Korszerű Diagnosztikai Módszerek

Átírás

1 Korszerű Diagnosztikai Módszerek Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Fszt. 29.

2 2. Előadás Rezgéselmélet 1.

3 Mi a rezgés, és mi az oka? A rezgést úgy lehetne definiálni, mint a gépnek, vagy egy alkatrészének ciklikus, vagy oszcilláló mozgását a nyugalmi pozícióhoz viszonyítva. A rezgés miatt a gépben erők jönnek létre. Ezeknek az erőknek: változhat az iránya az időben, mint ahogy erő keletkezik a forgó kiegyensúlyozatlanságnál amplitúdója vagy intenzitása az időben változhat, mint ahogy egyensúlyozatlan mágneses erők jönnek létre egy indukciós motorban a motor armatúrája és állórésze közötti egyenlőtlen légrés miatt súrlódás a forgó és az álló gépalkatrészek között ütközési ok, mint ahogy a fogaskerék fogai kapcsolódnak, vagy ahogy a működő csapágy gördülőtestei ütköznek áthaladva a csapágy hibáin azok, amelyet általában erők generálnak, mint az áramlási turbulencia a folyadékszállításnál (ventilátorok, levegõztetõk, szivattyúk) vagy gyulladási turbulencia gázturbinákban, kazánokban

4 Mi tehát t a rezgés s?! Rezgésről akkor beszélünk, ha valamilyen mennyiség (mechanikai, vagy fizikai jellemző, pl. út, sebesség, gyorsulás, feszültség, áram, erő, stb.) egy referencia hely közelében periódikusan változik. Tehát ez a mennyiség az időnek peródikus függvénye! A képen látható mechanikai rezgést ábrázoló egy szabadságfokú tömeg-rugó rendszerben az út, a sebesség, illetve gyorsulás periódikusan változik a referencia hely környezetében.

5 A rezgések felosztása, rendszerezése, milyen rezgések vannak? A rezgést hordozó anyagok (rugalmas közegek) fajtái szerint a rezgések létrejöhetnek: gázokban folyadékokban szilárd testekben A rezgőmozgást végző test, vagy anyag alakja szerint lehetnek: Húr rezgések (fonál, húr, acéldrót, stb.) Síkrezgések (lemez, héj, hártya, stb.) Kontinum-rezgések (szilárd testek, víz, levegő) Feloszthatók frekvencia szerint is: pl. elektromágneses hullámok (rádió, infravörös, látható fény, ultraibolya, röntgen, gamma, stb.) pl. hanghullámok (infrahang, hallható hang, ultra-, hiper-hang) Feloszthatók a periódikusan változó mennyiség milyensége alapján (lásd matematikai felosztás táblázat.)

6 Rezgések felosztása periódikusan változó mennyiség alapján

7 g(t)= A sin (ω t ± φ) alakban A rezgések matematikai rendszerezése se a rezgést leíró függvény jellege szerint Átlagaik állandók, időben nem változnakv Felírhat rhatók k időfüggv ggvénykéntnt Megtartják k periódus idejüket felírhat rhatók k g(t)=g(t+t) alakban Peródusidejüket és fázisszögeiket is tartják, feírhatók

8 Definíciók Stacionárius az a rezgés, ahol a rezgésjellemzők átlagai állandók, pl. a rezgésterjedelem, a frekvencia, vagy az effektív érték stb. átlaga nem változik. Nem stacionárius esetben ez nem teljesül. Determinisztikus az a rezgés, melynek rezgésjellemzői az alapösszefüggések és kezdeti értékek ismeretében bármely időpillanatban egyértelműen meghatározhatók. Véletlenszerű (sztochasztikus) rezgések esetében az előzőekben említett egyértelmű meghatározás nem lehetséges. A rezgésjellemzők csak valószínűségi változók segítségével kezelhetők, egy adott időpillanatban a függvény értéke nem állítható elő. Ilyenek a kavitációt, turbulenciát, zajt leíró függvények. Folyamatos rezgés egy olyan állandósult rezgés, amelynek rezgésjellemzői átlagukat nem tartják. Átmeneti rezgés / tranziens / egy állandósult rezgésből - vagy nyugalmi helyzetből - bármely más, állandósult rezgésbe való átmenet folyamata. Ilyenek a gépek inditását, leállását, üzemmódváltását kisérő rezgések. Periodikus rezgés esetében felírható a g(t) = g (t + nt) egyenlőség, ahol a T a rezgés periódusideje.. A nemperiodikus függvényekre ez az összefüggés csak közelítően igaz. Az olyan rezgést, amelynél az összefüggés csak közelítően teljesül kváziperiodikus rezgésnek nevezik.

9 Periodikus, harmonikus rezgés Harmonikusnak nevezzük azt a rezgést, amelynek rezgésjellemzői az idő függvényében a g(t) = A sin ( ω t + ϕ) tövényszerűséggel változnak, ahol az A amplitúdó(+,- kitérés) az ω- körfrekvencia (1/s) és a ϕ- kezdő fázisszög állandók. Harmonikus rezgést végez pl a hálózati feszültség vagy az nyugalmi helyzetéből kitéritett tömeg-rugó rendszer, stb. Az ábrán a harmonikus rezgés jellemzői láthatók. Ez a rezgés előállítható egy A hosszúságú, ω szögsebességgel forgó vektor vetületeként. A vektor a kör 2 π (pí) középponti szöget éppen T periódusidő alatt futja be. 2 T= π ω ; avagy ω 2 = T π

10 f A harmonikus rezgés s további jellemzői 2 π T= ; ω 2 π avagy ω= T 1 = ebbõl ω= 2 π f T m d 2 d t x x = c 0 A rezgő mozgás alapegyenlete A rendszerre felírható differenciál egyenlet az erők állandó egyensúlyát fejezi ki ahol m [kg] a rezgő test tömege, c [ m/n ] - a rugóállandó Az egyenletbe gyakran az 1/c = cr [N/m] rugómerevséget helyettesítik be, amely a képletet csak alakilag módosítja. Az egyenlet egy másodrendű, homogén, hiányos differenciál egyenlet, mely rendezés után az alábbi alakra hozható: A differenciál egyenlet megoldását az 2 d x 1 = ω x ahol 2 0 ω0= x() t = A sinω 0 t dt mc összefüggés adja, tehát a mozgás harmonikus rezgőmozgá

11 Harmonikus rezgőmozgás

12 Egyszerű Harmonikus rezgőmozgás. +A -A T Idő 1 ciklus A tömegmozgás egyenlete: m.d 2 y/dt 2 = -y/c y=a.sin αt+b.cos αt

13 Példa egytömegű tömeg-rugó rendszer periodikus mozgására

14 Összetett rezgések Ha egy rendszer valamely pontja egyszerre két vagy több független rezgést végez, akkor a rezgések összetevődése - szuperpozíciója - áll elő. Két rezgés esetén az összetevők lehetnek egyirányúak, vagy egymásra merőleges (esetleg tetszőleges szögben hajló) rezgések. Az eredő mozgás igen változó lehet

15 Megegyező frekvenciájú harmonikus rezgések eredője Ha két egyirányú, azonos frekvenciájú harmonikus rezgés eredőjét állítjuk elő, akkor az összetevőkkel megegyező irányú, velük azonos frekvenciájú harmonikus rezgést kapunk. Legyen a rezgésünk : A sin( ω t+ ϕ ) é s A sin( ω t+ ϕ ) ekkor az eredő A sin ( ω t+ ϕ) alakú lesz. Az eredő szerkesztéssel és számítással a mellékelt ábra szerint állítható elő. 2 2 A= A + A + 2 A A cos( ϕ ϕ )

16 Megegyező frekvenciájú harmonikus rezgések eredője Erősítés A = A1 + A2 Ha a φ = 0 és az amplitudók pozitívak, akkor a rezgések erősitik egymást. Gyengítés A = A1 - A2 Ha ϕ = π és az amplitudók pozitivak, akkor a rezgések gyengitik egymást Kioltás Ha φ = 0 és A1 = - A2, akkor a rezgések kioltják egymást.

17 racionális szám. Külömböző frekvenciájú harmonikus rezgések eredője A különböző frekvenciájú harmonikus rezgések összege nem harmonikus és általában nem is periodikus. Mivel az, A1 sin ( ω 1t+ ϕ 1) + A2 sin ( ω 2 t+ ϕ 2) kifejezés nem hozható Periodikus csak akkor lehet, ha ω 1 /ω 2 A sin( ω t+ alakra ϕ )

18 Közel azonos frekvenciájú harmonikus rezgések eredője Az eredő amplitúdója tehát harmonikus burkolóval rendelkezik, azaz a két összetevő hol gyengíti (kioltja), hol erősíti egymást. Az így létrejövő jelenség a lebegés. A lebegés frekvenciája a két összetevő frekvenciájának a különbsége f 1 = 6 Hz f 2 = 5 Hz f e = 1 Hz ω ω 1 2 A lebegés kialakulása T e = f 1 f 1 2 f f f e = 1 2

19 EGYMÁSRA MERŐLEGES REZGÉSEK ÖSSZETEVÉSE SE Iyen rezgéseket ír le a ábrán látható kettős inga, vagy az oszcilloszkóp, melynek vízszintes és függőleges eltérítéséhez harmonikus függvény szerint változó jeleket juttatnak. Az ilyen típusú rezgéseknél általában két esetet szoktak megkülönböztetni aszerint, hogy a két rezgés frekvenciája között milyen viszony áll fenn. a rezgési frekvenciák megegyeznek a rezgési frekvenciák egymástól eltérőek (Lissajous-görbék) ELOLVASNI A KÖNYVBEN!

20 A B k k A REZGÉSEK FELBONTÁSA, A FOURIER - ANALZIS ANALZIS A harmonikus rezgések összetevésével a szuperpozíció eredményeként - egyirányú rezgéseknél az eredmény periodikus rezgés volt. Az eljárást meg lehet fordítani. Azaz nem harmonikus, de periodikus 1 T A rezgések - melyekre felírható a 0 = g( t) dt 0 T g(t) = g(t + n T) összefüggés, egyértelműen felírhatóak T k π harmonikus rezgések összegeként. gt ()cos tdt Az összetevők szögsebességei az ω 0 T szögsebesség egész számú többszörösei lesznek. T k π Ez a periodikus függvények gt ()sin tdt 0 felbontására vonatkozó Fouriertétel, T (Fourier-analízis). Az összetevők meghatározására három integrál-összefüggés szolgál : = 2 2 T = 2 2 T ahol k = 0, 1, 2...a rendszám. Ezekkel az eredeti g(t) függvény így írható fel: g ( 2 0 k k = 1 t) = A0 + ( A1 cosω t+ B1sinωt) + ( A2cos2ωt + B sin2ωt ) ( An cosnωt+ Bnsinnωt ) gt () = A+ ( A coskωt+ B sin kωt) k

21 Háromszögjel felbontása harmonikus összetevőkre a Fourier-analízissel Ez egy periodikus, de nem harmonikus függvény, melyre a felbontás után az alábbi eredmény adódik : 8 A 1 1 g( t) = (sinωt sin 3ωt+ sin 5ωt ) π 3 5

22 Négyszög g jel Fourier-anal analízise Hasonlóan Fourier analizálva egy négyszögjel függvényt a következő eredményt kapjuk: 4 A 1 1 g( t) = (cosωt+ cos 3ωt+ cos 5ωt ) π 3 5

23 Megfigyelések a Fourier-analízissel kapcsolatban Az A0 = 0 azoknál a függvényeknél, ahol az integrálátlag egy periódusra 0-t ad. A pozitív és negatív területek kiejtik egymást A páros, illetve páratlan periodikus függvények összetevői is párosak, illetve páratlanok. Ezért általában, vagy csak az Ak, vagy csak a Bk kiszámítására van szükség. A végtelen sor szabályossága már néhány tag után kitűnik. Így tetszőlegesen sok harmonikus összetevő vehető figyelembe anélkül, hogy mindegyiket ki kellene számolni. Számítógéppel ezek az integrálási feladatok gyorsan elvégezhetők, az analóg, vagy digitális eredmény mérési eredmény azonnal feldolgozható.

24 A FOURIER TRANSZFORMÁCI CIÓ Tiszta harmonikus (A) és periodikus (B) függvény képe az idő és frekvenciatartományban Egy harmonikus rezgés Fouriertranszformáltja egy A nagyságú vonal, mely a rezgés frekvenciájánál áll elő. Ez az un. harmonikus rezgés-összetevő. Már két rezgés esetében is kitűnik, hogy az időtartományban a rezgések összegzése, szétbontása áttekinthetetlen. Ezért a rezgések vizsgálatánál gyakran alkalmazzák a Fourier-transzformációt, mely segítségével az időfüggvényeket áttranszformálhatjuk frekvencia függvényekké. A transzformációs formula valamely g(t) függvényre: + j f gt () = Fgt { ()} = gt () e 2π tdt

25 Idő és frekvencia kapcsolata Fourier-tétele szerint a tetszőleges periodikus rezgés harmonikus összetevőkre bontható. Az összetevő frekvenciák az alapharmonikus frekvenciának egészszámú többszörösei. Az összetett periodikus rezgés tehát összetevőkkel is megadható Komplex időjel low freq. high freq. Az egyedi rezgések összege adja a komplex (összetett) időjelet.

26 Spectrum Analysis (FFT = Fast Fourier Transformation) Felbontás harmonikus összetevőkre Amplitude Fourier sorba fejtés Fourier-transzformáció 1x, 2x, 3x harmonikusok Time Amplitude Valós rezgés az időtartományban Time Rezgés-spektrum a műszer képernyőjén Amplitude Frequency

27 Az un. időjeli és s a frekvencia,, vagy rezgés-spektrum spektrum összefüggése IDŐJEL REZGÉS SPEKTRUM FREKVENCIA (Hz)

28 Rezgések jellemző mennyiségei A periódusidő és frekvencia kapcsolata: Peródusidő = 1/Frekvencia 1 Frekvencia = 1/Perióduidő f = T T Rezgés amplitúdó : Pozitív + amplitúdó (pozitív csúcs) Negatív - amplitúdó (negatív csúcs) Csúcstól-csúcsig A PTP (peak-to-peak) Átlagértékek : Normál átlag RMS Root Mean Square = négyzetes középátlag, vagy effektív érték = 1 f

29 A rezgés s amplitúdó jellemzői a tömegközépponthoz képest megtett legnagyobb kitérés, a + és - amplitúdó az időjelben könnyen felismerhető RMS Csúcs - Peak Amplitudó Normál - átlag Csúcstól-csúcsig Peak to-peak Time

30 RMS érték Root Mean Square = Négyzetes középértk rték=effektívérték A görbe alatti terület Ezek a területek egyenlők Mind az abszolút-érték képzés, mind a négyzetre emelés megoldja a negatív területek kezelésének problémáját. Igaz ugyan, hogy a négyzetre emelés torzítja a függvényt, de ez az átlag kifejezi a rezgés energiáját és ezért a gyakorlatban leginkább ez terjedt el. g effektiv 1 T 2 = T 0 g() t dt RMS érték

31 Az RMS érték k gyakorlati számítása sa meg- határozott frekvencia tartományban Gyakorlatilag a megadott, illetve megmért frekvencia tartományban (pl. a Hz tartományban) a rezgés spekrtumban lévő összes csúcs négyzetösszegéből vont négyzetgyököt értjük egy adott rezgés RMS értékén A korszerű műszerek (rezgés-analizátorok) ezt az értéket automatikusan számítják, ha beállítjuk. Szabadon választhatunk

32 Amplitúdó és átlag átváltás Normál átlag = 0,637 x Peak Normál átlag = 0,90 x RMS Peak to Peak = 2 x Peak Peak = 1,414 x RMS Peak = 1,57 x Normál átlag RMS = 0,707 x Peak RMS = 1,11 x Normál átlag

33 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 elmozdulás r (összefügg T A rezgés s szinuszos jellege ggés s a rezgéselmozdul selmozdulás, s, rezgéssebess ssebesség és s rezgésgyorsul sgyorsulás s között) k Ha egy harmonikus rezgőmozgás út - idő függvénye rendelkezésünkre áll, akkor ebből a sebesség - idő, illetve gyorsulás - idő összefüggést deriválással képezhetjük. 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0-0,2 1-0,4-0,6-0,8-1 sebesség r ω 0,8 0,6 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 1 gyorsulás rω 2 Látható, hogy mind a sebesség, mind a gyorsulás harmonikus jellegű marad. Az amplitúdó a deriválás során ω szorzót kap és a függvény értékű π / 2 fáziseltolást szenved.

34 Rezgés út, sebesség és gyorsulás összefüggése

35 A gépek rezgései A gépek nem merev testek, ezért részeik egymástól teljesen eltérő módon is rezeghetnek. A rezgéseknek egyidejűleg több oka lehet, ezért a gépek rezgése mindig összetett. A gépek mért rezgése az egyes helyekről, a különféle meghibásodási okokból származó eltérő erősségű, frekvenciájú és fázisszögű rezgések eredője.

36 Összetett gép rezgés időjel Rezgés gyorsulás, g Idő, sec In/sec S/W CIRC PUMP #2 LR: AXIAL RPM: 1720 SAMPLE ID: 243 MOTOR, FREE END

37 Néhány alapfogalom ismétlés Amplitúdó: A tömegközépponthoz képest megtett legnagyobb kitérés. Frekvencia: Az egy másodperc alatt megtett mozgási ciklusok száma. Harmonikus (vagy alapharmonikus): a forgórész üzemi fordulatszámának megfelelő frekvencia. (Másodpercenkénti fordulatszám vagy ciklusszám.) Felharmonikus: Az alapharmonikus egész-számú többszöröse. Rezgési spektrum: Az egyes rezgésösszetevők ábrázolása frekvencia-amplitúdó dimenzióban. Rezonancia: Egy rendszernek rezonanciája van gerjesztett lengésben, amikor a gerjesztő frekvenciának bármilyen kis változása a rendszer válaszának csökkenését eredményezi

38 Rezgésvizsgálat alternáló mozgása, egymáshoz ütődése, felületi és A gépek alkatrészeinek működésközbeni geometriai hibák. a forgó mozgású alkatrészek kiegyensúlyozatlansága a rendszer elemeiben rezgőmozgást okoz. Az üzemelés során az elhasználódás miatt a rezgések erőssége változik. A gépek műszeres rezgésvizsgálatakor a mechanikai rezgéseket villamos jellé kell átalakítani és így a mechanikai rezgések jellemzőit tartalmazó villamos jeleket mérjük, ill. elemezzük.

39 A rezgésmérés alkalmas: csapágyak, fogaskerekek, mechanikus hajtóművek, hidraulikus rendszerek, villamos forgógépek, ill. minden olyan részegység, fődarab vizsgálatára, amelyekben az alkatrészek elhasználódása, kiegyensúlyozatlansága rezgést kelt.

40 Természetes, hogy a gépek állapotát a rezgések szintjével kapcsoljuk össze. Késő azonban, ha egy gépről csak akkor derül ki, hogy nincs megfelelő műszaki állapotban, ha már szét akar esni A műszeres vizsgálatokkal ezek a hibák elkerülhetők Hányszor tapintottunk már meg egy gépet, hogy megnézzük, jól működik-e? Egy kis tapasztalattal kifejlődik egy érzék, hogy mi utal normális és mi nem normális üzemelésre a gépen.

41 A kádgk dgörbe gyakorlati használata

42

43 Rezgés út, sebesség és gyorsulás összefüggése

44 Rezgés kitérés érzékelő felépítése Alkalmazása alacsony fordulatszám esetén max. 500 RPM-ig

45 Rezgés sebesség érzékelő felépítése Alkalmazása közepes fordulatszám esetén max RPM-ig

46 Rezgés gyorsulás érzékelő felépítése Alkalmazása magas fordulatszám esetén

47 Rezgés gyorsulásérzékelő részei

48 Rezgés érzékelők rögzítése

49 Egyszerű rezgésmérő műszerek, rezgésmérő ceruza Jellemzők: Rezgéssebesség Hz fix. frekvencia tartomány RMS érték mérése csapágy jellemző mérése Envelop rezgésgyorsulás Egyszerű kezelés Gyors mérés Pontatlan mérő erő a kézi hozzászorítás miatt Adatrögzítés és feldolgozás nehézkes, kézzel történik, egyszerűen felírjuk az adatokat, Kiértékelés szoftverrel, vagy Excel táblázat, trend elemzés

50 PICOLOG rezgés-mérő és s mérési m adatgyűjt jtő Feladat orientált számítógép, szoftver, hardver, memória Rezgéssebesség, rezgéskitérés Hz RMS csapágy jellemző mérése Envelop rezgésgyorsulás, csúcs és átlagérték SEE mérés kenési elégtelenség mérése, csak cseruzával Egyszerű kezelés Gyors mérés Pontos mérő erő, mágnesesen rögzített érzékelő miatt Mérés és adatrögzítés egy gombnyomásra Adattárolás, feldolgozás kiértékelés, dokumentálás szoftver segítségével Spektrumot nem, csak rezgésösszeg számértéket ad a mérési eredmény

51 Diagnosztikai mérő eszköz készlet (példa)

52 Feladat orientált számítógép, szoftver, hardver, memória Rezgéssebesség, rezgéskitérés Hz RMS, PtP, Peak csapágy jellemző mérése Envelop rezgésgyorsulás, csúcs és átlagérték SEE mérés kenési elégtelenség mérése Bonyolultabb kezelés Mérési idő a feladattól függ Pontos mérő erő, mágnesesen rögzített érzékelő miatt Mérés és adatrögzítés egy gombnyomásra Adattárolás, feldolgozás kiértékelés, dokumentálás szoftverben és a gépről is MICROLOG rezgésanalizátor és mérési adatgyűjő

53 A MICROLOG RENDSZER

54 Analizátor opcionális tartozékok

55 MICROLOG Rezgés - Analizátor opcionális tartozékai STROBOSZKÓP ÉS OPTIKAI FÁZIS REFERENCIA MÉRŐ

56 Rezgés védelmi rendszerek, rezgésőrök

57 Rezgésdiagnosztika MCT rezgésőr Mit mér? 8 fajta szűrővel kapható (későbbiekben nem állítható) rezgéssebesség és envelop mérésre. Ajánlott csapágyanként két egység használata (rezgéssebesség + envelop modul). Kimenetek: Feszültség és áram kimenet (arányos a mért rezgésértékkel). Beállítható riasztási szint átlépésekor behúz egy relét, amire bármi köthető (lámpa, sziréna, stb.).

58 Telepített rezgésmérési rendszer

59 Az időszakos rezgésdiagnosztikai vizsgálat általános sorrendje 1. A vizsgálat tárgyát képező gép műszaki adatainak és felépítésének megismerése Felépítés, alapozás, főbb alkatrészek Fordulatszámok Csapágy, fogaskerék és egyéb adatok A gép működésének terhelési módjai 2. Mérési terv és mérési útvonal elkészítése az adatbázis kezelő szoftverben 3. Mérési útvonal letöltése az analizátorba 4. Rezgésmérés, a mérési tervnek megfelelően 5. Adatok visszatöltése 6. Mérési eredmények kiértékelése, dokumentálása

60 Rezgésm smérési si irányok VERTIKÁLIS HORIZONTÁLIS AXIÁLIS

61 Mérőpontok kialakításának szabályai 1. A csapágy és gyorsulásmérő között a legkisebb távolság legyen. 2. A jel csak egyszer léphet át az anyaghatáron, ez pedig csak a csapágy és a ház között lehetséges. 3. A mérési pont csak a csapágy terhelési zónájában lehet.

62 PÉLDA A SZÜKS KSÉGES MÉRÉSI M HELYEK ÉS S IRÁNYOK KIALAKÍTÁSÁRA 1 VER 2 VER 2 AXI 3 VER 4 VER 4 AXI 1 HOR 2 HOR 3 HOR 4 HOR CENTRIFUGÁL SZIVATTYÚ ESETÉBEN

63 Rezgésmérés eredményeinek kiértékelése

64 A megengedhető rezgéssebess ssebesség szintek ISO szerint Géposztályok A rezgéssebesség effektív értéke Hz frekvenciatartományban [mm/s] jó elfogadható nem kielégítő veszélyesen magas I. oszt. kis gépek 15 kw-ig II. oszt. közepes gépek 75 kw-ig III. oszt nagy gépek 300 kw -ig merev alapozással III. oszt nagy gépek 300 kw -ig rugalmas alapozással 0-0,71 0,71-1,8 1,8-4,5 4,5 felett 0-1,2 1,2-2,8 2,8-7,1 7,1 felett 0-1,8 1,8-4,5 4,5-11,2 11,2 felett 0-2,8 2,8-7,1 7, felett

65 Rezgésdiagnosztika Rezgés - spektrum A rezgésamplitúdó a hiba súlyosságára ad utalást. A rezgés frekvenciája a hiba forrására ad utalást.

66 Komplex időjel Komplex multi paraméteres rezgésvizsgálat > a különböző frekvencia tartományok más-más alkatrész hibájára, tönkremenetelére utalnak time frequency low freq. high freq. Az egyedi rezgések összege adja a komplex (összetett) időjelet.

67 A rezgésdiagnosztikai mérésekkel m kimutatható hibák k : Statikus és s dinamikus kiegyensúlyozatlans lyozatlanság Tengely-be beállítási hibák Gördülőcsapágyak tönkremenetele, t kenési problémái Siklócsap csapágyak tönkremenetelet Fogaskerék k hajtások meghibásod sodásai sai (kopás, törés) t Szíjhajt jhajtások beáll llítási és s rezonanciás s problémái Gépek alapozási hibái Fellazulások, mechanikai lazaságok Vázszerkezetek rögzr gzítési, merevségi problémái Villamos motorok elektromos és s csapágyhib gyhibái, i, stb.

68 A rezgésdiagnosztikai mérésekkel m kimutatható hibák

69 A REZGÉSM SMÉRÉSSEL SSEL KIMUTATHATÓ HIBÁK K MEGJELENÉSE A REZGÉS SPEKTRUMBAN

70

71

72 Kenési problémák k kimutatása

73 Kenési problémák k kimutatása

74 Kenési problémák k kimutatása

75 A rezgésgyorsul sgyorsulás és s a SEE technológia hiba előrejelz rejelző képesség összehasonlításasa