JELENTÉS az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről"

Átírás

1 JELENTÉS az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről július

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-22-38/ Témaszám: 620 Vizsgálat-azonosító szám: V-0050 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Müllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: dr. Kurucz István osztályvezető főtanácsos számvevő tanácsos, tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Ambrus Lajos számvevő tanácsos, tanácsadó Balla Józsefné számvevő tanácsos, főtanácsadó Dr. Beregi Anna számvevő Fodor Tiborné számvevő tanácsos Kádár Kriszta számvevő Kincses Erzsébet számvevő Dr. Kuti Anna számvevő Molnár Istvánné számvevő tanácsos, tanácsadó Dr. Pál Lehelné számvevő tanácsos, irodavezető Péntek László számvevő tanácsos, irodavezető Simon Andrásné dr. Csepregi Zsuzsa számvevő tanácsos Szabó Tamás számvevő tanácsos Szendrődi Józsefné számvevő tanácsos, tanácsadó Szólya Ildikó számvevő gyakornok Vargáné Loch Márta külső munkatárs Zeke József számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: között Éves jelentések a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése előirányzatai megalapozottságáról Éves jelentések a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése végrehajtásáról Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 1995. Jelentés az OEP székház beruházásának törvényességi és eredményességi ellenőrzéséről Jelentés a fogászati ellátás helyzetének és a ráfordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról Jelentés az Egészségbiztosítási Önkormányzat évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Külön keretes gyógyszer-támogatási rendszer működésének vizsgálatáról Jelentés a társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzéséről Jelentés az államháztartás belföldi adóssága és a központi költségvetés belföldi kötelezettségeiről

4 BEVEZETÉS TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az egészségbiztosítási alap felügyelete, irányítása Az egészségbiztosítási rendszer alapvető feladatai Az Egészségbiztosítási Alap felügyeletének, irányításának változásai Az egészségbiztosítási alap költségvetésének tervezése A költségvetés tervezése, szabályozottsága A felügyeleti szerv részvétele a tervezésben Az Egészségbiztosítási Alap bevételei A járulékbevételek összetétele, nyilvántartása, behajtása A központi költségvetési támogatás Egyéb bevételek Az egészségbiztosítási alap által finanszírozott ellátások kiadásai A korhatár alatti rokkant ellátások A pénzbeni ellátások kiadásai A táppénzkiadások alakulása A gyermekgondozási díj A természetbeni ellátások A gyógyító-megelőző ellátások Az OEP szerepe az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának szabályozásában és a struktura átalakításában A gyógyszerek- és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatása A házi szakápolás Az Egészségbiztosítási Alap likviditása és hiánya Az Egészségbiztosítási Alap kezelője az OEP szervezete, irányítási rendszere Az OEP megalakulása, jogállása, a központi közigazgatásban betöltött szerepe Az OEP és igazgatási szerveinek szervezeti rendje Az igazgatási szervek irányítása A gazdálkodás irányítása 44 1

5 BEVEZETÉS 6.2. Az OEP és intézményei működésével kapcsolatos források és azok felhasználása A működési költségvetés tervezése, teljesítése A személyi feltételek és a személyi juttatások alakulása Megbízással történő foglalkoztatás A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás A számviteli politika, a számviteli rend kialakítása, a munkafolyamatba épített ellenőrzés megvalósulása Az informatikai rendszer működése Az informatikai rendszer működésének szabályozása A külső jogszabályi környezet A belső szabályozás Az informatikai feladatok tervezése és végrehajtása Az informatikai stratégia és a működési feltételek kialakítása Az informatikai fejlesztések végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok Az informatikai biztonság helyzete Az OEP szak- és pénzügyi ellenőrzési tevékenysége A korábbi számvevőszéki vizsgálatok utóellenőrzése Az Egészségbiztosítási Önkormányzat évi vagyongazdálkodása ellenőrzésével kapcsolatos javaslatok teljesülése A külön keretes gyógyszer támogatási rendszer működésének ellenőrzését követő intézkedések tapasztalatai A társadalombiztosítás informatikai rendszereinek ellenőrzése alapján tett javaslatok-, valamint a világbanki program megvalósulása A zárszámadási ellenőrzések javaslataival összefüggő intézkedések 57 MELLÉKLETEK 1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek alakulása között Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak alakulása között Az Egészségbiztosítási Alap működési bev. alakulása között. Az Egészségbiztosítási Alap működési kiad. alakulása között. ESZCSM dr. Csehák Judit miniszter levele FÜGGELÉKEK 1. sz. Tájékoztató az országos egészségbiztosítási pénztár kiemelt informatikai rendszereiről 2

6 BEVEZETÉS 3

7 BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. 217/1998. (XII.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÁPV Rt. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ÁSZ Állami Számvevőszék AT A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény BM Belügyminisztérium E. Alap Egészségbiztosítási Alap EBÖ Egészségbiztosítási Önkormányzat EHO Egészségügyi hozzájárulás ESZCSM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium EU Európai Unió FPEP Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár GYED Gyermekgondozási díj HBCS Homogén Betegségcsoport IAT Intézményi adattárház IS Informatikai Stratégia KESZ Kincstári Egységes Számla KMR Keresőképtelenségi monitor rendszer MEF Megyei Egyeztető Fórum MEP Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Ny. Alap Nyugdíjbiztosítási Alap NYUFIG Nyugdíjfolyósító Igazgatóság OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OGY Országgyűlés ONYYF Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság OOSZI Országos Orvosszakértői Intézet OTF Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Öit. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló évi LXXXIV. törvény PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete SZMSZ Szervezeti Működési Szabályzat TÁH Területi Államháztartási Hivatal TAJ Társadalombiztosítási azonosító jel TES Terhességi- gyermekágyi segély 4

8 BEVEZETÉS JELENTÉS az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedben sikerült megvalósítani a Társadalombiztosítási Alapok önállóságát, az ellátások biztosítási alapra helyezését, a szabad orvos- és intézményválasztást, a szolgáltatások teljesítmény elvű finanszírozását, a privatizáció megindítását. Nem javult a népesség egészségi állapota, lényegileg nem változott az egészségügy struktúrája, nem sikerült a társadalombiztosítás egyensúlyának megteremtése a növekvő összegű állami támogatás mellett sem. Az ellenőrzött időszakban az egészségbiztosítási rendszer feladata nem változott, amely szerint a biztosított jogosult az egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és az egészségi állapota javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a betegsége miatt kieső jövedelme részleges pótlására. Az igénybe vehető pénzbeni, természetbeni szolgáltatások köre sem változott lényegesen. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény az Alapok teljes szétválasztásáról rendelkezett, az önálló Egészségbiztosítási Alapot (E. Alap) pedig a Társadalombiztosítási Alap évi költségvetéséről és a Társadalombiztosítási Alapról szóló évi XXI. törvény módosításáról rendelkező évi X. törvény hozta létre, de a tényleges - szervezeti és pénzügyi - önállóság csak 1994-ben valósult meg. Az egészségbiztosítási ellátások fedezetét a munkáltatók és a biztosítottak járulékai, valamint a központi költségvetés juttatásai, illetve a hiány évenkénti rendezése biztosítja. Az E. Alap kiadásainak összege 1994-ben 397,8 Mrd Ft, a évi módosított költségvetés kiadási előirányzat főösszege 1019,5 Mrd Ft, a teljesítés 1112 Mrd Ft volt. Az években Mrd Ft között változott a hiány összege és ben a tervezett 17 Mrd Ft-tal szemben mintegy 87 Mrd Ft a hiány. Az Állami Számvevőszék az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 121. (1) bekezdése (2003-tól a 120/A -a) alapján ellen- 5

9 BEVEZETÉS őrzi az államháztartás forrásait, azok felhasználását, a vagyonnal való gazdálkodást. Az E. Alap, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrzését az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) és 17. (3) bekezdése alapján végeztük el. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az E. Alap és kezelője az OEP szervezeti és irányítási rendszere, annak jogi-, pénzügyi-, gazdasági feltételei miként alakultak, megfelelően igazodtak-e a feladatokhoz, segítették-e azok célszerű ellátását; az OEP a rendelkezésre álló közpénzek felhasználásával törvényesen, célszerűen látta-e el az alapkezelői és intézményi gazdálkodást irányító, felügyelő feladatait; az OEP és igazgatási szervei törvényesen, célszerűen és eredményesen végezték-e a pénzbeni és természetbeni ellátások finanszírozását; a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, ajánlásait figyelembe vették-e, a kapcsolódó intézkedési tervek megfelelően hasznosultak-e. Az ÁSZ véleményezte az E. Alap költségvetéseit, ellenőrizte a végrehajtásukat, vizsgálta az egészségbiztosítással összefüggő témákat, de az első alkalommal került sor az E. Alap átfogó ellenőrzésére. A pénzügyi-gazdasági folyamatok jobb megértése indokolta, hogy a vizsgálat a társadalombiztosítás egészét érintő kérdésekkel is foglalkozzon. A helyszíni ellenőrzés az évekre terjedt ki, de a hangsúlyt az évek közötti időszak ellenőrzésére helyeztük. Az ellenőrzés keretében a teljesítmény-ellenőrzés módszerével értékeltük a házi (otthoni) szakápolás működtetésének eredményességét. Az alapkezelés területi feladatainak végrehajtását az OEP Fővárosi és Pest megyei- (ceglédi és váci), Jász- Nagykun-Szolnok megyei-, Komárom-Esztergom megyei-, Nógrád megyei-, Tolna megyei- és a Vas megyei igazgatási szerveinél ellenőriztük. A végleges jelentést megküldtük dr. Csehák Judit miniszter asszonynak, aki azzal egyetértett, észrevételt nem tett. (5. sz. melléklet). 6

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A társadalombiztosítás átalakításának alapvető célja a pénzügyi egyensúly megtartása mellett a szolgáltatások minőségének megőrzése. A 80-as évek végén elindult társadalombiztosítási reform ezt a megoldást az állami költségvetéstől leválasztott önálló Társadalombiztosítási Alap létrehozásában látta, mely állami garancia mellett hosszabb távon, járulékfedezeti elven működik és tőkeként működtethető tartalékalappal rendelkezik. Az alap irányításához a járulékfizetőkből álló önkormányzat létrehozását ítélték megfelelőnek. Ezeket a reformlépéseket erősítette meg többek között - a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat. A változtatás társadalmi és politikai igénye azonban nem volt elegendő arra, hogy a folyamat szakmai, gazdasági-pénzügyi és jogi megalapozása megtörténjen. Az ÁSZ 1 már 1991-ben leírta, hogy A helyzetet értékelve megállapítható a jelenlegi áttagolódó politikai és gazdasági struktúrák között, amikor a hagyományos érdekképviseleti testületek megszűnnek, illetve átalakulnak, az önkormányzat felülről történő létrehozása rövidtávon irreális. Az E. Alap gazdálkodásának növekvő feszültségei összefüggnek a gazdasági-társadalmi környezet átalakulásával. A rendszerváltással az egészségügy is piaci viszonyok közé került, a világpiaci árak megjelenése az árhoz nyújtott támogatások (gyógyszer, gyógyászati segédeszközök) közvetlen növekedését idézte elő, és növekvő finanszírozási igényt támasztott a gyógyító-megelőző ellátásoknál is. A korhatár alatti rokkantsági ellátások és a táppénz növekvő igénybevételében a munkaerő-piaci helyzet negatív változásai is tükröződnek. Az alapkezelő OEP gazdálkodási önállósága, döntési hatásköre az ellátási területen igen szűk, alapvetően a jogszabályi előírások végrehajtására korlátozódik. A kiadások alakulását gyakorlatilag csak az ellenőrzési rendszerek működtetésével, illetve az árhoz nyújtott támogatások esetében az árelfogadással tudta befolyásolni. A társadalombiztosítás, ezen belül az egészségbiztosítás önkormányzati igazgatása bebizonyította, hogy a kiérlelt szakmai koncepciók nélküli, a társadalmi, gazdasági viszonyokat nem kellően figyelembe vevő, a jogi szabályozás teljességét és harmóniáját nélkülöző reformlépések kudarca szükségszerű. Az önkormányzati igazgatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tényleges befolyása az egészségbiztosítási jogviszonyokra, a bevételekre és ki- 1 Jelentés a Társadalombiztosítási Alap évi bevételi többletének vizsgálatáról II. pont 4. oldal 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK adásokra nem volt. A jogi szabályozás hiányosságai miatt a kormányzattal való kapcsolata nem volt megfelelő. Az önálló gazdálkodáshoz szükséges vagyon átadására nem került sor. A nyilvánosság előtt is, megjelenő vitatható döntései következtében a kezdeti bizalom is megrendülni látszott. A társadalombiztosítás állami irányítás alá vonása annak megállapításán túl, hogy az önkormányzati igazgatás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket - hasonlóan történt. Az irányító személyében történő viszonylag gyakori változások (a MEH politikai államtitkára, a pénzügyminiszter, majd az egészségügyi miniszter, illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter), a jogszabályi környezet hiányosságai (elsősorban késedelmessége) a nem kellő előkészítettségről tanúskodnak. A vizsgált időszakban az E. Alap működésére a hiány volt a legjellemzőbb. A hiánynövekedés minden esetben visszavezethető a tervezettet meghaladó kiadásnövekedésre, amelyhez az 1994., a 2000., a és évet kivéve bevétel-elmaradás is társult. A kiadási oldal minden évben túlteljesült az eredeti előirányzathoz képest, mert mindegyik évet az alátervezés jellemezte. Az említett tervezési módszer miatt a vizsgált időszak minden évében módosítani kellett a költségvetést, illetve pótköltségvetést kellett (vagy kellett volna) készíteni. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei, kiadásai és hiánya millió Ft Bevétel Kiadás hiány önkormányzati irányítás 1999-től állami irányítás Az E. Alap likviditása a vizsgált időszakban hét nap kivételével csak a minden nap igénybe vett hitelfelvétellel volt biztosítható. A likviditást a működés kezdetén az állami forgóalap kamatmentes hitelfelvételével oldotta meg. Kétévi kamatfizetés után ismételten az eredeti megoldáshoz kellett visszatérni, azaz a Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolt megelőlegezési számláról 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK történő kamatmentes hitelfelvételhez, mert a kamatok csak tovább növelték a hiányt. Az évenként jelentkező hiány keletkezésének alapvető oka, hogy az E. Alap járulékbevételei nem tudták és nem is tudják fedezni a kiadásait. A hiány jelenléte addig nem szüntethető meg, amíg a bevételek és kiadások összhangja nem jön létre. A hiány mérséklésére mind a bevételi, mind a kiadási oldalon történtek intézkedések, azonban a kívánt eredmény elmaradt. Más oldalról megvilágítva a kérdést állapította meg az ÁSZ, hogy Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele biztosításalapú, de nem függ a befizetett járuléktól, mivel a jogosultság általános. A biztosított oldaláról a minél magasabb problémákkal, állandó egyensúly hiánnyal küzd. 2 A hiány volumenét befolyásolja a kintlévőségek nagysága is. Az adatszolgáltatás alapján a kintlévőségek csökkentek, de a csökkenés tendenciáját nem lehet egyértelműen megállapítani, mert az APEH által közölt adatok egy összegben határozzák meg a kintlevőségeket, az okok (törlés, átadás, átütemezés, stb.) részletezése nélkül. A bevételek meghatározó részét képező járulékbevételek csökkentek ugyan, mert gazdaságpolitikai megfontolásból mind a munkavállalói, mind a munkáltatói járulék-százalékok mérséklődtek, de az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, a munkáltatói táppénz-hozzájárulással, illetve a járulékalap folyamatos módosításával ezt megpró bálták ellensúlyozni. Mindezen intézkedések sem tudták ellensúlyozni a járulék-százalékok csökkentéséből adódó bevételkiesést. Az APEH az évtől látja el a társadalombiztosítási járulékok beszedésével kapcsolatos feladatokat. Az adókkal azonos rendszerben bevallott, illetve befizetett járulékbevételeket az APEH nem osztja meg munkáltatói és egyéni járulékra, azt az OEP a havi, illetve az éves bevallások arányában végzi el. A megosztás nem a ténylegesen befizetett egyéni, illetve munkáltatói járulékok összegét mutatja, pedig az egyes szolgáltatások igénybevételének meghatározásához szükség volna a befizetések valós megbontására. A kiadások egyes csoportjai - gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz támogatások, a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások ( ahol jogszabályváltozás következtében az ellátottak egy csoportja kikerült az E. Alap finanszírozásából) - amelyek zömmel az előirányzat túllépésének, illetve az előirányzat módosításának az okai intenzívebben növekedtek, mint a kiadások összege. A kiadásoknál az utóbbi években erőteljesen növekedett a passzív jogon igényelhető táppénz kifizetések aránya. A gyógyszerkiadások minden évben meghaladták a tervezettet. A költségvetés kézbentartására 1999-től a gyógyszer támogatás előirányzata zárt előirányzattá vált. A költségvetési szigorítás semmiféle eszközt nem adott az államigazgatás és az OEP kezébe az előirányzat alakulásának befolyásolására. Az adott 2 Jelentés az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzetének gazdálkodásának vizsgálatáról. - Összefoglaló megállapítások 5. oldal. 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK támogatási rendszerben az ellátás jogszerű igénybevételének ténye önmagában meghatározza az igénybe vett támogatás nagyságát is. A kiadások növekedését kiváltó hatások a támogatási rendszerhez, az áralakuláshoz és a fogyasztáshoz kapcsolhatók. Az egyes tényezők, illetve a befolyásolásukra tett intézkedések pénzügyi hatása önmagában csak becsülhető. A gyógyszer támogatási rendszer alapelve nem változott az elmúlt időszakban, meghatározó az árhoz nyújtott százalékos támogatás. A támogatási rendszer évi módosítása során egyes támogatási kulcsokat csökkentettek, és elkezdődött a fix támogatási kategória alkalmazásának kiterjesztése. A támogatások alapjaként elfogadott árnak a piaci árakhoz való igazítása követelményének fokozatos enyhítésével, az árak elfogadása és a támogatási listák módosításának adminisztratív meghosszabbításával is gyengült a támogatási összeg árkövető jellege. A támogatási rendszer érdemi átalakítására noha erre Kormányhatározat is született mindeddig nem került sor, a fenti módosítások a tömegesen megjelenő új termékek befogadásának árnövelő hatását nem tudták ellensúlyozni. A kiadásnövekedés mérséklését szolgálja, az un. külön keretes gyógyszer támogatási rendszer, melynek működését többször, 1998-ban az Országgyűlés illetékes bizottsága felkérésére ellenőrizte az ÁSZ 3. Az eredeti céltól eltérően a különkerettel finanszírozott támogatás növekedési üteme meghaladta a gyógyszerkassza növekedését. A külön keretes finanszírozás aránya fokozatosan növekedett. A készítmények külön keretbe való bekerülésének, illetve az abból történő kikerülésének szempontjai ma sem kellően átláthatók. A gyógyszer támogatás kiadásait meghatározó tényezők közül az OEP-nek csak a támogatás alapját képező árak alakítására és az ellenőrzés területén volt közvetlen befolyása. Az árak elfogadásával kapcsolatos tennivalókat fokozatosan pontosította a szabályozás, átláthatóbb kereteket teremtve a forgalmazók számára is. A gyógyszer támogatási kiadások kézbentartása és tervezhetősége érdekében a gyártókkal 2001-ben három éves megállapodást kötött a Kormány nyarán az új Kormány a megállapodás felülvizsgálatával bízta meg az egészségügyi, s zociális és családügy i minisztert. A gyógyászati segédeszközök körében 1999 után a társadalombiztosítás új funkcionális eszközöket nem fogadott be, ártárgyalásra csak 2002-ben került ismét sor. A nyugellátások közül az E. Alap 1998 óta csak a III. rokkantsági csoportba tartozók rokkantsági- és baleseti nyugdíját, továbbá az idesorolható hoz- zátartozói ellátásokat finanszírozza. A folyósító szerv a nyugdíjbiztosítás szervezete. A kiadás 1994-ben (az I. és II. rokkantsági csoporttal együtt) 57.7 Mrd Ft volt, melynek évi teljesítése Mrd Ft. A nagyarányú növekedést okozó főbb tényezők: a nyugdíjak kiszámításának alapját jelentő átlagkeresetek és az infláció növekedése. A korhatár alatti nyug- ellátások évenkénti emelése az öregségi nyugdíjemeléssel azonos törvényi szabályozás alapján történik. A kiadások emelkedése szempontjából az egyik leg- 3 Jelentés a külön keretes gyógyszer támogatási rendszer működésének vizsgálatáról 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jelentősebb törvényi változás volt a nyugdíj-korhatár emelése tól az 1998 és a év kivételével minden évben módosították az eredeti előirányzatot (1999-ben csökkentették, a többi évben növelték). A teljesítés az év kivételével minden évben meghaladta a módosított finanszírozási keretet. A megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról szóló 75/1997. (VII. 18.) OGY. határo- zat előírásainak eleget téve az OEP a rokkantosítási eljárási rend korszerűsítésének tervét elkészítette. Az előrelépés feltétele a foglalkoztatási rehabilitáció speciális intézményrendszerének kiépítése és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatási eszközök megteremtése. Ezen a téren a határozat ellenére az elmúlt évek során érdemi kezdeményezés nem történt. Az egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szakterület kormányzati intézményrendszerében bekövetkezett változások is késleltették a megvalósítást. A pénzbeni ellátások legjelentősebb eleme a táppénz. A bruttó átlagkeresetek változása, az egyéni egészségbiztosítási járulék felső határának eltörlése együttesen a táppénz kiadások növekedéséhez vezettek. Az időszakra jellemző volt, hogy a naturális mutatók alakulása eltekintve a passzív jogon igénybevett táppénzes napok számától a táppénz kiadás emelkedését mérsékelte. Az OEP ügykörében a kiadások mérséklésére a leghatásosabb eszközt a kereső- képtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet kiadása, illetve az OEP-nél arra bevezetett gyakorlat eredményei, a fokozott táppénz ellenőrzések jelentették től a Kormányrendeletnek megfelelően az elbíráló orvosok kötelesek heti táppénzes jelentést tenni. A számítástechnikai eszközökkel történő adatszolgáltatás bevezetése után, a heti jelentésekből kialakított adatbázisra alapozva az OEP egy országos monitor rendszert, az úgynevezett Keresőképtelenségi Monitor Rendszert (KMR) alakított ki. A vizsgált időszak következetesen végig vitt reformlépése a teljesítményelvű finanszírozás ben, a háziorvosi ellátásban, II. félévtől a szakellá- tásban valósult meg a finanszírozás átalakítása, a bázis finanszírozás helyére a teljesítményelvű finanszírozás lépett. A reformmal kapcsolatos a finanszírozási feladaton túlmutató várakozások csak részben teljesültek. Az ÁSZ korábbi jelentésében már megállapította, hogy a finanszírozási rendszer nem fogadta be a jogszabályi kötelezettségekből adódó többletterheket. Nem vette figyelembe az egészségügyi intézmények működését terhelő, átlagot meghaladó árindex-változásokat, nem oldotta meg a bérpolitikai intézkedések intézményenkénti beépítését a finanszírozásba 4. A finanszírozási reform egyik célja volt, hogy az egészségügyi intézmények között teljesítményeik alapján differenciáljon, olyan forrás allokációt valósítson meg, amely a jobban teljesítőket többletbevételhez juttatja a zárt előirányzaton belül a lemaradók terhére. A bázis-finanszírozás folyamán kialakult eltérő pénzügyi pozíciók drasztikus átrendeződésének megakadályozása viszont a 4 Jelentés az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak, egyetemi klinikák gazdálkodásának ellenőrzéséről Összegző megállapítások 19. oldal 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zökkenőmentes átmenet követelménye volt. A vállalt kompromisszumok (saját alapdíjak, fokozatos bevezetés) csökkentették az új finanszírozási rend hatékonyságát az intézmények szelektálásában, ezért 1995-től célzott kapacitáscsökkentő intézkedésekre került sor. Ezek a megyei szinten lebonyolított alkuk már más rendező-elvek alapján történtek. Az évi LXIII. tv. végrehajtása során tett intézkedésekkel együtt a fekvőbeteg ellátás un. szerződött ágyszáma mintegy rel csökkent. Miután a finanszírozás nem ágyszám alapján történik, és a teljesítményeket az ágyszám csökkentés országosan nem befolyásolta, az intézkedéseknek kiadáscsökkentő hatása nem volt. A jogszabályok az egészségügyi tárca vezetőjének (később a pénzügyminiszterrel együttesen) jogot adtak a külön törvényben meghatározott normán felüli kapacitások befogadására. A befogadáso k miatti teljesítmény-növekedés költ- ségvetési fedezetét nem mindig, vagy csak késedelmesen biztosították. Az E. Alap kezelője, az OEP a társadalombiztosítás (külső és belső) irányításának változásai mellett az egészségbiztosítási rendszer működtetését, az ellátások megállapítását és folyósítását megfelelően ellátta. Az önkormányzati igazgatás időszaka alatt valósult meg az igazgatási apparátus és az Alapok szétválasztása. Az egészségbiztosítás területén kialakultak az egészségbiztosító és a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények új típusú finanszírozási kapcsolatai, az ehhez tartozó szerződéskötési, elszámolási, adatszolgáltatási rendszerek legfontosabb elemei. A társadalombiztosítás júliusától bekövetkező állami irányítás alá helyezését követően az egészségbiztosítás területén központosítási folyamat indult el. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a változások nem kellően átgondoltan, megfelelő előkészítés nélkül zajlottak. A MEP-ek önálló jogi személyiségének megszüntetése, a területi osztályoknak a regionálisan megszervezett szakfőosztályokhoz szervezése, majd ennek megszüntetése és a főigazgatói fő- irányítást szolgál- koordinátori/koordinátori rendszer bevezetése a centralizált ta. A szakfeladatok egységesítése, az országosan egységes eljárás biztosítása nem indokolta az irányítás megvalósított mértékű központosítását. A MEP-ek január 1-től önállóan gazdálkodó részjogkörrel rendelkező társadalombiztosítási költségvetési szervek. A központosítás enyhítésére azonban a helyszíni vizsgálat lezárásáig nem került sor. Az OEP felhalmozási kiadásain belül jelentős összegű volt az informatikai kiadás, ahogy az előirányzat maradvány nagyobbik részét is az elhúzódó informatikai fejlesztések alkották. Az informatika területén a vizsgált időszak alatt az OEP jellemzően nem rendelkezett a felső vezetés által elfogadott hosszú távú, megfelelő részletezettségű feladattervvel, ezáltal nem volt biztosítva a vezetés által támogatott tervszerű és következetes végrehajtás. A tervszerű végrehajtás hiányát mutatja a fejlesztési feladatok végrehajtására tervezett pénzügyi keretek felhasználásának módja, illetve a teljes ellenőrzött időszakra jellemző indokolatlanul magas maradványösszeg. Ennek eredményei az elhúzódó, esetenként indokolatlanul félbeszakított fejlesztések, melyek hasznosulása a vizsgált időszak végén sem biztosított, a több százmillió forintos beruházások ellenére. A végrehajtáshoz a megfelelő humán erőforrás biztosítása sem történt meg. 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az OEP az ÁSZ ajánlásának 5 megfelelően szervezeti szinten elkülönítette a fejlesztési és üzemeltetési tevékenységet (aminek helyességét a gyakorlat igazolta), de nem alakították ki a stabil, hosszú távra is érvényes szervezeti struktúrát, a megfelelő irányításhoz szükséges hatásköröket és jogköröket. Az OEP által gyűjtött és tárolt adatvagyon mind volumenében, mind tartalmában komoly biztonsági feladatok megoldását igényli, mind az adattartalom helyességének, hitelességének, mind azok biztonságos tárolásának, szabályozott hozzáférésének vonatkozásában. Az adatbeviteli folyamatok hitelességét garantáló ügyviteli környezet kialakítása nem valósult meg teljes körűen, az adatok utólagos manipulálását kizáró, illetve feltáró szabályozási környezet nem került kialakításra annak ellenére, hogy a technikai feltételek jellemzően biztosítottak. Az alapnyilvántartások hitelességéhez szükséges adatgazdák kijelölése, felhasználói oldalról, nem történt meg. Az ellenőrzött időszakban az OEP nagy lépést tett előre egy integrált informatikai környezet és alkalmazói rendszerek kialakítása terén, ugyanakkor a következetlen végrehajtás rendkívül lelassította a megvalósítás folyamatát. A működési kiadásnak nagyságrendileg nem jelentős területe a megbízással foglalkoztatottak finanszírozása. A vizsgált időszak végén átfogóan szabályozták a szellemi tevékenységhez kapcsolódó megbízások szakmai teljesítésének, minőségi átvételének módját, a kötelezettségvállalások és teljesítések dokumentálását. Az OEP a törvényi szabályozásnak megfelelően látta el a szak- és pénzügyi ellenőrzési feladatokat, de a rendelkezésre álló informatikai ellenőrzési rendszereket nem alkalmazták teljes körűen, az ellenőrzések tapasztalatait csak részben hasznosították. Mind az önkormányzati, mind az állami irányítás alatt az egészségbiztosítás pénzügyi helyzete romlott, a kintlévőségek növekedtek, az ellátás színvonala nem javult, és bár ez közvetlen kapcsolatba nem hozható az egészségbiztosítás működésével nem javult a magyar lakosság egészségi állapota sem. Az egészségbiztosítás irányítási rendszere önmagában nincs hatással az E. Alap pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának, sem rövid, sem hosszú távú egyensúlyára. Az egészségbiztosítás olyan nagy rendszer mind pénzügyileg, mind az érintett személyek számát, mind a feladatait tekintve, és ezek következtében társadalmi hatásában is, hogy működésének és működtetésének megváltoztatása hosszú távra kialakított koncepció alapján hozott, hosszabb idő alatt megvalósuló döntéseket igényel. 5 Jelentés a Társadalombiztosítás informatikai rendszerei működésének ellenőrzéséről (1999. főbb megállapítások és következtetések 6. pontja 19. oldal, és a részletes megállapítások 3.2. pontja 28. oldal 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1. Értékelje a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban foglaltak megvalósulását. 2. Dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé az egészségbiztosítás átalakításának hosszú távú koncepcióját. 3. Határozza meg az E. Alap bevételeinek és kiadásainak összhangja megteremtése érdekében azon szolgáltatások körét, amelyeket a biztosított a befizetett járulék elle- nében kaphat, illetve azt, hogy milyen feltételek mellett juthat hozzá a járulékkal nem fedezett ellátásokhoz. a pénzügyminiszternek: Intézkedjen felügyeleti hatáskörében, hogy az APEH biztosítsa a ténylegesen befizetett egészségbiztosítási járulékok egyéni és munkáltatói járulékra történő megbontá- és az OEP részére történő megfelelő sát adatszolgáltatást. az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: Vizsgálja felül szakmailag a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz támogatások előirányzatának zárt jellegét és tegyen javaslatot annak átalakítására. az OEP főigazgatójának: 1. Határozza meg a szervezeti átvilágítás tapasztalatainak hasznosításával az ésszerű szervezeti, irányítási célokat, a személyi feltételeket, a kapcsolódó gazdasági, pénzügyi feladatokat. 2. Aktualizálja évente az informatikai stratégiát, értékelje annak végrehajtását, a fejlesz- meg az informatikai biztonság feltételeit, megfelelő szabá- téseknél vegye figyelembe az igazgatási szervek sajátosságait, a felhasználói szakterületek felelős részvétele mellett biztosítsa az egyes rendszerek egységes fejlesztését, átjárhatóságát; teremtse lyozással, ellenőrzéssel, oktatással. 3. Javítsa a szak- és pénzügyi ellenőrzések eredményei felhasználásának hatékonyságát. 14

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP FELÜGYELETE, IRÁNYÍTÁSA 1.1. Az egészségbiztosítási rendszer alapvető feladatai Az Alkotmány rendelkezései szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legteljesebb testi és lelki egészséghez, továbbá a magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, rokkantság, betegség, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az egészségbiztosítás feladata az, hogy Alkotmányban megfogalmazott jogok alapján a törvényekben meghatározott ellátásokat biztosítsa a jogosultak számára. Az egészségbiztosításnak ez a feladata független attól, hogy az ellátások állampolgári jogon vagy kötelező biztosításon alapulnak, független továbbá a társadalombiztosítás pillanatnyi pénzügyi helyzetétől és az irányítás aktuális módjától is ben került sor a társadalombiztosítás egészének újraszabályozására, ezen belül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény megalkotására. Az új szabályozás megőrizte azt az alapelvet, hogy az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait tekintve minden magyar állampolgár vagy az országos kockázatközösség vagy saját befizetése révén - jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás keretében nyújtandó egészségügyi szolgáltatásokra Az Egészségbiztosítási Alap felügyeletének, irányításának változásai A társadalombiztosítás átalakításának alapvető célja a pénzügyi egyensúly megtartása mellett a szolgáltatások minőségének megőrzése. A 80-as évek végén megkezdődött társadalombiztosítási reform a megoldást az állami költségvetéstől leválasztott önálló társadalombiztosítási alap létrehozásában látta, mely - állami garancia mellett - hosszabb távon, járulékfedezeti elven működik, és tőkeként működtethető tartalékalappal rendelkezik. Az ilyen társadalombiztosítási alap irányításához a járulékfizetőkből álló önkormányzat létrehozását ítélték megfelelőnek. Az önálló társadalombiztosítás kialakításának első lépése volt, hogy az évi XXI. törvény január 1-jével létrehozta az állami költségvetéstől független Társadalombiztosítási Alapot (Alap), melynek kezelőjeként az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot (OTF) jelölte meg. 15

19 A rendszerváltást követően megszületett a társadalombiztosítási reformfolyamat egyetlen, máig hatályos, az Országgyűlés által nagy többséggel megszavazott dokumentuma a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat. A Határozat helyzetértékelése szerint a társadalombiztosítási rendszer korszerűsítése társadalompolitikai és gazdasági szempontból is halaszthatatlan. A Határozat a társadalombiztosítás átalakításához csak a legfontosabb alapelveket rögzítette, továbbá meghatározta az egyes biztosítási ágakba sorolandó ellátásokat is. A Határozat konkrétan nem foglalkozott a társadalombiztosítási önkormányzat kérdésével, csak a mielőbbi törvényi szabályozást igényelte. A változtatásoknak sem a részletes szakmai, sem pénzügyi-gazdasági koncepciója nem készült el, viszont felerősödött a szervezeti átalakítás igénye. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló évi LXXXIV. törvényt (Öit.) az Országgyűlés decemberében fogadta el. A törvény megalkotása és elfogadása idején (és még az önkormányzatok működése időszakában is, január 1-jéig) a társadalombiztosítási jogviszonyokat a társadalombiztosításról szóló évi II. törvény szabályozta, amelynek áttekinthetőségét, közérthetőségét a módosítások tömege szinte lehetetlenné tette és alapvetően nem volt alkalmas a biztosítási elvű működés megteremtésére. Az erre alapozott törvényi szabályozás hiányosságokat, ellentmondásokat tartalmazott, amely az önkormányzatok működése alatt zavarokat okozott. Az önkormányzatok jogköre a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában való közreműködés, az önálló gazdálkodás, a tulajdonosi jogok gyakorlása, saját szervezetük kialakítása volt, ideértve az igazgatási szervezet meghatározását és irányítását. Az önkormányzatok közgyűlése e jogkörök gyakorlásához törvénykezdeményezési, véleményezési és - a kormányrendeletek megalkotásában - egyetértési jogot gyakorolt. A felsorolt jogok tényleges gyakorlásának szabályozása azonban hiányos volt, vagy elmaradt. Nem rögzítették például, hogy az önkormányzatok javaslata, véleménye vagy egyetértése hogyan illeszkedik a jogalkotás folyamatába, hiányzott a miniszteri rendeletekkel kapcsolatos jogköre. Az önkormányzatok igazgatási szervezetalakítási joga is korlátozott volt. A Kormány közvetlenül az önkormányzatok alakuló közgyűlését megelőzően rendelkezett az igazgatási szervezet átalakításáról, biztosítási ágankénti szétválasztásáról. A vagyonjuttatás és - gazdálkodás önálló törvényi szabályozása az önkormányzati irányítás tartama alatt nem született meg. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EBÖ) működésének első ciklusában (1993. június 18.-ától június 16.-áig) szabályozatlan volt a vagyon átadása, kezelése és az Elnökség vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat is gyakorolt, amely kizárólag közgyűlési hatáskör volt. A kormányzati szervekkel való együttműködés akadozott. Az évi társadalombiztosítási költségvetés előkészítésekor több hónapos egyeztetés után sem sikerült az önkormányzatok és a Kormányzat között egyetértésre jutni. Ez végül oda vezetett, hogy a társadalombiztosítás költségvetésének 16

20 megalkotására csak az évben került sor, és átmeneti szabályozást kellett életbe léptetni. A folyamatosan jelentkező problémák az Öit. rendszeres módosítását vonták maguk után, amelyek pontosításokat és az önkormányzati jogok fokozatos szűkítését jelentették. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XLVIII. törvénnyel került sor átfogó módosításra, közvetlenül az önkormányzati irányítás második ciklusát megelőzően. A változtatások lényege: a Közgyűlés szerepének növelése, összefüggésben az Elnökség intézményének megszüntetésével; a hivatal irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörök pontosítása; az EBÖ és a Kormány eljárásának szabályozása a jogalkotás során. A Felügyelő Bizottság 9 tagjából hármat a munkavállalói, hármat a munkaadói szervezetek delegáltak, 3 főt pedig a Kormány jelölt ki, ügyrendjét az Országgyűlés hagyta jóvá. A kormányzati állami felügyeleti jogkör kibővült. A törvény a munkavállalók képviselőinél is a delegálást tette lehetővé, melyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, és egyes rendelkezéseit úgy semmisítette meg, hogy legkésőbb január 1.-ig új alkotmányos szabályokat kell kidolgozni. A második önkormányzati ciklusban (1997. augusztus 18-ától július 23- áig) a korábban jelentkező együttműködési problémák változatlanul fennmaradtak, a konfliktusok és a feszültségek állandósultak. A Közgyűlés 1997-ben 9, 1998-ban 7 ülést tartott. Hozott határozataiban (177) a Közgyűlés, döntő mértékben a szervezeti kérdésekkel foglalkozott (65), ideértve a napirendet elfogadó, ügyrendi, vagy egyéb technikai jellegű döntéseket is. Ezt követték a vagyoni kérdések (63), helyzetértékelésről, stratégiai kérdésekről, programokról 15 határozat szól. A Közgyűlés munkájának egyik súlypontjává kétségtelenül a vagyoni kérdések tárgyalása vált. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásának időszaka úgy értékelhető, hogy a kiérlelt szakmai koncepciók nélküli, a társadalmi, gazdasági viszonyokat nem kellően figyelembe vevő, a jogi szabályozás teljességét és harmóniáját nélkülöző intézkedések nem lehettek sikeresek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntette, az Alapokat és a társadalombiztosítás szerveit állami felügyelet alá vonta. Az intézkedést a törvényhozó az Alkotmánybíróság határozatával ( a társadalombiztosítási önkormányzatok nem rendelkeznek a közhatalmi feladataik ellátásához szükséges alkotmányos legitimációval ) és azzal indokolta, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok működése nem váltotta be a felállításukhoz fűzött reményeket. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatása nem váltotta be, mert nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Tényleges befolyása az egészségbiztosítási jogviszonyokra, a bevételekre és kiadásokra nem volt. A jogi szabályozás hiányosságai miatt a kormányzattal való kapcsolata nem volt megfelelő. Az önálló gazdálkodáshoz szükséges vagyon átadására nem került sor. A nyilvánosság előtt megjelenő vitatható döntései következtében a kezdeti bizalom is megrendülni látszott. 17

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

9928 Jelentés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Összefoglaló és javaslatok (1. sz.

9928 Jelentés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Összefoglaló és javaslatok (1. sz. 9928 Jelentés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Összefoglaló és javaslatok (1. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló megállapítások Javaslatok

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A főösszegek

ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A főösszegek 2008. ÉVI. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. -ában foglaltak alapján

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

2. A magyar társadalombiztosítás története

2. A magyar társadalombiztosítás története 2. A magyar társadalombiztosítás története Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakítása több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

2013. évi. törvény. I. Fejezet A 2012. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

2013. évi. törvény. I. Fejezet A 2012. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 2013. évi. törvény a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc.

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc. Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel., fax: 88/513-525; www.szoc.hu; e-mail: polgarmester@szoc.hu 3. napirendi pont Ügyiratszám: 16-65/2015. Előterjesztő: Németh

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága 2004. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálata

A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága 2004. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálata A Magyar Akkreditációs Bizottság Titkársága 2004. évi költségvetési beszámolójának felülvizsgálata 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának a címe: Magyar

Részletesebben

Min keresztül? ÁLLAMHÁZTARTÁS. Áht. ALAPELVEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA 2015.02.25. Államháztartáson keresztül

Min keresztül? ÁLLAMHÁZTARTÁS. Áht. ALAPELVEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA 2015.02.25. Államháztartáson keresztül Min keresztül? GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA Államháztartáson keresztül Adók Járulékok Ktgvetési támogatások pályázatok DR SZALAI ERZSÉBET 2015.II.1. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015.II.1.

Részletesebben

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Község Önkormányzata Képviselőtestületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Községi Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő - testülethez - Mátészalka Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő - testülethez - Mátészalka Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosításáról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 4700. Mátészalka, Hősök tere 9. Tel.: 501-358. Fax.: 501-360. Száma: 169-24/2008. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő - testülethez - Mátészalka Város Önkormányzata

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alt] T'^fóhI ^OQ9. Polgármestere -j-*y- / ^, «; ^ Budapest,,

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alt] T'^fóhI ^OQ9. Polgármestere -j-*y- / ^, «; ^ Budapest,, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alt] T'^fóhI ^OQ9. Polgármestere -j-*y- / ^, «; ^ Budapest,, Tárgy: Jelentés

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. A költségvetés részletezése

1. A rendelet hatálya. 2. A költségvetés részletezése Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 324809 1091 03 02/01 264967 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2012......

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről 1 Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 27-én tartandó ülésének 1. számú A 2014. évi költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés megtárgyalása

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-ei soros ülésére 3.napirend: Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat 2013. I. félévi beszámolója Tárgykört

Részletesebben

Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója

Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója 1 Csepreg város 2006. I. félévi költségvetési beszámolója Az önkormányzati feladatellátás általános értékelése Csepreg Város Önkormányzata 2006. I. félévben is ellátta az önkormányzatokról szóló törvényben

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT. I. Szervezeti, személyzeti adatok ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás 4. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának 2014. november 24-i ülésére Tárgy: Lajosmizsei Közfeladat-ellátó

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 53-73/2011.ikt.sz. 6. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a HARMÓNIA Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I.

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I. Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Somlójenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről Kisoroszi Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése,az

Részletesebben

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet

Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások. Forgó Györgyné. 5. fejezet Az egészségkárosodottaknak nyújtott szociális támogatások Forgó Györgyné 5. fejezet A nyugdíj- és nyugdíjszerû ellátások és a fogyatékossági támogatás mellett az egészségkárosodottak számára számos egyéb

Részletesebben

2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe

2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe 2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Költségvetési szerv megnevezése:

Részletesebben

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel.

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus

Részletesebben

Bojt Község Önkormányzat 3.

Bojt Község Önkormányzat 3. Bojt Község Önkormányzat 3. P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Előkészítő: Tiszó Sándorné irodavezető Pénzügyi Iroda ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat 2008. évi költségvetésének III. negyedévi végrehajtásáról

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. (Segédanyag) PEST MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZET 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (Segédanyag) 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 7. TEL./FAX: 06 1 318-6806, 317-6436 A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv. hatályba lépésével

Részletesebben

. számú előterjesztés. a társulás 2014. évi költségvetésének elfogadása

. számú előterjesztés. a társulás 2014. évi költségvetésének elfogadása . számú előterjesztés A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges, az előterjesztés nyilvános ülésen tárgyalható!! a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. január 31-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. január 31-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 233-2/2007. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2007. január 31-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Sényő

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.19.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

1. számú melléklet INTÉZKEDÉSI TERV

1. számú melléklet INTÉZKEDÉSI TERV Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról.

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Előkészítette: Molnárné Dr. Papp Judit kirendeltség-vezető Előterjesztő: Molnárné Dr. Papp

Részletesebben

CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 4/2014./III.04./ számú önkormányzati rendelete. a 2014. évi költségvetésről

CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 4/2014./III.04./ számú önkormányzati rendelete. a 2014. évi költségvetésről CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/2014./III.04./ számú önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetésről Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2)

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-12/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK..../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről. 1. A rendelet hatálya

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK..../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről. 1. A rendelet hatálya TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK.../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23 (1) bekezdésében

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! TÁPIÓGYÖRGYE KÖZSÉG POLGÁRMESETRÉTŐL E l ő t e r j e s z t é s Tápiógyörgye Községi Önkormányzat Képviselő-Testület 2013. április 29-án tartandó nyílt ülésére 5. Napirendi pont: Tárgy: a 2013. évi pénzügyi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok (1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez) ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. SZEPTEMBER 17I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 3517/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Pályázat benyújtása helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó

Részletesebben

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás:

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás: 10. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről XVI. Kerületi örmény önkormányzat" című jelentéshez A jegyzőnek

Részletesebben

1.NAPIREND Ügyiratszám 2/162-1/2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. február 10. -i nyilvános ülésére. Bedő Lajos Sándor polgármester

1.NAPIREND Ügyiratszám 2/162-1/2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. február 10. -i nyilvános ülésére. Bedő Lajos Sándor polgármester 1.NAPIREND Ügyiratszám 2/162-1/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. február 10. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Zalahaláp Települési Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

5/2014.(IV.29.) önkormányzati rendelet. a 2013.évi zárszámadásról 1..

5/2014.(IV.29.) önkormányzati rendelet. a 2013.évi zárszámadásról 1.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2014.(IV.29.) önkormányzati rendelet a 2013.évi zárszámadásról Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében kapott

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2015 PMINFO - II. negyedév

2015 PMINFO - II. negyedév A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv:.................. számjel 417930 1254 17 0415 841105 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 7136 Fácánkert

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Képviselő-testületének

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Képviselő-testületének KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Újrónafő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló -

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

1. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 111/2015

1. napirend ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP. E-szám: 111/2015 ELŐTERJESZTÉS KÍSÉRŐ LAP E-szám: 111/2015 Tárgy: Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 1/2015. (II.24.) önkormányzati rendeletének 2. sz. módosítása Előterjesztő neve: Kiszelné Mohos Katalin

Részletesebben

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA...

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

KIVONAT. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből:

KIVONAT. Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből: Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. KIVONAT Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának 2011. június 22-i ülésének jegyzőkönyvéből: 24/2011. (VI. 22.) Ceglédi Többcélú

Részletesebben

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről TÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésében

Részletesebben

2014. évi LXIII. törvény. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról

2014. évi LXIII. törvény. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról 2014. évi LXIII. törvény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 2458-2/2006. TERVEZET M i n i s z t e r i r e n d e l e t a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének,

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2013. szeptember 11-i ülésére

Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2013. szeptember 11-i ülésére 1 Elterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 213. szeptember 11-i ülésére Tisztelt Képviselők! A Vaszari Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) 213. évi költségvetésének készítésekor

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /... (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában

Részletesebben

c) dologi kiadások 155 667 000 Ft, d) egyéb működési célú kiadások 3 500 000 Ft e) engedélyezett létszámkerete 92 fő.

c) dologi kiadások 155 667 000 Ft, d) egyéb működési célú kiadások 3 500 000 Ft e) engedélyezett létszámkerete 92 fő. BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (II.26.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL 1 Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

- 2 - Bevételek. 3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások

- 2 - Bevételek. 3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások - 2 - Az Egészségbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 1 721 239,9 millió forint, kiadási főösszege 1 755 660,1 millió forint, a költségvetés egyenlege -34 420,2 millió

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat 3. számú napirendi pont Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat Összefoglaló Az államháztartási törvényjavaslatról T/5069. számú Benyújtó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter A törvényjavaslat

Részletesebben