Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció. Felülvizsgálata. Jánoshida 2011

Átírás

1 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata Jánoshida 2011 Jánoshida, december 16. Készítette: Béresné Szénási Ildikó Szent Norbert Idősek Klubja vezetője 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés I. HELYZETKÉP 1.Demográfiai jellemzők 2.Gazdasági körülmények 3. A település szociális helyzete 4. A települési önkormányzat feladati a szociális szolgáltatások vonatkozásában II. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉSEN 1.Megvalósult feladatok es koncepcióban kitűzöttek alapján 2.SWOT analízis 3. Szociális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei 2

3 Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III törvény 92 (3) bekezdése értelmében: A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Jánoshida szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2005-ben készült el, melyet a képviselő-testület a 78/2005 (IV.28.) számú határozatával fogadott el. Majd ismételt felülvizsgálatra 2009-ben került sor, melyet 194/2009(XI:26) számú képviselő-testületi határozattal hagyott jóvá a testület. A 2005-ben elkészült alapkoncepció kiterjedt a település demográfiai változásaira, szociális helyzetének bemutatására, felvázolta a működő alapszolgáltatásokat, és fejlesztési irányvonalakat. A koncepció felülvizsgálata kitért az alapkoncepcióban felvázolt fejlesztési irányokra, megvalósított feladatokra, és meghatározta mindazon alapelveket, értékek és célokat, melyek alapján a szociális szolgáltatások működnek. A jelenlegi koncepció bemutatja a település év demográfiai folyamatait, gazdasági tényezőit, szociális helyzetét. Részletesen tárgyalja a településen működő alapellátási típusokat, felvázolva a fejlesztési irányvonalakat SWOT analízisből kiindulva. A jelen koncepció megvizsgálja, hogy az előzőekben megvalósítani kívánt feladatok hogyan és milyen módon teljesültek az eltelt két év során. A koncepció céljai, jövőképe,alapelvei,értékei, feladata és célcsoportja azonos a 2009-ben elkészült koncepcióéval,így ezen koncepció nem tárgyalja azokat. 3

4 I. HELYZETKÉP 1.Demográfiai jellemzők Jánoshidára az országos és megyei demográfiai folyamatok jellemzőek: - felgyorsult népességvesztés - csökkenő gyermeklétszám - idős lakosság számának növekedése - nők számának növekedése A lakosság létszámának folyamatos és gyors csökkenése a természetes demográfiai folyamatoknak élve születések számának csökkenése, halálozás növekedése - és a elvándorlásnak a következménye. Az alábbi táblázat jól tükrözi a lakosságszám csökkenését: Mindezek a demográfiai folyamatok új folyamatokat indukálnak a szociális ellátó rendszeren belül. Lakosságszám alakulása között évszám lakosságszám születésszám halálozás elköltözés beköltözés házasságkötések száma A lakosságszám folyamatosan csökken, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok a település elöregedéséhez vezetnek. Megfigyelhető tendencia, hogy a születések száma jóval kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ugyanez mondható el, hogy az elköltözöttek számáról is. Szinte duplája a beköltözöttek számának. A házasságkötések számánál a 2010-es év kiugróan magas számot mutat az előző évekhez képest. 4

5 Korcsoportonként vizsgálva a 2009 és 2010-es évet megállapítható, hogy magas a 60 év felettiek száma a településen. Az évek folyamán ez a szám folyamatosan emelkedik én 0-3 év év év év év év felett én 0-3 év év év év év év felett Gazdasági körülmények A statisztikai adatokból jól kitűnik, hogy megyénket is kedvezőtlenül érintette a gazdasági recesszió. Mérséklődött az idegenforgalom, munkahelyek szűntek meg, a keresetek reálértéke csökkent. Megfigyelhető a munkanélküliek számának folyamatos emelkedése. A településre is kedvezőtlenül hatnak és érződnek az országos gazdasági folyamatok. Megyei tendencia figyelhető meg a munkanélküliek számának alakulásában. Míg 2005-ben 72 fő volt a nyilvántartott álláskeresők, 2010-ben ez a szám duplájára nőtt i állapot szerint a településen 156 fő a regisztrált munkanélküli. Ettől azonban jóval több munkanélküli van a településen, akik nincsenek regisztrálva a munkaügyi központban. Ezek az emberek alkalmi munkából, és segélyekből élnek. Szintén elmondható, hogy növekszik a pályakezdő és diplomás munkanélküliek száma is, akik semmiféle ellátásra nem jogosultak. Csak az átképzés jelenthet számukra jövedelmi forrást. A Foglalkozatási és Szociális Hivatal regisztere alapján a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az alábbi szerint alakult ben: Jánoshi da Nyilvántar tott össz fő Foly. nyilv. hossz>3 65 nap Járad ék típusú ellátá s Segé ly típus ú ellátá s Rendelkezé sre állási támogatás Munkaké pes korú népesség Relat ív mutat ó X Aránysz ám XX x-relatív mutató:nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában xx-a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 5

6 A településen élők romló szociális körülményei kihatással vannak a szociális ellátórendszerre, mely az ellátások és juttatások igénybevételében tükröződik. 3. A település szociális helyzete Egyértelműen megállapítható, hogy a településen élők szociális helyzete évről évre romlik, melyek a támogatások igénybevételében tükröződik. Támogatások megnevezése Szociális segély - rendelkezésre állási - rendelkezésre állási támogatás:27 támogatás:35 - Rendszeres szociális - rendszeres szociális segély:3 segély:3 Időskorúak járadéka 2 2 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - pénzbeli:62 - természetbeni:80 - pénzbeli:46 - természetbeni:59 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás 6 6 Ápolási díj Átmeneti segély-pénzbeli Átmeneti segélytermészetbeni Temetési segély - - Köztemetés - 3 Egyéb támogatások: Bursa,Arany Közgyógyigazolvány Közlekedési támogatás Lakáscélú támogatás 3 5 Lakásfenntartási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 1 1 6

7 Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadéka annak a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg nyugdíjminimum legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %- át. Az időskorúak járadékának havi összege: a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén a nyugdíjminimum 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a, b) jövedelemmel rendelkező esetén a fenti összegnek, valamint a jogosult esetleges havi jövedelmének a különbözete. A településen 2 idős, egyedülálló részesül időskorúak járadékában. Rendszeres szociális segély 2009 január 1-jétől módosult az aktív személyeket megillető támogatás rendszere. Az átalakítás célja az volt,hogy azok a személyek, akik életkoruk, egészségi állapotuk, és egyéb körülményeik miatt képesek a munkavégzésre, a rendszeres szociális segély helyett, amennyiben lehetőség van, munkát végezzenek, s munkabérben részesüljenek. Ha azonban nekik felróható okból nem tudnak munkát végezni, rendelkezésre állási támogatásra jogosultak. A rendszeres szociális segély olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. Azok a személyek, akiknek a megélhetése más módon nem biztosított, kérhetik az ellátás megállapítását, ezért a kérelem benyújtásakor az igénylő vagyoni és jövedelmi viszonyait kell vizsgálni. Rendszeres szociális segély állapítható meg annak az aktív korú személynek, aki: nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső feltéve, hogy megélhetése nem biztosított más módon, és a nem munkavállaló személy a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként vállalja a beilleszkedését segítő programban való megjelenést. 7

8 A településen mindkét évben 3 fő vette igénybe ezt a támogatási formát. Rendelkezésre állási támogatás Rendelkezésre állási támogatásra az jogosult, aki rendszeres szociális segélyre nem jogosult, arra az időtartamra, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatásra jogosult es évben 27 fő, 2010-ben 35 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban a tlepülésen. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, pénzbeli támogatásnak (július, november hónapban), az ingyenes tankönyvnek és egyéb kedvezmények igénybevételére. A településen az évek folyamán folyamatosan növekszik a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ben 276 gyermek után állapítottak meg ilyen jellegű támogatást, míg 2010-ben 298 fő részére. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a 18 éven aluli gyermeknek, akinek családja időszakos létfenntartási gondokkal küzd, ezáltal megélhetésük veszélybe került, valamint kérheti a támogatást szociális válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermeke megtartása érdekében, a születendő gyermek fogadásához kapcsolódó kiadásokra tekintettel, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, családba visszakerülés elősegítéséhez, hosszantartó betegséghez kapcsolódó költségek enyhítésére, iskoláztatási kiadások mérséklésére. Az önkormányzat igyekszik a támogatást célzottan nyújtani, ennek érdekében a legtöbb esetben természetben adja a juttatást ben 62 esetben kaptak pénzbeli, és 80 esetben természetbeni támogatást a településen ben 46 esetben pénzbeli, és 59-ben természetben lett a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megítélve. 8

9 Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatás 2009.január 1-én került bevezetésre. A támogatás megállapítható annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A évben gyermekenként első alkalommal forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként forint. Folyósítás: 1.pénzben 2.természetben A települési önkormányzat jegyzője az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása. A településen 2009 és 2010-es évben 6-6 család kapott óvodáztatási támogatást, mely a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével lett biztosítva a családok számára természetbeni juttatás formájában. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és ezt a tényt gyámkirendelő határozattal igazolja. A településen 1 gyermek részesült az elmúlt két évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban. Ápolási díj Az ápolási díj olyan szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díjban részesülők száma folyamatosan növekszik, egyre több a gondozást, ápolást igénylő emberek száma a településen. Míg 2006-ban csak 5 fő kapott ápolási díjat, addig 2009-ben 10, 2011-ben pedig 15 fő részesült ápolási díjban. 9

10 Átmeneti segély A Szociális törvény kimondja, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Magas az átmeneti segélyben részesülők száma a településen. Az önkormányzat igyekszik a támogatást célzottan természetben nyújtani ben 83 fő kapott pénzbeli, és 424 fő természetbeni támogatást, 2010-ben 76 fő pénzbeli, 404 fő természetbeni támogatás formájában kapott átmeneti segélyt. Emellett a családsegítő szolgálat és az Idősek Klubjának közreműködésében 2010-es évben két alkalommal kapott 250 család nagyobb mennyiségű tartós élelmiszert az Ökumenikus Segélyszervezet által. Célja volt a szociális hatékonyság növelése, a szegénység enyhítése. Szintén a családok támogatást segítette elő a 2010-ben induló Gyermekszáj Program. Az Amerikai Ház Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága együttműködve a Gyermekszáj Program keretén belül, tejet és kenyeret biztosít hetente két alkalommal, a rászoruló nagycsaládosoknak. A településen folyamatosak a ruha adományok juttatása az arra rászorulóknak a gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat által. Temetési segély A települési önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehet és 2010-es évben az önkormányzat nem nyújtott temetési segélyt. Köztemetés A Szociális törvény szerint a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Köztemetés elrendelése 2009-ben nem volt, viszont a következő évben ez a szám megnőtt 3-ra. 10

11 Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Ennél a támogatási formánál is megállapítható, hogy folyamatosan növekszik az igénybe vevők száma ben 117, 2010-ben 133 fő volt jogosult lakásfenntartási támogatásra. Közgyógyigazolvány A közgyógyellátás egy természetben nyújtott szociális ellátás, a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; a központi szociális segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban; az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Úgynevezett normatív közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (2.850 forint) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. Az előzőeken kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult a köznyelvben méltányos közgyógyellátásnak nevezett ellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. A településen 2009 és 2010-es évben 126 fő kapott közgyógyigazolványt. Közlekedési támogatás Közlekedési támogatás jár a súlyos mozgáskorlátozott személynek közlekedési többletköltségeinek részleges támogatására ben 188 fő, míg 2010-ben 209 fő kapott közlekedési támogatást. 11

12 Lakáscélú támogatás Fiatal házasok első lakáshoz jutási támogatását 2009 évben 3 fiatal, 2010-ben 5 fiatal pár kapott az önkormányzattól. Egyéb támogatás Az önkormányzat 2009 és 2010 évben Bursa Hungarica és Arany János ösztöndíj programon belül 31 és 17 fiatal iskolai előmenetelét támogatta ben nyári gyermekétkeztetésben 87 gyermek részesült július és augusztus hónapban.2010-ben pedig 88 gyermek kapott egyszeri meleg ebédet. 4.A települési önkormányzat feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában A Szociális törvény szerint minden települési önkormányzatnak biztosítani kell a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést, valamint a szociális szolgáltatásokhoz- különös tekintettel a családsegítéshez- való hozzáférést. Azon településen, ahol 3000 főnél több állandó lakos él kötelező biztosítani a nappali ellátást és évben a településen nem történt változás a szociális ellátórendszerben. A települési önkormányzat biztosítja: szociális étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátás (idősek klubja) Jászsági Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn: családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat támogató szolgáltatás közösségi pszichiátriai ellátás. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás (Idősek Klubja) A nappali ellátás hajléktalan személyek, elsősorban a saját otthonukban élő, A 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, vagy autista személyek 12

13 részére biztosit lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az Idősek Klubja 1998-ban alakult 20 férőhellyel. A klub maximálisan kihasznált ben 23, 2010-ben 26 fő vette igénybe, napi átlagforgalom 20 fő volt. Az igénybevevők intézményi térítési díjat nem fizetnek. A gondozottak többsége egyedül élő, magányos idős nő. Növekszik a klubban járók között a pszichés problémákkal küzdők száma: depresszió, időskori demencia, mely komplex gondozást von maga után. A személyes gondoskodás során alapelvünk a mindennapi élet tartalommal való megtöltése az egyén adottságainak figyelembevételével, adott problémáról való figyelem elterelése, felesleges energiák lekötése, figyelem és emlékezet megtartása, testi-lelki állapot karbantartása a társas kapcsolatok fejlesztése. Mindezek érdekében számos szabadidős program lett szervezve a tagok számára. A nappali ellátásban folyó munkát 2 fő látja el, 1 klubvezető és egy szociális gondozónő. A képesítési előírásnak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Az intézmény akadálymentesítése 2006-ban megtörtént. A klubban 3 szoba szolgálja a déli időszakban a pihenést és egy nagy társalgó a biztosítja a helyet a szabadidős programoknak, Az étkezőben tudják a tagok elfogyasztani az ebédet. Biztosított a fürdési és tisztálkodási lehetőség is. Szociális étkeztetés A Szociális törvény szerint: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést elvitellel és lakásra szállítással biztosítja az önkormányzat a rászorulók számára. Az étkeztetésben részesülők többsége idős ember, 70 év feletti. Az évek során egyre többen igénylik a szociális étkeztetést,melyet az alábbi táblázat is alátámaszt. Év Elvitellel Házhoz szállítással

14 Házi segítségnyújtás A Szociális törvény szerint a : Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A legtöbb esetben az ellátottak bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban-felíratásban,postai ügyintézésben, és környezeti higiénia megtartásban kérnek segítséget. A házi segítségnyújtást 2 fő gondozónő látja el ben a megnövekedett igények miatt a működési engedély módosításra került. 12 fő helyett 18 fő házi gondozott ellátását végzi az intézmény. A gondozottak többsége egyedül élő, magányos, idős nők, akik koruk és egészségi állapotuk miatt kérik a gondozást. A házi gondozás igényvétele térítésmentes. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A Szociális törvény 65. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A településen 2006 óta működik a szolgáltatás. 10 jelzőrendszeri készülék van elhelyezve a településen. 9 esetben 70 év feletti idős nőnél, egy esetben van egyedül élő, idős férfinál a készülék. Bővítésre nem volt lehetőség, az igények azonban folyamatosan növekednek. Évente átlagosan jelzés érkezik. Az esetek felében orvosi segítségre van szükségük a készülékkel ellátott embereknek. 14

15 Támogató szolgálat A szolgáltatás célja, hogy elősegítse a fogyatékkal élő emberek saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtását, alapvető szükségleteinek kielégítését, közszolgáltatásokhoz való hozzájutását, speciális szállítását. Az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a támogató szolgálat: személyi segítés speciális szállító szolgálat információnyújtás, tanácsadás 2009-ben 2 fő, míg 2010-ben 4 fő vette igénybe a szolgáltatást. 3 esetben fogyatékos gyermek iskolai bejárását segítette a szolgálat Jászberénybe. Közösségi ellátás Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátáson túl biztosítani kell: a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A településen 2009-ben és 2010-ben alacsony volt az igénylők száma ben 1 fő, 2010-ben 2 fő vette igénybe a szolgáltatást. Mindkét igénylő középkorú nő volt. Gyermekvédelem helyzete a településen A legfrissebb statisztikai adatok szerint, Jánoshidának 2669 lakosa van, melyből 565 gyermek. Gyermekvédelmi kedvezményben átlagosan 293 gyermek részesült. Tehát a Jánoshidán élő gyermekek több mint fele, 51,2%-a részesült gyermekvédelmi kedvezményben, hátrányos élethelyzet miatt. A település gyermekeket ellátó intézményeiben hátrányos helyzetűként, illetve veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma 15

16 A településen biztosított a Gyermekjóléti Szolgáltatás, melyet a Jászsági Többcélú Társulás tart fenn, 2008 január elseje óta. A szolgálat szakmai központja Jászberényben található, telephelye az Idősek Klubjában működik tovább. Jánoshida a III. számú Szakmai Központhoz, Jászladányhoz tartozik helyileg. A szolgálat teendőit 1 fő családgondozó látja el főállásban. A működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgálat a településen folyamatosan elérhető a kliensek számára, és erre nagy szükség is van, melyet az előző év statisztikai adatai alá is támasztanak, ugyanis a forgalmi naplóban 1777 alkalommal került feljegyzésre esetkezelés, mely esetkezelések alkalmával több személy és több problémával is felkereste a szolgálatot. Az ellátásba vettek száma az alábbiak szerint alakult 2009-ben, majd 2010-ben: Védőnői Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Napsugár Óvodai Központ Petőfi Sándor Általános Iskolai Központ Összesen Veszélyeztetett Hátrányos Veszélyez- Hátrányos Veszélyez- Hátrányos Veszélyez- Hátrányos V. H.H. helyzetű tetett helyzetű tetett helyzetű tetett helyzetű Gyermekek neme - kora Fiú *2009* Gondozási tevékenység Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel 0 5 éves éves éves Összesen Lány 0 5 éves éves éves 4-4 Összesen: Összesen (fiú+lány): Családok száma: Összesen 16

17 Gyermekek neme - kora Fiú *2010* Gondozási tevékenység Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel 0 5 éves éves éves Összesen Lány 0 5 éves éves éves Összesen: Összesen (fiú+lány): Családok száma: Összesen A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a szolgálat rendszeresen segítette a családokat dologi javakkal, rendszeresek a ruha és lábbeli, valamint a játék adományok, melyeket egyrészről a Magyar Vöröskereszt, másrészről lakossági felajánlásból tud a szolgálat a rászorulóknak biztosítani nyarán 87 gyermek ebédje volt biztosítva a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében 54 napon keresztül ben nyáron 88 gyermek ebédje volt biztosítva a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében 54 napon keresztül. Az Amerikai Ház Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága együttműködve a Gyermekszáj Program keretén belül, tejet és kenyeret biztosít hetente két alkalommal a rászoruló nagycsaládosoknak. Az adományozás a Jászság 9 településén beleértve Jánoshidát is - történik, az önkormányzatok és a helyi vöröskereszt támogatásával. Az élelmiszerek osztása án kezdődött, melyben először 18 család vehetett részt, majd ez a létszám bővítésre került, óta már 25 család részesülhet az adományban óta működik a településen a Biztos Kezdet klub, melynek célcsoportja a 0-6 éves korú gyermekek. A klub prevenciós szerepet tölt be, felkészíti a gyermekeket az óvodai életre. II. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER JÖVŐKÉPE A TELEPÜLÉSEN 1.Megvalósult feladatok ben a 2009-es koncepcióban kitűzöttek alapján A települési önkormányzat szabályozási hatásköre A település szociális rendeletének felülvizsgálata 2010-ben megtörtént. Emellett felülvizsgálatra kerültek a térítési díjak, melynek következtében térítési díj változás történt ben megtörtént a Szent Norbert Idősek Klubja szakmai programjának és SZMSZ-nek módosítása Igényfelmérés készült 2009-ben, melynek célja volt az alapellátások iránti igény felmérése a 65 év felettiek körében. A felmérés kiterjedt a nappali ellátás, házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés igénybevételére. A 65 év felettiek közel fele lett megkérdezve. Ennek köszönhetően megnövekedett az igény mindhárom területen. 17

18 A települési önkormányzat ellátási kötelezettségének szintje: Az elérhető szolgáltatások fejlesztése területén növekedett az igény a nappali ellátás területén. A házi segítségnyújtásnál a 12 főről 18 főre emelkedett a gondozottak száma, mely maga után vonta a működési engedély módosítását. Folyamatban van a Biztos Kezdet klub átköltözése a IKSZT-be, mely által családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat interjú- és dolgozószobája átkerülne a Biztos kezdet helyére. Így egyedüli használatban lenne az iroda az idősek klubja számára. Intézményi szint: Az elmúlt két év során megerősödött a kapcsolat a helyi nyugdíjas klubbal, asszonykórussal, és számos civil embert sikerült bevonni a programok szervezésébe, lebonyolításába. A dolgozók létszámát sikerült megtartani, bár a házi gondozók magas fluktuációja a házi gondozottak körében a gondozás miatt nem célszerű 2.SWOT- analízis Erősségek: kiépült alapellátás: minden korosztály számára elérhető szolgáltatások fokozott figyelem az idős korosztály felé jó partneri kapcsolat a településen működő intézményekkel, kiépült és jól működő jelzőrendszeri hálózat magas a dolgozók szakképesítési aránya térítésmenetes a házi gondozás és a nappali ellátás maximálisan kihasznált szolgáltatások: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás ellátottak elégedettsége akadálymenetes környezet, biztosított tárgyi feltételek lakosság részéről folyamatosan érkezik adomány(ruha, játék, nem használt, de felhasználható eszközök) a rászorulók számára. Lehetőségek: más, hasonló profilú intézményekkel való kapcsolat felvétel, kialakítás pályázati lehetőségek kihasználása civil szféra bevonása a szociális ellátórendszerbe,civil szerveződések kezdeményezése igény szerint szolgáltatások bővítése helyettes szülői hálózat kiépítése nappali ellátás keretén belül más ellátotti csoport fogadása Gyengeségek: egyre csökkenő normatív és civil támogatások pályázati lehetőségek hiánya település lakosai részéről előítélet a szociális ellátórendszer irányába korlátozott továbbképzési lehetőségek civil szférával való együttműködés hiánya alacsony a pszichiátriai és szenvedélybetegek motiváltsága, nehéz őket bevonni a közösségi gondozásba 18

19 nincs helyettes szülő a településen munkahelyek hiánya Veszélyek: szociális ellátások elpiacosodása dolgozók kiégése,burn out szindróma romló demográfiai folyamatok: település elöregedése, fiatalok elvándorlása,demens betegek számának növekedése csökkenő normatív támogatás, mely maga után vonja a szolgáltatások fenntartásának veszélyét, színvonal romlását, fejlesztések ellehetetlenítését szociális munka alacsony presztízse munkanélküliek számának növekedése, hátrányos helyzetű családok számának emelkedése az önkormányzat nem tudja majd térítésmentesen biztosítani a szolgáltatásokat 3.Szociális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei A szociális szolgáltatás irányvonalait a Szociális törvény jelöli ki. A fejlesztési irányvonalakat meghatározni nehéz, mivel a szociális rendszer teljes átalakítás előtt áll, melyek részletei még nem ismertek. A fejlesztési irányokat az alábbi tényezők határozzák meg: növekszik a településen az egyedül élő, segítségre szoruló idősek és demensek száma növekszik a pszichiátriai betegséggel küzdők száma folyamatosan csökkenő lakosságszám magas a családsegítő- és a gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatások negatív irányban befolyásolják a családok, egyének szociális helyzetét, mentális állapotát A településen biztosítva vannak a törvény által kötelezően előírt szociális szolgáltatások. Az Idősek Klubjának működtetése önként vállalt feladatként látja el az önkormányzat. Kiépültek az alapellátási formák, melyek segítségével a szociálisan rászorultaknak nyújt segítséget abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntartsák, problémáikat megoldják. A folyamatosan változó és kedvezőtlen finanszírozás mellett ismét legfőbb célkitűzés az alapszolgáltatások további fenntartása, a dolgozók létszámának megtartása, és az ellátottak elégedettségének biztosítása. A fejlesztési irány 3 szintjét tűzi ki a koncepció: települési önkormányzat szabályozási hatásköre települési önkormányzat ellátási kötelezettségének szintje intézményi szint Önkormányzat szabályozási hatásköre: helyi szociális rendelet, térítési díjakról szóló rendelet felülvizsgálata szakmai program, SZMSZ felülvizsgálata Idősügyi Stratégia felülvizsgálata 2012-ben Ellátási kötelezettség: közösségi ellátás ismertetése, népszerűsítése a lakosság körében 19

20 helyettes szülői és nevelőszülői hálózat kiépítése nappali ellátás és házi segítségnyújtás bővítése jelzőrendszeri készülékek számának növelése a településen településen működő szociális ellátások minél szélesebb körű ismertetése a lakosság körében Intézményi szint: civil szférával való kapcsolat kiépítése, önkéntes segítők bevonása az idősgondozásba, gyermekvédelmi prevencióba dolgozók létszámának megtartása, továbbképzések biztosítása szociális szféra presztízsének növelése intézmény felújítása (nyílászárók cseréje, festés, állagmegóvás) Idősek Világnapjának megünneplése települési szinten Várható eredmények: Helyi szociális rendszer fenntartható működése Ellátottak számának növekedése Önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása Tudatos és tervezhető szolgáltatás- és minőségfejlesztés 20