IX./ AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

Átírás

1 TARTALOM I./ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya... 3 II./ AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai...10 III./ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE A szervezeti egységek Az intézmény vezetője Az intézmény vezetősége...13 IV./ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat és működése A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje A Felsőjózsai 4H Klub Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere...22 V./ A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület szakmai közösségei A nevelőtestület feladatainak átruházása...35 VI./ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje...40 VII./ A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások...43 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások...45 VIII./ A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az épület egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek és berendezésük használati rendje Az iskolai könyvtár működési rendje Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők...54

2 IX./ AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei, feladatai...61 X./ EGYÉB RENDELKEZÉSEK A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje...67 Vezetők és pedagógusok teljesítmény értékelésének szabályzata...67 ÓRALÁTOGATÁSOK ÉRTÉKELŐ LAPJA...73 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE...75 KÖZOKTATÁSI VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE A tankönyvmegrendelés módja Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés Teljesítménypótlék alkalmazása...83 Záró rendelkezések...83 MELLÉKLETEK

3 I./ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét és kapcsolatait, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2.) A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények és rendeletek alapján készült: a évi LXI. tv.-el módosított évi LXXIX. tv. a közoktatásról, a 30/2004. (X.28.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 3.) A szabályzat hatálya A Gönczy Pál Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület március 8. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása kötelező érvényű az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi személyre. 3

4 4.) A szabályozás legfontosabb elvei, szempontjai Az oktatási törvény egyik fontos alapelve, hogy az oktatási - nevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak, szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban minden olyan kérdésben döntenek, amelyet a jogi szabályozás nem utal más hatáskörbe. Szervezeti és működési szabályzatunkban a tanulókra, nevelőkre, az iskolai élet színtereire, közösségeire, kapcsolatrendszereire vonatkozó normákat, útmutatókat, elvárásokat fogalmaztuk meg, egyfajta belső "alkotmány"-nak tekintjük. Célunk volt, hogy mindenki által ellenőrizhető módon biztosítsunk teret, garanciákat az önállósághoz, a közösség érdekéhez illeszkedő önmegvalósításhoz. Az iskolai munka eredményessége értelmezésünk szerint nagyban múlik a nyugodt, biztonságos légkör meglétén, az egységes követelményrendszert közvetítő tantestületen, az egyértelmű jog-kötelesség-élettér határokat ismerő gyermekeken, szülőkön. A szabályzat megalkotásánál az alábbi szempontokat követtük: - az előkészítés, elfogadás során igyekeztünk valamennyi érdekeltet bevonni, természetesen olyan mértékben, ahogyan azt a folyamatban játszott szerepe, életkora, szakmai kompetenciái, érdekeltsége indokolta; - számítunk rá, hogy maradnak nyitott, az idő múlásával fokozatosan tisztázható kérdések, témakörök; - az összeállításnál egységes egészként kezeltük az iskola életének helyi szabályozását végző valamennyi szabályzat, előírás, terv teljes körét; az egységes szerkezet segíti az átfedések elkerülését, a túlszabályozottságát. Természetes módon nem korlátoztuk a pedagógiai, közösségi tevékenység színtereit, a tanórán kívüli tevékenységek körét, az iskolában otthont találó, nem iskolai szervezetek működését sem. 4

5 II./ AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI 2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1.) Az intézmény jellemző adatai /Az adatok a májusi állapotnak megfelelőek/ NÉV: Gönczy Pál Általános Iskola CÍM (SZÉKHELY): 4225 Debrecen-Józsa, Gönczy Pál u TÍPUS: általános iskola ALAPÍTÁS ÉVE: 1860 ALAPÍTÓ SZERV NEVE: Református egyház FENNTARTÓ SZERV NEVE: DMJV Önkormányzata FELÜGYELETI SZERV NEVE: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: Szakágazat száma: Alapfokú oktatás alapvető szakfeladat Általános iskolai nappali rendszerű nevelés - oktatás szakfeladat Napköziotthoni és tanulószobai ellátás (szorgalmi időben) szakfeladat Oktatási célok és egyéb feladatok - iskolaotthon szakfeladat Iskolai intézményi közétkeztetés szakfeladat Diáksport szakfeladat Intézményi vagyon működtetése szakfeladat Munkahelyi vendéglátás VÉGEZHETŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG: AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS TANULÓLÉTSZÁM: AZ ISKOLAI ÉVFOLYAMOK SZÁMA: A KÖZALKALMAZOTTAK ENGEDÉLYEZETT ÖSSZLÉTSZÁMA: TAGINTÉZMÉNYEK: --- TELEPHELYEK: 1. Gönczy Pál u Deák Ferenc u Elek u Rózsavölgy u Rózsavölgy u Szentgyörgyfalvi u. 7. nincs 540 fő 8 évfolyam 61 fő 5

6 Az iskolai intézményi étkeztetést július 1-től a Sodexho Magyarország Kft. végzi a fenntartó önkormányzat rendelkezése szerint. 2.) Az intézmény jogállása Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. 3.) A gazdálkodás módja az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. /XII.30./ kormányrendelet 14., l5. -ai alapján részben önállóan gazdálkodó, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely a személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett rendelkezni jogosult. A pénzügyigazdasági feladatokat a UNOK Gazdasági Egység látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét melléklet tartalmazza. Az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét a melléklet tartalmazza. 4.) A vezető kinevezésének rendje: Az intézmény magasabb vezetője az igazgató. A vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt. A megbízás határozott, 5 éves időtartamra érvényes. 5.) Az intézmény képviseletére jogosult: az igazgató 6.) Feladatellátást szolgáló vagyon: /telephelyenként/ 6.1) 26420/3 hrsz.-ú Debrecen, Gönczy P. u sz. alatti ingatlan 7534 m 2 6.2) hrsz.-ú Debrecen, Deák F. u. 72. sz. alatti ingatlan 1298 m 2 6.3) hrsz.-ú Debrecen, Elek u sz. alatti ingatlan 1578 m 2 6.4) hrsz.-ú Debrecen, Rózsavölgyi u. 23. sz. alatti ingatlan 5180 m 2 6.5) hrsz.-ú Debrecen, Rózsavölgyi u sz. alatti ingatlan 6552 m 2 6.6) hrsz.-ú Debrecen, Szentgyörgyfalvi u. 7. sz. alatti ingatlan 1852/3352-ed tulajdoni hányadából 210,5 m 2 Az intézményi vagyon tulajdonjoga: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: Gönczy Pál Általános Iskolát illeti meg. 6

7 Az intézmény OM-azonosítója: Az intézmény számlaszáma: OTP Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az alapító okirat száma: B/ /2006. (VI.29.) Öh. és a 133/2004 (VI.30.) Közgyűlési határozat alapján Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. A feladatok, tevékenységek forrása: Az intézmény kötelezően ellátandó állami feladata alaptevékenységnek minősül, mely természetbeni juttatás, mivel oktatási szolgáltatást nyújt. A végzett alaptevékenység piaci körülmények között nem látható el /nem adható el/, a tevékenység ellátása kizárólag a költségvetési gazdálkodási keretek között biztosítható, és az állam nagymértékben hozzájárul a feladat ellátásához. Az alaptevékenység finanszírozási forrása így a normatív állami hozzájárulás. Az ÁHT. 63 -a értelmében a normatív hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg. A normatív költségvetési hozzájárulás megállapítása az intézményi ellátottak aránya alapján történik. Feladatmutatók megnevezése, köre: szakfeladat: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés - oktatás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a tanulók nappali rendszerű, általános iskolai, az iskola pedagógiai irányításával, vezetésével, a szakmai feladat ellátásához kapcsolódó további tevékenységekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: oktatásban résztvevő engedélyezett tanulói és szakfeladati létszám szakfeladat: Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a közoktatási törvény szerint szervezett napközis tanulók foglalkozásaival kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: a foglalkozásokon résztvevők száma: az engedélyezett csoportszámnak megfelelő tanulói létszám 7

8 szakfeladat: Iskolaotthonos ellátás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni a közoktatási törvény szerint, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/c -ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulókkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: a foglalkozásokon résztvevők száma: az engedélyezett csoportszámnak megfelelő tanulói létszám szakfeladat: Iskolai intézményi közétkeztetés A szolgáltatótól vagy üzemeltetőtől, az étkezés helyszínétől függetlenül, ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az iskola által szervezett intézményi étkeztetés keretében a tanulóknak biztosított étkezéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: az engedélyezett feladatok köre miatt kötelezően bent étkező nincs. Az étkezésben résztvevők száma az engedélyezett napközis létszámoknak megfelelő szakfeladat: Diáksporttal kapcsolatos feladatok Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevők sporttevékenységével kapcsolatos, valamint a 16/2004. (V. 18.) OM GYISM együttes rendelet 3. -ában foglalt- az iskolai mindennapos testedzés feladatainak megoldásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: oktatásban résztvevő engedélyezett tanulói és szakfeladati létszám Intézményi vagyon működtetése: Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az intézményi vagyon működtetésével /üzemeltetésével, fenntartásával/ és nem vállalkozási hasznosítással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. /vagyon és infrastruktúra-üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos gazdálkodás, pénzügyi számviteli, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás stb./ Feladatmutató: az engedélyezett tanulói és szakfeladatai létszám szakfeladat: Munkahelyi vendéglátás Ezen a szakfeladaton kell tervezni és elszámolni az intézmény dolgozóinak étkeztetésével összefüggő bevételeket és kiadásokat. Feladatmutató: A tárgyévi tényleges és a következő évi becsült létszám alapján. 8

9 A költségvetés tervezése, végrehajtása: A költségvetést megalapozó tervezést folyamatos feladatnak kell tekinteni, ezt a munkát már az év elején meg kell kezdeni. A tervidőszakot megelőzően gyűjteni és jegyezni kell azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a következő év költségvetését, elemezni, értékelni kell az adott évi folyamatok alakulását. folyamatosan figyelemmel kell kísérni a költségvetési szerv tevékenységében bekövetkező változásokat, annak pénzügyi kiadásait, számszerűsíteni kell a következő évre kiható változásokat, nyilván kell tartani, hogy az évközi intézkedések, előirányzatmódosítások közül melyek azok, amelyek hatást gyakorolnak a következő év költségvetésére folyamatosan figyelemmel kell kísérni a terv és a tényszámok alakulását, meg kell vizsgálni, hogy a szervezési, szervezeti intézkedések hogyan hatnak, hatottak a bevételek és kiadások összetételére, ki kell mutatni az árváltozások hatását a kiadások alakulására, értékelni kell a bevételek alakulását. Az a tevékenység, hogy a költségvetésben tervezett bevételi előirányzatok teljesüljenek és ennek felhasználása hatékonyan, a szakmai feladat megvalósítására, felhasználásra kerüljön, maga a költségvetés végrehajtása, melynek kettős a feladata: a tervezett bevételek teljesítése, a tervezett kiadások teljesítése. A költségvetés készítése az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján a gazdasági egységgel közösen történik. A költségvetési gazdálkodás folyamatai: A gazdálkodás egyes folyamatai szigorú sorrend betartásával követik egymást, azok fel nem cserélhetők, át nem léphetők. Alapvető szabályozásuk törvényi szinten történt, az ÁHT ában rögzíti azok tartalmát, és az intézmény vezetőjét teszi felelőssé érvényesítésükért. A gazdálkodás vertikális folyamatai: - kötelezettségvállalás - érvényesítés - utalványozás - az utalványozás teljesítése Mivel iskolánk részben önálló, részjogkörrel rendelkező intézmény, a gazdálkodás az UNOK Általános Iskola, Diákotthon és Óvoda önállóan gazdálkodó intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján történik.(1.sz függelék) 9

10 A gazdasági ellenőrzés dokumentuma, a szabálytalanságok kezelésének rendje Folyamatosan történik a belső ellenőrzés, a költségvetés tervezése, az előirányzatokkal való gazdálkodás, a kötelezettségvállalás, az érvénesítés, az utalványozás, az ellenjegyzés rendszeres bonyolítása, a zárszámadás és a beszámolók tényadatainak kontrollja alapján. A Gazdasági egység belső ellenőrei, vagy a fenntartói ellenőrzéssel esetlegesen feltárt hiányosságok megszüntetése melyről jegyzőkönyv készül - intézkedési terv alapján történik. Annak végrehajtását az intézményvezető ellenőrzi, és beszámolót készít az ellenőrzésre jogosult szervnek. Az ellenőrzések alapján feltárt szabálytalanságok kezelése a Közalkalmazotti Szabályzat, valamint a Kjt ában foglaltak szerint történik. 3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 1.) Alap- és egyéb feladatok: ALAPFELADAT: - Általános iskolai nappali rendszerű nevelés oktatás - Napköziotthoni és tanulószobai ellátás - Oktatási célok és egyéb feladatok (iskolaotthon, könyvtár) - Iskolai intézményi közétkeztetés - Diáksport - Intézményi vagyon működtetése 2.) Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését a B/ /2006. (VI.29.) Öh., valamint B/50 sorszámú, 133/2004. (VI.30.) K. határozattal elfogadott alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a 80467/2004. sorszámú határozattal elfogadott Pedagógiai Program, valamint a 80500/2004. sorszámú határozattal elfogadott Intézményi Minőségirányítási Program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a Kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 3.) Az intézmény jogosult általános iskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok kiállítására. 10

11 III./ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 4. A szervezeti egységek 1.) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Szervezeti egységnek tekintjük az intézmény tagozatait, munkaközösségeit, valamint az intézményt működtető alkalmazotti kört. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős középvezetők állnak: Pedagógiai középvezetők: a Pedagógiai Tanács tagjai, a munkaközösségvezetők a műveltségterületeknek megfelelően. Alkalmazotti középvezető: Gondnok, a takarítók-karbantartók vezetője 2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézményi szervezeti vázrajzát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 5. Az intézmény vezetője 1.) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény pedagógus és alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a Józsai Településrészi Önkormányzatnak véleményét 11

12 2.) Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése a nevelőtestület vezetése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk, szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés - az egyetértései kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe 3.) Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően - egyszemélyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 12

13 6. Az intézmény vezetősége 1.) A vezetőhelyettesek (igazgatóhelyettesek) személye Az intézményvezető feladatait az általános igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozatlan ideig, visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a pedagógusok munkáját. 2.) A vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat - a vezetők közötti feladatmegosztást figyelembe véve - munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ 3. sz. fügelékében található. 3.) A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezetőhelyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezetőhelyettesek, a pedagógiai tanács képviselői, (a szakmai munkaközösségek vezetői), az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a szakszervezeti vezető, a diákság pedagógusvezetője, DÖNK, ISK, 4H Klub esetében. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken- a pedagógiai tanács ülésein - beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 13

14 A vezetők és a pedagógiai középvezetők üléseiket rendszeresen havonta, vagy szükség szerint tartják. Rendkívüli ülést hívhat össze az igazgató, illetve megbízásából a helyettesek. Kezdeményezheti soron kívüli ülés összehívását - a szülői szervezetek 3 tagja - az iskolavezetőség 4.) A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség pedagógiai tanácsüléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A munkaközösségek vezetői ennek megfelelően tájékoztatják munkaközösségük tagjait az elhangzottakról, a született döntésekről. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 5.) A vezetők intézményben tartózkodási rendje A háromtagú felelős vezetőség egyik tagjának az intézményben kell tartózkodnia a szorgalmi időben a nyitva tartás alatt, ig az iskolai munkaterv szerinti beosztásban. A tanítási szünetek vezetői ügyelete az aktuális és kifüggesztett beosztásban meghatározottak szerint történik. 6.) A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, hivatalos távollét) - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a munkáltatói, pénzügyi, gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével, teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a gazdaságvezető és az érintett szakiroda segítségét kérje helyettesítője. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. Az általános igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos igazgatóhelyettesek távollét idején helyettesítik egymást. Mindkét igazgatóhelyettes egyidejű távolléte idején az általuk esetenként megbízott pedagógiai tanácstag helyettesíti. Mindhárom vezető távolléte esetén a pedagógiai tanács kijelölt tagjai helyettesítik a vezetőket. 7.) Intézkedési jogosultság elrendelése Az intézményben hétfőtől péntek reggel között, hétfőtől csütörtökig és között valamint pénteken ig ügyeletet ellátó továbbá szabadidős foglalkozást tartó kollégáknak névre szóló elrendelés készül minden tanévben, melytartalmazza az ügyeletben vagy fogalakozáson részt vevő tanulók felügyeletének ellátását, rendkívüli helyzetekben intézkedési jogosultságot és jelentési kötelezettséget az intézmény vezetősége felé. 14

15 IV./ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktatónevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 2.) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntés jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 15

16 3.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vezetők, a technikai középvezető és az iskolatitkár minden héten egyszer tartanak vezetői megbeszélést, általában a hét első munkanapján. A vezetők az ellenőrző tevékenység révén valamennyi dolgozóval tartják a kapcsolatot. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 8. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok 2.) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és a pedagógiai tanács javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv, informatika, technika órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 2.) Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. 16

17 A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezetőhelyettes tartja nyilván. 3.) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként havonta egy alkalommal, amelyen az iskola valamennyi tanulója részt vesz. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 5 nappal egyeztetni kell az iskolavezetéssel. A diákközgyűlésen a diák-önkormányzati vezetők és az iskola igazgatója beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, az elkövetkező időszak várható feladatairól. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Ott kerülnek átadásra a jutalmak, kitüntetések és az elmarasztalások is. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak helyben, esetleg 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 4.) A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az 2. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 17

18 9. A diákönkormányzat és működése 1.) A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ 2. sz. függelékében található. (lsd. Együttműködési megállapodás) Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. 2.) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi egyetértési és kezdeményezési joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetésként megfelelő indoklással előterjeszt. 4.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 18

19 5.) Diáksportkör és tagsága 5.1.) A diáksportkör és tagsága A diáksportkör neve: Gönczy Pál Iskolai Sportkör Alapításának éve: Mez színe: kék-fehér 5.2.) A Gönczy ISK működési feltételei Az intézmény tanévenként az megadott helyen és időben biztosítja a sportkör zavartalan működésének feltételeit. A sportkör az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 5.3.) Az iskolai sportkör és az intézmény közötti kapcsolattartás Az ISK felnőtt vezetője és/vagy diák vezetője folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A felnőtt vezető képviseli az ISK közösségét az iskola vezetőségi, vezetőtestületi és iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. 5.4.) Az iskolai sportkör tevékenységét a 34/2001. évi(ix. 14.) OM-ISM együttes rendelete szabályozza 10. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 1.) A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek-tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók nagyobb csoportjának meghatározását a házirend tartalmazza. A szülői szervezet osztályközösségenként két fő delegált, képviseleti úton választott szülőből áll. Üléseit évente 4-5 alkalommal, ill. szükség szerint tartja a választott testületek által kialakított munkarend szerint. Szülők jogai, kötelességei Az idevonatkozó rendelkezéseket a Közoktatási törvény 13. és 14. -a tartalmazza. 19

20 2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek képviselői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A tanév elején egyezteti vele a szülői szervezet éves munkatervét. Tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 3.) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként általában három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szülői értekezletek és fogadóórák rendjét - egy tanévre előre - szeptember első hetében közlik az osztályfőnökök írásban. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktatónevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként egyéni időpontú szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi egyéni fogadóórára. Ha gondviselő más időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 20

21 4.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli felelet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, vagy az iskolaszékkel. A szülők, tanulók, és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Intézményi Minőségirányítási Programjáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános és felső tagozatos igazgatóhelyettesétől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskolai könyvtárban, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek /tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak/ meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskolai könyvtárban, az iskolai nevelői szobában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, Házirend egy példányát- a közoktatási törvény előírásainak megfelelően- az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 21

22 11. A Felsőjózsai 4H Klub A Felsőjózsai 4H Klub Egyesület önálló civil szervezet, tevékenységét alapító okirata szerint végzi. Az iskolával együttműködik a pedagógiai program megvalósításában. A 4H és az intézmény közötti kapcsolattartás Az iskola tanuló és felnőtt közösségei (DÖNK, ISK, 4H) zavartalan együttműködnek. A gyermekközösségek megállapodtak működési területük kialakításában. A tanulók egyidejűleg több tanulóközösség tagjai is lehetnek. A 4H Klub munkáját a közgyűlésen választott felnőtt vezetőség segíti, akik - a 4H megbízása alapján - eljárhatnak annak képviseletében. A 4H felnőtt vezetője és/vagy a diákvezető folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A 4H felnőtt vezetője képviseli a Klub közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi és iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A klubtagok egyéni gondjaikkal, kérdéseikkel, ötleteikkel közvetlenül is felkereshetik a Klub felnőtt vezetőit, illetve az iskola vezetőit az ismertetett fogadóórán. 12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 22

23 2.) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel, a Józsai Településrészi Önkormányzattal és polgármesteri hivatallal A megyei és városi pedagógiai és szolgáltató intézetekkel A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: Az iskolát támogató Munkaiskola alapítvány kuratóriumával. A debreceni közművelődési intézményekkel Az alábbi társadalmi egyesületekkel Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesülete Józsai Településfejlesztő Egyesület Józsáért Alapítvány Kaktuszgyűjtők Egyesülete Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel 4 H Klubok egyesületei Junior Achievement Magyarország diákvállalkozások egyesülete A történelmi egyházak (római katolikus és református) helyi gyülekezeteivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a felsőjózsai gyermekorvosi rendelő illetékes egészségügyi dolgozóival, valamint az iskola épületében működő iskolafogászati rendelő dolgozóival és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 31. -a szabályozza. 23

24 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: A Józsai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Csomópont Drogprevenciós Információs Irodával A Drogambulanciával A Gyámhatósággal A Gyermekpszichiátriával A Nevelési Tanácsadóval A HBM Pedagógiai Intézet gyermek és ifjúságvédelmi szaktanácsadójával A Józsai Segítő Szolgálat civil szervezettel A Józsai Polgárőrséggel A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: Diákönkormányzat Iskolai sportkör Felsőjózsai 4H Klub Az intézmény 4H programjának működtetése érdekében kapcsolatot tart: Iskolafejlesztési Központtal, Országos Közoktatási Intézettel Kölcsey Ferenc Református TK Főiskolával DE Agrártudományi Centrumával A lengyelországi Nowy Sacz Szent Kinga Gimnáziummal (együttműködési megállapodás alapján) H.-B. m.-i Agrárkamarával Junior Achievement Magyarország diákvállalkozások szövetségével A katasztrófa-védelem, és a tanulók biztonsága érdekében: BM. Tűzoltóság Országos parancsnoksága (bázisiskola vagyunk) Helyi rendvédelmi szervek A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az intézménynek és a benne működő diákszervezeteknek szerteágazó kapcsolatai vannak számos, itt fel nem sorolt intézménnyel, melyek a kitekintést, a szakmai előrehaladást, a tanulók sokoldalú fejlesztését teszik lehetővé. 24

25 V./ A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 13. A nevelőtestület és működési rendje NEVELŐTESTÜLETI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A nevelőtestület a Közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 57. (1) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg Szervezeti és Működési Szabályzatát: 1. A szabályzat célja, hatálya A szabályzat célja, hogy az oktatást szabályozó törvényekben, rendeletekben, utasításokban és az intézményi SZMSZ-ben foglaltakon kívül szabályozza a nevelőtestület működését, a működésével kapcsolatos tájékoztatási rendszert. Hatálya kiterjed: A nevelőtestület tagjaira Az intézményvezetőre Szükség esetén az óraadó tanárra 2. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. 3. A nevelőtestület és működési rendje 3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 3.2 A nevelőtestület feladatai és jogai (A nevelőtestület hatásköri táblázata 1.sz melléklet) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. 25