nyomású, T 1 hőmérsékletű környezeti levegőt szív, amit p 3 nyomásra komprimál. Ekkor a munkaközeg hőmérséklete T 2 -re emelkedik.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "nyomású, T 1 hőmérsékletű környezeti levegőt szív, amit p 3 nyomásra komprimál. Ekkor a munkaközeg hőmérséklete T 2 -re emelkedik."

Átírás

1 . GÁZ ÉS GÁZ/GŐZ MUNKAKÖZEGŰ ERŐMŰVEK A gőzerőművi energiafejlesztés mellett najainkban egyre nagyobb teret hódítanak a gázturbinás egységek. Legelterjedtebbek a csúcsüzemű nyitott gázturbinás blokkok, de ma már ismertek zárt ciklusú egységek is. Kimagaslóan jó hatásfokuk miatt egyre fontosabb szerehez jutnak a kombinált gáz/gőz körfolyamatú erőművek, melyeket alaüzemre terveznek... A JOULE BRAYON-körfolyamat A JOULE BRAYON-körfolyamat ellentétben a termikusan legjobb hatásfokú CARNO- körfolyamattal a technikai gyakorlatban megvalósítható körfolyamat-tíus, a gázturbinás egységek működésének elvi alaja. Két izobár és két adiabata határolja, melyeken az óramutató járásával azonos irányban körbejárva záródik a folyamat. Szélsőséges esetben elvileg a JOULE BRAYON-körfolyamattal elérhető a CARNO-körfolyamat által rerezentált maximális hatásfok. Mivel azonban itt a hőközlés állandó nyomáson történik, ez csak úgy lehetséges, ha tulajdonkéen nem közlünk hőt a munkaközeggel. Ekkor nincs entróiaváltozás, munkát nem nyerünk.... EGYENGELYES NYÍL CIKLUSÚ GÁZURBINÁS BLOKKOK... A reverzibilis JOULE BRAYON körfolyamat Ideális, veszteségmentes esetben (lásd a. ábra szerinti feléítési vázlatokat, a 2. ábra szerinti vonalas kacsolási vázlatokat, valamint a 3. ábra szerinti s-diagrambeli kéeket) a komresszor nyomású, hőmérsékletű környezeti levegőt szív, amit 3 nyomásra komrimál. Ekkor a munkaközeg hőmérséklete 2 -re emelkedik. A 3 nyomású levegőben égetjük el a lehetőleg minél tisztább, hamumentes tüzelőanyagot (gáz, ritkábban olaj), majd az égésterméket a gázturbinába vezetjük. A turbina kiléő csonkjától eltávozó gázt a környezetbe engedjük, a körfolyamatot a környezet zárja (nyitott ciklus). A kiléő füstgáz magas (esetenként 2 -nél jóval magasabb) hőmérsékletű, így egy regeneratív hőcserélő beéítésével az égési levegőt előmelegíthetjük, ami jelentős tüzelőanyag-megtakarítást eredményező, ám a gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazott módszer. Az első megoldás hatásfoka G PG Q be Q el = Q = be Q = be Q el m fg c,fg ( 4 ) 4. (.) = = = Q m c ( ) be fg,fg

2 ermészetesen a gáz tömegáramát és fajhőjét végig állandónak feltételeztük. A közelítés két fő elhanyagolást jelent: egyrészt a változó gázösszetétel és hőmérséklet miatt a fajhő sem tekinthető állandónak, másrészt a füstgáz tömegárama nem azonos a beszívott égési levegő tömegáramával, annál a bevitt tüzelőanyag mennyiségével több. A számításokban az utóbbi közelítés jelenti a kisebb elhanyagolást, mivel a tüzelőanyag mennyisége az égési levegő mennyiségének legfeljebb 2 %-a. A második, regeneratív hőcserélőt is tartalmazó megoldás hatásfoka G P Q Q = = = Q Q G be el 6 be be 3 5 (.2) nyilván magasabb a hőcserélő nélküli kivitelhez kéest. A turbinából kiléő atmoszférikus nyomású gáz rossz hőátadási tényezője miatt azonban a regeneratív hőcserélőt általában mégsem éítik be. A 3. ábrát megvizsgálva megállaíthatjuk, hogy regeneratív hőcserélőt csak viszonylag kis nyomásviszony és nagy füstgázhőmérséklet alkalmazása esetén lehetne beéíteni.

3 a., levegő beléés tüzelőanyag bevezetés füstgáz kiléés égőkamra (É) komersszor (K) turbina () b., lehűtött füstgáz regenerátor (R) 6 forró füstgáz levegő beléés 4 komrimált levegő tüz. a 5 előmelegített komrimált levegő égőkamra (É) 3 komresszor (K) turbina (). ábra. Egytengelyes nyílt ciklusú gázturbinás blokk (a) és regeneratív hőcserélővel kiegészített gázturbina (b) feléítése

4 a., b., É R É K K 2. ábra. Egytengelyes nyílt ciklusú gázturbinás blokk (a) és regeneratív hőcserélővel kiegészített gázturbina (b) vonalas kacsolási vázlata

5 a., 3 2 = 3 = 24 bar = 4 = bar Hőmérséklet, K q be q el 4 Hőmérséklet, K Fajlagos entróia, s, J/(kgK) 2 b., 3 q el q be regeneráció = 3 = 8 bar = 4 = bar Fajlagos entróia, s, J/(kgK) 3. ábra. Egytengelyes nyílt ciklusú gázturbinás blokk (a) és regeneratív hőcserélővel kiegészített gázturbina (b) reverzibilis körfolyamatának s diagramja Amennyiben a komressziót és az exanziót izentroikusnak tekintjük, felírhatjuk, hogy κ κ 2 2 κ 3 3 κ = = = 4. (.3) 4 A komresszor fajlagos munkája w = h h = c ( ), (.4) K 2 2 ill. a turbina fajlagos munkája

6 w = h h = c ( ). (.5) Bevezetve az r = 2 = 3 (.6) 4 ún. nyomásviszonyt a körfolyamat termikus hatásfoka w wk qbe qel h,b = = = q ( / ) be q κ κ be r (.7) alakban írható fel. A 4. ábrán láthatjuk a reverzibilis körfolyamat termikus hatásfokát és a fajlagos nettó (hasznosan kinyerhető) munkáját a nyomásviszony függvényében. Mint látható, a nyomásviszony növelésével a termikus hatásfok minden határon túl növelhető lenne, azonban a növelésnek határt szabnak a szerkezeti anyagok teherbíró tulajdonságai, másrészt edig a fajlagosan kinyerhető munkának a nyomásviszony függvényében maximuma van. Ez a maximum a környezeti feltételektől, nevezetesen a beszívott levegő és az égőtérből kiléő füstgáz hőmérsékletétől függ. Az otimális nyomásviszony az r,ot κ 3 2( κ ) = (.8) egyenletből határozható meg. 0,7 450 h,b 0,6 0,5 0,4 0,3 w net h,b w net 400 kj/kg ,2 0, 0 r, ot r ábra. A JOULE BRAYON-körfolyamat termikus hatásfoka és fajlagos nettó munkája a nyomásviszony függvényében A 4. ábrán megadott hatásfok és fajlagos munka a következő araméterek mellett került kiszámításra: a környezeti hőmérséklet

7 = 300 K, a munkaközeg hőmérséklete a hőközlés befejeztével = 400 K. r,ot Ezekkel az értékekkel az otimális nyomásviszony = 4, Valóságos körfolyamatok Az exanziós és komressziós géek üzemeltetetésekor a taasztalat szerint a berendezésekből távozó közegek hőmérséklete magasabb, mint az adiabatikus, reverzibilis állaotváltozás alaján meghatározott érték. A magasabb hőmérséklet egyben azt is jelenti, hogy a kiléő közeg entaliája is nagyobb, amiből következik, hogy az adiabatikus, reverzibilis állaotváltozásnál kisebb munkát szolgáltat a gé, vagy komresszor esetében az adott nyomásviszony létrehozásához több munkát kell végezni az adott berendezésben. A valóságos géeknek a reverzibilistől való rosszabb, azaz valós, működését a bels hatásfokkal jellemezzük. Az egyfokozatú exanzió belső hatásfokát a következők szerint értelmezzük: Az () állaotból induló exanzió amennyiben a (2*) állaotban fejeződik be a (2) állaot helyett, akkor a fokozat belső hatásfoka: h = h h *. (.9) h 2 2 Amennyiben a munkaközeg tökéletes gáz (tökéletes gáznak az állandó fajhőjű ideális gázt tekintjük), akkor a hatásfok hőmérsékletekkel is felírható az = *. (.0) 2 2 egyenletnek megfelelően. Az egyfokozatú komresszió fokozat belső hatásfokát a következők szerint értelmezzük: Az () állaotból induló komresszió amennyiben a (2*) állaotban fejeződik be a (2) állaot helyett, akkor a fokozat belső hatásfoka: K h2 h 2 = =. (.) h h 2* 2*

8 2 2 2* 2 2* 2 s s 5. ábra. Egyfokozatú exanzió és komresszió A belső hatásfok következtében felléő entróia növekedést a (2*) állaot és az (2) állaot között számíthatjuk, vagy a megfelelő s vagy h s diagramból leolvashatjuk. Ideális gáz esetében a hőmérsékletek alaján az ismert módon számíthatjuk: Δs = 2* c ln 2. (.2) A valóságos esetekben a körfolyamat az alábbiak szerint (kedvezőtlenül) módosul az ideálishoz kéest ( 6. ábra): a komresszió a szívó- és szűrőrendszer ellenállása miatt a környezetinél alacsonyabb nyomásról indul ( < 0 ), az égőtér ellenállása miatt a komressziót annyival kell tovább végezni, hogy a turbina előtti nyomás 3 maradjon ( 2 > 3 ), a gázelvezető rendszer ellenállása miatt a turbinát elhagyó füstgáz nyomása a környezetinél magasabb lesz ( 4 > 0 ), sem a komresszor, sem a turbina nem kées izentroikus és nem állaotváltozást létrehozni, azaz belső hatásfokuk ( ) 00 %, ez entróiaáram-növekedést (minőségi veszteséget) okoz. Ezeken kívül az ismert mennyiségi (mechanikai és termikus) veszteségek is terhelik a gécsoortot: komresszor, turbina mechanikai hatásfoka, generátor, transzformátor és égőkamra (,,, ). mk m Gen r mé K

9 Q. be 3 = áll. 3 nyomáscsökkenés a hőközlés során 2 a turbina belső irrevezibilitásai a komresszor belső irrevezibilitásai 2 2* 4* 4 4 = áll. 5* 0 * nyomásellenállás a kiléésnél nyomásellenállás a levegő beszívás során S. 6. ábra. Egytengelyes nyílt ciklusú gázturbinás valóságos körfolyamata K K P K - P K Q. be * P K P ( ) P * P P, net (- P m gen r ) P G. Q el, net É ( ) Q be mé. 7. ábra. Nyílt ciklusú gázturbinás körfolyamat energiafolyam-diagramja Bevezetve a berendezések nyomásviszonyait: () r (K) r 3 = turbina, 4 = komresszor, 2

10 (H) r (L) r (G) r 2 = égőtér (hőbevezetés), 3 0 = levegő beszívás, 4 = gázelvezetés, melyekkel felírható, hogy: 0 r r r r (K) (L) (H) (G) () () = = = > r r (.3) A következőkben nyomásviszony alatt a komresszor nyomásviszonyát, mint a körfolyamatban előforduló legnagyobb nyomásviszony fogjuk érteni, (K) azaz r = r. A körfolyamat termikus hatásfokát csak a komresszor és a turbina irreverzibilitásainak figyelembevételével az alábbiak szerint írhatjuk fel: q = = q el 4* be 3 2*. (.4) A hatásfokot felírhatjuk a fajlagos hasznos (nettó) munkával is: ( ) ( ) w wk 3 4* 2* = =, q be 3 2* formában, melyet átrendezve az ( ) ( ) 3 4* 2* + 3 2* 4* 4* = = = egyenlethez jutunk. 3 2* 3 2* 3 2* A komresszorból kiléő levegő hőmérsékletét a 2* κ κ (K) ( r ) = +, (.5) K míg a turbinából kiléő füstgáz hőmérsékletét a = () ( r ) 4* 3 κ κ (.6) összefüggéssel határozhatjuk meg. Ezeket a körfolyamat hatásfokára vonatkozó egyenletbe írva kajuk, hogy

11 3 κ () ( r ) κ =. (.7) κ (K) ( r ) κ 3 + K Ezt az összefüggést szemlélteti a 9. ábra, melyet feltételezéssel és a mennyiségi veszteségeket elhanyagolásával készítettünk. A valóságos körfolyamat aramétereinek megválasztását a következő szemontok szerint végzik: a 3 hőmérsékletnek felső határt szabnak az alkalmazott szerkezeti anyagok, a gőzkörfolyamatokkal ellentétben itt a munkaközeg hőfoka a magasabb, maximált 3 mellett a nyomásviszonynak otimuma van ( 9. ábra). (K) r = r () 3 kicsi jó közel nulla negatív! s 8. ábra. Valóságos gázturbinás körfolyamat aramétereinek megválasztása

12 körfolyamat hatásfok, 0,5 0,25 0-0,25-0,5-0, K 500 K 200 K 000 K 950 K nyomásviszony, r 850 K komresszor hatásfok: 0,84; turnina hatásfok: 0,90; környezeti hőmérséklet: 5 C 800 K 9. ábra. Valóságos gázturbinás körfolyamat hatásfokának függése a nyomásviszonytól. A görbék aramétere a füstgázhőmérséklet ( 3 ) A fejlesztési tendencia egyértelműen a 3 hőmérséklet növelésére irányul, a nyomásviszony otimuma abból adódik. A különleges keramikus bevonatok, valamint a laáthűtés tökéletesítése folytán ma már 600 K fölé is eljutottak öbbfokozatú exanzió és komresszió A belső hatásfok következtében a nyomásviszony növelésekor az adott fokozat munka vesztesége (h 2* h 2 ) egyre növekedik. öbb, kisebb nyomásviszonyú exanziós (turbina) fokozat alkalmazásakor (sorba kacsolásával) a berendezés össz- vagy eredő hatásfoka nagyobb lesz, mint az egyes fokozatok belső hatásfoka. ekintsük a 0. ábra s diagramján ábrázolt többfokozatú exanziót. A sorbakacsolt fokozatok eredő hatásfoka, hasonlóan az egyetlen fokozat hatásfokához exanzió (turbina) esetében a következő: Σ h h = h h ( n+ ) z *. (.8) Ahhoz, hogy meghatározhassuk Σ értékét a (z) és az (n+)* állaotokhoz tartozó entaliák ismerete szükséges. A (z) állaot entalia értékének meghatározása nyilvánvaló, hiszen az () állaotból induló adiabatikus, reverzibilis exanzió végállaota. Az (n+)* állaot, a sorozatos irreverzibilis exanziók eredményeként adódik ki. Az () állaotból indulva a fokozat belső fok hatásfoka alaján a (2*) állaotban az entalia a következő: ( ) fok h2* = h h h2 = h h fok 2 ( ) h. (.9)

13 2 3 4 n 2* 2 3* 3 (n+)* n+ z s 0. ábra. öbbfokozatú exanzió A második fokozat induló állaota a (2*)-gal jelölt, így a (3*) állaotban az entalia: fok h3* = h2* h2* h3 = h 2* fok 3 ( ) h h2*. (.20) Az n-edik fokozatból kiléő közeg entaliája az (n+)* állaotban: fok fok h( n+ ) h( n+ )* = hn* ( hn* h( n+ ) ) = hn* h n*. (.2) Az egyes fokozatokban a reverzibilis állaotváltozáshoz tartozó entaliaváltozások rendre kiszámíthatók az adott közegre vonatkozó állaotegyenlet segítségével, és végül a kaott értékeket az eredő hatásfokra vonatkozó összefüggésbe helyettesítve megkajuk annak értékét. Az egyes fokozatok nyomásviszonyai legyenek azonosak, így ha n db fokozatot kacsolunk sorba, az egyes fokozatok nyomásviszonyára adódik, hogy r = n, továbbá állandó fajhőjű, ideális gáz közeg esetében az n + egyes fokozatokban bekövetkező entaliaváltozások hányadosa a hőmérsékletekkel, ez utóbbi hányadosok edig a nyomásviszonnyal felírhatók, azaz: h2 h3 h( n+ ) 2 3 = = = = = = h h h 2* n* 2* = = = = = = ( n+ ) 2 3 ( n+ ) ( κ) κ r n* 2* n* Az egyes fokozatokból kiléő állaotok ezzel ( κ) κ ( ). (.22) fok h2* = c 2* = c r. (.23)

14 fok ( κ) κ ( ) ( κ) κ 2 ( ) h = c = c r 3* 3* 2* fok = c r fok = c r ( κ) κ ( ) =. (.24) ( κ) κ ( ) fok h( n+ )* = c ( n+ )* = c n* r = n (.25) A (z) állaot entaliája a és a n+ nyomások közötti adiabatikus exanzió alaján h = c = c = c ( κ ) κ n n+ z z r ( κ) κ. (.26) Az eredő hatásfokot meghatározó összefüggésbe helyettesítve a fentieket, kajuk Σ ( κ) κ ( r ) fok Σ =. (.27) n ( κ) κ ( r ) A fenti hányadosra érvényes, hogy n 2 esetében = fok és az n esetében az végeredmény a következő: Σ = ( r ) n n + fok fok Σ, κ. (.28) κ κ Σ > fok, n = esetén Σ r = eredő nyomásviszonytól függő Σ ( r ) öbb fokozatú komresszor esetében az előzővel megegyező gondolatmenetet követve az eredő hatásfok meghatározásának részletit az olvasóra bízzuk, csak az ideális gáz esetére érvényes kiindulási és végeredmény összefüggéseket foglaljuk össze. Egy komresszor fokozat esetében a végentalia a következőkéen számítható a hatásfok és a nyomásviszony ismeretében: h h ( κ ) h h c ( r κ = + = + ).(.29) 2 2* fok K fok K Az n-edik fokozatból kiléő közegre a végentalia:

15 h ( n+ ) n h( n+ ) hn = h + = ( κ ) κ ( ) = c n + r = (.30) ( κ ) κ ( ) = c + r Az eredő hatásfok komresszor esetében: K Σ = hz h h ( n + )* h (.3) Az ideális gáz munkaközeg esetén a végeredmény edig: n Σ K = ( r ) fok K n ( κ ) κ ( κ ) κ + ( r ) n (.32) A komresszor eredő hatásfokára is érvényes, hogy n 2 esetében Σ fok Σ fok Σ n + K < K és n = esetén K = K, az n esetében az r = eredő nyomásviszonytól függő végeredmény a következő: κ Σ, Σ K = ( r ) κ κ. (.33) κ Σ ( r ) K fok A (.32) összefüggés tanúsága szerint a többfokozatú turbina eredő hatásfoka nagyobb, mint a fokozati hatásfok. Ennek az a magyarázata, hogy egy fokozatban a belső súrlódás miatt hővé alakuló munka egy része a következő fokozatban még visszaalakítható munkává. Ezt a jelenséget nevezik hővisszanyerésnek. A turbinák fokozatszámának kialakításakor a következő elveket veszik figyelembe: általában beérik kevesebb, nagy nyomásviszonyú, nem túl nagy hatásfokú fokozattal, mivel ebben az esetben kevesebb laát lesz kitéve magas hőmérsékletnek. A magas hőmérséklet egyrészt élettartam csökkenést eredményez, így az újralaátozás miatt a karbantartási költségeket növeli, másrészt a laát felületén káros változásokat idéz elő, melyek mindenkéen hatásfok csökkenéshez fognak vezetni. A turbinafokozatok száma általában 3 vagy 4. Komresszorban a hővé alakuló veszteségek csak további veszteségek előidézői lesznek (magasabb hőmérsékletről indul a fokozatban a komresszió), így az eredő hatásfok szükségkéen kisebb, mint az egyes fokozat hatásfoka. Ennek ellenére többfokozatú komresszorokat alkalmaznak, mert csak kis nyomásviszonyú fokozatot tudnak jó hatásfokkal

16 ( 0,95) megéíteni, így, egy adott nyomásviszony megvalósításánál több, nagyobb hatásfokú fokozat alkalmazása jobb eredő hatásfokot eredményez, mint a kevesebb, rosszabb hatásfokú fokozat használata. A komresszorok általában 2..8, ritkán 20 fokozattal készülnek. Az eredő hatásfok, a fokozati hatásfok és fokozatszám kacsolatát szemlélteti, mind turbina, mind edig komresszor esetére a. ábra. 0,95 0, fokozatok száma Σ 0,85 0,80 0,75 komresszor turbina. ábra. Komresszor és turbina eredő hatásfoka a fokozati hatásfok és a fokozatszám függvényében..2. KÉENGELYES NYÍL CIKLUSÚ GÁZURBINÁS BLOKK A kisnyomású komresszor 0 nyomásról k nyomásra szállítja a levegőt, amit vízzel visszahűtjük, majd a nagynyomású komresszor nyomásra sűríti. Ebben a levegőben tüzeljük el a tüzelőanyag egy részét, majd a gáz a nagynyomású gázturbinában g nyomásig exandál. Ekkor e kisnyomású füstgázban elégetjük a tüzelőanyag másik részét. A megnövekedett gázáram a kisnyomású gázturbinán exandál és 0 nyomáson jut a környezetbe. A berendezés elvi kacsolását és körfolyamatát s diagramban a 2. ábra szemlélteti.

17 4(4*) É 5 6(6*) É2 7 G K2 K 2 3 2(2*) 8(8*) visszahűtés Hőmérséklet,, K * 3 2* 5 6* 7 8* Fajlagos entróia, 3000 s, J/(kgK) 2. ábra. Kéttengelyes nyílt ciklusú gázturbina kacsolása és körfolyamata Mivel a nagynyomású komresszor és turbina van közös tengelyen és teljesítményük azonos, ezekhez villamos gé nem kacsolódik. Hálózatra adható villamos teljesítményt a kisnyomású géekhez kacsolt generátorból kaunk. A kéttengelyes megoldás egyik előnye a hatásfok némi javulása, hiszen a hőközlést és hőelvezetést az izotermikushoz közelítettük. A másik előny, hogy a legmagasabb hőmérséklet növelése nélkül teljesítmény-növekedést értünk el, hiszen kétfokozatú komresszióval a kezdőnyomás növelése fajtérfogat-csökkenést, illetve ezáltal térfogatáram-csökkenést okoz. A gécsoort hatásfoka kifejezhető a jelölt hőmérsékletekkel, ha a mennyiségi veszteségeket elhanyagoljuk, és az m c = áll. feltételezéssel élünk:

18 G, i = ( * * ) ( ) ( ) ( * * ) ( * * ) + ( * ) = ( ) ( ) ( * * ) + ( * ) 4 2, (.34) hiszen a kisnyomású géek tengelyének egyensúlyából nyilvánvaló, hogy ( * * ) ( * * ) = E konstrukció hátránya a bonyolultabb feléítésén túl a lassabb indíthatósága, így csúcserőművi szerere kevésbé alkalmas...3. ZÁR CIKLUSÚ GÁZURBINÁS KÖRFOLYAMA A gázturbinás körfolyamat bezárása magas hőmérsékletű gázhűtésű atomreaktorhoz kacsolással kézelhető el, ahol a reaktor hűtőközege (hélium) egyben a gázturbina munkaközege is. Így az atomerőmű feléítése jelentősen egyszerűsödik. A regeneratív hőcserélő alkalmazását a jó hőátadási tényező itt mindenkéen indokolja, a hulladékhő-felhasználáson túl jelentős hőkiadás is végezhető. C/bar 500/64 850/60 200/65 P G 4 * /24 260/25 550/ * 3. ábra. Zárt ciklusú gázturbinás atomerőmű kacsolása és körfolyamata A 3. ábrán látható tervek szerint a gázturbinás atomerőmű 3000 MW hőteljesítményével 240 MW villamos teljesítményt nyerünk, ami 4,4 % nettó hatásfokot jelent. A kacsolásból következik, hogy az ilyen együttműködés csak alaerőművi kihasználás esetén jöhet szóba. Az erőmű hatásfoka a bevett egyszerűsítésekkel: ( ) ( ) G, i =. (.35) * 4 S &

19 ..4. GÁZURBINA ÉS KOMPRESSZOR EGYÜMŰKÖDÉSE, SZABÁLYOZÁS A gázturbina és a komresszor együttműködésének vizsgálatához induljunk ki a berendezések jelleggörbéjéből, melyeket a 4. ábra mutat. δ δ K laátállítás n < n n = áll. m g V 3 4. ábra. Gázturbina és komresszor jelleggörbéje A gázturbina gáznyelését az alábbi összefüggéssel adják meg: m const f ( ) g = δ. (.36) A konstans géfüggő, az f ( δ ) szorzót edig a 5. ábra szerinti diagramból vehetjük. f ( r ) n = n = n = 2 n = 3 0 0,5 /r 5. ábra. A gáznyelés korrekciós száma nyomásviszony és fokozatszám (n) alaján Ahhoz, hogy a két gé jelleggörbéjét közös diagramba helyezhessük, a következő megfontolásokat (gyakorlatilag koordináta-transzformációkat) kell tegyük: korábban láttuk, hogy a komresszor nyomásviszonya nagyobb a turbináénál: (K) (L) (H) (G) () = r r r r r (L) (H) (G) r r r =,03..,08 a füstgázáram az égési levegő és a bevitt tüzelőanyag tömegáramának az összege:

20 mü mü mg m mü m V = + = + = + m ρ m m ü 0,02 m ρ ρ = f ( t ) lev lev Ezek után a jelleggörbéket összerajzolva, majd abban a jellegzetes üzemállaotokat feltüntetve immár a gécsoort szabályozási jelleggörbéjét láthatjuk ( 6. ábra). (K) r, 0 Á B A C D,C,D n = áll. laátállítás határai V ábra. Gázturbina és komresszor terhelésváltoztatása Az A ont a névleges terhelési állaotot mutatja. A géek túlterhelése az Á helyzetbe tolja a munkaontot, de ez csak tetemes élettartam csökkenés árán vállalható. Részterhelések felé haladva először a laátok állítása következik, majd ennél is kisebb terheléseknél a tüzelőanyag-bevezetés csökkentésére kényszerülünk (C, D ontok). Mivel az égőtér hőmérséklete nem mérhető (nem homogén hőmérsékletmező), a gázturbinából kiléő füstgázé viszont már igen, kézenfekvő, hogy abból következtetnek vissza a tüzelés körülményeire. Az exanzióvonal menetének szem előtt tartásával a fent leírt terhelésváltoztatás a kiléő füstgázhőmérsékletről jól szabályozható. Szót kell még ejtenünk a környezeti levegő állaotáról, hiszen mint láttuk, a gázáramban domináns égési levegő tömegárama a beszívott levegő sűrűségétől, azaz hőmérsékletétől függ. A légköri viszonyok mintegy ±3%-ot változtatnak a szívott tömegáramon, a jelenség nem elhanyagolható. Például 0 C hőmérséklet csökkenés 6..7 % teljesítmény növekedést okoz, ami növekményhatásfokban kifejezve 3..4 %. Lényegében a jelleggörbe torzulása a laátállításhoz hasonlítható, ahogyan azt a 7. ábra is mutatja. A gécsoortot adott környezeti állaotú levegőre méretezik, az ettől eltérő jellemzők értelemszerűen javítják vagy rontják az üzemviszonyokat.

21 δ K 3 P G villamos korlát 3 ρ 3 ρ 3 m bar 5 C ϕ=60% t lev 7. ábra. A gécsoort környezeti levegőállaot-érzékenysége..5. A GÁZURBINA KARBANARÁSA, ÉLEARAMA Amíg áramlástechnikailag a komresszor a jóval kényesebb gé, géészetileg a gázturbinánál adódnak nehezebben áthidalható gondok. Itt nem a gőzturbináknál megszokott, laáthossz okozta szilárdsági korlátokba ütközünk, hanem elsősorban a magas üzemi hőmérséklettel járó hőfeszültség és a laátok anyagának elégése veszélyes. Hőfeszültség keletkezése a laátok külseje és belseje között indításkor és leállításkor nagymérvű, amit máské elkerülni nem lehet, csak a terhelési sebességek kíméletes megválasztásával. (Pl. a gőzturbina minden baj nélkül elviseli a 00 %-os teherledobást, gázturbinával ez jelenleg elkézelhetetlen.) Mivel a gázturbinák zöme csúcserőművi célokat szolgál, ez a kritérium érezhetően csak komromisszumos lehet, amit az élettartam rovására tehetünk. A laátok elégése ellen hőálló (keramikus) bevonatokkal védekezünk. Ennek nagy hátránya a ridegség, tehát itt is a terhelési sebességek mértékéhez jutunk vissza. Sokat javít, de alavetően nem változtat a helyzeten az elterjedten alkalmazott furatos laátkonstrukció, amikor a laátok belülről is hűtöttek, majd a belső csatornából kiáramló levegő a laát legmelegebb felületei előtt is hűtő hatást fejt ki. A gázturbinákra minden gyártó megadja az általa garantált élettartamot, mely az úgynevezett egyenértékű üzemidő szerint számítandó. Definíciója: ahol: τ = τ k + n c eé i i j j i j (.37) τ i az i.-ik indítás után üzemben töltött idő,

22 k i ezen i-ik üzemi eriódus üzemállaot súlyfaktora (névleges üzemállaot, gáztüzelés: ~, részterhelésen sem kisebb olajtüzelésnél: ~2...5; túlterhelés (Á ont), gáztüzelés: ~,5...2), n j események száma (indítás, leállítás, rendkívüli esetek) c j események súlyfaktora Elvárás, hogy az egyenértékű üzemidő legalább h legyen. Ezután a géet felül kell vizsgálni, el kell végezni a szükséges karbantartó jellegű tevékenységeket. Általában 3 ilyen eriódus (~20000 h) után a laátok teljes cserét igényelnek..2. A gáz- és gőzkörfolyamatok összekacsolása A gázturbinás erőmű továbbfejlesztését elsősorban szerény hatásfoka indokolta. Az a felismerés, hogy a gázturbinából kiléő füstgáz hőmérséklete igen magas, szinte kínálta a lehetőséget a hulladékhő-hasznosítás valamilyen formájára. A kezdőhőmérséklet ( ) növelése a kiléő füstgázhőmérséklet emelkedését is maga után vonja, tehát a fejlődés nyomán a hulladékhő is energetikailag egyre értékesebbé válik. A gázturbinák fejlődése kombinált gáz/gőzerőművek kialakításához vezetett. Üzemviteli szemontból fontos, hogy a kombináció, illetve a berendezések egyszerűbb feléítése nagyfokú rugalmasságot biztosít, elősegítve ezzel a villamos oldali változó igények könnyebb kielégítését. ovábbi előnyt jelent a környezetvédelmi szemontok recízebb érvényesíthetősége, mivel mind a környezeti levegő, mind a környezeti vizek szennyezőanyag- és hőterhelése jelentősen csökken. Az energetikai szenek felhasználása szintén nagy hangsúllyal szereel a kombinált ciklusú erőművek fejlesztési rogramjában, a nyomás alatti örvényágyas tüzelés, valamint a szénelgázosítás technológiája hamarosan előtérbe kerülhet..2.. GÁZURBINÁHOZ KAPCSOL HŐHASZNOSÍÓ GŐZERŐMŰ A hulladékhő hasznosítására létrehozott gőzkörfolyamat illesztését diagramban könnyedén ábrázolhatjuk, ahogy az a 8. ábrán is látható. S

23 S 2 S 2,a S 2, b S 8. ábra. A kombinált ciklusú erőmű elvi hőkörfolyamatai A megoldás hatásfoka hőmérséklet-entróia szemlélettel: 2 G/G = ρ ΔS 2,a + ΔS 2,b ρ = ΔS ermészetesen a hőelvonás átlaghőmérséklete entróiaáram szerinti súlyozással kerül meghatározásra. A gázturbinák füstgázának szokásos kiléő hőmérséklete (a korszerű gőzerőművek nyomásához kéest) közees nyomású túlhevített gőz termelését teszi lehetővé. Az 9. ábra a legegyszerűbb kacsolást mutatja. A gázturbina a gőzerőmű kiesésekor is kées üzemelni, a gőzerőmű önmagában csak járulékos tüzeléssel.

24 Q ü 4 P G 3 2 h m g P KE G V h HH 9. ábra. Gázturbinához illesztett hőhasznosító gőzerőmű kacsolása A hatásfok az ábra jelöléseivel: PG + PKE G/G = Q, (.38) ü ami egyébként a fentebb megadott hatásfok értékkel teljesen (!) egyező. A hőhasznosító kazán hőteljesítménye: Q = m c ( ). (.39) HH HH Az ábrán a V, G, jelölések rendre a vízhevítés, gőztermelés, túlhevítés felületeit szimbolizálják. Felírható továbbá a termelt gőzmennyiségre: Q + Q = m h h G g ( ).(.40) A két körfolyamat csatlakoztatását a hőcserék szemontjából diagramban szokás bemutatni ( 20. ábra). Q 2 HH G V Q 20. ábra. Gázturbinához illesztett hőhasznosító gőzerőmű hőcsere viszonyai Mind a füstgáz lehűlési görbéjének, mind a víz hőközlési szakaszainak meredekségét a közegek fajhője és tömegárama határozza meg, mégedig a

25 ( m c) összefüggés szerint. A füstgáz lehűtésének korróziós korlátot ( HH ) szab a (sav)harmatont, általában nem mehetünk ~60 C alá. A termelhető frissgőz aramétereire otimum érték adódik. A kezdő Δ megszabja, hőmérsékletet 2 és a hőcseréhez szükséges hőfokrés ( ) viszont a nyomás megválasztható. 2 HH G V Q Q 2. ábra. A gőzaraméterek változtatásának hatása Az 2. ábrából azt láthatjuk, hogy azonos távízhőmérséklet mellett megemelve a gőznyomást (a folytonos vonal szerint), a füstgázból kinyerhető hőteljesítmény csökkentésére kényszerülünk. A két ellentétes hatás otimumot (maximális teljesítményt) eredményez, ahogy azt a 22. ábra szemlélteti. Minél nagyobb nyomást választunk, annál jobb hatásfokkal tudunk egyre kevesebb hőt hasznosítani: P = Q. KE HH KE Q HH KE P KE,gőz 22. ábra. A gőznyomás otimumának kialakulása A gőzerőműveknél megszokott módon a hőhasznosító körben itt is gondoskodnunk kell a távíz gáztalanításáról. A tátartály telített gőzzel történő fűtését végezhetjük a gőzturbina megcsaolásáról, vagy edig a hőhasznosító kazánban létesített további fűtőfelületekben fejlesztett (légkörinél nagyobb nyomású) gőzzel ( 23. ábra).

26 G V 23. ábra. A gáztalanítós tátartály kacsolása Gőzturbina megcsaolás a kombinált ciklus hatásfokát direkt rontja, hiszen csökken a gőzturbina teljesítménye, míg ez utóbbi kacsolás esetén a hatásfokromlás indirekt, a tátartály (gyakorlatilag mint előmelegítő) a keringetett vízáram egy részét leköti, ami így nem halad keresztül a gőzturbinán, teljesítménye ezért csökken. Mindkét megoldás (illetve mindennemű távíz-előmelegítés) hátrányos, de a gáztalanítás máské nem oldható meg. Az 24. ábra szerinti Q diagramban a gáztalanító fűtésére beiktatott hőcserélő felületek hatása azonos füstgázlehűlésnél egy vízszintes (gőzfejlesztő) szakasz megjelenésével jár. 2 HH G V Q 24. ábra. Hőhasznosító gőzerőmű hőcsere viszonyai gáztalanítós tátartály fűtésével.2... A hőhasznosító gőzerőmű hatásfokának javítása Két irányból kézelhető el a hőhasznosító kazán üzemének hatásosabbá tétele: a füstgáz alacsonyabb hőmérsékletre hűtésével és/vagy a légfelesleg csökkentésével. A füstgáz intenzívebb lehűtésekor kisebb nyomású gőz fejleszthető, ezért a gőzturbina teljesítménye csökken. Ezt elkerülendő alkalmazzák a kétnyomású hőhasznosító kacsolást, melyet a 25. ábra szemléltet.

27 G V 2 G2 V2 25. ábra. Kétnyomású hőhasznosító gőzerőmű kacsolása Az alacsonyabb nyomáson fejlesztett gőzt a gőzturbinába annak megfelelő nyomású csonkján vezetjük be, a gőztömegáram a kazánban megoszlik. A kacsolás termikus előnye az 26. ábra szerinti Q diagramban jól mutatkozik. Összehasonlításkéen az ábrában szaggatott vonallal jelezzük az egynyomású kacsolás viszonyait: fg G G2 V 2 V2 Q 26. ábra. Kétnyomású hőhasznosító gőzerőmű hőcsere viszonyai A távízáram megosztásával a füstgázt a jelölt értékkel lejjebb tudjuk hűteni, nem veszítve szem elől a korróziós korlátot. Más felfogásban a kacsolás előnye, hogy a távíz felmelegedési szakaszai eredőben a füstgáz lehűlési görbéjéhez közelíthetők, csökkentve ezzel a víz hátrányos tulajdonságát, a halmazállaot-változást. Szóba jöhet olyan kacsolás is, amikor a V és 2 felületeket a hőfokok szemontjából helyileg felcseréljük, vagy edig egymás mellé (azonos hőmérsékletű zónába) helyezzük. A termikus előnyöket a konstrukciós nehézségek ellentételezik. ovábbi nyomásfokozatok létesítése a ma üzemelő gázturbinákhoz már nem biztosan gazdaságos. Háromnyomású hőhasznosítás a mai gázhőmérséklet- és tömegáram araméterek mellett valósult már meg, de elterjedtebbé akkor válhat majd igazán, ha a gázturbinák kiléő (tehát a hőhasznosítóba beléő) hőmérsékletei jelentősen növekednek, illetőleg ha két gázturbina hulladékhőjét dolgozza fel egy kazán.

28 A légfelesleg csökkentése a következő gondolatmeneten alaul. Az égési hőmérséklet korlátozása miatt a gázturbinákban a légfelesleg-tényezőt m=3 körüli értékre állítják be, vagyis a kiléő füstgázban hozzávetőleg 4 % oxigéntartalom marad. Ez a füstgáz így kiválóan alkalmas további tüzelésre. Jó minőségű, hamumentes tüzelőanyag bevezetése a hőhasznosító kazánba igen előnyös változásokat idéz elő, amint azt az 27. ábra is mutatja. Q ót hőteljesítmény bevitelével a füstgáz lejjebb hűthető, a Q veszt elvesző hőteljesítményből ΔQ mennyiséget visszanyerünk. A fejlesztett gőz tömegárama megnő, amit a vízoldali szakaszok meredeksége is jelez. Ebben az esetben a füstgáz hűtési határa mellett nehézséget jelent a óttüzelés mértékének fokozása is. Ekkor ugyanis a hőhasznosító valóban kazán jelleget kezd ölteni, konstrukciós roblémák adódhatnak, hiszen egész más követelményeknek kell megfelelnie egy hőcserélőnek, mint egy tüzelésre alkalmas berendezésnek. A járulékos hőbevezetés előnye, hogy a termelhető gőzáram változtatásával a villamos oldali igények rugalmasabban követhetők. szerk. anyag korlát Q ót HH Q új HH, Q Q Q veszt Q 27. ábra. Hőhasznosító gőzerőmű hőcsere viszonyai óttüzeléssel.2.2. VÍZ- ÉS GŐZBEFECSKENDEZÉS A GÁZURBINA ÉGŐERÉBEN. A CHENG-CIKLUS aasztalatok szerint az égőtérbe vezetett minimális mennyiségű H 2 O a gázturbina üzemviszonyait igen komolyan módosítja. Elsősorban a környezetvédelmi szemontból nem kívánatos nitrogén oxidok keletkezését csökkenti, a megnövelt tömegáramú exanzió a leadott teljesítményt növeli. Az. táblázat a araméterek változását mutatja arra az esetre, ha az égőtérbe vezetett víz/gőz tömegárama a komrimált levegő tömegáramának %-a.. táblázat. A Cheng-ciklus aramétereinekváltozása Víz Gőz NOx % %

29 P/P ,5 % +3,5..4 % / 0..2 % +..2 % 2/ m 2 0 ~, % ~,03 % m Látható, hogy már igen kis mennyiség is jelentősen növeli a gé teljesítményét. Mivel a víz adagolása hatásfokrontó, a gőzé edig hatásfokjavító, inkább a gőzt szorgalmazzák. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékig fokozható az eljárás? Az bizonyos, hogy a gázturbina az egyre nagyobb vízgőz tömegáram részarányra élettartam csökkenéssel válaszol. Ha a gázturbinából kiléő füstgázzal gőzt termelünk, majd azt az égőtérbe visszavezetjük, CHENG-ciklusról ( 28. ábra) beszélünk. Ekkor a hulladékhőhasznosítás lehetővé teszi, hogy a fejlesztett gőz tömegárama a komrimált levegő tömegáramának akár 50 %-át is elérje. A megoldás hátránya a turbina élettartamának csökkenésén kívül az, hogy drága, kezelt vizet kell a folyamatba ótolni, ami a munkavégzés után teljes egészében elvész. 28. ábra. A Cheng-ciklus A Cheng-ciklus komlett változatáról ( 29. ábra) akkor beszélünk, ha a hőhasznosító hőcserélőben óttüzelést is alkalmazunk, és a fejlesztett gőzt nem teljes egészében az égőtérbe visszük, hanem annak bizonyos részét valamilyen módozatú hőkiadásban dolgozzuk fel:

30 Q ki Q ót 29. ábra. A komlett Cheng-ciklus P G A Á Q ót Q kiadható 30. ábra. A komlett Cheng-ciklus üzeme Az 29. ábra szerinti megoldást az 30. ábra szerinti üzemi diagram jellemzi. A gázturbina már a terhelés felvétele előtt is jelentős hulladékhőt szolgáltat, ezért a kiindulási ont nyilván nem az origó. Ahogy a géet terheljük fel, nő a kiadható hulladék hőteljesítménye is. Az A ontban kezdődik a fejlesztett gőz fokozatos visszavezetése az égőtérbe, ami mint láttuk a turbina teljesítményét tovább növeli, miközben a kiadható hőteljesítmény nyilván csökken. A óttüzelés hatását a szaggatott vonal mutatja, ami gyakorlatilag a jelleggörbe eltolásaként áll elő, a közrefogott terület ( Q ót ) tisztán a hőkiadás növekedését rerezentálja. A hő- és villamos energia igények változása mellett a síknegyed bármely üzemállaota elérhető. Ha éldául a kereszttel jelölt ont lenne kívánatos, a gőz visszavezetését korábban (Á ont) kezdve (szakaszát magával árhuzamosan eltolva, azaz a gázturbinát alacsonyabb terhelésen járatva) a szükséges állaot egyszerűen beállítható. A komlett Cheng-ciklust ott alkalmazzák, ahol jelentős hőigények kielégítéséről kell folyamatosan gondoskodni, tehát villamos szemontból a kacsolás folyamatos üzemre tervezett, a hőigények diktálta menetrend referálásával.

31 .2.3. KOMBINÁCIÓ A GŐZERŐMŰ ÁPVÍZRENDSZERÉBEN A gáz- és gőzkörfolyamat összekacsolását egyszerűen oldjuk meg, ha a gázturbina hulladékhőjét gőzerőmű nagynyomású távíz-előmelegítőjében hasznosítjuk ( 3. ábra). P G P KE 2 n2 n H n 3. ábra. Gázturbina hőhasznosítása gőzerőmű távízrendszerében Ha a gázturbinából kiléő gázáramot 2 hőmérsékletről H -ig tudjuk lehűteni, akkor Q = m c ( ) H fg fg 2 H (.4) hőteljesítményt hasznosíthatunk, ezáltal a gőzkörfolyamat távízárama n hőmérsékletről n2 -re melegszik: Q H = m v cv ( n2 n) = m v cv Δ n. (.42) A hőhasznosítás a gőzerőmű saját távízhőfokával összehasonlítva beszédes. Ha n = n, akkor a gőzrész hatásfoka és villamos teljesítménye nem változik, de a gőzkazánban Q Q megtak = H kazán (.43) tüzelőhő-megtakarítást érünk el. A kombináció eredő hatásfoka így: komb = P P P G + P KE G KE + Q megtak G KE. (.44) Ekkor a kazán melegebb ( n2 = n + Δ n ) távizet ka, emiatt nagyobb kazánfelületre van szükség, vagy edig el kell viselnünk a kazánhatásfok romlását. Ha n = n2, akkor a kazánban a hőközlés nem változik, ellenben a turbina teljesítménye P KE értékkel megnő, hiszen az előmelegítésnek megfelelően

32 csökken a turbina megcsaolásán leszívott gőzmennyiség. Az eredő hatásfok ekkor: komb P + P + ΔP = PG PKE + G KE KE G KE. (.45) A kombinált erőmű hatásfoka mindkét esetben nagyobb, mint a különkülön működő gázturbina és gőzerőmű G+ KE P = P G G G + P P + KE KE KE (.46) átlagolt hatásfoka. De vajon jobb-e a kombinált erőmű hatásfoka, mint a korszerű gőzerőműé? Ha a gőzerőműhöz alacsony be- illetve kiléő hőmérsékletű gázturbinát kacsolunk, a kombináció hatásfoka kisebb lehet a korszerű gőzerőművi hatásfoknál. Ilyen esetben a gázturbinát csak villamos csúcsidőszakban célszerű járatni, az alaterhelést a korszerű gőzerőművel kell vinni. Ha a gőzerőművet igen magas hőmérsékleten üzemelő gázturbinával bővítjük, a kombináció hatásfoka jobb lehet a korszerű gőzerőműnél, a jobb hatásfok mellett azonban a gázturbina drága tüzelőanyaga mégis indokolhatja, hogy a gázkörfolyamat üzeme ekkor is csak a villamos csúcsra korlátozódjon. E kombináció igen laza kacsolatot jelent, hiszen mind a gázturbina, mind a gőzerőmű önállóan is kées működni KOMBINÁCIÓ AMOSZFÉRIKUS GŐZKAZÁNBAN Korszerű gőzerőmű atmoszférikus nyomáson üzemelő gőzkazánja is kiválóan hasznosíthatja gázturbina kiléő füstgázáramát. Mint az említésre került korábban, a gázturbinát elhagyó füstgáz jelentős hő- és oxigéntartalommal bír. Ha csak a gáz hőtartalmát kívánjuk hasznosítani, akkor azt az atmoszférikus gőzkazán azon helyén kell bevezetni, ahol abban a füstgázhőmérséklet éen 2. Ha mind a hő-, mind az oxigéntartalmat hasznosítani akarjuk, a gázturbina kiléő gázait a gőzkazán tüzelőberendezéséhez kell vezetni. Ezt a megoldást szemlélteti a kacsolási vázlattal a 32. ábra.

33 P G P KE 2 ki n 32. ábra. Gázturbina hőhasznosítása gőzerőmű atmoszférikus gőzkazánjában A gázturbinából kiléő gázok hőteljesítményének egy részét így gőztermelésre hasznosítjuk, ezért a kazánban tüzelőhő-megtakarítást érünk el. Ebből következően a kombináció hatásfoka magasabb, mint az önállóan üzemelő gőzerőműé: komb = P P P G + P KE G KE + Q megtak G KE. (.47) A jó hatásfok mellett a megoldás hátrányosan érinti az atmoszférikus gőzkazánt, ugyanis a bevitt gáz csökkenti a maximális füstgázhőmérsékletet és nő a füstgázáram. A kazán egyes szakaszain és a léghevítőben csökken a hőcsere szemontjából mértékadó átlagos hőfokkülönbség, ami a felületek növelésének kényszerét, ezzel a kazán drágulását okozza. Előfordulhat, hogy a füstgázokat nem tudjuk, vagy nem gazdaságos addig lehűteni, mint a hőhasznosítás nélküli esetben, ezért csökkenhet a kazánhatásfok. A kedvezőtlen viszonyok ellensúlyozhatók a távízhőmérséklet csökkentésével, de ettől a gőzkörfolyamat hatásfoka romlana le. A két hatás összességében mérsékli a kombináció hozta előnyöket. A kacsolat laza, mindkét üzemrész működhet egymástól függetlenül is KOMBINÁCIÓ FELÖLÖ GŐZKAZÁNBAN Az atmoszférikus gőzkazán roblematikáját elkerülhetjük, ha a gáz- és gőzkörfolyamatot fordított sorrendben nyomás alatti tűzterű, feltöltött gőzkazánban kacsoljuk össze ( 33. ábra). A kazánban hamumentes, a gázturbina számára is megfelelő tüzelőanyagot kell elégetni, melyhez az égési levegőt a komresszor szállítja. A feltöltött gőzkazánból hőmérsékletű gázáram lé a gázturbinába, onnan edig 2 hőmérséklettel lé ki. A hulladékhőt a gőzerőmű nagynyomású távíz előmelegítőjében hasznosítjuk. Az ábrán szaggatott vonal jelzi az esetenkénti járulékos

34 tüzelést, mivel részterheléseken a gázturbinába léő gázok hőmérséklete csökkenne. A kombináció nagyon szoros integrációt jelent, mivel önállóan egyik üzemrész sem kées működni. P KE P G n ábra. Feltöltött gőzkazánban integrált gáz/gőzerőmű Az integráció a gőzfejlesztés körülményeit javítja leginkább: a feltöltött kazánban a füstgázoldali nagyobb nyomás miatt a hőátadási tényező jelentősen javul, a gáztérfogatáram a nyomással fordított arányban csökken, a gáz- és gőzkörfolyamat sorrend felcserélése miatt a kazánban végig nagy hőmérsékletű füstgáz áramlik, a hőátszármaztatáshoz szükséges átlagos hőfokkülönbség megnő, a komresszor az égési levegőt előmelegíti, így nincs szükség léghevítőre. E tényezőkből következik, hogy a feltöltött kazán mérete (térfogata) jóval kisebb az atmoszférikus gőzkazánénál, ára még akkor is sokkal alacsonyabb, ha a komakt kazán falazatát itt nyomástartóra kell méretezni. A megoldás hatásfoka az eddig bemutatott összes kombinációnál jobb, bár a hatásfok alakulását a terhelésváltozás a fent említett módon érzékenyen befolyásolja. H.2.6. SZÉNFELHASZNÁLÁS A KOMBINÁL CIKLUSÚ ERŐMŰVEKBEN A szénhidrogének (itt elsősorban a földgáz) erőművi felhasználását több tényező kedvezőtlenül befolyásolja, különösen hazánkban: az imortfüggőség csökkentése miatt részarányát a villamosenergiafejlesztésben korlátozzák,

35 télen a rendelkezésre álló mennyiség jelentős részét a lakossági/kommunális fogyasztók lekötik, hosszú távú beszerezhetősége és árának bizonytalansága jóval nagyobb, mint a szilárd tüzelőanyagokénak, jelenleg a hazai gázárak nincsenek a világiaci árszintre hozva, ezért úgy tűnik, ma a gáz alaú erőművek a leginkább versenykéesek. Mindezen gondolatok erősödése kacsán a fejlesztések arra irányultak, hogy az eddig ismertetett kombinált ciklusú erőművek előnyeit megtartva azokat szénbázisra is alkalmassá tegyék. P KE P G n ábra. Integrált gáz/gőzerőmű nyomás alatti örvényágyas széntüzeléssel Elsősorban környezetvédelmi szemontból és a hatékonyabb tüzelés kialakítása érdekében az utóbbi évtizedekben előtérbe került a szén atmoszférikus és nyomás alatti örvényágyas ( 34. ábra) (fluidágyas) tüzelése. A gáz- és gőzkörfolyamat összekacsolása szinte ugyanolyan, mint gáztüzelés esetén, különbség a kazán konstrukciójában van. A gőztermelő felületek itt izzó szénágyba merülnek, a konvektív felülethez kéest így sokkal jobb hőátadási tényező érhető el, ami magával hozza a kazán méretének és árának csökkenését. Ha az ágyba mészkövet/dolomitot is kevernek, az a szén kéntartalmának jó részét megköti. Az örvényágy hőmérsékletét a szén hamujának összesülése miatt nem engedik C fölé. Ebben a tartományban a káros NO X kéződése nem jelentős. A kazánból távozó gázokat a ortól előbb megtisztítják, majd a gázturbinába vezetik. A megoldás hatásfoka a szerényebb hőmérsékletek miatt a gáztüzeléssel elérhetőnél alacsonyabb. H

36 Nyomás alatti szénelgázosítási technológiához is kacsolható feltöltött kazánban integrált gáz/gőzerőmű, amint azt éldául az 35. ábra illusztrálja. Az adott kacsolásban a szénelgázosító (GG) nyomása nagyobb, mint a feltöltött kazán nyomása, ezért az elgázosító levegő szállításához még egy komresszort kell alkalmazni, melyet az elgázosító és a kazán közé iktatott úgynevezett ejtő (tüzelés nélküli) gázturbina hajt. A szénelgázosításhoz szükséges gőzt a gőzturbina megfelelő nyomású megcsaolásáról vehetjük. A kéntartalom kivonását az elgázosítási technológia megoldja. A kombináció hatásfoka a korszerű széntüzelésű blokkokkal vetekszik, még akkor is, ha az elgázosítás energiaigénye igen jelentős. ermészetesen a szénfelhasználás mindegyik technikai megoldása igen szoros integrációt jelent, de ezeknél az üzemrészek önálló működtetésének kérdése értelemszerűen fel sem merül. GG P KE P G n ábra. Integrált gáz/gőzerőmű nyomás alatti szénelgázosítással 2

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!

Részletesebben

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Modern Széntüzelésű Erőművek

Modern Széntüzelésű Erőművek Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 20011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MŰSZAKI ERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény Szerkesztette: BIHARI PÉER. átdolgozott és bővített változat BUDAPES, 004. MŰSZAKI ERMODINAMIKA FELADAGYŰJEMÉNY

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

Részletesebben

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S Különleges kialakítású hegesztett bordáscsövet és az abból készített hőcserélőket, hőhasznosító berendezéseket kínál a Az acél-, vagy rozsdamentes acél anyagú hőleadó cső bordázata hegesztett kötésekkel

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon keretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja: Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

A tételhez segédeszközök nem használható.

A tételhez segédeszközök nem használható. A vizsgafeladat ismertetése A központilag összeállított tételsor a következő témaköröket tartalmazza: Erőművi blokkok és a villamosenergia-rendszer együttműködése Blokküzemeltetés gazdaságossága, javításának

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben. Készítette: Nagy Attila Bence

Kapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben. Készítette: Nagy Attila Bence Kapcsolt energiatermelés a Kelenföldi Erőműben Készítette: Nagy Attila Bence Alapfogalmak 1. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: hő és villamos energia előállítása egy technológiai folyamatban, mechanikai

Részletesebben

Magas termodinamikai hatásfok. Kombinált gőz/gázciklusú rendszer előnyei:

Magas termodinamikai hatásfok. Kombinált gőz/gázciklusú rendszer előnyei: 1. Gáz/gőzüzemű erőművek bemutatása [1] [11] A kombinált ciklus egyesíti a Joule-Brayton gázciklus és a Rankine gőzciklus előnyeit, ezzel megvalósít egy kitűnő hatásfokú, gazdaságos, megbízható energia-átalakító

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)

Részletesebben

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből . Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok

Részletesebben

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft.

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. 1. A kompresszorok termodinamikája Annak érdekében, hogy teljes egészében tisztázni tudjuk a kompresszorok energetikai

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Stacioner kazán mérés

Stacioner kazán mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Stacioner kazán mérés SEGÉDLET Készítette: Matejcsik Alexisz 1 Tartalom 1. A mérés célja... 3 2.

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya 6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer

Részletesebben

Kazánok hatásfoka. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok hatásfoka. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok hatásfoka Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Kazánok hőmérlege Hatásfok meghatározása Veszteségek kategóriái és típusai Füstgáz veszteség Idényhatásfok Kazánok hőmérlege Kazánok hőmérlegén

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Mérnöki alapok 8. előadás

Mérnöki alapok 8. előadás Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Meleg- és forróvizes kazánok szabályozása és védelme Fűtés és mekegvíz ellátás szabályozása Gőzfeljesztők szabályozási

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017. március VEOLIA MAGYARORSZÁGON Több, mint 20 éve a piacon Víz Hulladék Energia ESZKÖZÖK AJÁNLATOK

Részletesebben

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház Hőszivattyúk - kompresszor technológiák 2017. Január 25. Lurdy Ház Tartalom Hőszivattyú felhasználások Fűtős kompresszor típusok Elérhető kompresszor típusok áttekintése kompresszor hatásfoka Minél kisebb

Részletesebben

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

ÁRAMLÁS-ÉS HİTECHNIKAI MÉRÉSEK BMEGEÁTAG02 Dr. Vad János www.ara.bme.hu / oktatás / tantárgylista / BMEGEÁTAG02

ÁRAMLÁS-ÉS HİTECHNIKAI MÉRÉSEK BMEGEÁTAG02 Dr. Vad János www.ara.bme.hu / oktatás / tantárgylista / BMEGEÁTAG02 ÁRAMLÁS-ÉS HİTECHNIKAI MÉRÉSEK BMEGEÁTAG0 Dr. Vad János www.ara.bme.hu / oktatás / tantárgylista / BMEGEÁTAG0 Téma 1. Kérdıívek kitöltése. Problémafelvetés, iari géészeti fejlesztési feladat. Iari esettanulmányok.

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Az ipari kazángyártás kihívásai és megoldásai PŐDÖR Csaba - ügyvezető igazgató 1947-2015 A jogelődöt 1947 évben alapították Az 1970-es évektől a kazángyártás a fő irány

Részletesebben

KÉNYSZER ÉS ADAPTÁCIÓ. Avagy: Az út amit választottunk!

KÉNYSZER ÉS ADAPTÁCIÓ. Avagy: Az út amit választottunk! KÉNYSZER ÉS ADAPTÁCIÓ Avagy: Az út amit választottunk! A hőtermelő gépcsoport allokáció 2006-tól: - 2 db Láng-Borsig kazán (28 t/h, 42 bar, 400 c o ), 1 db ellennyomású fűtőturbina (1960-as évek eleje)

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

Részletesebben

Hogyan mûködik? Mi a hõcsõ?

Hogyan mûködik? Mi a hõcsõ? Mi a hõcsõ? olyan berendezés, amellyel hõ közvetíthetõ egyik helyrõl a másikra részben folyadékkal telt, légmentesen lezárt csõ ugyanolyan hõmérséklet-különbség mellett 000-szer nagyobb hõmennyiség átadására

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz

Részletesebben

Ellenörző számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések

Ellenörző számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések Ellenörző számítások Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Ellenőrző számítások: Hőtechnikai számítások, sugárzásos és konvektív hőátadó felületek számításai már ismertek Áramlástechnikai számítások füstgáz

Részletesebben

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Szakkifejezések és meghatározásuk 3. Mértékadó alapadatok 4. Számítások 4.1. A szükséges tüzelőanyag mennyiség 4.2.

Részletesebben

A fűtési rendszer kiválasztása a hőközlő közeg gőz vagy folyadék legyen?

A fűtési rendszer kiválasztása a hőközlő közeg gőz vagy folyadék legyen? ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.6 A fűtési rendszer kiválasztása a hőközlő közeg vagy folyadék legyen? Tárgyszavak: fűtés; kondenzátumfelhalmozódás; hőteljesítmény; szabályozás;

Részletesebben

Szekszárd távfűtése Paksról

Szekszárd távfűtése Paksról Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Járművek és motorok hő- és áramlástani rendszerei

Járművek és motorok hő- és áramlástani rendszerei Járművek és motorok hő- és áramlástani rendszerei 11. Előadás Turbó, kompresszor hatásfoka, hűtése Jelölés - Nem törzsanyag 2 Feltöltők hatásfoka A feltöltők elméletileg izentrópikus kompresszióval működnek,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK Gyakorlati feladatok gyűjteménye Összeállította: Kun-Balog Attila Budapest 2014

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Magyarország kereskedelmi áruházai

Magyarország kereskedelmi áruházai Kaszkád hőtéstechnikai rendszer és hıszivattyús főtési-hőtési rendszer együttmőködése Magyarország kereskedelmi áruházai A B C D E F G H I J össz db m2 átlag össz m2 Diszkont áruházak 190 83 153 65 1500

Részletesebben

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról A villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

Vegyipari géptan 3. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vegyipari géptan 3. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. egyiari gétan 3. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budaest, Műegyetem rk. 3. D é. 3. em Tel: 463 6 80 Fax: 463 30 9 www.hds.bme.hu Légszállító géek. entilátorok. Centrifugál ventilátor. Axiális ventilátor.

Részletesebben

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI Dr. Pásztor Endre SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI A probléma felvetése, bevezetése. Az ideális termius hatáso (η tid ) folytonosan növeszi a ompresszor

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ

MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ 1. számú melléklet A tüzelő berendezésekre vonatkozó legfontosabb adatok 2 1/a, számú táblázat: a tüzelőberendezésekre vonatkozó engedélyezéssel,

Részletesebben

SGB -...GG, SGB-...GR, SGB-...GN

SGB -...GG, SGB-...GR, SGB-...GN SGB -...GG, SGB-...GR, SGB-...GN GÁZ- ÉS OLAJ ALTERNATÍV ÉGŐK 1200-9000 kw SGB- alternatív égők Általános ismertető: Az SGB-...-GG gáz és tüzelőolaj, az SGB-...- GR gáz és könnyű fűtőolaj, az SGB-...-GN

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Lemezeshőcserélő mérés

Lemezeshőcserélő mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Vezetékes energiaellátás II. (a félévi beszámolóval kapcsolatos tájékoztató)

Vezetékes energiaellátás II. (a félévi beszámolóval kapcsolatos tájékoztató) Vezetékes energiaellátás II. (a félévi beszámolóval kapcsolatos tájékoztató) A hallgatók mind a félévközi ellenőrzésem mind a vizsgán az alábbi kérdéssorból ill. számpéldákból 5 kérdést és egy példát húznak,

Részletesebben

Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján

Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján Felkészülési tananyag a Tüzeléstan

Részletesebben

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár Gázellátás Gázkészülékek 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Gázkészülékek fajtái 2 A típusú gázfogyasztó készülékek amelyek nem csatlakoznak közvetlenül kéményhez, vagy égéstermékelvezető

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

VERA HE TERMÉSZETESEN RUGALMAS

VERA HE TERMÉSZETESEN RUGALMAS VERA HE TERMÉSZETESEN RUGALMAS cod. 3952121 [VII] - www.sime.it EGY KAZÁN AZ ÖSSZES TÍPUSÚ BERENDEZÉSHEZ A Vera HE az előkeveréses kondenzációs falikazánok új termékcsaládja, mely különböző megoldásokat

Részletesebben

FELADATGYŰJTEMÉNY ÉS SEGÉDLET A MŰSZAKI HŐTAN I. (TERMODINAMIKA) C. TÁRGYHOZ

FELADATGYŰJTEMÉNY ÉS SEGÉDLET A MŰSZAKI HŐTAN I. (TERMODINAMIKA) C. TÁRGYHOZ BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK FELADATGYŰJTEMÉNY ÉS SEGÉDLET A MŰSZAKI HŐTAN I. (TERMODINAMIKA) C. TÁRGYHOZ (hallgatói) Összeállította: Bihari Péter

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

A szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata. Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató

A szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata. Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató A szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató katona.adrienn@eszk.org Nyomás [MPa] Normál és szuperkritikus fluid régiók Régió hagyományos határa:

Részletesebben

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus É 009-06/1/4 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

Atomerőművek. Záróvizsga tételek Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok és Tüzelőberendezések Irodalom Az ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/kazanok_es_tuzeloberendezesek/ szerveren Az előadások és gyakorlati példák pdf formátumban Jegyzet (ugyancsak az ftp-n): Dr. Lezsovits

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások

Részletesebben

Mérnöki alapok 8. előadás

Mérnöki alapok 8. előadás Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

Elektronikus Füstgázanalízis

Elektronikus Füstgázanalízis Elektronikus Füstgázanalízis 1. dia 1 Szövetségi környezetszennyezés elleni védelmi rendelkezések (BImSchV) Teljesítmény MW Tüzelőanyag 0 1 1 5 5 10 10 50 50 100 >100 Szilárd tüzelőanyag Fűtőolaj EL 1.BlmSchV

Részletesebben

1. feladat Összesen 25 pont

1. feladat Összesen 25 pont 1. feladat Összesen 25 pont Centrifugál szivattyúval folyadékot szállítunk az 1 jelű, légköri nyomású tartályból a 2 jelű, ugyancsak légköri nyomású tartályba. A folyadék sűrűsége 1000 kg/m 3. A nehézségi

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Ventilátorok. Átáramlás iránya a forgástengelyhez képest: radiális axiális félaxiális keresztáramú. Jelölése: Nyomásviszony:

Ventilátorok. Átáramlás iránya a forgástengelyhez képest: radiális axiális félaxiális keresztáramú. Jelölése: Nyomásviszony: Ventilátorok Jellemzők: Gáz munkaközeg Munkagép: Teljesítmény-bevitel árán kisebb nyomású térből (szívótér) nagyobb nyomású térbe (nyomótér) szállítanak közeget. Működési elv: Euler-elv (áramlástechnikai

Részletesebben

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent

Részletesebben

Modern Széntüzelésű Erőművek

Modern Széntüzelésű Erőművek Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008-2009 I. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-hungaria.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,

Részletesebben

Elektronikus Füstgázanalízis

Elektronikus Füstgázanalízis Elektronikus Füstgázanalízis 1 Szövetségi környezetszennyezés elleni védelmi rendelkezések (BImSchV) Teljesítmény MW Tüzelőanyag 0 1 1 5 5 10 10 50 50 100 >100 Szilárd tüzelőanyag Fűtőolaj EL 1.BlmSchV

Részletesebben

1. TECHNIKAI JELLEMZŐK ÉS MÉRETEK 1.1 MÉRETEK 1.2 HIDRAULIKAI VÁZLAT 1.3 VÍZSZÁLLÍTÁS HATÁSOS NYOMÁS DIAGRAM. L= 400 mm H= 720 mm P= 300 mm

1. TECHNIKAI JELLEMZŐK ÉS MÉRETEK 1.1 MÉRETEK 1.2 HIDRAULIKAI VÁZLAT 1.3 VÍZSZÁLLÍTÁS HATÁSOS NYOMÁS DIAGRAM. L= 400 mm H= 720 mm P= 300 mm 1. TECHNIKAI JELLEMZŐK ÉS MÉRETEK 1.1 MÉRETEK L= 400 mm H= 720 mm P= 300 mm A= 200 mm B= 200 mm C= 182 mm D= 118 mm 1.2 HIDRAULIKAI VÁZLAT 1 Gáz-mágnesszelep 2 Égő 3 Elsődleges füstgáz/víz hőcserélő 4

Részletesebben

Olefingyártás indító lépése

Olefingyártás indító lépése PIROLÍZIS Olefingyártás indító lépése A legnagyobb mennyiségben gyártott olefinek: az etilén és a propilén. Az etilén éves világtermelése mintegy 120 millió tonna. Hazánkban a TVK-nál folyik olefingyártás.

Részletesebben

A termodinamika törvényei

A termodinamika törvényei A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

HATÁSFOKOK. Elhanyagoljuk a sugárzási veszteséget és a tökéletlen égést és a további lehetséges veszteségeket.

HATÁSFOKOK. Elhanyagoljuk a sugárzási veszteséget és a tökéletlen égést és a további lehetséges veszteségeket. HATÁSFOKOK Tüzeléstechnikai hatásfok: Az égő üzeme közben, névleges teljesítményen értelmezett hatásfok; a veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti: tü égéstermék bevezetett Elhanyagoljuk a

Részletesebben

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Pintácsi Dániel Energetikai mérnök MSc hallgató pintacsi.daniel@eszk.org

Részletesebben