Laikus elméletek és a gazdaság

Átírás

1 Laikus elméletek és a gazdaság Király Gábor PhD BGF PSZFK I. ALAPFOGALMAK Mik a laikus elméletek? Mindazok a gondolatok, vélemények és hiedelmek, amelyek segítségével az emberek a (társadalmi/természeti) világ jelenségeit értelmezik előrejelzés/befolyásolás igénye az emberek többsége laikusként vesz részt a társadalmi, gazdasági életben mindannyian laikusok vagyunk az élet számos területén Laikus elméletek eredete Sarbin és munkatársai (1960) 4 fontos forrást említ: indukció és/vagy tapasztalat következtetés a megfigyelésekből analógia autoritás vagy mások gondolatainak elfogadása Társadalmi tapasztalat fontossága megosztott tapasztalatok, élmények Berger: közösen felépített világ

2 Az attribúció (oktulajdonítás) mint az elméletalkotó ösztön működése Heider (1958) Miképpen értelmezik az emberek a megfigyelt eseményeket? Naiv tudósok: ok-okozati összefüggések rendszerének felvázolása, a világ kiszámíthatóbbá tétele külső (környezeti) és belső (szereplők) okok elválasztása Motivációs hatások szerepe: eredmények saját erőfeszítéseknek, míg kudarcok a környezeti tényezőknek tulajdoníthatók világ igazságosságban való hit Tudományos vs. mindennapi tudás Tudományos elmélet 1. Explicit, formális 2. Koherens, konzisztens 3. Cáfolhatósága fontos 4. A mélyben rejlő okokat kutatja 5. A tények szisztematikus gyűjtésére épít 6. Igyekszik kiküszöbölni a személyes elfogultságot Laikus elmélet 1. Implicit, axiómáinak eredete nem tisztázott 2. Ellentmondó elemeket tartalmaz 3. Önigazoló, önerősítő 4. Megelégszik felszínes magyarázatokkal 5. Nem reprezentatív információn alapul 6. Igazolja a meglévő elfogultságokat, normatív elvárásokat A munkanélküliség vélt okai II. TÁRSADALMI JELENSÉGEK LAIKUS MAGYARÁZATAI Saját élmény: munka elvesztésével kapcsolatos gondolkodás lejtője (először külső majd belső okok) Eltérő helyzetben lévők szemléletében erős különbségek munkanélküliek és munkával rendelkezők társadalmi helyzet, pl. magas munkanélküliség is hatással van a magyarázatok eloszlására

3 A szegénység vélt okai Feagin (1975) a szegénység legfőbb okai? individualista, strukturális és fatalista válasz szociodemográfiai ismérvek (kor, társadalmi osztály, vallás, lakóhely) erős magyarázó ereje eltérő válaszok társadalmi, ideológiai szerepe belső okok: status quo fenntartása, külső okok: változások szükségessége Kulturális háttér szerepe brit magán és állami iskolába járó fiatalok közötti különbség A gazdagság vélt okai Younger és munkatársai (1977) ausztrál egyetemisták körében végzett felmérés: 3 kategória: sikeres (gazdag), átlagos, sikertelen (szegény) Sikeres a legkevésbé, a sikertelen a leginkább felelős a helyzetéért énvédelem, pozitív önértékelés megőrzése Lewis (1981), Furnham (1983) politikai preferenciák és magyarázatok összefüggései III. ELMÉLETALKOTÁS LAIKUS ÉS TUDOMÁNYOS MODELLEK Kategorizáció, osztályozás, fogalomalkotás Quine (1969) két kérdése: 1. Milyen a világ, hogy meg tudjuk ismerni? 2. Milyenek vagyunk mi, hogy meg tudjuk ismerni a világot? Emberi megismerés világ típusokra van osztva, és a mi felfogóképességünk érzékeny e kategóriákra emberek természetes hajlama az osztályozás, a hasonlóságok és a különbségek keresése Természetes és tanult kategóriák közötti elmosódó határvonal

4 Szűz Mária képe grillezett sajton USD-ért adták el az Ebay-en 2004-ben 1,7 milliónyian licitáltak rá mielőtt lezárult volna az online aukció. Forrás: The Invisible Gorilla Lovag (Sir Bedevere): - Csendet!... - Aztán tudjátok-e, hogy több módja is van annak, hogy megtudjuk, boszorkány-e? Tömeg: - Több is? Mondd el, halljuk, halljuk! Mondd el nekünk is, mi az? Lovag: - Mondjátok meg: mit csinálnak egy boszorkánnyal? Tömeg: - Elégetik... megégetik! Lovag: - És mi egyebet szoktak még elégetni? Tömeg: - Több boszorkányt! - Fát! Lovag: - Helyes. Miért égnek a boszorkányok? Bőrsapkás a tömegből: - Azért, mert fából vannak! Lovag: - Úgy van! És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e? A kaszás a tömegből: - Ha hidat építünk belőle! Lovag: - Nono fiam, kőből tán nem lehet hidat építeni? Boszorkányper A kaszás a tömegből: - Ööö... de igen...! Lovag: - Elmerül-e a fa a vízben? Tömeg: - Nem, lebeg rajta... - Dobjuk a mocsárba! A mocsárba! Fogjátok meg! Lovag: - Csendet! És mondjátok meg nekem, mi lebeg még a vízen? Tömeg: - A kenyér! -...alma is! - Pici szikla! - Hulla! - Hasas bankó... Lovag: - Na, na nem.. nem.. Tömeg: - Olaj! - A szöcske, a szöcske! Lovag: - Nem, nem, nem! Arthur: - A kacsa! Lovag: - Ööö... ez az! - Vonjuk le a logikus következtetést! No? A kaszás a tömegből: - Ha ő... ugyanannyit nyom, mint egy kacsa... Lovag: - Na?A kaszás a tömegből: -...akkor fából van... Lovag: - Következésképpen? Tömeg: - Boszorkány! Boszorkány! Mérjük meg! Lovag: - A legszebb vasár- és ünnepnapi mérlegemen 4

5 1. változat: Minden ember halandó (univerzális állítás) Róbert Gida ember Róbert Gida halandó (egyedi állítás) 2. változat: Minden ember halandó Micimackó halandó Micimackó ember Dedukció Általánostól a specifikus felé 3. változat: Minden ember halandó Micimackó halandó Minden ember Micimackó 4. változat: Minden ember halandó Micimackó halandó Minden ember Micimackó Indukció, azaz szabályelvonatkoztatás A fogalmakat hasonlóságuk és kapcsolataik alapján rendszerezzük megfigyelt jelenségekből általánosításokat vonunk le (pl. a fa úszik a vízen ld. fenti Gyalog galopp idézet) Indukció: egyes esetek megfigyelése alapján általános szabályokat alkotunk a világra vonatkozóan elméletalkotás általános útja Linda esete (Thaler & Sunstein: Nudge 2011) Linda harmincegy éves, egyedülálló, szókimondó és nagyon okos. Filozófiát hallgatott. Diákként rendkívül foglalkoztatta a diszkrimináció és a társadalmi igazságosság, és antinukleáris tüntetéseken vett részt. Mi a valószínűbb? 1. Linda bankpénztáros lesz 2. Linda feminista bankpénztáros lesz A kulturális és történeti helyzet hatása Fogalomrendszerünket, kategóriáinkat társas környezetünktől is tanuljuk kultúránkként, koronként változhatnak ezek a rendszerek (ld. alább kínai enciklopédia példáját) Köztudat (common sense) világ természetére vonatkozó feltételezések, amelyeket mindenki elfogad egy adott kultúrában önkéntelenül alkalmazott gondolkodásmód Mérő (1989): tudományos észjárások és köznapi gondolkodás kétirányú kapcsolata

6 Foucault: A szavak és a dolgok Borges: kínai enciklopédia állatok osztályozása "a, a Császár birtokát képezők; b, a bebalzsamozottak; c, a megszelídítettek; d, szopós malacok; e, szirének; f, mesebeliek; g, a szabadban futkározó kutyák; h, az ezen osztályozásban foglalt állatok; i, amelyek rohangálnak, mintha csak megvesztek volna; j, a megszámlálhatatlanok; k, amelyeket roppant finom teveszőr ecsettel festettek; l, stb.; m, amelyek az imént törték el a korsót; n, amelyek távolról legyeknek látszanak Ideológia cselekvés és elmélet határán Egy csoport/közösség világszemlélete: a társadalomról, a hatalom elosztásáról és gyakorlásáról alkotott elképzelés útmutatást és igazolást ad cselekvésnek társadalomban több ideológia él együtt állandó vitában ideológiai vita egyben hatalmi harc is a domináns diskurzus meghatározásért társadalmi szintű értelmezési keretet szolgáltatnak a gazdasági folyamatok megértéséhez: pl. antiglobalista, piacbarát, szocialista, iszlamista ideológiák Kognitív modellek a nézetek rendszere és dinamikája Attitűdök egyes dolgokkal kapcsolatos vélemények, érzelmek és cselekvések együttese mérhető mentális beállítódások attitűdrendszerekbe szerveződnek, integrálódnak kognitív modell Williamson & Wearing (1996): laikusok gazdasági tudásának vizsgálata kognitív modellként alapvető tájékozatlanság, elképzelések nem felelnek meg az elemi logikai szabályoknak sem Sztereotípia Sztereotipizálás: az embereket, mindig csoportok tagjainak látjuk minden csoporthoz tulajdonságokat kapcsolunk megszemélyesítés mechanizmusa: adott csoport tipikus tagjáról készítünk mentális vázlatot elsősorban társadalmi eredetű tudás Jost & Banjani (1994) sztereotípiák funkciója a társadalmi rendszer fenntartása is autosztereotípia jelensége: ha a kisebbségi csoport tagjai is elfogadják a róluk alkotott negatív sztereotípiát

7 Összeesküvés elméletek - Lakatos (2004) Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni. Felvilágosodás idején kezdték az eseményeket az emberek tetteivel magyarázni francia forradalom volt az első olyan világtörténelmi esemény, ami mögé valami hátsó tervet képzeltek először a szabadkőművesek kerültek gyanúba, majd a modernitást képviselő zsidók Magyarázó séma: van egy csoport, amely igyekszik a terveit megvalósítani szégyenletesek, ezért titokban kell őket tartani Összeesküvés elméletek - Lakatos (2004) Csak mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni. a World Trade Center elleni 9/11-ei terrortámadás reflektorfénybe állította a témát figyelemre méltó esemény: a világ kezdi "magyarázni Egyéni kontroll hiánya + kiszolgáltatottság érzése áttekinthetetlen, magas komplexitású rendszerek kölcsönhatása: egyén csak elszenvedő azok ott fent megdumálták a dolgot Kettős hatás: butítja az embereket, a társadalmat de felszabadító ereje van: a világ értelmezésének demokratizálódása IV. LAIKUS ELMÉLETEK HATÁSAI KÉT PÉLDA: VALLÁS ÉS KOCKÁZAT Vallás és gazdaság Max Weber (1905): A Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Példa a köztudat és a gazdaság összefüggésére Tétel: kapitalizmus kialakulásában nagy szerepe volt a puritánok eszméinek és életszemléletének megváltási szorongás és a predesztináció új jellemideál kialakulása: fegyelmezettség, rendszeresség, takarékosság új gazdasági rend kialakulásának a feltételeit teremtette meg választó vonzódás a protestáns tanok és a kispolgárság között

8 Konfucianizmus és iszlám Hatás-ellenhatás? Konfucianizmus Jellemzők: engedelmesség, fegyelmezettség, szigorú munkaetika, kollektivizmus, társadalmi bizalom megléte Kis-tigrisek, Kína? Iszlám Jellemzők: fatalizmus, erős társadalmi törésvonalak, társadalmi bizalom hiánya, Közel Kelet, Észak-Afrika A kockázat A jövő bizonytalanságából adódik Kereskedők, tudósok, szerencsejátékosok kezdték el a fogalmat használni bizonytalanságot kiszámíthatóvá, racionálisan kezelhetővé kívánták tenni Kockázatelemzés: kockázatok objektív vizsgálatával foglalkozik Kockázatok szubjektív észlelése: pszichológia (szociológia, kulturális antropológia) területe Rendezze sorba az alábbiakat veszélyességük szerint napozás ételszínezékek használata nukleáris energia utcai rablás otthoni balesetek ózonréteg elvékonyodása vezetés géntechnológia mikrohullámú sütők, AIDS háború terrorizmus alkoholtartalmú italok Kockázatészlelés Pszichometrikus megközelítés Marris & Langford (1996) a kockázatészlelés pszichometrikus vizsgálata Ismerős és saját felelősségre használt veszélyeket (alkohol, mikrohullámú sütő, ételszínezékek) az emberek nem értékelik kockázatosnak Katasztrófákkal kapcsolatos veszélyeket (háború, géntechnológia, ózonréteg elvékonyodása) nagyon kockázatosnak ítélték Racionális, információ-feldolgozó egyénen alapuló megközelítés

9 Iszik vagy vezet? De mi van az ittas gyalogosokkal? Kísérlet A verzió Kahneman & Tversky (1981) Képzelje el, hogy hazánk egy ritka ázsiai járvány kitörésére próbál felkészülni! Ez a betegség várhatóan 600 halálos áldozatot követel. Két lehetséges megoldást dolgoznak ki a betegség leküzdésére. Tegyük fel, hogy sikerült tudományos módszerekkel pontosan megbecsülni az egyes megoldások várható következményeit, amelyek az alábbiak. Ha az A megoldást fogadják el, 200 embert megmentenek. Ha a B megoldást fogadják el, 1/3 a valószínűsége annak, hogy mind a 600 ember megmenekül, és 2/3 a valószínűsége hogy senki nem menekül meg. Melyik megoldást választaná? 34 Kísérlet B verzió Kahneman & Tversky (1981) Képzelje el, hogy hazánk egy ritka ázsiai járvány kitörésére próbál felkészülni! Ez a betegség várhatóan 600 halálos áldozatot követel. Két lehetséges megoldást dolgoznak ki a betegség leküzdésére. Tegyük fel, hogy sikerült tudományos módszerekkel pontosan megbecsülni az egyes megoldások várható következményeit, amelyek az alábbiak. Ha az C megoldást fogadják el, 400 ember fog meghalni. Ha a D megoldást fogadják el, 1/3 a valószínűsége annak, hogy senki nem fog meghalni, és 2/3 a valószínűsége, hogy mind a 600 ember meg fog halni. Melyik megoldást választaná? 35 Kockázatészlelés Pszichometrikus megközelítés Mentális stratégiák, heurisztikák azonosítása laikus nézetekre a kockázatészlelés nagy és állandó torzítása jellemző Szisztematikus torzítások kockázat túlbecslése, ha van vele kapcsolatban hozzáférhető információ ha könnyű elképzelni, hogy megtörténik velünk ha a veszély ritka, de könnyen felidézhető ha nagy médiafigyelem kíséri kockázat alulbecslése ha hosszú időn keresztül fejti ki hatását, nem egyszerre ha ismerős és vállalt kockázatról van szó emberek kockázatkerülők, amikor nyereményekről van szó és kockázatvállalók ha veszteségekről van szó 36 9

10 Kockázat és társadalom konstruktivista megközelítések Ulrich Beck (1998) A kockázattársadalom éppen a veszélyek leküzdésére kialakított technológiák teremtenek újabb veszélyeket kockázatok elsődlegese jellemzőjévé a kalkulálhatatlanság válik szakértői becslésekkel kapcsolatos társadalmi kétkedés, ambivalencia Mary Douglas (1982) A kockázatészlelés kulturális elmélete kockázat észlelése társadalmi szűrőkön keresztül történik, szervesen kapcsolódik a társadalom kultúrájához felelősség meghatározásának mechanizmusai Seattle-i szélvédősérülés rejtély (Thaler& Sunstein: Nudge, 2011) 1954 washingtoni Bellingham néhány ember apró lyukakat fedezett fel autója szélvédőjén rendőrség: vandálok okozták söréttel Két héttel később délebbi városokban is hasonló sérülések 2000 autó érintett Fenyegetés közeledett Seattle-höz újságírók beszámoltak róla több bejelentés a helyi rendőrségen Morális pánik Stanley Cohen (1972) Egy csoport vagy jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul a társadalom tagjaiban Média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása: könnyű azonosíthatóság autoritatív megoldásokat sürgető közhangulat előidézése hatóságok erre az igényre törvényi szigorításokkal válaszolnak A folyamat során alkotott szimbolikus képzetek beépülnek a társadalmi hiedelemrendszerbe Morális pánik Melyek azok az alapvető kritériumok, melyek jelzik számunkra, hogy a társadalmat morális pánik kerítette hatalmába? Goode és Ben-Yehuda (1994) 5 fontos kritérium 1. Érintettség érzésének növekedése 2. Ellenséges hangulat kialakulása 3. Minimális társadalmi konszenzus a veszélyről és természetéről 4. Aránytalanság 5. Változékonyság