1994-tõl afenntartó intézményigazgatójaáltal abban az idõszakban amegyében elsõ ízben kezdeményezett napjainkban ismegrendezetttalálkozókon évente sok-sok zenekar közöttük szép számban bányász együttesek is fellépésükkel anyári idegenforgalmi szezonban kínálnak értékes és kellemes szórakozást aváros lakóinak ésazidelátogató szépszámúérdeklõdõnek. A zenekarfennállásának 70.évfordulóján tizedikalkalommal rendezett Várpalotai Fúvóstalálkozón, augusztus 8-án ötegyüttes délelõtt aváros különbözõ pontjain térzenével, délután menetzenés felvonulással, este pedig avárudvarban megtartott koncerttel örvendeztette meg apalotaiakat. A zenészeket és a közönséget a város polgármestere köszöntötte.azestizáróünnepségenamegyeiközgyûléselismeréseként adományozott Pro Comitatu Díjat Talabér Márta, a megyei közgyûlés alelnöke adta át avárpalotai Bányász Fúvószenekarnak. Ezenkívülrádiófelvételek,sikeresbelföldiéskülföldiszereplések, fesztiválok, találkozók sora jelzi eredményes munkásságukat.avárospartnervárosaival(wolfsberg, Kremnica, Petrozsény, Ilok) kialakított kulturális kapcsolataiban színvonalasanképviseltékszûkebbhazánkat,ésabányászkultúraértékeszeneihagyományait. Az együttes az eltelt évtizedek alatt többször is megújult. Ebben afolyamatban anyolcvanas évektõl kezdõdõen jelentõs szerepet töltött be avárosi Zeneiskola. Afolyamatos utánpótlást ez azintézménybiztosította és biztosítja Hergovics János, VargaPéter zenetanárokirányításávalnapjainkban is. Azenekar mûvészeti minõsítései, elismerései Várpalotáértjelvényaranyfokozat,1950 V.OrszágosFúvószenekariminõsítésaranydiploma,1981 VI.OrszágosFúvószenekariminõsítéskiemeltaranydiploma, 1985 Várpalotavárosértkitüntetõjelvényaranyfokozat,1989 VII.OrszágosFúvószenekariminõsítésaranydiploma,1989 Veszprémmegye ProComitatu -díj,1999 Összegzés Azelmúltnyolcévtizedalattközel százzenész,14karmester tartottaéletbenenagymúltúegyüttest.sajnoskörükbõl43 társuk örökre eltávozott, emléküket megõrizték. Ajelenlegi tagok mintegy 39fõ jóközösségetalkotnak,szeretikönként vállalt elfoglaltságukat. Büszkén ápolják és folytatják elõdeik nemeshagyományait,tagjaik közöttvannak olyan családok is akikzenésznemzedékeketneveltek.ezévõszénkiadványban tervezikanyolcvanévtörténetétmegörökíttetniésközreadni. Reméljük ajelenlegi tagságban, az elfoglaltságok és nehézségekközepetteisakitartástöretlenlesz,mertpártolóhí- veik, afúvószenét szeretõ közönség, igénylik fennmaradásukat. Számunkra az emlékezés és históriamentés afeladat, no és az akötelezettség, hogy munkásságukat értékeljük és elismerjük. Petrovics László elnökhelyettes Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület AMagyar Mérnöki Kamara jubileumi ülése (Budapest, március 9.) AMagyarMérnökiKamaraelnökségeaKamaraújraalapításának 20. évfordulójáról abudapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében rendezett ünnepi ülésenemlékezettmeg.akamaraegykorialapítói,tisztségviselõi mellettamagyarmérnöktársadalomszámosképviselõjejelen voltanevesévfordulón. Azünnepiülést dr.scharle Péter MMK alelnöke egyben azüléslevezetõelnöke nyitottamegésköszöntötteamegjelenteket. AMagyar Mérnöki Kamara 20 éves múltjáról, az elért eredményekrõlésajövõbenilehetségesésszükségesmûködési,irányítási formákról dr.hajtóödön az MMK alapító elnöke azünnepiülésszónoka tartottelõadást.elmondta,hogyaz I.MérnökiKamara közöttmûködött,eztkövetõen az1989.március9-eiülésén alakultújjá,elõbbegyesületként, majd akamaraitörvényjóváhagyását követõen 1996 után kamaraként tevékenykedett (kezdetben területi csoportok, majd területi kamarák formájában). Az egymást váltó gazdasági,politikaiésrendszerváltások közepette ésellenére sikerültegyiklegfõbbcélkitûzésételérni:egybentartanimagyar mérnöktársadalmat,és bárakamarátatervezõ,szakértõés építõ mérnökök szervezõdéseként hívták életre, minden mérnökök kamarájaként amás területen tevékenykedõ mérnökök érdekképviseletének is érvényt szerezni. Az újjáalakulást szorgalmazó kezdeti 300 fõs csoport ma már több mint 30 ezer fõs tagsággá nõtte ki magát, és ma már 55 ezer szakember jogosítását, továbbképzését intézik, látják el érdekképviseletét.azalapítóklegfõbbtörekvéseijórésztmegvalósultak (egyesületalapítása, mûködésitörvénymegalkotása,taglétszámnövelése,amûködésijogosultságokravonatkozómunkamegfelelõvitele,anyilvántartásokvezetése).azonbanatagokérdekképviseleténekdemokratikusérvényesítése, amûszakiértelmiségtársadalmielismertségéneknöveléseterén még soktennivalóvan. Pozitívumkéntemlíthetõmegazegységes ésjólmûködõ regisztráció,asikeres továbbképzési rendszerkialakításaés az, hogy akamara lapja, amérnök Újság immáron 15 éve rendszeresen (havonta) megjelenhet. Atisztújításutáni vezetõség egyik legfontosabb feladata kell legyen olyan program kidolgozása,melyalapjánamûszakiértelmiségszellemi,szakmaikapacitásanagyobbmértékbenérvényesülhetaközöstársadalmicélokmegvalósításaérdekében. Az ünnepiülés dr.kovátsgábor,az MMKelnökének zárszavával ért véget, melyben felhívta afigyelmet amájusban tartandó tisztújítás egyik legfontosabb feladatára, agenerációváltást biztosító fiatalítás fontosságára, tisztelgett akamaraialapítók(köztükpl. AndréBéla,BársonyJános,dr.Hajtó Ödön, Holló Csaba, Korda János, dr.scharle Péter) tevékenységeelõtt,megköszönveeddigimunkájukatésremélvetovábbitámogatásukat. Azalapítók névreszólódíszesemléklapokatkaptak. Azünnepiülésbarátibeszélgetéssel, fogadássalzárult. (dé) 68 BányászatiésKohászatiLapok BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,2-3.szám

71 Bányász emlékmûvet avattak Egercsehiben Az Egercsehi BányászBaráti Kör megalakítását2005márciusában kezdték a környéken lakó volt bányászok. A közhasznú civil szervezet bejegyzése május 23-án emelkedett jogerõre. A megalakulás óta igen lelkesen és tevékenyenmûködöttajelenleg162fõsegyesület.sikerültkét év alatt megvalósítani egy új bányász emlékmû felállítását, amely felváltottaakorábbi, egyszerû, nevek nélküli oszlopot, s amelyen most feltüntették a bánya mintegy száz éves mûködésesorán balesetetszenvedettek névsorát. Az új emlékmû ünnepélyes avatására, az éves közgyûlésselösszevonva,2009.április25-én kerültsortöbbmint200fõ jelenlétében. Az emlékmû felavatásával és megszentelésével valósult meg az acélkitûzés, hogy abányász Emlékparkban egy monumentális kõtömb nyújtson maradandó emléket a környék bányászatának és abalesetben elhunyt 62 bányásznak. Az ünnepséget a Himnusz elhangzását követõen Tóth Andrásné, Egercsehi polgármestere nyitotta meg. Ezután Ficzere Krisztina VII. osztályos tanuló elszavalta Kopré József Én láttam õket címû, bányászokról szóló versét, majd a Bányászhimnusz harangjátéka és a több mint százéves selmecbányai klopacska hangja mellett Simon Sándor elnök olvastafela62nevet, miközben azegercsehi általános iskola diákjaimécsesekethelyeztek elamárványtáblaelé. SzabadosGábor, amagyarbányászatiésföldtanihivatal elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Nagy Lajos, az OMBKE alelnöke,abányászati Szakosztály elnöke, abaráti Köralelnökeavattafelazemlékmûvet. Az emlékmûvet a katolikus és református egyház is megáldotta és tizenkét szervezet megkoszorúzta, majd az avatás legmeghatóbb percei következtek, amikor nagyon sok családtag, barát helyezte el virágait, emlékezve nagyapákra, apákra,férjekreésbarátokra. Az ünnepséget az Asszonykórus közremûködésével a Bányászhimnusz éneklésezárta. Ezt követõen került sor a Baráti Kör közgyûlésére, melyen 126 fõ részvételével elfogadták az egyesület évi beszámolójátésa2010-igterjedõ munkaprogramot. Dr.Horn János Hozzászólás a Bauxitbányászati szakmai nap Halimbán c. íráshoz Szeretettszaklapunk,aBKLBányászat2008/6.számában ( old.) rövid beszámolót olvastam ahalimbai szakmai napról. Az ismertetõ felidézte bennem alegelsõ bauxitos emlékeimet ben a MASZOBAL Bauxitkutató Expedíció geofizikusakéntelektroszondázásban segédkeztem ahalimbai térségben. Ekkor végezték az avarkori temetõ a bányászat elõkészítése során bukkantak rá régészeti feltárását abalaton-hegy oldalában, ahol az elsõ lejtaknát kívántákmélyíteni(halimbai.cseres). Anagy erõvel induló bányászati fejlesztések tervezõje, szervezõje, irányítója a MASZOBAL Bányamûszaki Osztályának vezetõje, dr. Alliquander Endre bányamérnök volt. Õ szervezte meg a Bauxitkutató Expedíciót Balatonalmádiban. Nevét aszakmai napról írt beszámolóból hiányoltam,deremélem azottanielõadásokbanszerepelt. A bauxitbányászat fejlesztésének a MASZOBAL megszûnése után is kulcsembere volt Bandi bácsi az ALUTERV Bányatervezési Fõosztályának vezetõjeként. Legnagyszerûbbújításaazaktívvízvédelem,vagyisakarsztvíz nyugalmiszintjénekintenzív,búvárszivattyússüllyesztésevolt. Újításielsõbbségéttámadtákugyan,deabíróságisnekiadott igazat. Két évtizeden túlnyúló eredményes fejlesztõ munkája avilág élvonalábaemelteamagyarbauxitbányászatot. Szakmai tekintélyének, ismertségének bizonyítéka, hogy számos külföldi szakértõi megbízást kapott annak ellenére, hogy nem beszélt idegen nyelveket. Jugoszlávia (pl. Niksics, ahonnan most importáljuk a bauxitot), Görögország, Törökország (perlit), India, Vietnám, Ghána voltak tevékenységének fõszínhelyei. AvisszaemlékezésújrakezembeadtaaMagyarBányászat Évezredes Történetét. AII. kötet tárgyalja abauxitbányászat múltját. Ekkor döbbentem rá, hogy aszakágazat legnagyobb fejlesztõjének, dr.alliquander Endrének neve csak egyetlen egyszer szerepel atörténeti munkában! A483. oldalon ezt olvashatjuk: 1943-ban az ALUÉRC Rt. újraindította a területen a kutatást, amelynek irányításával dr. Alliquander Endre bányamérnököt bízták meg. A MASZOBAL idõszak leírásábanszerepel L.N.Bobkov vezérigazgató,majd utóda A. N.Boriszov és magyar helyettese Nagyobb Ferenc neve is, bár õk csak felsõbb segítséget adtak a fejlesztésekhez. Akövetkezõ fejezetek hemzsegnek anevek felsorolásától némelyikegyoldalonháromszorisszerepel, csaképpenazegyikmeghatározószakemberneveszorulméltatlanulháttérbe! Munkásságánakjobbmegismeréséhezirodalomkéntajánlom TóthIstván Dr.AlliquanderEndreéleteésmunkássága c. mûvét(múzeumi füzetek, MagyarAlumíniumipariMúzeum, 2002). Wisnovszky Károly

72 METSOMINERALS(AUSTRIA)GmbH:KereskedelmiKépviselete 1146Budapest,HungáriaKrt.162. Tel.: ,mobil: Fax: web: