MULTIMÉDIA OKTATÁSA PROJEKTMÓDSZERREL

Átírás

1 MULTIMÉDIA OKTATÁSA PROJEKTMÓDSZERREL TEACHING MULTIMEDIA IN PROJECT PEDAGOGY Dékány Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Bevezetés Projektmódszer. Mit is jelent? Hogyan és mire használható? Mennyire használható napjaink iskolai oktatásában? Fontos a multimédia oktatása? Mit tanuljanak meg a gyerekek ebből a hatalmas témakörből? Mindezen kérdésekre szeretném, ha előadásom kimerítő választ adna. Mindenkinek már fiatalkorában fel kell készülnie az életre: meg kell tanulnia megismerni dolgokat, dolgozni, hatni a környezetére, együtt élni a többi emberrel egyszóval meg kell tanulnia élni. Senkinek se könnyű ez: a szülők a tanároktól, a tanárok a szülőktől várják el, hogy alapot nyújtson a gyerekeknek. Minden egyes tanulónak különböző a fejlettségi szintje, eltérőek a lelki és testi szükségletei, melyek az életkorral eltérően változnak. [1] Mindezeket megvalósítani segít a projektmódszer, mely egyfajta alternatíva akar lenni a hagyományos iskolai oktatásban: kiút a sokszor elavult módszerek és a tantárgyak elszigeteltségének csapdájából. Kiegészítőként, mint sem helyettesítőként lehetne alkalmazni az iskolai munkában, a képességfejlesztésben, a nevelésben. A felnövekvő generációknak már természetes, hogy ismerik a számítógép működését, tudják használni tanulmányaik során. Így aztán alapvető fontosságú megtanítani nekik, hogyan tudják a különböző multimédiás alkalmazásokat saját hasznukra fordítani. Előnyei talán már magukért beszélnek [2]: - Több érzékszervre gyakorol együttes hatást. - Az önálló ismeretszerzés felé vezet. - A tanórán való differenciálást is segíti. - Interaktív tanulási folyamat alakul ki. - Önmagában is élményt jelent a tanulóknak. Sokan sokféle módszert próbáltak ki annak reményében, hogy a természettudományos tantárgyakat újszerűen taníthassák, így a multimédiát is, amely az informatika egy nagy ága. Hiszen a képekről, a hangokról, a videókról és sok ehhez hasonló alkalmazási formákról rengeteg könyv jelent meg, mégis oly kevesen használják mindennapi életükben. Sajnos a természettudományi nevelés nem tartozik a projektmódszer használatának élvonalába. A szokásos pedadógiai módszerek, mint a frontális munka vagy a tanári magyarázat elég nagy százalékban fordul elő az órákon. Lehet ezt másképpen is csinálni! - 1 -

2 Így nincs más hátra, mint belemélyedni a multimédia és a projekt oktatás ötvözésébe, kezdve azzal, hogy megismerjük a projektmódszer jellemzőit, példáit és felhasználási lehetőségeit, valamint a multimédia segítségével megismerhetjük a folyamatot, hogyan szervezhető az oktatás, kitekintésként a tantárgyköziség megvalósításához. 1. Fejezet Sokan, sokféle képpen próbálták magyarázni magának a módszernek a fogalmát. Néhány ismertebb név ezek közül: Dewey, Kilpatrick, Frey. Leginkább a jellemzőivel, fontosabb részeivel lehet jól azonosítani. A neveléstörténet a projektmódszer születési helyeként a Chichagói Egyetemet és az egyetem Kísérleti Iskoláját (1896) nevezi meg. Hazánkban Tessedik Sámuel volt az első, aki pedagógiai elképzeléseiben a gyermeket, az elsajátítandó anyagot és az azt közvetítő tanítót egymástól elválaszthatatlan egységként értelmezte. Majd Nemesné Müller Mária Családi Iskolája következett, majd Gáspár László a szentlőrinci iskolakísérleteket már ezek alapján követte figyelemmel. [1] Számomra a következő leírás híven tükrözi minden egyes jellemzőjét a projektmódszernek, amely lépésenként mutatja be a munkafolyamatot [1]: - Nyelvi alapozás és más műveltségterületekhez tartozó ismeretek és készségek felismerése - Pedagógus döntése, hogy mikor optimális a projektmunkát beiktatni az oktatási folyamatba - Át és bevezető gyakorlatok - Projektmunka kezdeményezése, feladatmeghatározás tárgyalásos alapon - Adott téma, elkészítendő termék megvalósulási formájának megtárgyalása - Projektmunka céljainak meghatározása - Csoportok alakítása - Tervezőmunka a csoportokban - Pedagógus tanácsadói szerepe - Adatok infromációk, forrás és felhasználható anyagok gyűjtése - Csoporton belüli megbeszélés, pedagódus tanácsai, terv módosítása, véglegesítése - Projekt elkészítése - Termék bemutatása - Visszacsatolás, értékelés 1.1 A projektmódszer pedagógia lényege és a projekttervezés általános szempontjai Minden gyerrmek egy megoldandó problémával találja szemben magát, melyet néhány társával közösen kell megoldania ez a lényege a projektoktatásnak Itt játszik fontos szerepet a kommunikáció, az együttműködés és a feladatmegosztás. Komplex problémát tudással, felkészültséggel és gyakorlattal lehet kellőképpen hatékonyan megoldani. A tnár segítőként vesz részt a csoport munkájában. [3] Fontos, hogy kellőképpen definiálva legyen a projekt témája, határideje, benyújtási formája. A tanárnak képesnek kell lennie egyfajta minősítésre, amely alkalmas mind a diák, mind az iskola felé a teljesítmény mérésére. Ennek még nem sok múltja van, de egy példát bemutatok a megvalósíthatóságára

3 Nem könnyű értékelni egy színházi darabot, egy festményt, vagy akár egy kis házat, amit a csoport mondjuk technika órán készített el. Konvenciók vannak a minősítésre, értékelésre, vizsgáztatásra, amelyek történelmünk folyamán alakultak ki. A Magyar Nemzeti Alaptanterv Művészetek műveltségterülete és annak Vizulális Kultúra fejezetében találhatunk példát arra vonatkozóan, hogy hogyan valósítható meg egy művészeti projekt vizsgaként, kikerülve ennek időbeli korlátozottságát, elméletiségét. [4] Hasonlít ez a pedagógia projektekre abban, hogy a témát amely választható - a tanulók sajátosságaihoz igazítják, csak részben meghatározott a technika a kivitelezéshez, hosszú, tervszerű munkát követel meg, amelynek alapja a szélés kutatómunkák sora. Ennek a projektnek az értékelését zsűrizéssel oldották meg a következő szempontok alapján: - Választott téma felismerhetősége - Tervezőmunka, diák szándékainak felismerhetősége - Választott művészi kifejezésmód eredetisége - Különleges képi hatások - Többféle vizuális kifejezőeszköz használata - Technikai tudás, ábrázolóképesség - Témaorientáltság Ehhez nem könnyű zsűrít, értékelőket találni. Az ő kiképzésük még nem megoldott, ahogy még jónéhány kérdés is nyitva van. Mint például az értékelés nem veszti-e el a jelentőségét, az elfogultság, lehet-e az eredményeket számszerűsíteni, ezek alapján elemezni. A jövőben hogyan képzelhető el ez a fajta vizsgáztatás? A bírálóknak meg kell tanulniuk a tervezés lépéseinek értékelését, több szempontot egyszerre vizsgálni, részletekbe menően elemezni a látottakat/hallotakat. [4] 1.2 A projektpedagógia elmélete és gyakorlata Az elmélet sok területet ötvöz egy komplex egységbe: neveléselméleti, didaktikai, filozófiai, neveléstörténeti elemei mind-mind hatékonyabbá teszi alkalmazhatóságát az iskolások körében. Lehetőséget ad a szelektivitásra: túlkínálat lép fel a tanulóknál az egyes témaköröket illetően, előismereteikkel és tapasztalataikkal ötvözve választhatnak projekttémát, de ez nem jelent szelektív tanulást, hiszen a csoportokon belül, közös bemutatókon egymásra hatnak a munkák. [1] Így csökken a terhelés, ami alapvetően nem mennyiségi amortizálódás. A Nemzeti Alaptanterv nem helyez korlátokat a módszer használata elé, így ismerjük meg és lehetőségeinkhez mérten próbáljuk ki, alkalmazzuk a projektpedagógia elemeit Csoportban végzett tevékenység, megváltozott pedagógusszerep Legtöbbször 3-4 fős csoportokban érdemes gondolkodni, bár ismertek egyéni projektek (pl. szakdolgozat, vizsgamunka). A tervezés, kutatás, kivitelezés fázisaiban az együttműködés, a kommunikáció fontos, míg a projekt bemutatásakor az egymáshoz való alkalmazkodás dominál. Fontos, hogy a pedagógus a lehetőséget megteremtve a diákokra hagyja a projekt kidolgozásának további lépéseit, esetenként iránytva, segítve őket. A tanár inkább tagja lesz a csoportnak, mint vezetője. Előnyök számára is jelentkeznek: nő a szakmai és általános ismerete (a tantárgyköziség itt fontos szerepet játszik), diákokkal való kapcsolata javul, csökken a tanítási monotonítás, színesebb a nevelés, oktatás folyamata

4 1.2.2 Projektoktatás típusai [1] Jellege szerint: - Folyamatorientált: szakaszról szakaszra folyik a megoldás - Eredményorientált: termék létrehozása Irányultság szerint: - Fókuszált: a projekt kimenetele a pedagógus számára részben vagy egészben előre látható - Kontextusvezérelt: problémahelyezt nyílt kimenetelű Időtartam szerint: - Kisprojekt: 2-6 tanóra (pl. szituációs játékok) - Közepes projekt: 1-2 nap, maximum egy hét (leggyakrabb megvalósítási mód: pl. témahetek) - Nagyprojekt: minimum egy hét (pl. verseny) Témaválasztás módja szerint: - Pedagógusok adnak projekt-témákat, melyekből a tanulók választhatnak - Gyerekek alakítank csoportokat és úgy keresnek témát Témája szerint: - Tananyaghoz kapcsolódó - Tananyaghoz részben kapcsolódó - Tananyaghoz nem kapcsolódó Interdiszcimplinaritás alapján: - Szűk tartalmú: specifikus téma - Multidiszciplináris: több tantárgy ötvözésével jön létre Tanítási idő szerint: - Hagyományos órakeretek között - Epochális oktatás: egy adott időszakban csak a projektekkel foglalkoznak Produktum alapján: - Tárgy, modell, játék - Írásmű - Színpadi előadás - Kiállítás - Rendezvény (kirándulás) - Vita, tárgyalás vagy ezek kombináció A projekttevékenység folyamata 4 szakaszból építhető fel a projektkészítés folyamata. Fontos a sorrend, hiszen csakis folyamatban képzelhető el egy-egy projekt megvalósítása. 1. Tervezés 2. Szervezés 3. Kivitelezés 4. Ellenőrzés Célok megfogalmazása Személyi feltételek biztosítása Kivitelezés Visszacsatolás Feladatok meghatározása Tárgyi feltételek előteremtése Ismeretátadás, ismeretszerzés Új folyamat előkészítése - 4 -

5 1.3 Példák a projektek köréből Teljesség és részletekbe menő elemzés nélkül álljon itt a már itthon, ill. külföldön megvalósult projektekből egy csokorra való: - Enviromental care programja: vállalat politikája és a környezettel való kapcsolata [3] - Veszprém, Kék-Madár Program, Karácsony projekt (természet és társadalomismeret, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyalk komplex használata) [5] - Írás és olvasásprojektek: Nyelvi Tanműhely, Baja [6] - Pécsi Egyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar: angol beszédgyakorlatok, módszertan [7] - Tempus Közalapítvány: Megvalósult Projektek Pédatára 2. Fejezet Hagy hivatkozzam a Nemzeti Alaptantevre, mely a évfolyamosok informatika tantárgyában jeleníti meg a multimédiás dokumentumok sokféle típusát (hangok, képek, animációk, filmek, stb.), így egész széles körben kerül elő az iskolákban leginkább különböző programok használata van beépítve a tanrendbe, amik remekül illeszkedhetnek a projektoktatás témakörébe. Mindeki tudja, hogy mit jelent multimédiás eszközökkel dolgozni, ezért nem az a célom, hogy meghatározzam ennek a fogalomnak a pontos definicióját, hanem, hogy bemutassam, miként használható fel a mindennapok iskolai életében, melynek során a gyerekek megtanulják kihasználni ezen lehetőségeket és szinte észrevétlenül beépül tudásukba. 3. Fejezet Első fejezetben bemutattam a projektpedagógia felépítését, a következőben a multimédia használhatóságát és fontosságát. Most térnék ki e kettő sikeres ötvözésének lépéseire, lehetőségeire. Remek példa a Veszprémi Egyetem műszaki informatikus képzésében jelen lévő multimédia kurzus, melyet már 1991-től kezdve a projekt oktatás segítségével tartanak meg, melyek közt szerepel a 3D modellezés, HTML -és multimédia-programozás, JAVA. [8] Mivel nagyon sokrétű a világon meglévő tudományok halmaza, azokat nehéz komplex módon értelmezni és így sajnos külön-külön tantárgyanként tanítjuk az iskolákban. Sok lehetőség rejlik ezek összevont tanításában, melynek még a többi ország is csak úttörői. A multimédia különböző felhasználhatóságára vanegy magyarországi projekt a földrajz, biológia és számítástechnika komplex tanítására a 7. évfolyamban. A munka lépései: - anyaggyűjtés az internetről, könyvekből; - vázlatkészítés miről legyen szó a munkában, milyen sorrendben, milyen mélységben; - a megjelenési forma megtervezése; - a tervek véleményeztetése a szaktanárokkal; - az esetleges hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása; - PowerPoint-os bemutató elkészítése; - a munka véleményeztetése a szaktanárokkal; - az észrevételek figyelembe vevése és az esetleges javítások; - a végleges munka elküldése / / a szaktanároknak; - a munkák bemutatása a társak előtt

6 Összegzés Immáron mindenkiben kialakulhatott számos előnye és hátránya a projektrendszerű oktatásnak a hazai iskolákat illetően. Nem sok tanárral beszéltem eddig a megvalósíthatóságáról napjainkban, de ők egyöntetűen amellett voksoltak, hogy túlságosan szétzilálja a tantervet, nehéz kivitelezni, sokkal több idő (amiből persze mindig kevés van) -és energiaráforodítással jár mind a tanár, mind a gyerekek részéről, nem kiforrodt az értékelés. Nemzetközi gyakorlat igazolja, hogy az alsóbb iskolai tagozatokon eredményesebben lehet alkalmazni a projektpedagógiát. Egész előadásomban természetesen mellette szerettem volna érvelni és végezetül összeszedtem azokat a megjegyzendő előnyöket, mely alapján megpróbálok kedvet csinálni a magyar tanároknak a projektmódszer kipróbálásához: a gyermekek együttműködnek, vitakézségük, vélemények elfogadása fejlődik, a tanulás spontán módon mehet végbe, sokféle tanulási forma ( pl. utánzás, belátásos tanulás) ötvözésére van mód, a tantárgyköziség rejtett tartalékai újabb szint vihetnek a tanulás folyamatába. Sokféle példát hoztam a projektekre mind itthonról, mind külfölről, amik alapján nem nehéz egy-egy fajtát kipróbálni. Sok sikert hozzá. Irodalomjegyzék [1] Hegedűs Gábor, Szécsi Gábor, Mayer Ágnes, Zombori Béla : Projektpedagógia Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 2002 [2] Mészáros Tamásné: A Multimédia alapjainak tanítása 6-18 éves életkorban In: Országos Közoktatási Intézet (szerk.): Informatika az oktatásban, informatikaoktatás [3] Lükő István: A projektmószer elméleti és gyakorlati vonatkozásai In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer II. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 2003 [4] Kárpáti Andrea: A művészeti projekt, mint vizsgamódszer In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer I. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 1998 [5] Darabos Györgyi: projekt készítéséről kisiskolás korúaknak egy személyközpontú iskolamodellben In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer II. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 2003 [6] Agárdi Zsuzsa: Írás és olvasásprojektek a nyelvtanulás szolgálatában In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer II. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 2003 [7] Molnárné Pál Éva: Projektek a tanítóképzésben In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer II. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét, 2003 [8] Sikné Lányi Cecília: Projektpedagógia a Veszprémi Egyetem műszaki informatikus mérnök képzésben és a tehetséggondozásban In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer II. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét,