Jelentés a Tokaji Borvidék szőlőinek 2016.tél végi állapotáról Balling Péter, Éles Sándorné, Pableczki Bence

Átírás

1 Jelentés a Tokaji Borvidék szőlőinek 2016.tél végi állapotáról Balling Péter, Éles Sándorné, Pableczki Bence Az előző évekhez hasonlóan, az idén is megvizsgáltuk a Tokaji Borvidék néhány dűlőjében a szőlő rügyeit, hogy milyen volt az áttelelés, milyen kártevőkre számíthatunk. Borvidékünk 17 dűlőjéből 30 mintát vizsgáltunk meg. Egy minta véletlenszerűen szedett 10 darab 2 rügyes termő csap, a hozzá tartozó kéreg résszel. Tehát összesen 600 főrügyet, kétszer ennyi mellékrügyet, illetve 300 több éves kéregrészt néztünk át. A fürtkezdeményeket csak az első és második rügyemeleten vizsgáltuk, mivel a szőlőtermesztők jellemzően rövid csapos metszést alkalmaznak (1.táblázat). 1.táblázat A különböző dűlőkből származó minták fürtkezdemény-számainak átlaga Fürtkezdemények Település Dűlő Fajta száma 1. rügyemelet Tokaj Mád Fürtkezdemények száma 2. rügyemelet Hétszőlő (6. tábla) Furmint 0,9 1,7 Hétszőlő (26. tábla) Furmint 0,6 1,45 Hétszőlő (28. tábla) Furmint 0,6 1 Hétszőlő 1 1,5 (36/5.tábla) Furmint Kővágó Furmint 8/ ,8 Szent Tamás (alsó) Furmint 0,91 1,365 Szent Tamás (felső) Furmint 0,7 1,5 Tolcsva Mandulás Furmint 0,9 1,1 Szentvér Hárslevelű 0,9 1,8 Medve Furmint 1. 0,9 1,5 Bodrogkeresztúr Medve Furmint 2. 1,1 1,3 Henye Zéta 1,4 1,7 Henye Sárgamuskotály 1,1 1,9 Bakonyi Furmint T92 1,3 1,7 Bakonyi Hárslevelű 311 0,9 1,3 Bakonyi Kövérszőlő 0,5 1,4 Tarcal Meleg-máj Hárslevelű 311 1,1 2 Szarvas Furmint T85 1,2 1,4 Szarvas Hárslevelű ,4 Terézia Hárslevelű 0,8 1,1 Olaszliszka Budaházi Hárslevelű 0,9 1,6 Galambos Sárgamuskotály 0,8 1,4 Mezőzombor Galambos Hárslevelű 311 1,1 1,6 Kapi (5. tábla) Zéta 1,3 2,1 Kapi (6. tábla) Zéta 1,1 1,7 Pajzos Zéta 0,9 1,7 Bodrogolaszi Pajzos (alsó) Hárslevelű 0,5 1,6 Pajzos (felső) Hárslevelű 0,4 1,7 Az eredményekben jelentős szórás mutatkozik dűlőnként és fajtánként is. A most megfigyelhető fürtkezdemények képződése 2015-ben a virágzással egy időben, májusban

2 Napfénytartam (óra) Csapadék (mm) indult el, és augusztus-szeptemberben ért véget. Ebben az időszakban a rendkívüli aszályos időjárás befolyásolhatta a fürtkezdemények kialakulását. A 2015-ös év májusának és októberének kivételével minden hónap esetében magasabb középhőmérsékletet lehetett tapasztalni az évszázados átlaghoz képest május végétől augusztus közepéig a Tokaji Borvidéken csapadékhiányt mértünk (1.ábra). A csapadék mértéke dűlőnként is nagy szórást mutatnak. Mindez kihat a szőlő életfolyamataira, amelyek nagyban befolyásolják a termékenységet április május június július augusztus szeptember Szegi-Poklos Bodrogkeresztúr-Lapis Sárospatak-Királyhegy Tolcsva-Nyakvágó 100 éves átlag 1.ábra A csapadék mennyiségének alakulása április és szeptember között A napfénytartam segíti a következő évi termés differenciálódását. A négy dűlőben - ahol meteorológiai állomás is van- a 2015-ös év első felében a sokéves átlagot órával meghaladva alakult a napsütéses órák száma, ami júliustól már közelítette az átlagot, de azt továbbra is meghaladta a vegetációs időszakban (2.ábra) április május június július augusztus szeptember Szegi-Poklos Bodrogkeresztúr-Lapis Sárospatak-Királyhegy Tolcsva-Nyakvágó 100 éves átlag 2.ábra A napfényes órák számának alakulása április és szeptember között Az idei vizsgálati adatokat összehasonlítottuk az előző évek adataival fajták szerint (3-4. ábra). A grafikonhoz az idei adatokból azokon minták adatait használtuk fel, mely mintaterületről az előző évben is volt adat. Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a Furmint,

3 Fürt darab / rügy Fürt darab / rügy másodsorban kissé a Hárslevelű és a Kövérszőlő rügytermékenysége kisebb, mint az előző évben. Ez a különbség azonban a gyakorlatban nem jelentős. 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Furmint Hárslevelű Sárgamus Zéta Kövérszől kotály ő 1. rügyemelet ,86 0,96 0,90 0,93 0,90 1. rügyemelet ,80 0,96 0,95 1,27 0,50 3.ábra Az 1.rügyemelet termékenysége fajták szerint ban 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Furmint Hárslevelű Sárgamus Zéta kotály 2. rügyemelet ,54 1,66 1,68 1,43 1,40 Kövérszől ő 2. rügyemelet ,17 1,54 1,65 1,83 1,40 4.ábra A 2.rügyemelet termékenysége fajták szerint ban Az idén vizsgált dűlők közül kilencből már három évi adatunk is van. Ezek összehasonlítása nagyon tanulságos (3-4.ábra).

4 Fürtök száma/rügy (db) Fürtök száma/rügy (db) 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Furmi nt Mand ulás Furmi nt Szent Tamás (alsó) Furmi nt Szent Tamás (felső) Hársle velű Budah ázi Hársle velű Galam bos Hársle velű Szentv ér Sárga musko tály Henye Zéta Henye Kövérs zőlő Bakon yi ,1 1,3 0,9 1,2 1 1,3 1,1 1,4 1, ,89 1,22 1 0,86 1,1 0,9 1 0, ,9 0,91 0,7 0,9 1,1 0,9 1,1 1,4 0,5 3.ábra Az 1.rügyemelet termékenységének alakulása adott fajta és dűlő esetében 2014 és 2016 között. 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Furmin t Mandu lás Furmin t Szent Tamás (alsó) Furmin t Szent Tamás (felső) Hárslev elű Budah ázi Hárslev elű Galam bos Hárslev elű Szentv ér Sárga musko tály Henye Zéta Henye Kövérs zőlő Bakony i ,8 1,5 1,9 1,7 1,7 1,7 1,6 2 1, ,75 2 1,75 1,775 1,75 1,9 1,6 1,9 1, ,1 1,365 1,5 1,6 1,6 1,8 1,9 1,7 1,4 4.ábra A 2. rügyemelet termékenységének alakulása adott fajta és dűlő esetében 2014 és 2016 között. Egyes mintákban bebarnult rügyeket is találtunk (1.fotó). Nagy különbséget mutat mintánként a barna rügyek aránya. De szerencsére nem jelentős a b o rügyek száma, amely a fő- és mellékrügyek barnaságát jelenti. A rügyek barnulását nem fagy okozta, az idei tél szélső minimum értéke -15,3 o C volt, január 20-án a Tolcsva, Nyakvágó dűlőben. Vélhetően a barnulásoknak mikrobiális oka van. Küldtünk mintát a DATE Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetbe. A kórtani vizsgálat eredményét követően fogunk erről többet tudni.

5 1.fotó Barnult főrügy és ép mellékrügy (b 1 állapot) 2.táblázat A vizsgált mintákban található barna rügyek átlaga 2016-ban. Jelmagyarázat: b o : barna fő- és mellékrügyek % b 1 : barna főrügy, 1 mellékrügy ép % b 2 : barna főrügy, 2 mellékrügy ép % 1. rügyemelet barna rügyek % 2. rügyemelet barna rügyek % Dűlő Fajta b. össz. b 0 b 1 b 2 b. össz. b 0 b 1 b 2 Budaházi Hárslevelű Henye Zéta Henye Sárgamuskotály 0 0 Medve Furmint Medve Furmint Galambos Sárgamuskotály 0 0 Galambos Hárslevelű Disznókő Furmint na. na. Dorgó Furmint na. na. Kapi (5. tábla) Zéta 0 0 Kapi (6. tábla) Zéta 0 0 Kővágó Furmint 8/ Szent Tamás 10 (alsó) Furmint Szent Tamás 10 (felső) Furmint Bakonyi Furmint T Bakonyi Hárslevelű Bakonyi Kövérszőlő 0 0 Meleg-máj Hárslevelű Szarvas Furmint T Szarvas Hárslevelű

6 Átlagos egyedszám (db)/minta Terézia Hárslevelű Mandulás Furmint Szentvér Hárslevelű 0 0 Hétszőlő (6. 10 tábla) Furmint Hétszőlő ( tábla) Furmint Hétszőlő ( tábla) Furmint Hétszőlő (36/5. 10 tábla) Furmint Pajzos Zéta Pajzos (alsó) Hárslevelű Pajzos (felső) Hárslevelű Összes megvizsgált rügy átlaga: 13 5,3 7,3 0,3 5,3 1,3 3,3 0,6 Az előző években is megfigyelhető volt néhány bebarnult rügy. 214-ben az ideitől kevesebb, míg 215-ben több volt. A Sárgamuskotály és Kövérszőlő esetében Az idén, és az előző években sem volt barnulás. A rügyvizsgálat eredményeinek ismeretében úgy látjuk, hogy a rügybarnulás miatt jelentős terméskieséssel járó gond nem mutatkozik. A főrügyekben károsítókat nem találtunk. A többéves kéregrészeket és a hozzájuk tartozó alvó rügyeket is megvizsgáltuk mikroszkóppal és számba vettük az áttelelő élőlényeket (2.táblázat, 5.ábra). 6,00 6,33 5,00 4,09 4,00 3,02 3,00 2,00 1,00 0,15 1,70 0,43 0,27 0,65 0,02 0,14 0,83 1,39 0,00 Szőlő levélatka Szőlő gubacsatka Szilva Szőlőtripsz takácsatka lárva 2015 Pajzstetű lárva Ragadozó atkák 5.ábra Kártevők és ragadozók átlagos egyedszáma a 2015-ös és a 2016-os években.

7 3.táblázat Ízeltlábúak szőlő fás részein áttelelő egyedeinek átlagos megoszlása 2016-ban. Település Dűlő Fajta Szőlőlevélatka Szőlőgubacsatka Szilva takácsatka Szőlőtripsz lárva Pajzstetű lárva Ragadozó atkák Páncélos atka Piros gyümölcsfatakácsatka tojása Olaszliszka Budaházi Hárslevelű 0,1 0,2 9,2 0,5 Henye Zéta 0,1 1,6 3,3 Henye Sárgamuskotály 1,1 1,3 Bodrogkeresztúr Medve Furmint 1. 0,1 2,4 1,4 6,5 Medve Furmint 2. 0,1 0,7 0,8 0,1 Galambos Sárgamuskotály 0,5 0,7 0,1 36,7 Galambos Hárslevelű 311 0,8 0,6 0,3 Mezőzombor Disznókő Furmint 0,9 Dorgó Furmint 0,3 0,7 2,2 0,3 Kapi (5. tábla) Zéta 0,2 0,6 8 0,8 Kapi (6. tábla) Zéta 2,3 0,3 0,4 Kővágó Furmint 8/7275 1,6 0,1 4,3 0,6 0,6 Mád Szent Tamás (alsó) Furmint 0,2 0,2 0,9 Szent Tamás (felső) Furmint 33 5,2 0,1 Bakonyi Furmint T92 3 0,1 0,5 0,2 Bakonyi Hárslevelű 311 0,8 0,5 Bakonyi Kövérszőlő 0,1 4,1 0,4 0,1 Tarcal Meleg-máj Hárslevelű 311 0,4 0,2 0,1 0,2 0,2 7,4 0,9 Szarvas Furmint T ,5 2,4 0,6 4 Szarvas Hárslevelű ,8 0,1 1,9 6,5 2,1 Terézia Hárslevelű 1,8 0,4 0,6 0,9 Tolcsva Mandulás Furmint 0,1 1,2 0,4 0,4 Szentvér Hárslevelű 0,1 0,4 0,4 6,4 1 4,4 Hétszőlő (6. tábla) Furmint 2,2 0,6 0,2 Tokaj Hétszőlő (26. tábla) Furmint 0,1 3 0,1 0,1 Hétszőlő (28. tábla) Furmint 34,4 0,6 Hétszőlő (36/5. tábla) Furmint 20 0,7 5,7 1,4 0,3 Pajzos Zéta 0,4 Bodrogolaszi Pajzos (alsó) Hárslevelű 0,2 0,2 23,3 Pajzos (felső) Hárslevelű 1,5 5,7 1,8 0,8

8 A szőlő-levélatka és a szőlőgubacsatka több mintában is előfordul, de csak két mintaterületen találtunk erős fertőzöttséget. Tavasszal ezeken a területeken ajánlatos három-ötleveles állapotban védekezni. Szőlő-levélatka a rügypikkely külsején Szőlő-gubacsatkák a kéregben A szilva takácsatka góconkénti előfordulását tapasztaljuk a vizsgált minták alapján is. Ezek egyedszáma észlelési szinten van. Szilva-takácsatka telelő nősténye A szőlőtripsz lárvák sok mintában jelen vannak. Nem jelentős a mennyiségük, de fakadáskor figyelni kell rájuk. Tripsz lárvák fogják közre a pajzstetű lárváját

9 A közönséges teknős pajzstetű lárvák jelenléte és száma évről-évre emelkedik, közvetlen kártétele nem jelentős, de a vírus fertőzések terjesztésében már számba kell vennünk őket. Közönséges teknős pajzstetű lárvák tömege a szőlő kérgén Évek óta először találtunk piros gyümölcsfa-takácsatka tojásokat, összességében nem jelentős mennyiségben. Azonban egy mintában már átlépte a veszélyességi küszöbértéket, így ott ajánlatos védekezni ellenük. Piros gyümölcsfa-takácsatka tojásai A borvidékünkön is jelenlévő amerikai szőlőkabóca áttelelő tojását három mintában találtuk meg. Tekintettel a veszélyességére a vegetáció kezdetétől érdemes figyelni a felbukkanására (célszerű lenne csapdázni). Amerikai szőlőkabóca áttelelő tojása, tőle balra szőlő-levélatka A páncélos atkák jelenléte és száma emelkedő tendenciát mutat, de ez a szőlőre nincs kártékony hatással. Ragadozó atkák is jelen vannak a minták többségében, igaz nem nagy számban. Ragadozó atka fajok

10 Szőlő-levél- és ragadozó atkák, mellettük fatetvek sárga ovális tojásai A minták egy részénél eddig szőlő kérgen nem leírt Nematoda fajt is megfigyeltünk, amelynek azonosítása jelenleg folyamatban van. Szőlő kérgen talált Nematoda faj A rügyvizsgálat idei eredményeit összegezve elmondható, hogy a Tokaji Borvidéken a os télen nem volt fagykár. A rügyek kielégítő számú fürtkezdeményt tartalmaznak. A károsítók jelen vannak, de nem jelentős mennyiségben. A évi vizsgálatokhoz képest megfigyelhető, hogy a kártevők átlagos egyedszáma növekedett, viszont a ragadozó atkák száma csökkent a 2016-ban megvizsgált mintákban. A téli két jelentősebb fagy sem okozott a kártevők számában csökkenést. A vegetáció indulásával a szakembereknek folyamatosan figyelni kell a károsítók megjelenésének alakulását és amennyiben szükséges optimális mértékű növényvédelmet alkalmazni. Amennyiben a permetezés szükségességének eldöntéséhez a szőlész szakember még egy tavaszi vizsgálatot jónak lát, akkor a Kutató Intézet szakemberei állnak rendelkezésre. Köszönetnyilvánítás Köszönjük dr. Gyulainé Garai Adriennek egyes ízeltlábúak meghatározásban nyújtott segítségét. Javasolt video felvétlek: