Beszélgetés Karácsony Tamás építésszel

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beszélgetés Karácsony Tamás építésszel"

Átírás

1 NAGY T. KATALIN Beszélgetés Karácsony Tamás építésszel - Milyen ma építésznek lenni? Milyen helyzetben van ez a szakma? - Azt gondolom, hogy a szakmám nincsen jó helyzetben, nem egy elismert, nem minden részletében ismert szakma. Az átlag polgár nem igazán tudja, hogy az építész miért is kell, azontúl, hogy építési engedélyt szerez. Ugyanakkor bizakodó vagyok, mert formálódik egy olyan megbízói kör, amelyik igényes, elfogadja az építészt, és ennek köszönhetően szép épületek, szép belsők születnek, gondosan kivitelezve, szinte a tökéletességig csiszolva. Jobb helyzetben vagyunk, mint az elődeink, ez biztos, legalábbis vagy akár 30 évet visszatekintve. Ezt ki kell használnunk, és ha jól sáfárkodunk ezzel a lehetőséggel, akkor a szakma vissza fogja nyerni azt a rangot, amelyet egyébként megérdemelne, és akár a nemzetközi megmérettetés lehetősége is megnyílik a pályatársak előtt. - Mikor dőlt el, hogy ezt a hivatást választod? - Hetedikes általános iskolai nyaralásunkat Balatonon töltve, rajzolgatni kezdtem a nekem tetsző hétvégi házakat egy kis jegyzetfüzetbe. Ezt édesanyám ma is őrzi. Azt hiszem, ez szüleim számára olyan pillanat volt, amikor fellélegezhettek és azt mondhatták, a gyereket erre a pályára kell küldeni, úgy tűnik, ez érdekli. Jelentkeztem a győri Hild József Építőipari Szakközépiskolába, ahonnan egyenes" út vezetett az egyetemre. Szerencsésen alakult első próbálkozásom, szakmai tanulmányi versenyen országos helyezést értem el, és ennek köszönhetően felvételi nélkül kerültem az Építészmérnöki Karra, a Budapesti Műszaki Egyetemre. Itt megismerkedhettem szakmám másik arcával. A korábbi évek alatt nagy kedvvel elsajátított kiviteli ismeretek, gyakorlat után a tervezés, a művészeti, elméleti oldal következett. Az egyetemi tanulmányok komoly eredménnyel zárultak: diplomamunkámat diplomadíjjal jutalmazták. Az egyetemi évek alatt többek között Hoffer Miklós, Török Ferenc tanár urak voltak mestereim, akikkel ma is szoros kapcsolatban vagyok, mint tanszéki oktató. - Hogyan kerültél Esztergomba? - Én magyaróvári vagyok, a feleségem debreceni, kikörzőztük" Esztergomot, így költöztünk ide. - Mi történt az egyetem után? Milyen munkákat kaptál Esztergomban?

2 - Abban a világban még nem volt magántervezésre lehetőség, az ember nem nagyon válogathatott, állami tervezőintézetbe kerültem, a Komárom megyei Tanácsi Tervezőbe. Sok fiatal kezdett akkor Esztergomban. - Mikor volt ez? ban. Hat évig dolgoztam ott folyamatosan, többnyire munkatársként, de kisebb önálló feladatokat is kaptam tól, más mesteriskolásként vált lehetővé, hogy többedmagunkkal szövetkezetet alapítva, a magánvállalkozást is kipróbáljuk. Ez a nagy létszámú formáció szűkült később kft-vé, ahol Kund Ferenc kollégámmal dolgoztunk együtt. Nagyon szép időszak volt, önálló munkáink voltak, önállóan kellett felelnünk mindenért, onnan kezdve, hogy megszerezzük a munkát, megtartsuk azt, és tisztességgel helyt álljunk. - Gyakran dolgozol együtt más építészekkel, hogyan lehet megosztani a tervezői munkát? - Számomra nagyon fontos a team-munka, már az egyetem alatt is nagyon sok feladatot kollégáimmal, barátaimmal együtt készítettem el. Az építésznek egyébként is fel kell készülnie arra, hogy nem tudja egymaga kitalálni, és életre hívni épületeit. Pályafutásom alatt sok építész egyéniséggel volt kapcsolatom, a kezdetekben például Maros Tamással, aki megtisztelt bizalmával és bevont a munkáiba. Rengeteget tanultam tőle, de ugyanígy a többiektől is, akik az elmúlt tizennyolc évben partnereim voltak, többek között Sugár Péter, aki évfolyamtársam volt, a mesteriskolái ismeretség óta Janesch Péter, akivel az elmúlt két évben fonódott igazán szorosra az együttműködés. A team-munka folyamatos párbeszéd, rajzolgatás, gondolatcsere. Egymás szavainak, félmondatainak, vonalkezdeményeinek megértése vagy éppen félreértése formálja a házat, alakul percről percre a koncepció, mindaddig, amíg valósággá nem válik. Ha szükségesnek érezzük és ha tehetjük, még a kész épületen is változtatunk. A közös gondolkodás, a közös alkotás csodálatos dolog. Janesch Péterrel - ő egészen más indíttatású és más érzékenységgel bíró ember, mint én - azt hiszem, jól kiegészítjük egymást, amit egy befejezett rajz szépsége, egy elkészült részlet, egy átadott épület tud igazán meggyőzően igazolni. - Esztergomban terveztél egy családi házat. Mi volt itt a feladat, milyen igénye volt a megrendelőnek? - Ez egy félbehagyott építkezés kicsit furcsa, nem igazán jó arányú épülete volt az alany, amit nekünk át kellett formálni. A megrendelők már a kezdet kezdetén, néhány találkozás után rám bízták az épület alakítását. Ez meghatározó pillanat volt. A bizalom alapfeltétele a tervezési munkának, őrületes erőt ad és őrületes felelősséget jelent. Az építésznek vigyáznia kell, hogy ne csak magának tervezzen, hanem nekik is, számon kell tartania a lehetőségeket, a környezet és a ház adottságait. Ugyanakkor

3 a bizalom segít egy picit repülni", az ember könnyeddé válik, egy picit szárnyalhat, és nem kell feltétlenül mindent megmagyaráznia. Azt hiszem, hogy ettől megsokszorozódik az ereje, és sokkal szebb, tartalmasabb, izgalmasabb dolgot tud létrehozni. Olyan rohanó világot élünk, ahol a hozzánk kötődő tárgyak hihetetlenül gyorsan elértéktelenednek. Az állandóan változó divat, az állandó megújulás, a csere kényszerét erősíti. Nagyapáink zsebórája, szemüvege szinte egy emberöltőn keresztül szolgálhatott, míg mai társaik csupán egy-egy szezonra tervezettek. És ez a szemlélet, sajnos az építészetet is megérinti. Születnek olyan épületek, amelyek lehet, hogy öt év alatt kimennek a divatból, holott jóval hosszabb ideig fognak állni, és nem biztos, hogy lesz erő ezeket átszínezni, átformálni. Ennél az épületnél valahol az izgatott, hogy megpróbáljak egy olyan tárgyat létrehozni, amelyik kicsit tovább kitart, talán tíz év múlva is lesz esélye arra, hogy azt mondják rá, hogy ez tetszik, ez még ma is aktuális. Egy rövid olaszországi tanulmányút, a megcsodált éves épületek, azok hangulata, arányrendszere egy tudat alatti kapcsolatot sejtetett, és bizakodással töltött el, hogy néhány évvel később is jó érzéssel fogok erre az épületre ránézni. - Esztergomnak ezt a részét a 60-as, 70-es években épült tipikus kockaházak jellemzik. Ehhez a sajnos, mondhatjuk, csúnya környezethez hogyan próbáltál viszonyulni? - Volt bennem egy határozott szándék, hogy illeszkedjek, nem feltétlenül a kialakult hangulathoz, hanem inkább az ott meglévő struktúrához, a házak jellemző négyzet alaprajzához, a körülbelül azonos magasságokhoz. Annyival szerettem volna többet, hogy ez a ház minőségileg tűnjön ki, váljon iránymutatóvá, hogy a térszervezése új elemekkel gazdagodjon. Valójában az a kis penge-forma, ami a lépcső mellett épült, kiegészítve a kubust, egy köztes teret jelöl ki, egy átmeneti teret külső és belső között. Ez az épület városi polgároknak épült, és ebből adódóan reprezentációs szerepe is van. Ezért lényeges az érkezés, a felvezetés, az átlagosnál nagyvonalúbb, patetikusabb lépcsöelőtér, a kerítés formálása, az alaprajz szervezése. Én úgy érzem, mindez merít valamit a korábbi városi villaépítészetből, egyfajta rangot ad az épületnek, szemben azokkal a házakkal, ahol ennek a szándéknak nyoma sincs, hiszen olyan korban születtek, amikor az emberek örültek, hogy egy házat fel tudtak építeni, egymásnak segítve, építész, építészeti teória nélkül. - A házaidat, nemcsak ezt az esztergomi családi villát nézve, úgy tűnik nekem, van benned egy erős vonzódás a 20-as, 30-as évek építészete iránt. - Ez igaz. Elég korán, még egyetemi éveim idején kialakult bennem egy vonzódás a modernizmus egyszerűsége, célszerűségre való törekvése, őszintesége, őszinte anyaghasználata iránt, mely a mai napig meghatározó számomra.

4

5

6 - Nézzük egy másik esztergomi munkádat, a Múzeum Cukrászda patinás épületéhez kellett hozzáépítened, ez milyen kötöttségekkel jár? - A műemléki környezetben egyértelműen látszania kell: meddig tart a régi és mettől kezdődik az íves vonalra szerveződő, új épületrész, hogyan módosul annak arányrendszere, az új épületnek meg kell találnia a kapcsolatot környezetével. A Múzeum Cukrászda érdekes találkozási pont a barokk város és a Szent Tamás-hegyi lakónegyed között - ahol egyébként a háború előtt a szegényebb népréteg lakott, ami érződik az épületeken, azok hangulatán. Innen látszik a Bazilika, lenyűgöző szépségével, nagyvonalúságával, léptékével, vele szemben ott áll a barokk város a kimért, elegáns épületeivel, és fölötte a zajos, színes, nagyon sokféle anyagból építkező Szent Tamás-hegy. Mindezeket a motívumokat szerettem volna egy csuklóponton sűríteni és úgy egymásra pakolni, hogy az egész ne váljék bazárrá, hanem egy ötvözetté tudjon összeforrni. - Egy másik esztergomi megbízásod a Mindszenty József Katolikus Alt alános Iskola átalakítása volt. - Ez a katolikus iskola a rendszerváltás után kapta a lehetőséget, hogy komplex általános iskola és gimnáziumként épüljön meg a Kerek-templom tövében. A Kerek-templom építészeti, hangulati útválasztó, ahol az egyik irányban a város mezőváros jellegű része tárul fel, a másik irányban pedig a főutcán maradva, a polgári, városi hangulat a meghatározó. Ennek a kétféle arcnak a kiszínezése, a karakterjegyek erősítése volt a célunk. Az első ütemben megépült épület a városi" oldalon áll, s ennek hangulatát erősíti bátorságával, merészségével, ahogy a templom és a megmaradt épületek közé ékelődik. - A munkád során más esetben is gyakran találkozol olyan feladattal, amikor egy meglévő régebbi épületet kell átalakítani vagy bővíteni. Máskor egy nem is túl régi épület átépítését a tulajdonosváltás, az új igények megjelenése indokolja. Ugyanakkor egy általad tervezett épület is ki van téve egy újabb átépítésnek. Hogyan viseli el ezt egy építész? - Tanulságos példával találkoztunk a közelmúltban. A veszprémi óvárosban egy 150 éves barokk palota felújítási, bővítési terveit készítettük fiatal kollégáimmal. Az első feladat mindig az ismeretszerzés: igyekszünk az épületről, annak építéstörténetéről, a régi tulajdonosokról, az építési periódusokról a lehető legtöbbet megtudni, rájönni a környezeti adottságok, helytörténeti-történelmi adatok és a konkrét építési tevékenység közötti összefüggésekre. Fordulatokban gazdag és szinte hihetetlennek tűnő történet kezdett kirajzolódni. Kiderült, hogy épületünket állag húsz évenként átalakították, toldották volt gazdái, mindig azzal a szándékkal és abban a hitben, hogy véglegesen befejezik. Mindez egy időtlennek tűnő épületnél megdöbbentő. Mi építészek egyébként is hajlamosak vagyunk azt félté-

7 telezni, hogy az örökkévalóságnak építünk, mint szerencsés elődeink, akik müveiben még ma is gyönyörködhetünk. Hát nem! Ez a példa is igazolja, hogy az a kép, ami felületes szemmel állandónak" tűnik, az bizony szinte folyamatosan alakult, és valószínűleg ez a mozgás nem is állítható meg - ez az élet velejárója. Mindig lesznek új igények, jönnek új divatok. Úgyhogy mi sem leszünk a végszó ebben a történetben. Persze szeretnénk, ha kerek egésszé tudnánk formálni a házat, és minden részletén nagy gondossággal dolgozunk, abban a hitben, hogy sokáig így marad. Ezt a kettősséget el kell fogadjuk, együtt kell vele élnünk. - Azért ma egy kicsit más a helyzet. A vállalkozók, a: épületek tulajdonosai gyakran cserélődnek, előfordul, hogy az épület akár egy éven belül gazdát cserél és ezzel funkciót és formát is. - Igen, ez rossz érzés. Hónapokig élünk együtt feladatokkal, kísérjük végig egy-egy épület vagy belső tér születését. Csatákat vívunk magunkkal, kivitelezővel, megbízóval, néha megfogalmazhatatlan célokért. Es lehet, hogy fél év múlva a munkánk eredménye egy új döntés áldozatává válik. De hiszem, hogy nem pusztul el teljesen: több élete van, hiszen sokan látták, éltek benne, felfigyeltek rá, vagy csak egyszerűen jól érezték ott magukat. És ha igazán erős" darab volt, akkor tovább él emlékképekben, hivatkoznak rá kollégák, iparosok, leközölhetik folyóiratok, részleteiben újraszülethet, hatással lehet más alkotásokra. Az egyetemi oktatást is hasonlóan élem meg. Én is tanáraim, diáktársaim mondataiból, gesztusaiból, vonalaiból építkeztem, ők befolyásolták akaratlanul pályámat, mint ahogy én hasonlóképp alakítom hallgatóimat, munkatársaimat, és így talán nekem is lesz majd egy másik életem. - A zsámhéki házad megbízója egy keramikus művész volt, milyen szempontokat vettél figyelembe a tervezésnél? - A megbízónak általában van valamilyen előképe. Kungl György keramikus és családja esetében, akik belekényszerültek az építkezésbe, az előkép korábbi lakásuk volt. A nagyságrendet, az alaprajzi elrendezést megtartva néhány kiegészítést, új igényt fogalmaztak meg: jó lenne egy műterem, ami független a háztól, ne zavarja a műtermi munka a családi életet vagy fordítva, ha vendégek jönnek, akkor azokat itt is meg ott is lehessen fogadni, attól függően, hogy milyen céllal érkeztek. Meghatározó volt a rendelkezésre álló pénzösszeg, ügyesen kellett gazdálkodni. És ha már építkezünk, legyen szép is! Nagyon gyorsan, két hét alatt kellett tervet produkálni, ami ritkán sikerül az embernek, de valahogy összejött. És utána végig müvezetve az épületet, valójában szinte akkor léptem ki a sokszereplősjátékból, amikor a ház készen volt. Izgalmas volt a feladat. A házat egy olyan területre kellett tervezni, amely akkor se, de még ma sem igazán lakott. Motivált az is, hogy Zsámbéknak van egy tradicionális építőanyaga,

8 a sóskúti kő, amit szerettem volna valamilyen módon felhasználni, többek közt az ára miatt - nagyon olcsó volt akkoriban. Ebből kerekedett ki ez a formavilág és ez a homlokzati megjelenés és ez a hangulat, ami a házon, a házban érzékelhető. - Évek óta épül egy sajátos épületegyüttes. Perbálon, sérült gyermekek otthona - ennek Janesch Péterrel közösen vagytok a: alkotói. -Zsámbék mellékhajtása a perbáli építkezésnek, amit Péterrel két évvel korábban kezdtünk el. Abszolút bizalmat élveztünk, a hely gyönyörű, a feladat izgalmas. Mindezek ideális adottságok a kísérletezésre. Az eltelt öt-hat év alatt az együttes részeként megvalósult valamennyi épület egyegy állomása szakmai fejlődésünknek, szakmai életünknek. Olyan mint egy napló, melyet fellapozva" életre kelnek és mesélnek a részletek. Mesélnek kapcsolódó élményekről, melyek a rugalmas kivitelezésnek köszönhetően frissen beépülhettek - módosíthatták a hangulatot, mesélnek másutt szerzett tapasztalatokról, melyek megváltoztattak részleteket, már kidolgozott megoldásokat, mesélnek a mesterekkel folytatott beszélgetésekről, melyek mindig az építés körül folytak, és pontosították minden tégla helyét. A perbáli épületegyüttes sérült gyerekek bentlakásos otthona, amelyet a Tovább Élni Egyesület hozott létre. Ez az egyesület próbálta az anyagi hátteret is különböző támogatásokból biztosítani. Ebből következik, hogy itt is szűkös anyagi lehetőségekkel bírtunk, ennek ellenére nagyon ígéretesen alakult a történet. Hozzájárulhatott ehhez az is, hogy szeretjük a végtelenül egyszerű és végtelenül letisztult dolgokat, és törekszünk arra, hogy minden sallangmentessé, logikussá váljon. Terveinket szorgos kezek segítették valóra váltani. Olyan kivitelező partnereket kaptunk, akik megértették szándékunkat, és büszkék voltak rá, ha valamit hozzátehettek ötletben, minőségben. Hibátlan, gördülékeny együttműködés volt. Kiválóan dolgoztak, az építés minden pillanatát érdemes lett volna rögzíteni. A takarásra kerülő szerkezeteket is a szobrász igényességével formálták, ami természetesen sugárzott a házról, emiatt menet közben többször változtattunk elképzelésünkön, hogy ezt a nyers szépséget láttatni engedjük. Két épület állt a területen, egyik a malomépület, a másik egy kis lakóépület. A malomépület eredeti állapotából már csak keveset őrzött. Valójában két falát tartottuk csupán meg és azt a kapcsolódó támfalat, ami az utca felé határolja a telket, őrizve a hajdani áteresz lenyomatát, ahol a víz a malomkerékre ömlött. Ez a kőfal ugyanaz a szépség, amiről az előbb beszéltem. Ahogy azt hajdan felfalazták és hordja azóta is a százszorosára nőtt terhelést, ami az út felől érkezik. Egyszerűen úgy éreztük, hogy ezt meg kell tartani, mert ebben van valami, valami őserő, ami hangulatában meghatározó, és ezt a hangulatot nem szabad innen lesöpörni. Erre építeni lehet, sőt kell! így került abszolút fókuszpontba, így válhatott szinte a nappali

9 részévé ez a kőfal, mely hosszú évtizedek után is őrzi, érzékelteti építőinek igényességét, szakmai hozzáértését, követendő példát állítva elénk. - Nem tudom, van-e benned hajlam arra, hogy egy-egy építészeti motívumot tudatosan szimbólumként használj, de ennél a perbáli épületnél például számomra jelképértékű az a sajátos, félig zárt, félig nyitott fal, amely mint erkély-mellvéd fut végig a gyermekek szobái előtt. Számomra ez az életüket szimbolizálja, melyben a világ egy része el van zárva előlük, de egy másik része kitárul nekik is. - Az isteni dolog, ha egy épület érzelmeket vált ki, gondolatokat indít el, ha magyarázatok születnek egy-egy részlet láttán, ha mesék, történetek szövődnek körülötte. Ez számomra jelzés, hogy az épület megtalálta a helyét, jól működik, szerepet tud vállalni. Úgyhogy ezt nagyon jó volt hallani.

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens valóság 245 Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens Educatio: Kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak! LA: Nguyen Luu Lan Anh-nak [kiejtés: nuəŋ liu lʌn ain] hívnak. 16 éves koromban

Részletesebben

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században 1 A Junior Achievement Magyarország Alapítvány által készített kiadvány megjelenését, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Részletesebben

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág (In: Grezsa Ferenc Takács Péter (szerk.): Még ép a roncs ág Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest, 2005.

Részletesebben

NAGY DÁNIEL NAGYNÉ RÁSKI ORSOLYA

NAGY DÁNIEL NAGYNÉ RÁSKI ORSOLYA NAGY DÁNIEL NAGYNÉ RÁSKI ORSOLYA Megismerkedésünk első percében éreztem, hogy a házaspár akikkel most beszélgetni fogok hivatástudata és alázata a mesterségéhez példaértékű. A riport végére már tudtam,

Részletesebben

Csepi Szilvia bemutatkozása. Interjú Fazekas József Szeverinnel. Benderné Jelinek Eszter: Néptánc az iskolában

Csepi Szilvia bemutatkozása. Interjú Fazekas József Szeverinnel. Benderné Jelinek Eszter: Néptánc az iskolában 2014. János-nap TARTALOM Forgács Erzsébet: Beköszöntő VISSZATEKINTÉSEK: A húsvéti ünnepkörre Tóth Piroska írása Az első osztály első évre Kovács Klaudiával A gödöllői óvodában töltött évekre Sárközi Zsuzsi

Részletesebben

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ 2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja Erõforrásunk a család Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ A házasság nem magánügy, hanem országépítõ közügy. Isten azt az építõkövet

Részletesebben

HÍVÓ SZÓ A LÉLEK EREJE. Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok. (Apcsel 1:8)

HÍVÓ SZÓ A LÉLEK EREJE. Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok. (Apcsel 1:8) IV. évf. 9. szám 2013. május 19. HÍVÓ SZÓ SzigetszentmiklósKossuth utcai Református Egyházközség lapja A LÉLEK EREJE Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok. (Apcsel 1:8) Pünkösd a Szentlélek

Részletesebben

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti Az idei tanévben a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ad otthont a XX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek. A jubileumi alkalomra való tekintettel, arra gondoltunk, hogy jó lenne visszaemlékezni

Részletesebben

A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter

A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter Kovács Krisztián és Scherer Péter a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle díjkiosztóján A nemrégiben alakult Nézőművészeti Kft.

Részletesebben

Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán

Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán Szakemberek sora értékelte az őszi hónapokban, szakfolyóiratainkban a Vándorgyűlés(eke)t,

Részletesebben

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek 1 A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók! Németh László Kedves Olvasó!

Részletesebben

BEVEZETŐ. Peter Senge

BEVEZETŐ. Peter Senge BEVEZETŐ Peter Senge Örömmel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy felfrissítsem az előszót barátom és kollégám, J. Jaworski Szinkronicitás, A vezetés belső útja című könyvének magyar kiadásához. 2004

Részletesebben

KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2

KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2 KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2 Városunk, Salgótarján TARTALOM KÖSZÖNTŐ 4 MÚLT, JELEN, JÖVŐ KÖZÉLET 5 CSAPATJÁTÉKOS A POLGÁRMESTER VÉLEMÉNY 10 VÁROSFEJLESZTÉS: HOGYAN TOVÁBB? KULTÚRA 12

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Forrás: eq_focus_1_20080306.mp3 A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Jó. Tehát szolgáltatási folyamaton haladunk keresztül, néhány területet mi meghatároztunk, amiről majd szó lesz,

Részletesebben

Várostervezés, településhálózat 2007 / 3. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA

Várostervezés, településhálózat 2007 / 3. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat 2007 / 3. Várostervezés, településhálózat KEREKASZTAL: A FEJLESZTÉS ÉS A SZABÁLYOZÁS VISZONYA A VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁS GYAKORLATA TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI!

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Reklám szakirány MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Készítette: Kis Katalin Budapest,

Részletesebben

a urbanisták, városvédõk, no meg a mûemlékvédõk

a urbanisták, városvédõk, no meg a mûemlékvédõk 2 Jegyzet ÖRÖKSÉG Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet Jegyzet

Részletesebben

Akkor érzem jól magam, ha együtt a család

Akkor érzem jól magam, ha együtt a család Akkor érzem jól magam, ha együtt a család Beszélgetés Dr. Sokcsevits Dénessel Minden magyarországi nemzetiségnek, népcsoportnak vannak emblematikus személyiségei, megkerülhetetlen szakemberei, a közéletben,

Részletesebben

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ NÉPSZERŰ PSZICHOLÓGIA MASARU IBUKA 3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ TARTALOMJEGYZÉK Budapest Víztérítő Kiadó 2001 Előszó... 3. A szerző előszava... 6. I. rész - A GYERMEK POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGEI... 8. 1. Az óvodában

Részletesebben

Értékteremtõk elismerése

Értékteremtõk elismerése CIII. évfolyam, 33. szám VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN POLGÁRI HETILAP Ára: 158 Ft Elõfizetõknek 130 Ft Beszédes fotók Bahget Iskander ma már nemcsak Kecskeméten, hanem országosan, sõt nemzetközileg is elismert

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS?

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR MATEMATIKA-INFORMATIKA TANSZÉK A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ TANÁR:

Részletesebben

AZ ÜGYFÉL SIKERE A MI SIKERÜNK

AZ ÜGYFÉL SIKERE A MI SIKERÜNK AZ ÜGYFÉL SIKERE A MI SIKERÜNK Mahan Khalsa Randy Illig AZ ÜGYFÉL SIKERE A MI SIKERÜNK Gyakorlati útmutató értékesítőknek és tanácsadóknak A fordítás alapja: Mahan Khalsa Randy Illig: Let s Get Real or

Részletesebben

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése a Gyermekek Házában Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése

Részletesebben

Az elmúlt idő nyomában

Az elmúlt idő nyomában www.szentlelek.catholic.ro Ezzel a sablonosnak tűnő gondolattal kezdeném: Karácsony táján mindig marad néhány percünk arra, hogy egymásra gondoljunk Áldásost, békést, szeretetteljest, boldogot és szerencsést

Részletesebben

Ikt. sz.: NOB-40/8-2/2014. NOB-2/2014. sz. ülés (NOB-2/2014-2018. sz. ülés)

Ikt. sz.: NOB-40/8-2/2014. NOB-2/2014. sz. ülés (NOB-2/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: NOB-40/8-2/2014. NOB-2/2014. sz. ülés (NOB-2/2014-2018. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2014. június 3-án, kedden, 14 órakor az Országház Esterházy

Részletesebben

Lehet félni, de nem ez a dolgunk

Lehet félni, de nem ez a dolgunk Lehet félni, de nem ez a dolgunk Crnkovity Gabriellával, Huszta Dániellel és Mészáros Gáborral Berényi Emõke, Bózsó Izabella, Brenner János és Magó Attila beszélget Bózsó Izabella: A következő egy órában

Részletesebben

SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA SÜMEG ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉLETI HAVI LAPJA XI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Sümeg versenyelőnye Történt pedig, hogy hősünk a maga és felesége személyi jövedelemadó bevallását és néhány más fontos hivatalos iratot volt

Részletesebben

Végeredmény vagy kiindulópont?

Végeredmény vagy kiindulópont? Hungarológia Végeredmény vagy kiindulópont? kerekasztal-beszélgetés a hungarológiáról Az alább olvasható eszmecserét a 2006 nyarán rendezett hungarológiai kongresszus után tartottuk szerkesztőségünkben.

Részletesebben