VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR VÁRNAGY RÉKA DOBOS GÁBOR KI AZ ÚR A HÁZNÁL? DÖNTÉSHOZATAL A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERBEN * 1. Bevezetés Az önkormányzati rendszer felépítése és működése a rendszerváltás óta kritikus kérdése a magyar politikai berendezkedésnek. A politikai központ és a helyi szint viszonya a kezdetektől fogva ambivalens: a decentralizálás szükségessége mellett erőteljesen jelen vannak a politika centralizálási törekvései, ami mára egy szinte működésképtelen és nagymértékben alulfinanszírozott önkormányzati rendszert eredményezett. Az önkormányzati rendszerre jellemző vertikális viszonyrendszer, azaz a központ és a helyi szint viszonya így a kezdetektől fogva több politikatudományi kutatás tárgya. Az önkormányzati rendszer másik, kiegészítő dimenziója, a horizontális viszonyrendszer, azaz a helyi szinten egymás mellett megjelenő szereplők együttműködése azonban elhanyagolt része a helyi politika vizsgálatának. A rendszerváltás időszakában ugyan több kutatás is foglalkozott a helyi döntéshozókkal, ezek többsége azonban vagy a helyi politikai elit személyi folytonosságára koncentrált vagy az új helyi politikai elit sajátosságait tárta fel 1, vagy esettanulmányokon keresztül, egy adott település politikai viszonyaira és működésére koncentrált 2. Míg a vertikális viszonyrendszer vizsgálata segíti az önkormányzatok elhelyezését a politikai rendszerben, addig a horizontális viszonyrendszer vizsgálata hozzájárul az önkormányzat belső működésének megértéséhez. A folyamatosan változó vertikális viszonyok mellett az elmúlt húsz évben a horizontális viszonyrendszer intézményi közege stabil maradt, a jogszabályok viszonylag kevés ponton változtattak érdemben a helyi szereplők jogkörén 3. * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Az állam kapacitása szakértők, hivatalnokok, politikusok műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Ilonszki Gabriella. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Ilonszki Gabriella egyetemi tanár (BCE). Várnagy Réka szerző tanársegéd (BCE Politikatudományi Intézet), elérhetősége: Dobos Gábor szerző doktorandusz-hallgató (BCE Politikatudományi Doktori Iskola), elérhetősége: 1 BOCZ J. (1996): Az önkormányzatok döntéshozói Budapest, Központi Statisztikai Hivatal; TÁLL É. szerk. (2000): Az új demokrácia önkormányzati vezetői. Budapest, MTA Politikatudományok Intézete 2 KÁKAI L. (1996): Egy nagyvárosi önkormányzat működési mechanizmusai. in HORVÁTH M. T. KISS J. szerk.: Aréna és otthon. Budapest, Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány. 3 Az egyik ilyen fontos változtatás közvetlen polgármester-választás bevezetése volt az évi LXI törvényben.

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Tanulmányunkban ezt a horizontális viszonyrendszert vizsgáljuk, az egyes szereplők egymáshoz való viszonyát térképezzük fel. Kutatásunk fókuszában a helyi döntéshozók állnak, fő kutatási kérdésünk, hogy kik határozzák meg a helyi döntéshozatal folyamatát, hol vannak a döntéshozatal kritikus pontjai, avagy hol és hogyan dőlnek el az ügyek helyi szinten? A kérdések megválaszolásához első lépésként az intézményi meghatározottságot vizsgáljuk, vagyis azt, hogy az önkormányzati törvény milyen jogkört ír elő az egyes szereplőknek. A viszonyok jobb megértéséhez a magyar rendszer jellemzését egy nemzetközi összehasonlító keretben is elhelyezzük, így érzékeltetve hogy a magyar eset hova helyezi a hangsúlyokat az egyes szereplők hatáskörét illetően. A tényleges működés feltérképezéséhez azonban nem elégséges a törvényi keretek ismerete, hiszen ez több ponton is rugalmasan alkalmazható és teret ad az egyedi megoldásokra. Tekintve az önkormányzatok sokféleségét, azt feltételezzük, hogy szükség is van erre a rugalmasságra, hiszen az adott település gazdasági-társadalmi-földrajzi helyzete más és más kontextusba helyezi a döntéshozatalt, amit még tovább árnyal a vezető politikai erő és a döntéshozók személye is. A TÁMOP projekt keretében folytatott kutatás lehetőséget nyújtott három esettanulmány kidolgozására, a Közép-Magyarországi régió három városának önkormányzati döntéshozóival készült interjúk alapján. Az önkormányzati működés mindennapjaiba történő betekintés nyomán részletesebb kutatási kérdéseket is meg tudtunk fogalmazni: milyen szerepet játszik az alpolgármester az egyes önkormányzatokban? Milyen funkciót tölt be a jegyző mint az önkormányzati hivatal vezetője? Van-e különbség az egyes polgármesterek szerepfelfogásában attól függően, hogy milyen politikai jellemzőkkel bírnak (független polgármester, országgyűlési képviselő)? Bár kutatási eredményeink betekintést engednek az önkormányzati döntéshozatal eddig feltáratlan szegmenseibe, általánosításra két fontos korlát miatt sem alkalmasak: egyrészt a kutatás során a régió városaira koncentráltunk, azon belül is a fő feletti lakossággal rendelkező, nem megyei jogú városokra. Tekintve, hogy a különböző típusú és nagyságú települések eltérő sajátossággal, erőforrásokkal és intézményi meghatározottsággal rendelkeznek, eredményeink nyomán a községek és a megyei jogú városok önkormányzatának működése nem értelmezhető. Másrészt kutatásunk csak egy adott állapotot tükröz: a 2010-es választásokat követően a vizsgált önkormányzati testületek mindegyikében a Fidesz frakció többséget élvez. Ez több ponton is eltér az eddigi évek gyakorlatától: egyrészt helyi szinten nem (vagy csak nagyon korlátozott mértékben, a Fidesz-KDNP frakciónál) vizsgálható a koalíciós együttműködés, másrészt az a tény, hogy a helyi és az országos politikában ennyire hasonlóak az erőviszonyok elrejti a helyi konfliktusok egy részét. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy bár kutatási eredményeink leginkább feltáró kutatásként értelmezhetők, amelyek jó kiindulópontként szolgálhatnak a munka további folytatásához. 2. Az önkormányzatok horizontális viszonyrendszere A horizontális viszonyrendszer vizsgálatában Pálné nyomán kétféle modellt különböztethetünk meg: az önkormányzat állhat egyszemélyi vagy kettős irányítás alatt.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az egyszemélyi vezetést az erős polgármester jeleníti meg, akinek szerepét erősíti közvetlen megválasztásából fakadó legitimitása, a testülettel szembeni erős jogköre és hivatal-irányító funkciója. Az egyszemélyi vezetés dominanciáját csökkentheti, ha a polgármestert nem közvetlenül a választópolgárok, hanem a testület választja meg. A kettős vezetésű modellben a képviselő-testület és a hivatal vezetése elválik és így a hivatal vezetője is erős jogkörökkel rendelkezik, kiegyensúlyozva ezáltal a politikai vezetést megjelenítő polgármestert. A hivatal vezetése az egyszemélyes modellben is külön embert kíván, azonban itt a hivatalvezető a polgármester alá rendelve látja el a feladatát 4. Mouritzen és Svara hasonló megközelítésben a hivatal irányítása és a politikai vezetés szétválasztásában látja az egyes horizontális viszonyrendszer különbségeit, kiegészítve azzal a kérdéssel, hogy a végrehajtó hatalom feletti kontroll hány szereplő kezében van 5. A szerzőpáros a formális struktúrák meghatározó szerepe mellett az informális hatalomgyakorlás eszközeire is kitér meghatározásában. Megközelítésükben így négyféle ideáltípus jelenik meg: 1. Az erős polgármester modelljében közvetlenül választott polgármester kontrollálja a képviselő-testület többségét, illetve jogilag és gyakorlatban is irányítja a végrehajtó szervezetet. 2. A testületi vezetés modelljében azonosítani lehet a közösség egyszemélyes politikai vezetőjét, akinek azonban nem feltétlenül tartja teljes ellenőrzése alatt a képviselő testületet. A végrehajtási funkciók megosztottak és részben testületi irányítás alatt állnak. 3. A kollektív vezetés modelljében a döntéshozatal középpontjában egy végrehajtó testület van, amely tagjait választják. A testületben a polgármester elnököl. 4. A testület-menedzser modellben minden végrehajtó funkció a szakmai adminisztráció és a hivatalvezető/menedzser kezében van, akit a tanács jelöl ki. Ebben a modellben a polgármesternek inkább csak ceremoniális funkciói vannak. 6 Mouritzen és Svara tipológiájára építve és azt továbbfejlesztve Heinelt-Hlepas egy szélesebb körben alkalmazható kategorizálást épített ki 7, hogy az általuk vizsgált 17 európai ország 8 helyi rendszerei és polgármesteri pozíciói összehasonlíthatóak legyenek. Első lépésként elhelyezték a vizsgált országok polgármestereit a fenti négyes tipológiában, amiben Magyarország, Olaszországgal, Lengyelországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, Franciaországgal, Ausztriával, Görögországgal, egyes német 4 PÁLNÉ K. I. (2008): Helyi kormányzás Magyarországon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó pp MOURITZEN P. SVARA J. (2002): Leadership at the appex. Politicians and administrators in western local governments. Pittsburgh, University of Pittsburgh Press 6 MOURITZEN P. SVARA J. (2002) p56. 7 HEINELT H. HLEPAS N. K. (2006): Typologies of local government systems. in: BACK H. HEINELT H. MAGNIER A. szerk.: The European Mayor. political leaders in the changing context of local democracy. Urban and Regional Research International Volume 10. VS Verlag Für Sozialwissenschaften 8 A vizsgálatba bevont országok: Anglia, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Svájc.

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR tartományokkal és néhány angol esettel együtt az erős polgármesteri modellbe került. Második lépésként a fenti horizontális, a polgármester, a testület és a hivatal közötti hatalommegosztásra épülő tipológiát kiegészítették a helyi rendszerek vertikális hatalommegosztását jellemző tipológiával, amely a helyi és az országos szint viszonyát hivatott leírni a rendszerben Hesse és Sharpe 9 nyomán. A Hesse és Sharpe-féle rendszer azonban nem teljes, a rendszerváltó országok, így Magyarország vizsgálata is hiányzik belőle, amit Heinelt és Hlepas egy új közép-kelet-európai típus létrehozásával oldott meg. A horizontális és a vertikális hatalommegosztás dimenzióinak keresztezésével jön létre az 1. táblázatban bemutatott POLLEADER tipológia, ami a helyi politikai rendszerek vezetői szerepeit mutatja be. 1. táblázat: POLLEADER tipológia 10 Horizontális hatalommegosztás típusa (Mouritzen-Svara, 2002 nyomán) Erős polgármester Testületi vezetés Kollektív vezetés Testületmenedzser Vertikális hatalommegosztás típusa (Hesse-Sharpe, 1991 nyomán) Francia-típusú Angolszász Észak-közép típus európai típus politikai végrehajtó végrehajtó polgármester polgármester polgármester (Franciaország, (Anglia (i) ) (Németország (ii), Görögország, Ausztria (iii) ) Olaszország, Portugália, Spanyolország) kollegiális vezető (Belgium) kollegiális vezető (Anglia (iv) ) kollegiális vezető (Anglia (vi) ) reprezentatív jogokkal rendelkező polgármester (Írország) kollegiális vezető (Dánia, Svédország, Ausztria (v) ) kollegiális vezető (Hollandia, Svájc, Németország (vii) ) Közép-kelet európai típus végrehajtó polgármester (Lengyelország, Magyarország) kollegiális vezető (Csehország) (i) (ii) (iii) (iv) (v) (vi) (vii) közvetlenül választott polgármesterekkel kivéve Hesse tartományt 9 tartományból 6 tartományra vonatkozóan egyéb polgármesterekkel 3 tartománya kabinet modell esetén Hesse tartomány 9 Hesse Sharpe-t idézi HEINELT HLEPAS (2006) pp Forrás: HEINELT HLEPAS (2006) p34. (saját fordítás).

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A magyar rendszert tekintve a táblázat üzenete az, hogy bár a polgármester erős felhatalmazással bír és egyértelműen vezetőnek tekinthető az önkormányzatoknál, jogkörét és felhatalmazását az önkormányzatok vertikális hatalommegosztásban elfoglalt szerepe, a központnak való alárendeltsége csökkenti. 3. A magyar önkormányzati rendszer jellemzői A magyar önkormányzati rendszerben három fő szereplőt azonosíthatunk: a polgármestert, a képviselő-testületet és a jegyzőt. Jogi szempontból főszereplőként a képviselő-testületet határozhatjuk meg, hiszen az önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illeti meg. A képviselő-testület munkáját bizottságok segítik, amelyek szerepe a testületi döntések előkészítése és ellenőrzése. Az önkormányzati rendszerben kiemelt szerepet kap a polgármester, aki a képviselő-testület elnöke. Gyergyák rámutat, hogy a szereplők közötti konfliktusok nagy része abból fakad, hogy bár a polgármester az önkormányzati tevékenységet a képviselő-testület irányítása és ellenőrzése alatt látja el, így a testület utasíthatja is, a törvény alapján a polgármesternek kiemelt funkciója van a testületen belül és gyakorlatilag vezeti azt 11. Az 1994-es módosítások tovább erősítették a polgármester szerepét a helyi önkormányzat többi szereplőjével szemben, többek között a polgármesterek közvetlen választásának bevezetése révén, ami erős legitimitással ruházta fel a települések vezetőit. A polgármesterek a hivatalt vezető jegyzővel szemben is kiemelt pozíciót birtokolnak, hiszen a hivatal irányítását a polgármester látja el, aminek korlátot csak a képviselő-testület döntései szabnak, nem pedig a jegyző jogosítványai. Bár a törvények címzettje általában a képviselő-testület, kivételes esetekben a polgármesternek döntési jogköre lehet a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. A polgármester irányítási funkcióját jelzi, hogy javaslatot tehet az alpolgármester személyére, aki a polgármester irányítása alatt látja el a feladatát. Politikai értelemben tehát a polgármester az önkormányzati döntések motorja. A végső döntés, mint szavazás viszont természetesen a képviselő-testületet illeti meg, így a polgármester és a testület viszonya kritikus kérdése a döntéshozatali folyamatnak. A jegyző feladatköre a törvény alapján inkább ellenőrzés jellegű, hiszen a törvényességi kritériumok betartására és a hivatal működésének szakszerűségére figyel. Míg a többi szereplő munkájának jellege politikai, addig a jegyző inkább a szakmai dimenziót képviseli. Témánk szempontjából azonban fontos kiemelni, hogy a jegyző nem csak utólagosan ellenőriz, hanem a döntési folyamat egészét végigkíséri: A képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a határozati javaslatokat, a rendelet-tervezeteket. A döntések törvényességéért a jegyzőt önálló felelősség terheli. 12. A feladatellátás biztosítása 11 GYERGYÁK F. (2007): A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző feladatai az önkormányzat munkájában, az együttműködés konfliktusainak kezelési módszerei. In: Comitatus, 17(10) pp GYERGYÁK F. (2007) p15.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR érdekében a jegyzőnek joga van a bizottságok és a képviselő-testületi üléseken való részvételhez. A munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a magyar szabályozás a polgármester és a jegyző szoros együttműködését írja elő azáltal, hogy a polgármester egyetértési jogot gyakorolhat a jegyzőt megillető munkáltatói jogokat illetően, illetve a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyzővel szemben. Tehát széles jogkörei ellenére a jegyző csak akkor tudja hatékonyan ellátni a feladatát, ha a polgármester és a képviselő-testület együttműködik vele, hiszen egyrészt a jegyző erősen kiszolgáltatott helyzetben van a képviselő-testület és a polgármester felé, másrészt a az elkövető felelőssége sok esetben nehezen számonkérhető 13. Intézményi megközelítésben a magyar önkormányzat rendszerben egy szakmai szereplőt, a jegyzőt és két politikai szereplőt, a polgármestert és a képviselőtestületet azonosíthatunk. Az önkormányzati döntéshozatal vizsgálatához azonban ez a szereposztás két pontos is kiegészítésre szorul: egyrészt bár a törvény csak jelzés szinten szól az alpolgármesterekről, tényleges szerepük feltérképezése elengedhetetlen. Másrészt a törvényben egységesen kezelt képviselő-testület politikai szempontból egyáltalán nem tekinthető egységesnek, hiszen a képviselők a parlamenthez hasonlóan pártalapon szerveződő frakciókba szerveződve dolgoznak. Bőhm megközelítésében 14 az országos politika dominálja a helyi politikát, azaz az országos viszonyok meghatározzák a helyi politikai működését, ami előrevetíti a helyi döntéshozatal átpolitizáltságát, a pártok és a frakciók kiemelt szerepét. Ennek vizsgálatával foglalkozunk a következő fejezetben. 4. Pártpolitika az önkormányzatokban A pártok domináns szereplői a helyi politikának, bár az egyes szintek átpolitizáltsága változó. Horváth M. 15 illetve Mellors és Pijnenburg 16 nyomán elmondhatjuk, hogy a településnagyság meghatározó változó a pártok jelenléte szempontjából. A kisebb településeken ún. kommunitás-alapú helyi önkormányzatok működnek, amelyekben a tisztségviselők, a képviselők és polgármesterek sokszor társadalmi megbízatásban végzik munkájukat. A helyi politika alsó szintjén a pártok jelenléte kevésbé kitapintható, a választások során a személyes jellemzők, az ismertség és a társadalmi beágyazottság számít kritikus tényezőnek. A pártok hiánya azonban nem feltétlenül jelenti hatalom központosodásának hiányát, hiszen a kisebb településeken sokszor egy-egy befolyásos személy irányítja a döntéshozást. Ez az általánosítás nagyon eltérő európai arányokat takar. Horváth áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy a pártok szerepe és súlya eltérő a különböző országok önkormányzataiba, de összességében 13 GYERGYÁK F. (2007). 14 BŐHM A. (2006): A helyi hatalom és az önkormányzati választások Magyarországon. Budapest, MTA Politikatudományok Intézete 15 HORVÁTH M. T. (1996): Pártok a helyi önkormányzatokban. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet 16 MELLORS C. PIJNENBURG B. (1989): Political Parties and Coalitions in European Local Government. London New York: Routledge.

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR elmondhatjuk, hogy a helyi önkormányzatok pártossága folyamatosan nőtt: Angliában 1965 és 1985 között 61%-ról 84%-ra nőtt a párttag képviselők aránya, Dániában 1978-ra a képviselők 90% tartozott párthoz, akárcsak Hollandiában. Ezzel szemben a francia vidéki önkormányzatokban alacsony a pártosodás foka, igaz növekvő arányt mutat. Itt, akárcsak Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban differenciált módon valósult meg a pártosodás, azaz nem minden önkormányzati típusban valósult meg egyformán. A pártosodás jellemzően itt is a városokban és a regionális szinten érhető tetten 17. A különbségekhez hozzájárulhat a települések, területek eltérő fejlettségi szintje is, általános tapasztalat, hogy a fejlettebb városokban a pártok jelenléte erőteljesebb, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a pártok az elérhető pénzügyi, emberi és politikai erőforrások függvényében jelennek meg az önkormányzatokban 18. Geser és Saiz 19 differenciáltabb rendszerben mutatja be a helyi közösségek átpártosodásának szintjeit: a népességszám, a helyi közösség társadalmi-gazdasági jellemzői és a helyi politikai rendszer jellemzői egyaránt meghatározóak a helyi pártok megjelenése szempontjából. Magyarországon a jogi szabályozás két különböző határt állapít meg: a már ismertetett választási rendszerben főnél húzódik meg a határ, az ennél kisebb településeken a kislistás szavazás a pártok jelenlétének ellenébe hat. A másik határ háromezer fő, az ennél nagyobb településeken kötelező a főállású polgármester választása, ami a poszt professzionalizáltságát jelzi 20. Azonban a gyakorlatban a pártosodási határ sokkal alacsonyabb népességszámnál húzódik meg 21, a Medián a 2006-os önkormányzati választások kapcsán készített felmérése 22 alapján a szavazók pártossága között is nőtt, így a függetlenek erős jelenléte egyre inkább a kisebb (párszáz fős lakossággal bíró) falvakra szorítkozik. A magyar rendszerben a pártok jelenlétének értékelését nehezíti, hogy sok esetben független jelöltek mögött bújnak meg vagy helyi, civil szervezetekkel együtt indítanak jelölteket 23. Az erősödő pártosodás azonban azt jelzi, hogy a városok szintjén a helyi politikában is tetten érhető az országos szintű politikát mozgató pártdinamika, amit csak kivételes esetben írnak felül helyi érdekek. 17 HORVÁTH M. T. (1996) pp HORVÁTH M. T. (1996) pp GESER H. SAIZ M. (1999): Local parties in political and organizational perspective. Oxford, Urban Policy Challenges, Westview Press 20 Magyarországon 3000 fő alatti településen sem igazán jellemző, hogy társadalmi megbízatású polgármester látja el a település vezető funkcióját: a HVG 2011-es adatai alapján Pest megyében a 81 érintett település közül csak 25-ben dolgozik társadalmi megbízatású polgármester. Forrás: 21 SOÓS G. (é.n.): Mitől függ a helyi politikai szervezetek választási jelentősége? Letöltve a Tocqueville Kutatóközpont honlapjáról: (letöltve: április 28.) 22 A felmérés adatai megtekinthetők a Medián honlapján, a 124e-477e-a649-33e2d80f28f6.ivy címen. 23 KÁKAI L. (2004): Önkormányzunk értetek, de nélkületek. Budapest, Századvég Kiadó

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Módszertan A kutatásunk fókuszában a helyi politika döntéshozói és az ő viszonyuk áll, hiszen arra vagyunk kíváncsiak, hogy kik határozzák meg a helyi döntéshozatal folyamatát, hol vannak a döntéshozatal kritikus pontjai, avagy hol és hogyan dőlnek el az ügyek helyi szinten. A bemutatott magyar és nemzetközi szakirodalom egységes abban a kérdésben, hogy a magyar önkormányzati rendszer fő szereplője a polgármester, így feltételezzük, hogy politikai értelemben az általunk vizsgált önkormányzatokban is a polgármester a döntések motorja (H1). Mit jelent ez pontosan? Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy milyen szerepet is tölt be a polgármester (és a többi szereplő) a helyi döntéshozatalban, mi azt nem a képviselőtestületi szavazás intézményével azonosítjuk, hanem többlépcsős folyamatként értelmezzük. Egy leegyszerűsített politikai modellben a döntéshozatal öt lépcsőből áll: az ügyek kezdeményezése, a döntések előkészítése, döntéshozatal, végrehajtás és ellenőrzés 24. Ebben a folyamatban a politikai befolyás főleg az első három fázisban érvényesül, így feltételezésünk szerint az önkormányzatoknál a polgármester fontos kezdeményező szerepet játszik (H1/A), aktívan részt vesz a döntések előkészítésében (H1/B) és dominálja a döntéshozó szerv, azaz a képviselőtestület munkáját (H1/C). A polgármester mellett az önkormányzati döntéshozatal fő szereplői a jegyző, az alpolgármester és a képviselő-testület. A magyar önkormányzati rendszerre jellemző egyszemélyes vezetés alapján az a feltételezésünk, hogy a jegyző kizárólag külső kontrollt gyakorol a döntéshozatal felett, feladata a törvényesség felügyelete, így csak a döntések előkészítésében játszik szerepet (H2). Az alpolgármester szerepét illetően az intézményi keretek és a szakirodalom sokkal kevesebb támpontot nyújt a döntés- és hatáskört illetően. Ezt értelmezhetjük rugalmas jogi környezetként is, vagy úgy, hogy az alpolgármesteri szerep nem elég fontos ahhoz, hogy részletesen kelljen szabályozni. Így feltételezésünk szerint az alpolgármester a döntéshozatal szempontjából nem képvisel releváns politikai erőt és csak reprezentatív funkciókkal bír (H3). A döntéshozatali folyamat során a döntések többsége a képviselőtestületi üléseken, a szavazások alkalmával születik meg, így a képviselőtestület fontos szereplőnek tekinthető. A testületek többsége azonban nem egységes, politikai értelemben frakciókra tagozódik. Feltételezésünk szerint a frakciófegyelem helyi szinten is meghatározó motívuma a döntéshozatalnak (H4), így a döntéshozatal szempontjából a frakció és nem az egész testület tekinthető alanynak. Ez fontos következménnyel jár a döntéshozatal szempontjából, hiszen meghatározza, hogy hol dőlnek el az ügyek, pontosabban azt, hogy hol kerülnek megvitatásra az ügyek. Feltételezésünk szerint az ügyek többségének érdemi vitáját a frakcióüléseken folytatják (H5), ami a képviselőtestületi vita fontosságát csökkenti. A döntéshozatal vizsgálatánál nem hagyhattuk figyelmen kívül az önkormányzati hivatal és az önkormányzati bizottságok munkáját sem, hiszen az előkészítési munkák döntő része a hivatal munkatársaira hárul és a szakmai viták egy része a bizottságokban folyik. Feltételezésünk szerint azonban önkormányzati szinten ez a két hatás elhanyagolható. 24 VASS L. (2005): Közpolitikai és kormányzati döntéshozatal. in GALLAI S. TÖRÖK G. szerk.: Politika és politikatudomány. Budapest, Aula Kiadó pp

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A hipotézisek teszteléséhez a TÁMOP műhely munkájának keretében kérdőíves felméréseket végeztünk a Közép-Magyarországi Régió három településének, Biatorbágynak, Ceglédnek és Vácnak önkormányzati szereplői körében. Az önkormányzatok kiválasztása során három kritériumot vettünk figyelembe: Csak a főnél nagyobb településeket vizsgáltuk. Az esettanulmányok célja a döntéshozatali folyamatok feltárása volt, aminek része a szakmai és politikai tényezők összefonódásának és a pártosság vizsgálata is. Az előzetes kutatások alapján arra következtettünk, hogy a pártok jelenléte és befolyása leginkább a fő feletti városokban érhető majd tetten. A vizsgálatból kizártuk a megyei jogú városokat, hiszen ezek szoros összefonódást mutatnak az országos politikával (akár a személyes összefonódás szintjén is, hiszen a megyei jogú városok polgármesterei között kiemelkedően magas az országgyűlési képviselők száma). Földrajzi elhelyezkedés tekintetében diverzifikációra törekedtünk. A kutatás során a települések polgármestereivel, jegyzőivel, és kiválasztott 25 képviselőivel készítettünk interjúkat, amelyek zárt és nyitott kérdéseket egyaránt tartalmaztak. A zárt kérdések a döntéshozatali folyamat egyes részeire vonatkoztak, és többek között arra keresték a választ, hogy az egyes politikai szereplők mennyire kezdeményezőek, mekkora befolyásolási erővel bírnak az önkormányzati döntések tekintetében, illetve kitértek a testületi működés konfliktusaira. Mivel a szakirodalom kevés támpontot nyújtott az alpolgármester és a jegyző szerepének meghatározásához, ezt nyílt kérdésekkel igyekeztünk feltárni. Az ilyen típusú kérdések egyik fontos módszertani előnye, hogy az interjúalanyok kötöttségek nélkül válaszolhatnak viszonylag általános kérdésekre, ennek során pedig könnyebben képesek felszínre hozni azokat a tényezőket, amelyek a saját szemszögükből igazán fontosak (zárt, behatárolt kérdések esetén ezek a momentumok rejtve maradhatnak). Jelen kutatásban is gyakran előfordult, hogy az alanyok a kérdésnél többre válaszoltak és az adott önkormányzat egyedi jellemzőire is rávilágítottak. Az interjúk anyagait 26 a fentieknek megfelelően két lépcsőben elemezzük. Az első (kvantitatív) részben zárt kérdésekkel mérjük fel az önkormányzati döntéshozatal kezdeményezőinek és befolyásolóinak körét. A kérdésekre adott válaszok alapján készült adatbázis elemzésével azt vizsgáljuk, hogy milyen hasonlóságok vannak az egyes döntéshozatali működésekben. Feltételezésünk szerint azok a jellemzők, melyek hasonló értékeket vesznek fel a különböző települések esetében, szoros összefüggésben állnak az önkormányzatiság intézményi meghatározottságával. 25 Az önkormányzatok képviselőtestületeiből úgy választottunk ki interjúalanyokat, hogy lehetőleg egyenlő számban legyenek köztük a kormányzó többség és az ellenzék képviselői, ezen belül pedig politikai szempontból minél színesebb legyen a minta, azaz minél több (párt- vagy civil-) szervezet reprezentánsa kerüljön bele. 26 Az elemzés során három település (Biatorbágy, Cegléd és Vác) 24 önkormányzati szereplőjével (18 képviselővel, illetve 3-3 polgármesterrel és jegyzővel) készített interjúk anyagát dolgoztuk fel. Az interjúkra 2011 májusának végén és júniusának elején került sor.

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A második (kvalitatív) rész a különbségekre koncentrál. A nyitott kérdések lehetőséget teremtenek arra, hogy közeli képet kapjunk az önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak sajátosságairól. Feltételezésünk szerint a szereplők személye és a helyi (politikai) viszonyok azok a tényezők, amelyek az önkormányzatiság intézményes keretein belül egyedivé teszik az adott településeket. 6. Döntéshozatal: kezdeményezők és befolyásolók Az elemzés első részében arra keressük a választ, hogy kik az önkormányzati döntéshozatal során az ügyek kezdeményezői, és kik azok, akik érdemben képesek befolyásolni a döntéseket. Ehhez a polgármesteri/jegyzői/képviselői kérdőívek vonatkozó kérdéseit 27 használjuk: arra kértük az alanyokat, hogy 1-től 7-ig terjedő skálán értékeljék az általunk felsorolt szereplők kezdeményező-képességét és befolyásoló erejét (1-es: soha nem kezdeményez / Egyáltalán nincs befolyása ; 7-es: Sok esetben kezdeményez / Nagy befolyása van ). Láthatjuk, hogy az önkormányzati szereplők közül elsősorban azok kaptak az egyes kérdéseknél közepesnél (4-esnél) nagyobb értéket, akiket a hipotéziseink során is nevesítettünk (2. táblázat). A polgármester szerepe mindkét esetben kiemelkedő, mindössze a frakciók 28 bírnak hasonló jelentőséggel a döntések befolyásolása terén. A jegyző szerepe a vártnál nagyobbnak mutatkozott: a kezdeményezés kapcsán ez magyarázható azzal, hogy a hatósági ügyek intézéséből adódik az aktivitás, de látható, hogy a befolyásoló-képesség terén is a jelentősebb aktorok közé tartozik. Az alpolgármester csak közvetetten 29 szerepelt a kérdésekben: a kezdeményezésnél az egyéb kategóriában többen megemlítették, viszonylag magas (átlagosan 4,5-ös) értékkel. A frakció szerepe a kezdeményezés során ugyan csak átlagosnak mondható, ám a döntések befolyásolásában a legfontosabb szereplőnek bizonyult. A képet valamennyire árnyalja, hogy a bizottságok is magas értéket értek el a döntések befolyásolása terén, azaz úgy tűnik, hogy nem csak a frakcióüléseken folyik érdemi vita az egyes ügyekről. A frakciófegyelemről szóló hipotézist látszik alátámasztani az egyes képviselők viszonylag kis szerepe és a pártok helyi szervezeteinek közepesnél valamivel nagyobb befolyásoló-képessége. 27 A három különböző tisztséghez három eltérő kérdőívet használtunk aszerint, hogy milyen pozíciót tölt be az adott szereplő. A jegyzők esetében például elsősorban a hivatal működésére koncentráltunk, és nem tettünk fel politikai jellegű kérdéseket. Ennek eredményeként vannak olyan kérdések, amelyek csak egy-egy tisztség esetén értelmezhetőek. Ilyen a kezdeményezésre vonatkozó kérdés is, amelyet a jegyzőknek máshogyan (a hivatali ügymenetre lefordítva) tettünk fel, így itt csak a polgármesterek és a képviselők válaszait tudjuk értékelni. 28 Az interjúk során arra kértük az alanyokat, hogy a frakciók alatt a meghatározó (azaz kormányzó) képviselőcsoportot értsék. 29 A kérdőívek összeállítása során a zárt kérdéseknél az intézményi keretekből indultunk ki, amelyek alapján az alpolgármesteri pozíció vizsgálata nem került be.

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről. Dörgicse Község Önkormányzata D Ö R G I C S E Szám:301/ 20-37 /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről. Jelen voltak: Mlinkó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Varga Péter 2014. február 18. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Tartalom 1. NFSZ feladatai, szervezete 2. Fejlesztési

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

AVOP kérdőív és értékelése

AVOP kérdőív és értékelése AVOP kérdőív és értékelése A kérdőívre a két workshopon megjelentek közül 47-en válaszoltak. Bár a kérdőíves felmérés nem mondható reprezentatívnak, mégis alkalmas volt arra, hogy bizonyos problématerületeket

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS

1. DIAGNOSZTIKAI ESZKÖZ: ISKOLA SZERVEZETI DIAGNÓZIS Kedves Tantestület! Közös munkánk eredménye alapján készül a Változásért változunk Fejlesztési Program következő ütemének tervezése. Aktivitásotoknak köszönhetően sikeresen zárhatjuk a Fejlesztési Program

Részletesebben

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t )

TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2013. (.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról ( t e r v e z e t ) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére 2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Polgármesteri összeférhetetlenség megszüntetéséhez hozzájárulás kérése

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.

Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül.

( T e r v e z e t) A rendelet 13. II. Polgármesteri Kabinet Iroda címhez tartozó g.) pont törlésre kerül. Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének./2008. ( ) rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 43/2006. (XII.22.) rendelet

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás

Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Polónyi István A munkaerő-piacra orientált felsőoktatási minőség-biztosítás Felsőoktatási fejlesztési és felsőfokú szakképzési konferencia 2006. Május 24 A felsőoktatási minőség A felsőoktatás 21. századi

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

2015. május 14-i rendkívüli ülésére

2015. május 14-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kerekegyháza Város

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Reformtempó összehasonlításban

Reformtempó összehasonlításban Reformtempó összehasonlításban A Gyurcsány-Bajnai és az Orbán-kormány jogalkotása számokban 2015. április Bevezető A Policy Solutions Törvénygyártók című projektjének célja, hogy felmérje a jogalkotás

Részletesebben

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei

A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei A hazai vállalkozások bankválasztása és az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei 2015. június Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy-egy bank megítélésénél

Részletesebben

ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. május 6-i soron kívüli nyílt ülésének j e g y z ő k ö n y v e

ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. május 6-i soron kívüli nyílt ülésének j e g y z ő k ö n y v e 1 ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. május 6-i soron kívüli nyílt ülésének j e g y z ő k ö n y v e a.) Napirendje b.) Határozatai c.) Jegyzőkönyve d.) Mellékletek NAPIREND Napirendek:

Részletesebben

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei dr. Pilz Tamás Főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály A járási (fővárosi kerületi)

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV Kérjük, hogy lehetőség szerint jelen kérdőívet a szervezet elsőszámú döntéshozója töltse ki!

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita a jegyző általános helyettese

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Democracy for the people by the people opinion law rights vote

Democracy for the people by the people opinion law rights vote Democracy for the people by the people opinion law rights vote Policy Suggestion Booklet Fiatalok és a demokrácia projekt Cipruson A projekt, amit az Európai Unió, Fiatalok Lendületben Programja támogat,

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

A vágyott HR BP szerep megragadása

A vágyott HR BP szerep megragadása A vágyott HR BP szerep megragadása Miként értelmezhető a HR BP szerep? Hogyan definiálja a szakirodalom a szerepet? Milyen tevékenységek kapcsolódnak a nemzetközi gyakorlatban a HR BP szerephez? Miként

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek.

6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu, honlap: www.csanytelek. Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterétől Csanytelek Község Önkormányzata J e g y z ő j é t ő l 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő testület a 183/2013. (XI.28.) Kt. határozatával hagyta jóvá a 2014. évi belső ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv elfogadásakor az előterjesztésben jeleztük,

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9962 Csörötnek, Vasúti út 5. (94) 541-022; Fax: (94) 541-022 KIVONAT

Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9962 Csörötnek, Vasúti út 5. (94) 541-022; Fax: (94) 541-022 KIVONAT Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9962 Csörötnek, Vasúti út 5. (94) 541-022; Fax: (94) 541-022 KIVONAT A képviselő-testület október 20-i nyílt üléséről 1. 81/ (X. 20.) Kt. határozat Csörötnek

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 82-7/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28. napján

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 350/6/2014. szám. J e g y z ő k ö n y v Készült Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 26. napján Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni u. 3.)

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

STRATÉGIAI TERV 2012-2016

STRATÉGIAI TERV 2012-2016 STRATÉGIAI TERV 2012-2016 Elfogadva: 25/2012 (X.10.) közgyűlési határozat www.lmbtszovetseg.hu BEVEZETŐ Ez a dokumentum a Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség stratégiai terve,

Részletesebben