II.1. A Kbftv. 38. (5) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy a letétkezelő csak a fenti korlátozott körben nem végezhet Értékelést?

Átírás

1 A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (Kbftv.) és a kapcsolódó egyéb jogszabályok egyes az alapkezelési tevékenységhez kapcsolódó letétkezelői feladatokat is érintő rendelkezéseinek értelmezéséről A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet (Beadvány) nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a Kbftv., valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok egyes, az alapkezelési tevékenységhez kapcsolódó letétkezelői feladatokat is érintő rendelkezéseinek, ezen belül az alternatív befektetési alapok (ABA) tekintetében az értékelés (Értékelés), szakértői értékbecslés (Becslés) megítélésének értelmezése és a külső Értékbecslő (Külső Értékbecslő) fogalmának meghatározása vonatkozásában. I. A BEADVÁNY A Beadvány szerint az Értékelés és a Külső értékbecslő fogalma keveredni látszik a Kbftv. rendelkezései alapján, azonban - a letétkezelői feladatok részletszabályait rögzítő, valamennyi tagállamban közvetlenül hatályos, a Bizottság a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének (ABAK-rendelet) preambulumának (80) bekezdése alapján - az ABA-k tekintetében a letétkezelő Külső Értékbecslő feladatát csak speciális eszközök, így ingatlanok, kockázati tőketársaságok, üzletrészek esetében lehet értelmezni, melyet jelenleg egyetlen letétkezelő sem végez. Az ilyen eszközöknél a letétkezelő a nettó eszközérték (NEÉ) számítása során a Külső Értékbecslő, auditor által meghatározott értéket használja. A Beadvány értelmében a letétkezelő a fent nem említett eszközök értékének a meghatározásakor a kezelési szabályzatban foglaltak szerint jár el, az árazási forrásokból nyert adatokkal a NEÉ-t kiszámítja, illetve az előírtaknak megfelelő adatokkal kalkulálja az egyes derivatív pozíciókat. Mindezek alapján a Beadványban foglalt álláspont szerint a letétkezelők jelenleg nem végeznek Külső Értékbecslő feladatokat, így az ABA-k kiszolgálására a letétkezelési tevékenységen belül nem kell működési és hierarchikus elkülönítést tenniük. II. JOGKÉRDÉS II.1. A Kbftv. 38. (5) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy a letétkezelő csak a fenti korlátozott körben nem végezhet Értékelést? II.2. Az Értékelés és a NEÉ megállapítása egymással szinonim üzleti folyamatok, egymással több-kevesebb viszonyban vannak, egymást követő fázisok? Pontosan milyen részfeladatokat kell értékelési feladatnak tekinteni és mit a NEÉ megállapításának körébe sorolni? II.3. Tekintettel arra, hogy a NEÉ megállapításának időpontjára és az Értékelés időpontjára (gyakoriságára) a Kbftv. eltérő rendelkezéseket alkalmaz, ezt akként kell érteni a Kbftv. 38. (3) bekezdése alapján -, hogy a NEÉ megállapításának gyakoriságától függetlenül legalább évente egyszer hivatalosan dokumentáltan el kell végezni az Értékelést? II.4. A Kbftv ban és az ABAK-rendelet 7. szakaszában foglalt Értékelés magában foglalja az eszközök/kötelezettségek értékelését, a NEÉ számítást, valamint a Külső Értékbecslő feladatait? II.5. Tekintettel arra, hogy a Kbftv (2) bekezdése alapján a NEÉ-et illikvid eszközök esetén Becslés alapján kell meghatározni, a Kbftv. ugyanezen -ának (3) bekezdése szerint pedig a befektetési alap NEÉ-ét a letétkezelő, az értékbecslő, vagy az alternatív befektetési alapkezelő (ABAK) állapítja meg - és a Kbftv. a becslésre vonatkozóan nem tartalmaz további rendelkezést -, így kérdésként merül fel, hogy milyen dokumentum, illetve eljárás feleltethető meg a Becslés követelmény teljesítéseként? Az ABAK esetében a Kbftv. külön szabályozza az Értékelést és a letétkezelő feladatait, így ha a Kbftv a szerint megtörténik az eszköz kezelési szabályzatnak megfelelő, független értékelése, ezt követően a NEÉ számítás során is szükséges Becslés bevonása? Ebben az esetben pontosan mi lesz a Becslés feladata, ha elfogadjuk alapként, hogy a NEÉ kiszámítása a megkapott egyedi eszközök adatainak egy számítási folyamatba történő beépítése?

2 II.6. Mi lehet a Külső Értékbecslő által nyújtott szakmai garancia? II.7. Ha Külső Értékbecslőt kell igénybe venni, a vele kapcsolatos információkat fel kell-e tüntetni az ABA tájékoztatójában (Tájékoztató) és kezelési szabályzatában (KSZ), és ha igen, hol? III. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA III.1. A letétkezelő, mint külső értékbecslő A Kbftv. 38. (4) bekezdése értelmében az ABAK biztosítja, hogy az értékelést: a) az ABA-tól, az ABAK-tól, illetve az ABA-val vagy az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló személyektől független külső értékbecslő végzi el; vagy b) az ABAK maga végzi el, azzal a feltétellel, hogy az értékelés feladata a befektetéskezelési funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül működik, és az ABAK az összeférhetetlenség kialakulásának elkerülése és a munkavállalók túlzott befolyásolásának megelőzése érdekében további intézkedéseket vezet be. A Kbftv. ugyanezen -ának (5) bekezdése kimondja, hogy az ABA letétkezelője nem láthatja el az ABA külső értékbecslői feladatát, kivéve, ha letétkezelői tevékenységét független értékbecslői tevékenységétől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenséget feltárja, kezeli, nyomon követi és az ABA befektetői előtt nyilvánosságra hozza. A Kbftv. idézett rendelkezése alapján tehát az Értékelést vagy Külső Értékbecslő [(4) bekezdés a) pont], vagy az ABAK maga végzi el [(4) bekezdés b) pont]. Előbbi szerepkörben a letétkezelő kizárólag abban az esetben jelenhet meg, ha az Értékelés feladata megfelelő módon elválasztásra kerül a letétkezeléstől, továbbá a lehetséges összeférhetetlenség feltárásra és kezelésre kerül. Az MNB álláspontja szerint, ha az Értékelés a Kbftv. 38. (4) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján valósul meg, akkor az értékelést végző személy Külső Értékbecslőnek minősül, függetlenül attól, hogy az Értékelés tevékenységet pénzügyi eszközök, ingatlanok, üzletrészek vagy egyéb portfólióelemek tekintetében végzi. Mindezek alapján az MNB nem támogatja azt a Beadványban megjelenő szűkítő jellegű jogértelmezést, amely szerint a Külső Értékbecslés fogalma kizárólag a Beadványban megnevezett speciális eszközök tekintetében értelmezhető. Az ABAK-rendelet preambuluma hivatkozott (80) bekezdésének szövege az MNB véleménye szerint azt támasztja alá, hogy az Értékelés fogalma magában foglalja mind a piaci árak értékként történő átvételét, mind pedig a szubjektív véleményt kérő értékeléseket, ellenkező esetben a vizsgált bekezdés vélhetően a következő módon került volna megfogalmazásra: [ ] mindaddig nem minősül a 2011/61/EU irányelv alkalmazásában vett külső értékbecslőnek, amíg egyedi eszközökre vonatkozóan nem végez szubjektív véleményt kérő értékeléseket [ ]. Fentieket összegezve tehát amennyiben a letétkezelő bármilyen eszköz tekintetében maga határozza meg a NEÉ alapjául szolgáló értéket, akkor köteles megfelelni a Kbftv. 38. (5) bekezdésben foglalt kötelezettségnek. III.2. Az Értékelés és a NEÉ megállapítás fogalmak tartalma Az MNB álláspontja szerint az Értékelés és a NEÉ megállapítása egymást követő fázisokként értelmezhetőek, mivel a NEÉ megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha ezt megelőzően az Értékeléssel megbízott szereplő, tehát az ABAK vagy a Külső Értékbecslő meghatározta az ABA portfóliójában tartott eszközök egyedi értékét. A Kbftv. és az ABAK-rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az Értékelést és a NEÉ megállapítását egyazon személynek kellene elvégeznie, így nem zárható ki, hogy e két részfeladatot különböző szereplők lássák el. Ebben az esetben a Értékelés eredményét a Kbftv. 38. (4) bekezdés alapján meghatározott 2

3 ABAK vagy Külső Értékbecslő átadja a Kbftv (3) bekezdés 1 alapján meghatározott személynek, aki ezt felhasználva állapítja meg az ABA NEÉ-ét. Míg tehát az Értékelés az egyes portfólióeszközök értékének a meghatározását jelenti, függetlenül attól, hogy erre nyilvánosan elérhető árinformációk, vagy szubjektív értékítéletet is tükröző értékbecslés alapján kerül sor, addig az ezt követően megvalósuló NEÉ megállapítás nem más, mint az ABA teljes portfólióértékének az egyedi eszközök értékelésén alapuló meghatározása. Az Értékelés és a NEÉ megállapítása fogalmak eltérő tartalma tetten érhető különösen az ABAK-rendelet 74. cikk (1)-(2) bekezdéseiben. Ennek értelmében: (1) A nyílt végű ABA-k pénzügyi eszközeire vonatkozó értékelést minden esetben el kell végezni, amikor a 72. cikk (1) bekezdése szerint kiszámítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket. (2) A nyílt végű ABA egyéb eszközeire vonatkozó értékelést évente legalább egyszer, valamint minden alkalommal el kell végezni, amikor bizonyíték van arra, hogy a legutóbb meghatározott érték már nem valós vagy nem megfelelő. A fentiek alapján a két tárgyalt tevékenység a nyílt végű ABA-k tekintetében a pénzügyi eszközöket illetően minden esetben együtt jár (egymást követi), míg egyéb eszközök vonatkozásában ez nem feltétlen elvárás. Nem pénzügyi eszközök tekintetében tehát jogszerű, ha a NEÉ számítást megelőzően nem kerül sor új értékelésre, a NEÉ számítási feladatot ellátó személy ugyanis a fenti megszorítások mellett támaszkodhat az egy évnél nem régebbi Értékelés eredményére. III.3. Az Értékelés és a NEÉ számítás gyakorisága A Kbftv. 38. (3) bekezdése értelmében az ABAK biztosítja, hogy az ABA-k kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét e -nak, a vonatkozó nemzeti jognak és az ABA-k kezelési szabályzatának megfelelően számítsák ki és hozzák nyilvánosságra a befektetők számára. Az alkalmazott értékelési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékelt eszközfajtákat és a kollektív befektetési értékpapíronkénti nettó eszközértéket legalább évente egyszer kiszámítsák. Ezen értékeléseket és számításokat a nyílt végű ABA-k esetén is olyan gyakorisággal kell elvégezni, amely megfelel az ABA kezelésében lévő eszközök jellemzőinek, valamint az alap kibocsátási és visszaváltási gyakoriságának. Ezen értékeléseket és számításokat a zártvégű ABA-k esetén az érintett ABA jegyzett tőkéjének növekedése vagy csökkenése esetén is el kell végezni. A befektetőket az értékelésekről és számításokról az érintett ABA kezelési szabályzatában előírt módon kell tájékoztatni. A Kbftv. fenti rendelkezésének második mondatában foglaltak szerint az alkalmazott eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az Értékelésre és a NEÉ számításra évente legalább egy alkalommal sor kerüljön. Az idézett rendelkezés olyan generális szabályként értelmezendő, amely annak szavatolására hivatott, hogy egyetlen ABA esetén se kerülhessen sor éven túli Értékelésen alapuló NEÉ számításra, illetve minden ABA NEÉ-e legalább éves gyakorisággal kiszámításra kerüljön. E rendelkezés mellet ugyanakkor a jogalkotó egyes meghatározott ABA-k tekintetében a fentieknél szigorúbb követelményeket támasztott az ABAK-okkal szemben, így a Kbftv. hivatkozott szabálya kizárólag abban az esetben bír relevanciával, ha az irányadó jogszabályok speciális rendelkezése nem írja azt felül. E körben különösen a Kbftv (1)-(4) bekezdései 2 érdemelnek figyelmet, amelyek a nyílt végű befektetési alapok, a 1 Kbftv (3) bekezdés: A befektetési alap nettó eszközértékét a kezelési szabályzatban foglaltak alapján a letétkezelő, az értékbecslő vagy az ABAK állapítja meg. 2 Kbftv (1) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani. (2) A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani. (3) A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani. (4) Minden egyéb értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani. 3

4 nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alapok, a tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok, végül általánosságban az értékpapír-befektetési alapok tekintetében ír elő az általánosnál szigorúbb követelményeket. A felsorolás alapján belátható, hogy a Kbftv. generális rendelkezése jellemzően egyes ingatlanalapokra, valamint a kockázatitőke-, és magántőkealapokra irányadó. Az MNB szerint tehát az ABA-k eszközeinek az értékelését a Kbftv. 38. (3) bekezdésében foglaltak szerint valóban évente legalább egy alkalommal el kell végezni, az értékelés gyakoriságára vonatkozóan azonban az ABAK-rendelet 2.b) pontban idézett 74. cikke, a Kbftv. 38. (3) bekezdés harmadik, valamint zártvégű ABAk tekintetében negyedik mondata további követelményeket támaszt. III.4. Az Értékelés elemei Bár az ABAK-rendelet Értékelés címet viselő 7. szakasza a 72. cikkben valóban tartalmaz rendelkezéseket a NEÉ számítására vonatkozóan, az új jogszabályi környezetben szemben a korábban hatályos a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvényen (Batv.) alapuló szabályozással az Értékelés és a NEÉ számítás mégis önálló tevékenységek. Ezt különösen az a tény igazolja, hogy a két tevékenységet eltérő személyek is elláthatják az ABA részére. Mivel pedig a Külső Értékbecslő a Kbftv. 38. (4) bekezdés a) pontja értelmében maga is Értékelés feladatokat lát el, tevékenysége bizonyosan az Értékelés körébe sorolandó. III.5. Szakértői becslés Tekintettel arra, hogy a Kbftv. hivatkozott rendelkezése kizárólag az illikvid eszközök tekintetében teszi lehetővé a Becslés útján történő értékmeghatározást, Becslésre kizárólag illikviddé vált ingatlanok, üzletrészek, illetve egyéb eszközök értékelésekor nyílik lehetőség. Az ingatlanok értékelésére a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályiról szóló 78/2014. (II.14.) Korm. rendelet Az ingatlanok értékelésére vonatkozó szabályok című 28. pontja tartalmaz iránymutatást az ingatlanalapok tekintetében, az egyéb eszközökre vonatkozó Becslést pedig a szakértő az ABAK-rendelet 7. szakaszában foglalt általános követelményekkel összhangban, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint végzi el. Az MNB álláspontja szerint a Becslésre minden esetben az Értékelés keretében kerül sor, az ezt követő NEÉ számítás során az e feladatot ellátó személy az Értékeléskor (Becslés) meghatározott értékeket felhasználva számítja ki az aktuális NEÉ-et. Mindezek alapján a NEÉ számítás keretében nem kerül sor Becslésre. III.6. Szakmai garancia [Kbftv. 38. (6) bekezdés b) pont] A Kbftv. 38. (6) bekezdés a-b) pontjai szerint amennyiben az értékelést külső értékbecslő végzi, az ABAK bizonyítja, hogy a) a külső értékbecslőre törvény által előírt szakmai nyilvántartásba vételi kötelezettség, valamint jogi vagy szabályozási rendelkezések, illetve szakmai magatartási szabályok vonatkoznak; valamint b) az értékbecslő megfelelő szakmai garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy az (1)-(3) bekezdéssel összhangban képes hatékonyan elvégezni az adott értékelési feladatot. Az MNB álláspontja szerint a Kbftv. 38. (6) bekezdés a-b) pontjai egymást kiegészítve és erősítve támasztanak szakmai követelményeket a Külső Értékbecslővel szemben. Az ABAK minden esetben a Külső Értékbecslő által elvégezni tervezett Értékeléshez szükséges szaktudás jellegét figyelembe véve köteles meghatározni a közreműködő partnerrel szemben támasztott követelményeket. Így például amennyiben az adott tevékenység végzése szakértői névjegyzékbe vételhez vagy kamarai tagsághoz kötött, akkor ennek megléte önmagában megfelelő szakmai garanciának fogadható el az ABAK részéről, így a (6) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény teljesítettnek tekinthető. Ha pedig egy portfólióeszköz szakszerű értékeléséhez ilyen követelmény nem társítható, akkor az ABAK a partnere által bemutatott végzettségi-szakképzettségi igazolások, hatósági engedélyek (pl. letétkezelés) és referenciák (pl. letétkezelés keretében végzett NEÉ számítás befektetési alapok részére 3 ) bemutatását megkövetelve győződhet meg a kiválasztott személy Értékelés elvégzésére való alkalmasságáról. 3 a pénzügyi eszközök tekintetében történő Értékelés és a NEÉ számítás a hazai gyakorlatban jellemzően együtt jár 4

5 III.7. A Külső Értékbecslő személyének bemutatása Amint az már a korábbi pontokban kifejtésre került, az MNB álláspontja szerint Külső Értékbecslő alatt mindazon közreműködők értendőek, amelyek az ABA részére a Kbftv. 38. (4) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján Értékelést végeznek. Az MNB szerint a Külső Értékbecslő személyének bemutatása nem mellőzhető a Tájékoztatóból és a KSZ-ből, amely dokumentumokat az ABAK a Kbftv. 3. és 5. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően köteles elkészíteni. Amennyiben az Értékelést az adott ABA letétkezelője végzi, akkor az Értékelés feladatkör ellátására vonatkozó információkat a Kbftv. 5. melléklete szerinti Tájékoztató Letétkezelőre vonatkozó információk című pontja alatt indokolt bemutatni, kifejezetten hangsúlyozva, hogy az Értékelés tevékenység nem minősül a letétkezelési feladatkör részének, azt a letétkezelő kiszervezés keretében látja el. Mivel a Kbftv. tárgyalt melléklete bemutatni rendeli az ingatlanértékelő személyét is, ennek bemutatására a Tájékoztató Az ingatlanértékelő vonatkozó információk című pontja alatt kerülhet sor. Minden egyéb esetben, amikor tehát a Külső Értékbecslő a letétkezelő és az ingatlanértékelő személyén kívül eső személy, akkor a bemutatására a Tájékoztató önálló pontjában kerülhet sor. A Külső Értékbecslő KSz-ben történő nevesítése a Kbftv. 3. számú mellékletének Az eszközök értéklelése című pontjában indokolt, rá vonatkozó információk továbbá a 3. melléklet szerinti KSz Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk körében is közölhetőek. Végül alapelvként hangsúlyozandó, hogy a Tájékoztatóban és a KSz-ben történő tájékoztatás során az ABAK a formai felépítéstől függetlenül mindenkor teljesíteni köteles a valós, teljes körű, egyszerűen áttekinthető és értelmezhető információközlés követelményét. Budapest, június 10. 5