A megújuló energiaforrás. 3 Fenntartható fejlődés és atomenergia. A megújuló energiaforrások fajtái. A megújulók részaránya

Átírás

1 Fenntartható fejlődés és atomenergia 7. előadás Megújuló energiaforrások 2011/2012. tanév tavaszi félév Prof. Dr. Aszódi Attila, Yamaji Bogdán BME NTI A megújuló energiaforrás Definíció: A természetes környezetben folyamatos, illetve folyamatosan ismétlődő energiaáramok formájában jelen lévő energiaforrások Hasznosítása: A teljes áram egy részének mellékágakon történő kicsatolása, átalakítása, tárolása és felhasználása útján Megújuló elsődleges energiahordozók: A felhasználás mértéke nem haladja meg a megújulásét csak a keletkezés ütemében aknázhatók ki. Jellemzőjük, hogy nem, vagy csak részben tárolódnak 1 2 A megújulók részaránya A megújuló energiaforrások fajtái Víz Biomassza Szél Nap Geotermikus Árapály, tengeri hullámzás A biomassza, víz-, szél- és napenergia a Nap földre sugárzott energiájának hasznosítása 3 4

2 Körforgás: a beeső napenergia elpárologtatja a felszíni vizet felhő kondenzáció csapadék felszíni vízfolyások állóvizek Hasznosítható: a tengervízig vezető út során a potenciális energia egy része Duzzasztás: lelassul a vízfolyás (a súrlódásból adódó veszteség a sebesség négyzetével arányos) Mesterséges medrek: súrlódás csökkentése üzemvíz csatorna csővezeték 5 Itaipu, Paraná folyón (20x700 MW), a brazil-paraguayi határon Három Szurdok Gát, Kína, Jangce 26(32)x700 MW 6 Erőművek jellemzői Magas beruházásigények Alacsony üzemeltetési költség Nagy mértékű változás a környezetben (természet, települések) Időszakosság (hóolvadás, esőzések) A világ potenciális vízenergia-készlete: ~ 300 EJ, ebből műszakilag hasznosítható: ~ 160 EJ gazdaságosan kihasználható: ~ 40 EJ Kiépített: Japánban mintegy 64% Nyugat-Európában 60% USA 50% Világon: 31% (2004) termelés a világon 2004-ben: TWh (2,2%) Az IEA 2030-ra 2%/éves növekedéssel számol, így ra ~4750 TWh lehet a vízerőművi áramtermelés. 7 8

3 A potenciális energia hasznosítása akár %-os hatásfokkal függ: vízhozamtól a terület csapadékviszonyaitól hóolvadás lefolyásától hosszú távú ingadozások (!) domborzattól a folyóvíz kihasználtságától vízgyűjtés módja nem energetikai célú vízkivétel további vízerőművek P = ρ g H Q η [ W ] 9 10 Nagyesésű (hegyvidéki) tározós erőmű H 50 m Pelton turbina max. 120 MW Közepes esésű (duzzasztott tavas) erőmű 50 m > H 15 m Francis turbina max MW Itaipu, Brazília Három Szurdok 11 12

4 Kis esésű, tározótavas erőmű 15 m > H Kaplan turbina Csőturbina, Straflo, Arno-Fisher max. 120 MW Szivattyús-tározós erőmű nagy esésű, kis teljesítményű erőművek szivattyúval a felső tározóba nyomják a vizet, majd a terhelési időszakban a turbinán keresztül leengedik az alsó tározóba a hasznosított energetikai potenciált nem növeli, csupán az időbeli átütemezésre ad módot; a veszteség mintegy 20-25% alaperőművek (vízerőmű, atomerőmű) mellé Szivattyús-tározós erőmű: Fekete-Vág, Szlovákia Szivattyús-tározós erőmű: Fekete-Vág, Szlovákia 1148 m 722 m 15 16

5 Szivattyús-tározós erőmű: Okinawa, Japán kapacitás és villamosenergiatermelésbeli részesedés változása az USA-ban Kaprun Kaprun 19 20

6 Uruguay Magyarországon: Tiszalök 7,5 m szintkülönbség, Kaplan turbina, 3 db, beépített teljesítmény 12 MW Kisköre 6,27 m, csőturbina, 3 db, 21 MW Kesznyéten (Hernád) 13,8 m, Kaplan, 2 db, 4,7 MW Gibárti Erőmű (Hernád - 0,59 MW) Felsődobszai vízerőmű (Hernád - 0,51 MW) Ikervári vízerőmű (Rába - 1,47 MW) Tassi erőmű (Soroksári Duna-ág - 0,65 MW) Tiszalök Paksi melegvíz csatorna mint lehetséges vízturbina telepítési hely? A melegvíz csatorna Energiatörő műtárgy Biomassza Egy adott biotopikus környezetben található eleven és holt szerves anyag producensek: víz + CO 2 + napfény cukor + O 2 (fotoszintézis) konzumensek: növényevők és az azokat fogyasztó ragadozók lebontók: mikroorganizmusok, gombák; lebontják a szerves anyagot, és CO 2 -t, CH 4 -t termelnek A biomassza elégetése is termel füstgázt, de a keletkező CO éven belül újra szerves anyagként jelenik meg, így nem okoz feldúsulást de egyéb szennyezők is kikerülnek 23 24

7 Biomassza Biomassza Föld éves biomassza hozama: ~ 165 Mrd tonna szárazföldi: ~ 110 Mrd tonna trópusi erdők: ~ 30 tonna/ha kultúrnövények: ~ 6,5 tonna/ha tengerek, óceánok: ~ 55 Mrd tonna Biomassza Biomassza Energetikai célú felhasználás: közvetlen eltüzelés pirolízis (elgázosítás) sajtolás (brikett, pellet, olaj) fermentálás (erjesztés - alkohol, biogáz) leggyakoribb a közvetlen hőtermelés Mezőgazdasági melléktermékek fűtőértéke 27 28

8 Biomassza Tüzelés: amit megtermelünk......a kazánokban Biomassza Bálákban a mezőgazdasági melléktermék Fa... azt elégetjük... Energiaültetvény gyorsan fejlődő fajtákkal Fa brikett Biomassza Pirolízis: hő hatására megindul a szerves anyag bomlása hagyományos: C-on, a végtermék gáz és faszén. A gáz magas illóolajtartalma kondenzálással kinyerhető, így alkalmas fűtőolajnak gyors: C-on, a végtermék gázban főleg CO van 1970-es évekig Budapesten a városi gáz előállítására jelentősége csökken Biomassza A mezőgazdasági melléktermékek sajtolása térfogatcsökkentés, szállítási költsége csökkentése brikett, pellet széntüzelésű erőműben adalékként csökkenthető a károsanyag-kibocsátás növényi olajok 31 32

9 Biomassza Fermentáció: a biomassza erjesztése alkoholok előállítása üzemanyag céljából etilalkohol: benzinhez adalékként (Brazília) metilalkohol Biomassza Biogáz: oxigéntől elzárt baktériumos erjedésből valamennyi mezőgazdasági melléktermék és élelmiszeripari szerves hulladék alkalmas (szalma, szár, csutka, trágya, zsír, stb.) összetétel: 50-70% CH 4, % CO 2, 0-0,2% H 2, H 2 S átlagos energiatartalom: kj/nm 3 (a földgázé: kj/nm 3 ) Biomassza Biomassza-szén párharc Svédországban Állattartáshoz kapcsolódó biogáz előállítás 35 36

10 Bioüzemanyag dilemma Túltermelés van mezőgazdasági árukból Szükség van környezetbarát energiaforrásokra Meg kell őrizni a vidéki emberek munkalehetőségét Élelmiszer túltermelés helyett állítsanak elő energetikailag hasznosítható biomasszát Meg kell akadályozni a klímaváltozás fokozódását, a biomassza felhasználás széndioxidsemleges Nincs elegendő terület arra, hogy egyszerre elégítsük ki az emberiség élelem, növényi rost, energia szükségletét Energiamérleg? Termesztés, betakarítás, szállítás, feldolgozás, konverzió Szén-dioxid megtakarítás? Az energetikai ültetvények célja a magas produkció, ezt ültetvényekkel lehet elérni élőhely? Ezt alacsony diverzitású rendszerekkel lehet elérni faji diverzitás? A fajokat az előnyös tulajdonságra szelektálni kell genetikai diverzitás? Bioüzemanyag dilemma Az ültetvények Brazíliában, Ázsiában az esőerdők, mocsarak, mezők pusztításával növekednek a Föld tüdeje összemegy Indonézia mára a 3. szén-dioxid kibocsátó a világon, mert olajpálma ültetvényeket létesítettek a kiirtott erdők helyén Nem mindegy, milyen növényt alkalmazunk bioüzemanyag gyártásra: cukornád :-) kukorica :-( repce :-( szója :-( hulladék! :-) Élelmiszerválság Ki lakjon jól: az ember vagy az autó? 300 kg kukorica = 100 liter etanol VAGY táplálék 1 főnek másfél évig (ezer kilométer, vagy másfél év élet) Magyarország: 2 milliárd liter benzin, 2,8 milliárd liter gázolaj fogyott 2005-ben. Ennek helyettesítésére: kb. 2 millió ha-n kukorica (etanol), 2 millió ha repce (biodízel). Összes hazai szántóföld 4,509 millió hektár. Max. 400 ezer ha-ral, kb. 500 millió liter bioüzemanyaggal lehet számolni, ez 10% körüli helyettesítés Nagy kiterjedést igényel izoláció? Szélenergia Napenergia különböző mértékben melegíti fel a földfelszínt, vizeket, azok pedig más-más mértékben hevítik fel a vele érintkezésben levő levegőt. A melegebb levegő fel, a hidegebb leszáll... Globális szélrendszerek Szélenergia 39 40

11 Helyi szelek Szélenergia szárazföldi, tengeri, tavi, hegy-völgyi, főn jellegű szelek, bora, chinook, misztrál, nemere kanyonszelek, hegyszorosi szelek instabilitási szelek zavartalan áramlás, nyomásgradiens eredménye Szélenergia A levegőmozgás jellemzői nem állandósul befolyásolja: légkör stabilitása földfelszín (műtárgyak, domborzat, növényzet) lokális jelenségek a szélsebesség talaj feletti változása: Gazdasági megfontolások: ott célszerű kiaknázni a szélenergiát, ahol az éves átlagsebesség a talajszint felett 10 m-rel meghaladja a 4 m/s-ot Budapest: 1,8 m/s Debrecen: 2,5 m/s Magyaróvár: 4,9 m/s Szélmotorok elméleti maximális hatásfoka: 60% gyakorlatban maximum 45-50% Szélenergia Az A [m 2 ] felületen áthaladó légtömeg sebessége: v [m/s] Az A felületen egységnyi idő alatt áthaladó levegő térfogata: V & [m 3 /s] = A [m 2 ] v [m/s] A V & térfogatáramú levegő tömegárama, ha a levegő sűrűsége ρ [kg/m 3 ]: m& [kg/s] = ρ [kg/m 3 ] V & [m 3 /s] Az A keresztmetszeten áthaladó levegő mozgási energiája: E [J] = 1/2 m [kg] v 2 [m 2 /s 2 ] Az egységnyi idő alatt áthaladó levegőmennyiség mozgási energiájából adódó maximális teljesítmény: P [W] = E & [J/s]= 1/2 m& [kg/s] v 2 [m 2 /s 2 ] = 1/2 ρ [kg/m 3 ] V & [m 3 /s] v 2 [m 2 /s 2 ] = = 1/2 ρ [kg/m 3 ] A [m 2 ] v 3 [m 3 /s 3 ] De a hatásfok (max 60%) figyelembe veendő! Szélenergia Vízszintes tengelyű szélmotorok kiforrott rendszerek kw egységenként (mára kw tipikus) 43 44

12 Szélenergia Vízszintes tengelyű szélmotorok ideális elosztás: szélturbinák között 5D távolság turbina maximális teljesítménye: D π ρv 2 4 egységnyi földterületre vetítve: D π ρv ρv π = 2 ( 5D) 200 Szélenergia Függőleges tengelyű szélmotorok Darrieus kerekek jobban alkalmazkodik a változó szélirányhoz, de csak 5 m/s felett alkalmazható 50% teljes átalakítási hatásfok, 10 m/s: 9,42 W/m 2 --> 1000 MWe ~ 10 8 m 2 = = 100 km 2 (10 km x10 km) (Budapest területe: 525 km 2 ) Szélenergia Gyenge pontok: nem csak szélcsendben, de kis szélsebesség mellett sem képesek teljesítményt leadni nagy sebesség esetén biztonsági okokból le kell állítani (a nagyobb berendezés darabszámmal megszaporodtak a szélkerékhez köthető balesetek pózna kidőlés) Nem kiszámítható rendelkezésre állás a villamosenergia-rendszerben gyakorlatilag csak tüzelőanyag-megtakarítást eredményeznek A kapacitás 80-90%-ának megfelelő egyéb (tipikusan fosszilis) forgó tartalék szükséges! Szélenergia kapacitás a világban Összes beépített teljesítmény (MW) Beépített szélerőművi teljesítmény a világon (World Wind Energy Association) 2005: MW 2010: MW Beépített kapacitások országonkénti megoszlása ROW = Rest of World 47 48

13 Szélenergia - Magyarország Magyarországon október végén 26 szélerőmű működött, összesen 36,46 MW kapacitással, 2008 elején 112 MW. Jelentős fejlesztés van folyamatban, a kiadható szélerőművi kapacitásengedélyek korlátja 330 MW (Magyar Energia Hivatal). Példa: Németország, 2003 Németország világelső szélenergia-hasznosításban 2004 végén MW beépített szélerőművi kapacitás (Paks: 1860 MW, arány 8,81:1) 26 TWh termelt elektromos energia, ez a német áramigény 4,7 %-a (paksi átlagos termelés 14 TWh/év, arány 1,85:1; arányok aránya 4,76) Az üzemeltetők 9 eurocent / kwh áron tudták értékesíteni a széláramot, az atomáram ~3 eurocent / kwh Szélerőművek terjedése Telepített szélerőművi kapacitás Németországban, Telepített szélerőművi kapacitás Németországban, előrejelzés 2020-ig Nehézségek 2004-ben a német szélerőművek átlagos kihasználtsága 20% volt Az E.ON területén 2004 folyamán a maximális szélenergiabetáplálás 85%-a volt a beépített teljesítménynek Az átlagos betáplálás 20%-át tette ki az átlagos kapacitásnak, az év több mint felében a kapacitás 14%-át sem érte el A szélerőművek mögé a kapacitás 80-90%-ának megfelelő tartalék (hagyományos, tipikusan fosszilis) kapacitást kell biztosítani a termelés ingadozása miatt 2003-ban az E.ON-nak 100 millió euró többlet költség Pontatlan a szélerősség előrejelzése, így rossz a termelt energia és a villamos rendszer tervezhetősége 51 52

14 Probléma: alacsony kihasználtság Az erősen változó szélerősség miatt erősen ingadozik a termelés is (az E.ON területén a napi hálózati csúcsterhelésnek 0-30%-a) Néhány óra alatt több ezer MW-os termelés-ingadozások is lehetnek (példa: MW csökkenés 10 óra alatt, a csökkenés elérte a 16 MW/perc-et is! Valamint két nap múlva 40 MW alá esett!) Probléma: pont amikor kellene A nagy nyári hőség (nagy légkondicionálási igény) és a tartós téli hideg (nagy fűtési igény) közös jellemzője a stabil nagynyomású időjárási rendszerek jelenléte. Ilyenkor általában nem fúj a szél Szélerőművek termelésének aránya a napi csúcsterhelésben Szélerőművek termelésének aránya a napi csúcsterhelésben Szélerőművi részesedés a 2003-as nyári hőhullám alatt 53 Szélerőművi részesedés egy téli hétköznapon 54 Probléma: előrejelzés A hálózati frekvencia tartásához minél pontosabb termelési és terhelési (fogyasztási) előrejelzés kell A szélerőművi termelés előrejelzése a szélerősségelőrejelzés pontatlansága miatt nagyon rossz, igen pontatlan (a rekord és MW eltérés) Hálózat-fejlesztés Németország szeles részein a villamos hálózat terhelése elérte határait: pl. Schleswig-Holsteinben nagyobb szélerőművi termelés lenne lehetséges, mint amennyit el tudnak szállítani az ottani távvezetékek Ok: a hagyományos erőműveket a fogyasztókhoz közel telepítették, a szélerőműveket azonban oda, ahol szél van Elektromos hálózat kiépítése szükséges a szeles környékeken A hálózatépítés költségeit is be kell tervezni a szélerőműpark bővítésekor, ami tovább növeli a villamosenergia-rendszer költségeit 55 56

15 Szélerőművi projektek régiónkban A nyugat-európai szélkerék gyártók jól megerősödtek a német és osztrák zöld kormányok alatt. Magyarországon csak néhány helyszín van, ahol a széljárás megfelelő. Szélerőművi projektek nem rentábilisak a beruházások állami támogatása és a magas garantált átvételi áramár nélkül. Komoly lobbitevékenység zajlik a háttérben. A német 9 eurocent/kwh széláram-ár nagy berendezés számra vonatkozik ez jelentősen már nem csökkenthető. A fogyasztói villamosenergia-ár jelentősen nőne magas rendszerszintű szélerőművi arány esetén, és a rendszer szabályozhatóságának biztosítása (ha egyáltalán lehetséges) tovább növelné a költségeket. Magas szélerőművi arány esetén a rendszer villamosenergia-tárolás nélkül gyakorlatilag szabályozhatatlan lenne. (Tározós vízerőmű kell.) - Magyarországon... Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerről most ne beszéljünk Szivattyús energiatároló Energia-túltermelés idején vizet szivattyúznak egy magasan fekvő víztározóba Szükség esetén turbinákon keresztül leeresztik %-os tárolási hatásfok Feketevág (Szlovákia) 445 m magas 3,7 millió köbméter Magyarországon lehetséges: Prédikálószék 500 m magasság 1200 MW teljesítmény Magyar szélerőművi betáplálás terv/tény, március Szélenergia A szélkerekek működése ki van szolgáltatva a széljárás szeszélyének (ha nem fúj a szél, nem működik) Kihasználtsága maximum % Hány szélkerék kell a Paksi Atomerőmű kiváltásához? Paksi Atomerőmű MW teljesítmény 85 %-os telj. kihasználási tényező Atomerőművi áramár: 10 Ft/kWh Szélerőművek Újabb szélerőművek: 2 MW névleges teljesítmény %-os tervezett telj. kihasználási tényező Szélerőművi áramár: 27 Ft/kWh ~1 000 szélerőmű kellene (2 MW-os, 16% teljesítmény kihasználási tényezőjű egységekből darab) + Biztosítani kell 90%-nyi (fosszilis) forgótartalékot vagy az energia tárolását a szélcsendes és viharos órákra + drágább! Ha csődöt mond a védelmi rendszer... Dánia, február Wind turbine topples, kills worker, The Oregonian, August 26, :20PM

16 Napenergia Napenergia A legnagyobb jelentőségű megújuló energiaforrás A földfelszínre jutó átlagos teljesítmény: 1,35 kw/m 2 A Földre jutó napenergia 1 -énél többet nem lehet energetikai célokra elvonni anélkül, hogy ökológiai zavarokat ne okoznánk Alkalmazások: mezőgazdaság (fotoszintézis) melegházhatás kihasználása gyorsan növő növényi tüzelőanyagok termesztése: energiaültetvények biomassza hő begyűjtése Napenergia Napenergia Hátrányok: a napsugárzás változékony és szakaszos jellege energiatárolásra van szükség kis energiasűrűség a felhasználástól és az energiaátalakítástól függően 1 kwhoz m 2 szükséges 1 GW: km 2! másra nem alkalmazható területekre ott lehet versenyképes, ahol nagy a napos órák száma, és nagy az intenzitás beeső évi átlagos sugárzási energia: Magyarország: kwh/ m 2 Afrika: kwh/ m 2 Földi megoszlás Ausztráliában a maximum: 2500 kwh/ m

17 Napenergia Síkkollektor fényáteresztő felület alatt abszorbens felület, alatta munkaközeg (pl. víz) szállítja a termelt hőt a víz akár forráspontig melegíthető max. hatásfok 40-50%, de párás időben lecsökkenhet 0%-ra Napenergia Magas hőmérsékletű kollektorok villamosenergia-termelés céljára Parabolatükrök vályú tányér Napenergia Naptornyok Solar 2 (USA, Mojave-sivatag) sóolvadékos torony, 10 MWe sóolvadék melegági hőmérséklete: 565 C hidegági hőmérséklet: 288 C Összehasonlítás Napenergia forrás: - Climate Action Network Central and Eastern Europe 67 68

18 Napenergia Fotovoltaikus elemek napenergia közvetlen villamos energiává alakítása gyenge hatásfok, de erős fejlődés: 1978: ~ 1% (26 USD/Wpeak) 1986: ~ 7% (7,5 USD/Wpeak) 1996: ~ 16% (5 USD/Wpeak) 2002: ~ 18% (2 USD/Wpeak) 2007: ~ 20% (25% laboratóriumban) elméleti korlát: ~ 31% Napenergia Gyártás, felhasználás 20%-os éves növekedés 2007-ben a világon legyártott cellák: 3800 MW termelt villamos energia egységára még mindig nagyon magas (gyártási költségek - félvezető technológia) tendencia: hatásfok csökkenése az olcsó gyárthatóság érdekében Si: olcsóbb, de rosszabb hatásfokot ad GaAs, CdTe, AlSb, InP: drágább, jobb hatásfok megfelelően alacsony ár esetén erőművi alkalmazás is megoldható (50-75 km 2 /GW területigény), de alacsony éves kihasználás! Űrtechnika (MIR, ISS) kisméretű alkalmazások ellátása épületek ellátása erőművek kiegészítő energiaforrásaként, mellékberendezésekhez (< 1kW) Napenergia Napenergia Napkollektor: használati melegvíz előállítása Jó kiegészítés a gázzal vagy az árammal előállított melegvíz mellett Villamos energia előállítására gyakorlatilag nem alkalmas Fotovoltaikus cellák: napenergia közvetlen árammá alakítása Űrtechnika Kis méretű alkalmazások ellátása (karóra, kisegítő világítás, parkolóóra, kommunikáció biztosítása a villamos hálózattól távoli helyeken) Az áram akkumulátoros tárolásában nagyon környezetszennyező anyagokat alkalmaznak! A nap- és szélenergia fejlődéséhez a költségek csökkenése mellett forradalmi energiatárolási megoldásra lenne szükség! 71 72

19 Geotermikus energia Óriási mennyiségű hő a bolygóban radioaktív bomlás! földfelszínnél:3 C/100 m Geotermikus energia Nagy geotermikus potenciál, de: csak véges számú helyen lehet megcsapolni reálisan megközelíthető mélységben a hő viszonylag alacsony hőmérsékleten van jelen 10-15%-os hatásfok Lokálisan: vulkanikus övezetekben: gőzdómok, forrásvizek Magyarország: az ország területének 70%-án a geotermikus gradiens kétszerese az átlagosnak 73 Rudas fürdő 74 Geotermikus energia Geotermikus energia Termálvizek hasznosítása balneológia forró termálvíz/termálgőz energetikai hasznosítása Mesterséges források Hot-Dry-Rock eljárás kísérleti erőművek: pl. Los Alamos mellett (5 MW) Brandenburg (5 MW) Takigami - termálgőz hasznosítás, 25 MW Az elzászi Soultz-sous-Forêts erőmű (1,5 MW) 75 76

20 Hasznosíthatóság Geotermikus energia termálvizek lokálisan alkalmazhatók kiaknázás fokozza a kimerülés veszélyét (a legtöbb geotermikus erőműben fokozatosan csökken a gőznyomás) a megvalósított erőművek 70%-át száraz gőz táplálja Hullámzás: Árapály, tenger hullámzása elméleti számítások szerint 1 m hosszú hullámfront teljesítménye 1 m magas hullám esetén 1 kw 2 m magas hullám esetén 10 kw 13 m magas hullám esetén 1 MW Északi-tenger: átlagos hullámmagasság 1,5 m, 6 s periódusidővel túl erős hullámzás veszélyezteti a berendezést kisteljesítményű ( W) bóják ellátása Japán Alpok, Nagano Árapály, tenger hullámzása koncepciók: Óriás Bálna (120 kw) oszcilláló hullám oszlop (180 kw) Árapály Árapály, tenger hullámzása Hold 24 óra 50 perces keringési ideje, árapály 12 óra 25 perces ciklusa, illetve a maximumok szinuszos változása 14 napos ciklussal lokálisan változó mértékű: néhány cm-től m-ig számítások szerint a földi árapály teljesítménye 2,6-3 TW 79 80

21 Árapály, tenger hullámzása erőművek Kanada, Új-Skócia (16 MW) Oroszország, Fehér-tenger (1 MW) Franciaország, St. Malo mellett a La Rance folyón (240 MW) Árapály, tenger hullámzása La Rance 1967 óta évente 600 millió kwh termelt energia, összesen 16 milliárd kwh 24, két irányba is üzemeltethető turbina (Kaplan jellegű), egyenként 10 MW 750 m hosszú, 13 m magas gát 1996: 18,5 centime/kwh (8 Ft/kWh) La Rance, St. Malo (EDF) Óceáni hőenergia-átalakítás OTEC (Ocean Thermal Energy Conversion) Főbb ellenőrző kérdések és témakörök 1. A megújuló energiaforrás definíciója, hasznosítása és a megújuló elsődleges energiahordozók 2. A megújuló energiaforrások fajtái 3. A vízenergia hasznosítás elve, a vízkörforgás 4. A vízerőművek jellemzői 5. A Pelton turbina rövid jellemzése 6. A Francis turbina rövid jellemzése 7. A Kaplan turbina rövid jellemzése 8. A szivattyús-tározós erőmű 9. A biomassza fogalma 10. A biomassza energetikai célú felhasználásának módjai és azok rövid ismertetése 11. A szélenergia fogalma és a légköri áramlások jellemzői 12. A szélenergiával kapcsolatos gazdasági és műszaki megfontolások elméleti max. hatásfok: 6-7% A 100 MWe erőműkoncepció egy 25 MWe-os blokkja; átmérője 100 m 83 84

22 Főbb ellenőrző kérdések és témakörök 13. Szélenergetikai megfontolások a hálózat-fejlesztéssel kapcsolatosan 14. A napenergia fogalma, alkalmazásának módjai, gazdasági és műszaki megfontolások 15. A síkkollektor jellemzői 16. A magas hőmérsékletű kollektor jellemzői 17. A naptorony jellemzői 18. A fotovoltaikus elemek ismertetése 19. A geotermikus energia fogalma, jellemzői 20. Az árapály energia, a tengeri hullámzás energetikai felhasználása 21. Az óceáni hőenergia-átalakítás 85