Kakuja Klára: A túlélő reformpedagógia Reformpedagógia az óvoda tükrében

Átírás

1 Kakuja Klára: A túlélő reformpedagógia Reformpedagógia az óvoda tükrében I. Témaválasztásom indoklása Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel. (Joubert) Mint tudjuk az intézmények a nevelést és oktatást a mindenkori társadalmi viszonyok függvényében végezték. Egy monolitikus társadalomban egy eszme, egy pedagógiai koncepció a meghatározó. Az 1989-es rendszerváltás hatására hazánkban is pluralista társadalom jött létre, mely az eltérő nézetek jogosságát elismeri, s így lehetővé teszi a többféle pedagógiai irányzatok kibontakozásának lehetőségét. Az alternatív mozgalmak rendszerezése nem tartozik a hálás feladatok közé. Az eszmei eredet és a kialakított pedagógiai gyakorlat alapján a mozgalmat két fő irányzatra ( realista és romantikus ) és ehhez lazán kapcsolódóan két periférikus irányzatra oszthatjuk: Neveléselméleti, filozófiai gyökerek marxizmus, szocialista nevelőiskola, munkaiskola Eklektikus pedagógia realisták Reformpedagógia romantikusok Antropozófia Példák a megvalósításra Szentlőrinc Sarkad ANK, ÉKP, NYIK AKG, VKG Montessori Freinet Jean-plan Waldorf Mihály Ottó írásából Az alternatív iskolák hazai rendszere (1998) Nem jelentéktelen körülmény, hogy az 1996-os törvénymódosítás pedagógiai program fogalmában aztán ez a pedagógiai tradíció öltött testet. Tanulmányaim során megismert, a reformpedagógiai irányzatok fejlődésének két szakaszának bemutatását (a teljesség igénye nélkül) azért választottam, mert az évi Közoktatási Törvény értelmében minden pedagógus szabadon megválaszthatja az általa alkalmazott pedagógiai módszert. Intézményem óvodapedagógusait a szakmai nyitottság jellemezte és jellemzi, ezért 1994-től folyamatosan bevezettük (Freinet, Montessori) a különböző pedagógiai módszerek alkalmazását. Melynek eredményeként a SOROS Alapítvány MODELLINTÉZMÉNYE lettünk. Az eltelt időszak alatt a kisgyermekkori fejlesztés területén végeztünk felméréseket, illetve kutatásokat az alternatív pedagógiai módszerekkel való nevelés hatására a különböző képességű és sérült gyermekek fejlesztésében. Azért e három alternatívával Montessori, Waldorf, Freinet foglalkozom, mert ezeknek nemzetközi hátterük, múltjuk van, számos magyar nyelven is olvasható tanulmány jelent meg törekvéseikről és e szellemben működő csoportok vannak intézményemben. Több személyes érzelmi kötődésem is van e koncepciókkal, B. Méhes Vera néni személyében, ki szakmailag segíti 1995-óta folyamatosan intézményünket, Vekerdy Tamás tanár úr pedig több alkalommal lektorálta e témakörben készített pályázatainkat. Horváth H. Attila és Pálffy Ágnes óvodapedagógus segítette szakmailag a Freinet jellegű óvodai csoportunk beindítását. Waldorf módszerrel nevelő óvodát Németországban és Solymáron volt szerencsém megtekinteni. Mind három pedagógiai módszer mély hatást gyakorolt rám és kollegáimra is. 1

2 I. Reformpedagógiai mozgalom Bevezető Először szeretném tisztázni mit is értünk reform alatt, - a haladás védelmében végrehajtott változtatást, javítást, újítást. Ezért a reformmozgalmak, olyan társadalmi mozgalmak, melyek a társadalmi változás gyakorlati, de határozott programját kívánja megvalósítani. Pedagógiai Lexikon A századvég pedagógiai fejlődésének következtében bontakozott ki az első reformpedagógiai mozgalom. Ennek Ellen Key ( ) svéd tanárnő A gyermek évszázada c. művében vált ismerté. Ebben a műben a szerző a kor társadalmi-pedagógiai visszásságaira hívja fel a figyelmet. A fejlődést a gyermekek jogainak elismerésében, a fejlődési sajátosságaival összhangban lévő nevelési módszerekben látja. Műve nagyhatással van a később kibontakozó új nevelési törekvések elképzeléseire. Az első jellegzetes reformtörekvés a művészetpedagógia volt, jeles képviselői Julius Langbehn, Alfred Lichtwark, Carl Götze, Rudolf Hildebrand, Carl Orff, és még sokan mások. Fontosnak tartották a gyermek alkotóképességének fejlesztését. A művészetet, mint a valóság megismerésének sajátos formáját, fontos eszköznek tekintette. Hangsúlyozta a gyermeki önkibontakozás, önkifejezés fontosságát, a cselekvés új motivációjú érvényesítését. Az új gyermekközpontú pedagógiai szemlélet nyomán, a századelőn bontakozott ki a reformpedagógiai mozgalom. A reformpedagógia a pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő pedagógiai irányzatok összefoglaló elnevezése. Ezek a koncepciók a XIX. sz. utolsó évtizedétől a XX. Sz. 20-as éveinek végéig jöttek létre elsősorban Európában és az Egyesült Államokban. II. Reformpedagógiai irányzatok fejlődésének szakaszai A reformpedagógiai irányzatot a gyermeki individuum önállóságának megvalósítására törekvés jellemezte. A gyermeki szabadság, önkibontakoztatás lehetőségei, eszközei a kor természettudományos - biológiai, pszichológiai, fiziológiai - eredményeivel összefüggésben fogalmazódtak meg. Első szakasza Cecil Reddie által Angliában alakult ki, ebben az iskolatípusban a tanárok a növendékek segítőtársai voltak. Ebben a szakaszban kaptak tág teret századelőn kibontakozó művészetpedagógiai irányzatok. Erre épült később az esztétikai-művészeti nevelés. Maria Montessori ( ) nevelési rendszerét is a fiziológiai, pszichológiai kutatásokra alapozta, hisz Olaszország első orvosnőjeként szerzett diplomát. Rómában pszichiátriai klinikán, mint önkéntes orvos értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott, ennek hatására kezdett a pedagógiai kérdésekkel foglalkozni. Olyan módszereket és eszközöket próbált kialakítani, melyekkel az értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek sikeresebben fejlődhetnek. Később (1900) egyre nagyobb figyelmet fordított az ép értelmű gyermekek nevelésére. Úgy véltem, hogy e módszerek, amelyeket alkalmazok, korántsem korlátozódnak az idióták tanítására. Fokozatosan meggyőződtem arról, hogy hasonló módszerek alkalmazása normális gyermekek esetében csodálatos mértékben és meglepő módon fejleszti és teszi szabaddá személyiségüket. - írta ben, Róma külvárosában létrehozta 3-6 éves gyermekek számára első óvodáját a Casa dei Bambini -t, a Gyermekek házát gyermek méretű bútorokkal és általa kifejlesztett eszközökkel rendezett be. Kutatásai során felismerte, hogy fontos a mozgás, beszéd, önkiszolgálás, szabadság. A gyermek akkor fejlődik, ha maga készít különböző tevékenységeket. Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy, a világ megismerésének vágya. A gyermek önállóan tanul, ezt biztosítani, segíteni a pedagógus feladata. Szabadságot és önállóságot kell biztosítani. Mit is értett Montessori a gyermeki szabadságon? meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy mi mire vall, hogyan kell használni. A dolgok, tárgyak eszközök épségére, szépségére vigyázni kell. Minél szebb az eszköz, a környezet, annál jobban vigyáz rá. Mi a választás szabadsága? azt az eszközt használja, amelyiket akarja, nincs korlátozva időben. Lehetősége van az ismétlésre is. A gyermeket fel kell szabadítani a felnőttek elnyomása alól, ne legyenek kiszolgáltatottak! Csak akkor nem az, ha önmagát el tudja látni. 2

3 Montessori jelmondata: Segíts nekem, hogy magam tudjam készíteni. Segíteni csak akkor szabad, amikor valóban szükség van rá, s csak annyit-amennyit kell. Sem többet, sem kevesebbet. Ahhoz, hogy a gyermeknek megfelelően tudjunk segíteni, fejlődését szolgálni, jól kell ismernünk a gyermeket. Ehhez nagyon fontos a megfigyelés. A felnőtt irányító szerepe a megfigyelésen kell, hogy alapuljon. Mária Montessori a nevelésben közeli és távoli célokban gondolkodott. Távolabbi cél a békére nevelés, tolerancia, szeretettre nevelés. Önállóságra és önálló gondolkodásra nevelés. Közvetlen célként a gyermekképességeinek és személyiségének fejlesztése, önállóak-, derűsek-, harmonikusak-, érdeklődők-, gondolkodók legyenek. Váljanak a problémákat felismerő és megoldani képes alkotó emberekké. Ahhoz, hogy ezek célok megvalósuljanak, 1932-ben a magyarul is megjelent könyvében Módszerem kézikönyve c. ezt írta: Új művészetet kell megtanulnia a pedagógusnak, azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen. Elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van. Ez szemléletváltást jelentett abban a korban, megszűnik a tanítani és tanulni szemlélet. A gyermek az által fejlődik, tanul, ha saját tevékenysége által fejleszti képességeit. Szeretném felhívni a figyelmet a Montessori által meghatározott pedagógus személyiségre: csinos, szépen öltözött, kedves, megnyerő, halk, visszahúzódó, ne emelkedjen ki a gyermekek közül, bízzon a gyermekben, törekedjen a gyermek megismerésére, ismerje az életkori sajátosságait, bízik a gyermek fejlődésében, mindenkiben meglátja a jót, nem haragszik, hanem megért, halkan követel, de határozottan, nem büntet, nem jutalmaz, van humorérzéke, de nem gúnyolódik, élvezi a gyermek érdeklődését, megteremti a feltételt, hogy a gyermek öntevékeny legyen. Mária Montessori rendszerében minden gyermek a saját tempójában tevékenykedik, tevékenysége alapján jut el a tapasztaláshoz. Ezt segítik az általa kialakított eszközök. Montessori pedagógiája, módszere az egész világon elterjedt. Hazánkban, 1912-ben Budapesten létesült az első ezzel a módszerrel nevelő óvoda, majd 1928-ban az első iskola. E mozgalom ma is élő, jeles képviselője B. Méhes Vera, ki évek óta szervez képzéseket pedagógusok számára, hogy elsajátítsák a Montessori módszert. Intézményemben is több kollega végezte el e képzést és szerzett jogosultságot, hogy beépítse a napi tevékenységbe. Vera néni szakmai segítsége és a SOROS Alapítvány anyagi támogatása mellett 1994-óta működik bölcsődei és óvodai csoportunk Montessori pedagógiai módszere szerint. Mivel a reformpedagógiai mozgalom a századelőn a gyermekközpontú szemlélet nyomán bontakozott ki, így második szakasza, az I. világháború után (1930). Az iskolakísérletek, a gyermeksajátosságaira épülő pedagógiai próbálkozások útján a gyermekek közösségi keretek közötti individuális nevelését próbálták megvalósítani. Rudolf Steiner ( ) a Waldorf pedagógiai módszert dolgozta ki, és megalakította a Szabad Waldorf-iskolákat. Nevelési koncepciójuk Steiner világfelfogásán alapul: - az emberi létezés valódi lényege nem fogalmazható meg csak a materializmus (anyag, lét elsődlegességét, a világ egység anyagi felépítését és megismerhetőségét hirdető filozófiai irányzat) eszközeivel. Steiner a keleti filozófiából kiindulva fogalmazza meg, hogy az ember fizikai léte nem választható el a születése előtti szellemi létezéstől, ahová a fizikai halál után újból visszatér. Ezért a gyermeket növényhez hasonlította, amely magában hordja előző és következő állapotát is. Ebből következik, hogy a gyermeket nem lehet önkényesen meghatározott programok alapján nevelni, csak a természetes fejlődésüket figyelembe véve. Ezt csak olyan pedagógusok képesek véghezvinni, akik tisztában vannak a gyermek fejlődésével, életkori szakaszaival és így a leginkább megfelelő tananyagot és tevékenységformát tudják kínálni. A gyermek fejlődését periódusokra osztotta: első, 0-7 év, fizikai szervek kialakulása. Fontos az ingergazda környezet, a pedagógus pozitív példája, a biztonságot nyújtó szeretete év, éntudat kialakulása, a gyermek példakövetése, ebben a tanár autoritása segíti. 3

4 14-21 év, testi átalakulás, fogalmi gondolkodás, autonóm ítéletalkotás alakul ki, a pedagógus az értékrend pozitív kialakítását kell, hogy segítse év, az emberi teljesség, magasabb színtű lélek kialakulása megy végbe. Ma is változatlan koncepció szerint működne ezek az intézmények. Az iskola célja az egyedi, csak az egyénre jellemző tulajdonságok minél teljesebb kibontakoztatása. Hazánkban Solymáron működik Waldorf óvoda és iskola. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel Solymáron és Németországban volt lehetőségem betekinteni a nevelésben Waldorf módszert alkalmazó óvoda életébe. Mindkét óvodában azt tapasztaltam, hogy a nevelés a szül ők óvónők gyermekek együttműködésére alapozva működik. Az állandóság, az ismétlődés, a ritmus, a biztonságot nyújtó viszonyulási lehetőségek adják a bensőséges, családias légkört. 4 éves kortól kerülnek az óvodába a gyermekek. Reggel 8 órától 14 óráig, azaz nem egész napos a benttartózkodás. A csoportok vegyes életkorúak, két óvónő kínál utánzásra alkalmas példát a gyermekeknek a napi óvodai élet során. Sajátos eleme az epochális nevelés, a gyermek témakörökben sajátítja el az ismereteket, folyamatos tevékenykedtetés közben, melyek az évszakokhoz és a gyermekek szükségleteihez igazodnak. Figyelme, érdeklődése így egy területre koncentralizálódik, s egy-egy témakörnél lehetősége van a különböző megközelítésre. Nevelési elvében hangsúlyos a munkára nevelés. A tevékenységek eszközeit, valamint, a közösen elfogyasztott ételeket is együtt készítik el. Az óvodai élet szabályos ritmus szerint folyik, melybe beépülnek a különböző ünnepek (természeti ünnepek), a katolikus hitoktatás. Az óvónő magatartása megengedő, választékot kínáló, nem sürgető, tiltó, hanem odafigyelő, segítő. Ugyan ebben az időszakban a gyermeki tevékenység hangsúlyozása, a munka fogalmának többféle értelmezését eredményezte. Így, Pestalozzi példája nyomán a francia Freinet olyan pedagógiai koncepciót dolgozott ki, melyben a gyermekek közös tevékenykedés közben készülnek fel a társadalmi életre, és szociálisan érzékennyé válnak. Célestin Freinet ( ) pedagógus tanári diplomát szerzett, mégis tanítóként dolgozott. A gyermek pszichikumát tartotta meghatározónak, az érdeklődését, szükségleteit ismerve rendelte hozzá a nevelési módszereket. Nem nyomta el a gyermek cselekvési ösztönét, megnyilatkozásait, kutató-kereső tapasztalatszerzését, spontán aktivitását, alkotó hajlamait. Szabad utat adott a gyermek személyiségének kibontakozására. Azt vallotta, hogy egy pedagógiai elv, ha korszerű akar maradni, akkor nem korlátozódhat egy bizonyos módszerre. Freinet ezért félt a didaktikai elvektől, a kidolgozott didaktikai módszerektől, mert látta hogyan jár el felettük az idő. Vallotta, hogy dinamikus elvekkel, megújuló technikákkal kell biztosítani az igazodás lehetőségét a változó világhoz. A Freinet pedagógia középpontjában a gyermek áll. A gyermek személyisége kibontakoztatásának feltétele egy olyan közeg, amely épít a gyermek önállóságára, a pedagógus-gyerek partnerkapcsolatra és a csoport segítő erejére. A Freinet pedagógia három kiemelkedő alapelve: természetközelség, életközelség, munkálkodás alkotás önkifejezés. Freinet vallja: Kiindulás a környezetében élő gyermekből. A mi számunkra a gyermek többé nem megtöltésre váró fej, hanem olyan élet, melyet a legteljesebb kibontakozásra való tekintettel kell megszervezni. Sohasem indulunk ki a felnőtt ismeretekből és tapasztalatokból, ezek ugyanis csak rárakódnának a személyiségekre anélkül, hogy azokat mélyen befolyásolnák. Freinet figyelme a tényleges nevelési időszak megkezdése előtti időszakra is kiterjed, mint - a terhes nőről való szakszerű gondoskodás, - a nemző szülő egészségét befolyásoló környezet fontossága, - az újszülött fogadására, - a szülői hivatásra való felkészítésre. Nevelési szakaszokat határoz meg: 2-4 éves, gyermekrezervátum, a gyermek számára természetes közegbe helyezi a gyermeket, és hivatásos nevelő kerül mellé. 3-4 éves, óvodai nevelés, a kisgyermek környezetét módszeresen tanulmányozza, és az első tapasztalati konklúzió birtokában jó néhány személyiség jeggyel járul hozzá önmaga formálásához. Négyéves korban a gyermek megpróbál uralkodni környezete felett, a munkaperiódus kezdődik meg számára, játék munka és a munkajáték során. A kisgyermek vitális fejlődésére három szakasz jellemző. tapogatózó vizsgálódás, tapasztalatgyűjtés 2 éves korig berendezkedési szakasz, kezdi megszervezni életét, próbálkozásait az élet fiziológiai szükségletei köré szerveződnek 4 éves korig munkaperiódus 4

5 Freinet pedagógiai rendszerének összefoglaló táblázata Az egyszeri és megismételhetetlen GYERMEKI SZEMÉLYISÉG szabad kibontakoztatása ÉLŐ TESTI TERMÉSZETI LELKI EGYÉNI FEJLŐDÉSI IHLETŐ környezetben SZELLEMI szükségletekkel ÜTEMELTOLÓDÁSOKKAL összhangban BEFOFGADÓ ÉRZELMI GAZDAG NEVELŐ KÉZ MOZGÁSOS-MANUÁLIS KISÉRLETEZŐ TAPOGATÓZÁS NYELV INTELLEKTUÁLIS MUNKA-JÁTÉK FANTÁZIA MŰVÉSZI JÁTÉK-MUNKA SZABAD ÖNKIFEJEZÉS SZABAD ALKOTÁS segítségével területeken formájában szabadon megválasztott, sokszínű tevékenységi rendszerben önállóan vagy együttműködve valósul meg. MINDEZÉRT A PEDAGÓGUS A FELELŐS! 5

6 III. Összehasonlító, összegző gondolatok Összehasonlítva e három jelentős irányzatot Montessori, Waldorf, Freinet, melyek az óvodai nevelésben közismert alternatívák: Vallás, hit, világkép: Társtudományok és források: Szabadság értelmezése: MONTESSORI WALDORF FREINET Hithű katolikus emberszeretet Elődök: Frőbel, Spencer, Pestalozzi Orvostudomány, gyógypedagógia Belső hit vezet hozzá Fejlődés belső útja: Erkölcsös magatartás Társadalmi aspektus: Emberkép: Elesettek, betegek, gyengék, szegények segítése. Az ember a kozmikus világ része Nyugati és keleti világképek, istenhitek ötvözete, antroposzofia Goethe, pantheizmus, theoszofia Filozófia Kifejlődött tudat állapota Meditáció, beavatkozás Munkásgyerekek iskolája Az ember, mint inkarnáció, a földi élet a négy test fejlődése Időpont: 1906 Róma Németország 1919 Mely társadalmi réteget érint? Középosztály, vallásos igény Felfogás a nevelésről: Öntevékenységen alapszik Integráció: Verbalitás: Pedagógus szerepe: Oktatáspolitika: Pedagógiai koncepció: Hangsúly az egyéni tevékenységen van, közösségi érzés, felelősség, moralitás. Szűkszavú beszéd, lényegre törő magyarázat Megfigyel, szolgál. A nevelés művészet, úgy irányit, hogy a gyermek magáénak érezze a tevékenységet Reformpedagógusok, az egyház elismeri Munkásosztály, kistisztviselők Fejlődési szakaszok négy test ezen belül az egyéni képességek Egyéni bánásmód, összetartozás élménye közös tevékenység által Utánzás, tekintély, moralitás, melyben a szó jelentősége csak a folyamat végén érezhető Egyénileg előkészíti a gyermeket a fejlődés következő szakaszára. Nevelés művészet, együttélés a gyermekkel Antropozófiai elkötelezettség, szabad iskola Az ember önmaga alkotója Rousseau, Pestalozzi, Dalton, Winnnetka, Decroly, Ferriere Sokféle pedagógiai rendszer Önmegvalósulásban nyilvánul meg Individuum saját útja az együttes élményhez Népiség, elit-ellenség Az ember folyamatos kapcsolatban a természettel CEL 1926 Franciaország Népiskola, falusi gyerekek Öntevékenységből kialakuló közösségi tevékenység Szabad önkifejezés, melyek bizonyos pontokon közös tevékenységekké válnak Gyermekek közötti kapcsolatból erednek a kommunikáció formái, szóbeliség Aktív kommunikáció, folyamatos együttélés a gyermekkel Néptanító, mozgalomalapító Mindhárom koncepció a század sajátos terméke, a reformpedagógia egyfajta realizálódása, szabadságeszményének érvényesítése. A közös gyökér a reformpedagógia. Ezért mindhármat támadták a konzervatív és a marxista pedagógia hívei. Bár más módon, de mindhárom reformpedagógia a megalapozó pszichológiához tartozik. A gyermek teljességének nevelésére törekszik, nagy szerepe van az aktivitásnak, az indirekt hatásoknak. Figyelembe veszi a fejlődéslélektan eredményeit. 6

7 IV. KATICA nevelési program sokszínűsége Az évi Közoktatási Törvény kimondja, hogy a szülőnek joga van megválasztani gyermeke számára az óvodát, valamint hogy a pedagógusnak joga megválasztani munkája során az általa alkalmazott módszert. E törvényi lehetőség bölcsődei és óvodai nevelésünk megítélését a társadalom részéről (szülők, fenntartó, stb.) a társadalmi elfogadott értékek alapján történik. Ezért fontos részemre, hogy intézményem nevelési célját, értékközvetítését megismertessem. Valamint az óvodapedagógus kollegáim egyénisége, szakmai kíváncsisága is lehetővé tette, hogy 1994-óta vegyes életkorú csoportjainkban különböző alternatív pedagógiai módszerek elemeit alkalmazzuk. Mit jelent a sokféleség? a prualizmus azt jelenti, hogy nem csak eltérő típusú óvodák vannak, hanem egy-egy óvoda tekintetében is sokféle lehet a nevelés. De mit is jelent óvodánk számára a sokféleség? Miben különbözhetünk másik óvodáktól? nos, a válasz úgy fogalmazódhat meg, hogy különböző választható lehetőségeket kínálunk, akár csoportonként is. Így választottuk a Montessori és a Freinet módszert. Óvodapedagógus kollegáim elvégezték mindkét irányzathoz szerveződött továbbképzést. Ez elengedhetetlen feltétele volt a módszer adaptálásának. Mindkét módszerhez az anyagi feltételeket a SOROS Alapítvány segítségével, mint MODELLINTÉZMÉNY teremtettük meg ban saját nevelési programot írtunk, mivel 1993-óta felvállalunk különböző fogyatékos gyermekek nevelését integráltan. Programunkban központi helyet foglal el a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése, a sérült és egészséges gyermekek eredményeit, sikereit, próbálkozásait értékelő, elfogadó környezet kialakítása, a másság elfogadására, toleranciára nevelés. Ennek tükrében építjük be az alternatív pedagógiai módszereket a napi nevelő munkánkba, így megtalálható FRE- INET pedagógia jellemzői, melyben a gyermek személyes akaratán nyugvó aktivitás, a kísérletező tapasztalatszerzés, személyes felelősségvállalás játszik szerepet. Pedagógiájában fontos szerepet kap az értékelő beszélgetés, mely során munkájának, gondolatainak megfigyelése, megbecsülése, megértése hozzásegíti a gyermeket az önértékeléshez, önismeretet ad. Az óvoda MONTESSORI pedagógiát követő csoportjában a gyermekek önállóságának elősegítésén van a hangsúly. A kifejlesztett eszközök lehetőséget adnak a gyermekeknek, hogy saját fejlődési ütemüknek megfelelően, érdeklődésük szerint maguk szerezhessék be mindazokat a tapasztalatokat, információkat, amelyekre szükségük van az iskolára való felkészülés során. Fontos alapelv a megfelelő környezet kialakítása, a változatos tevékenység biztosítása, mivel a fejlesztés során abból a tényből indulunk ki, hogy a tapasztalás, az érzékelés fejlesztése meghatározó a gondolkodás fejlődése szempontjából. Az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása is nagyban segíti a különböző képességek fejlesztése mellett a sérült funkciók fejlesztését: Mozgáskorlátozott gyermekeink nevelése során speciális feladatunk az egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Mindvégig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Ebben segít a Montessori-pedagógia és eszközei, melyek biztosítják a gyermek öntevékenységét, önállóságát, mely által kevésbé függ a felnőttektől. A mentálhigiénés programunkkal a kondicionálást, a megfelelő edzést, mozgást biztosítjuk. Gyengénlátó gyermekek nevelésénél fontosnak tartjuk, hogy megfelelő segítséget nyújtsunk a közös játékban való részvételhez, a közösséghez való alkalmazkodáshoz (viselkedési formák megtanulása, gyakorlása) a közösség előtti bátor szerepléshez. Ezt jól segítik a Freinet-pedagógiai elemek, a beszélgetőkör, ill. a drámapedagógia, mely kapcsán a gyermek szorongása, félelme előhívható, s alakítható a gyermek kapcsolatteremtő készsége. a helyzetgyakorlatok lehetőséget adnak az élethelyzetek megelevenítésére. A vizuális nevelés során fejlődik kézügyességük, melynek nagy szerepe van az írás előkészítésében. Hallássérült gyermekek nevelésénél a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése a fontos. Itt nagy szerepe van a mentálhigiénés programnak, mely segíti a család bekapcsolását, a kedvező társas szülő működtetést, az interperszonális kapcsolatok alakulását, a kommunikációs zavarok feloldását. Óvodai fejlesztésünkben hangsúlyt kap a beszédértés, a szókincsfejlesztés, melyet jól segít a Freinet technikái, a szabad önkifejezés, kísérletező tapasztalatszerzés, egyéni felfedezés, közösségi munka. Autisztikus gyermekek nevelésénél feladatunk a kommunikáció szociális és kognitív habilitációs terápia segítése, óvodai nevelésünk a viselkedés, a szociális interakciók fejlesztésével. Ennek érdekében jól alkalmazható a drámapedagógia. A beszéd nélküli gyakorlatok révén a gyermek arcjátékkal, gesztussal könnyebben és természetesebben fejezi ki érzéseit, gondolatait. 7

8 Beszédfogyatékos gyermekek nevelésében nagy szerepet kap a Freinet pedagógiai módszer. A szabad mozgás a képzeletet veszi igénybe, azt fejleszti a különböző technikák befogadásával is. A művészet inspirálhatja a gyermekeket ezer mozgásváltozatra, ezért fontos, hogy az művészi értékű legyen. A hangzó ritmusgyakorlatokkal a hangerőt fokozatosan erősítve a nyelvi formák gyakorlására, felhasználására ad lehetőséget. A zenei alkotások és a mozgás önkifejezési formái nagyban segítik e gyermekek fejlődését. Aktív résztvevőként rákényszerülnek, hogy hasznosítsák ismereteiket, az anyanyelvet, gondolataikat, tapasztalataikat, örömérzésüket, szomorúságukat, mindazokat a tényezőket, amelyek magukban hordoznak. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állítja, és komplex nevelési környezetben valósítja meg. Enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a spontán tanulást, a kommunikáció fejlődését nagyban segíti a Montessori módszer. Ha időben elkezdett korai fejlesztéssel társul (itt fontos, hogy már bölcsődénkben is alkalmazzuk e módszert) és a kis lépések elvét alkalmazzuk, akkor lehetőséget biztosít az alapmozgások kialakítására, nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, az alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítására, az adekvát játékhasználat kiépítésére, a kognitív funkciók fejlesztésére. Célunk, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos gyermekeknél ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. A fogyatékos gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. Az elvárások minden gyermeknél igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez és e két program az intézmény programjának tartalmi elemeivé váljanak. A mai közoktatás alapvető célja a képességek és készségek kialakítása, amely egyaránt érvényes az egész intézményes nevelési rendszerben az óvodától az iskolai nevelésen keresztül. A helyi nevelési rendszerünk kiépítésének kritériuma bölcsődénk és óvodánk helyi viszonyának ismerete, a nevelőtestület egységessége, az innovációs folyamatok megindulását, az aktív belső erők mozgósítását jelenti. Az óvodapedagóia megújulásával előtérbe került a gyermek képességfejlesztésében a tevékenykedtetés, az önkifejezés lehetőségeinek biztosítása, amelyet játékosan vonzó tartalommal az óvónő szervez az életkori sajátosságok, szükségletek figyelembe vételével. A fenti feladatok az óvodapedagóusok önállóságát, önelemzését, önfejlesztését kívánja meg. Ugyanakkor az óvónő-gyermek kapcsolatban a személyiségének varázsát csillogtató nyitott, rugalmas, kreatív képesség kell, hogy jellemezze az óvónő speciális munkáját. Természetesen ez a két program nem tekinthető egyedüli üdvözítő eszköznek. Úgy gondolom, hogy mindinkább az alternatív pedagógiai kínálatokból minden óvodapedagógus saját személyiségének és csoportjának specifikumainak megfelelően kell válasszon, mert a társadalmi követelmények, a szülők igénye a pedagógus igényessége kell, hogy meghatározza az intézmény pedagógiai arculatát, gyermekközpontúságát. Célunk, hogy környezetünk szükségleteihez igazodva, a hátrányos területek fejlődését elősegítve, a század eleji reformpedagógiai irányzat követőjeként a gyermekből kiinduló szemléletű, gyermekközpontú intézményt hozzunk létre. Egy számomra oly kedves idézettel szeretném dolgozatomat zárni: Elvetettem a magot, és hozzájárultam a rügyfakadáshoz, hogy mindezzel bizonyítsam: az alkotás és kifejezés szükséglete egyike azon központi elképzeléseknek, amelyekre páratlan pedagógiai megújulás építhet ő. Celestin Freinet Budapest, szeptember. 28. Források B. Méhes Vera: A Montessori eszközök kiállítása Óvodai Nevelés 1991/9. B. Méhes Vera: M. Montessori pedagógiai rendszeréről B. Méhes Vera: Montessori hatása Magyarországon Óvodai Nevelés 1978/9. B. Méhes Vera: Montessori pedagógiai rendszere és alkalmazása az óvodában Nemzeti Tankönyvkiadó Bakony Anna: Irányzatok, alternativitás, az óvodai nevelés tükrében Barabás Jenőné Igu Ferencné: Természetesen Freine-vel Báthory Zoltán: Maratoni reform ONKONET Benedek Elek Óvónőképző Főiskola: Freinet-vel szabadabban Dr. Nagyné Sztankovics Ilona: Neveléstörténet Eperjesy Barnáné Zsámboki Károlyné: Freinet itt és most Nemzeti Tankönyvkiadó Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola: Freinet-vel könnyebb Kakuja Klára: Katica pedagógiai program (Süss fel nap, Alternatív óvodák, iskolák Magyarországon 1999.) Kakuja Klára: Óvodánkban folyó kísérleti program (szakdolgozat 1999.) Kim Rita: Motiváció a Montessori pedagógiában MONTESSORI műhely újság 2000/2. Művelődési és Közoktatási Minisztérium: A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve Pedagógiai Kislexikon Pukánszky Béla Németh András: Neveléstörténet 8