VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN * 1. Bevezetés Az önkormányzati rendszer felépítése és működése a rendszerváltás óta kritikus kérdése a magyar politikai berendezkedésnek. A politikai központ és a helyi szint viszonya a kezdetektől fogva ambivalens: a decentralizálás szükségessége mellett erőteljesen jelen vannak a politika centralizálási törekvései, ami mára egy szinte működésképtelen és nagymértékben alulfinanszírozott önkormányzati rendszert eredményezett. Az önkormányzati rendszerre jellemző vertikális viszonyrendszer, azaz a központ és a helyi szint viszonya így a kezdetektől fogva több politikatudományi kutatás tárgya. Az önkormányzati rendszer másik, kiegészítő dimenziója, a horizontális viszonyrendszer, azaz a helyi szinten egymás mellett megjelenő szereplők együttműködése azonban elhanyagolt része a helyi politika vizsgálatának. A rendszerváltás időszakában ugyan több kutatás is foglalkozott a helyi döntéshozókkal, ezek többsége azonban vagy a helyi politikai elit személyi folytonosságára koncentrált vagy az új helyi politikai elit sajátosságait tárta fel 1, vagy esettanulmányokon keresztül, egy adott település politikai viszonyaira és működésére koncentrált 2. Míg a vertikális viszonyrendszer vizsgálata segíti az önkormányzatok elhelyezését a politikai rendszerben, addig a horizontális viszonyrendszer vizsgálata hozzájárul az önkormányzat belső működésének megértéséhez. A folyamatosan változó vertikális viszonyok mellett az elmúlt húsz évben a horizontális viszonyrendszer intézményi közege stabil maradt, a jogszabályok viszonylag kevés ponton változtattak érdemben a helyi szereplők jogkörén 3. * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Az állam kapacitása szakértők, hivatalnokok, politikusok műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Ilonszki Gabriella. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Ilonszki Gabriella egyetemi tanár (BCE). Várnagy Réka szerző tanársegéd (BCE Politikatudományi Intézet), elérhetősége: Dobos Gábor szerző doktorandusz-hallgató (BCE Politikatudományi Doktori Iskola), elérhetősége: 1 BOCZ J. (1996): Az önkormányzatok döntéshozói Budapest, Központi Statisztikai Hivatal; TÁLL É. szerk. (2000): Az új demokrácia önkormányzati vezetői. Budapest, MTA Politikatudományok Intézete 2 KÁKAI L. (1996): Egy nagyvárosi önkormányzat működési mechanizmusai. in HORVÁTH M. T. KISS J. szerk.: Aréna és otthon. Budapest, Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány. 3 Az egyik ilyen fontos változtatás közvetlen polgármester-választás bevezetése volt az évi LXI törvényben.

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Tanulmányunkban ezt a horizontális viszonyrendszert vizsgáljuk, az egyes szereplők egymáshoz való viszonyát térképezzük fel. Kutatásunk fókuszában a helyi döntéshozók állnak, fő kutatási kérdésünk, hogy kik határozzák meg a helyi döntéshozatal folyamatát, hol vannak a döntéshozatal kritikus pontjai, avagy hol és hogyan dőlnek el az ügyek helyi szinten? A kérdések megválaszolásához első lépésként az intézményi meghatározottságot vizsgáljuk, vagyis azt, hogy az önkormányzati törvény milyen jogkört ír elő az egyes szereplőknek. A viszonyok jobb megértéséhez a magyar rendszer jellemzését egy nemzetközi összehasonlító keretben is elhelyezzük, így érzékeltetve hogy a magyar eset hova helyezi a hangsúlyokat az egyes szereplők hatáskörét illetően. A tényleges működés feltérképezéséhez azonban nem elégséges a törvényi keretek ismerete, hiszen ez több ponton is rugalmasan alkalmazható és teret ad az egyedi megoldásokra. Tekintve az önkormányzatok sokféleségét, azt feltételezzük, hogy szükség is van erre a rugalmasságra, hiszen az adott település gazdasági-társadalmi-földrajzi helyzete más és más kontextusba helyezi a döntéshozatalt, amit még tovább árnyal a vezető politikai erő és a döntéshozók személye is. A TÁMOP projekt keretében folytatott kutatás lehetőséget nyújtott három esettanulmány kidolgozására, a Közép-Magyarországi régió három városának önkormányzati döntéshozóival készült interjúk alapján. Az önkormányzati működés mindennapjaiba történő betekintés nyomán részletesebb kutatási kérdéseket is meg tudtunk fogalmazni: milyen szerepet játszik az alpolgármester az egyes önkormányzatokban? Milyen funkciót tölt be a jegyző mint az önkormányzati hivatal vezetője? Van-e különbség az egyes polgármesterek szerepfelfogásában attól függően, hogy milyen politikai jellemzőkkel bírnak (független polgármester, országgyűlési képviselő)? Bár kutatási eredményeink betekintést engednek az önkormányzati döntéshozatal eddig feltáratlan szegmenseibe, általánosításra két fontos korlát miatt sem alkalmasak: egyrészt a kutatás során a régió városaira koncentráltunk, azon belül is a fő feletti lakossággal rendelkező, nem megyei jogú városokra. Tekintve, hogy a különböző típusú és nagyságú települések eltérő sajátossággal, erőforrásokkal és intézményi meghatározottsággal rendelkeznek, eredményeink nyomán a községek és a megyei jogú városok önkormányzatának működése nem értelmezhető. Másrészt kutatásunk csak egy adott állapotot tükröz: a 2010-es választásokat követően a vizsgált önkormányzati testületek mindegyikében a Fidesz frakció többséget élvez. Ez több ponton is eltér az eddigi évek gyakorlatától: egyrészt helyi szinten nem (vagy csak nagyon korlátozott mértékben, a Fidesz-KDNP frakciónál) vizsgálható a koalíciós együttműködés, másrészt az a tény, hogy a helyi és az országos politikában ennyire hasonlóak az erőviszonyok elrejti a helyi konfliktusok egy részét. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy bár kutatási eredményeink leginkább feltáró kutatásként értelmezhetők, amelyek jó kiindulópontként szolgálhatnak a munka további folytatásához. 2. Az önkormányzatok horizontális viszonyrendszere A horizontális viszonyrendszer vizsgálatában Pálné nyomán kétféle modellt különböztethetünk meg: az önkormányzat állhat egyszemélyi vagy kettős irányítás alatt.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az egyszemélyi vezetést az erős polgármester jeleníti meg, akinek szerepét erősíti közvetlen megválasztásából fakadó legitimitása, a testülettel szembeni erős jogköre és hivatal-irányító funkciója. Az egyszemélyi vezetés dominanciáját csökkentheti, ha a polgármestert nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a testület választja meg. A kettős vezetésű modellben a képviselő-testület és a hivatal vezetése elválik és így a hivatal vezetője is erős jogkörökkel rendelkezik, kiegyensúlyozva ezáltal a politikai vezetést megjelenítő polgármestert. A hivatal vezetése az egyszemélyes modellben is külön embert kíván, azonban itt a hivatalvezető a polgármester alá rendelve látja el a feladatát 4. Mouritzen és Svara hasonló megközelítésben a hivatal irányítása és a politikai vezetés szétválasztásában látja az egyes horizontális viszonyrendszer különbségeit, kiegészítve azzal a kérdéssel, hogy a végrehajtó hatalom feletti kontroll hány szereplő kezében van 5. A szerzőpáros a formális struktúrák meghatározó szerepe mellett az informális hatalomgyakorlás eszközeire is kitér meghatározásában. Megközelítésükben így négyféle ideáltípus jelenik meg: 1. Az erős polgármester modelljében közvetlenül választott polgármester kontrollálja a képviselő-testület többségét, illetve jogilag és gyakorlatban is irányítja a végrehajtó szervezetet. 2. A testületi vezetés modelljében azonosítani lehet a közösség egyszemélyes politikai vezetőjét, akinek azonban nem feltétlenül tartja teljes ellenőrzése alatt a képviselő testületet. A végrehajtási funkciók megosztottak és részben testületi irányítás alatt állnak. 3. A kollektív vezetés modelljében a döntéshozatal középpontjában egy végrehajtó testület van, amely tagjait választják. A testületben a polgármester elnököl. 4. A testület-menedzser modellben minden végrehajtó funkció a szakmai adminisztráció és a hivatalvezető/menedzser kezében van, akit a tanács jelöl ki. Ebben a modellben a polgármesternek inkább csak ceremoniális funkciói vannak. 6 Mouritzen és Svara tipológiájára építve és azt továbbfejlesztve Heinelt-Hlepas egy szélesebb körben alkalmazható kategorizálást épített ki 7, hogy az általuk vizsgált 17 európai ország 8 helyi rendszerei és polgármesteri pozíciói összehasonlíthatóak legyenek. Első lépésként elhelyezték a vizsgált országok polgármestereit a fenti négyes tipológiában, amiben Magyarország, Olaszországgal, Lengyelországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, Franciaországgal, Ausztriával, Görögországgal, egyes német 4 PÁLNÉ K. I. (2008): Helyi kormányzás Magyarországon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó pp MOURITZEN P. SVARA J. (2002): Leadership at the appex. Politicians and administrators in western local governments. Pittsburgh, University of Pittsburgh Press 6 MOURITZEN P. SVARA J. (2002) p56. 7 HEINELT H. HLEPAS N. K. (2006): Typologies of local government systems. in: BACK H. HEINELT H. MAGNIER A. szerk.: The European Mayor. political leaders in the changing context of local democracy. Urban and Regional Research International Volume 10. VS Verlag Für Sozialwissenschaften 8 A vizsgálatba bevont országok: Anglia, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Svájc.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tartományokkal és néhány angol esettel együtt az erős polgármesteri modellbe került. Második lépésként a fenti horizontális, a polgármester, a testület és a hivatal közötti hatalommegosztásra épülő tipológiát kiegészítették a helyi rendszerek vertikális hatalommegosztását jellemző tipológiával, amely a helyi és az országos szint viszonyát hivatott leírni a rendszerben Hesse és Sharpe 9 nyomán. A Hesse és Sharpe-féle rendszer azonban nem teljes, a rendszerváltó országok, így Magyarország vizsgálata is hiányzik belőle, amit Heinelt és Hlepas egy új közép-kelet-európai típus létrehozásával oldott meg. A horizontális és a vertikális hatalommegosztás dimenzióinak keresztezésével jön létre az 1. táblázatban bemutatott POLLEADER tipológia, ami a helyi politikai rendszerek vezetői szerepeit mutatja be. 1. táblázat: POLLEADER tipológia 10 Horizontális hatalommegosztás típusa (Mouritzen-Svara, 2002 nyomán) Erős polgármester Testületi vezetés Kollektív vezetés Testületmenedzser Vertikális hatalommegosztás típusa (Hesse-Sharpe, 1991 nyomán) Francia-típusú Angolszász Észak-közép típus európai típus politikai végrehajtó végrehajtó polgármester polgármester polgármester (Franciaország, (Anglia (i) ) (Németország (ii), Görögország, Ausztria (iii) ) Olaszország, Portugália, Spanyolország) kollegiális vezető (Belgium) kollegiális vezető (Anglia (iv) ) kollegiális vezető (Anglia (vi) ) reprezentatív jogokkal rendelkező polgármester (Írország) kollegiális vezető (Dánia, Svédország, Ausztria (v) ) kollegiális vezető (Hollandia, Svájc, Németország (vii) ) Közép-kelet európai típus végrehajtó polgármester (Lengyelország, Magyarország) kollegiális vezető (Csehország) (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) (vii) közvetlenül választott polgármesterekkel kivéve Hesse tartományt 9 tartományból 6 tartományra vonatkozóan egyéb polgármesterekkel 3 tartománya kabinet modell esetén Hesse tartomány 9 Hesse Sharpe-t idézi HEINELT HLEPAS (2006) pp Forrás: HEINELT HLEPAS (2006) p34. (saját fordítás).

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A magyar rendszert tekintve a táblázat üzenete az, hogy bár a polgármester erős felhatalmazással bír és egyértelműen vezetőnek tekinthető az önkormányzatoknál, jogkörét és felhatalmazását az önkormányzatok vertikális hatalommegosztásban elfoglalt szerepe, a központnak való alárendeltsége csökkenti. 3. A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A magyar önkormányzati rendszerben három fő szereplőt azonosíthatunk: a polgármestert, a képviselő-testületet és a jegyzőt. Jogi szempontból főszereplőként a képviselő-testületet határozhatjuk meg, hiszen az önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illeti meg. A képviselő-testület munkáját bizottságok segítik, amelyek szerepe a testületi döntések előkészítése és ellenőrzése. Az önkormányzati rendszerben kiemelt szerepet kap a polgármester, aki a képviselő-testület elnöke. Gyergyák rámutat, hogy a szereplők közötti konfliktusok nagy része abból fakad, hogy bár a polgármester az önkormányzati tevékenységet a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el, így a testület utasíthatja is, a törvény alapján a polgármesternek kiemelt funkciója van a testületen belül és gyakorlatilag vezeti azt 11. Az 1994-es módosítások tovább erősítették a polgármester szerepét a helyi önkormányzat többi szereplőjével szemben, többek között a polgármesterek közvetlen választásának bevezetése révén, ami erős legitimitással ruházta fel a települések vezetőit. A polgármesterek a hivatalt vezető jegyzővel szemben is kiemelt pozíciót birtokolnak, hiszen a hivatal irányítását a polgármester látja el, aminek korlátot csak a képviselő-testület döntései szabnak, nem pedig a jegyző jogosítványai. Bár a törvények címzettje általában a képviselő-testület, kivételes esetekben a polgármesternek döntési jogköre lehet a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. A polgármester irányítási funkcióját jelzi, hogy javaslatot tehet az alpolgármester személyére, aki a polgármester irányítása alatt látja el a feladatát. Politikai értelemben tehát a polgármester az önkormányzati döntések motorja. A végső döntés, mint szavazás viszont természetesen a képviselő-testületet illeti meg, így a polgármester és a testület viszonya kritikus kérdése a döntéshozatali folyamatnak. A jegyző feladatköre a törvény alapján inkább ellenőrzés jellegű, hiszen a törvényességi kritériumok betartására és a hivatal működésének szakszerűségére figyel. Míg a többi szereplő munkájának jellege politikai, addig a jegyző inkább a szakmai dimenziót képviseli. Témánk szempontjából azonban fontos kiemelni, hogy a jegyző nem csak utólagosan ellenőriz, hanem a döntési folyamat egészét végigkíséri: A képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a határozati javaslatokat, a rendelet-tervezeteket. A döntések törvényességéért a jegyzőt önálló felelősség terheli. 12. A feladatellátás biztosítása 11 GYERGYÁK F. (2007): A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző feladatai az önkormányzat munkájában, az együttműködés konfliktusainak kezelési módszerei. In: Comitatus, 17(10) pp GYERGYÁK F. (2007) p15.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR érdekében a jegyzőnek joga van a bizottságok és a képviselő-testületi üléseken való részvételhez. A munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a magyar szabályozás a polgármester és a jegyző szoros együttműködését írja elő azáltal, hogy a polgármester egyetértési jogot gyakorolhat a jegyzőt megillető munkáltatói jogokat illetően, illetve a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyzővel szemben. Tehát széles jogkörei ellenére a jegyző csak akkor tudja hatékonyan ellátni a feladatát, ha a polgármester és a képviselő-testület együttműködik vele, hiszen egyrészt a jegyző erősen kiszolgáltatott helyzetben van a képviselő-testület és a polgármester felé, másrészt a az elkövető felelőssége sok esetben nehezen számonkérhető 13. Intézményi megközelítésben a magyar önkormányzat rendszerben egy szakmai szereplőt, a jegyzőt és két politikai szereplőt, a polgármestert és a képviselőtestületet azonosíthatunk. Az önkormányzati döntéshozatal vizsgálatához azonban ez a szereposztás két pontos is kiegészítésre szorul: egyrészt bár a törvény csak jelzés szinten szól az alpolgármesterekről, tényleges szerepük feltérképezése elengedhetetlen. Másrészt a törvényben egységesen kezelt képviselő-testület politikai szempontból egyáltalán nem tekinthető egységesnek, hiszen a képviselők a parlamenthez hasonlóan pártalapon szerveződő frakciókba szerveződve dolgoznak. Bőhm megközelítésében 14 az országos politika dominálja a helyi politikát, azaz az országos viszonyok meghatározzák a helyi politikai működését, ami előrevetíti a helyi döntéshozatal átpolitizáltságát, a pártok és a frakciók kiemelt szerepét. Ennek vizsgálatával foglalkozunk a következő fejezetben. 4. Pártpolitika az önkormányzatokban A pártok domináns szereplői a helyi politikának, bár az egyes szintek átpolitizáltsága változó. Horváth M. 15 illetve Mellors és Pijnenburg 16 nyomán elmondhatjuk, hogy a településnagyság meghatározó változó a pártok jelenléte szempontjából. A kisebb településeken ún. kommunitás-alapú helyi önkormányzatok működnek, amelyekben a tisztségviselők, a képviselők és polgármesterek sokszor társadalmi megbízatásban végzik munkájukat. A helyi politika alsó szintjén a pártok jelenléte kevésbé kitapintható, a választások során a személyes jellemzők, az ismertség és a társadalmi beágyazottság számít kritikus tényezőnek. A pártok hiánya azonban nem feltétlenül jelenti hatalom központosodásának hiányát, hiszen a kisebb településeken sokszor egy-egy befolyásos személy irányítja a döntéshozást. Ez az általánosítás nagyon eltérő európai arányokat takar. Horváth áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy a pártok szerepe és súlya eltérő a különböző országok önkormányzataiba, de összességében 13 GYERGYÁK F. (2007). 14 BŐHM A. (2006): A helyi hatalom és az önkormányzati választások Magyarországon. Budapest, MTA Politikatudományok Intézete 15 HORVÁTH M. T. (1996): Pártok a helyi önkormányzatokban. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet 16 MELLORS C. PIJNENBURG B. (1989): Political Parties and Coalitions in European Local Government. London New York: Routledge.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR elmondhatjuk, hogy a helyi önkormányzatok pártossága folyamatosan nőtt: Angliában 1965 és 1985 között 61%-ról 84%-ra nőtt a párttag képviselők aránya, Dániában 1978-ra a képviselők 90% tartozott párthoz, akárcsak Hollandiában. Ezzel szemben a francia vidéki önkormányzatokban alacsony a pártosodás foka, igaz növekvő arányt mutat. Itt, akárcsak Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban differenciált módon valósult meg a pártosodás, azaz nem minden önkormányzati típusban valósult meg egyformán. A pártosodás jellemzően itt is a városokban és a regionális szinten érhető tetten 17. A különbségekhez hozzájárulhat a települések, területek eltérő fejlettségi szintje is, általános tapasztalat, hogy a fejlettebb városokban a pártok jelenléte erőteljesebb, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a pártok az elérhető pénzügyi, emberi és politikai erőforrások függvényében jelennek meg az önkormányzatokban 18. Geser és Saiz 19 differenciáltabb rendszerben mutatja be a helyi közösségek átpártosodásának szintjeit: a népességszám, a helyi közösség társadalmi-gazdasági jellemzői és a helyi politikai rendszer jellemzői egyaránt meghatározóak a helyi pártok megjelenése szempontjából. Magyarországon a jogi szabályozás két különböző határt állapít meg: a már ismertetett választási rendszerben főnél húzódik meg a határ, az ennél kisebb településeken a kislistás szavazás a pártok jelenlétének ellenébe hat. A másik határ háromezer fő, az ennél nagyobb településeken kötelező a főállású polgármester választása, ami a poszt professzionalizáltságát jelzi 20. Azonban a gyakorlatban a pártosodási határ sokkal alacsonyabb népességszámnál húzódik meg 21, a Medián a 2006-os önkormányzati választások kapcsán készített felmérése 22 alapján a szavazók pártossága között is nőtt, így a függetlenek erős jelenléte egyre inkább a kisebb (párszáz fős lakossággal bíró) falvakra szorítkozik. A magyar rendszerben a pártok jelenlétének értékelését nehezíti, hogy sok esetben független jelöltek mögött bújnak meg vagy helyi, civil szervezetekkel együtt indítanak jelölteket 23. Az erősödő pártosodás azonban azt jelzi, hogy a városok szintjén a helyi politikában is tetten érhető az országos szintű politikát mozgató pártdinamika, amit csak kivételes esetben írnak felül helyi érdekek. 17 HORVÁTH M. T. (1996) pp HORVÁTH M. T. (1996) pp GESER H. SAIZ M. (1999): Local parties in political and organizational perspective. Oxford, Urban Policy Challenges, Westview Press 20 Magyarországon 3000 fő alatti településen sem igazán jellemző, hogy társadalmi megbízatású polgármester látja el a település vezető funkcióját: a HVG 2011-es adatai alapján Pest megyében a 81 érintett település közül csak 25-ben dolgozik társadalmi megbízatású polgármester. Forrás: 21 SOÓS G. (é.n.): Mitől függ a helyi politikai szervezetek választási jelentősége? Letöltve a Tocqueville Kutatóközpont honlapjáról: (letöltve: április 28.) 22 A felmérés adatai megtekinthetők a Medián honlapján, a 124e-477e-a649-33e2d80f28f6.ivy címen. 23 KÁKAI L. (2004): Önkormányzunk értetek, de nélkületek. Budapest, Századvég Kiadó

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Módszertan A kutatásunk fókuszában a helyi politika döntéshozói és az ő viszonyuk áll, hiszen arra vagyunk kíváncsiak, hogy kik határozzák meg a helyi döntéshozatal folyamatát, hol vannak a döntéshozatal kritikus pontjai, avagy hol és hogyan dőlnek el az ügyek helyi szinten. A bemutatott magyar és nemzetközi szakirodalom egységes abban a kérdésben, hogy a magyar önkormányzati rendszer fő szereplője a polgármester, így feltételezzük, hogy politikai értelemben az általunk vizsgált önkormányzatokban is a polgármester a döntések motorja (H1). Mit jelent ez pontosan? Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy milyen szerepet is tölt be a polgármester (és a többi szereplő) a helyi döntéshozatalban, mi azt nem a képviselőtestületi szavazás intézményével azonosítjuk, hanem többlépcsős folyamatként értelmezzük. Egy leegyszerűsített politikai modellben a döntéshozatal öt lépcsőből áll: az ügyek kezdeményezése, a döntések előkészítése, döntéshozatal, végrehajtás és ellenőrzés 24. Ebben a folyamatban a politikai befolyás főleg az első három fázisban érvényesül, így feltételezésünk szerint az önkormányzatoknál a polgármester fontos kezdeményező szerepet játszik (H1/A), aktívan részt vesz a döntések előkészítésében (H1/B) és dominálja a döntéshozó szerv, azaz a képviselőtestület munkáját (H1/C). A polgármester mellett az önkormányzati döntéshozatal fő szereplői a jegyző, az alpolgármester és a képviselő-testület. A magyar önkormányzati rendszerre jellemző egyszemélyes vezetés alapján az a feltételezésünk, hogy a jegyző kizárólag külső kontrollt gyakorol a döntéshozatal felett, feladata a törvényesség felügyelete, így csak a döntések előkészítésében játszik szerepet (H2). Az alpolgármester szerepét illetően az intézményi keretek és a szakirodalom sokkal kevesebb támpontot nyújt a döntés- és hatáskört illetően. Ezt értelmezhetjük rugalmas jogi környezetként is, vagy úgy, hogy az alpolgármesteri szerep nem elég fontos ahhoz, hogy részletesen kelljen szabályozni. Így feltételezésünk szerint az alpolgármester a döntéshozatal szempontjából nem képvisel releváns politikai erőt és csak reprezentatív funkciókkal bír (H3). A döntéshozatali folyamat során a döntések többsége a képviselőtestületi üléseken, a szavazások alkalmával születik meg, így a képviselőtestület fontos szereplőnek tekinthető. A testületek többsége azonban nem egységes, politikai értelemben frakciókra tagozódik. Feltételezésünk szerint a frakciófegyelem helyi szinten is meghatározó motívuma a döntéshozatalnak (H4), így a döntéshozatal szempontjából a frakció és nem az egész testület tekinthető alanynak. Ez fontos következménnyel jár a döntéshozatal szempontjából, hiszen meghatározza, hogy hol dőlnek el az ügyek, pontosabban azt, hogy hol kerülnek megvitatásra az ügyek. Feltételezésünk szerint az ügyek többségének érdemi vitáját a frakcióüléseken folytatják (H5), ami a képviselőtestületi vita fontosságát csökkenti. A döntéshozatal vizsgálatánál nem hagyhattuk figyelmen kívül az önkormányzati hivatal és az önkormányzati bizottságok munkáját sem, hiszen az előkészítési munkák döntő része a hivatal munkatársaira hárul és a szakmai viták egy része a bizottságokban folyik. Feltételezésünk szerint azonban önkormányzati szinten ez a két hatás elhanyagolható. 24 VASS L. (2005): Közpolitikai és kormányzati döntéshozatal. in GALLAI S. TÖRÖK G. szerk.: Politika és politikatudomány. Budapest, Aula Kiadó pp

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A hipotézisek teszteléséhez a TÁMOP műhely munkájának keretében kérdőíves felméréseket végeztünk a Közép-Magyarországi Régió három településének, Biatorbágynak, Ceglédnek és Vácnak önkormányzati szereplői körében. Az önkormányzatok kiválasztása során három kritériumot vettünk figyelembe: Csak a főnél nagyobb településeket vizsgáltuk. Az esettanulmányok célja a döntéshozatali folyamatok feltárása volt, aminek része a szakmai és politikai tényezők összefonódásának és a pártosság vizsgálata is. Az előzetes kutatások alapján arra következtettünk, hogy a pártok jelenléte és befolyása leginkább a fő feletti városokban érhető majd tetten. A vizsgálatból kizártuk a megyei jogú városokat, hiszen ezek szoros összefonódást mutatnak az országos politikával (akár a személyes összefonódás szintjén is, hiszen a megyei jogú városok polgármesterei között kiemelkedően magas az országgyűlési képviselők száma). Földrajzi elhelyezkedés tekintetében diverzifikációra törekedtünk. A kutatás során a települések polgármestereivel, jegyzőivel, és kiválasztott 25 képviselőivel készítettünk interjúkat, amelyek zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmaztak. A zárt kérdések a döntéshozatali folyamat egyes részeire vonatkoztak, és többek között arra keresték a választ, hogy az egyes politikai szereplők mennyire kezdeményezőek, mekkora befolyásolási erővel bírnak az önkormányzati döntések tekintetében, illetve kitértek a testületi működés konfliktusaira. Mivel a szakirodalom kevés támpontot nyújtott az alpolgármester és a jegyző szerepének meghatározásához, ezt nyílt kérdésekkel igyekeztünk feltárni. Az ilyen típusú kérdések egyik fontos módszertani előnye, hogy az interjúalanyok kötöttségek nélkül válaszolhatnak viszonylag általános kérdésekre, ennek során pedig könnyebben képesek felszínre hozni azokat a tényezőket, amelyek a saját szemszögükből igazán fontosak (zárt, behatárolt kérdések esetén ezek a momentumok rejtve maradhatnak). Jelen kutatásban is gyakran előfordult, hogy az alanyok a kérdésnél többre válaszoltak és az adott önkormányzat egyedi jellemzőire is rávilágítottak. Az interjúk anyagait 26 a fentieknek megfelelően két lépcsőben elemezzük. Az első (kvantitatív) részben zárt kérdésekkel mérjük fel az önkormányzati döntéshozatal kezdeményezőinek és befolyásolóinak körét. A kérdésekre adott válaszok alapján készült adatbázis elemzésével azt vizsgáljuk, hogy milyen hasonlóságok vannak az egyes döntéshozatali működésekben. Feltételezésünk szerint azok a jellemzők, melyek hasonló értékeket vesznek fel a különböző települések esetében, szoros összefüggésben állnak az önkormányzatiság intézményi meghatározottságával. 25 Az önkormányzatok képviselőtestületeiből úgy választottunk ki interjúalanyokat, hogy lehetőleg egyenlő számban legyenek köztük a kormányzó többség és az ellenzék képviselői, ezen belül pedig politikai szempontból minél színesebb legyen a minta, azaz minél több (párt- vagy civil-) szervezet reprezentánsa kerüljön bele. 26 Az elemzés során három település (Biatorbágy, Cegléd és Vác) 24 önkormányzati szereplőjével (18 képviselővel, illetve 3-3 polgármesterrel és jegyzővel) készített interjúk anyagát dolgoztuk fel. Az interjúkra 2011 májusának végén és júniusának elején került sor.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A második (kvalitatív) rész a különbségekre koncentrál. A nyitott kérdések lehetőséget teremtenek arra, hogy közeli képet kapjunk az önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak sajátosságairól. Feltételezésünk szerint a szereplők személye és a helyi (politikai) viszonyok azok a tényezők, amelyek az önkormányzatiság intézményes keretein belül egyedivé teszik az adott településeket. 6. Döntéshozatal: kezdeményezők és befolyásolók Az elemzés első részében arra keressük a választ, hogy kik az önkormányzati döntéshozatal során az ügyek kezdeményezői, és kik azok, akik érdemben képesek befolyásolni a döntéseket. Ehhez a polgármesteri/jegyzői/képviselői kérdőívek vonatkozó kérdéseit 27 használjuk: arra kértük az alanyokat, hogy 1-től 7-ig terjedő skálán értékeljék az általunk felsorolt szereplők kezdeményező-képességét és befolyásoló erejét (1-es: soha nem kezdeményez / Egyáltalán nincs befolyása ; 7-es: Sok esetben kezdeményez / Nagy befolyása van ). Láthatjuk, hogy az önkormányzati szereplők közül elsősorban azok kaptak az egyes kérdéseknél közepesnél (4-esnél) nagyobb értéket, akiket a hipotéziseink során is nevesítettünk (2. táblázat). A polgármester szerepe mindkét esetben kiemelkedő, mindössze a frakciók 28 bírnak hasonló jelentőséggel a döntések befolyásolása terén. A jegyző szerepe a vártnál nagyobbnak mutatkozott: a kezdeményezés kapcsán ez magyarázható azzal, hogy a hatósági ügyek intézéséből adódik az aktivitás, de látható, hogy a befolyásoló-képesség terén is a jelentősebb aktorok közé tartozik. Az alpolgármester csak közvetetten 29 szerepelt a kérdésekben: a kezdeményezésnél az egyéb kategóriában többen megemlítették, viszonylag magas (átlagosan 4,5-ös) értékkel. A frakció szerepe a kezdeményezés során ugyan csak átlagosnak mondható, ám a döntések befolyásolásában a legfontosabb szereplőnek bizonyult. A képet valamennyire árnyalja, hogy a bizottságok is magas értéket értek el a döntések befolyásolása terén, azaz úgy tűnik, hogy nem csak a frakcióüléseken folyik érdemi vita az egyes ügyekről. A frakciófegyelemről szóló hipotézist látszik alátámasztani az egyes képviselők viszonylag kis szerepe és a pártok helyi szervezeteinek közepesnél valamivel nagyobb befolyásoló-képessége. 27 A három különböző tisztséghez három eltérő kérdőívet használtunk aszerint, hogy milyen pozíciót tölt be az adott szereplő. A jegyzők esetében például elsősorban a hivatal működésére koncentráltunk, és nem tettünk fel politikai jellegű kérdéseket. Ennek eredményeként vannak olyan kérdések, amelyek csak egy-egy tisztség esetén értelmezhetőek. Ilyen a kezdeményezésre vonatkozó kérdés is, amelyet a jegyzőknek máshogyan (a hivatali ügymenetre lefordítva) tettünk fel, így itt csak a polgármesterek és a képviselők válaszait tudjuk értékelni. 28 Az interjúk során arra kértük az alanyokat, hogy a frakciók alatt a meghatározó (azaz kormányzó) képviselőcsoportot értsék. 29 A kérdőívek összeállítása során a zárt kérdéseknél az intézményi keretekből indultunk ki, amelyek alapján az alpolgármesteri pozíció vizsgálata nem került be.

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/6/15/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál

Pro Publico Bono Online. Támop Speciál Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2012 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 STECNÉ DR. BARATI IZABELLA DR. HŐGYE MIHÁLY ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSI GYAKORLATA* 2000-ben a (az akkor még) Budapesti

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő testület a 183/2013. (XI.28.) Kt. határozatával hagyta jóvá a 2014. évi belső ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv elfogadásakor az előterjesztésben jeleztük,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A GVH fúziós eljárásrendjének fejlesztése. dr. Tóth András tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK GVH elnökhelyettes Versenytanács elnök

A GVH fúziós eljárásrendjének fejlesztése. dr. Tóth András tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK GVH elnökhelyettes Versenytanács elnök A GVH fúziós eljárásrendjének fejlesztése dr. Tóth András tanszékvezető egyetemi docens, KRE-ÁJK GVH elnökhelyettes Versenytanács elnök Statisztika Ké re lme k s záma az e lmúlt 5 é vbe n, s umma: 194

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

2015. május 14-i rendkívüli ülésére

2015. május 14-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/314-6/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Józsa Klára Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2014. június 24. Problémafelvetés, aktualitás, indokoltság Irodalmi áttekintés Differenciált faluállomány

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére 2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Polgármesteri összeférhetetlenség megszüntetéséhez hozzájárulás kérése

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Csabdi Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ülésterme

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás

A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke Kiss Katalin, vezető kutató, Szinapszis Kft. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE

PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PROJEKT MENEDZSMENT ELJÁRÁS RENDJE. A projekt azonosító száma: ÁROP 1.A.2/A-2008-0090 Újfehértó, 2009. január 05. TARTALOM 1. A szervezet feladat- és hatásköre 3. 2. Szervezet

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Új napirendi pont 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. június 26-i rendes ülésére Tárgy: ÖKO-DOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Kerékpár éghajlati teszt

Kerékpár éghajlati teszt Benchmarking Kerékpár éghajlati teszt supported by www.trendy-travel.eu A kiadvány tartalmáért az egyedüli felelősség a szerzőket terheli, és nem szükségszerűen tükrözi az Európai Közösség álláspontját.

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szabó István Balázs képviselő (7 fő) Kerekesné Molnár Krisztina pénzügyi elődadó I. NAPIRENDEK ELŐTT

JEGYZŐKÖNYV. Szabó István Balázs képviselő (7 fő) Kerekesné Molnár Krisztina pénzügyi elődadó I. NAPIRENDEK ELŐTT Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szám: 3/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Győrladamér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 16-án 15.30 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f.

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f. K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az önkormányzati hatósági ügyekben, az

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

8. sz. melléklet a MeMoP-2014 kódszámú pályázathoz

8. sz. melléklet a MeMoP-2014 kódszámú pályázathoz ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYÍLATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. szerinti összeférhetetlenségről és a

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben