Pollack Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja. Készült : MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!

Átírás

1 Pollack Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja Készült : MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!

2 Isten minden kis tücskének Akad hely a kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton És aki csak tapsolni tud, olyan is akad. (Margaret Martle) 2

3 Varga Mónika A Pedagógiai program elkészítését koordináló munkacsoport vezető Név Feladat Pedagógiai program 1-3. fejezet Helyi tanterv 4-6. fejezet Spisák Andrásné Pedagógiai program sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó fejezetei A helyi tanterv elkészítését koordináló munkacsoport vezetők ALSÓ TAGOZAT Név Feladat Gégény Marianna Fazekasné Szabó Ágnes Szűcsné Bukovszkí Julianna Molnárné Marczis Erzsébet, Hubayné Ágoston Mária Petrohainé Jáborcsik Ágnes Gyöngyi Istvánné Mertus Istvánné Báder Tibor Ipacs Szivia Pappné Bogár Katalin Viszóczky Sándor Fodorné Zagyva Judit Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének- zene Technika Vizuális kultúra Testnevelés Tánc és mozgás Informatika Erkölcstan 3

4 Tóth Tiborné Király Istvánné Név FELSŐ TAGOZAT Feladat Magyar nyelv és irodalom Matematika Kurustáné Bencs Gizella Molnárné Marczis Erzsébet Rásiné Perge Emese Gyöngyi Istvánné Béres Csaba Feketéné Sándor Ildikó Fejes Eleonóra Csutak Gyöngyi Tóthné Balogi Erzsébet Mogyoródi Gáborné Katona Katalin Mata Attiláné Kántor Gyuláné Bukovenszki Istvánné Somosiné Csík Zsuzsanna Gáspár Zoltánné Varga Mónika Természetismeret, biológia Ének- zene Technika Vizuális kultúra Testnevelés, Küzdelem és sport Tánc és mozgás Informatika Erkölcstan, Sporterkölcstan Angol Földrajz Történelem Német Fizika Kémia Hon- és népismeret Tanulásmódszertan Osztályfőnöki 4

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ AZ ISKOLA ALAPADATAI AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Céljaink Feladatok Eljárások, módszerek A képzés szakaszai Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások Az osztályba, csoportba sorolás elvei Személyiségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A) pedagógusok intézményi feladatai B) Az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése A sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált nevelése- oktatása, gyógypedagógiai megsegítése Fejlesztő iskolai oktatás Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendszere IPR program alkalmazása Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A szülő, a tanuló, az intézmény partnerei és a pedagógus együttműködésének formái Az iskola külső szakmai kapcsolatai A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai... 90

6 4. AZ ISKOLAHELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és egyéb foglalkozások, és azok óraszámai Az 1 8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok A) Heti óraszámok A választható tantárgyak és óraszámaik A) Heti óraszámok Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók óraterve A) Kötelező tantárgyak és óraszámok (heti, éves) B) Választható tantárgyak és óraszámok (heti, éves) Kulcskompetenciák- fejlesztési feladatok Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: A feladatok adásának korlátai: A házi feladat formái Értékelés Az értékelés területei: A nevelő oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: A tanulók személyiségfejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése Az értékelés szempontjai Az értékelés feladata Az értékelés során szempont előtt tartandó alapelveink A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei, formái Az értékelés rendszeressége és formái Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés A félévi és év végi osztályzatok megállapításának szempontjai A tanulók jutalmazásának elvei A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Erkölcstan oktatása Egész napos iskola Természettudományos nevelés Mindennapos testnevelés Mindennapos művészeti nevelés Idegen nyelv oktatás Emelt szintű/óraszámú oktatás SNI tanulók nevelése-oktatása

7 Nemzetiségi nevelés-oktatás A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola egészségnevelési programja Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Feladataink Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzések Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés feladatai Környezeti nevelés színterei: Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek Környezeti nevelés mérése, értékelése Osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

8 1. BEVEZETŐ A Pollack Mihály Általános Iskola két 3-3 feladat-ellátási hellyel működő nagy múltú, általános iskola összevonásával jött létre július 1-jével. A Pollack Mihály Általános Iskola lett a székhely intézmény, melynek tagiskolái: Ádám Jenő Tagiskola, Árpád Fejedelem Tagiskola, Dózsa György Tagiskola, Gárdonyi Géza Tagiskola, Kazinczy Ferenc Tagiskola Az összevonást követően a Pedagógiai program elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a hat feladatellátási hely nevelési elveit azonos alapokra hozzuk úgy, hogy mellette az egyéni arculat, a kialakult hagyományok megőrzése biztosított legyen. Szeretnénk, ha az intézmény tanulói, pedagógusai, az iskolával kapcsolatban álló szülök, partner szervezetek elsősorban az előnyeit érzékelnék és élveznék az összevont iskolának. Lehetőséget látunk az egymástól való tanulás megvalósítására egymás programjaiba való bekapcsolódással, műhelymunkák folytatásával. Tanulóink számára tágult a tanórán kívüli foglalkozások köre, hiszen egy iskolaként valamennyi tagintézmény által szervezett foglalkozáshoz módjuk van csatlakozni. Az átszervezés hatékony humánerőforrás gazdálkodásra ad alkalmat. Kihasználjuk - az áttanítás adta lehetőségből adódóan- pedagógusaink szakmai tudását. Megfelelő terheléssel, tantárgyfelosztással biztosítjuk számukra a képzettségüknek megfelelő foglalkoztatást. A tanulócsoportok kialakításánál szem előtt tartjuk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztását. Célunk: hosszú távon jól működő, harmonikus kapcsolat megteremtése a tagiskolák és a székhelyintézmény között, pozitív beállítódás kialakítása, melynek eredményeképpen kiegyensúlyozott, nyugodt iskolai légkört tudunk biztosítani az iskolai élet minden szereplője számára. Bízunk benne, hogy törekvéseink, megfogalmazott céljaink összecsengenek a szülők és az iskola partnereinek elvárásaival. Szeretnénk, ha támogatnának bennünket feladatvégzésünk során céljaink elérésében.

9 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve Az intézmény székhelye, címe Az intézmény elérhetőségei Az intézmény telephelyeinek címe Pollack Mihály Általános Iskola 3700 Kazincbarcika, Pollack Mihály út 29. Tel.: 06 48/ Fax:48/ cím: 3700 Kazincbarcika, Mikszáth Kálmán út 2. Árpád fejedelem tér 7/a Dózsa Gy. út 39. Herbolyai út Szuhakálló, Bajcsy Zs. út 47. Telephelyek elérhetősége Ádám Jenő Tagiskola tel/fax: 48/ Árpád Fejedelem Tagiskola tel.:48/ fax cím: Dózsa György Tagiskola Tel.: 48/ Fax: cím: Gárdonyi Géza Tagiskola Tel.: 48/ tanári, Fax: 48/ cím: Kazinczy Ferenc Tagiskola tel:48/ fax:48/ cím: Az intézmény vezetője Az intézmény jogállása az igazgató (akit a fenntartó nevez ki) önálló jogi személy Működési területe Kazincbarcika, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Bánhorváti, Nagybarca, Sajókaza Az intézmény fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény típusa 8 évfolyamos általános iskola Az intézmény OM azonosító száma

10 Az intézmény feladata: Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Az iskola feladata biztosítani az alapfokú nevelést-oktatást, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíteni a tanulót a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Részt vesz a sajátos nevelési igényű tanulók integrált, szegregált nevelésében, oktatásában, fejlesztő iskolai csoportot működtet. Az iskola fokozott figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásra. Megszervezi a nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelését, oktatását- kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés- oktatás formájában az 1-8. évfolyamon. Köznevelési típusú spotiskolai osztályokat, csoportokat működtet. A szülők igénye alapján egyéb foglalkozások időkeretén belül 1-4. évfolyamon napközis foglalkozásokat, 5-8. évfolyamon tanulószobát és 1-4. évfolyamon egész napos iskolai oktatást szervez, amely alatt biztosítja a tanulók napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat és az iskolai felkészítést. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Az iskolában a nevelés-oktatás nyelve a magyar. Kiegészítő tevékenysége: Az iskola felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, valamint szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat szervez. Egyéb foglalkozások keretében szakkört, tanulmányi versenyeket, iskolai sportkört, iskolák közötti versenyeket, bajnokságokat tart.

11 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. Oktató-nevelő munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Jó iskolai légkör Nevelő-oktató munkánkat olyan iskolai légkör megteremtésére alapozzuk, amelyben a gyermek és a felnőtt jól érzi magát, a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékű emberként élheti meg önmagát. Az iskolai élet demokratizmusa Iskolánk pedagógusai és vezetői igyekeznek olyan irányítási alapelvek szerint nevelni a tanulókat, amelyek biztosítják a gyerekeket megillető jogok, valamint a tőlük elvárt kötelességek érvényesítését. A szabályalkotásban mindenki részt vehet, részt vesz. A döntéshozatal után a többségi vélemény mindenki által betartandó. Általános emberi értékek Nagy figyelmet fordítunk az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítására, a velük való azonosulásra. Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Egyenrangúság elve Nevelő-oktató munkánk két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló ennek nem tárgya, hanem alanya. Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása- esélyegyenlőség érvényesítése. A pedagógus koordinátor szerepe A pedagógus segítségével a tanuló megkapjon minden olyan segítséget, amely tehetsége, képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. A személyes tapasztalatszerzés és a tanulói öntevékenység lehetőségeinek megteremtésével, motivációval az aktivitás biztosítása.

12 Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolnunk. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanulók fejlődését mindenkor önmaguk fejlődési üteméhez mérten kell biztosítani. Ennek érdekében bevezetjük a kompetencia alapú oktatást. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A külső hatások elve Pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életük során szereznek. A következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanári szabadságból adódó önállóság felelősségteljes alkalmazása.

13 Céljaink Általános emberi értékek Létünk értékeinek, társas kapcsolatainak, egymás személyiségének és az egyetemes emberi jogoknak tiszteletben tartása, a másság elfogadása, tolerancia. A tudás, mint hatalom és mint erőforrás Iskolánk nevelési-oktatási célja, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget, a sikeres munkaerőpaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Olyan iskola kialakítása, amelyben a gyerekek személyisége a pedagógusok, a szülők és a tanulók közös tevékenységével fejlődik, az oktató-nevelő munka együttes összefogásra épül. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerint- egyénre szabott fejlesztése. A tanulók gondolkodásmódjának, értelmének fejlesztése, hogy képesek legyenek az új ismeretanyag megértésére és alkalmazására, igényük legyen az önképzésre és a folyamatos önművelésre. A kompetencia alapú oktatás segítségével a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. A gondolkodás, a problémamegoldás előtérbe állítása a viszonylag egyszerűbb mechanikus tanulással szemben. A tanulás tanítása. A kulcskompetenciák fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. A tanulók kapjanak lehetőséget a korszerű ismeretszerzés módjainak megismerésére, sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az Interneten való keresés stratégiáját- digitális írástudás elterjesztése. Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. Kulturált viselkedési normák Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy közösségi kapcsolatokat alakítsanak ki életük legkülönbözőbb területein, betartva az egymás iránti viselkedés legalapvetőbb illemszabályait.

14 A testi és lelki egészség Testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket kell nevelnünk. Környezettudatos magatartás Segíteni kell a tanulókat abban, hogy érdeklődjenek a társadalmi és természeti folyamatokban bekövetkező változások iránt, ne váljanak közömbössé a környezetünket és Földünket sújtó környezeti ártalmakkal szemben. Felelősségvállalás önmagunkért, másokért Tanulóinkban ki kell fejleszteni a helyes önismeretre, kitartó munkára irányuló törekvést, segíteni kell őket az egészséges önbizalom, a belső harmónia és önelfogadás kialakításában, képessé kell tenni őket a modern idők által megkövetelt vállalkozási kedv, ötletesség kifejlesztésére. Hagyományok ápolása, megőrzése, új közösségformáló hagyományok kialakítása Anyanyelvünk tudatos és igényes használata. Szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeit ismerve, őrizve, tiszteletben tartva váljanak európai polgárokká elfogadva a kisebbségeket szokásaikkal, múltjukkal, jelenükkel. Az idegen nyelvi kommunikáció képességének kialakítása, más népek hagyományainak, kultúrájának megismerése, tiszteletben tartása. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő céljaink: A gyermekek meglévő adottságaira, pozitív tulajdonságaira építkezve, a hiányzó vagy sérült funkciók feltárása mellett korrekciós (rehabilitációs) jellegű tevékenységgel a személyiségük egészének harmonikussá formálása. Sajátos gyógypedagógiai módszerek segítségével eljuttatni a fogyatékos gyermeket állapotának megfelelő teljesítőképesség végső határáig, ezzel esélyt adva az épek társadalmába való zökkenő mentesebb beilleszkedésre. A sérült funkciók működőképességének helyreállítása, a tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése érdekében a gyermek képességfejlesztése a kötelező egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások keretében.

15 A dinamikus fejlődést mutató gyermekeknél 3. osztály végén a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakembereinek bevonásával az iskoláztatás általános rendjébe való visszahelyezés lehetőségének vizsgálata. A társas kapcsolatok, a konfliktustűrő-és feloldó magatartás fejlesztése, önálló életvezetési technikák kialakítása a társadalmi beilleszkedés érdekében Feladatok A tantervi követelményekből kiindulva a tanítási-tanulási folyamat megszervezése a tanulók egészséges terhelésének szem előtt tartásával, élet közeli tanulási környezet kialakításával. Új utak keresése az oktató-nevelőmunka színesítésére, folyamatos módszertani megújulás. A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása (önálló olvasás, sajtó, számítógép, múzeum, színház).könyvtárhasználatra nevelés. Digitális írástudás elterjesztése. Objektív teljesítménymérésekkel szerzett visszacsatolás (standardizált mérések) Felkészülés az országos kompetencia mérésekre. Rendszeres, folyamatos, ösztönző értékelés, önértékelés biztosítása. Idegen nyelv, testnevelés, számítástechnika területén emelt szintű oktatás nyújtása, művészeti képzés (tánc, képzőművészet) A tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés, lemorzsolódás kiemelt területként kezelése. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének-oktatásának megszervezése. Segítségnyújtás egyes tanulók szociokulturális hátrányainak leküzdéséhez, a deviáns magatartás kialakulásának megelőzése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a napközi folyamatos szervezésével. Az osztályközösségek formálása, fejlesztése, erősítése. A sikeres pályaválasztás gondos előkészítése oktatási, nevelési, szervezési területen. Az iskola kulturális életének, szabadidős tevékenységének megszervezése, viselkedési szokások kialakítása, a hagyományok ápolása a diákönkormányzat segítségével.

16 Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos kiegészítő feladataink: Olyan komplex gyógypedagógiai habilitációs és terápiás munka, olyan speciális eszközrendszer alkalmazása, amely a nevelési szükségletekhez igazodik, az ismeretek eltérő mélységben és terjedelemben teszi hozzáférhetővé. A verbális információhordozók mellett más érzékleti csatornákat is működésbe hoz, és az egyénhez igazítja a tanulási folyamatok szerkezetét. A cselekvésbe ágyazott gondolkodás előtérbe állítása, a kutató, felfedeztető cselekvéses tanulás hangsúlyozása Eljárások, módszerek Szervezési vonalon: Óvoda-iskola átmenet. A személyi és tárgyi feltételrendszer folyamatos javításával, szinten tartásával színvonalas oktató-nevelő munka biztosítása. A tantárgyfelosztás, az órarend készítésénél fontos szempont a humán erőforrások és a tantermek optimális kihasználása, a pedagógusok foglalkoztatásának, helyettesítésének átjárhatósággal való megoldása. A tagiskolák közötti áttanítás megszervezése, szakos ellátottság maximális kihasználtsága. Az osztályfőnöknek a lehetőségekhez képest a maximális óraszám biztosítása az osztályában. Munkánkat a belső dokumentumok közös megfogalmazásával szabályozzuk. Tanári együttműködés- műhelymunka (értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés) Attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak. Az oktatás területén: A magyarázat, a meggyőzés, a tudatosítás módszereivel igyekszünk elérni tanulóink neveltségi szintjének emelését. Folyamatos önképzéssel és a továbbképzési lehetőségek maximális kihasználásával gazdagítjuk módszertani kultúránkat, tanulásszervezési eljárásainkat (adaptivitás,

17 tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli moduláris oktatása, drámapedagógia, játék, vita, kutató-felfedező módszer), különös tekintettel a motivációra, az érdeklődés felkeltésére és fenntartására, a biztatás, a dicséret, a sikerélmény ösztönző hatásának kihasználására. Inkluzív nevelés. Konstruktív munkaformák alkalmazása- az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása az integrált nevelést segítő sérülés specifikus egyéni fejlesztési terv alapján történik a differenciálpedagógia alkalmazásával, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosításával. Multikulturális tartalmak megjelenése. Az objektív teljesítményméréshez felhasználjuk a monitor rendszerű felméréseket, melyek a szövegértési és matematikai eszköztudás vizsgálatára törekszenek. Pályaorientáció- a 8. osztályosok pályaválasztását körültekintően előkészítjük szülőknek, tanulóknak szervezett tájékoztatókkal. Nyílt napok tartásával a szülők számára betekintési lehetőséget nyújtunk munkánkba. Tájékoztatjuk őket az iskola eredményeiről, feladatairól, problémáiról. Lehetőséget teremtünk számukra a kulturált véleményalkotásra, értékelésre. Pályázatfigyelő és -író rendszer működtetésével igyekszünk segíteni az iskola céljainak és feladatainak megvalósulását. Az eltérő tantervű oktatásban részesülő tanulókkal kapcsolatos kiegészítő eljárások, módszerek Szervezési vonalon: 1-8. évfolyamig a közismereti tantárgyak tekintetében egytanítós, nagyfelmenős rendszerben dolgozunk. A készségtárgyakat minden évfolyamon betanítjuk. Oktatási vonalon: A tanulók képességeihez igazított tananyag, követelményrendszer és speciális gyógypedagógiai módszerek és terápiák alkalmazása.

18 3.2. A képzés szakaszai 1-4. évfolyam Alsó tagozat Az alapfokú nevelésoktatás szakasza 5-8. évfolyam Felső tagozat Az alsó tagozat célja elsősorban a szocializáció, a társas viselkedési normák begyakorlása, a feladattudat elmélyítése. Fő feladata az olvasási, számolási alapkészségek elsajátítása. Az elsajátított képességek elmélyítése, a gyerekek különböző érdeklődési területeinek felmérése történik. A már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, a célirányos iskolaválasztás elősegítése a szakrendszerű oktatás keretében. Az felső tagozat feladata a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák és tudástartalmak megalapozásának folytatása.már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk növelése Az alapképzést kiegészítő, választható foglalkozások A) Általános követelmények szerint oktatott tanulók számára Idegen nyelv (angol, német) 1-3. évfolyamon egy illetve két órában 5. évfolyamtól emelt szintű képzés heti 5 órában. Emelt óraszámú képzés heti 4 órában 4-5. évfolyamtól. Matematika Emelt szinten 5. évfolyamtól heti 5 órában Ének zene Emelt szinten 1. osztálytól heti 3 óra + 1 ó énekkar Testnevelés: köznevelési típusú sportiskolai osztályok Tánc és mozgás: 1-8. évfolyamon Vizuális kultúra: Emelt óraszámban1-4. évfolyamon heti 3 órában 5-8. évfolyamon heti 2 órában. Informatika: 1-6. évfolyamon heti 1 órában, 7-8. évfolyamon emelt óraszámban heti 2 órában. Történelem: 5-8. évfolyamon emelt óraszámban heti 3 órában

19 B) Eltérő tanterv szerint oktatott tanulók számára A tanulók igénye és nevelési szükséglete szerint szervezzük. Célunk a tanulók sokoldalú fejlesztése, speciális ill. kiegészítő ismeretek átadása, és a hiányzó tudásanyag pótlása. - Felzárkóztatás, - Fejlesztés: logopédia, - Tehetséggondozás, - Kiegészítő ismeretek, Az osztályba, csoportba sorolás elvei Tagozatunk a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján fogadja, melyben előrevetítik számunkra a fejlesztés lehetőségeit. Az osztályok kialakításánál nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes elosztására, annak a törvényi előírásnak a betartása mellett, miszerint ezeknek a tanulóknak biztosítani kell, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső iskolába járhassanak. Törekszünk az osztályokban a nemek arányos elosztására.

20 3.3. Személyiségfejlesztés A személyiség egy lehetséges meghatározása: a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. A személyiségfejlesztés célja Kompetencianövelő stratégia: a gyermek megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége erejének, épségének növelése Ökológiai program: a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése A személyiségfejlesztés feladatszintjei iskolánkban: Edukáció: általános (testi, lelki, szociális), személyiség-, egészségvédelem és-fejlesztés; a személyiség harmonikus, mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata; készség, képesség, tehetséggondozás és -fejlesztés; zavarfelismerés, zavarszűrés, problémakezelés; preventív védelem, megelőzés Támogató tevékenység: pedagógusok, tanulók kapcsolati, közösségi problémáinak feldolgozása (konfliktus, zavar, probléma; átmeneti, enyhébb, aktuális, alkalmi-helyzeti) Személyiségkorrekció; pótló fejlesztés: tartóssá váló, alkalmi, állandósult magatartásproblémák, teljesítményzavarok (családi háttérproblémák talaján, hátrányos helyzettel). A pedagógus mellett segítői lehetnek ezen folyamatoknak: a pszichológus, az iskolaorvos, a családgondozó. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét, a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Pedagógiai programunkban ezért kiemelt fontosságot tulajdonítunk: a színes, sokoldalú iskolai életnek, a helyes önismeret, értékrend kialakításának,

21 az egészséges életmód elfogadtatásának, az értékekkel történő azonosulás kialakításának. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Erkölcsi nevelés: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Értelmi nevelés: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok biztosítása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése. Közösségi nevelés: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Akarati nevelés: Önismeretre, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Nemzeti nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. Állampolgári nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Munkára nevelés: A munka fontosságának tudatosítása. Önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

22 Testi nevelés: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Esztétikai nevelés: A tanulók szépérzékének, érzelmi kultúrájának, alkotó jellegű esztétikai tevékenységének fejlesztése. Az esztétikum felismerése, megbecsülése, megóvása érdekében a mindennapi valóság és a művészeti alkotások megismeréséhez, érzelmi átéléséhez szükséges ismeretek, képességek és igény formálása. A személyiségfejlesztés színterei: Tanórán a helyi tanterv szerint. Egyéb foglalkozásokon: diák-önkormányzati rendezvények, szakkörök, napközi, tanuló szoba, egész napos iskola, sportköri foglalkozások, versenyek, kirándulások, az iskolai könyvtár rendezvényei. Iskolán kívüli rendezvények szervezése, bekapcsolódás városi rendezvényekbe A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése. A kölcsönös egymásra figyelés fontossága segítségnyújtás képességének kialakítása. A társas kapcsolatok kialakításának segítése, az egymás iránti felelősségérzet és kötelességtudat fejlesztése. Önmaga és társai másságának ismerete, elfogadása, az SNI tanulók beilleszkedésének segítése. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. A demokrácia értékként való elfogadása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete. A szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség. Az önkormányzás képességének kialakítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Az európai identitástudat kialakítása.

23 Iskolai életünkben mikro- és makroközösségek alakulnak ki. A mikroközösségek fejlesztését minden nevelő, de főleg az osztályfőnökök végzik. Alapvető cél az osztályközösségek kialakítása, a tanulók közti viszonyok feltárása az iskolapszichológus bevonásával a szociometria módszerével. Így az osztályfőnök megtudhatja, kik a perifériára szorult, segítséget igénylő tanulók, és kik azok, akikre támaszkodhat a közösségfejlesztésben. Az osztály közösségi fejlettségének mutatói Közös célok, perspektívák ismerete, elfogadása. Normák, szabályok követése. Hagyományok, közösségi szabályok betartása. Saját helyünknek, a társak helyének, értékeiknek, szerepüknek a megítélése (Én -tudat, Mi- tudat). Fegyelmezettség. Kölcsönös tájékozódás, kommunikáció, véleménycsere. Vonzódás a többiekhez, szolidaritás a társakkal. Aktivitás a közös munkában. Önállóság, öntevékenység. Együttműködés és segítőkészség. Szülők, pedagógusok vezetésének, irányításának az igénylése, elfogadása. Igazodás a követelményhez. Társak közötti érdekegyeztetés, belátás. Külső kapcsolatok keresése, ápolása. Büszkeség a saját közösségre. Tágabb közösséghez való igazodás. A közösségfejlesztés fő iskolai színterei: a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), a egyéb foglalkozások (napközi, tanulószoba, egész napos iskola szakkörök, versenyek, kirándulások, a diák-önkormányzati munka és a szabadidős tevékenységek). Hagyományőrző tevékenységek: A tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk tanévkezdéskor, október 23-án, karácsony előtt, március 15-én, a 8. osztályosok búcsúztatásakor, tanévzáráskor.

24 Kétévente sportbemutatókat és kulturális gálaműsort rendezünk. Évszakonként játszóházat, évről évre farsangot, egészségnapot szervezünk. Osztály szinten az alsó tagozaton megemlékezünk anyák napjáról. Napközi/egész napos iskola: A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon a foglalkozásokat úgy szervezzük, hogy legalább óráig tartsanak. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó, tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A tehetséges tanulók további segítéséhez szakköröket indítunk. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeken rendszeresen részt veszünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. Iskolai DSE: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Foglalkozásaikon történik a tanulók felkészítése különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár is segíti. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy különféle szabadidős programokat szervez (túrák a település környezetében, a városi kiállító terem látogatása, klubdélutánok). Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az órarendbe illesztett kötelező erkölcs illetve hit és erkölcstan órák mellett a délutáni időpontban hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken a részvétel a tanulók számára önkéntes.

25 3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A) pedagógusok intézményi feladatai A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés. A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a helyi tantervben és a pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelően. A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása. A pedagógiai programban és az SzMSz-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése. A hivatali titok megőrzése. Az osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítása. A kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek anyagának összeállítása. A tanulmányi versenyek lebonyolítása. A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A tanulmányi versenyek, iskolai mérések felügyelete. Iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése. Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzatot segítői feladatok ellátása. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása. Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken.

26 Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés. A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben. Az ebédlői ügyelet ellátása. A tanulóbalesetek megelőzése. A gyermekek kísérete (kulturális rendezvények, versenyek). Az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken. A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése. Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés. Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése. A szakleltárak és az szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés. Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel. B) Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Feladatai: Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit. Segíti a tanulóközösség kialakítását, együttműködik az osztály diákbizottságával. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

27 Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet és fogadóórát tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: o naplóvezetés ellenőrzése, o félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, o bizonyítványok, törzslapok megírása, o továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, o hiányzások igazolása. Nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és segítő szakemberekkel. Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik az egyéb foglalkozások szervezésében. Élményszerű szabadidős programokat szervez, támogatja a diákok által kezdeményezett szervezéseket. Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkacsoport munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

28 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Egyre több osztályban találkozunk olyan gyerekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek okai a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, vagy kisgyermekkorban fellépő betegség miatti agykárosodás, rossz lakásviszonyok, esetleg depressziós anyai magatartás, kevés idő eltöltése a családi környezetben, elhanyagoltság, stb. lehetnek. A problémás gyerekeknél legalább két rizikótényező figyelhető meg. Ezeknek a gyerekeknek gondjaik vannak az ismeretek elsajátításával, a közösségbe való beilleszkedéssel, amely összefügg sérülésükkel. A beilleszkedési, magatartási nehézség megállapítása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Az általuk elkészített szakvélemény alapján folyik a tanulók fejlesztő foglalkoztatása. Segítésüket szolgáló tevékenységeink: Jól működő kapcsolat kialakítása a beiskolázási körzetünkben lévő óvodákkal. Szociometriai mérések eredményeinek beépítése a napközi és osztályfőnöki tervekbe. Szakmai kapcsolat a helyi pedagógiai szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, segítségük igénybevétele. Logopédiai tevékenység. Átmenet óvoda- iskola, alsó- felső tagozat- nehézségeinek könnyítése. A védőnő felvilágosító tevékenysége. Az iskolapszichológus szakmai segítsége. Az egy osztályban tanító nevelők folyamatos kapcsolattartása. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, együttérző, toleráns ugyanakkor következetes pedagógus magatartás. Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás.

29 Individuális tanulás előtérbe helyezése, kooperatív technikák, projektmódszer alkalmazása. Az alapozó időszak elnyújtása, fejlesztő értékelés. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása az IKT eszközök használatával. Az IPR bevezetése alkalmazása. Fejlesztő értékelés alkalmazása. A szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók számára konzultációk biztosítása. Családlátogatások a szülőkkel való előzetes egyeztetést követően, ha szükséges az ifjúságvédelmi felelős bevonásával. A szülők és a családok nevelési gondjai megoldásának segítése, bizalomra épülő kapcsolattartás. Egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások (szociális képességek fejlesztése). Gyógytestnevelés

30 A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csodát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna. (Szentgyörgyi Albert) Fontos feladatunknak tekintjük a tehetségfelismerő és fejlesztő-gondozó munkát. Tanórai, tanórán kívüli tehetséggondozó tevékenységünk a gyermekek egyéni képességeinek hatékony kibontakoztatására irányul. Iskolánk arculatához igazodó matematika, informatika, sport, idegen nyelv, ének-zene, rajzképzőművészet, történelem- tehetséggondozó fejlesztő munkánk mellett fontos szerepet kap a kulturális, művészeti és a tantárgyi jellegű fejlesztő tevékenység is, valamint a jobban teljesítő sajátos nevelési igényű tanulók, és a rossz körülmények között élő roma tanulók fejlesztése. A felkészülés a tantestületben a tehetséggondozó munkára folyamatos feladatunk. Szakirodalom olvasásával (önképzés), belső továbbképzésekkel (előadó meghívása a témában), kollégák közötti tapasztalatcsere-beszélgetésekkel, illetve szakirányú továbbképzéseken való részvétellel bővítjük, tartjuk karban ismereteinket, gazdagítjuk módszertani kultúránkat óta tehetségpontként működünk. Feladatunk: a tehetségkutatás a tehetségek azonosítása, kiválasztása kapcsolattartás a háttérintézményekkel, szakemberekkel, szülőkkel, pedagógusokkal a program monitorizálása hatásvizsgálatok a programban résztvevő tanulók nyomon követése Kapcsolataink: a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési És Sportintézet Borosod- Abaúj - Zemplén Megyei Regionális Tehetségsegítő Tanács a Tehetségpont Hálózati Programban résztvevő intézmények Magyar Olimpiai Bizottság

31 A tehetséggondozás célja A tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése a leghatékonyabb eszközökkel. Kiemelt feladatunk a tanulók személyiségfejlesztése is, hiszen fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. A komplex tehetségfejlesztéshez szükség van a tehetséggel lazábban összefüggő területek fejlesztésére is, mint motiváció, tanulási stílus, tanulási stratégiák szorongás. Akkor hatékony és sikeres, ha a tanulók intellektuális képességeit párhuzamosan fejlesztjük a személyiségükkel. A tehetséggondozás területe logikai matematikai természeti nyelvészeti testi kinesztetikus térbeli vizuális zenei interperszonális intraperszonális A tehetség azonosítását, kiválasztását pszichológus végzi. Mérőeszközei: általános intellektuális képességek (lényeglátás, emlékezet, figyelem, kreativitás) színvonalát mérő tesztek szaktárgyi teljesítménymérés testnevelés esetén: egészségügyi alkalmasság Leggyakoribb módszerei, lehetőségei Tanórán: csoportbontásban történő oktatás, differenciált tanulásszervezés (individuális, kooperatív tanulás, projekt módszer) egyéni bánásmód alkalmazása- SNI tanulók célirányos fejlesztése, csoportmunka, kooperatív technikák páros munka,

32 projektmódszer, sportosztály szervezése, kötelező óraszámon felüli plusz óra biztosítása. Tanórán kívül: szorgalmi feladatok, kutatómunka, szakkörök, sportkörök, szakági edzések, levelezős feladatmegoldások, tehetséggondozó műhelyek, kiállítási, könyvtári és művészeti rendezvényekhez, előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások, pályázatokon való részvétel, sport és kulturális bemutatók, diáknap. A különbségtevés, a tartalom alakítása, a gyermekérdeklődés, előzetes tudása szerint történik. Mind a tanórákon, mind a tehetséggondozás más területén megvalósul a minőségi és mennyiségi differenciálás. A munkaformák és a nevelési stílusok is a gyermekek igényéhez igazodnak.

33 A tehetségfejlesztés rendszere Tevékenység Módszer Felelős Határidő megfigyelés tanító, szaktanár, folyamatosan 1. A tehetség felismerése szakkör, osztályfőnök, testnevelő tanár, speciális képességeket pedagógusok tanév eleje mérő tesztek o a tehetség felismerését tanítók, folyamatosan szolgáló tudatos szituációk szaktanárok tervezése, használata -egyéni fejlesztés a fejlesztést folyamatosan végző pedagógus, szaktanár, differenciált tanóra vezetés minden pedagógus folyamatosan 2. Tehetség képesség fejlesztés / iskolán belül/ speciális feladatok adott szaktanár, osztályfőnök, szakkörvezető folyamatosan szakkör szakkörvezetők folyamatosan versenyeztetés, a tehetség kibontakoztatását elősegítő iskolai, körzeti, kistérségi versenyeken kapcsolatok kialakítása különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, speciális előadások, szakmai programok, kirándulások, csere utak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények összegzése, értékelése felvételi eredmények értékelése szaktanár, szakkörvezető minden pedagógus adott szaktanár, szakkörvezetők iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök, folyamatosan folyamatosan folyamatosan félévkor és év végén, félévkor és év végén,

34 3. Tehetség, képesség fejlesztés iskolán kívül 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése kapcsolatok kialakítása középfokú oktatási intézményekkel, sportegyesületekkel, javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére, -versenyeredmények összegzése, értékelése -továbbtanulási eredmények értékelése minden pedagógus adott szaktanár, szakkörvezető, iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, osztályfőnökök, folyamatosan folyamatosan félévkor és év végén, Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztő eszköz Videó, zenei anyag Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozáshoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltétel: Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazásában jártas pedagógus A tanár nevelési stílusa együttműködő, koordináló Megfelelő tudással bíró pedagógus, akinek van igénye és képes az önművelésre, önképzésre. Készség szinten használja az IKT eszközöket, web alapú tanulásirányításra képes. Jó kapcsolat a családdal. A differenciált tanulásszervezéshez szükséges képzettséggel rendelkezik

35 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése körültekintő munkát igényel. Egyik legfontosabb feladat a pedagógus, a szülő részére is a tünetek ismerete. Beiratkozáskor már az óvodai szakvéleményből kiderülhet, hogy a gyerekkel probléma van. Különösen, ha a pedagógiai szakszolgálat is vizsgálta, akkor javaslatot is tesz arra, hogy a tanuló milyen módon haladhat a legeredményesebben tovább. A javaslat indoka lehet diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára, stb. utaló jelek, beszédhiba, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar, esetleg ezek kombinációi. Tudni kell, hogy a felsorolt problémákkal küzdő gyerekek között elég nagy számban találhatók a jó, vagy éppen kiemelkedő intellektusú gyermekek. Az ő esetükben legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. A tanulók ismeretelsajátításában, a tanítás-tanulás folyamatában figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében szereplő javaslatokat. Célunk: A tankötelezettség megnyugtató módon való teljesítése. Feladataink: Folyamatos ön- és továbbképzés a tanulási kudarc tüneteinek felismerése ill. eredményes kezelése témakörben. Megismerni a részképesség-zavar tünet együttesét, figyelembe venni az etnokulturális háttérből eredő különbségeket, mely elősegíti a felismerést. Ezt követően minél előbb a megfelelő szakember segítségének igénylése, akinek megállapításai, javaslatai alapján a meghatározott tevékenységfejlesztés, felzárkóztatás megkezdése. Ismerkedés az alternatív programokkal. A felhasználható és a szükséges idő összehangolása: az alapkészségek elsajátítása sok évet vesz igénybe, olyan iskolára van szükség, amely időt szán ezek elsajátítására. Abbahagyás helyett optimális elsajátítás: addig kell fejlesztést végezni, ameddig az optimális elsajátítás be nem következik. (függetlenül, hogy a tanuló hány éves, és hányadik osztályba jár) Egyéni különbségek követése: Az iskola alkalmazkodjon a tanulók közötti különbségekhez: akinek az optimális elsajátításhoz több időre van szüksége, az több időt kapjon.

36 Az osztályfőnök feladata: Bánjon a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan. A tanuló problémáit ismertesse meg a szaktanárokkal. Szükség esetén forduljon szakemberhez. Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról. Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. Tevékenységi formáink a felzárkóztatásra: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, képesség kibontakoztató tanulás alkalmazása. Szoros kapcsolat az óvodával, a szülőkkel, a gyerekkel kapcsolatban álló szakemberrel. Egyéni foglalkozás, tantárgyi felzárkóztatás. IPR rendszer működtetése Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása. Tehetséggondozás. Fejlesztő foglalkozások. A tantárgy tanulását segítő helyes tanulási módszerek adása. Értékelésnél a tanuló eltérő képességének figyelembe vétele. Annak a képességterületnek az erősítése, amelyben a tanulónak kiemelkedési lehetősége van (sikerélmény, motiváció). Az osztályközösség nevelése a képességek különbözőségének tolerálására. A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kihasználása (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák). Napköziben, az egész napos iskolában a tanulási technikák fokozott gyakorlása; látást, hallást, téri tájékozódást, emlékezetet, koncentrációt, megfigyelést fejlesztő didaktikai játékok alkalmazása. Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, komplex terápiás eljárások alkalmazása. Tantárgyi korrepetálások, tanórai és a házi feladat differenciálása.