BÖCSKEI ELVIRA * Támogatások a turizmusban: kihívások és lehetıségek
|
|
- Árpád Katona
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BÖCSKEI ELVIRA * Támogatások a turizmusban: kihívások és lehetıségek The Role of Subsidies Challenges and Opportunities Since about the middle of the 20 th century, tourism has been one of the fastest developing sectors of the economy worldwide. Tourism is built on natural and cultural attractions, this is the reason why the future of tourism is dependent upon their sustainable utilisation. It is beyond doubt that the tourist industry is a driving force of the economy that can largely contribute to maintaining the competitiveness of the given region and can successfully support backward regions in catching up with their more developed environment. Parallel with the economic development, ever greater differences can be observed between the various regions of the country. However, it would be mistaken to explain this fact solely on the basis of geographical location, as there are significant differences within the individual regions as well. Besides regional differences, it is easing or eliminating the differences between the micro-regions that poses the most serious challenge to experts of regional development. In this way, building or reconstructing a hotel may generate new and new investments in the life of a settlement, provided these effects do not mutually extinguish, rather reinforce each other. All this requires prudent and well-structured intervention and subsidizing policy from the state. The publication titled Health Tourism; a Ten-year Development Programme was targeting to help develop the tourist sector. The study deals with the efficiency of the major investment projects implemented within the framework of the above programme. A XX. sz. második felétıl kezdıdıen a turizmus világméretekben az egyik legdinamikusabban fejlıdı gazdasági ágazat. 999-ben a világon megtermelt GDP közel 2%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmus további dinamikus fejlıdés elıtt áll, és 200-re a bevételek (évi 4 5%-os növekedésre számítva) várhatóan 6800 Mrd USD-ra nınek. Az Európai Unió kiemelkedı feladatának tekinti a fenntarthatóság elımozdítását. A turizmus természeti és kulturális vonzerıkre épül, ezért azok fenntartható módon történı hasznosítása a turizmus jövıjének záloga. Vitathatatlan tény, hogy az egyik legjelentısebb húzóhatással rendelkezı ágazat, amely nagymértékben hozzájárulhat az adott térség versenyképességének megırzéséhez, az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózásához. A természeti és a kulturális értékek megırzése szintén felbecsülhetetlen jelentıséggel bír. Annak ellenére, hogy hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 4. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint még csak a világ turizmusának középmezınyében a 38. helyet foglalja el. Magyarország a világturizmusból a látogatók száma alapján 3 4%-kal, a nemzetközi turisztikai bevételekbıl viszont csak,%-kal részesedik. A számadatokból is érzékelhetı, hogy a magyar turizmus a kedvezı természeti adottságok ellenére jelenleg még nem kellıen versenyképes. Versenyképességünket nagymértékben javíthatja az egészségturizmus fejlesztése, azonban mindehhez forrásokat kell biztosítani. * Általános Vállalkozási Fıiskola, Pénzügytani és Számviteli Tanszék, fıiskolai adjunktus, gazdasági igazgató. 257
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, Pályázati feltételek, és lehetıségek A turisztikai ágazat fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni a Széchenyi Terv részeként kidolgozott Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Program. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy a támogatás olyan fejlesztésekhez volt igényelhetı, amely legalább 300 millió forint (áfa nélküli) beruházási költségbıl valósul meg (mőemlék fürdık esetén a beruházási költségnek nincs alsó összeghatára), valamint a támogatásban részesített pályázónak vállalni kellett, hogy a pályázatban megadott hasznosítási terv szerint a támogatásban részesült tárgyi eszközök 5, az ingatlanok 0 évi turisztikai célú hasznosítását. A pályázónak a pályázat benyújtását megelızıen már rendelkeznie kellett a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlannal, továbbá a megvalósítandó projektre vonatkozóan rendelkeznie kellett megvalósíthatósági tanulmánnyal. A támogatás célja a magas színvonalú, piacképes szolgáltatást nyújtó egészségturisztikai központok kialakításának ösztönzése. A célok között szerepelt, hogy Magyarország az egyedülálló gyógy- és termálvízkincsére alapozva az évtized végére vezetı helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán. Az Egészségturizmus Tízéves Fejlesztési Programja keretében meghirdetett pályázaton az elnyert támogatások összértéke meghaladta a 30 Mrd HUF értéket (30,202 Mrd HUF). A 90 db pályázat közül 52 db pályázó vissza nem térítendı ( Mrd HUF), míg 38 db pályázó kamattámogatásban részesült (6,257 Mrd HUF). Az 52 db vissza nem térítendı támogatást elnyert pályázó közül 44 esetben fürdı építése, rekonstrukciója, míg 6 esetben szálloda építése, és további - esetben szálloda bıvítése, rekonstrukciója valósult meg. A 6 db új szálloda melybıl 5 db 4 csillagos, és db 5 csillagos közül 4 db wellness, míg 2 db gyógyszállóként mőködik. Jelen tanulmányomban az új gyógyszállók és wellness szállodák építésére elnyert vissza nem térítendı támogatásokból megvalósult projektek hatásvizsgálatának tapasztalatait ismertetem. 2. A kutatás módszertana A primer kutatás évben kezdıdött, és az elérendı célok között szerepel, hogy a Széchenyi Terv pályázatain keresztül a jelenleg futó és jövıben megvalósuló Európai Uniós támogatások hatékonyságának méréséhez hozzájáruljon, elısegítve a turisztikai pályázatok reális értékelését. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében a kiküldött hatásvizsgálati adatlap 5 területre terjedt ki: gazdasági adatok, mutatók alakulása, beruházásra vonatkozó adatok, szállodára, vendégforgalomra vonatkozó adatok, egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások, jövıre vonatkozó kilátások. A kutatás július 30-án zárult le. A kutatást a tanulmány szerzıje végezte. 258
3 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK A gazdasági hatások elemzéséhez a visszaküldött adatlapokból nyert információk mellett, a mélyinterjúk során elhangzottak kerültek felhasználásra. A szállodaépítés munkálatai a 2002 és 2004 közötti idıintervallumban fejezıdtek be, így az adatok összehasonlíthatósága miatt az üzembe helyezés éve (ez volt a bázis idıszaki adat), és az azt követı év(ek) adatai kerültek elemzésre. Statisztikai adatok felhasználására az összehasonlíthatóság érdekében került sor, ahol a szőkebb mikrokörnyezet mellett célszerő volt az adott régió jellemzıinek ismertetése. A kutatás elején alapvetıen két hipotézis került felállításra: A turisztikai fejlesztések, beruházások megtérülése évtizedekben mérhetı, az igen magas beruházási költségek miatt. Magyarországon az egészségturizmus fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a támogatások. 3. Az új gyógy- és wellness szállodák építésére elnyert, vissza nem térítendı támogatásokból megvalósult projektek hatásvizsgálata. Az új gyógyszállók és wellness szállodák építésére elnyert vissza nem térítendı támogatásokra a szálloda tulajdonjogával rendelkezı, vagy a szállodát üzemeltetı belföldi székhelyő gazdasági társaságok nyújthattak be pályázatot. Azok a projektek voltak támogathatóak 2, amelyek esetében: szálloda fejlesztése, létesítése, szálloda gyógyászati és/vagy wellness, fitness szolgáltatásainak fejlesztése, kialakítása (szauna, szépségszalon stb.) vendéglátó helyiségek kialakítása, fejlesztése valósul meg. A program kiemelt céljai között szerepelt, hogy a szálláslehetıségek mellett a fürdık fejlesztésérıl is gondoskodjanak, ezzel is elısegítve a szállodák hatékony mőködését. A vizsgálati körbe bevont újonnan épült szállodák fele esetében szintén a Széchenyi Terv keretében finanszírozták a fürdıfejlesztést, fürdıépítést is. 3.. Beruházások finanszírozása A beruházások 4 fı forrásból valósultak meg: vissza nem térítendı fejlesztési támogatásból, bankhitelbıl, saját forrásból, egyéb forrásból Jelen tanulmányban csak a közvetlen hatások ismertetésére kerül sor. A közvetett hatások továbbá a gerjesztett hatások vizsgálata kutatás alatt áll. 2 A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében pályázatot hirdet az egészségturisztikai központokhoz kapcsolódó szálláskapacitás fejlesztésének támogatására Kódszám:SZT-2002-TU-2 [Széchenyi Terv évi pályázatai old.] 259
4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 Megnevezés. táblázat Beruházások forrásigénye (adatok forintban) Szálloda építése 4 csillagos (5 db) 5 csillagos ( db) Összesen Támogatás % Bankhitel % Saját forrás % Egyéb forrás % 3 2 Összesen A támogatás mértéke átlagosan a beruházás összköltségének a 7%-át tette ki. A vissza nem térítendı támogatásból történı finanszírozása mellett, a beruházás megvalósításában nélkülözhetetlen szerepet játszottak a banki hitelek. Mind a hat pályázónak ahhoz, hogy a beruházást megvalósítsa, banki hitelt kellett igénybe vennie. A hitelek összege a beruházás összköltségének százalékát tették ki, amely összeg igen magasnak mondható. Ennek tudható be, hogy a hitelek futamideje 20 9 hónap közötti idıintervallumban helyezkedik el. A banki hitelek átlagosan 2 évet meghaladó lejárata viszonylag hosszú idıtartamnak tőnik, azonban a magas hitelösszegek mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy igen nehéz megbecsülni a befektetések megtérülését Szállodák bevételeinek alakulása A szállodák bevételeinek vizsgálatakor az összehasonlíthatóság érdekében a szállodák átlagos havi bevételeinek vizsgálatára került sor az üzembe helyezés évében, és az azt követı egy évben. Az árbevétel az üzembe helyezést követı évben átlagosan 26%-kal növekedett. Az üzembe helyezés évében és az azt követı évben is a legmagasabb átlagos havi árbevételt közép-magyarországi régióhoz tartozó (05 K-M) négy csillagos és nyugat-dunántúli régióhoz tartozó (06 NY-D) öt csillagos szálloda érte el. A nyugat-dunántúli régióban elhelyezkedı szálloda több mint 40%-os növekedésének eredményeként az üzembe helyezést követı évben, a havi átlagos árbevétele megközelítette a fıváros közelségének elınyét élvezı közép-magyarországi régióban elhelyezkedı szálloda bevételét. Érdemes az árbevétel megoszlására is Forrás: Hatásvizsgálati adatlap, év. 260
5 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK figyelmet fordítani, mivel az egyes régiókban eltérı az összetételük. Az ország nyugati és keleti részén elhelyezkedı szállodák bevételében jelentıs arányt képviselnek a szálláshelybıl származó bevételek mellett a vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból (pl. terápia, szépségfarm stb.) származó tételek, míg az ország középsı részén az egyéb szolgáltatásokból származó bevételek aránya igen kismértékő. A vizsgálati körbe bevont szállodák esetében az észak-alföldi régióban elhelyezkedı szálloda (04 É-A) rendelkezik a legalacsonyabb árbevétellel, azonban ez nem jelent negatív teljesítményt, mivel a legkisebb férıhelyszámmal rendelkezik (szálláshelybıl származik 35%, vendéglátásból 52%, egyéb 2%, turisztikai szolgáltatás %).. ábra Havi átlagos árbevétel alakulása (adatok M Ft-ban) A szállodák kódszámokkal kerülnek megkülönböztetésre, azonban az elemzés szükségessé tette az adott régió megnevezését is. NY-D = Nyugat-Dunántúl, K-D = Közép- Dunavidék, É-A = Észak-Alföld, K-M = Közép-Magyarország. Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 26
6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, Szállodák költségeinek alakulása A költségek közül az anyagjellegő ráfordítások értéke átlagosan 7,5%-kal csökkent. Ez a kedvezı tendencia a további években is megfigyelhetı, azon esetekben, ahol már három év szolgált viszonyítási alapul. A legmagasabb értékkel a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régióban elhelyezkedı szállodák rendelkeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezen szállodák rendelkeznek a legmagasabb árbevétellel, és emellett a legnagyobb férıhelyszámmal. Kedvezı, hogy az üzembe helyezést követı évben sikerült csökkenteniük az anyagjellegő ráfordítások értékét, úgy hogy ezzel szemben bevételük növekedett. 2. ábra Havi átlagos anyagjellegő ráfordítás alakulása (adatok M Ft-ban) 2 Anyagjellegő ráfordítások értéke ELÁBÉ és Eladott közvetített szolgáltatások nélkül. 2 Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 262
7 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK A költségek vizsgálata során külön elemzést igényel a személyi jellegő ráfordítások alakulása. Az üzembe helyezést követı években növekedtek a havi átlagos értékek. A növekedés okai között mutathatjuk ki a létszám növekedésbıl adódó többletkiadásokat, továbbá az inflációval lépést tartó bérnövekedést. 3. ábra Havi átlagos személyi jellegő ráfordítás alakulása (adatok M Ft-ban) A 6 új szálloda az üzembe helyezés évében összesen 594 fı részére teremtett új munkalehetıséget. A létszámadatok az üzembe helyezést követı évben átlagosan 28%-kal növekedtek, így a létszám 76 fıre emelkedett. A tervezetthez képest összesen 5 fı munkaerıvel foglalkoztattak többet. Az elkövetkezı években a foglalkoztatott létszám stabilitása figyelhetı meg, újabb jelentıs létszámnövekedés már nem várható, ugyanis a létszámnövekedésbıl adódó plusz terheket igen nehezen tudják finanszírozni. Jelenleg igen magas adó- és járulékterhek nehezítik a vállalkozások mőködését. Az újonnan épült szállodáknál Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 263
8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 minden esetben negatív mérleg szerinti eredménnyel találkozhatunk, vagyis a szállodák veszteségesen mőködnek. A veszteséges gazdálkodás egyik fı tényezıjeként említhetjük meg a magas adóterheket, amelynek mérséklése rövidtávon illúziónak tőnik, ugyanis az államháztartás bevételeit nagymértékben csökkentené. Megnevezés 2. táblázat Megtérülési idı (adatok forintban) Üzembe helyezést követı év adatai Bérjárulékok Központi adófizetési kötelezettség Helyi adófizetési kötelezettség Adó- és járulékbefizetési kötelezettség összesen Megtérülési idı (beruházás/államháztartás bevételei) = 26,2 év A foglalkoztatott létszám következtében befizetett járulékok mellett jelentıs nagyságrendet képviselnek az adóbefizetési kötelezettségek. Az adóbefizetési kötelezettség (központi és a helyi adóbefizetési kötelezettségek), továbbá a bérjárulékok alakulását vizsgálva az újonnan épült szállodák beruházási költségei több mint 26 év alatt térülnek meg, abban az esetben, ha a jelenleg ismert feltételekkel (szobakapacitás kihasználtság, szobaárak) mőködnek. Ugyanakkor a beruházás több mint 7%-át kitevı támogatás várhatóan 4,5 év alatt térül meg, a fent említett befizetési kötelezettség alapján. Az elırejelzések csak a közvetlen hatások számszerősítésén alapulnak, nem számolva a többletfoglalkoztatottság kedvezı hatásaival, a beszállítói kör, továbbá a szolgáltatást nyújtó vállalkozások többletbevételébıl származó adóbevételekkel, az adott térség fejlıdését elısegítı hatásokkal A megtérülési idı csökkentésének lehetıségei A kutatás során szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy a költségtakarékos gazdálkodás érvényesítése elengedhetetlen a hatékony, sikeres mőködtetés érdekében. A szállodák által foglalkoztatott kontrolling szakemberek jelentik (jelenthetik!) a garanciát, hogy a költségtakarékos elvet szem elıtt tartva, a minıségi színvonalat megırizve mőködjenek. Így talán nem alaptalan az a fel- Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 2 Bérjárulékok: TBJ, EHO, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, egyéb bérjárulékok. Központi adófizetési kötelezettség: társasági adófizetési kötelezettség, osztalékadó fizetési kötelezettség, ÁFA (fizetendı és levonható egyenlege). Helyi adófizetési kötelezettség: iparőzési adó, idegenforgalmi adó, egyéb kommunális adó. 264
9 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK tételezés, hogy elsısorban a bevétel növekedése jelentheti a lehetıséget a megtérülési idı csökkentésére vonatkozóan. A szállodák bevételét meghatározza: a vendégek száma, az eltöltött vendégéjszakák száma, az alkalmazott árstratégia A vendégek számának alakulása Az elmúlt években a vendégek számának dinamikus növekedése figyelhetı meg. A négycsillagos szállodák esetében a legdinamikusabb a növekedés, ben 78%-kal több vendég érkezett, mint 2000-ben. A háromcsillagos szállodákba érkeznek a legtöbben, azonban évrıl évre a növekedés üteme csökkenı tendenciát mutat. Ugyanakkor a kétcsillagos szállodák esetében a vendégszám 40%- kal csökkent, míg az egycsillagos szállodák esetében közel a felére esett vissza. Kategória 3. táblázat A vendégek számának alakulása a 2000 és 2005 közötti idıszakban Évek belföldi ,9 06,46 93,5 24,2 38,20 külföldi ,85 03,6 08,8 30,35 8,7 belföldi ,03 20,5 27,27 3,47 27,2 külföldi ,24 06,98 02,56 25,49 07,3 belföldi ,80 05,45 99,26 07,96 3,60 külföldi ,6 96,89 94,6 06,2 0,8 belföldi ,4 97,96 99,70 80,66 90,08 külföldi ,34 87,04 8,29 9,20 85,06 belföldi ,4 88,94,3 82,39 95,74 külföldi ,00 78,87 85,75 93,4 86,90 A minıségi turizmus irányába való elmozdulás ténye vitathatatlan. Mindez a belföldi és a külföldi vendégforgalomra egyaránt jellemzı. A külföldi vendégek elsısorban a magas komfortfokozatú szálláshelyeket részesítik elınyben. Amíg 2000-ben a hazánkba érkezı külföldi vendégek 45%-a 4 és 5 csillagos szállodában tartózkodott, addig 2005-ben már a vendégek közel 60%-a választotta a magasabb színvonalú ellátást. A 5 százalékpontos növekedés kedvezınek mondható. Az országos adatokból kiindulva, régiókra levetítve is elemzésre kerültek a szállodák bevételét meghatározó tényezık. Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH, és a Magyar Turizmus Rt. belsı adatbázisa alapján. 265
10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, ábra A vendégek számának alakulása az újonnan épített szállodák esetében, év Az újonnan épült szállodák esetében a vizsgálat elsısorban arra irányult, hogy mennyiben követik az országos átlag alakulását, továbbá az adott régióra jellemzı tendenciákat. A hat újonnan épült szállodából öt szálloda négycsillagos, míg egy szálloda ötcsillagos minısítéső. Mindebbıl következtethetı, hogy a vendégszám tekintetében kedvezı lehetıségek kínálkoznak. Az ország nyugati részén elhelyezkedı wellness szálloda könyvelhette el a legmagasabb külföldi vendégforgalmat. Elsısorban a német és az osztrák turisták paradicsomaként tartják nyílván, a legmagasabb igényeket igyekeznek kielégíteni. Jelenleg 33%- os kapacitáskihasználással mőködik, de terveik szerint már a következı fél évben elérik az 50%-os kihasználtságot. A térségben igen erıs a konkurencia, mivel ugyancsak Széchényi támogatásból épült egy 4 csillagos wellness szálloda. Ezen szálloda esetében a külföldi vendégek száma az országos átlaggal megegyezı. A jövıben elsısorban a belföldi vendégszám növekedésére számítanak. Ez a szálloda rendelkezik a legkisebb vendégszámmal, így megkérdıjelezhetı, hogy az adott településen ugyanazon szolgáltatásokat kínáló létesítmények esetében megvalósítható-e gazdaságos mőködtetésük? Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 266
11 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK A vendégéjszakák számának alakulása A támogatásban részesült szállodák esetében, a vendégek átlagos tartózkodási idejére vonatkozóan, a évre történt a vizsgálat. Annak ellenére, hogy csak egy-két éve üzemelnek, a vendégek átlagos tartózkodási ideje meghaladja az adott régió és az országos átlag adatát is. Mindebbıl arra következtethetünk, hogy a kiváló marketingmunka eredményeként mára már ismertté váltak. Mindezen tényezık mellett a tartózkodási idı meghosszabbodását jelentısen befolyásolta, hogy a vizsgálati körbe bevont szállodák gyógy- vagy wellness szállodaként üzemelnek. 5. ábra A vendégek átlagos tartózkodási ideje az újonnan épített szállodák esetében, év A régiók közül kiemelkedik Nyugat-Dunántúl, mind az országos átlag, mind pedig a régió átlagát messze meghaladó tartózkodási idejével. Németországból, Nagy-Britanniából és Ausztriából érkeznek a legtöbben 2. Németországból és Ausztriából érkezı vendégek hazánk nyugati részének kedvezı természeti adottságait igyekeznek kihasználni. (Németországból érkezı vendégek tartózkodási ideje 4 nap). Az országos átlaghoz hasonlóan (2,9 nap) a vizsgálati körbe bevont szállodák esetében is megfigyelhetı, hogy a külföldi vendégek átlagosan fél nappal meghosszabbítják tartózkodási idejüket. Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év, és Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH. 2 Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH. 267
12 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, A szobakihasználtság alakulása Az országos szobakapacitás kihasználtságot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legjobb eredményeket felmutató Közép-Magyarország is csak 57,6%-os kihasználtsággal rendelkezik. A térség vonzerejéhez nagymértékben hozzájárul, hogy itt található a fıváros. Ezen tényt támasztja alá az éves szinten egyenletes vendégforgalom alakulása, a téli hónapok kivétel. A rangsorban a második helyet elfoglaló Nyugat-Dunántúl (49,%) több mint 9 százalékponttal kevesebb értékkel rendelkezik. Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld esetében csak kismértékben figyelhetı meg a szezonalítás hatása, a többi régióhoz viszonyítva egyenletes teljesítményt mutat. Az egyenletes szobakapacitás-kihasználtság oka, hogy a fent említett két régióban található 2 a gyógyszállók több mint 70%-a, továbbá a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák közel 50%-a. Kiváló természeti adottságainkat felismerve 2005-ben már 0%-kal több szálloda mőködött gyógyszállóként, illetve a wellness szolgáltatásokat nyújtó szállodák száma megduplázódott. 4. táblázat A szobakihasználtság alakulása régiónként 3 Megnevezés Közép-Magyarország 5,5 50,3 57,6 Közép-Dunántúl 35,0 34,7 34,0 Nyugat-Dunántúl 50,0 48,4 49, Dél-Dunántúl 36,8 34,8 32,4 Észak-Magyarország 34,2 32,6 32,4 Észak-Alföld 47,3 42,7 42,7 Dél-Alföld 32,8 32,2 32,2 Az újonnan épült szállodák mindegyike a legmagasabb igényeket is kielégíti, a szállodafejlesztéshez kapcsolódóan a fürdıfejlesztés is megtörtént ennek ellenére igen jelentıs a szezonális ingadozás. Elsısorban a nyári hónapok kedvezı lehetıségeit igyekeznek kihasználni, két szálloda az észak-alföldi régióban elhelyezkedı gyógyszálló és a nyugat-dunántúli régióban elhelyezkedı wellness szálloda esetében az országos átlagot meghaladó szobakihasználtságot sikerült elérni. Jelenleg elsısorban a földrajzi elhelyezkedés, ismertség, kulturális programok gazdagsága dominál a pihenni vágyó turista számára. A tapasztalatok szerint kivételt az ötcsillagos szálloda képez a szobaárak tekintetében Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH évi adatok alapján (Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH). 3 Forrás: Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005 KSH és a Magyar Turizmus Rt. belsı adatbázisa alapján. 268
13 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK nem tapasztalható jelentıs eltérés, így a szobakihasználtság ingadozását nem befolyásolták az árak alakulása. A szállodák saját bevallásuk szerint nem alakították ki árstratégiájukat, elsısorban a versenytársak áraihoz igazodnak, illetve egy-egy akciós ajánlataikkal szeretnének versenyelınyhöz jutni. Véleményem szerint egy átgondolt árstratégiával javítható lenne a szobakihasználtság, és természetesen ezen keresztül a szállodák jövedelmezısége. 6. ábra A szobakihasználtság alakulása az újonnan épített szállodák esetében Forrás: Hatásvizsgálati adatlap év. 269
14 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2006 Összefoglalás A tanulmány elején megfogalmazott hipotézisünkre, amely szerint az egészségturizmus fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a támogatások, egyértelmően igennel tudunk válaszolni. A munkahelyteremtés mellett elsısorban a térség idegenforgalmának növekedésében, az adott település infrastrukturális fejlesztésében játszott kiemelkedı szerepet. A szállodák felépítésével valamint szolgáltatásaikkal való elégedettség következtében már nem csak az adott város, de a környezı települések is ismertté váltak, így vendégkörük folyamatosan bıvül. A megvalósított beruházások közül két esetben nem került volna sor szállodaépítésre állami támogatás nélkül. A fennmaradó négy esetben viszont ugyanúgy megvalósították volna a beruházást, de ehhez jelentıs külsı forrás (banki hitel) igénybevételére lett volna szükség. Pozitív tényként emelhetı ki, hogy a fejlesztés színvonalán nem változtattak volna, hiszen versenyképességük zálogaként tekintik a minıségi turizmus melletti elkötelezettséget. A jövıre vonatkozóan elsısorban a belföldi vendégszám növekedésére látnak esélyt, melynek meghatározó eleme az üdülési csekkel való fizetés mellett az úthálózat bıvítése. A világháló térhódításának köszönhetıen mind a beutazó, mind pedig a belföldi turizmust nagymértékben fogja befolyásolni az internetes foglalás lehetısége. Így a rövid távú célok között szerepel az internetes megjelenés fejlesztése, a munkaerı továbbképzése és konferenciahely kialakítása. Mindezekhez szükséges forrásokat önerıbıl, továbbá támogatásokból kívánják elıteremteni, többek között a regionális fejlesztési keretekre, és az európai uniós támogatásokra szeretnének pályázni. Felhasznált irodalom CADOUIN M-E. (2000) Spas in Asia spas.about.com. Gesundheit & Fitness, Beauty, Wellness Kuren (200) FIT-Reisen, Németország. Golden Lotus Village. An Investment Opportunity. The Market; KANLIAN S. (2000) The Spa Market in South East Asia, spas.about.com. KISS KORNÉLIA TÖRÖK PÉTER (200) Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei, Turizmus Bulletin, V. évfolyam 3. szám 7-4. oldal. LENGYEL IMRE (2005) A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje, Visegrádi konferencia, december 4. MATOLCSY GYÖRGY (2002) Élı emlékeink. A Széchenyi Terv világa, Budapest, Válasz Kiadó. MUELLER H. E. LANZ KAUFMANN (200) Wellness Tourism, Market Analysis of a Special Tourism Segment and Implications for the Hotel Industry, Journal of Vacation Marketing VII./. 5-7 p. 270
15 BÖCSKEI E.: TÁMOGATÁSOK SZEREPE, KIHÍVÁSOK ÉS LEHETİSÉGEK MUNDRUCZÓ GYÖRGYNÉ SZENNYESSY JUDIT (2005) A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai, Turizmus Bulletin, IX. évfolyam 3. szám oldal. PARASURAMAN A. V. ZEITHAML L. BERRY (990) Delivering Quality Service, Free Press, New York, US. POLGÁR JUDIT (2005) A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma ben, Turizmus Bulletin, IX. évfolyam.szám oldal. POLGÁR JUDIT SULYOK JUDIT KISS KORNÉLIA (2006) A belföldi turizmus alakulása 990-tıl napjainkig, Turizmus Bulletin, X. évfolyam.szám 3-5. oldal. RÉVÉSZ TAMÁS (200) A turizmus költség-hatás elemzése SAM- modellel, Statisztikai Szemle, 79. évfolyam 0-. szám. SZEGVÁRI PÉTER (2005): Versenyképesség az új Országos területfejlesztési koncepcióban, Visegrádi konferencia, december 4. THORNTON F. H. BRUTSCHER (200): What is a Spa? Historical Background and Modern Influences, Spafinder Magazine, TRIBE J. (999) The Economics of Leisure and Tourism, Butterworth-Heinemann, 2 nd Edition. Turisztikai Statisztikai Évkönyv, 2000, 200, 2002, 2003, 2004, WITT-MOUTHINO (989) Tourism Marketing and Management Handbook, Prentice Hall. WTO (200): Tourism Highlights 200, WTO, Madrid, Spanyolország. WTO World Tourism Barometer, Volume 2, No, January
Böcskei Elvira * A HAZAI TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK. A kutatás módszertana
99 Böcskei Elvira * A HAZAI TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK Magyarországot mint turisztikai célterületet az elmúlt évtizedben a világ tizenötödik legnépszerûbb országa között tartották
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
Részletesebben2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges
RészletesebbenA világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben
Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet
RészletesebbenKészült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.
Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenA magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében
A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében
A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenA térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás
A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
Részletesebben1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma
RészletesebbenA JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI
A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?
RészletesebbenA BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt
RészletesebbenCSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI
RészletesebbenKomplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-
Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenA turizmus aktuális kérdései itthon
A turizmus aktuális kérdései itthon és Európában Bozzay Andrásné fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság Eger, 2010. május 26. 2010-ben a világ valamennyi régiójában növekedés
RészletesebbenJászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen
Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt
RészletesebbenSzállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás
11. Szállás tevékenység bevétel-gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció
Részletesebben2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci
A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MAGYARORSZÁGON EREDMÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület Reggeli sajtóbeszélgetés a Szamosban, 2018. VII. 3. 1 Az egészségturizmus
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenTÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK
A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az
RészletesebbenHosszabb távon ebben a felsıoktatás
ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenTurisztika szolgáltatások fejlesztése DAOP-2.1.1/K-11, DDOP-2.1.1/I-11, ÉAOP-2.1.1/H-11, ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11, KMOP-3.1.
Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése DAOP-2.1.1/K-11, DDOP-2.1.1/I-11, ÉAOP-2.1.1/H-11, ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11, KMOP-3.1.1/F-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata,
RészletesebbenBorpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák
A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 15. szám 27. augusztus 15. 3-31. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar bortermékek importjának alakulása 27 elsı négy hónapjában 1-2.
Részletesebbenkötıdıen ( ) I.
Az egészségturisztikai fejlesztések hazánkban 1950-tıl napjainkig Marketing-Menedzsment feladatok Idegenforgalmi és szálloda szak, levelezı tagozat, IV. évfolyam Egészségturizmus szakirány Turisztikai
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenSzállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége. 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás
1 3.8. Szállás tevékenység bevétel gazdálkodása Szobakiadás tevékenysége 1. Szálláshely kiválasztás Szálláshelyválasztás 2. Épített és kiadható szobák Kapacitás - kínálat 3. Vendég motiváció és szegmentáció
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenMTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló
MTA Nyelvtudományi Intézet 2011. évi szöveges beszámoló Szervezeti változások 2011. évben szervezeti változás az Intézetben nem volt. Gazdálkodási környezet alakulása, pozitív, negatív hatások Az Intézet
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenDEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR HOLLÓSY, ZSOLT. Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average.
DEVELOPMENT OF THE COLLATERAL PRODUCTION AVERAGE FOR WHEAT AND CORN IN THE HUNGARIAN REGIONS HOLLÓSY, ZSOLT Keywords: EU, region, wheat, corn, collateral production average. Hungary can be said to play
RészletesebbenA turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk
RészletesebbenMagyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.
Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi 2010-2015 éves adatainak áttekintése Szerző hipotézise: A megbízható küldő országok vendégéjszaka növekedését felerősítik és eltorzítják a rövidtávú nem megalapozott
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenTREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi
TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenII. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI
RészletesebbenSZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ
1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első hét hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenGINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január
GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz hasonlóan
Részletesebben1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez. I. Szakmai szempontok A B C
1. melléklet a 33/2011. (IV. 28.) VM rendelethez I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése 2 Értékelés alapját képezı dokumentumok Nyilatkozat, arról hogy az 1. A támogatásból megvalósított
RészletesebbenSzállodákról általában
Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai
Részletesebben1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IX. havi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IX. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.-III. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság május 23-i rendes/rendkívüli ÜLÉSÉRE
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 82. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Vállalkozási szerződés Megvalósíthatósági Tanulmány (MT) elkészítésére
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenSopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással
Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenTámogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények
Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- ÁPRILIS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.
RészletesebbenA turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár
A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenTurisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11
Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről OKTÓBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
Részletesebben