A bergeni tanulmányút tapasztalatai és hasznosítása. Dr. Váradi Zsuzsanna geográfus, külső szakértő Dipol Konzorcium, Innocity Kft.

Átírás

1 A bergeni tanulmányút tapasztalatai és hasznosítása Dr. Váradi Zsuzsanna geográfus, külső szakértő Dipol Konzorcium, Innocity Kft.

2 Tartalom A regionális klímareferensek szakmai útjának céljai, programja A szakmai előadások tapasztalatai, kihívások és fő tanulságok Hazai hasznosíthatósági lehetőségek, a klímareferensek munkáinak eredménye Összegzés

3 A szakmai tanulmányút céljai, programja Célok: a szakértők tudásának bővítése; norvég adaptációs és mitigációs tapasztalatok; megismerése Magyarországi adaptációs lehetőségek felismerése; különböző témakörök kapcsán a klímastratégiát megalapozó dokumentumok továbbfejlesztése; nemzetközi kapcsolat építése. Program: szakmai előadások kutatóktól, települések képviselőitől, térségi szereplőktől; workshop jellegű, kiscsoportos munka a norvég kollégákkal; önálló munka, csoportonként, prezenzáció és írott anyag elkészítése, bemutatása; terepbejárás, szakmai fotók készítése az alkalmazkodás témakörében.

4 Eredmények: A szakmai előadások tapasztalatai, kihívások Norvégiában

5 1) A társadalom elérése, kommunikáció Kapcsolódó prezentációkat hallottunk a Bjerknes Klímakutató Központban (2003-tól működő intézet, szoros kapcsolatban egyetemekkel, kutatóintézetekkel) alap- és alkalmazott kutatásokat végez az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudományterületeken, interdiszciplináris jelleggel 195 kutató, 36 országból finanszírozása: Norvég kormányzat Tapasztalatok települések, járási képviselőtől (Eid település, Rogaland megye)

6 Fő tanulságok: 1) Nem egy hagyományos kutatóközpont; a természettudománnyal foglalkozó kutatók sokkal érzékenyebbek a társadalmi vonatkozásokra 2) Elérhetővé teszik a tudományt a hétköznapi emberek számára 3) Együttműködések kialakítása nagyon fontos (vállalkozásokkal, hatóságokkal, intézményekkel, médiával) 4) Meg kell találni az egyensúlyt a kommunikációban, kevésbé vészmadárnak lenni 5) Hosszú távú gondolkodás (2100-ig szóló klímastratégia) ennek kommunikációja is folyamatos volt, a megjelenés napján nagyon aktív! 6) Itt is nagyon nehéz az átlagembereket elérni, a gyermekeknél kell kezdeni a szemléletformálást.

7 2) Épített környezet Kapcsolódó előadás, a SINTEF kutatójától SINTEF: a legnagyobb független kutatóintézet Skandináviában; vezető szerepű a természettudományokban, technológia és környezet, egészségügy és társadalomtudományok terén 2100 munkatárs, 67 országból Építésügy és infrastruktúra (Building and Infrastructure) részlegének munkája kiterjed az energetika, építészet, infrastruktúra, anyagok és szerkezetek, tanúsítványok, tudásrendszerek témaköreire, valamint ajánlásokat fogalmaz meg!

8 Fő tanulságok: 1) Extrém időjárási események vs. klímaváltozás változás felismerése, ebből keletkező kihívások különböző kezelése. 2) Adaptációs stratégiák, szabályozások kidolgozásának fontossága. Ehhez kapcsolódó fő kérdés: Hogyan befolyásolják a különböző jövőbeni szcenáriók és modellek az épített környezetet? Két kutatás bemutatása: épületek állagának felmérése (algoritmus), hogy mennyire veszélyeztetettek és hogyan tudnak alkalmazkodni, mennyire romlik az állapotuk ill. tengerszint változás milyen hatással lehet az épületekre. 3) Extrém eseményekre: megfelelő tervezés és előkészítés fontossága, a mindennapi élet során az anyaghasználatra, fenntartásra, zöldfelületre nagy hangsúlyt kell fektetni 4) Klíma 2050: A kockázat csökkentése az épületekre és infrastruktúrára klímaadaptációval Risk reduction through climate adaptation of buildings and infrastructure ; gyakorlati útmutató és műszaki fejlesztések kidolgozása

9 Anders-Johan Almas előadása alapján:

10

11 3) Kockázatelemzés, sérülékeny csoportok feltárása) Kapcsolódó előadások térségi (megyei és települési) szakértőktől az RVA témakörben Sokkal nagyobb hangsúllyal jelenik meg az RVA, mint nálunk a bármilyen stratégiakészítés során! Miért fontos? Csökkenthető a kockázat és a sérülékenység; fejlődhet a védekezésre való alkalmasság és felkészülés, valamint előtérbe kerül a váratlan események és károk elleni foglalkozás Milyen információkat kapunk az RVA során? Mi fog bekövetkezni? Hogyan és milyen gyakran következhet be az esemény? Melyek a fő következmények? Hogyan tudjuk a kockázatot csökkenteni (valószínűségét és következményeit)?

12 A kockázat és fenyegetés azonosítása (Mi történhet és miért?) RVA-folyamat (Gry Evensen előadása alapján Az eredmények integrálhatósága kockázat és krízismenedzsmentbe; a megelőző mérések priorizálása. Kockázatelemzés Valószínűsége Következményei Mérési lehetőségek azonosítása a kockázat és következmények csökkentése céljából Sérülékenység elemzése Mi és miért tesz minket érintetté?

13 Vihar, heves esőzés, belvíz, mint releváns veszélyhelyzet Városközpont víz alatt Evakuálás Elzárt utak Kidőlt fák Földcsuszamlás Alapellátás veszélye Energiaellátás megszűnik Mobilhálózatok nem működnek Vezetékes vonalak tönkremennek Kommunikáció elakad Üzemanyagellátás, ATM működésképtelen Egészségügyi ellátás elérése megszűnik

14 Fő tanulságok: 1) Rendkívül hangsúlyos szerepe, a kockázatok mikroszintű azonosítása és részletes elemzése 2) Konkrét mérőszámokat kell meghatározni a kockázat és a következmények csökkentésére 3) Sérülékeny csoportok feltárása (VA), mely társadalmi tényezőkre: élet és egészség, környezet, épített értékek 4) Következmények priorizálása és megoldások kidolgozása!

15 4) Tervezés, menedzsment Előadás az együttműködéssel megvalósított stratégiára, Eid település és szomszédjai között, ill. Rogaland megyére, Oslo és Bergen városra vonatkozóan. Az együttműködés indoklása: hasonló problémák, nincsenek tervek, ugyanazok a belső szereplők; ha egyikőjüket valamilyen esemény éri, befolyással lehet a többire; a kompetenciák felosztása és közös forrása Miért fontos a települési szint? Mert ez a szint felelős az állampolgárok biztonságára, a szociális feladatok biztonságos ellátására, húzóerő a szereplők összetartására, kapacitással rendelkezik a váratlan események kezelésére, együttműködik a különböző hatóságokkal (pl. katasztrófavédelem) Megvalósítás folyamata: Vezető tanács, valamint projektvezető és csoportmunka kialakítása (projektcsoportok a különböző szektorokból), regionális klímapanel Bergenben Előkészítő fázis: projektterv készítése és elfogadtatása Definíciókban való közös megegyezés (pl. sérülékeny csoportok, az esemény bekövetkezése), Workshopok megtartása a kül.intézményekben és hatóságoknál (kórház, iskolák, vízügy, rendőrség, civilek, stb.) Kockázatok és veszélyhelyzetek azonosítása, priorizálása, az azonosak vizsgálata, kockázati mátrix készítése; ok-esemény-következmény leírása Példa: 1. Heves vihar 2. Az energiaellátás akadozik, megszűnik. 3. A tisztítórendszerekben kár keletkezik. 4. Szennyezett ivóvíz 5. Betegségek, fertőzés.

16 Fő tanulságok: 1) Együttműködések kialakítása; megye és települések, szervezetek között (pl. a megye ajánlást készít, hogy a települések miként vegyék figyelembe a tervezéskor a klímaváltozást; kontroll szerepkör) 2) Helyi szereplők bevonása, közösségi tervezés megvalósítása. 3) Sérülékeny csoportok feltárása és konkrét feltérképezése (mapping!), kockázatelemzés és a lehetséges következmények vizsgálata, értékelése nagyon fontos! (pl. alacsony pénzügyi forrásnál is hogyan lehet elkerülni a veszélyt és a negatív következményeket) 4) Make it simple!

17 Hogyan hasznosították a résztvevők a norvég tapasztalatokat? A résztvevők feladatai: 1) Helyi tapasztalatok leírása kiválasztott témakörben. 2) A helyi klímastratégiákat megalapozó dokumentum továbbfejlesztési lehetőségei kiválasztott témakörben, prezentáció készítése csoportmunkában 3) Best practice-ek gyűjtése Bergen városában (fotók)

18 Mórahalom- a klimatizált helység GREENstragram - Posztold a komposztod! A klímastratégiában meghatározott célok eléréséhez elsősorban pozitív kommunikációra van szükség. A stratégiai célokhoz igazodjanak a főbb kommunikációs célok! Fontos, hogy a járásban élők megértsék, elfogadják, és támogassák a klímastratégiát A széles nyilvánossághoz szóló kommunikációt meg kell, hogy előzze a lakossággal, illetve a civil és szakmai szervezetekkel, vállalkozásokkal való kooperáció (kétirányú kommunikáció!) Célcsoportok (sérülékenyek) azonosítása nagyon fontos! (gyermekek, családok, idősek, turisták, intézmények, vállalkozások, civilek, térségi lakosság településvezetők! klímaraton - futó és egyéb sportversenyek ÖnKOrmányzati autó ÖnKOrmányzati Iroda/klíMANAGER

19 A társadalom és a sérülékeny csoportok elérése Minden célcsoportban egy vagy néhány hiteles véleményformáló személy, őket vonjuk be, segítsük munkájukat! Szentkirály esetén: helyi nagyvállalkozás szerepe nagyon fontos lehet! Egy helyi elhivatott, aktív, szenvedélyes lokálpatrióta személy aki generálja a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységeket! Becsüljük meg ezeket az embereket!!! Mutassuk be a közeli és távoli hasonló méretű, adottságú településeken előforduló klímaváltozással összefüggő rossz példákat és tapasztalatokat. Közösségi helyek, helyszínek feltérképezése amelyek fontosak a településen: kocsma, bolt, templom, rendelő, piac stb. Párbeszédek, beszélgetések a klímaváltozásról: mi lehetne a Te problémád? (mi történik ha emelkedik a hőmérséklet, még több eső lesz, viharok stb.).

20 A városra lehulló csapadék és az átfolyó vízfolyások vízkészletének visszatartása, tározása: köztéri elemek: patak, úszómedence, esőkert,, átmeneti víztározók, árokrendszer zöldtető, zöldfal vízáteresztő burkolat befedett folyók kibontása, természetes vízfolyások újranyitása, karbantartása csapadékvíz gazdálkodás az épületek felkészítése a szélsőséges időjárásra

21 Nagykovácsi Norvég mintára egy ún. részvételi tervezésen alapuló klímakör kialakítása, vezetője a klímareferens Passzív és interaktív elérések biztosítása Megérintő, személyre szóló, figyelemfelkeltő, egyszerű, érthető, megfogható, pozitív kicsengésű kommunikáció Teljes átláthatóság biztosítása a stratégiakészítés során A helyi, erős civilek és véleményformálók bevonása

22

23 Összegzés Norvégia előrébb tart, az előrejelzésekhez, szcenáriókhoz kapcsolódó gyakorlati kutatások nagyon fontosak, valamint a kockázati tényezők feltárása, az események esetleges bekövetkeztének megoldása kiemelt szerepű. (RVA analízis rendkívül fontos) A társadalom, a hétköznapi emberek elérése itt is ugyanolyan nagy kihívás, mint nálunk. Hosszú távú gondolkodás jellemző; az együttműködések szerepe fontos! Szabályozások és útmutatók, ajánlások szerepe! Kevésbé drasztikus megközelítésmód, reális, megoldásközpontú, nem vészmadár jellegű. Használható az ottani szemléletmód, gyakorlati elemek a mi településeink esetén is, jó úton haladunk, ennek látjuk jeleit is!

24 Köszönet Norway Grants támogatásának a REC, a Dipol Konzorcium és a projektpartnerek közreműködésének Deborah E. Davies-nek és kollégáinak az előadásokért Bíró Dánielnek a szervezésért és Forrai Andreának a szinkrontolmácsolásért!

25 Köszönöm a figyelmet!