E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Átírás

1 E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére Szakmai folyóirat május V. évfolyam 5. szám A hónap témája Tűzcsapok, oltóvíz tározók, oltóvíz intenzitás, oltóvíz-mennyiség Az előző cikkben az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák raktározására vonatkozólag már érintőlegesen szóba került az oltóvíz biztosítása. Sokszor előfordul, hogy a tűzvédelmi szakembernek meg kell állapítani mi az az oltóvíz mennyiség, melyet adott területre biztosítani kell. Sokszor felül kell vizsgálni, hogy az aktuálisan betárolt anyagok vagy bármilyen módosítás a gazdálkodó szervezet életében van-e hatással az oltóvízmennyiségére. Az oltóvíz mennyiségét az építési engedélyezés során az engedélyezési dokumentációban a tűzvédelmi tervező meghatározza, az oltóvíz-hálózat annak megfelelően kerül kialakításra. Hosszú évek múltán itt főleg a éves telephelyekre gondolok a jogszabályi előírások megváltoznak, illetve a telepen is olyan változások történnek, melyek érintik az oltóvíz-hálózatot. Több példát lehetne felsorolni, hogy a gazdasági társaság átalakítása, változása és az idő vasfoga következtében az oltóvíz-hálózat elavult, elöregedett, egyes részeit üzemen kívül helyezték stb.. Fenti esetben, mikor már az oltóvíz-hálózat felülvizsgálatát végző cég felhívja az üzemeltető figyelmét, hogy a telepen gond van a vízellátással, vagy a tűzvédelmis jelzi a vezetőség felé, akkor már a probléma mellett nem lehet elmenni. Célszerű ilyenkor felülvizsgálni, hogy a gazdálkodó szervezetnek mi az oltóvíz-igénye, ezt rövid leírásban rögzíteni, hogy adott esetben a tűzvédelmi hatóság számára igazolható legyen a tett átalakítás, változtatás. Tekintsük át logikai sorrendben az oltóvíz-ellátás megtervezését! I. Az egyes tűzszakaszok tűzterhelésének vizsgálata a. Állandó tűzterhelés kiszámítása b. Időleges tűzterhelés kiszámítása vagy nor matív tűzterhelés kiválasztása Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes tűzvédelmi szakértő Laczik Balázs tűzoltó százados okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: április 29. A hónap témája Tűzcsapok, oltóvíz tározók, oltóvíz intenzitás, oltóvíz-mennyiség Aktuális Felkészülés a biztonságos nyaralásra Szállodák tűzvédelmi előírásai Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: 554tuzved Kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 1

2 II. Tűzoltóvíz időtartam kiválasztása III. Tűzoltóvíz-intenzitás vizsgálata IV. Mértékadó tűzszakasz kiválasztása V. Oltóvíz-igény számítás Az engedélyezési tervek áttekintése során megállapíthatók az egyes tűzszakaszok és azok méretei. Továbbá meg kell vizsgálni az épületszerkezeteket és azok tömegét (sok esetben ez közelítéssel lehetséges csak) az állandó tűzterhelés kiszámítása céljából. Nézzük egy példán keresztül: I. sz. épület a. Rendeltetése: szerelőcsarnok b. 1. szintes, 1 tűzszakasz c. Alapterülete: 1200 m 2 d. Épületszerkezetek: vasbeton vázszerkezet, acél tetőszerkezet, hullámlemez tetőfedés, tégla falazat, nyílászárók anyaga acél. II. sz. épület a. Rendeltetése: alkatrész-raktár b. 1 szintes, 1 tűzszakasz c. Alapterülete: 800 m 2 d. Épületszerkezetek: vasbeton vázszerkezet, acél tetőszerkezet, hullámlemez tetőfedés, tégla falazat, acél nyílászárók e. Raktározás módja: fa polcokon III. sz. épület a. Rendeltetése: iroda-épület b. 2 szintes, 1 tűzszakasz c. Alapterülete: 400 m 2 /szint d. Épületszerkezetek: tégla falazat, fa tetőszerkezet, cserépfedés, fa nyílászárók IV. sz. épület a. Rendeltetése: tanműhely b. 1 szintes, 1 tűzszakasz c. Alapterülete: földszint 1600 m 2 d. Épületszerkezetek: tégla falazat, acél tetőszerkezet, pala tetőfedés, fa és acél nyílászárók V. sz. épület üzemen kívül VI. sz. épület üzemen kívül VII. sz. épület üzemen kívül A példában képzeljük el ezt az 4 működő épületet, mellette természetesen egy-két kiegészítő komplexummal (például porta-épület, kerékpártároló stb.). Szóban forgó létesítményünk egy olyan gazdálkodó szervezet, ahol tehergépjárműveket, buszokat újítanak fel. A telep az 1960-as években épült, ennek megfelelően a vízhálózat is akkor készült, a városi vízvezeték a telep bejárata előtt húzódik és a kapu előtti parkolóban 1 db föld-feletti NA 100-as tűzcsap található, melynek hálózati nyomás 4 bar. A telepen belül az akkori kor követelményeinek megfelelően föld-alatti tűzcsapok kerültek kialakításra, szám szerint 8 darab, a tűzcsapok illetve a telep vízellátását egy 20 m 3 -es hidroglóbusz tartály tartja fenn, melyet a telep saját kútja táplál. Első lépésként meghatározzuk, az egyes épületek tűzterhelését. Itt figyelembe vesszük a beépített anyagokat illetve a tárolt anyagokat, leégési sebességüket stb. A tűzterhelés kiszámításához az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet V. rész 29. fejezetében talál ható előírásokat vesszük alapul. A rendelet szerint a kiinduló adatok: a számítás indokolása, az épület alaprajza, a tűzszakasz vagy az ellenőrzendő helyiség területének megjelölésével, a jellemző helyen felvett függőleges metszet, az építészeti műszaki leírás, a technológiai műszaki leírás, tömegelemzés az éghető anyagokról, az üzemeltetői nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl, a vizsgálati bizonylat azokról az éghető anyagokról, amelyeket a 23. melléklet 2. táblázata nem tartalmaz, a tűzjelzés módja, valamint a helyszín tűzoltási adottságai. Az alapképletünk az alábbi: p v = p a Itt a p v a számított tűzterhelés, p az állandó és az időleges tűzterhelés összege, az a tényező pedig az egyes anyagok égési jellemzője, amit az anyag sűrűsége és raktározási tömörsége ad meg május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

3 Az állandó és az időleges tűzterhelés kiszámítására vonatkozó képletek: j M i H i p n = i = 1 S ; p s = k i = 1 M i H i A i =1-től j-ig annyit jelent, hogy a vizsgált létesítményen belül az összes anyagot be kell helyettesíteni a szorzatba és ezeket összegezni kell. A p n jelenti az időleges a p s az állandó tűzterhelést. A két képlet között matematikai különbség nincsen. Az M az egyes anyagok tömegét (kg) jelöli a H pedig a fűtőértékét (MJ). A tűzterhelésnek olyan értéket kell kapnunk, amely az egyes épület 1 négyzetméterére vetíti le az ott megjelenő hőmennyiséget. Ennek mértékegysége MJ/m 2, ha az anyagok tömegét és 1 kg-ra vetített fűtőértékét összeszorozzuk, akkor megkapjuk az összes elégetéséből származó teljes hőmennyiséget. Mivel azonban az oltóvíz-igény meghatározásához az egy négyzetméterre eső hőterhelés alapján lehet meghatározni az oltóvíz intenzitás időtartamát (adott teljesítményt milyen időtartamig kell biztosítani), ezért a kapott hőmennyiséget el kell osztani a vizsgált létesítmény helyiségeinek, részének, tűzszakaszának alapterületével. Az a tényezőt is a vizsgált épületrészre, tűzszakaszra egységessé kell tenni, hiszen minden anyagra különböző tényező létezik, ezért annak meghatározása az alábbi módon történik: a = p n a n + p s a s p n + p s Látható, hogy külön a tényező vonatkozik az állandó és az időleges tűzterhelésre. Az egyes a tényezők meghatározása a fenti képlet analógiájának megfelelően történik, ahol szintén az egyes anyagok tömegét, fűtőértékét és saját a tényezőjét használjuk fel. j M i H i a mi M i H i a mi i = 1 i = 1 a n = ; a s = ; j i = 1 M i H i S k k i = 1 M i H i Az előző képletekbe egyszerűen behelyettesítjük a megfelelő értékeket, így megkaphatjuk az egyes tűzszakaszok tűzterhelését. Kezdjük el megvizsgálni az épületek tűzterhelését a fenti képletek alkalmazásával! Az épületek rendeltetéséből illetve alapterületéből nagy valószínűséggel meg tudjuk becsülni, melyik épületnek lesz a legnagyobb az oltóvíz igénye. Jelen példánkban ez a IV. sz. épület, amelyben a tanműhely kapott helyet, ez az épület rendelkezik szerelőcsarnokkal, tantermekkel, raktárakkal és az oktatáshoz szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. IV. sz. épület: Állandó tűzterhelés: az állandó tűzterhelését az épületnek ebben az esetben a beépített nyílászárók súlya adja meg. Jelen helyzetben meg kell számolni hány éghető anyagú ajtó, ablak van az épületben. Fa tokos, fa ajtók száma: 38 Fa gerébtokos, fa keretes ablakok: 92 Az ajtók átlagos súlya: 60 kg/ajtó+tok Az ablakok átlagos súlya: 40 kg/ajtó+tok A fenti értékek becsléssel is meghatározhatók, a pontosabb számításhoz azonban meg lehet mérni az ajtók, ablakok térfogatát illetve a fajsúly alapján azok tömegét. Jelen esetben ettől eltérhetünk. Az épületben a beépített fa nyílászárók súlya tehát: = 5960 kg Ennek fűtőértéke: Anyag megnevezése (az OTSZ 23. sz. melléklet 2. táblázat alapján) H (MJ/kg) Súly (Kg) Fa 16, kg 16,75 MJ/kg = MJ Az épület alapterületére vetített állandó tűzterhelés az alábbi módon alakul: / 1600 = 62,4 MJ/m 2 E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 3

4 Időleges tűzterhelés: A tantermekben figyelembe kell venni az ott található bútorokat berendezési tárgyakat. Itt meg kell vizsgálni hány pad, szék, szekrény van egy helyiségen belül és annak súlyát kell figyelembe venni. Ha 20 fős osztályokat veszünk alapul, akkor a tanári asztallal, székkel együtt 21 asztal, 21 szék, 4 szekrény és a tábla tekinthető egy tanterem bútorzatának. Fapadok (asztal) súlya: Székek súlya: Szekrények súlya: Tábla súlya: 25 kg/pad 8 kg/szék 60 kg/szekrény 30 kg 21 (25 + 8) = 963 kg/tanterem. Példánkban a tanműhelyben 8 oktatóterem található: = 7704 kg A tantermekben található bútor fűtőértéke: Anyag megnevezése (az OTSZ 23. sz. melléklet 2. táblázat alapján) H (MJ/kg) Súly (Kg) Fa 16, ,75 = MJ A kétaknás szerelőműhelyben 2 távolsági buszt veszünk alapul, melyben megközelítéssel az alábbi anyagok találhatók, a tűzterhelés szempontjából fontos minőségi és mennyiségi jellemzőkkel, ehhez hozzávesszük a műhelyben található egyéb anyagokat: Anyag megnevezése (az OTSZ 23. sz. melléklet 2. táblázat alapján) H (MJ/kg) Súly (Kg) Szorzat (fűtőérték) Szövet 20, Dekoritlemez 20, Gumiabroncs (műszaki csövekkel) 25, Kemény PVC 19, Anyag megnevezése (az OTSZ 23. sz. melléklet 2. táblázat alapján) H (MJ/kg) Súly (Kg) Szorzat (fűtőérték) Polietilén 46, Dízelolaj 41, Fa szekrény 16, Fa polc 16, Hígító (benzol egyenérték) 41, Mosó benzin (benzin) 46, Festékek, lakkok (benzol egyenérték) Fáradt olaj (fűtőolaj egyenérték) Összegezve: 41, , Az időleges tűzterhelésből adódó érték tehát: = MJ Az időleges tűzterhelés a tanműhelyre: / 1600 = 151,7 MJ/m 2 A tanműhely tűzterhelése összesen tehát: 151,7 + 62,4 ~ 215 MJ/ m MJ Az OTSZ-ben azonban az oktatási intézmények normatív tűzterhelése 300 MJ/m 2. Általánosságban elmondható, ha számítással határozzuk meg a tűzterhelés értékét, akkor kisebb a kapott eredmény, mint a jogszabályban meghatározott normatív értékek. Ezt azonban csak akkor alkalmazzuk, ha a számításunkat megfelelően alá tudjuk támasztani (pl.: készlet-kimutatás, anyag mennyiség-felmérési jegyzőkönyvek stb.), ellenkező esetben igen pontatlan lehet a számításunk és a hatóság sem fogja elfo gadni. Az oltóvíz mennyiségének meghatározásához alapvetően két tényezőt kell figyelembe venni, ahogy azt az előző havi cikkben bemutattam, most egyes részeit ismétlésképp felelevenítem. Tehát az oltóvízintenzitás illetve, hogy a meghatározott intenzitást mennyi ideig kell tudni folyamatosan biztosítani. Az május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

5 OTSZ erre vonatkozó rendelkezése az alábbi osztályokat határozza meg: 200 MJ/m 2 -ig legalább fél órán át, 200 MJ/m 2 -nél nagyobb, legfeljebb 400 MJ/m 2 - ig legalább egy órán át, 400 MJ/m 2 -nél nagyobb, legfeljebb 800 MJ/m 2 - ig legalább másfél órán át, 800 MJ/m 2 felett pedig két órán át kell az oltóvizet folyamatosan biztosítani. Azt tudjuk, hogy időszakos vízszerzési hely oltóvízként figyelembe nem vehető, valamint azt is, hogy a létesítményben ahogy azt már előbb említettem a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani. Az oltóvíz-intenzitás az OTSZ 19. melléklet 2. táblázatában található, jelen esetben az 1600 m 2 alapterületű épületre 2100 l/perc. Ha az épület többszintes (pinceszint, padlástér nem minősül szintnek!) abban az esetben van lehetőség I III tűzállósági fokozat esetén 2-5 szint között 30%, 6-tól 40%-os oltóvíz-intenzitás csökkentésre. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy nem kötelező figyelembe venni ezt a szabályt, az elsőfokú tűzvédelmi hatóság a tűzoltási jellemzők megvizsgálásával eltekinthet ezen könnyítő tényezőtől. Az oltóvíz-ellátást kétféleképpen illetve ezek ötvözésével lehet megoldani: tűzcsapokkal, oltóvíz-tározóval. A tűzcsapok amennyiben a városi vízellátásra vannak kötve, folytonosnak tekinthetők, így az oltóvíz biztosítás során csak a tűzcsapból kivehető oltóvíz intenzitás mérését kell végrehajtani. Az oltóvíz intenzitását átfolyásmérő segítségével lehet meghatározni, ez a jogszabályban rögíztett jogosultsággal rendelkező szakember végzi. A problémák akkor kezdődnek, ha a tűzcsap nem a városi vízhálózatra van kötve, hanem a fenti példánk alapján egy hidroglóbuszra. Itt a glóbuszból a magasságból származó nyomás a mérvadó (10 méternyi vízoszlop nyomása 1 barnak felel meg). Az OTSZ szabályozza az egyes létesítmények oltóvíz-ellátását biztosító tűzcsapjainak a nyomás-értékét, eszerint: 442. (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél a) legalább 400 kpa (4 bar) kifolyási nyomás biztosított az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, b) legalább 300 kpa (3 bar) kifolyási nyomás biztosított a C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, és c) legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomás biztosított ca) a fali tűzcsapoknál, és cb) a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben. Tehát példánkban szereplő létesítményünkben legalább 2 bar-os túlnyomásnak kell lennie a tűzcsapokban. Ez egy 20 méteres hidroglóbusszal akár teljesíthető érték is lehetne. Vizsgáljuk meg azonban az OTSZ által előírt 1 órás oltóvíz folytonos biztosítását 2100 l/perces intenzitásra. 60 perc 2100 l/perc = liter = 126 m 3 A 20 m 3 -es hidroglóbuszt tehát oltóvíz-tározóként nem vehetjük figyelembe. Meg kell vizsgálni, hogy van-e a telep 100 méteres környezetében olyan tűzcsap, mely a városi vízhálózatról kapja a táplálást. A példában egy darab tűzcsap található a telep kapujában, tételezzük fel, hogy ez megközelítési útvonalon 100 méteren belül található a mértékadó tűzszakasztól (épület). A tűzcsapok vízhozamát méréssel lehet meghatározni pontosan. Empirikus úton azonban tehetünk rá becslést, ez körülbelül az NA80-as vezetéken minden bar után 300 l/perces oltásintenzitást jelent, az NA100-as tűzcsapoknál ez az érték valamivel magasabb kb. 400 l/perc. Nagyon fontos, hogy ezek azonban becslések, a nyomás növekedésével arányosan nem növekszik a kivehető vízmennyiség, ez a becslés kb 4-5 baros hálózati víznyomásig használható. Tételezzük fel, hogy a VÍZMŰ-től kért előzetes adatok alapján a hálózati víznyomás azon a vezetéken, amelyen a tűzcsap található 3 bar, tehát körülbelül 900 l/perces oltóvízintenzitással lehet figyelembe venni. Nézzük meg, hogyan alakul az oltóvíz-ellátottság a telepen: E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 5

6 A tűzcsapteljesítmény: 60 perc 900 l/perc = liter = 54 m 3 Ezt az értéket ha levonjuk az előző oltóvízigényből, marad 72 m 3 -nyi vízhiány, amit biztosítani kell. Azt is tudni kell, hogy oltóvíz-tározónak nem vehető figyelembe a 30 m 3 -nél kisebb térfogatú tartály, illetve medence. A medencékkel kapcsolatban annyi hozzáfűznivalóm van, hogy a medencéknél gondoskodni kell a tárolt víz tisztaságáról, a medence iszaptalanításáról is. Továbbá nagyon fontos, hogy a medencéknél a fagyási mélységet nem számolható bele a hasznos térfogatba, Magyarországon a fagyhatár 70 cm, tehát a tárolt vízmennyiségből le kell vonni a 0,7 m felület értéket és az ezzel csökkentett mennyiség vehető figyelembe. Az oltóvíztározóknál a tűzoltógépjárművek számára megközelítési útvonalat kell biztosítani, illetve rácsatlakozási lehetőséget. A szívóvezetékre vonatkozó előírások: 447 (6) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni (1) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. (2) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni.. Összegzésként tehát megállapítható, hogy a példánkban szereplő telephelynek célszerű legalább egy 100 m 3 -es oltóvíztározót létesíteni, ha más módon nem oldható meg az oltóvíz biztosítása. Ez lehet akár a szomszédos telephely oltóvíztározójának használatára kötött együttműködési megállapodás is, ez jelentős költség-megtakarítást eredményezhet. Végül néhány fontos előírás: Nagyon fontos, hogy az oltóvíztározókat és szerelvényeiket félévente felül kell vizsgáltatni, ugyanúgy, mint a tűzcsapokat. Ha a telepen működésképtelen tűzcsap található, azt egyértelmű jelzéssel kell ellátni, hogy üzemen kívüli és nem használható. Oltóvíztározó és a védeni kívánt létesítmény távolsága nem haladhatja meg megközelítési útvonalon a 200 métert. Aktuális Felkészülés a biztonságos nyaralásra Szállodák tűzvédelmi előírásai A nyári turisztikai szezon küszöbén érdemes áttekinteni mind a szállodák üzemeltetői, mind a vendégek részéről a hazai és külföldi szállodák tűzvédelmi helyzetét, hiszen mindkét oldal alapvető érdeke, hogy kellemes környezetben és a lehető legnagyobb biztonságban teljen el az az időszak, amit egy szállodában töltünk. A biztonságunkat befolyásoló körülményeket két nagy csoportra oszthatjuk: létesítési és használati részre. Ha áttekintjük a szállodákban keletkezett tűzesetek okait, a tűz terjedését és a tragédiák kialakulását elő segítő körülményeket, akkor könnyedén sorolhatjuk e két csoport valamelyikébe őket: Létesítési hiányosságok Tűzszakaszolás hiánya Csekély tűzállóságú szerkezetek Légcsatornák elzárhatatlansága Tűzgátló ajtók hiánya Tűzjelző rendszer hiánya Hő- és füstelvezetés hiánya Biztonsági jelzések hiánya Zárt lépcsőházak hiánya Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazása május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

7 Használati hiányosságok Személyzet hiányos oktatása Dohányzás a szobában Meghibásodott tűzjelző rendszer Tűzgátló ajtók nyitott rögzítése Vendégek tájékoztatásának hiánya Tükrök elhelyezése kiürítési útvonalon Lezárt vészkijáratok Anyagtárolás kiürítési útvonalon Befogadóképességnél nagyobb rendezvények megtartása Ebből a felsorolásból tehát nincs más dolgunk, mint hogy feladatlistát csináljunk, azaz ha a fenti hiányosságokat kiküszöböljük, akkor sokkal kevesebb szállodai tűz és tragédia keletkezne. Ez igaz is, csakhogy a kérdés ennél összetettebb. Ugyanis nem készülhetnek kizárólag csak betonból és kőből, berendezési tárgyak nélküli szállodák, amelyekben szabályozva van, hogy milyen éghető anyagokat vihetnek be magukkal a vendégek. Illetve ha készülne ilyen épület, akkor valószínűleg alacsony kihasználtság mellett működne. Ezért olyan, a biztonságot szavatoló minimum-követelményeket kell meghatározni, amelyek keretein belül a tűzvédelem, a stílus, az alkotói fantázia és a kényelem is jól megfér egymás mellett. Ezek a minimum-követelmények meghatározásra kerültek a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ). Az OTSZ szinte valamennyi fent hiányosságként felmerült körülménnyel kapcsolatban követelményt állapít meg: a szállodai tűzszakaszok megengedett legnagyobb területeire tűzállósági fokozattól, elhelyezési magasságtól függően; az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályára, tűzállósági fokozatára tűzállósági fokozattól, szintszámtól függően; a légcsatornák tűz illetve füst továbbterjedését kizáró módon történő kialakítására; minden olyan szállodában kötelezővé teszi tűzjelző rendszer létesítését ahol egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított, ezen felül középmagas-, magas épületben beépített oltóberendezést is; hő- és füstelvezetés kötelezettségére lépcsőházak, menekülési útvonalak, talajszint alatti helyiségek területén; biztonsági jelzések elhelyezésére kiürítési útvonalak tűzvédelmi berendezések, eszközök esetén; füstmentes lépcsőházak kialakítására; burkolatok füstfejlesztő képességének korlátozására; a dohányzás tilalmára; a tűzvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatára; a tárolási lehetőségekre, vészkijáratok akadálytalan biztosítására; rendezvények megtartására, kiürítési feltételekre önműködően csukódó tűzgátló szobaajtókra. Arra a kérdésre, hogy szükséges-e ilyen széles körű szabályozás a válasz egyértelműen igen, ennek igazolására elegendő áttekinteni a szállodában felme rülő kockázati tényezőket: helyismerettel nem rendelkező vendégek, alvó vendégek, szerteágazó alaprajzú hatalmas épületek, gyertyafényes tűzzsonglőrös rendezvények, gyertyafényes tűzzsonglőrös rendezvényről alkoholos vagy érzelmi mámortól befolyásolt, helyismerettel nem rendelkező, a szerteágazó épületben bolyongó, majd nyugovóra térő vendégek jelenléte. A tűzvédelmi oktatásra és a vendégek tájékoztatását biztosító tűzriadó tervre, annak szobai elhelyezésére, évenkénti gyakoroltatására is vannak előírások, de nem az OTSZ-ben, hanem a tűzvédelmi törvényben (1996. évi XXXI.) és a 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben. Mindössze a kiürítési útvonalakon elhelyezett tükrökkel és a szobákban alkalmazott textíliák éghetőségével kapcsolatban nem találunk rendelkezéseket, az ezekkel kapcsolatos többlet-biztonság megteremtése a szálloda építőjének, üzemeltetőjének belátására van bízva. Az bizonyára nem képezi vita tárgyát, hogy a folyosókon nem megtévesztő módon elhelyezett tükrök és a szállodában lángmentesített textíliák (függöny, ágynemű, szőnyeg, padlószőnyeg stb.) alkalmazása egyaránt a biztonságot növeli. E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 7

8 Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az OTSZ alapján megvalósuló szállodában biztonságban érezheti magát a vendég, hiszen ami nem a létesítési szabályok betartásával készül, az nem kap használatbavételi engedélyt, ahol pedig nem tartják be a használati előírásokat ott szankció alkalmazható, de talán ennél is nagyobb visszatartó erő, hogy a vendégek nem szívesen mennek olyan szállodába, ahol a használati szabályok megsértéséből tűz keletkezett. Az OTSZ hatályba lépése előtt megvalósult szállodák esetében az átalakítás, felújítás területén az átalakítás, felújítás mértékével arányban kell a jelenleg érvényes előírásokat betartani. Kitekintve az Európai Unió többi tagállama felé, észrevehetjük, hogy a tűzvédelem nem teljes mértékben harmonizált terület az Európai Unió területén, mégis sok hasonlóságot fedezhetünk fel a hazai és nemzetközi szállodai gyakorlatban. Minden tagállam saját hatáskörében határozza meg többek közt a szállodák kialakításának tűzvédelmi feltételeit. Az Európai Tanács 1986-ban 86/666/EEC számon ajánlást adott ki a szállodák kialakításának tűzvédelmi követelményeiről. Ebben foglalkozik a kiürítési útvonalakkal is, pl.: közvetlenül a szabadba vezessenek, folyamatos jelöléssel legyenek ellátva, lépcsőházak számával, épületszerkezetek, padló-, fal-, mennyezetburkolatok tűzállóságával, gépészettel, vészvilágítási rendszerrel, szellőző rendszerrel, tűzoltó készülékkel, fali tűzcsap hálózattal, tűzjelző berendezéssel. Annak ellenére, hogy az ajánlás alkalmazása nem kötelező, az EU tagállamok mindegyike hazai szabályozásának kialakítása során kiindulási alapnak tekintette. Mivel az ajánlás elemei az OTSZ-ben is megtalálhatók ezért legalább a hazai szállodák tűzvédelméhez hasonló biztonsággal találkozhatunk európai körutazásunk során is. Ha esetleg egy mobil szállodával elhagyjuk az öreg kontinenst és az Atlanti-óceán túlpartja felé hajóval indulunk, akkor tűzvédelmi szempontból teljes biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) SOLAS rendszerében (International Convention for the Safety of Life at Sea) külön követelményeket állapít meg a tűzvédelem területén, amelyek megegyeznek egy szárazföldi szállodára vonatkozó követelményekkel, sőt annyival szigorúbb is, hogy csak lángmentesített textíliák alkalmazását engedélyezi. Ezenfelül kötelező részt venni a hajótársaság által az utazás során szervezett biztonsági, menekülési gyakorlaton. Az Amerikai Egyesült Államokban a szállodai bejelentkezés után azt tapasztaljuk, hogy nincs különbség a biztonság terén az európai vagy magyarországi szállodákhoz képest. Ez látszólag így is van, ugyanis a különbség nem látható. A Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (NFPA National Fire Protection Associa tion) szabályrendszere szerint készülnek a szállodák. Az NFPA szintenkénti tűzszakaszolást ír elő. Ezen belül valamennyi szállodai szoba önálló tűzszakaszt alkot, nincs a sprinkler védelemből kihagyható terület (lépcsőházak sem hagyhatók ki). A tűz továbbterjedésének minimalizálása, a teljes körű sprinkler-védelem, a lépcsőházak gyors elérhetősége miatt hő- és füstelvezetés kialakítása nem szükséges. Ennek hátránya, hogy kialakulhat a menekülést akadályozó füstréteg, mielőtt a sprinkler rendszer működésbe lépne. A legtöbb áldozattal járó szállodai tűzeset a távol- és közel-keleti valamint észak afrikai régióban keletkezik (Thaiföld, India, Kína, Fülöp-szigetek, Tunézia és Egyiptom). Ezek a tragikus események nem az európai vagy észak-amerikai szállodalánc tagjaihoz tartozó létesítményekben keletkeznek, mert a tulajdonosok hazájuk előírásait betartva építenek szállodát, de ugyanez mondható el azokról a beruházásokról is, amelyek tervezésére európai vagy északamerikai irodát kérnek fel. Nagyon sok szempont határozza meg, hogy hova utazunk és melyik szállodában szeretnénk megszállni. Ezen körülmények között a biztonságos utazás érdekében mérlegelni kell a tűzvédelmi szempontokat is. Az alábbi biztonsági totó abban nyújt segítséget, hogy az utazásnak tűzvédelmi szempontból csak nyertesi legyenek: május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

9 1. Foglaláskor érdeklődjünk, hogy a szálloda rendelkezik-e beépített tűzjelző- és tűzoltó rendszerrel! 2. Utazásra vigyünk magunkkal zseblámpát! 3. Figyelmesen tanulmányozzák át a tűzriadó terv alaprajzát! Ha a szobába nem találunk, keressük a folyosón illetve a recepción! 4. Azonosítsuk be a lehetőleg kétirányú menekülési lehetőséget a szobánkból! 5. Számoljuk meg hány ajtó van a szobánk és a vészkijárat között (ez támpont lehet, kiürítés esetén)! 6. Keressük meg a kézi tűzjelzést adó szerkezetet a szintünkön! 7. Soha ne dohányozzunk az ágyban! 8. Ha saját szobánkban keletkezik a tűz, gyorsan hagyjuk el, csukjuk be az ajtaját, jelezzük a tüzet a folyosón kézi jelzésadóval és a recepciót is tájékoztassuk! 9. Ha a tűz nem saját szobánkban keletkezik, hagyjuk el, amennyiben biztonságosan megtehetjük, de a szoba kulcsát (kártyáját) vigyük magunkkal arra az esetre, ha a tűz elzárná később a menekülésünket és vissza kell térnünk a szobánkba! 10. Mindig a lépcsőházat használjuk, soha ne a felvonót, mert a felvonó megállhat a tűzzel érintett szinten is, ezáltal nagyobb veszélybe sodorva magunkat, mint amiben voltunk! 11. Ha menekülés közben olyan helyre nyitnánk be ahova nem látunk be, először kezünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét! Csak abban az esetben nyissuk ki, ha hidegnek érezzük és akkor is lassan, készen arra, hogy gyorsan vissza kell csukni. 12. Négykézláb haladva jussunk el a füstöt tartalmazó folyosón a legközelebbi vészkijáratig, mert a legfrissebb levegő a padló közelében van! 13. Ha forró a szobaajtónk, ne nyissuk ki! Helyette vegyük körül vizes törülközővel vagy lepedővel. Zárjuk el a ventillátort, légkondicionálót, hívjuk a tűzoltóságot és adjuk meg nekik helyzetünket! +1 Ha a szobában rekedtünk, jelöljük meg ablakunkat, hogy kívülről könnyen beazonosítható legyen a mentést végzők számára! Mivel nem egységes a szállodák tűzvédelmi felkészültsége, szükséges volt egy Európában egységes minimum megteremtése mégpedig a legkritikusabb területen, azaz a személyzet és a menedzsment tűzvédelmi képzésében. A FEU (Európai Unió Tűzoltószervezeteinek Föderációja) elindította a SAFE- HOTEL projektet, amely egy oktatási csomagot jelent, amiben megismerhetik a helyes és helytelen használati szabályokat a tűz esetén tanúsítandó helyes és helytelen magatartási formákat. A szálloda az önkéntes program következtében elnyerheti a Safehotel minősítést, amelyre való utalás egyre több helyen jelenik meg az utazásszervezők kínálataiban. Ha a szállodai tartózkodásunk idejének egy töredékét a minket körülvevő tűzvédelmi információk és berendezések megfigyelésére szenteljük, hozzájárulhatunk biztonságos hazaérkezésünkhöz. Május 1. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet december 14-i módosítása eredményeként új foglalkozási ággal, munkakörrel bővült a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalko zási ágak, munkakörök jegyzéke. A módosítás értelmében a korábbi 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, karbantartását, javítását végzők foglalkozási ága kiegészült a füstgátló E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 9

10 nyílászáró-szerkezetek, tűzgátló tömítések beépítésével, felülvizsgálatával, karbantartásával, javításával. Ezenfelül megjelent az új 14. foglalkozási ág az Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők munkakörével összefüggésben. Ezeket a tevékenységeket azaz az 1. melléklet 14. pontja szerinti foglalkozási ág, munkakör, továbbá a tűzgátló tömítések beépítése, felülvizsgálata, karbantartása, javítása a módosítás értelmében legkésőbb május 1-ig lehetett érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány nélkül végezni. Természetesen az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatába nem tartozik bele a villámvédelmi berendezések felülvizsgálata és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálat, azért ezen tevékenységek tűzvédelmi szakvizsgához sem kötöttek. Április március 21-én megjelent és április 20-tól hatályos a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet. A rendelet a földgáz, a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták, PB-gáz tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékekre, telephelyi vezetékekre és felhasználói berendezésekre, valamint az ezek üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, javításával, átalakításával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre tartalmaz rendelkezéseket. A rendelet 2. Mellékleteként került kiadásra a Műszaki Biztonsági Szabályzat, amely a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések létesítésének, használatbavételének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, áthelyezésének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye. A rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó vezetékeket, telephelyi vezetéket, felhasználói berendezéseket, technológiákat úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek. A rendelet értelmében az éghető gázok csatlakozóvezetékei, telephelyi vezetékei és felhasználói berendezései, továbbá azok üzemeltetése első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága felügyelete alá tartozik. A rendelet kimondja, hogy a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel. A rendelet szerint egyszerűsített eljárással is végezhető meglévő gázfogyasztó készülék cseréje az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén: a) az új készülék legfeljebb 36 kw hőterhelésű, b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél, c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával, d) az új készülék besorolása: da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősí május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem

11 tésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe. Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gáz szerelő végezheti, akinek rendelkeznie kell mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. Az egyszerűsített gázkészülék cserét a Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni. A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés évét követő első évben és ezt követően évente elvégeztetni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. melléklet 3. pontja szerinti, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelővel. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztó a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani Egyszerűsített készülékcsere A B típusú gázfelhasználó készülék beépítése azonban csere esetében is kizárólag a Szabályzat c) pontjában előírt feltételek megvalósításával történhet. A Szabályzat hatálybalépését követően új felhasználói berendezés létesítése esetén, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben B típusú fűtő- és vízmelegítő gázfogyasztó készülék nem helyezhető el. Kivételt képez, ha a gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület, stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos vagy kiegyenlített szellőzés üzemel. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemelését reteszelni kell a gépi szellőztetés működéséhez. Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben B típusú gázfogyasztó készülék az alábbi feltételekkel helyezhető el: c) B11, B21, B41 és B51 típusú természetes huzattal működő gázfogyasztó készülék az egyidejű üzemelést kizáró reteszelési feltételek teljesülése mellett helyezhető el olyan helyiségben, ahol vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben: ca) vegyes tüzelésű nyílt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, cb) elszívó ventilátor, cc) ventilátoros B típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. Az együtt üzemelés megakadályozására, ha a gázfogyasztó készülék arra alkalmas, minősített, automatikus működésű biztonsági kikapcsoló mint reteszfeltétel, a gázfogyasztó készülék leállítására alkalmazható. A biztonsági kikapcsoló megfelelő és biztonságos működését a gázfogyasztó készülék gyártója által feljogosított szakszerviznek igazolnia kell. E-Tűzvédelem május, V. évfolyam 5. szám 11

12 Már üzemelő, a helyiség légterétől nem független üzemű B típusú gázfogyasztó készülék helyére lakó épületek, lakások és kommunális épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiségeiben B típusú gázfogyasztó készülék kizárólag az 5.3. pont szerinti egyszerűsített készülékcserével építhető be. A B típusú gázfogyasztó készülékek légellátását az 5.3. pont szerinti egyszerűsített készülékcserék kivételével a pont szerint kell megtervezni. Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése, e gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell: a) áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról, b) áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő (az égési levegő) pótlásáról. Az égési levegőt és az áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében a szellőzőlevegő-térfogatáram összetevőit számítással kell meghatározni. Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében a szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget lehetőleg a kémény huzatának kell biztosítania. Amennyiben a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatását a légbevezető elemeken keresztül a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani, akkor: a) vagy a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, b) vagy szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramhoz alkalmas bevezetéssel. A tervező a B típusú készülék légellátásának tervezésénél köteles minden, az égéstermék elvezetés üzemét befolyásoló berendezést és üzemeltetési körülményt figyelembe venni. A tervező a tervben hívja fel a felhasználó figyelmét a légellátási feltételek mindenkori biztosítására. Az egyszerűsített gázkészülék csere folyamatában az érintett csatlakozópontok és a felszerelt új elemek tömörségvizsgálata haszongázzal, egyszerű szivárgás ellenőrzéssel elvégezhető. Az egyszerűsített gázkészülék csere után a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés műszaki biztonsági ellenőrzését a gázkészülék cserét végző kivitelezőnek el kell végeznie, és annak eredményét dokumentálnia kell a 7.7. szakasznak megfelelően. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem V. évfolyam, ötödik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft május, V. évfolyam 5. szám E-Tűzvédelem