Jennifer L. Hudson, Philip C. Kendall, Meredith E. Coles, Joanna A. Rubin & Alicia Webb

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jennifer L. Hudson, Philip C. Kendall, Meredith E. Coles, Joanna A. Rubin & Alicia Webb"

Átírás

1 The other side of the coin: Using intervention research in child anxiety disorders to inform developmental psychopathology Az érme másik oldala: Amikor a gyermekkori szorongásos zavarok terápiás és prevenciós beavatkozásainak vizsgálati eredményei a fejlődéslélektani pszichopatológiát gazdagítják Jennifer L. Hudson, Philip C. Kendall, Meredith E. Coles, Joanna A. Rubin & Alicia Webb Magyarul összefoglalta * : Turóczi Attila Benyomások: A cikket amerikai egyetemi szakemberek írhatták, akik vélhetően csak akkor látnak gyereket, amikor a publikációikhoz szükséges kutatásokat végzik velük (rajtuk) Kendall lehet a főmufti, aki már a 80-as években nagy ember volt, valószínűleg az ő holdudvara a szerzői gárda (ráadásul ő az egyetlen férfi közöttük) Semmi kitekintés az amerikai egyetemi és viselkedésterápiás hagyományból, ezért elég uncsi cikk, a magyar viszonyokra kevéssé alkalmazható Valószínűleg egy trendi irányzatot lovagolnak meg, amikor össze akarják kötni a szorongás prevencióját és terápiáját a fejlődéslélektani ismeretekkel, miközben a fejlődéslélektani pszichopatológia (developmental psychopathology) fogalmán rugóznak Ez az erőfeszítésük nem sikerül Gyakorlati szempontból nem sokat ér ez a cikk, kevés olyan eredményt mutat fel, amelyet egy tapasztalt európai klinikus ne találna el egy feleletválasztós teszten Viszont a cikk erénye, hogy jó kérdéseket vet fel. Alapvetés Megállapítja, hogy a gyerekek fejlődése rugalmas, és hogy a vizsgálati adatok tanúsága szerint a szorongó gyerekek betegségkarrierje (trajectory) megváltoztatható a preventív és terápiás beavatkozásokkal. hogy a beavatkozások vizsgálatából tanulhatna a fejlődéselmélet is hogy a gyerekek esetében alkalmazott beavatkozások és diagnosztikus kategóriák sokszor a felnőttekre szabott megközelítések agyatlan másolatai hogy a klinikai pszichológia és a fejlődéslélektan között szakadék tátong, amit át kellene hidalni hogy erre az áthidalásra az általuk developmental psychopathology névre keresztelt, talán a fejlődéslélektani pszichopatológia kifejezéssel fordítható irányzat lenne hivatott, amely a normális és az abnormális fejlődés megértését kínálja, miközben még jobban szeretné megvilágítani a zavarok etiológiai hátterében álló okozati folyamatokat, és a beavatkozások síkján a fejlődéselmélet sok információval segítheti a beavatkozásokra irányuló kutatásokat. hogy a beavatkozásokat vizsgáló korábbi kutatások nem sok újdonsággal szolgáltak a fejlődéslélektani pszichopatológia elméletei számára, de mindenesetre megállapítható, hogy egyrészt sokféleképpen (multiple pathways lead to a disorder) alakulhat ki egy adott zavar (ekvifinalitás), másrészt sokféle zavar alakulhat ki egy-egy hibás működés miatt (multifinalitás). hogy Hudson és Rapee (sajtó alatt) egy olyan többutas (multiple pathway) modellt dolgozott ki, amelyben a gyerekek temperamentumát hangsúlyozzák bizonyos környezetek megválasztásában, melyek fokozzák a gyerek érzékenységét a szorongásra. A modell szerint több úton is kialakulhat a szorongás. A genetikai hajlam mellé felsorakozik az érzékenység vagy érzelmesség, az elkerülő megküzdési stílusok preferálása, a fenyegetésre adott nagyobb fiziológiás válasz, a hajlam a * A fordítás szabadon terjeszthető és másolható, de pénzt nem szabad kérni érte.

2 helyzetek fenyegető értelmezésére. A modell azt is hangsúlyozza, hogy a gyerek maladaptív válaszokat vált ki a társakból (szülők, testvérek, nevelők, kortársak), pl. megerősítik az elkerülő stílusát. Fontosak a szóbeli instrukciók és/vagy példaadás (modeling), valamint a gyerek addigi társas, kognitív és érzelmi fejlődése, a traumás élményei és a kulturális tényezők. A normalitás és a zavar között fokozatos átmenetet tételez fel. A cikk célkitűzései fel kell ismerni a beavatkozásokra irányuló kutatások korlátait fel kell tárni, milyen mértékben jósolják be a pozitív terápiás hatásokat az olyan fejlődési változók, mint a kor, a kognitív és érzelmi fejlődés normatív összehasonlításokat is be kell vonni a vizsgálódások körébe meg kell vizsgálni, milyen hatásokkal jár a fejlődéslélektanilag megalapozott pszichopatológia a szorongásos fiatalok kezelésében alkalmazott eljárásokra. Kezelési és megelőzési erőfeszítések összehasonlítása a várólistás vagy megfigyelt csoportokkal Háromfajta zavart vizsgáltak: 1. GAD Generalizált szorongásos zavar 2. SAD Szeparációs szorongásos zavar 3. SP Szociális fóbia Különösen a kezeletlen kontrollcsoportokat tartják fontosnak a cikk írói, sajnos azonban ez nem túlságosan etikus megközelítés, ezért maradnak a várólisták (amelyek egy idő után elfogynak). Meglepő :-) módon jobban javultak a kognitív-viselkedésterápiában (KBT) részesült gyerekek többfajta szorongásmérésen, javult a megküzdésük és kevésbé voltak depressziósak kezelés után, miközben a várólistás gyerekek többnyire nem mutattak változásokat (2 hónapos időtávlatban eléggé stabilnak látszanak a 9-13 évesek szorongásos zavarai). Ennek az eredménynek nagyjából megfelelnek más laboratóriumok vizsgálatai is. Viszonylag új fejlemény a prevenciós módszerek kialakítása, így sokkal több terápiás beavatkozást vizsgáló tanulmány jelent meg eddig. Mindenesetre akár tanárok, akár pszichológusok vezették a megelőző intervenciókat, a gyerekek jobban lettek, főleg a nagy veszélyben lévő gyerekek. Volt egy prevenciós program (Rapee és Jacobs, 2002) gátlásos óvodáskorúak (3,5 4,5 évesek) számára (a gátlásosság a később kialakuló szorongás jó előrejelzője, és van rá adat, hogy a szorongás viszont a depresszió és a szerhasználat előszobája). A gyerekek fele volt a kontrollcsoport, a másik fele pedig úgy részesült a prevencióban, hogy a szüleik ültek végig hat foglalkozást. Kiderült, hogy a) már három éves korban is módosítani lehet a szorongó karriert, és b) nem kell maguknak a gyerekeknek részt venni a prevenciós programban, miközben ők mutatják a javulást. Nagyobb gyerekek vizsgálataiból kiderül, hogy a gyerekek egyből megkönnyebbülnek a kezelés hatására hatékony KBT esetén javulnak a megküzdő stratégiáik fokozatos, de folyamatos javuláson mennek át ha idejekorán beavatkoznak, elkerülhetőek a komorbid problémák a KBT hatására kevésbé voltak hajlamosak fenyegetőnek megélni a helyzeteket. Kérdéses maradt azonban, hogy pontosan mely változók változnak meg a sikeres terápia révén

3 a kapott adatok hogyan illeszkednek a fejlődéselméletekbe - a szorongásra való fogékonyság tkp. kognitív információfeldolgozási torzítás - negatív kijelentések önmagáról (negative self-talk) - kétértelmű helyzetek tendenciózus értelmezése - fontos a környezet támogatása összességében megállapítható, hogy az eredmények megfelelnek a jelenlegi fejlődéselméletek várakozásainak, viszont nem vizsgálják közvetlenül az etiológiát (nem vonható le az a következtetés, hogy ezek a változók szükségszerűen részt vesznek a zavarok kialakulásában). Prediktív tényezők a szorongó fiatalok eredményeinek tükrében Életkor Fontos, hogy mely fejlődési korban (életszakaszban) kell bevetni a különböző stratégiákat a lehető legnagyobb terápiás hatás és az elért változások fenntartása érdekében. A fiatalabb gyerekek némileg többet profitálhatnak a KBT-ból és a szülők bevonásából, mint az idősebb gyerekek (főleg kamaszok, akik már a saját autonómiájukat építgetik a felnőtt autoritásokkal szemben). Van egy Coping Cat ( megküzdő macska ) nevű program, amelyet a vélelmezett fő szerző, Kendall dolgozott ki még a '90-es években. Nála az idősebb gyerekek nem mutattak olyan nagy változásokat elsőre, de az egy éves utánkövetésnél már igen. A fiatalabb iskolásoknál könnyebb volt 95%-os iskolába járást elérni, mint a nagyobbaknál. A kamaszkorban nő a negatív önértékeléssel kapcsolatos szorongás. Viszont náluk hatásosabb a KBT, mert már értelmesebbek és érdemesebb velük egyénileg foglalkozni (persze csak akkor, ha sikerül jó kapcsolatba kerülni velük, erről viszont mivel nem lát ki az amerikai hagyományokból nem ír semmit a cikk). A kamaszok már jobban képesek elvonatkoztatni és hipotetikus dedukciókat megérteni. A szorongó gyerekek mindazonáltal szívesebben vesznek részt a kezelésben, mint más betegcsoportok. Ha a gyerek KBT-je mellé a családot is bevonták, akkor jobb hatásfokkal működött a program (főleg kisebb gyerekeknél, akiknél a szülők még fontosabb modellszerepet játszanak). Összességében: fiatalabb gyerekeknél hatásosabb a szülőket bevonni, idősebb gyerekeknél pedig az egyéni kognitív gyakorlatok és a félelmetes ingerekkel való találkozások a legcélravezetőbbek. Ha a szülő is szorong, sokkal rosszabbak a gyerekek kilátásai, főleg kisebb gyerekeknél, de az idősebb gyerekek is lassabban fejlődnek, ha a szülő szorongását nem kezelik. Nem A fejlődéselmélet számol a nemek hatásával is, amikor a normál fejlődés feladataival való megküzdést vizsgálja. A fiúgyerekek inkább hajlamosak a magatartászavarra, miközben más zavaroktól (pl. anorexiától) rendszerint megkíméli őket a nemük. A lánygyerekek viszont jobban reagálnak a szorongást leküzdő megküzdési stratégiák tanítására, mint a fiúk, főleg, ha a családot is bevonták. Ezt erősíti meg az az eredmény is, hogy a lányok érzékenyebben reagálnak a szorongó szülők által nyújtott modellre, mint a fiúk. A lányok mind a beavatkozások előtt, mind után nagyobb szorongást árultak el. Hosszú távú vizsgálatok Céljuk meghatározni olyan fejlődési tényezők szerepét, mint pl. életkor a zavar kialakulásakor, nem, a zavar fennállásának időtartama, a veszély időzítése és a protektív tényezők. Ugyanakkor nehezebb kivitelezni, mert nem etikus sokáig nem beavatkozni. Volt olyan vizsgálat (Barrett et al, 2001), amely szerint a gyerekek 85,7%-a nem felelt meg a szorongászavar kritériumainak 6 évvel a beavatkozás után, és az egyéni meg a családi KBT egyformán sikeresnek bizonyult. Kendall et al. (1997) eredményei szerint a kezelés utáni időszak után a gyerekeknél hosszú távon (7 év) is megmaradt a hatás (szorongás, depresszió, megküzdési készségek, a tünetek internalizálása és

4 externalizálása), ráadásul jelentős javulás mutatkozott a megküzdési készségek, a tünetek internalizálása és externalizálása terén. Egy másik vizsgálat szerint a kezelés elősegítette a kamaszok érését, így hatékonyabban birkóztak meg az életkoruk kihívásaival. A kezeletlen szorongás egyre rosszabb lett a hosszú távú vizsgálatok tanúsága szerint. 7,4 éves utánkövetésnél az derült ki, hogy a későbbi szorongás legjobb előrejelzője az volt, ha a gyerek a kezelés előtt nem rendelkezett megfelelő megküzdési módokkal és/vagy negatív életeseményeken esett át. Szintén rossz hatású volt, ha a család nem megfelelően kommunikált, érzelmileg bevonódott és viselkedéskontroll-gondjai voltak. A sikertelenül kezelt szorongó fiatalok több olyan napról számoltak be, amikor ittak, füveztek és több (társas, interperszonális, fizikai vagy lelki) következményt említettek, mint azok a fiatalok, akiknek sikeres volt a kezelése. Előbbiek továbbá hajlamosabbak voltak megvonási tünetek érzésére. Az életkor (a szer használatakor) jobban bejósolta a dohány-, alkohol- és fűhasználatot: az idősebbek nagyobb valószínűséggel éltek már vele. A mintában szereplő fiúk inkább az alkohol felé hajlottak, a szerhasználatkor ép családban élők pedig inkább a dohány felé. Más vizsgálatok szerint a jobb iskolai teljesítményt felmutató gyerekeknek kevesebb szerhasználatból származó gondja volt a hosszú távú utánkövetéses vizsgálatokban. Vannak olyan vizsgálatok, amelyekben nem látszik különbség a kísérleti és a megfigyelt (monitoring) csoport között a beavatkozás után fél és egy évvel, viszont két év után jobb eredményeket kaptak a kutatók a kísérleti csoport tagjaitól. Bár eleinte úgy tűnt, a lányok kevésbé javulnak, mint a fiúk, ez a hatás is eltűnt 2 év múlva. 2 évvel később a betegségnek a kezelés előtti súlyossága volt az egyetlen olyan tényező, amely legjobban bejósolta a krónikus szorongást. A sikeres kezelés kifoghatja a szelet az olyan következményes gondok vitorlájából, mint a depresszió és a szerhasználat. Normatív összehasonlítások Ezek azért fontosak, mert segítségükkel a kutatók olyan kritériumhoz mérhetik a beavatkozások hatékonyságát, amelyek függetlenek az eredetileg problémás vagy diagnosztizált csoporttól. Ráadásul a normatív csoportok a pszichopatológia természetébe is bepillantást nyújthatnak. Az a központi kérdés, hogy mit tekinthetünk normálisnak. Egészségügyi szempontból az egészséget tekintjük annak, az egészség hiányát pedig pszichopatológiának, azaz abnormálisnak. Ilyenkor kizáró kritériumokkal dolgoznak a kutatók, aminek megvan az a veszélye, hogy a normatív összehasonlításokból kizárják azokat, akik hasonló tüneteket mutatnak, mint a kísérleti csoport tagjai, így létrejön egy normális feletti (szupernormális) csoport, ami nem reprezentatív. Ráadásul sokszor az sem egyértelmű, hogy milyen populáció szolgáljon a normatív összehasonlítás alapjául. Az eredmények azt mutatják, hogy a sikeresen kezelt gyerekek visszatértek az életkoruknak megfelelő normális csoportba. A normatív felfogás segít a gyerekek besorolásában a kezelés előtt, így sikeresebben felmérhető az elvégzett beavatkozás sikere is. Amikor a fejlődési modellekből szerzünk információkat a beavatkozások számára Eddig azzal foglalkozott a cikk, hogyan szerezhetünk információkat a beavatkozásokat vizsgáló kutatásokból a fejlődéselmélet számára. Most fordul a kocka: az lesz a téma, hogyan segítenek a fejlődési modellek hatékonyabb kezeléseket kialakítani. Rájöttek, hogy Kendallnak igaza volt az 1984-es cikkében, hogy a gyerekek nem képviselnek egységes csoportot, és hogy nem kis felnőttek (Barrett, 2000), mert eltérnek a kognitív, érzelmi és társas szükségleteik, és másra képesek kliensként gyerekkorban, kamaszkorban és felnőttkorban. Ezért a beavatkozások sem lehetnek uniformizáltak. Pl. egy felnőttnek darabokra lehet szedni az érvelését, és tételesen meg lehet cáfolni, mert megérti, de egy kisgyerek még nem. Aki ezt nem veszi figyelembe, az a fejlődési uniformitás mítoszában (developmental uniformity myth) hisz, amit szintén Kendall 1984-es cikkéből ismerhetünk. A figyelembe veendő fejlődési ismeretek a következők (Kendall, 1984):

5 kognitív képességek magatartástörténet genetikai összetétel társas és érzelmi képességek emlékezet nyelvi képességek feltételes gondolkodás kategorizációs képességek és szabályészlelés. Ezek mind befolyásolhatják a kezelés hatékonyságát; ezek ismeretében a klinikusok jobban felmérhetik a beavatkozásaik korlátait és lehetőségeit. Fontos még, hogy a terapeuta ezek alapján a kezelési kézikönyvben szereplő információkat a fenti kritériumok alapján mindig személyre szabja. Érdekes kérdés, hogy vajon akkor érdemes-e kezelni a gyerekeket, amikor maguk is éppen változnak, vagy inkább a stabil időszakokat kell kihasználni. Van, aki az előbbi, van, aki az utóbbi álláspontot képviseli, az adatok pedig ennek megfelelően ellentmondásosak. Kendall még azt mondta 1984-ben, hogy nem jó a természetes átmeneti időszakokat pluszban megterhelni. Ennek ellentmondani látszanak az újabb vizsgálatok (Toth & Cicchetti, 1999; Cicchetti & Rogosch, 2002), de a szerzők ezt a nem fogadjá el, hanem a 84-es cikk állításával cáfolják az újabb vizsgálati eredményeket, jóllehet Kendall maga sürgette az eredeti cikkében, hogy további kutatásokra van szükség a kérdés tisztázásához. Toth és Cicchetti (1999) megállapítják továbbá, hogy gyerekeknél különösen fontos figyelembe venni a patológia és a normalitás közötti kölcsönhatást, mert ami egyik korban még normális, az egy másik korban már patológiásnak számít. A szorongás pl. a gyerekkor normális része (ezt már Gullone & King mondja 1993-ban), ezért a szorongás diagnózisát csak a fejlődés pontos ismeretében szabad felállítani, s csakis akkor, ha akadályozza a gyerek tevékenységét és fejlődését. A szorongás ráadásul adaptív szerepet is játszhat a fejlődésben. Kisgyermekkorban rendben van, ha a gyerek fél a hangos zajoktól, az idegenektől, a szeparációtól és a testi sérüléstől. Iskolás korban azonban a félelmek már inkább az értékelésre és a társas dolgokra irányulnak, kamaszkorban pedig elvont dolgokra is. A gyerekekben kifejlődik a képesség olyan helyzetek megkülönböztetésére, amelyeket egyszerűen csak el kell viselni és amelyeket pedig el kell kerülni. Különböző megküzdési stratégiákat próbálnak ki próba-szerencse alapon, és amelyek sikerélményt nyújtanak, azok építik a kontrollérzésüket. A terápiákban fontos figyelembe venni a gyerekek kapcsolati rendszerét is. A gyerekeket főként a szüleik jelentik be a terápiára, mert szerintük gond van a gyerekkel (szó szerint: a gyerekben), míg a felnőtteknek már önmagukban kell felismerni, hogy valami bajuk van. A gyerekek rendszerint nem találják annyira súlyosnak a saját tüneteiket, mint a felnőttek. Howard (1995) ezért különbséget tesz a páciens (=a gyerek) és a kliens (=a szülők vagy a tanárok) között. A szülők fontos szerepet játszanak a gyerekek szorongásának fenntartásában a modellnyújtás, valamint a problémás viselkedés megerősítése révén. Ha segítünk nekik megszakítani a rossz viselkedéses köröket, az nagyban segíti a gyerekeket. Ami jól jön nekik: gyerekkezelési készségek saját szorongásuk kezelésére irányuló készségek kommunikációs készségek társas készségek képesek legyenek nagyobb autonómiát adni a gyerekeknek problémamegoldási stratégiák. A mai kezelések nagy része nem veszi figyelembe, hogy miként alakultak ki a problémák (figyelem: ez Amerika és viselkedésterápia!), ezért a hasonló tünetekkel jelentkező gyerekeket

6 hasonló kezeléseknek vetik alá. Ugyanakkor az ekvifinalitás elve kimondja, hogy több úton is el lehet jutni ugyanolyan szorongáshoz, ráadásul a szorongást kialakító tényezők eltérnek a szorongást fenntartó tényezőktől. Ha ezeket sikerül jobban megérteni és átültetni a gyakorlatba, jobb lesz a beavatkozások hatékonysága is (jelenleg a gyerekek kb. 60%-a javul a kezelések hatására). A legtöbb beavatkozás manapság a középső gyermekkorra irányul. Kora gyermekkori beavatkozások A nagyon kicsi gyerekeknek korlátozottabbak verbális készségei és még nem fejlődtek annyit kognitív téren, nem tudnak elvontan gondolkodni pl. a saját gondolkodásukról (metagondolkodás). Az 5-7 éves kor nagyon fontos a közvetítő (mediational) gondolkodás kialakulása szempontjából. Mivel nem annyira az ékesszólás jellemzi az ilyen korú gyerekeket, a szorongásuk inkább a viselkedésben (sírás, elfutás) jelentkezik, miközben a félelem tárgya más és más lehet az egyes gyerekek esetében. Náluk nehezebb felfedni, hogy milyen belső monológot (anxious self-talk) mormolnak magukban, ezért azok a legígéretesebb beavatkozások, amelyek a viselkedésre koncentrálnak, és ebben a csoportban a legfontosabb, hogy a gondozók is részt vegyenek a terápiás programban. 3-4 éves korban csak a szülőkkel érdemes foglalkozni (Rapee és Jacobs, 2002), akik pszichoedukációban részesülnek a szorongás kapcsán (adaptív funkciói és a lehetséges interferálási mintázatok, valamint megtudhatják, hogy a saját viselkedésükkel hogyan járulhatnak hozzá a tünetek fennállásához pl. az iskolakerülő nyugodtan videojátékozhat otthon). Érdemes megtanítani nekik, mit kell tenni a szorongás jelentkezésekor (contingency management procedures) és a szorongás leküzdésére irányuló készségeket. Ígéretes lehet az a megközelítés is, amely a gyerek kötődését erősítve próbálja a gyerek biztonságérzetét növelni (Manassis és Bradley, 1994), de jó a szülő-gyerek intarakciós terápia is. Kamaszkori beavatkozások A kamaszoknak már összetettebb kognitív képességei vannak, képesek pl. az elvont és metagondolkodásra, belőlük ki lehet csalogatni a szorongó belső monológot (anxious self-talk) és ki lehet alakítani a megküzdő belső monológot (coping self-talk). Ugyanakkor jobban tartanak attól, hogy mások mit gondolnak róluk, ezért hiába vannak jobban tisztában a saját szorongásukkal, nehezebben beszélnek róla, mert félnek a negatív megítéléstől. Ezeket figyelembe kell venni a kamaszok felmérésekor és kezelésekor. Ráadásul az autonómiaigényük is nagyobb, így a családi interakciók nem annyira fontosak náluk. Az erősségeikre kell építeni és a kompetenciájukat kell növelni mind a prevenció, mind a terápiás beavatkozások során. Összefoglalás és kitekintés A prevenciós és terápiás beavatkozások eredményeit vizsgáló kutatások adataiból ma már sokat tanulhat a fejlődéslélektani pszichopatológia (developmental psychopathology) is. Kezelés nélkül a szorongás viszonylag stabil marad, a felnőtt szorongók nagy eséllyel gyerekkorukban is szorongtak. A beavatkozás azonban letérítheti őket erről a pályáról. Fontos az egyformaság mítoszának (uniformity myth) szétoszlatása és a nemek, életkorok szerinti bontás vizsgálata (a különböző életkorokban más és más fejlődési szinten áll a gyerek kognitív fejlődése). Mivel a KBT a kognitív problémamegoldási készségek tanulásán alapul, ez alapvető jelentőséggel bír. Új és ígéretesnek tűnő távlatok nyílnak azzal, ha figyelembe vesszük a terápiás szövetséget, a terapeuta rugalmasságát, a kliens és a terapeuta változóit a terápiás folyamatban, ami jelenleg nagyon elhanyagolt terület (figyelem: ez amerikai viselkedésterápiás cikk!! Európában inkább ezzel foglalkoznak.). Fontosak lennének a folyamatkutatások. Az idősebb gyerekekkel gond lehet, ha nem akarnak terápiás kapcsolatba lépni a kezelővel. Kamaszoknál már jobb lehet az egyéni terápia, mint a családterápia, de jelenleg keveset tudunk még erről a területről. Fontos lenne ismerni azt a hatásmechanizmust is, amelynek révén megváltozik a szorongás. Az etiológiai megközelítések a szülő szerepét hangsúlyozzák a szorongás kialakulásában és fenntartásában.

7 A normatív adatok nagyon fontosak a kezelés eredményességének vizsgálatában, mert tudni kell, hogy milyen mértékben sikerült letéríteni a gyereket a szorongó pályáról és visszaterelni a normál övezetbe. A további kutatásoknak az alábbi területekre kell koncentrálniuk: a) fejlődési változók, pl. életkor, nemek b) nagyobb vizsgálati minták c) a kezelés hatékonyságában közrejátszó tényezők. Fontos figyelembe venni a fejlődéslélektan eredményeit a kezelések kidolgozásában.

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68.

Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban. László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. Az ADHD kezelése gyerek- és felnőttkorban László Zsuzsa Fimota Központ 1063 Bp, Bajza u 68. www.fimota.hu Terápiák összehasonlítása 68% 56% 34% 25% gyógyszer gyógyszer vis.terápia köz.rutin vis.terápia

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

3. A személyközi problémák megoldásának mérése

3. A személyközi problémák megoldásának mérése 3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő

Részletesebben

Egésznapos iskola vagy tanoda?

Egésznapos iskola vagy tanoda? Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi

Részletesebben

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja 2010. október 27 28. A Bátorság Köre A kétnapos workshopja 2010. október 27. Előadással egybekötött mesterkurzust tart Dr. Larry Brendtro a Tisztelet Kötelékeinek Helyreállítása nevű módszerről (RAP Response

Részletesebben

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt

lyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és

Részletesebben

Lévainé Müller Katalin Oktatási Hivatal Sulinet Osztály

Lévainé Müller Katalin Oktatási Hivatal Sulinet Osztály Lévainé Müller Katalin Oktatási Hivatal Sulinet Osztály 1 www.esafetylabel.eu European Network Against Bullying in Learning and Leisure Environments Az ENABLE program Európában 4 Mi a bullying? Olyan

Részletesebben

piás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők

piás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők A terápi piás s kapcsolat szerepe a kognitív v terápi piában Dr. Unoka Zsolt Ideális sémas ma-terapeuta jellemzők Rugalmasság Képes az alapvető szükségleteket terápiás keretek között biztosítani biztonságos

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

szakpszichológus képzés

szakpszichológus képzés K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia

Részletesebben

Miért más ez a program, mennyiben dolgoznak másképpen a szakemberek itt, a családokkal és a gyerekekkel?

Miért más ez a program, mennyiben dolgoznak másképpen a szakemberek itt, a családokkal és a gyerekekkel? A biztonság jelei A gyerek szociális munkásának a neve: Elérhetőség, nyilvántartási szám: A Biztonság jele megközelítés A módszer olyan családok segítését erősíti, akik gyerek gondozási, nevelési nehézségekkel

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Az állatok emberekre gyakorolt jótékony hatása már az ókorban is ismeretes volt. Az egyik első, dokumentált terápiás program a IX.

Az állatok emberekre gyakorolt jótékony hatása már az ókorban is ismeretes volt. Az egyik első, dokumentált terápiás program a IX. Az állatok emberekre gyakorolt jótékony hatása már az ókorban is ismeretes volt. Az egyik első, dokumentált terápiás program a IX.sz-ban Gheel-ben zajlott, ahol sérült embereket vontak be az állatokról

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása

A diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Humán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017

Humán viselkedési komplex- A kötődés. Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Humán viselkedési komplex- A kötődés Konok Veronika Humánetológia kurzus 2017 Kötődés Attachment bond, relationship, etc. Bowlby: kötődési rendszer- homeosztatikus egyensúly Közelség-keresés Szeparációs

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez

Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását

Részletesebben

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

Barna Csilla Perczel Forintos Dóra. SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Barna Csilla Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék A tudományos igénnyel végzett pszichoterápia hatékony, kezelési eredményei jobbak, mint a spontán remisszióé, a placeboterápiáé,

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books)

Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books) Brodzinsky, D.M. Schechter, M.D. (1993): Being Adopted. The Lifelong Search for Self (New York: Anchor Books) A könyvről A könyv szerzői klinikai pszichológusok, akik évtizedek óta foglalkoznak az örökbefogadás

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI

AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu

Részletesebben

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)

SZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) SZAKVIZSGA TÉTELSOR 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből

Részletesebben

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA KUTATÁSI KÉRDÉSEK Az iskolák tehetséggondozó munkájára hogyan hat a pedagógusok

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek Viselkedés-diagnosztika Dr. Unoka Zsolt Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Tanuláslélektani alapelvek Klasszikus kondicionálás Instrumentális tanulás/operáns kondicionálás Modelltanulás/Obszervációs

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1 Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés

Részletesebben

ÓRAREND. A minősített továbbképzések címei:

ÓRAREND. A minősített továbbképzések címei: ÓRAREND A minősített továbbképzések címei: A tanácsadás szerepe, tanácsadói feladatok felnőttkorú autista emberek ellátásának támogatásában I. alapozó felkészítés, a program engedélyszáma: T- 05-021/2018

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

Szülői traumatizáció gyermeki addikció

Szülői traumatizáció gyermeki addikció Szülői traumatizáció gyermeki addikció BUDAPEST NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2009. Június 5 KOMÁROMI ÉVA klinikai és addiktológiai szakpszichológus Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia E-mail:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA

REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA 2. Tudomány és spiritualitás konferencia, 2019. jún. 15. Kiss Enikő Csilla PTE Pszichológia Intézet A reziliencia fogalom általános jelentése Rugalmas ellenállási képesség,

Részletesebben

Autizmusba zárt világ

Autizmusba zárt világ Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában

Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Dr. N. Kollár Katalin tanszékvezető, PhD, habil. egyetemi docens ELTE Pedagógiai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Tanulási kisokos szülőknek

Tanulási kisokos szülőknek Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján

Részletesebben

Serdülők dinamikus terápiája

Serdülők dinamikus terápiája Serdülők dinamikus terápiája SE Klinikai Pszichológus Szakképzés 2014. Farkas Mária Kapcsolat Ambulancia Dinamikus terápia definíciója Pszichoanalitikus elméletekre épül Lehet expresszív és szupportív

Részletesebben

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18.

A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai. Nádas Eszter november 18. A célzott/javallott prevenciós programok nemzetközi tapasztalatai Nádas Eszter 2008. november 18. Prevenciós stratégiák Általános prevenció (universal prevention) a populáció egészét célozzák meg cél a

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

ÓRAREND Továbbképzés 3 képzési egységének összefoglaló (nem hivatalos, belső használatú) címe: Autizmus specifikus felnőtt-ellátási tanácsadó képzés

ÓRAREND Továbbképzés 3 képzési egységének összefoglaló (nem hivatalos, belső használatú) címe: Autizmus specifikus felnőtt-ellátási tanácsadó képzés ÓRAREND Továbbképzés 3 képzési egységének összefoglaló (nem hivatalos, belső használatú) címe: Autizmus specifikus felnőtt-ellátási tanácsadó képzés Az akkreditált képzések címei: A tanácsadás szerepe,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu

Sématerápia elmélete, Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia elmélete, terápiás technikák Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika unoka@psych.sote.hu Sématerápia Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív terápiás

Részletesebben