Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények között. Tudományos diákköri dolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények között. Tudományos diákköri dolgozat"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Az oldott oxigén hatása a denitrifikáció folyamatára laboratóriumi és szennyvíztisztító telepi körülmények között Tudományos diákköri dolgozat Készítette: Horváth Andrea Konzulens: Dr. Melicz Zoltán Budapest, 009. november

2 Tartalomjegyzék. BEVEZETÉS CÉLKITÜZÉS DENITRIFIKÁCIÓ FOLYAMATA ELEVENISZAPOS RENDSZEREK BAKTERIÁLIS AKTIVITÁS A PELYHEKBEN MÉRÉSI MÓDSZEREK NUR BATCH TESZT LEVEGŐZTETÉSES ELJÁRÁS MÉRÉSEK TAPASZTALATOK KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK... 4

3 . Bevezetés: Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor a tisztított szennyvízre vonatkozó paraméterek jelentősen változtak. Ezeket a határértékeket a 8/004. (XII. 5.) KvVM rendelet. számú mellékletében szabályozták. A befogadókat négy csoportba osztották veszélyeztetettség szerint:. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói. Egyéb védett területek befogadói 3. Időszakos vízfolyás befogadó 4. Általános védettségi kategória befogadói.(a kategóriákba sorolás már a 40/000. (XII. 3.) Korm. rendeletben megtörtént). Mindegyik területi kategória más-más határértékeket tartalmaz, melyeket tisztítási technológia szerint változtatni lehet. A rendelet érdekessége, hogy figyelembe veszi, hogy a nitrogéneltávolítási folyamatok hőmérséklethez kötöttek, vagyis C alatt gyakorlatilag megszűnnek. Ezért A 000 LE alatti települési szennyvíztisztító telepek esetében a november 5. és április 30. közötti időszakban a kibocsátásra határérték nem vonatkozik összes szervetlen nitrogénre, összes nitrogénre, ammónia/ammónium-nitrogénre. Ezen szigorúbb szabályozás következtében a szennyvíztelepről érkező tisztított szennyvizek növényi tápanyagtartalma (N és P) csökkent. A szennyvíztelepeken a nitrogénformák eltávolítását a különböző nitrifikáló és denitrifikáló mikroorganizmusok végzik. Utóbbiak speciális tulajdonsága, hogy anoxikus, azaz oldott oxigén (DO) mentes körülmények között képesek a nitrát mennyiségének csökkentésére. Életfolyamataik biztosításához biológiailag könnyen bontható szerves anyagra van szükségük, mely a nitrát redukció energiaigényét fedezi. Szakirodalomi adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján tudjuk, hogy minimális oldott oxigén jelenlétében, a denitrifikáció hatásfoka jelentősen csökkenhet. Ennek elkerülésére az oxigén anoxikus reaktortérbe jutását lehetőleg ki kell küszöbölni. További lehetőség lehet az oxigén diffúzió szabályozása (megakadályozása) a pelyhen (lásd eleveniszapos rendszerek), illetve biofilmen (pl. fixfilmes rendszerek) belül.. Célkitűzés: Dolgozatomban az eleven iszapban található pelyhek működését kívánom bemutatni. Ezek ugyanis az életterei a szennyvízben élő mikroorganizmusoknak. Működési folyamataikat foglalkozom szakirodalmi adatok alapján. Ez egy nagyon aktuális kérdés, ezt mutatja, hogy napjainkban is kutatott téma. Számos innovatív megoldás született a pelyhek belsejében zajló folyamatok működésének megértésére. A hagyományos eljárásokból következtetéseket lehet levonni a mikroorganizmusok alkalmazkodóképességéről, mint ahogy én is tettem a NUR (Nitrate Utilisation Rate) batch teszt és a levegőztetéses eljárárás alapján. 3

4 3. A denitrifikáció folyamata: A denitrifikáció egy olyan légzési folyamat mely során a nitrát, mint elektron akceptor kerül felhasználásra. A nitrátból redukciós folyamatok végén nitrogén gáz keletkezik. Bár a nitrátoknak ammónia- illetve amino szintig, de legalább nitrit-ion szintig történő asszimilatórikus redukcióját rendkívül sok baktérium képes megvalósítani, mégis magát a szorosabb értelemben vett denitrifikációt csak viszonylag kevés faj tudja kivitelezni. Ezek többsége fakultatívan aerob és anaerob, nem fermentáló mikroorganizmusok. (Plósz, 004) A denitrifikáció folyamatát jelentősen befolyásolja az oxigén jelenléte. Ennek oka, hogy az oxigén nagyobb energianyereséget jelent, mint a nitrát és nitrit redukálása. Néhány denitrifikációra képes baktériumfaj, többek közt a Paracoccus denitrificans és a Pseudomonas nautica, oxigén jelenlétében, bár csökkent mértékben, de megtartja denitrifikációs képességét, így egyszerre képes oxigén és nitrát redukcióra, ún. korespirációra. (Plósz, 004) A denitrifikáció során rendkívül fontos az oldott tápanyagok jelenléte, mert ennek hiányában a mikroorganizmusok biológiai aktivitása, esetleg leáll. A denitrifikáció két fő reakció során zajlik le: C8H9O9 N H O CO HCO3 NH 4 H e 0 N 3 H 5 O 5 NO H e A kettő kombinálásával: 7 C8H9O9 N NO3 H CO HCO3 NH 4 N H O A folyamatok során energia keletkezik, amely biológiai növekedés vagy hőmérséklet - emelkedés formájában jelenik meg. A mikroorganizmusok növekedését a Monod-féle kinetika alkalmazható: S μ=μm ahol: S+Ks μm - a maximális fajlagos növekedési sebesség S - a szubsztrát koncentráció Ks - a szubsztrát féltelítési állandója, amely fizikai tartalmát tekintve az a szubsztrát koncentráció, amelynél a fajlagos növekedési sebesség a μm értékének fele. 4

5 A mikroorganizmusok növekedésének jellemző szakaszait a következő ábra mutatja be:. ábra A mikroorganizmusok növekedési görbéje A-B lappangási, vagy lag"-periódus nagyon hosszú generációs idő B-C gyorsuló növekedési szakasz csökkenő generációs idő C-D exponenciális, logaritmikus szakasz minimális és állandó a generációs idő D-E lassú szaporodási szakasz növekvő generációs idő E-F stacionárius, megállapodási szakasz: a szaporodás egyensúlyban van az elhalással F-G pusztulási, hanyatlási szakaszok: a szaporodást felülmúlja az elhalás ( mtavaszi.pdf 7. oldal) 5

6 4. Eleveniszapos rendszerek: Magyarországon alkalmazott telepek többsége eleveniszapos eljárással tisztítja a szennyvizet. Ennek elvi sémája:. ábra Eleveniszapos eljárás Az eleveniszapos reaktortet a kedvező nitrogéneltávolítási hatásfok érdekében aerob és anoxikus medencére bontják. Attól függően, hogy milyen sorrendben követik egymást az alábbiakról beszélünk: - elő-denitrifikáció: 3. ábra Elődenitrifikáció Elő-denitrifikációs reaktorelrendezés esetén az anoxikus zóna megelőzi az aerob medencét. Az anoxikus zónába érkező szennyvíz biztosítja a könnyen bontható szerves anyagot a denitrifikáló mikroorganizmusoknak. A légzésükhöz szükséges nitrát az aerob zónából van visszavezetve. Az utóbbi medencében zajlik a nitrifikáció, mely során ammónium-ionból nitrát-ion lesz. Ennek a reaktorelrendezésnek a maximális eltávolítási hatásfoka 70% körü- 6

7 lire tehető, mértékét nagyban befolyásolja a telepre érkező szennyvíz szervesanyag tartalma. - utó-denitrifikáció: 4. ábra Utó-denitrifikáció Utó-denitrifikációs reaktorelrendezés esetén az aerob zóna megelőzi az anoxikus medencét. Az aerob medencében megtörténik az ammónium-ion oxidációja nitráttá, így jut az anoxikus térrészbe. Itt nem áll már elegendő szervesanyag a baktériumok rendelkezésére, így szervesanyag hozzáadás szükséges. Ez plusz költséget jelent az üzemeltetés során, de a nitrogén eltávolítási hatásfok elérheti a 90%-ot is. - szimultán-denitrifikáció: Ebben a reaktortípusban nem találunk levegőzetés mentes zónát. Az anoxikus környezet az iszappelyhek belsejében jön létre, ha megfelelően kis oldott oxigén koncentrációt tudunk biztosítani. A folyamat a szabályozása nehézkes, és az eltávolítási hatásfok is alacsonyabb, mint a fent említett két reaktorelrendezés esetén. 5. Bakteriális aktivitás a pelyhekben: A nitrifikáció és denitrifikáció folyamatának fő színtere az eleveniszap pelyhekben van. A szennyvíz a tisztítótelepre kerülve mechanikai tisztításon megy át. Ezt követik a biológiai medencék. Ezekben a reaktorokban mikroorganizmusokat szaporítunk el, melyek életfolyamataik során pelyhekbe rendeződnek, így téve hatékonyabbá tevékenységüket. Ezen pelyhek felépítésének tanulmányozásáról számos tanulmány készült (lásd pl: [7,8,9,0]). Az aktív iszap pelyhek tanulmányozásának két akadálya van: - hogyan vizsgáljuk a pehely belső mikrokörnyezetét - hogyan tudjuk fenntartani az iszapszemcsék természetes környezetét a mérés alatt. 7

8 A mikroszenzorok és az up-flow (függőleges átfolyású) tartályok bevezetésével ez a két akadály megszűnt. A mikroszenzorok utóbbi években történt gyors fejlesztésének köszönhetően a helyszíni bakteriológiai aktivitás és a komplex mikrokörnyezet állapota vizsgálható. A mikroszenzorokkal kémiai és fizikai változékonyságot mérhetünk nagy térbeli képfelbontással (<50μm), köszönhetően a kis átmérőnek (3-0μm). Kiváló eszközök, különösen a biofilm és az üledékfelület vizsgálatára, ahol a molekuláris diffúzió és a sűrű mikroorganizmus populáció anyagcsere termékei okozzák a nagy ugrást a kémiai gradiensbe, valamint a mikrobiológiai aktivitását ennek a szűk zónának. A különböző mikroszenzorok száma óriási. A nitrifikáció és denitrifikáció tanulmányozására fejlesztették ki a nitrogénoxid-oxigén, ammónia- és nitráttartalom mérésére különböző előfordulási/élőhelyeken. Kén mikroelektródokat fejlesztettek ki a kén redukciójának tanulmányozására a biofilmen. Az oldott oxigén mikroelektródokat a fent említett folyamatokban használják oldott oxigén mérésére, valamint a redoxpotenciál- (ORP) mérő mikroelektródokat a biofilmen belüli redoxpotenciál - változásokra. A pelyhek immobilizációja problémát okoz, mert a mérés alatt természetes környezetben kell őket tartani. Ezt oldotta meg a flow-cell (áramlási cella), ami egyhelyben tartja a törékeny pelyheket, miközben laminális áramlás van az upflow (függőleges átfolyású) reaktorban. A mikroelekródokat egyesítve az upflow reaktorban vizsgálható az aktív iszappehely belső mikrokörnyezete, melyről több tanulmány született a közelmúltban. Oxigén és nitrát szenzorokat használva Schramm (On the occurrence of anoxic microniches, denitrification, andsulfate reduction in aerated activated sludge. Appl Environ Microbiol 999;65(9): ) figyelt meg jelentős dentirifikációt az aktív pehely anoxikus zónájában különböző szennyvíztelepekről származó iszapok esetében. Azonban kénredukciót nem fedezett fel. Azt találta, hogy levegőztetett közegben az oxigén bejutás az egész pehelybe megtörténik, nitrát fogyasztás (denitrifikáció) nem érzékelhető. (Li, Bishop, 00) A kísérletek során bizonyítani tudták, hogy a pelyhek belsejében anoxikus környezet is kialakulhat, miközben külső felületükön aerob körülmények a jellemzők. Hosszú ideig keresték a kutatók az okát, hogy levegőzetett reaktorban, miként lehetséges a nitrát mennyiségének fogyása. Erre adtak választ a pehely belsejében élő denitrifikálók. A pehelyben a két zóna aránya az oldott oxigén mennyiségének arányában, valamint a keverés gyorsasága szerint változik. Osztrák kutatók (Pochana, Keller, 999) bizonyították, hogy a flokkok belsejében 80μm-ről 40μm-re csökkent a belső zónának a mérete gyors keverés hatására, mialatt a nitrogéneltávolítás hatásfoka 5%-ról %- ra csökkent. Ezalatt a nitrifikáció aránya konstans maradt. Az anoxikus zóna fogyásának megfigyelésével bizonyították, hogy a SND (szimultán nitrifikáció/denitrifikáció) reaktorokban a keverés sebessége nagyban befolyásolja a biomassza (iszap) életképességét. Matematikai modellben (dynamic 8

9 microbial floc model) vizsgálták a belső rész diffúziós mechanizmusait, és azt találták, hogy ha a külső részén a pehelynek 0,mg/l az oldott oxigén tartalom, akkor a belső részben nincs jelen oxigén. (Holman, Wareham,004,) Egyes elképzelések szerint az iszap korlátozott része működik aerob és anoxikus közegben is. Ez azt is jelenti, hogy egyes denitrifikáló enzimek inaktiválódnak oxigén jelenlétében, míg mások csak csökkentik működésüket. Ezért lehetséges, hogy néhány denitrifikáló folytatja működését még az oldott oxigén koncentráció növelése után is. Egy másik magyarázat szerint nagyobb a denitrifikálók élettani változékonysága, mint eddig gondoltuk. (Oh, Silverstein, 997) vizsgálták, hogy hogyan modellezhetők ezek a folyamatok. A denitrifikáció leírására négy modellt alkalmaztak, melyek figyelembe veszik mind az alacsony mind a magas oldott oxigén koncentrációt, ahogyan a táblázat mutatja:. táblázat Átlagos denitrifikációs érték számítása (Oh, Silverstein,997) ahol: rd: az átlagos denitrifikációs érték ±eltérés rdmax:maximális denitrifikáció értéke 0mg/l oldott oxigénszint mellett DOmax: Az oldott oxigén koncentráció felső küszöbértéke, amikor a pehely teljesen aerobbá válik. K: ún. fél telítési koncentráció Mindegyikben állandó paraméternek fogadjuk el a környezeti faktorokat, mint a hőmérséklet, ph, szén/energiahordozó utánpótlás és rendelkezésre álló ásványi anyag adatokat és csupán az oldott oxigén szintet tekintjük változó paraméternek az eleven iszapban. A denitrifikáció számításához az Activated Sludge Model No. (ASM-)modellt használták, az oldott oxigén akadályozó hatásának számítására. Az első esetben (Táblázatból Model.), a program túlbecsüli a denitrifikációt a kezdeti oldott oxigén koncentrációnál. 9

10 A. modellben új érték jelentkezik, amit n-nek nevezünk. Ez egy empirikus paraméter, mellyel feljebb becsüljük az oldott oxigén szintet, mint az -es modellben, de értéke, ha DO>mg/l. A 3. modellben megpróbáljuk kiküszöbölni az n tapasztalati értéket, és megpróbáljuk modellezni a denitrifikáció lassulását, ha az eleven iszapban az DO koncentráció olyan magas szintig növekszik, hogy a teljes flokkban aerob viszonyok uralkodnak. Ez a koncentráció jelenti azt a szintet, amikor az egész pehelybe képes beoldódni az oxigén. A 4. modellben a tapasztalati n értéket újra használjuk, azért, hogy megakadályozzuk az alulbecslését a denitrifikációs kapacitásnak relatív magas DO koncentrációnál:.3±5.6 mg/l, ahol a fajlagos denitrifikáció nagyon lecsökken, de nem nulla. Az oldott oxigén hatására pelyhekben megmaradó anoxikus térrészek változását mutatja a következő ábra: 5. ábra Aktív iszappelyhek felépítésének oldott oxigén hatására történő változása Az aktív iszappelyhek fizikai modellje: (a) Az egész pehelyben anoxikus állapot uralkodik (b) Alacsony oldott oxigén- koncentráció mellett fokozatosan csökkenő denitrifikáló felülettel (c) Magas oldott oxigén koncentráció mellett nagyobb rész aerob zóna határozottan csökkenő denitrifikáció (Oh, Silverstein,997) 0

11 6. Mérési módszerek: A denitrifikációt alkalmazó telepeken a könnyen bontható (Ss) és a nehezen bontható (Xs) szervesanyag mennyiségének meghatározása a technológiából következően nagyon fontos. Munkám során a NUR teszttel és levegőztetéses kísérlettel fogom a könnyen bontható szervesanyag-tartalmat meghatározni. 6.. NUR (Nitrate Utilisation Rate) batch teszt: A NUR batch teszt a denitrifikáló mikroorganizmusok nitrát fogyasztásán alapszik. A baktériumok anoxikus környezetben a nitrátot használják, mint elektron akceptort, mialatt a szennyvízben található könnyen bontható szerves anyagot használják energia forrásként. A kísérlet elvégzésénél nagy jelentősége van a kezdeti tápanyag és a mikroorganizmusok arányának (S/XV), melyet a szennyvíz- eleveniszap aránnyal tudunk beállítani, már a folyamat elején. A kísérlet megkezdése előtt az iszapnak az endogén légzés állapotában kell lennie (nem lehet jelen könnyen bontható szerves anyag, amit felhasználhatna), valamint anoxikus állapotban. Amikor hozzá adjuk a szennyvizet ügyelni kell, hogy a rendszerünkbe lehetőleg ne kerüljön oldott oxigén. A szennyvízből és iszapból képzett masszát mágnes keverővel keverjük, miközben folyadék formájában adjuk hozzá a nitrátot. Ennek biztosítani kísérlet befejezéséig a folyamat nitrát szükségletét. Az oldatot nitrát sóból készítjük. Amint a teljes elkeveredés megtörtént elkezdődik a folyamat, mely az endogén légzés állapotáig, illetve a nitrát elfogyásáig tart. Meghatározott időközönként mintát kell venni a nitrátkoncentráció mérésére. 986-ban a Cape Town-i Műszaki Műegyetem munkatársai Ekama, Dold és Marais publikálták ezt a módszert. Az akkori tanulmányukban ezzel a grafikonnal mutatták be mérési eredményeiket. A nitrátkoncentrációt az idő függvényébe ábrázolva az alábbi eredményeket kapták:

12 NOX koncentráció *mgnox/l] 6. ábra Nitrát-fogyás tipikus görbéje (Ekama, Dold, Marais,986) A módszert Kujawa és Klapwijk fejlesztette tovább. Ők az alábbi ábrát publikálták: Idő *min+ 7. ábra Nitrátfogyási-görbe (Kujawa és Klapwijk, 998) Az ábrán jól elkülöníthető a három különböző meredekségű szakasz: az első szakasz vége jelzi azt az időpontot, amikor a szennyvízben lévő szervesanyag-tartalom (SS) elfogyott a második szakasz vége pedig a nehezen bontható frakció (XS) elfogyasztását az utolsó szakaszon pedig az endogén légzés során nitrátfogyasztásisebességet láthatjuk

13 A nitrát lebontása során köztes termékként nitrit keletkezik. Ez a mikroorganizmusok számára méreg, így felhalmozódása nem hagyható figyelmen kívül. A nitrát-fogyási görbe a NO3-N + 0,6NO-N képlettel állítható elő, annak alapján, hogy g NO-N g nitrogén gázzá történő redukálásához ugyananynyi elektron szükséges, mint 0,6 g NO3-N 0,6 g nitrogénné redukálásához. A 7. ábrán jelölt különböző szakaszokhoz tartozó térfogati denitrifikáció sebességeket az alábbi módon számíthatjuk ki: r D ( NO3 N 0,6 NO N), mgn / l h - ahol NO3 N a kísérlet során a teljes nitrátkoncentráció-csökkenést jelenti - NO N a kísérlet során a teljes nitritkoncentráció-változást jelenti - τ eltelt idő Az első, második és harmadik szakasz valamint a könnyen és nehezen bontható szerves anyag fogyásakor tapasztalt térfogati sebesség az alábbi módon határozható meg: r D rd, S rd X r S, S D, end rd rd, X r S D, end r D3 r D, end r r r S D, S D D r r r S D, X D D3 Az eleveniszap szervesanyag-tartalmára vonatkoztatott denitrifikáció sebesség az alábbi módon számítható: rd k D, mgn / gmlvssh X V A Kujawa és Klapwijk (998) által végzett kísérletek során a kd értéke és 4 mgn/g MLVSS h között változott. A könnyen bontható frakció (SS) lebontása alatt a kd átlagértéke,0 mgn/g MLVSS h volt, a nehezen bontható szerves anyag fogyasztásakor 0,85 mgn/g MLVSS h, endogén légzés során pedig 0, és 0,6 mgn/g MLVSS h. 3

14 Az anoxikus szubsztrát fogyasztási sebességet az alábbi képlet alapján számíthatjuk ki: r r S S X S D,86 ( rd r Y H,86 ( rd rd3 ) Y H ) [ mgkoi / g MLVSS h] [ mgkoi / g MLVSS h] ahol: YH: heterotróf biomassza hozam, értéke: 0,66 mgvss/mgcod A,86-os szorzó a képletben a nitrát és az oxigén elektronakceptor kapacitásának a hányadosa. A könnyen és nehezen bontható frakció mennyiségét az alábbi módon határozhatjuk meg: S S,86( NO3 N),7( NO N) Y H f ww [ mgkoi / l] X S,86( NO3 N),7( NO N) Y H f ww [ mgkoi / l] - ahol fww a szennyvíz és a reaktor térfogatának hányadosa - YH: heterotróf biomassza-hozam, átlagos értéke [mgkoibiomassza/mgkoiszubsztrát] - ( NO3 N) : a görbére illesztett első és második egyenes függőleges tengelyen vett metszéspontjainak különbsége [mgn/l] - ( NO3 N) : a görbére illesztett második és harmadik egyenes függőleges tengelyen vett metszéspontjainak különbsége [mgn/l] (Kujawa és Klapwijk, 998) A denitrifikáció potenciál fogalmát Kujawa és Klapwijk vezette be elsőként. Ez a mennyiség az elő-denitrifikációt alkalmazó telepek denitrifikáció képességét jellemzi, értéke nagymértékben függ a telepre érkező szennyvíz összetételétől. A denitrifikáció-potenciál az alábbi módon számítható: DP DP S S X S ( NO 3 ( NO 3 0,6 NO f ww 0,6 NO f ww N) N) [ mgno 3 [ mgno 3 N / l] N / l] ahol: fww a szennyvíz és a reaktor térfogatának hányadosa. 4

15 Az eleveniszapban mérhető biomassza-koncentráció értékétől nem függ a szennyvíz frakcióinak denitrifikációs potenciálja, különböző biomasszakoncentráció estén is megegyezik a denitrifikált nitrát mennyisége, csak a folyamat sebessége változik meg. A NUR batch teszt segítségével az elő-denitrifikációs eleveniszapos rendszerben lejátszódó denitrifikációs folyamatok kinetikája leírható. A biológiailag bontható szerves anyag mennyisége meghatározható, és segítségükkel a denitrifikációs folyamatok sebessége is. Ezek felhasználásával kiszámítható a szennyvíz teljes denitrifikációs kapacitása. Mindezek alapján előre jelezhető az elérhető legkisebb mennyiség a tisztított vízben, valamint az elődenitrifikációs reaktor optimális térfogata. 6.. Levegőztetéses eljárás: Shulan Xu és Bengt Hultman publikálták ezt az eljárást 996-ban. A mérési módszer egyszerűbb a korábbiaknál, valamint adatokat szolgáltat egy általuk tervezett modell kalibrációs módszernek. A kémiai oxigén igényt az alábbi frakciókra osztották szét: KOI S S S X X X X ahol: TOT I SR SS H AUT SI: Inert oldott szerves anyagok SSR: Könnyen bontható KOI SSS: Könyen hidrolizálható KOI XH: Heterotrof biomassza XAUT: Nitrifikáló biomassza XI: Inert szuszpendált szerves anyagok XS: Biológiailag nehezen bontható KOI I A könnyen bontható KOI (jelen esetben SSR) meghatározására Xu és Hasselblad dolgozott ki egy eljárást mely egy a szerves anyag lebontás során felhasználásra kerülő oldott oxigén fogyasztás időbeni változását figyelő kísérleten alapszik. A baktériumok a szerves anyag lebontásához oxigént használnak fel, legelőször a könnyen bontható frakciót bontják le, majd ezt követik a nehezen bonthatóak, végül a biomassza hidrolíziséből termelődött szerves anyagot használják fel. A könnyen bontható frakció lebontása során a baktériumok rövid idő alatt nagyobb mennyiségű szerves anyagot használnak fel, így az egységnyi idő alatt felhasznált oxigén mennyisége is nagyobb, mint a nehezen bonthatóknál. (Xu, Hultman, 996) S 5

16 Az oxigénfogyasztást nagyban befolyásolja az iszapban élő mikroorganizmusok mennyisége és fajtája, így kalibrációs méréseket kell végeznünk egy ismert KOI-jú oldattal, melynek könnyen bontható szerves anyag tartalma kell, hogy legyen. Erre a legalkalmasabb a nátriumacetát-oldat (CH3COONa), melynek KOI-ja a nátrium-acetát képletéből számítható. A kalibrációs mérés során acetátoldatot és eleveniszapot keverünk össze, a kísérlet megkezdése előtt mind az oldatot, mind az iszapot fel kell levegőztetni. Ez azért lényeges, mert csak akkor láthatjuk az oxigénfogyasztás sebességében a különbséget, ha az oldat megfelelő mennyiségű oldott oxigént tartalmaz, a fellevegőztetés során mintegy 7,4-8 mg/l oldott oxigén koncentráció érhető el. Az iszapot és acetátoldatot tartalmazó edényt egy mágnes keverő segítségével keverni kell és szabályos időközönként (a kísérletekben 0 másodperc) meg kell mérni az oldat oxigéntartalmát. (Zajzon, 008) A mérési eredmények az oxigénmérő számítógépes programjának segítségével rögzíthetők. A kísérlet befejezése után ábrázolhatók. Az így kapott adatsort az idő függvényében ábrázolva az alábbi görbét kapjuk: 8. ábra Oxigénkoncentráció-fogyási görbe szennyvíz, tápoldat és iszap keverék esetén (Xu, Hultman, 996) A görbét két különböző meredekségű szakaszra oszthatjuk: - az első szakaszban látható a könnyen bontható szerves anyagok fogyásából származó oxigénfogyás - a második szakaszban a biomassza hidrolízise során létre jött könnyen bontható szerves anyag okozza az oxigénfogyást, ekkor a fogyás sebessége már jóval lassabb A két görbeszakaszt trendvonalakkal közelítjük. A két egyenes függőleges tengelyt külön pontban metszi, ezek különbsége adja a könnyen bontható 6

17 oxigén fogyasztás (mgo) szervesanyag-bontáshoz szükséges oxigén mennyiségét. Az így kapott értékekkel meghatározhatjuk a kalibrációs-görbét, aminek a koordinátarendszerében a vízszintes tengely az elfog, a függőleges pedig az elfogyasztott oxigén mennyisége. Ezt a mérést célszerű többször is elvégezni, így pontosabb kalibrációs-görbét kapunk. oxigén fogyasztás=0,+0,9*koi Acetát fogyasztás (mg KOI 9.ábra Kalibrációs-görbe (Xu, Hultman, 996) Ezek után a szennyvíz tényleges mérése következik, ahol eleven iszapot és szennyvizet keverünk össze. A kísérlet megkezdése előtt itt is fel kell levegőztetni mind a két oldatot, hogy az előzőekben leírtakhoz hasonlóan minél nagyobb kezdeti oldott oxigén koncentráció jöhessen létre. Oldott oxigén-mérő segítségével itt is nyomon követjük a fogyást. Az adatokat az eltelt idő függvényébe ábrázolva egy az alábbihoz hasonló ábrát kapunk: 7

18 Oldott oxigén koncentráció (mg/l) ,5x hígítású szennyvíz y = -0,034x + 6,4805 R² = 0,9979 y = -0,0069x + 4,976 R² = 0, Idő (s) 0. ábra Oxigénkoncentráció-fogyási görbe szennyvíz hozzáadásával A görbét itt is két különböző meredekségü szakaszra oszthatjuk: - az első szakaszban látható a könnyen bontható szerves anyagok fogyásából származó oxigénfogyás - a második szakaszban a nehezen bontható szerves anyagok felhasználása okozza az oxigénfogyást, ekkor a fogyás sebessége már jóval lassabb A görbe két eltérő meredekségű részét trendvonalakkal közelítjük és ezen egyenesek függőleges tengelymetszetének különbségéből meghatározható a könnyen bontható szerves anyagok felhasználásakor elfogyasztott oxigén mennyiség. Az oxigén koncentráció fogyás értékét a függőleges tengelyről levetítve a vízszintes tengelyre, majd az így kapott értéket megszorozva az aktuális hígítással megkapjuk a könnyen bontható frakció mennyiségét mgkoi/l mértékegységbe. A mérések végrehajtása során több tényezőre is különös figyelmet érdemel. A NUR batch teszthez hasonlóan itt is gondot jelenthet az egyes reaktorokban felhasznált eleveniszap mennyiségének pontos beállítása. Ha túl nagy az iszapkoncentráció, akkor a mikroorganizmusok túl gyorsan fogyasztják el a könnyen bontható szerves anyagot és az oxigénfogyasztási- görbe nem lesz kiértékelhető, ha túl kicsi az iszapkoncentráció, akkor az oxigén előbb fogy el, mint a könnyen bontható szerves anyag, így nem látható a törés. Az iszapkoncentráció mellett figyelmet érdemel az acetát- oldat és a szennyvízminták hígításának beállítása is, mivel se a szennyvízről, se az iszapról kezdetben nincsenek információnk. A sikeres mérés érdekében egy adott mérés elvégzése után célszerű azonnal ábrázolni az adatsort az idő függvényében és meggyőződni, hogy a törés látható a légzés görbén. Ha nem látható a törés, 8

19 akkor módosítani kell a szennyvíz, vagy acetát, vagy eleveniszap koncentrációján és ismételni kell a kísérletet egészen addig, amíg a törés nem látható a légzésgörbén. A mérés pontosságát több tényező is befolyásolhatja: az oxigénfogyásban a mikroorganizmusok működésén kívül szerepet játszhat a keverés során kihajtott oxigén is, aminek elkerülése érdekében célszerű szűkszájú Erlenmeyer-lombikot is használni az oxigén-eltávozás oka lehet még az oldat hőmérséklet emelkedése is (a melegebb vízben kevesebb oxigén lehet, mint a hidegebb vízben), amelynek a hatása csökkenthető, ha a reaktort egy hideg vizes edénybe tesszük a mikroorganizmusok belső légzéséből adódó oxigénfogyasztás is gondot jelenthet, valamint az eleveniszapban is vannak bontható szerves anyagok, amelyek az oxigént nagyon fogyasztják (Zajzon, 008) 7. Mérések: Méréseimet 009 nyarán a sárisápi szennyvíztelepen és a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék szennyvíz laboratóriumában végeztem. Ennek során a fent említett telep szennyvízére és iszapjára végeztem NUR és levegőztetéses kísérletet. Ez a két mérés számos adatot szolgáltat az iszap állapotáról, a mikroorganizmusok alkalmazkodó képességéről. A mérési eredményekből számítani lehet a könnyen bontható szervesanyag mennyiségét. A levegőzetetéses kísérletből meghatározható, a könnyen bontható szervesanyag lebontásához szükséges oxigén mennyisége is, amelyet a telep felújításánál a reaktortervezésnél érdemes figyelembe venni, mint minimális levegőzetési érték. A mérési eredmények értelmezésénél azonban nem árt figyelembe venni, hogy a telep éppen aktuális állapotáról nyújtanak képet, távlati következtetéseket nehéz levonni belőlük. Az első levegőztetéses mérést én végeztem a sárisápi szennyvíztelepen. A kísérlet során 5ml iszapot és 375ml szennyvizet használtam, valamint 375ml nátrium acetátot a kalibráláshoz. A kísérlet megkezdése előtt a szennyvizet/acetátot, valamint az iszapot is fellevegőzettem, majd a két oldatot összeöntöttem egy 500ml-es Erlenmeyer lombikba, melyet mágnes keverő kevert. Oldott oxigénmérő segítségével 0 másodpercenként mértem az oldott oxigénfogyást. A regisztált értékekből grafikont szerkesztettem, és ezeket kiértékeltem. Másnap a tanszéken a tartósított szennyvíz Kromátos KOI-ját megmértem, és az adatokból az alábbi grafikont szerkesztettem: 9

20 Szervesanyagtartalom KOI (mg/l) Szervesanyagtartalom KOI ( mg/l) Teljes KOI Könnyen bontható KOI 0 órai minta ( ) 3 órai minta ( ). ábra i mérés eredményei Ugyanezt a vizsgálatot végeztem el ugyanazon körülmények között án Sárisápon. Ekkor kapott eredményeim: Levegőztetéses kísérlet Sárisáp 863,0 900,0 800,0 747,3 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 Teljes KOI Könnyen bontható KOI 00,0 00,0 4,4,4 4, 5,6 0,0.5-kor vett minta 3.5kor vett minta. ábra i mérés eredményi 0

21 Látványos, hogy a könnyen bontható szervesanyag-tartalom a két mérés között körülbelül felére változott. Ennek okára többféle magyarázat lehet, de nem elhanyagolható, hogy a szennyvíztelepen ebben az időszakban lyukadt ki biológiai medence, melynek következtében az elfolyó vízbe áramlott a tápanyag, és távozott a telepről anélkül, hogy a mikroorganizmusok felhasználták volna. Ennek aránya lehet akár ekkora is. Harmadik mérésem én végeztem a Tanszék szennyvíz laboratóriumában. Sárisápi szennyvizet és iszapot használtam, amely körülbelül 9 órakor lett véve. A kísérletet 4db 3 literes főzőpohárban végeztem, melyekbe 6dl iszapot, l ülepített szennyvizet és 4dl ioncserélt vizet töltöttem. Ezeket a reaktorokat a kísérlet alatt folyamatosan mágnes keverő keverte. A sárisápi szennyvíztelep sajátossága, hogy szimultán nitrifikációs és denitrifikációs reaktor (SND), ezért a pelyhekben élő baktériumok képesek denitrifikálni és nitrifikálni egyaránt a környezettől függően. A kísérlet megkezdése előtt egy órával a szennyvizet kétfelé osztottam, majd az egyik részt levegőztettem, a másikat pedig mágnes keverővel kevertettem. Ennek hatására a kétféle iszapban a baktériumok működése a körülményeknek megfelelően aerobbá és anoxikussá vált. A kétféle iszapot ezután újra kettéosztottam és a szennyvizet hozzákeverve páronként egy anoxikus és egy aerob reaktort hoztam létre. A kísérlet első lépéseként kálium-nitrát oldatot adta a reaktorokhoz, melynek hatására a kezdeti nitrát koncentráció 0mg/l körüli lett. A nitrát hozzáadását követően percet vártam a megfelelő elkeveredés érdekében. Az első fél órában 0 percenként, majd 5 percenként vettem mintákat a reaktorból. Ezeket a mintákat leszűrtem, majd fotométeres mérésre előkészítettem és megmértem. A keverési arányokat és a mérési eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: Összetevők Eltelt idő (perc) A reaktor B reaktor C reaktor D reaktor 0,6l oxikus iszap, l ülepített szennyvíz, 0,4 l ioncserélt víz oxigéntartalom nitráttartalom (mg/l) (mg/l) 0,6l anoxikus iszap, l ülepített szennyvíz, 0,4 l ioncserélt víz oxigéntartalom nitráttartalom (mg/l) (mg/l) 0,6l oxikus iszap, l ülepített szennyvíz, 0,4 l ioncserélt víz oxigéntartalom nitráttartalom (mg/l) (mg/l). táblázat i mérés eredményei 0,6l anoxikus iszap, l ülepített szennyvíz, 0,4 l ioncserélt víz oxigéntartalom nitráttartalom (mg/l) (mg/l) 0,3 3,3 0,0 9,68,4,35 0,0 9,84 0 5,48,355 0, 3,73 9,68 0 5,583,045,050 7, ,0 4,48 0,6 7,608 0, 4,348 0,0 5, ,0,83 0, 0,05 0,3,73 0,0 3, ,43 0,53 0, 3,995 0,0, ,40,838 6,035 0, ,908,5 3,88 7, ,50,030 3,595 6,03 0 0,0,953 0,,54 0,4 4,65 0,0 3, ,040,835,00, ,0 0,93 0,5 3,98 0,7 6,808 0,0,988

22 Nitrát koncentráció (mg/l) A mérési eredményeket grafikusan is ábrázoltam: 30 NUR teszt Sárisáp A reaktor B reaktor C reaktor D reaktor Idő (perc) 3. ábra NUR teszt eredményei Jól látható, hogy az iszap előtörténete a baktériumokra csak kis ideig volt hatással. A D reaktor szemlélteti, hogy anoxikus állapotban a baktériumok rögtön elkezdik a nitrát felhasználását. Az A reaktorban található az előlevegőzetett iszap. A grafikonról jól látszik, hogy a baktériumoknak, körülbelül 0 perc szükséges az átálláshoz, hogy újra megszokják az anoxikus körülményeket, és bontani kezdjék a nitrátot. A B és C reaktorban 0,-0,6 mg/l oldott oxigén koncentrációt próbáltam tartani, hogy a szakirodalomnak megfelelően megfigyelhessem a denitrifikáció jelentős csökkenését oldott oxigén jelenlétében. A B reaktorban a kezdeti időszakban látható, hogy az anoxikus állapotra szoktatott biomassza nitrátfogyasztásba kezd, de fél óra elteltével a denitrifikáció megszűnik és a nitrifikáció lesz a jellemző folyamat a pelyhekben. A C reaktorba aerob körülmények uralkodtak a kísérlet egész ideje alatt, így ott jól megfigyelhető, hogy folyamatos a nitrát termelés, vagyis a nitrifikáció. 8. Tapasztalatok: A sárisápi telepen felhasznált oldott tápanyag mennyisége hiába csökkent a tartály kilyukadása révén, így is elegendő a SND reaktor működéséhez. A telepi mikroorganizmusok viszonylag lassú alkalmazkodó képessége nem felel meg a szimultán reaktorokban lévő követelményeknek, vagyis nem képesek gyorsan alkalmazkodni a váltakozó körülményekhez. Ez a telep tisztítási

23 hatásfokán is meglátszik, így jól fognak jönni a várható bővítések, melynek során elválasztott terű levegőzetett és anoxikus medence lesz beépítve. 9. Következtetések: A NUR teszt mérési eredményeiből látható, hogy a mikroorganizmusoknak idő kell a változó körülményhez való alkalmazkodáshoz. Hiába képesek oxigén és nitrát légzésére is, működésük lassú, mint a biológiai folyamatok általában. Ahogy a szakirodalomban is láttuk a pelyhek belsejébe egyébként is nehezen jut be az oxigén, ami okozhatja a hosszabb alkalmazkodási időt. A tápanyag mennyisége is nagymértékben befolyásolja a biológiai folyamatokat. A szennyvíztelepre érkező szennyvíz minőségét és mennyisége a fogyasztói szokásoktól függ, mely a nap folyamán periódikusan változik. Ennek hatását láthatjuk mindkét levegőztetéses mérésnél. A délelőtt vett minta kémiai oxigén igénye nagyobb, mint a délutánié. Valószínűleg a reggeli csúcsfogyasztást tudhatjuk e mögött. Valamit az első állapotnál is már feltűnően alacsony a szennyvíz könnyen bontható szervesanyag tartalma, csupán 6% körülire tehető. Ez az érték a kommunális szennyvizekre vonatkoztatott átlagérték: 5-0% alsó részére esik, ami okozhatja a tisztítási hatásfok alacsony intenzitását. 3

24 0. Irodalomjegyzék:. Shulan Xu and Bengt Hultman (996): Experience in wastewater characterization and model calibration for the activated sludge process Wat. Sci. Vol. 33 No.89-98, 996. G. A. Ekama, P. L. Dold and G. v. R. Marais (986): Procedures for determining influent COD fractions and the maximum specific growth rate of heterotrophs in activated sludge systems Wat. Sci. Tech. Vol. 8. Copenhagen. pp. 9-4, Katarzyna Kujawa and Bram Klapwijk (999): A method to estimate denitrification potential for predenitrification systems using NUR batch test Wat. Res. Vol. 33, No. 0 pp , Derin Orhon Emine Ubay Cokgör (997): COD fractionation in wastewater chracterization-the State of the Art J. Chem. Tech. Biotechnol. 997, 68, NKFP (004): Korszerű kommunális szennyvíztisztító rendszerek kialakítása Szerk.: Jobbágy Andrea, Somlyódy László 6. J.B. Holman, D.G. Wareham (004): COD, ammonia and dissolved oxygen time profiles in the simultaneous nitrification/denitrification process Biochemical Engineering Journal (005) Jobbágy, J. Simon and B. Plósz (999) The impact of oxygen pentration ont he estimation of denitrification rates in anoxic processes Wat. Res. Vol. 34, No. 9, pp , Baikun Li, Paul L. Bishop (003): Micro-profiles of activated sludge floc determined using microelectrodes Water Research 38 (004) Jeill oh and Joann Silverstein (997): Oxygen inhibition of activated sludge denitrificatio, Wat. Res. Vol. 33, No. 8, pp , Plósz Benedek György (004): Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimalizációjára, Doktori értekezés, sz_benedek_gyorgy/ertekezes.pdf. Jogtár: 8/004. (XII. 5.) KvVM rendelet: Zajzon Gergő (008): A frakcionálás módszertani kérdései az elődenitrifikációt alkalmazó eleveniszapos rendszerek modellezése során, Tudományos Diákköri Dolgozat 4

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai Ph.D. értekezés tézisei Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimálására Készítette: Plósz Benedek György Témavezető: Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens BUDAPESTI

Részletesebben

BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás

BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Jobbágy

Részletesebben

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata Elektród anyagok Grafit szövet: Grafit lap: A mikrobiológiai üzemanyagcella (Microbial

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás

Biológiai szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció

Részletesebben

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető A banai szennyvízrendszer bemutatása Csatornahálózat Gravitációs elválasztott rendszer 5470 fő 1289 db bekötés Szennyvíztisztító

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése a gáztérben mért biológiai aktivitással történő szabályozással. Ditrói János Debreceni Vízmű Zrt. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2018.

Részletesebben

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19. Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek

Részletesebben

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN ELŐTTE UTÁNA A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS I. A SZENNYVÍZKEZELÉS

Részletesebben

ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK

ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata

Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Mikrobiológiai üzemanyagcellák szervesanyag-eliminációs hatékonyságának vizsgálata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Részletesebben

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK SBR és BIOCOS szennyvíztisztítási technológiák MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Bereczki Anikó, Pureco Kft. SBR - szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológia Kisszállás 220 m 3 /nap, kommunális

Részletesebben

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban

Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban OTKA-37893, SZAKMAI BESZÁMOLÓ Biokémiai folyamatok populáció-dinamikai hatásai az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. BEVEZETÉS, KUTATÁSI CÉL Az un. eleveniszapos szennyvíztisztítás világszerte a legelterjedtebb

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem A szennyvíz energiatartalma Goude, V. G. (2016) Wastewater treatment

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia

Részletesebben

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Aerob szennyvíztisztítási folyamatok modellezése Domokos Endre Kovács Károly

Aerob szennyvíztisztítási folyamatok modellezése Domokos Endre Kovács Károly Aerob szennyvíztisztítási folyamatok modellezése Domokos Endre Kovács Károly domokose@almos.vein.hu, kovacsk@purator.hu Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, 820, Vp, Pf. 58

Részletesebben

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Szabadalmi igénypontok l. feljárás nitrogénben koncentrált szennyvíz kezelésére, amely eljárás során ammóniumot nitritekké oxidálunk, ezt követöen pedig

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám

Részletesebben

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között 1 A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között Oláh József Mucsy György Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Hydrochem Kft. 1. Bevezetés A tápanyag-eltávolítás

Részletesebben

Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt.

Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt. Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt. Szilveszter Szabolcs 1, Máthé István 1, Crognale Silvia 2, Ráduly Botond 1 1 Sapientia

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000

Részletesebben

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái

A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezetvédelem alapjai Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens A szennyvíztisztítás célja és alapvető

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével

5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola. Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés

Részletesebben

BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE A LEVEGŐZTETÉS SZABÁLYOZÁS OPTIMALIZÁLÁSÁVAL

BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE A LEVEGŐZTETÉS SZABÁLYOZÁS OPTIMALIZÁLÁSÁVAL SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ROVAT BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE A LEVEGŐZTETÉS SZABÁLYOZÁS OPTIMALIZÁLÁSÁVAL SZERZŐK: DITRÓI JÁNOS SZENNYVÍZÁGAZATI FŐMÉRNÖK FÜLÖP ZOLTÁN

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Oláh József - 2 Princz Péter - 3 Kucsák Mónika - 4 Gyulavári Imre 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban a csepegtető- és forgó tárcsás

Részletesebben

D-Pesti szennyvíztelep bioszűrő tisztító-egységével elért eredmények értékelése

D-Pesti szennyvíztelep bioszűrő tisztító-egységével elért eredmények értékelése 1 D-Pesti szennyvíztelep bioszűrő tisztító-egységével elért eredmények értékelése Oláh József 1 - Kovács György 1 - Borbélyné Jakab Judit 1 - Kucsák Mónika 2 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi

Részletesebben

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft.

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. 1 Szennyvíztisztítási eljárások Intenzív technológiák Eleveniszapos

Részletesebben

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1.

Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök. 1. Biológiai eleveniszap formái az SBR medencékben (SBR technológiák problémái és kezelésük) Előadó: Horváth Gábor, Zöldkörök 1. Bevezetés Az előadás bemutatja az SBR technológiák jellemzőit két kis telep

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből

Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből Felszíni oxigén beoldódás kizárása úszó fedlappal nem levegőztetett eleveniszapos medencékből Bakos Vince 1, Weinpel Tamás 1, Vánkos Zsombor 1, Hári Máté Ferenc 1, Nagy Eszter 1, Makó Magdolna 2, Jobbágy

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar EFOP-3.6.1-16-2016-00025 A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI,

Részletesebben

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl

Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel Doktori értekezés Témavezetı: Dr. Licskó István egyetemi

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben