Pedagógiai elméletek és irányzatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pedagógiai elméletek és irányzatok"

Átírás

1 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely Pedagógiai elméletek és irányzatok jegyzet 2. félév dr. Péter Lilla tanársegéd

2 Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Óvoda- és Iskolapedagógus Tanár Szak, Távoktatás, Székelyudvarhely Egyetemi év : 2007 / 2008 Félév : 2 Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nevelési elméletek és irányzatok Kódszám: PED 1210 Kreditszám: 6 Helyszín: Tanítóképző Főiskola épülete, Márton Áron tér 2. sz. -- Órarend: Az előadás, szeminárium, szak- vagy laborgyakorlat tituláris oktatója Név, tudományos fokozat: Péter Lilla dr. Elérhetőség: Odorheiu Secuiesc str. Szentimre nr. 50 peter.lilla@gmail.com Fogadási óra: hétfő 13,00-14,00 A tantárgy leírása: A tantárgy célpontjai: - az egyetemes neveléstörténet alapfogalmaival való megismerkedés - a különböző történelmi korok nevelési irányzatai és intézményrendszere közti tájékozódás, a különböző irányzatok felismerése és azonosítása - a különböző történelmi korok fontosabb pedagógiai gondolkodóinak ismerete 2

3 - a különböző irányzatok és elméletek hatásainak felismerése napjaink nevelési elméletében és gyakorlatában A tantárgy tematikája: 1. Bevezetés a neveléstörténetbe. A nevelés kezdetei 2-3. Nevelés a folyammenti kultúrákban (Kína, Mezopotámia, Egyiptom, India) 4. Az ókori spártai és athéni nevelés 5. Nevelés az ókori Rómában. Quintilianus pedagógiai gondolatai 6. A középkori világi és egyházi nevelés 7. A reneszánsz nevelés sajátosságai. A reneszánsz gyermekkép 8-9. Comenius pedagógiai szintézise 10. John Locke és a gentleman nevelése 11. J. J. Rousseau és a természetes nevelés 12. Herbart pedagógiája 13. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése (Montessori, Decroly) 14. A reformpedagógia második szakasza (Waldorf-pedagógia, Dalton-terv). Alternatív reformpedagógiai iskolák és irányzatok a XX. században A tantárgy által biztosított szakértelem: A tárgyat tanulmányozó hallgatókban kialakul egy általános kép a különböző nevelési elméletekre és irányzatokra vonatkozóan. Felismerik a különböző korok nevelésre vonatkozó felfogását és gyakorlatát, képesekké válnak a szakszerű, több szempontú összehasonlításra. Felismerik és tudatosítják a legfontosabb gondolkodók nevelésre vonatkozó ismereteinek, nézeteinek rendszerét. Az előadások, szemináriumok vagy szakgyakorlatok során használt módszerek: Az előadás, magyarázat, szemléltetés módszerét többnyire előadásokon, az elméleti ismeretek gyarapítása és elmélyítése céljából. A szemináriumokon az egyéni dolgozatok készítését, az önálló és csoportmunkát használjuk, kiegészítve különböző forrásanyagok értelmezésével. 3

4 IV. Kötelező könyvészet: Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen V. A tantárgy oktatási folyamatában használt eszköztár: Irásvetítő, fóliák, a különböző tanulmányok. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása: 1. ELŐADÁS: Bevezetés a neveléstörténetbe. A nevelés kezdetei Szeminárium: Indokolják, hogy a neveléstörténet tudomány (csoportmunka és közös megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 7-8 Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 2. ELŐADÁS : Nevelés a folyammenti kultúrákban (Kína, Mezopotámia, Egyiptom, India) Szeminárium: Szemináriumi dolgozat egy választott kultúra nevelési rendszeréről. Bemutatás és megbeszélés. Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 8-9 Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 3. ELŐADÁS: Nevelés a folyammenti kultúrákban (Kína, Mezopotámia, Egyiptom, India) Szeminárium: Szemináriumi dolgozat egy választott kultúra nevelési rendszeréről. Bemutatás, és megbeszélés. 4

5 Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 8-9 o. Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 4. ELŐADÁS: Az ókori spártai és athéni nevelés Szeminárium: Az ókori spártai és athéni nevelés összehasonlító elemzése Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 5. ELŐADÁS: Nevelés az ókori Rómában. Quintilianus pedagógiai gondolatai Szeminárium: Quintilianus gondolatainak aktualitása napjainkban Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 6. ELŐADÁS: A középkori világi és egyházi nevelés Szeminárium: A középkori világi és lovagi nevelés összehasonlítása Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 7. ELŐADÁS: A reneszánsz nevelés sajátosságai. A reneszánsz gyermekkép 5

6 Szeminárium: A reneszánsz nevelés sajátosságainak bizonyítása irodalmi és művészeti példákkal. Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp o. Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 8. ELŐADÁS: Comenius pedagógiai szintézise Szeminárium: Comenius nevelési nézeteinek napjainkig nyúló hatásai (egyéni szem. dolgozat és megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 9. ELŐADÁS: Comenius pedagógiai szintézise Szeminárium: Kisszótár a Comenius által meghonosított pedagógiai fogalmakból. Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp o Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 10. ELŐADÁS: John Locke és a gentleman nevelése Szeminárium: J. Locke és Comenius nézeteinek összehasonlítása Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp

7 Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 11. ELŐADÁS: J. J. Rousseau és a természetes nevelés Szeminárium: A természetesség Rousseau nézeteiben (csoportmunka és megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 12. ELŐADÁS: Herbart pedagógiája Szeminárium: Herbart pedagógiai szintézisének napjainkig nyúló hatásai (csoportmunka és megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 13. ELŐADÁS: A reformpedagógia kialakulása és fejlődése (Montessori, Decroly) Szeminárium: A reformpedagógia megjelenésének szükségessége és fontossága (csoportmunka és megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp Komlós Sándor (1988): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, pp Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen 14. ELŐADÁS: A reformpedagógia második szakasza (Waldorf-pedagógia, Dalton-terv). Alternatív reformpedagógiai iskolák és irányzatok a XX. században 7

8 Szeminárium: Kisszótár a reformpedagógia alapfogalmaiból (egyéni, csoportmunka és megbeszélés). Pukánszky B.- Németh A. (1997): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp , Varga Gábor (2002): A neveléstörténet forrásai, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen A felmérés módja: - a vizsgán nyújtott egyéni teljesítmény 50% -egyéni kisdolgozatok készítésében, csoportmunkában és 50% megbeszélésekben való részvétel. A félévi vizsga az elsajátított alapfogalmak megfelelő szintjére, a tanulmányozott neveléstörténeti intézményekben és irányzatokban való tájékozódásra, valamint az összehasonlító, elemző szemléletre fókuszál. A hallgatók tudásszintje a végső jegy 50%-át képezi. A szemináriumokon való aktív részvétel (referátumok, gyakorlati beszámolók, csoportmunkában és megbeszéléseken való részvétel) a végső jegy 50%-át képezi. VIII. Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (esetenként), vizsgára való jelentkezés feltételei : / a szemináriumi órákról való hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át. Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. IX. Választható könyvészet: 8

9 Fehér Erzsébet (1994): Az oktatás és nevelés története, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Péter Lilla (2001): Egyetemes neveléstörténet. BBTE- Távoktatási Központi Kiadványa, Kolozsvár. TARTALOMJEGYZÉK 1. MODUL: NEVELÉS A FOLYAMMENTI KULTÚRÁKBAN 1. téma: Nevelés az ókori Mezopotámiában 2. téma: Az ókori Egyiptom nevelési szokásai 3. téma: Az ókori India nevelési rendszere 2. MODUL: JOHN LOCKE ÉS A GENTLEMAN-NEVELÉS 3. MODUL: J. J. ROUSSEAU TERMÉSZETELVŰ PEDAGÓGIÁJA 1. téma: Rousseau gyermekképe 2. téma: Rousseau nevelési módszerei 3. téma: Az életkori szakaszok és a nevelés 4. MODUL: PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI TÖREKVÉSEK A XX. SZÁZADBAN 1. téma: A pragmatizmus nevelésfelfogása. J. Dewey nevelési rendszere 2. téma: A gyermektanulmány irányzata 3. téma: A reformpedagógia kialakulása és fejlődése 4. téma: A reformpedagógia második szakasza 5. MODUL: A NAGY PSZICHOLÓGIAI ISKOLÁK NENEVÉSRE VALÓ HATÁSA 1. téma: A behaviorizmus 2. téma: Az alaklélektan pedagógiai hatásai 9

10 3. téma: A pszichoanalízis pedagógiai hatásai 4. téma: A mélylélektani iskolák pedagógiai hatásai 5. téma: A gyermek és ifjúkor fejlődéslélektana Ajánlott szakirodalom 1. MODUL: NEVELÉS AZ ÓKORI FOLYAMMENTI KULTÚRÁKBAN Az ősközösség felbomlását követően a rabszolgatartó termelési mód megjelenése új lehetőséget teremtett az emberi kultúra fejlődésének, nagy rabszolgatartó birodalmak jöttek létre a Nílus, a Tigris, az Eufrátesz, az Indus, a Gangesz, a Sárga folyók mentén. A mezőgazdaság, a kézművesség a kereskedelem fejlődése ösztönözte a különféle tudományok fejlődését. Ebben az időszakban a természetre, a társadalomra és az emberre vonatkozó ismeretek kizárólagos birtokosai a papok voltak, így a matematika, a geometria, az asztronómia, az orvoslás művelői a vallástannal együtt a papok lettek. Az írásbeliség kialakulása lehetővé tette az ismeretek egyre bővülő körének a megörökítését, ez megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását. Egyiptomban a legrégebbi írás a hieroglif írás (képírás) volt. Kezdetben a szótagokat, fogalmakat egy-egy képpel ábrázolták. Mezopotámiában az ékírás volt használatos. A ma is használatos betűírás ősét a főníciaiak alakították ki (Kr. e. XIV-XII. sz.). A főníciaiak írásából alakult ki később a görög és latin betűírás. 1. téma: Nevelés az ókori Mezopotámiában Kulcsfogalmak: sumérok, írnok, írnokképzés, írnokképző templomiskolák, kis írnok (dup satur), írnok (dupsarru), főírnok, főjegyző, tábla háza (Édubba), bölcsesség háza (Bét mummi), "felsős testvérek", értelmiségi réteg, Mezopotámiában az első civilizáció a suméroké volt, első településeik Kr. e. a VII. évezredben létesültek. Ezek önálló városállamok voltak. Ők teremtették meg a IV. évezred végén az írnokképző "templomiskolákat". Ezekben az "iskolákban" (nem a szó mai értelmében vett iskolák 10

11 voltak ezek) a tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel (utánzás, gyakoroltatás) adták át tudásukat. A gyermekek csoportosítása nem életkorok szerint történt, a tanítás tervét pedig az élet diktálta. Az írnok társadalmi elismertsége ebben a kultúrában is rendkívül magas volt. Az írnokpálya több lépcsőből állt: a "kis írnok" kifejezés (dup sar-tur) a tanulót jelölte. Az írnokiskola elvégzése után inasévek következtek, majd "írnokká" nevezték ki őket. A legkiválóbbak "főírnokká", sőt királyi" főjegyzővé" is előléphettek (Bognár, 1991). Mezopotámiában a Kr.e. II. évezred elejétől kétféle írnokképzőt ismertek: az alapképzést és az erre ráépülő magasabb szintű képzést (Pukánszky Mészáros, 1997). Az alapképzést, tehát az írást, olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket a "tábla háza" (Édubba) nyújtotta. A magasabb képzés színhelye a "bölcsesség háza" (Bét mummi) volt, ahol nagyon erős volt a kulturális tradíciók tisztelete és a képzés hagyományőrző szerepe. A "tábla házá"-ban igen nagy gondot fordítottak a sumér nyelv tanítására, akkor is, amikor az már holt nyelvvé vált. A tanítás általában az iskola udvarán folyt, csak rossz idő esetén használták az iskola épületét. A tanulók a tanító lábainál ültek. A gyerekek szinte egész napjukat itt töltötték: irodalmi szemelvényeket másoltak, gyakorolták az írásjeleket, a fordítást sumérről akkád nyelvre. Ezen kívül hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint (mechanikus tanulás), a tanító kérdéseire kellett felelniük. A tanítás anyagában szerepeltek matematikai és geometriai feladatok is. Igen gyakran alkalmazták a testi fenyítés módszerét. A tanító mellett működő felügyelők csak ezt a fegyelmező eljárást ismerték. Ennek a bánásmódnak azonban az oka is ismert, gyakran értelmetlen mai szemszögünkből nézve. Például ha a gyermek atyja adós maradt a tandíjjal, a gyermekkel szembeni bánásmód csak akkor változott meg, amikor a szülő természetben (ruhaneművel, élelmiszerrel) fizetett. Az iskolai felügyelő szerepét idősebb tanulók "felsős testvérek" töltötték be. A tanulmányok "kisgyermekkortól férfikorig" tartottak. A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak különböző csoportokat. Az alapfokú képzésen túl ismerkedtek meg a sumer-akkád költészet legfontosabb alkotásaival, a mítoszok, himnuszok szövegeivel. Matematikai feladatokat is oldottak meg. Az idősebbek oktatásának anyaga annak függvényében differenciálódott, hogy milyen életpályára készültek: énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, orvos. A nők előtt is nyitva állt az írnoki pálya. 11

12 A legmagasabb szintű képzést a bemutatott "bölcsesség háza" nyújtotta. Mezopotámiában a Kr.e. II-I. évezredben kialakult egy független értelmiségi réteg (Pukánszky Németh, 1997), mivel a tábla házának tanárai már csak oktatással és tudománnyal foglalkozó, szellemi tevékenységből élő, szabad emberek voltak. Az itt tanulók széleskörű ismeretrendszert sajátítottak el. Az írnokok legfontosabb tudománya a naptárkészítés volt. A matematikai, geometriai ismeretek mellett magas fokú csillagászati anyaggal is rendelkeztek. A naptárokat a Hold megfigyelése alapján készítették el, amelynek egységei: 24 órás nap, holdhónap és a 354 napból álló év. A legelőkelőbbek udvari, ún. "apród"- nevelésben részesíthették gyermekeiket. 2. téma: Az ókori Egyiptom nevelési szokásai Kulcsfogalmak: sajátos világkép (világ változatlan és változhatatlan jellege), gyermekkori sajátosságok, fáraók gyermekeinek nevelése, írnokok képzése, írnokképző, az íráskészség mint a műveltség elsajátításának kulcsa, erkölcsi szabályok, papi szemináriumok, orvosképzés. Az egyiptomiakat különleges gyermeknevelési szokások jellemezték, a többi ókori néptől eltérően különleges érdeklődést tanúsítottak a gyermekkori sajátosságok iránt. Ezek a szokások összefüggésben voltak sajátos világképükkel. Az egyiptomiak a világot teremtése óta változatlannak és változtathatatlannak hitték. Aki megsérti az együttélés szabályait, az büntetést érdemel. A gyermekeknek minél hamarabb felnőtté kellett válniuk és a felnőttek életszabályai szerint kellett élniük. Képzőművészetükre is az állandóság dicsérete volt jellemző. Az egyiptomiak érdeklődtek a gyermekkor sajátosságai iránt, ugyanis foglalkoztatta őket gyermekeik esendősége, sebezhetősége. Mivel virágzó, gazdag birodalom volt, így megengedhette magának a népszaporulatot. Tiltották a csecsemőgyilkosságot, szemben az ókori népek többségével. Az újszülötteket általában nem pólyázták be, így nagyfokú mozgási lehetőséget biztosítva a számukra, szemben azoknak a népeknek a szokásaival, akik a csecsemőket "gúzsba kötötték", s így mozdulatlanságra kárhoztatták. A gyermekeket három éves korukig szoptatták, az édesanyák foglalkoztak velük, de az előkelő családok dajkát fogadtak. A kisgyermekeket ruhátlanul járatták a szegény és gazdag szülők egyaránt. 12

13 A társadalmi berendezkedésnek megfelelően két sajátos nevelési gyakorlat különült el: az úri ifjak, a fáraók gyermekeinek a nevelése és az írnokok képzése. A fáraók gyermekeit a magánnevelők gyakran az előkelők gyermekeivel együtt oktatták. Így szoros kapcsolat alakulhatott ki a trón várományosa és a leendő legbefolyásosabb alattvalók között. Bizonyos esetekben a hercegnők és az előkelő családok leánygyermekei is részesülhettek ilyen udvari nevelésben. A fiúk nevelése többnyire a testi nevelésben kimerült (lovaglás, kocsi hajtás, nyilazás). A nevelés másik területét az államapparátus működtetésében fontos szerepet betöltő írnokok képzése töltötte be. Itt is kiemelkedő szerep jutott a különféle rangú írnokoknak. A királysírok építésekor ők ellenőrizték a munkáslétszámot, ők vették át naponta a szerszámokat és a munkások járandóságát is ők fizették ki. Ezen kívül magánjellegű feladatokat is vállaltak: leveleket írtak, irodalmi műveket másoltak. Egyiptomban kezdetben nem voltak hivatásos nevelők, de majd később létrejöttek különböző tanulócsoportok az írástudók és a közhivatalnokok körül. Így alakult ki itt is az írnokképző, vagyis az írnokok " iskolája". A legelemibb módszerek (utánzás, gyakoroltatás) révén adták át tudásukat. A gyermekek csoportosítása nem életkorok szerint történt, a tanítás tervét szintén az élet diktálta, de tanóráknak, osztályoknak, tantervnek itt sem találjuk még nyomát. Az írás készségének birtoklása volt a művelődés elsajátításának kulcsa. Előkelőek és közrendűek gyermekei egyaránt ide jártak, amely az alsóbb néprétegek számára a felemelkedés lehetőségét kínálta. Az alapkészségeken túl a számolás, mérés, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A gyerekek többnyire öt éves korukban fogtak az írás elsajátításához, és esztendőkig tartott, amíg megtanulták. Az erkölcsi nevelésre is hangsúlyt fektettek. Ha a szavak, erkölcsi szózatok, intelmek útján nem tudtak hatni a gyermekek lelkére, akkor alkalmazták a verést. A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés módszerét alkalmazták, hanem a gyermekek nagyobb egységeket, teljes mondatokat kellett a tanító után mondaniuk. Gyakorlat volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy értelmét megkeresték volna. Így jártak el az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha a gyermekek 13

14 ezeket kívülről megtanulják, ezeknek megfelelően fognak cselekedni is. Ezeknek a szabályoknak a jelentős része a hétköznapi viselkedésre vonatkozott, de voltak kimondottan a tanulóknak az iskolai viselkedésére vonatkozók is. Tekintsünk át néhányat: Ne lépj felszólítás nélkül másnak a házába! Hallgasd el azt, amit felebarátod házában láttál, és ne beszéld el künn másnak! Evés közben viseld magad illedelmesen, és ne tömd mohón magad! Légy beszédedben óvatos, mert az ember nyelvén hordja romlását! Óh tanuló, ne légy tunya különben megbüntetlek! Ha nem tudsz valamit, ne röstelkedj kérdéseiddel másokhoz fordulni! Az írnokképző intézet után a fiatalok egy-egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos szakképzést. Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolisz) templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok. A leendő papok itt a teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor került a természettudományokra is. Matematikát, geometriát, asztrológiát és zeneelméletet is tanítottak. Később megjelentek az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is. A tanulás lehetősége elvileg a nőket is megillette, azonban a műveltség előjoga kizárólag a szabadoknak járt, a rabszolgák mindezekből nem részesültek. 3. téma: Az ókori India nevelési rendszere Kulcsfogalmak: dravidák, zárt kasztrendszer, brahmanok (papok), kszatriák (katonai előkelők), vaiszják (betelepült közrendűek), páriák (legszegényebbek), Védák, brahman-iskola, kszatriaiskola, vaiszja-iskola, parisad (felsőfokú iskola), Buddha, buddhizmus, a buddhista műveltség. India már az ókorban is a Föld legsűrűbben lakott területe volt. Az Indus folyó völgyében kibontakozó kultúra virágkora a Kr. e. III. évezred végére, a II. évezred elejére tehető, amelynek megteremtői a dravidák voltak, akik ismerték az írást, és nagy városokban éltek. Az őslakóktól 14

15 világosabb színű bőrük alapján különböztették meg magukat. A származásbeli eltérés az évszázadok alatt mereven zárt kasztok kialakulásához vezetett. Az uralkodó osztályt a brahmanok (papok) és a kszatriák (katonai előkelők) alkották. A betelepült közrendűek tömegei képezték a vaiszják kasztját. A leigázott őslakók és elszegényedett hódítók milliói a páriák kasztját képezték. Az indiaiak úgy gondolták, hogy a különböző kasztok gyermekei más és más ütemben fejlődnek, ezért az őket megillető nevelésnek is eltérőnek kellett lennie. A hindu művelődés középpontjában a Védák (óind nyelven írt szakkönyvek) álltak, amelyeknek legfontosabb tartalmát a kasztok kialakulásának a története alkotta. Nyelvükből alakult a szanszkrit, amely az irodalom és a tudományok nyelve lett. A brahmanok ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg, míg a páriák számára tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva. A nevelési gyakorlatban három iskolatípus alakult ki, amelyek egy-egy társadalmi réteget céloztak meg: a brahman-, a kszatrija- és a vajszja- iskola. A brahman-iskolában a legfelső kasztbeli gyerekeket oktatták. A tanulást 9 éves korban kezdték el, és 12 éven át tanultak. Évente 4-5 hónapot töltöttek tanítójuk házában, ahol szigorú szabályok szerint éltek. Eközben megismerkedtek az írás-olvasás tudományával, később filozófiát, csillagászatot és művészeteket tanultak. Az oktatás alapvető módszere a szigorú emlékezetbe vésés volt. Kerülték a testi fenyítést, ehelyett éheztetéssel, hideg vízben fürdetéssel vagy tanítástól való eltiltással büntették a gyerekeket. A kszatria-iskolában a tanítás 12 éves korban kezdődött. Lakhelyük a tanító pap háza volt, és alapoktatásuk megegyezett a brahmanokéval. Tanító célzatú mesékkel is megismerkedtek a Pancatantra gyűjteményéből. Később hadászattal, a kormányzás tudományával, és a törvényekkel foglalkoztak. Megismerkedtek a mezőgazdaság, az állattenyésztés, valamint a kereskedelem alapjaival is. A vaiszja-iskolában az ide tartozó gyerekek számára 13 éves korban kezdték az oktatást. Megismerkedtek az írás-olvasás alapjaival, a számtannal, a levelek fogalmazásának gyakorlatával. A brahmanizmus világfelfogása szerint, aki saját lelkét megismeri, az egyúttal ismereteket szerez az egész világról. Az önnevelés legfontosabb feladata a lélek belső harmóniájának megteremtése. 15

16 Teljesen más alapokra helyezte a nevelést a buddhizmus megjelenése. A buddhizmus a kasztrendszert elutasította. Mivel a buddhizmus minden embert egyenlőnek és jónak tartott, ekkor kezdtek el a néptömegek művelésével is foglalkozni. A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket szereztek az írásbeliség terjesztésében. A buddhista iskolák a kolostorokban működtek, a gyermekek 8 éves korukban kerültek ide, 20 éves korukban avatták fel őket. A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgyát (logika, metafizika, szertartástan, matematika, csillagászat, orvostudomány, a páli és szanszkrit nyelv) a világiak is tanulhatták. Önálló tanulást segítő kérdések és feladatok: 1. Nevezze meg és jellemezze az ókori mezopotámiai nevelésben szerepet beöltő két iskolatípust! 2. Hasonlítsa össze a folyammenti kultúrák nevelésében megjelenő testi fenyítés használatának szokásait! 3. Az írnokképzés jelentőségének ismeretében értelmezze az alábbi fennmaradt sírfeliratot! Szeresd a tudományt, mint egy anyát, mivel nincs más, mi a tudomány fölébe érhetne. A tudós állása fejedelmi állás, írószere és könyvtekercse gazdagságot és kellemetességet hoz (...) A tudós jóllakik az ő tudományával, a király birtokából mindazt szállítják, amire szüksége van. (idézi Bognár, 1992, 34). 4. Az alábbi idézet értelmezése kapcsán próbálják megfejteni, hogy miért képezhette az írnokká válás a társadalmi mobilitás alapvető csatornáját? Légy írnok, hiszen karod gyenge, s kezed is könnyen fárad. A testi munkától hamar kiégnél, mint a lámpás. (...) Szép hivatás az írnoké, az való neked. Szavadra ezrek válaszolnak, s engedelmeskednek. Szabadon járhatsz utadon, nem löknek félre, mint valami állatot (Idézi Brunner, 1957, 42). 5. Milyen alapvető erkölcsi szabályok voltak érvényben az ókori egyiptomi írnokképzésben? Mit tartottak az egyiptomiak az erkölcsi szabályok bemagolásáról? 6. Az alábbi idézetet is felhasználva hozzák összefüggésbe az indiai nevelésre vonatkozó, a különböző kasztokhoz tartozó gyermekek fejlődéséről vallott felfogást iskolarendszerükkel! Egy brahmannak nyolc-, egy kszatrijának tizenegy, egy vaiszjának tizenkét éves korában közölje atyja ünnepélyesen osztályának megkülönböztető jelét. (Bognár, 1992). A 16

17 második születésnek tartott beavatás -on csak a felső három kaszt tagjai vehettek részt. Iskolába csak ezt követően járhattak a gyerekek (Pukánszky Németh, 1997, 29). 2. MODUL: JOHN LOCKE ÉS A GENTLEMAN-NEVELÉS Kulcsfogalmak: puritanizmus eszméi, gentleman, boldogság keresése, nyomorúság elkerülése, egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, túlvilági boldogság, testi nevelés, erkölcsi és vallási nevelés, értelmi nevelés, tabula rasa -elmélete, személyes példa, empirizmus, racionalizmus, érzékelés (sensuation), belső reflexió (reflection), belső eszmélődés, Az angolszász felvilágosodás egyik talán legnagyobb képviselője John Locke ( ). John Locke már fiatalon szembesül a puritanizmus eszmeiségével, értékrendjével, majd Oxfordi Egyetem hallgatójaként ismerkedik meg F. Bacon, D. Hobbes és R. Descartes tanaival. Lord Shaftesbury fiának háziorvosa, később tanítójaként fogalmazza meg a gyermeknevelésről vallott nézeteit, amely: Gondolatok a nevelésről címen jelent meg jóval később, 1693-ban. A puritanizmus vallásosságának légköre és sajátos filozófusi gondolkodásmódja egyaránt befolyásolta emberképének kialakulását, pedagógiai gondolatainak formálódását. Már fiatalon kifejti, hogy az embernek kötelessége a boldogság keresése, és a nyomorúság kerülése. Szerinte ahhoz, hogy az ember evilági élete boldog és harmonikus legyen (test és lélek harmóniája), olyan értékek, tulajdonságok kialakítására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek ezen állapotot lehetővé teszik. Így lesznek nélkülözhetetlenek a boldogság eléréséhez az egészség, a jókedv, a tudás, a jócselekedet, valamint a túlvilági örök életbe, a túlvilági boldogságba vetett hit, remény. Könnyen bizonyítható ezen értékek szükségessége az emberi életben, hisz az egészség megőrzése, a higiénia, a felüdülést szolgáló különféle sportok- úszás, lovaglás- igencsak fontos feltétele a boldog, harmonikus életnek. A jókedv, 17

18 az önmagában bízó, a kiválasztottságában megbizonyosodott ember optimizmusa, valamint a tudás mint érték, a jócselekedet mint keresztény kötelesség társulva az áhított túlvilági boldogság reményével nyújtják együttesen a Locke által megfogalmazott emberi boldogságot. John Locke embereszménye a gentleman, a nemesi rendbe vagy a polgárság felső rétegeibe tartozó művelt úriember. Locke ezen nevelési eszményét a korábbiaktól eltérően nem valamely foglalkozás szintjén kívánja foganatosítani, hanem általában. Az eszmény megtestesítője nem pap, nem tudós, nem katona, vagy nem jogász, hanem olyan tehetős ember legyen, aki jól tud a világban forgolódni, tevékenykedni (Pukánszky Németh, 1997, 226). A gentleman nevelésekor egyfajta sajátságos belső indíttatás kialakítását kívánja elérni, éppen ezért hisz a nevelés emberalakító erejében. Három téren látja szükségesnek a gentleman nevelését: testi, erkölcsi és vallási, ill. értelmi oldalról. Mindhárom nevelési ág alapja a testi nevelés, amely döntő módon befolyásolja a gyerek fejlődését. Locke, mint orvos már Gondolatok a nevelésről című munkájában nyilatkozik a higiénia, a rendszeres tisztálkodás, a test fokozatos edzetésének fontosságáról, ugyanakkor elítéli a gyermekek dédelgetését, túlzott kényeztetését és helyében a spártai életmódhoz hasonlóan a kemény fekhelyet, az egyszerű, de tápláló ételek fogyasztását ajánlja. Locke szerint az erkölcsi és vallási nevelés ugyancsak névadója a gentleman kialakításának, hisz ahogyan hirdeti: az ember legfőbb értékmérője nem a tudás, hanem az erkölcsösség. A magánnevelés híve, bár elismeri a nyilvános iskoláztatás személyiségformáló jellegét is. Ha nyilvános oktatásban részesül, akkor bátrabb lesz, jobban fog beilleszkedik a vele egykorú fiúk közé, mégis félő, hogy a gyerek erkölcsi fejlődése félresiklik a durvaság, a meggondolatlan merészség eltanulásával. Házi tanítót, magánnevelőt kíván a gyerek mellé, mégpedig olyat, aki okosan formálja lelkét, meg tudja óvni ártatlanságát, ápolni, fejleszteni jó tulajdonságait és ki tudja irtani belőle a rosszakat. Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladatának a lélek edzettségének kialakítását tartja, mely függvényében az igazi gentleman meg tudja tagadni vágyait, szembe tud szállni hajlamaival" és csakis azt teszi, amit értelme, legjobb belátása diktál neki. 18

19 Az önuralomra való képesség fejlesztése is elengedhetetlen feladata a pedagógusnak, amelyet minél előbb el kell kezdeni, amikor még zsenge és könnyen hajlítható. Elítéli a testi fenyítést, amely szerinte megalázza a gyermeket és lealacsonyító számára, meghunyászkodó, kishitű embereket formál belőlük. Azt tartja, hogy talán a legegyszerűbb, legkönnyebb és leghatásosabb módszer a személyes példaadás: Mi sem hat olyan szépen, lassan, oly bensőségesen az ember szívére, mint a példa. A gyermekek vallásos nevelését korán el kell kezdeni, fontosnak tartja a fokozatos ismeretátadást, és az életkori sajátosságok függvényében bővíthető csak a gyerek vallásos nevelése. Az értelmi nevelést két oldalról közelíti meg. A F. Bacon-féle empirizmus és a R. Descartes racionalizmusának összekapcsolásával, olyan elméletet dolgoz ki, amelyben egyrészt az érzékszervi tapasztalatra, másfelől pedig a kritikus észre, rációra alapoz. Az emberi megismerésről vallott nézeteit az Értekezés az emberi értelemről című művében fejti ki részletesen. Felfogásában az ész, az elme tapasztalásból meríti tudásanyagát, s ez a tapasztalás szerinte kettős: egyrészt a külső világ megtapasztalása, az érzékelés (sensuation), másrészt pedig a belső reflexió (reflection) útján történik. Fontosnak tartja a külvilágból származó érzékszervi tapasztalást, de ugyanakkor az értelem működését, a belső tudatfolyamatok jelentőségét sem kisebbíti. Megfogalmazza a tabula rasa, azaz tiszta lap elméletét, mely szerint az emberi lélek születésekor olyan, mint a tiszta lap, amelyre a nevelés azt ír rá, amit akar. Tagadja tehát a velünk született eszméket, ideákat, az ész, az elme tehát a tapasztalás forrása. A mindennapi életben jól hasznosítható, praktikus ismereteket kíván adni neveltjének, amit utilitarizmusnak is nevezhetünk. Az alapvető készségek közül az olvasás tanítását minél hamarabb el kell kezdeni, de a tanulást a gyermekek játékává, üdülésévé kell tenni. Ugyancsak praktikus ismeretnek tartja a rajzot és a gyorsírást, az idegen nyelvek közül először a franciát tanítja, s csak azután a latint. A latin nyelvet a beszélgetés, és nem a nyelvtani szabályok szintjén ajánlja. Ez a felfogása meglepően korszerű, modern nyelvpedagógiai gondolat volt a maga korában. Továbbá olyan tantárgyak fontosságát hangsúlyozza, mint: az anyanyelvű fogalmazás, történelem, földrajz, csillagászat, számtan és mértan, könyvvitel, jogi ismeretek, etika. Továbbá elhanyagolja a zenei nevelést, így embereszménye, a gentleman egyfajta szenvtelen, józan ember, akit a művészetek szépségei hidegen hagynak. 19

20 John Locke nevelésre vonatkozó gondolatai, bár napjainkra meghaladottak, az adott korban igen haladók voltak, és sokáig meghatározták a nevelés elméletét. Pukánszky Németh (1997) szerzők embereszménye a gentleman egyfajta szenvtelen, józan ember, akit a művészetek szépségei hidegen hagynak, s aki a minden körülmények közötti alkalmazkodást, és megfelelő eligazodást tűzi ki magának célul, de megfelelő elveket és erkölcsi értékeket figyelembe véve. Önálló tanulást segítő kérdések és feladatok: 1. John Locke nevelési eszménye milyen korábbi korok nevelési eszményeinek egy-egy vonását viszi tovább? Az előző korok nevelési eszményeihez viszonyítva miben ragadható meg embereszményének újszerűsége? 2. J. Locke megismerésről alkotott felfogása ismeretében értelmezzék az alábbi idézeteket! Olyannak tekintem a fiatal úriembert, mint a fehér lapot, vagy a viaszt, melyet tetszés szerint lehet alakítani és képezni (J. Locke, Gondolatok a nevelésről, idézi Fináczy, 1927, 90) Az igaz ismeretszerzésnek az egyetlen biztos útja az, hogy világos, határozott fogalmakat alkossunk a dolgokról és megfelelő neveket is adjunk ezeknek a határozott fogalmaknak. (...) Világos fogalmak híjával terminusokkal hozakodni elő hiú mesterfogás arra, hogy az elmélet vagy az értelem hiányát takargassuk. A szavak nem arra valók, hogy valamit palástoljanak, hanem arra, hogy jelentsenek, kinyilvánítsanak valamit... (Locke, Gondolatok a nevelésről) 3. Értelmezzék az erkölcsi és a vallási nevelés szerepét Locke nevelési rendszerében! 4. Milyek lehettek a gentleman hiányosságai, milyen területek nem tartotta fontosnak Locke az ifjak fejlesztését? 5. Mit gondol J. Locke a közösségi nevelésről? Hol ragadható meg erre vonatkozó felfogása? 20

21 3. MODUL: J. J. ROUSSEAU TERMÉSZETELVŰ PEDAGÓGIÁJA Kulcsfogalmak: liberalizmus, deizmus, pedagógia százada, gyermekképe, nevelési módszerei, életkori szakaszok és a nevelés. A felvilágosodás gondolatvilágának jellemzője a liberalizmus, a szabad gondolkodás, az emberi értelem teljes autonómiájának hirdetése. Ez a vallási dogmák, egyház tagadásával jár együtt. A felvilágosodás korának egy másik jellemzője: a deizmus. A deizmus hívei hisznek a teremtőben, de azt vallják, hogy a Legfőbb Lény tökéletessége megköveteli, hogy a lehető legjobb világot alkossa meg. A francia felvilágosodás filozófusainak körében a deizmus képviselője Voltaire és Jean-Jacques Rousseau voltak. Ez a felfogás, amint később látni fogjuk visszatükröződik Rousseau nevelési gondolataiban is. A XVIII. századot joggal nevezték a pedagógia századának (Pukánszky Németh, 1997, 236), mivel ebben az időszakban, főleg Franciaországban nem is volt olyan író, filozófus, aki ne foglalkozott volna pedagógiai kérdésekkel. Elítélték a korabeli iskolák színvonalát, az alkalmazott drasztikus módszereket, a verbalizmust, ugyanakkor hittek abban, hogy egy megújult szellemű, racionális és igényes nevelés által megváltoztatható, szebbé tehető az egész társadalmi berendezkedés. E gondolkodók közé tartozott J. J. Rousseau ( ) is, akinek tevékenysége 21

22 új szakaszt jelentett a francia felvilágosodás történetében, neveléssel, oktatással kapcsolatos gondolatai annyira újszerűek, eredetiek, hogy gyökeres fordulatot hoznak az egész nevelés egyetemes történetében. 1. téma: Rousseau gyermekképe Kulcsfogalmak: boldogságetika (eudaimonizmus), természetes ember, természetesség elve, paradoxonok embere, abszolút emberi értékek, gyermeki élet teljessége és boldogsága, a gyermekkor emancipálása. A gyermekről alkotott felfogása szoros összefüggésben van az emberről alkotott felfogásával, vagyis azzal az eszménnyel, amelynek a kialakítására törekszik. Eszménye a természetes ember. Szerinte az emberek természetes állapotban jók, szabadok, egyenlők a társadalom, csak a munka nélkül szerzett magántulajdon megbontotta az eredeti természetes állapotot, és egyenlőtlenné tette őket. Rousseau nagy érdeme, hogy felvetette és megpróbálta megoldani a társadalmi egyenlőtlenség kérdését, ugyanakkor kísérletet tett arra, hogy felvázolja az eszményi társadalom és államrend alapvonásait. Életében a fordulatot a díjoni Akadémia pályázati felhívása hozta, amelyben arra a kérdésre keresték a választ, hogy: A tudományok és művészetek fejlődése rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket? A felvilágosodás korszakában erre a kérdésre egyetlen választ lehetett adni, vagyis azt, hogy a tudományok és művészetek fejlődése finomította az emberek erkölcsi fejlődését. Rousseau nem volt sem szokványos ember, sem szokványos filozófus. Arra a következtetésre jut, hogy a tudomány és az erény összeférhetetlenek. Senecát idézi nézete bizonyításához: Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók. Ezzel az értekezésével óriási sikert aratott, elnyerte a pályadíjat, s bár tételesen itt még nem fogalmazódott meg, de ettől kezdve társítják nevéhez a Vissza a természetbe! jelszót. 22

23 1754-ben írja második értekezését, szintén a dijoni Akadémia által meghirdetett pályázatra. Ennek témája az emberek közti egyenlőtlenség okainak a feltárása. Ezt is siker övezi, azonban a pályadíjat nem nyeri el, és ezzel a művével (Értekezés az emberek közti egyenlőtlenség eredetéről és okairól) ellenfelévé teszi Voltairet, a kor másik nagy géniuszát. A természetesség elvét hirdeti, azonban ezzel nem az ősi, primitív állapotok visszaállítását célozza, hanem a társadalom erkölcsromboló hatásaira akarja felhívni a figyelmet, egy jobb, emberibb társadalmi berendezkedés reményében. Rousseau zsenialitásának, személyisége kettős jellegének a bizonyítéka, az a tény, hogy amíg egyre haladóbb és helytállóbb nézeteket fogalmaz meg a gyermekek nevelésére, főleg a családi nevelésre vonatkozóan addig, neki sosem volt igazi otthona, és öt gyerekét is lelencházban nevelteti fel. A nézetei és egyéni élete közti ellentétekkel ő maga is tisztában volt, mivel fő művében, az Emilben így fogalmaz: Inkább legyek a paradoxonok, mint az előítéletek embere., valamint az apát sem a szegénység, sem a munka, sem más emberi szempont nem menti fel az alól, hogy eltartsa, és hogy maga nevelje gyermekeit. Dicsőítette az állampolgári erényeket, de ő maga gyakran választotta a természet megnyugvását nyújtó magányát. Az emberi értékek mércéje nála nem a konvenció, a hamis közvélemény volt. Az abszolút emberi értékekben való kiteljesedésre törekedett. Ismert tény, hogy a középkor merev és pesszimista gyermekfelfogása hosszú időre meghatározta a nevelési gyakorlatot, mivel a gyermeket rosszra hajlamos, tökéletlen felnőttnek tekintették, aki akkor éri el életének igazi értékét, ha minél hamarabb képes felnőtté válni. Nem vették figyelembe a gyermekkor sajátos jegyeit, ezért a nevelési gyakorlat sem bizonyult megfelelőnek. Bár a felvilágosodás folyamán előtte is voltak próbálkozások, Rousseau változtatja meg gyökeresen a gyermekről vallott nézeteket. Felismeri a gyermekkor fontosságát az ember életében, valamint azt, hogy ez egy minőségileg más állapot, s ebből kifolyólag teljesen más foglalkozást és viszonyulást igényel, mint a felnőttkor. A gyermek nem kisebb, gyengébb vagy tökéletlenebb lény, mint a felnőtt, hanem egyszerűen másfajta lény. A gyermekkor önmagában is értékes, szükségszerű állapot, és a gyermek, mint természeti lény eredendően jó. Ahhoz, hogy a felnőtt személyiségének a fejlődése, és alakulása normális legyen szükség van arra, hogy gyermeki életet éljen, és a korabeli gyakorlattól eltérően döntőnek tarja a gyermeki élet 23

24 teljességét, boldogságát és szabadságát biztosító nevelést. Ezen nézeteit bizonyítsuk néhány a műveiből kiemelt gondolattal! Ahogy az emberiségnek megvan a maga helye a dolgok rendjében, a gyermekkornak is megvan a maga helye az emberélet rendjében, az emberben tehát az embert kell tekinteni, a gyermekben a gyermeket. Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei között Engedjétek megérni a gyermekséget a gyermekben! Rousseau gyermekre és nevelésre vonatkozó gondolatai fő művében: Emile, avagy a nevelésről - ben fogalmazódnak meg leginkább. Pukánszky Németh (1997) szerint, ez a mű nem sorolható be a neveléstörténet folyamán megírt, rengeteg nevelési útmutató közé, mivel ez annál jóval több: filozófiai, filozófiai-antropológiai mű. Az ember eredendő jósága az alapvető gondolata ( az ember a természeténél fogva jó ), így óhatatlanul nevelési kérdésekkel is foglalkozik. Rousseau ebben a művében egy képzelt ifjú, Emil nevelését tervezi meg, magát a házitanító szerepében tüntetve fel. Legfőbb célja, hogy Emilt boldognak lássa. Itt az ún. boldogságetika (eudaimonizmus) alapgondolatai fogalmazódnak meg. A boldogság elérése nem valami távoli cél, hanem evilági boldogulás, amelynek az egész életet át kell hatnia. Rousseau neveltje gyermekként is boldog, hiszen nevelője nem kényszeríti felnőttes megnyilvánulásokra, mivel tudatában van annak, hogy csak így lehet felnőtt korára ember a szó legnemesebb értelmében. Olyan ember, aki a boldogság, szabadság és az erkölcsi erény jegyében képes életét irányítani. Rousseau tehát mindenekelőtt embert kíván faragni Emilből. Összehasonlításként megállapíthatjuk, hogy míg J. Locke neveltje nemesember (gentleman), akit kifejezetten saját osztályába, az előkelő főúri rétegbe kíván beilleszteni nevelője, addig Rousseau ennél demokratikusabb elveket vall: Emil szintén előkelő, gazdag ifjú, azonban nevelése nem társadalmi réteghez kötött, hanem egyszerűen emberi: az emberi szívhez alkalmazkodó. Rousseau J. Locke tanaitól más vonatkozásban is elhatárolja magát, mivel elveti annak szenzualizmusát, nem fogadva el tabula rasa elméletet. Locke szenzualizmusának hatására a XVIII. század filozófusai szinte kivétel nélkül elvetették a velünk született eszmék elméletét. 24

25 Rousseau vitatkozik ezzel a tétellel: az ember és az állat eleve ösztönök sokaságával jön a világra. 2. téma: Rousseau nevelési módszerei Kulcsfogalmak: életkori sajátosságokkal összefüggő nevelés, etikai intellektualizmus, negatív nevelés, gyermekkor átértékelődése. Rousseau fő művében tetőződött egy olyan folyamat, amely a reneszánszban döntő a neveléstörténeti szempontból: a gyermek, a gyermekkor átértékelése, s emancipálása. Most új helyzet állt elő: a pedagógia a gyermek köré rendelődött, vagyis felismerték az életkori sajátosságokkal összefüggő nevelés fontosságát. Ez a felismerés egyúttal sajátosan új nevelési módszereket eredményezett. S bár Rousseau nem tárgyalja ezeket a nevelési-oktatási eljárásokat részletes alapossággal, de bizonyos módszertani elvek a kiolvashatók az Emile-ből. A gyermeknek mindenekelőtt meg kell lesni a természetét, vagyis a nevelőnek ismereteket kell gyűjtenie neveltjéről, csak is így lehet hatékony a nevelés. Rousseau Emilre elsősorban az érzelmein és a képzeletén keresztül akar hatni, nem pedig a racionális érvek alapján: A szellem hangja, a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra. Ezzel tulajdonképpen tagadja az addig meghatározó jellegű etikai intellektualizmust. A nevelő legfontosabb feladata nem az, hogy neveltje fejét teletöltse tudománnyal. Mindenekelőtt alkalmassá kell tennie őt a nevelésre, s ehhez először is ügyelnie kell arra, hogy a gyermek spontán fejlődése zavartalan legyen. A gyerekben szunnyadó lehetőségeknek, erényeknek a kibontása a nevelőre vár. A gyermeket fallal kell körülzárni, amely megóvja a társadalom káros hatásaitól. Ezt a nevelést nevezi Rousseau negatív nevelésnek. A negatív nevelés nem jelent passzivitást a nevelő részéről, hanem bizonyos szempontból aktív tevékenység: a gyermekre fejlesztő hatást gyakorló, megfelelő környezeti feltételek megteremtése. 25

26 3. téma: Az életkori szakaszok és a nevelés Kulcsfogalmak: életkori szakaszok, születéstől a beszédig (0-2 év), testi nevelés, a csecsemő szabadsága, az érzékszervek nevelése (2-12 év), házitanító, érzékelő értelemnek, természetes büntetés elve, az értelem békés korszaka (12-15 év), az ember második születésének korszaka (15 évtől házasságkötésig), erkölcsi nevelés, nőnevelés. Rousseau a gyermekkori fejlődés szakaszait öt periódusra osztja, s fő művében ezeknek a szakaszoknak egy-egy könyv, azaz fejezet felel meg. Az Első könyvben a születéstől a beszédig tartó periódust (0-2 év) foglalja össze, és ebben a szakaszban a testi nevelést tarja fontosnak. Ez a kisgyermekkor, amelyben az életet a gyönyör és fájdalom uralma jellemzi. A gyermek gyenge, kiszolgáltatott lény, aki saját nyomorúsága ellen csak könnyekkel tud védekezni. Rousseau elítélte azt, a még akkoriban dívó ősrégi gyakorlatot, amely szerint a tehetős szülők gyermekeiket születésüktől fogva vidéki dajkák gondjaira bízták. Ezek a többnyire műveletlen asszonyok, és a gyermekek iránt nem éreztek anyai szeretetet, mivel: idegen gyermekek anyjává váltak. Rousseau szabadságot követel a gyermeknek, s ebbe a szabadságba a mozgás szabadságán túl az is beletartozik, hogy az édesanyák természetes módon maguk táplálják, gondozzák kisgyermekeiket. Szükség van erre az erkölcsök védelme érdekében is. A gyermek szorosabbra vonja a hitvesi kötelékeket szükségesebbé, kedvesebbé teszi egymás számára az anyát és az apát - írja a francia filozófus. Rousseau az édesanyák lelkére köti, hogy vállalják magukra újszülöttük táplálását, gondozását, az apáktól pedig elvárja, hogy maguk neveljék gyermeküket. Azonban ha az anya egészségi okok miatt nem vállalhatja gyermeke nevelését, akkor megfelelő dajkát kell választani a számára: Az újszülöttnek dajkára van szüksége, dajkára akkor, ha édesanyja mégsem vállalná természet adta kötelezettségét. A dajka kiválasztására viszont gondosan ügyelni kell. A gyermek gondozására az asszony akkor alkalmas, ha szíve éppolyan egészséges, mint a teste. A dajka lehetőleg falusi asszony legyen, mivel így módja van arra, hogy gondozottját a természet közelségében, szabadon nevelje. Bár Rousseau pedagógiája gyermekközpontú, mégis határozottan elutasítja a dédelgető, 26

27 kényeztető nevelést: A gyermek első könnye kérés, ha nem ügyelünk rá csakhamar parancs lesz belőle. A Második könyv a kétéves kortól a tizenkét éves korig tartó időszakot öleli fel, és ezt az érzékszervek nevelése kell, hogy jellemezze. Rousseau nem csak az anyát, hanem az apát is felmenti legszentebb kötelessége alól: ha az elfoglalt családapa nem vállalkozhat gyermeke nevelésére, akkor magánnevelőt kell fogadnia. Eszménye az olyan házitanító, aki fiatal, ezért pajtása lehet növendékének, és aki egész életében csupán egy gyermek nevelését vállalja. Az ő dolga, hogy megismertesse növendékével a világot. Láttuk, hogy az előző életszakasz legfontosabb nevelési feladata a test gondozása volt, a beszéd megjelenésével kezdődő korszak elsősorban az érzékszervek neveléséé lesz. Rousseau nem a jövendő felnőttet látja a gyermekben, tiszteletben tartja a gyermekkort, segíti játékaiban, örömeiben, varázsos ösztönéletben. A gyermek fokozatosan kapcsolatot teremt önmaga és a külvilág dolgai között. Gondolkodása az érzékeléssel kezdődik, lassan eljut az értelemnek arra a fokára, melyet Rousseau érzékelő értelemnek nevez. Az elméleti, olvasás általi ismeretszerzés helyett konkrét érzékszervi tapasztalatokat kínál Emilnek: első mestereink a filozófiában a lábunk, a kezünk, a szemünk. Az érzékszervek fejlesztésére (tapintás, látás, hallás, ízlelés, szaglás) ebben az életkorban különös gondot kell fordítani, emellett fontos a rendszeres testgyakorlás. Az erkölcsi nevelést szolgáló tapasztalatoknak ebben a korban a konkrétum szintjén kell maradniuk. Nem kell feleslegesen szidni a gyermeket, hanem kell hagyni, hogy tévedései következményeit a saját bőrén tapasztalja, ez egyben a természetes büntetés elve is. Ennek kapcsán így fogalmaz: Betöri a szobája ablakait? hadd fújjon rá a szél éjjel-nappal anélkül, hogy törődnétek meghűlésével, mert inkább legyen náthás, mint bolond! Újabb paradoxon fedezhető fel, mivel a természetes büntetés elvét Rousseau következetesen alkalmazza, ami rideg nevelői magatartással is együtt járhat, és ez nehezen egyeztethető össze gyermekközpontúságával. Rousseau ebben az életkorban nem akar tervszerű tanítást, mivel úgy tartja, hogy 12 éves koráig fölösleges tervszerűen oktatni a gyermeket, csak arra kell alapozni, amit magától is megtanul. 27

28 A Harmadik könyv a tizenkét éves kortól tizenöt éves korig tartó időszakkal foglalkozik, az értelmi nevelést tűzve ki ennek fő céljaként. Ezt az időszakot nevezi az értelem békés korszakának. A gyermeket még nem gyötrik a pubertáskor belső lelki feszültségei. A lelki harmóniának ezt a rövid periódusát kell felhasználni, hogy erőfölöslegét értelme képzésére fordítsa. A gyermek most már tudja mi különbség a játék és a munka között. Mégsem gyötrelem számára a tanulás, hiszen felébredt benne az ember természetes kíváncsisága minden iránt, ami közelről vagy távolról érinti, és elemi erejű tanulási vágy ösztönzi. Azonban Emile tudását most sem a könyvekből meríti. Nevelője segítségével fedezi fel ő maga a természetet, a tudományokat. Az őt környező természet jelenségeinek vizsgálatával, gyűjtemények összeállításával, egyszerű kísérletek elvégzésével tanuljon földrajzot, csillagászatot, fizikát. A nevelő figyel a gyermek érdeklődésének alakulására, s olyan élet közeli szituációkat teremt, amelyekből nemcsak tanulhat, hanem erkölcsi tapasztalatokra is szert tehet. Rousseau a fizikai munkának is pedagógiai jelentőséget tulajdonít, szerinte a munka az értelem képzése közben felüdülést is hoz. A Negyedik könyv tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig levő életszakaszt foglalja magába mint az erkölcsi nevelésre legalkalmasabb időszakot. Ez az időszak Rousseau felfogása szerint az ember második születésének korszaka, ettől kezdve válik etikailag formálható lénnyé. Ekkor kell visszatérnie a városba, az emberi társadalomba, mert erkölcsi nevelése nem lehet teljes az emberi társadalomtól elzárt magányban. Emil már felkészült a társas élet megpróbáltatásaira, hiszen elméje pontos és előítelet-mentes, szíve szabad. Nevelőjét azonban továbbra sem nélkülözheti, mivel ő megmutatja meg neki az emberek közötti természetes és társadalmi egyenlőtlenségeket, felébreszti benne az együttérzés képességét. Az erkölcsi neveléshez a konkrét tapasztalatokon túl a történelmet is segítségül hívja. A szív nevelésével szorosan összefügg a vallásos nevelés. Rousseau természetes vallása tagadja a dogmákat, elveti a kanonizált szertartásokat. Istenével szinte bensőségesen közvetlen kapcsolatba lép. Szívem egyszerűségével szolgálom Istent. Ebben az időszakban Rousseau a szexuális nevelést is igen fontosnak tartja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermek szexualitást érintő kérdésekre mindenkor válaszolni kell, azonban ügyelni kell arra, hogy külső hatások ne siettessék a gyermek természetes nemi érését. 28

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Emberképe, gyermekképe. Emberképe, gyermekképe. J. J. Rousseau természetelvő pedagógiája. Életrajzi adatok ( )

Emberképe, gyermekképe. Emberképe, gyermekképe. J. J. Rousseau természetelvő pedagógiája. Életrajzi adatok ( ) J. J. Rousseau természetelvő pedagógiája A XVIII. századot joggal nevezték a pedagógia századának Miért? ebben az idıszakban, fıleg Franciaországban nem is volt olyan író, filozófus, aki ne foglalkozott

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015

Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban. Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Anyanyelvi nevelés a tudományos játékban Készítette: R. Toma Kornélia főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar Sárospatak, 2015 Comenius anyanyelvi nevelés terén megfogalmazott állításai,

Részletesebben

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában

6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im

2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! 1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY 1. Tantárgy megnevezése: NEVELÉSTÖRTÉNET 2. Az évfolyam/szak megnevezése: Mérnöktanár Szak Nappali (egyetemi szint) tagozat I. évfolyam 2. félév 3. A tantárgy oktatásának célja: A neveléstörténet tantárgy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai A TANTÁRGY ADATLAPJA 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KATEKÉZIS IV. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA

ÁLTALÁNOS KATEKÉZIS IV. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA ÁLTALÁNOS KATEKÉZIS IV. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia

Részletesebben

A magyar zenei nevelés alapelvei, a kodályi koncepció

A magyar zenei nevelés alapelvei, a kodályi koncepció A magyar zenei nevelés alapelvei, a kodályi koncepció Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint hogy ki az Opera igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik. De a rossz tanár harminc

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató

PEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A gyermekvédelem intézményrendszere Tantárgy kódja

KÖVETELMÉNYEK. A gyermekvédelem intézményrendszere Tantárgy kódja A gyermekvédelem intézményrendszere PDB2123L Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + 1+0 gyak.) Koll. PDB1006, PDB1009, PDB1204 Tantárgyfelelős neve és beosztása és beosztása A hallgatók

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM

Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM Szeged és Térsége EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, Általános Iskola OM 200 909 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2018 2019. Cím: 6723 Szeged, Csongor tér 1. Telefonszám 62/547-062 Fax 62/547-063 E-mail eotvos@ejg-szeged.sulinet.hu

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levező tagozat MESTERSZAK Tantárgyi útmutató 2014/2015 tanév tavaszi félév 1 Tantárgy megnevezése:

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016 Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko

Részletesebben

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Óvodánk sajátossága, pedagógusképünk, kapcsolatrendszerünk 1.1 Küldetésünk 1.2

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Tantervelmélet. Kaposi József

Tantervelmélet. Kaposi József Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei Gyógypedagógiai alapismeretek témakörei 1. A gyógypedagógia fogalma, értelmezése (tárgya, célja, feladatai, integráció, szegregáció) 2. A fogyatékosság fogalma, kritériumai és területei (normalitás, okok,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ- GONDOZÓ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANÁRI MESTERSZAK (MA) PEDAGÓGIA ALAPSZAKOS BÖLCSÉSZ Az

Részletesebben

Első magyar kiadás, Készült a Kosaido Printing Co., Ltd.-nél, Tokyo, Japan

Első magyar kiadás, Készült a Kosaido Printing Co., Ltd.-nél, Tokyo, Japan BUDDHA TANÍTÁSA A TAN KEREKE A Tan Kereke a Dharmacsakra szanszkrit szó fordítása. Azt jelképezi, amint Buddha tanítása egy szekér forgó kerekéhez hasonlóan széles körben, vég nélkül terjed tovább. A kerék

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja Szociális gondoskodás története B1401L Meghirdetés féléve 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) koll Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása A tantárgy elsajátításának célja: Annak

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY 1. Ismertesse a deviáns viselkedés kialakulásának társadalmi okait, magyarázatait! Jellemezze a deviáns viselkedésformákat Magyarországon!

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK II. félév

KÖVETELMÉNYEK II. félév KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató II. Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma III. A nevelési-oktatási intézmény

Részletesebben

Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak

Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet MAGYAR FIZIKA INTÉZET 1.4 Szakterület ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

Részletesebben

HELYI TANTERV. Közös követelmények

HELYI TANTERV. Közös követelmények Pedagógiai programunk része a HELYI TANTERV,( a tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekekre vonatkozik, a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig.)

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben