Közgyűlési beszámoló december 13. Herceghalom

Átírás

1 Közgyűlési beszámoló december 13. Herceghalom Tisztelt Vendégeink, Tagtársaink, Hölgyeim és Uraim! A Szövetség életében a év fő eseménye a tisztújítás volt. Négyévente megtörténik, hogy a tagság élve jogával a részközgyűléseken, a küldöttközgyűlésen megválasztja küldötteit, és rajtuk keresztül a választott testületeket, az elnökséget, a felügyelőbizottságot, és a Szövetség elnökét. A tavaszi 18 részközgyűlésen lehetősége volt minden tagnak, hogy véleményét kifejtse, és új küldötteket válasszon a közgyűlésbe. A lezajlott üléseken vitákkal és szavazásokkal eldőlt kik lesznek a demokratikus működés letéteményesei. Az eredmény szerint jelentős változás nem történt a küldöttek névsorában. A választás (delegálás) eredményeként 15 új küldöttet köszönthetünk az 58 küldött között. A 19 tagú elnökségbe 5, az öt tagú felügyelő bizottságba 3 új tag került. Ezzel párhuzamosan megújultak a Szövetség fajta- és szakbizottságai, és aktív munkájuknak köszönhetően az év második felére kidolgozták a juh és kecske tenyésztési program szakmailag szükséges módosításait, mely alapján folyik majd a tenyésztési munka az elkövetkezendő időszakban. Az eredmény azt mutatja, hogy kell a megújulás, de alapvető változásra nincs szükség, a tagság elégedett a Szövetség, ezen belül a választott testületek, és az alkalmazottak munkájával. A tisztújító küldöttközgyűlés alkalmával juh bemutató mintatelep címet kapott Földi Gyula mátranováki, Golf-Szelid Bt. (Bévárdi Pál) dunapataji, Gudmon László soltszentimrei törzstenyésztő valamint Biswurm Sándor csebényi és IMÁR Bt. (Csomai Géza) városlődi juhtenyésztő. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek jelenleg 225 rendes tagja és 1910 árutermelő társult 4 pártoló és 4 tiszteletbeli tagja van. A rendes tagok tenyészeteiben 23 juh és 5 kecskefajta törzskönyvezése folyik. Az év folyamán szakmai munkánk zavartalan ellátása és az egyes régiók és területi instruktorok egyenletes leterheltségének biztosítása érdekében átszervezéseket kellett végrehajtanunk. Tudjuk, hogy a változások nem szerencsések a tenyésztők számára sem, de ezek elkerülhetetlenek a hatékony és költségtakarékos működés biztosítása érdekében.

2 Az ágazat évi gazdálkodására rányomta bélyegét az ezévi nagy aszály, melynek következtében a legeltetés és a megfelelő mennyiségű szálastakarmány betakarítása nagy gondot okozott az ország jelentős részén. Szövetségünk az elsők között fordult levélben a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, hogy hozzanak meg minden szakmai intézkedést a kiskérődző ágazatot érintő aszálykár enyhítése érdekében. A gabona és tápárak az egész év folyamán tartósan magasak voltak. A termékek iránti kereslet viszont továbbra is folyamatos volt és a felvásárlási árak is egyenletesen alakultak az év folyamán. Az Európai Unióhoz 2004-ben történt csatlakozásunk óta ez volt az első év, amikor megállt a kiskérődző ágazat létszámcsökkenése. Mind a juh, mind pedig a regisztrált kecskeállomány létszáma valamint a tenyésztők száma is növekedett. A piaci stabilitáson túlmenően ennek oka a minisztérium által meghirdetett kérődző szerkezetátalakítási program és a közötti időszakban várható támogatási lehetőségek reménye. Ebből is látszik, hogy a megfelelő szakma politikai döntésekre és hírekre pozitívan reagálnak a tenyésztők. A Szövetség minden lehetőséget megragad, hogy a lehető legtöbb, friss információt eljuttasson a tagoknak a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával (levél, honlap, gyűlések, instruktorokon keresztül ). Természetesen ez annyit ér, ahányan olvassák a levelet, kinyitják az internetes felületet, illetve részt vesznek a rendezvényeken. Ebben az évben négyszer küldtünk írásos tájékoztatást a tenyésztőknek, 36 részközgyűlést tartottunk a tagoknak, és a honlapra azonnal felkerülnek a legfrissebb információk. A döntéshozókkal, hatóságokkal folyamatos párbeszédet folytatunk. Tolmácsoljuk az igényeket, tájékoztatást adunk az ágazati eseményekről, ahol lehet a közvetlen találkozások érdekében meghívjuk az érintetteket eseményeinkre, így minden bemutató mintatelep címet elismerő tábla átadásának ünnepségén magasrangú állami vezető vett részt. Fórumainkon közvetlenül adtak tájékoztatást a legfrissebb, illetve a tervezett intézkedésekről. A rendelettervezetekkel kapcsolatos véleményünket mindig megküldjük a jogalkotóknak, a megjelent szabályok végrehajtását pedig szakmai munkánkkal, ismereteinkkel segítjük. Tenyésztőszervezeti munkánk az elismert fajták törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati munkáira, ennek eredményeként a tenyésztési dokumentumok kiadására terjed ki. Párosítási tervvel szolgálunk az azt igénylő tenyésztőinknek, annak érdekében, hogy tenyészetében hatékonyan tudja javítani az állománya minőségét a kívánt tulajdonság tekintetében. A Szövetség tenyésztői munkája eredményeként igazolható genetikai előrehaladást értünk el a fenntartott fajtáknál. A származás igazolására alkalmazott genetikai vizsgálatok a tenyésztők precíz munkáját igazolják vissza. Az ENAR feladatok kapcsán végzett munka hozzájárul a juhászatok kötelezettségeinek egyre teljesebb teljesítéséhez. Ezt bizonyítják a támogatáshoz, hatósági munkához kötődő ellenőrzések egyre javuló eredménye. Persze ez mind költséggel jár, melyet a Szövetség takarékos gazdálkodásával a szükséges mértékűre korlátoz. Évente több mint juhászat és 550 kecsketenyészet jelöléssel összefüggő feladatába veszünk részt. Ennek része a minden évben kötelező leltár elvégzése, aminek a zökkenőmentes végrehajtása a tenyésztők és a területi instruktor jó együttműködését bizonyítja. 2

3 A tavasz és a nyár folyamán végrehajtott MVH anyaállat és a kormányhivatali KM ellenőrzések során instruktoraink igyekeztek megfelelő szakmai érdekképviseletet biztosítani a juh- és kecsketenyésztők számára, akik erre igényt tartottak. A juhászat eredményességét a jó fajtaválasztás, a tartási és takarmányozási körülmények optimalizálása, a szaporaság javítása, és a lehető legjobb súlygyarapodás elérése érdekében tett erőfeszítések (állategészségügyi helyzet, takarmány, legelő terület, okszerű legelő gazdálkodás ) biztosítják. A hatékonyságot a technológia korszerűsítésével lehet javítani. A bemutató mintatelep cím adományozásával a Szövetség elnöksége egy hálózatot kíván létrehozni azért, hogy ezeknek a telepeknek a látogatásával a gyakorlatból meríthessenek a jobbításon gondolkodó juhászatok. Ez a jövedelmek növelését, a hatékony gazdálkodást szolgálja. Kapcsolatban vagyunk valamennyi hazai juh- és kecsketartóval, ezáltal lehetőségünk nyílik szaktanácsadásra és a tagtenyészeteinkben előállított nagy genetikai értékű tenyészállatok árutermelésben történő hatékony felhasználásának elősegítésére. Rendes és társult tagjaink tulajdonában van az ország anyajuhállományának 60%-a és a kecskeállomány 30%-a, így a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, mint a juhés kecsketenyésztők és -tartók társadalmi szervezete remélhetőleg hatékony és eredményes érdekképviseletet és érdekérvényesítést tud az elkövetkezendő időszakban megvalósítani. Ez év tavaszán és őszén a társult tagok számára 26, a rendes tagok számára 10 részközgyűlést tartottunk, ahol is igyekeztünk tájékoztatást adni a juh- és kecsketenyésztés aktuális kérdéseiről és a jövő évi kilátásokról. A részközgyűléseken részletesen tájékoztattuk a tagságot a Minisztérium által meghirdetett kérődző szerkezetátalakítási program feltételeiről és igénylésének módjáról. Áttekintettük a valamennyi juh és kecsketartót érintő évi támogatásokat, valamint a (különös tekintettel a kérődző szerkezetátalakítási programra) és időszakra vonatkozó támogatási lehetőségeket, kilátásokat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a gazdálkodás során milyen jogszabályi kötelezettségeket kell betartaniuk. Tájékoztatást adtunk az elektronikus jelölőeszköz támogatás igénybevételének feltételeiről és igényléséről. Áttekintettük az állattartók surlókór betegséggel kapcsolatos tudnivalóit és legfontosabb teendőit. Az őszi részközgyűléseken beszámoltunk a szövetség évi működéséről és gazdálkodásáról, valamint áttekintettük a juh- és kecskeágazat helyzetét, és előkészítettük az év végi küldöttközgyűlést. A törzstenyésztő tagok részközgyűlésein részletesen értékeltük az idei évi tenyésztői munkát, és ismertettük a várható tenyésztési program módosításokat. Ezen túlmenően tagjaink minden országos és helyi eseményről, tenyésztési kérdésről információt kaptak és véleményt nyilvánítottak. 3

4 A magyarországi juhlétszám óta tartó folyamatos csökkenése idén megállt. Az anyajuhlétszám a tavalyi 866 ezerről 893 ezerre növekedett 6598 tenyészetben. A nyilvántartásban szereplő 636 kecsketenyészetben 17 ezret meghaladó anyakecskét tartanak, a nyilvántartott anyakecskék száma az előző évhez képest mintegy kétezres növekedést mutat. Május 18-ig kellett benyújtani a TOP UP támogatás keretében a évi anyajuh támogatási igényeket, melynek összege várhatóan kevesebb lesz, mint az előző évi támogatás, hiszen a földalapú támogatás (SAPS) növekedésével az állatalapú támogatás csökken. A támogatás összegéről pontos információink azért nincs, mert a minisztérium a még nem jelentette meg az erről szóló rendeletét. Idén 5763 juhtartó egyedére adtunk igazolást. Ehhez járul még a de minimis támogatás melynek rendelete várhatóan napokon belül megjelenik keretében meghirdetett plusz anyajuh támogatás, melyet 2500 euró (kb Ft) mértékig vehet igénybe egy gazdálkodó. Az idei év elején január 31-ig kellett beadni a kecske de minimis támogatási kérelmeket, melynek keretében 3000 Ft/anyakecske támogatást igényelhettek a gazdálkodók. 376 tenyésztő anyakecskéjére adtunk ki igazolást. Szintén a napokban várható, hogy a minisztérium meghirdeti az idei anyakecske de minimis támogatást, melynek igénylési módja és támogatási mértéke várhatóan az előző évivel megegyező lesz. A kérődző szerkezetátalakítási program a juhtenyésztők számára az elkövetkezendő években a top up anyajuh támogatás csökkenését majd megszűnését követően lehetőséget biztosít, hogy a juh ágazati támogatás mértéke ne csökkenjen, hanem közel másfél-kétszeresére növekedjen. Információink szerint közel 4500 tenyésztő mintegy 770 ezer anyajuhval jelentkezett be a programba, a kiegészítő támogatásra pedig mintegy 1250 tenyésztő 217 ezer anyajuhra nyújtott be kérelmet. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a Juh Terméktanács mindent megtett annak érdekében, hogy a kérődző szerkezetátalakítási program keretében a juhágazat kedvezőbb helyzetbe kerüljön, és a de minimis támogatások fennmaradjanak. Az elektronikus jelölés többletköltségeinek részbeni támogatásáról szóló VM rendelet alapján a tavaly őszi igénylést követően idén kétszer lehetett támogatási kérelmet benyújtani. A kérelmek alapján ez év folyamán juhtartó részére az MVH háromszori kifizetéssel mintegy 370 millió Ft-ot utalt át. Az igényléshez a szükséges nyomtatványt minden regisztrált juh- és kecsketartó részére Szövetségünk a kérelembenyújtási időszak előtt postai úton eljuttatta elején a német juhtenyésztők országos szövetsége és annak 4 tagja pert kezdeményezett a 21/2004 EK rendeletben meghatározott/előírt bizonyos kötelezettségek eltörlése érdekében. Ehhez a perhez áprilisában csatlakozott a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, vállalva a perköltségek egy részét. Felperesekként azt kifogásoljuk, illetve perindítványukat arra alapozzuk, hogy a 21/2004 EK rendelet juhok és kecskék egyedi elektronikus jelölési kötelezettségét előíró bekezdései az Európai Unió Alapjogi Charta 16. és 21. cikkelyeibe (vállalkozások szabad folytatásának alapelve, hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelve) ütköző jogsértésnek minősülnek. A Luxemburgi Bíróságon folyó per a végéhez közeledik, rövid időn belül várható a Bíróság döntése, mely, reméljük, a tenyésztők számára kedvező lesz. 4

5 Az Európai Unió által biztosított területalapú támogatás (SAPS) mértéke (legfeljebb ,98 Ft/ha) ebben az évben 90%-os szintre emelkedett, ez 2013-ben 100%-ra fog növekedni. Azok az állattartók tudják ezt a támogatást igényelni, akik szántó, gyep- és legelőterületeket használnak. Sajnos azok a gazdálkodók, akik nem rendelkeznek ilyen területekkel, jelentős hátrányba kerülnek. E jogcímen október 16. után 50% előleget fizettek ki azoknak a gazdáknak, akik hibátlan kérelmet nyújtottak be, a fennmaradó 50%-ot várhatóan év végén és a jövő év első hónapjában fogják átutalni a gazdáknak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok gyep és egyéb keretében az idei (harmadik) gazdálkodási évre járó támogatási összegek kifizetését már megkezdte az MVH a szerződéssel rendelkező gazdálkodók számára. Az AKG programokban való részvétel sok kötöttséget jelent (gazdálkodási napló vezetése, talajvizsgálatok, a kaszálás, legeltetés szabályait be kell tartani), viszont kiegészítő jövedelmet biztosít az ebben résztvevő gazdáknak. A 38/2011. (IV.15.) FVM rendelet alapján az EMVA keretében az őshonos juh- és kecskefajták megőrzésére újabb támogatási kérelmeket lehetett április között az MVH-hoz benyújtani. Ennek keretében idén hat tenyésztő csatlakozott a programhoz, akik három őshonos juhfajta fenntartására 232 egyedre adtak be kérelmet. Ez a támogatási forma jelentős többlet adminisztrációs feladatokat jelent a tenyésztők és a szövetség számára, de biztosítékot jelent az őshonos állományok fenntartására és a tenyésztési program végrehajtására. A kifizetési kérelmeket évente február között kell benyújtani az MVH-hoz. A gyakorlati végrehajtás során sok bosszúságot és többletmunkát okozott a fülszám szerinti nyilvántartás és pótlás a támogatásban közreműködő valamennyi résztvevő számára (MVH, MJKSZ, tenyésztő). Az év során többször egyeztettünk a szakhatóságok munkatársaival, és igyekszünk mindent elkövetni, hogy a hátralévő időszakban gördülékenyebben történjen az ügyintézés. Szintén a SAPS támogatással egyidőben nyílt lehetőség a gyepként illetve tömegtakarmány-termő szántóterületként hasznosított kedvezőtlen adottságú területek és a Natura 2000 gyepek kompenzációs támogatásának igénybevételére. A KAT területek blokkazonosítóinak szerepelnie kell a 137/2004. (IX.18.) FVM rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében, és a gazdálkodónak be kell tartania a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait évben a földalapú támogatásokkal egyidőben kellett az igényeket jelezni. Az EMVA keretében az elkövetkezendő időszakban is támogatni fogják a kedvezőtlen adottságú (KAT) és a Natura 2000 területek hasznosítását, és a jövő évben ezzel egyidőben kell majd jelezni azt is, ha a juhtenyésztő igénybe kívánja venni a kérődző szerkezetátalakítási programot 2013-ban. Ezekről a tényekről az év folyamán körlevelekben, ősszel részközgyűléseken tájékoztattuk a hazai juh- és kecsketartókat, és a Magyar Állattenyésztők Lapja hasábjain hónapról-hónapra friss, részletes információkat tettünk közzé az aktuális teendőkről, lehetőségekről. A juhágazat továbbra is szinte kizárólag külföldi piacra termel, mivel a vágójuh-, a gyapjú- és a tejtermékek zöme külföldön értékesül. A hazai belföldi fogyasztás továbbra is nagyon alacsony, mely nem képes hatást gyakorolni a termelésre, és annak esetleges piaci problémáit sem képes kezelni. Európában sem változott jelentősen a 5

6 piaci helyzet, sőt az Európai Unióban is tovább csökken a juhlétszám és a juhhús önellátási szint, miközben a fogyasztás növekszik. A bárányértékesítést az év folyamán a folyamatos kereslet és az egyenletes árak jellemezték, annak ellenére, hogy a török báránykivitel a szarvasmarha export területén kialakult helyzet miatt visszaesett az előző évekhez képest. Napjainkban a szállítások és az árak körül kialakult bizonytalanság jellemzi a piacot. Sajnos ezek a kedvezőtlen és kiszámíthatatlan körülmények nem segítik az ágazat stabilizációját, és nem tapasztalható pozitív változás a kereskedelem területén továbbra sem. A gazdaságos tenyésztés érdekében okszerű fajtahasználattal és egységes technológiával növelni lehetne a hazai állományok termelési mutatóit, mindenekelőtt a szaporasági- és felnevelési eredményeket, és megfelelő fajtájú terminál tenyészkosok használatával minőségi bárány előállításra kell törekedni. Az értékesített bárányok számát a tartási- és takarmányozási színvonal emelésével lehetne elősegíteni, a szakszerű apaállat használat következményeként pedig alacsonyabb takarmány felhasználási mutatók mellett korábban lehetne azokat értékesíteni, továbbá a szakmai alapokon működő termelői értékesítő szervezetek jelenthetnének pozitív változást a termék termeltetés és kereskedelem területén. A gyapjúértékesítés területén idén érezhető változás nem történt, az árak és a kereslet a tavalyi évhez hasonlóan alakult, de a felvásárlásokat követően jelentős készletek maradtak raktáron. Ez kihatással lehet a jövő évi gyapjú keresletre és árakra. Sajnos e termék vonatkozásában immár egy évtizede azt lehet mondani, hogy a felvásárló és a feldolgozó szektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző. A juhtej felvásárlás területén az elmúlt évekhez képest változás nem volt tapasztalható, a felvásárlási árak változatlanok voltak, ennek hatására a juhtej termelés továbbra is csökken. Ez a tendencia jövőre is folytatódni látszik. Nagy tőke- és minőségi munkaerőigénye miatt, csak azok a tenyészetek vállalkoznak fejésre, akiknek lehetőségük van a saját feldolgozásra és késztermék értékesítésre, vagy azok, akik a tejet kis távolságon belül biztonsággal tudják értékesíteni. A kecskeágazat továbbra is szinte csak belföldi piacra és önellátásra termel. A kecske termékek közül a gidák értékesítése a húsvéti-pünkösdi időszakra korlátozódik közepes árszint mellett, a hazai belső fogyasztás pedig nem számottevő. A tejtermelő kecsketartóknál a gida szinte csak melléktermék, a fő bevétel a tejből és tejtermékekből származik. Jellemző az ágazatra, hogy a megtermelt tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a kecsketartó közvetlenül értékesíti. Idén 32 rendes tag lépett be a szövetségbe, viszont 5 törzstenyésztő tagsági viszonya kilépéssel, míg 1 tenyésztő tagsági viszonya kizárással szűnt meg. Jelenleg 225 a rendes tagok száma. Az idei évben 85 társult tag lépett be a szövetségbe, 148 állattartó társult tagsági viszonya szűnt meg (20 kilépett, 81 kizárt, 32 megszűnt, 9 tartóváltás, 6 rendes tag lett). A jelenlegi társult taglétszámunk 1910, a szövetségnek így összesen 2135 tagja van. 6

7 Törzskönyvezett juh és kecske létszámunk kismértékben növekedett. Az év végén a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő nőivarú juh létszám , a tenyésztésbe vont törzskos állomány 865 egyed. A törzskönyvi nyilvántartásban szereplő nőivarú kecske létszám 1154, a tenyésztésbe vont törzsbak állomány 50 egyed. Szövetségünk keretein belül tagjaink tenyészeteiben jelenleg 23 juhfajta és 5 kecskefajta tenyésztése folyik, melyből 11 az államilag elismert juhfajták száma. Ebben az évben 8 hízékonysági, 8 gyapjú és 2 tejtermelési ivadékvizsgálat értékeltünk ki, 911 tenyészkos és tenyészjerke, valamint 44 bak és 206 gödölye teljes körű teljesítményvizsgálatát végeztük, illetve végeztettük el. Az idén értékesített tenyészjuhokra 804 származási igazolást és törzskönyvi kivonatot, kecskékre 36 származási igazolást és 163 törzskönyvi kivonatot állítottunk ki. A tejelő juhállományokból 1072 egyed laktációjának zárása történt meg ez év decemberig, a kecsketenyészetekben még nem zárultak le az idei laktációk. Az üzemi teljesítmény-vizsgálatok számában az előző évhez képest lényeges változás nem történt. A tenyésztésbe vont merinó apaállatok előírások szerinti bundaminősítése idén tovább folytatódott, 14 tenyészkos bundáját küldték be vizsgálatra tenyésztőink. A NÉBIH által az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetnek üzemeltetésre átadott gyapjúlaboratórium nagyon gyorsan és szakszerűn elvégezte a beküldött gyapjúminták vizsgálatát. Az őshonos és veszélyeztetett fajtáink génállományának megőrzése érdekében és a törzstenyészetek törzskos utánpótlásának biztosítására a tavalyi évtől magyar merinó, cigája - tejelő cigája, hortobágyi fehér és fekete racka, gyimesi racka valamint a parlagi kecske kosnevelő telepeket hoztunk létre. Az idei évben a tagtenyészeteinkből a legjobb genetikai háttérrel rendelkező növendékállatok közül 74 magyar merinó, 74 fehér racka, 63 fekete racka, 27 gyimesi racka, 37 cikta, 45 cigája, 20 tejelő cigája növendékkos és 15 parlagi kecske növendékbak került felvásárlásra illetve áll nevelés alatt. Remélhetőleg ezt a szakmai munkánkat az idén megjelent 17/2012. VM rendelet által biztosított támogatások is segíteni fogják. Az ezeken a telepeken felnevelt legkiemelkedőbb apaállatok tagtenyészeteinkbe kerülnek vissza, de árutermelő tenyészetek is vásárolhatnak e telepekről. A tenyésztőkkel közösen tovább folytattuk a törzskosok és a nevelés alatt álló kosok surlókór rezisztencia vizsgálatát, valamint 19 tenyészet surlókór mentesítésében közreműködtünk. Idén sajnálatos módon nagymértékben növekedett azoknak a tenyészeteknek a száma, melyek állományából elhullott, levágott állatok vizsgálata során a hatóságok surlókór pozitivitást állapítottak meg. Az érvényben lévő EU rendeletek és a tenyésztési program előírásai alapján egyed (5.409 törzs mentesítés) vizsgálata történt meg. A mentesítések végrehajtása során igyekeztünk minden szakmai segítséget megadni az érintett tenyésztőknek. Ez a tevékenység jelentős többletmunkát jelent Szövetségünk számára is. Az NÉBIH által megtartott 68 tenyészet felülvizsgálat, és a teljesítményvizsgálati ellenőrzések jegyzőkönyvei és azok összesítője tükrözi annak a munkának az eredményét, melyet tagjainkkal közösen végeztünk. A szemlék alkalmával az előírásoktól eltérő, kirívó szabálytalanságot sehol sem tapasztaltak a bizottságok tagjai. 7

8 A Tenyésztési Hatóság és Szövetségünk szakemberei közösen értékelték a kisebb hiányosságokat is, és igyekeztek a legjobb megoldást megtalálni a hitelesség és a teljesítményvizsgálatok értékelhetősége tekintetében egyaránt. A régióvezető és a területi instruktor valamennyi tagtenyészet éves tenyésztési, törzskönyvezési munkáját értékeli, és a tenyésztővel közösen igyekeznek megoldást találni a tenyésztői munka hatékonyabbá tétele érdekében. Származásellenőrzést 42 juh- és 6 kecsketenyészetben végeztünk a szövetség saját költségvetéséből. Ezek eredményeit a részközgyűléseken részletesen elemeztük, a szükséges intézkedéseket, határozatokat meghoztuk. A származásellenőrzési vizsgálatokat a jövő évben tovább folytatjuk. Törzskosként és törzsbakként csak olyan apaállatot lehet bejelenteni, melynek DNS vizsgálatát elvégeztettük, így utódaik származásellenőrzése bármikor elvégezhető. A szükséges mennyiségi- és minőségi fejlesztések végrehajtásához úgy érezzük, hogy a juh- és kecsketenyésztés területén genetikai alapjaink megfelelőek. A bőséges hazai fajtaválasztékból mindenki megtalálhatja azt az adott fajtát, vagy keresztezési konstrukciót, amellyel eredményes juh- és kecsketermék előállítást tud folytatni, amennyiben tudatos és okszerű apaállat használat valósulna meg. A tenyészkos és -bak kereslet az idei évben kismértékben növekedett. Törzstenyészeteinkből az idén 221 kost és 68 anyajuhot/jerkét exportáltak tenyésztőink exportra hitelesített származási okmányokkal (többségében magyar merinó, német húsmerinó, suffolk, német feketefejű fajtájú egyedeket) elsősorban Romániába, Törökországba és Szlovákiába. Negyedik éve üzemeltetjük és működtetjük a számítógépes juh törzskönyvezési rendszert (JIR-TA: Juh Információs Rendszer Tenyésztési Alrendszer). A korszerű számítástechnikai program és a kifejlesztett alkalmazások lehetővé teszik a gyors és pontos adatfeldolgozást és értékelést. A tavalyi évtől sikerült biztosítani (műszaki feltételek és szoftver) a tenyésztők számára a saját adataikhoz történő on-line hozzáférést, mely lehetőséggel eddig kevés tenyésztő élt, és még kevesebb használ rendszeresen. A működő számítógépes program egyes hátralevő törzskönyvezési programrészeinek fejlesztése év végére befejeződik (ivadékvizsgálat, koskatalógus, zárási adatok, párosítási terv). A kecske törzskönyvezési winkecs programot is sikerült év közben korszerűsíteni (törzskönyvi osztályba sorolás, index számítás, standard laktáció számítás, stb.). Egy új kecske törzskönyvezési és információs rendszer kifejlesztését, programozását a jövő év folyamán szándékozzuk megvalósítani. Az állattenyésztés tenyésztésszervezési támogatási rendelet az idén is biztosította a jogcímenkénti visszaigénylés feltételeit. Az így kapott támogatásokkal csökkenteni tudtuk a tenyésztők törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati, tenyészértékbecslési költségeit. Sajnos továbbra is nagy gond, hogy az EU rendelet értelmében a támogatás kedvezményezettje csak mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) lehet, így tenyésztőink 12-15%-ának teljes egészében magának kell viselnie a tenyésztéssel járó összes többletköltséget. 8

9 A növekvő törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati költségek és az évek óta nem változó tenyésztésszervezési normatív támogatás következtében az EU által 100%-osan engedélyezett törzskönyvezési támogatási szintnek csak 60-65%-ára, míg a teljesítményvizsgálatok esetén az EU által 70%-ban maximált támogatási szintnek csak 35-40%-ára biztosít fedezetet a tenyésztésszervezési támogatás. A Juh-és Kecske ENAR végrehajtása során igénylés alapján bárány- és gidafüljelzőt gyárttattunk le és juttattunk ki a juh- és kecsketartókhoz. A felnőtt állatok jelöléséhez megrendelés alapján füljelzőt, pótláshoz pedig tételben krotáliát rendeltünk meg. A mai napig továbbtartásra meghagyott tenyészállat jelölését végeztük el. A rendelet előírásai alapján az éves állományleltárt az aktív juhtenyészetek 99,4%-ánál és az aktív kecsketenyészetek 96,1%-ánál fejeztük be eddig, és az adatok feldolgozása is megtörtént az NÉBIH központi adatbázisában. Az év folyamán következetes munkával rendeztük a juh és kecske tenyészetek, juh- és kecsketartók, tartási helyek adatait. Ennek eredményeként a TIR rendelet által szabályozott tenyészet regisztráció keretében 939 új juhtenyészetet, 199 új kecsketenyészetet és 177 juh- és kecsketenyészetet regisztráltak a NÉBIH TIRközponti adattárba, illetve 83 juhtartás, 3 kecsketartás és 10 juh-kecsketartás újraindítást jelentettek. Ezzel egyidejűleg 249 juhtenyészet és 39 kecsketenyészet felszámolása történt meg, így összességében a mai napon 7218 (6628 juh, 590 kecske) aktív tenyészetet tartunk nyilván, de ez napról-napra változik, hiszen tenyészetek szűnnek meg illetve újak jelentkeznek be a rendszerbe. Nagyban nehezíti munkánk és feladataink végrehajtását, hogy a TIR rendelet értelmében szakmai kontroll nélkül bárki jelenthet be tenyészetet, melyeket nekünk utólag kell megkeresni, kikutatni jelentős többletmunkával és anyagi ráfordítással. Így a jelenlegi információink szerint mintegy juh- illetve 776 kecsketenyészet van a központi nyilvántartásban, melyekben nem tartanak állatot, illetve melyeknek állattartásáról nincs információnk, tudomásunk. Ebben az évben az előző éveknek megfelelően a három regionális tenyészállat kiállítás és az ahhoz kapcsolódó szakmai rendezvények tették lehetővé a Szövetségnek és tenyésztőinek szakmai munkájuk bemutatását, megjelenítését. Tavasszal került megrendezésre Hódmezővásárhelyen a XIX. Alföldi Állattenyésztési Napok és XXVIII. Szent György napi Juhásztalálkozó. Ennek keretében adtuk át az id. Tóth Imre vándordíjat, amelyet a juh törzskönyvezés területén hosszú időn át nyújtott kiemelkedő tevékenységért ítéli oda a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöksége és dr. Tóth Imre. Ebben az évben a díjat Sebők Mihály törteli tenyésztő kapta. A szakmai rendezvény mindhárom napján tenyészállat, termék-és technológiai bemutatót rendeztünk. A Szent György napi Juhásztalálkozóra a tenyészállat kiállítással egy egységben került sor az Alföldi Állattenyésztési Napok keretében. A kedvezőtlen időjárás ellenére nagyon sok résztvevője volt a rendezvénynek. A látogatók megtekinthették a napi munkához szükséges új technológiákat, eszközöket, mellyel eredményesebb és gazdaságosabb tenyésztői munkát tudnak végezni. A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület pedig a hagyományos juhászati és pásztor használati eszközökből és kellékekből néprajzi 9

10 kiállítást mutatott be. A nyírási bemutatón az idén először három nyírási technikát láthattak az érdeklődők: az asztalon nyírást, a kézi és a gépi nyírást. Hagyományosan megrendezésre került a főzőverseny, melynek keretében ízletes birkapörköltöt készítettek a versenyzők. A programot citeramuzsika, tárogató és énekkari műsor színesítette. Idén újra augusztus 20. körül került megrendezésre Debrecenben a XXI. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást, melynek keretében jó színvonalú juh- és kecsketenyésztési kiállítást rendeztünk. A rendezvény utolsó napján szakember találkozóra került sor, melyre sok tenyésztő látogatott el. A Kaposvári Állattenyésztési Napok szeptemberben végén hatodszor került megrendezésre a juh- és kecske tenyészállat kiállítás, és a rendezvény részeként a XIX. Szent Mihály napi Juhtenyésztési Fórum. E kiállításon kerültek átadásra a szövetség tenyésztési, tenyésztésszervezési díjai. A Schandl József tenyésztési díjat dr. Gergátz Elemér mosonmagyaróvári tenyésztő, a Konkoly-Thege Sándor tenyésztésszervezési díjat Dunka Béla debreceni tenyésztő és az Év Tenyésztője díjat Hulyák István kisgyőri tenyésztőtársunk kapta. A tenyészállat bemutató mellett a Szent Mihály napi rendezvény keretében igen nagy számú érdeklődő részvételével aktív szakmai fórumot tartottunk, melynek fő témája a és a között várható támogatások alakulása volt. A szakmailag színvonalas kiállítások a tenyésztők aktív közreműködése nélkül nem kerülhettek volna megrendezésre. Ez alkalommal is szeretnénk megköszönni valamennyi résztvevőnek és kiállítónak azt a plusz szakmai munkát, mellyel a tenyészállatokat felkészítették a kiállításokra. Ezek a rendezvények kiváló alkalmat biztosítanak a tenyésztők számára eredményeik bemutatására és megismertetésére. A jövő évre meghirdetésre került a 76. OMÉK, melynek a tenyészállat kiállítással kapcsolatos előszervezési munkálatait tagtenyészeteinkkel közösen megkezdtük februárjában szlovák, cseh, román és magyar részvétellel juh-kecske tenyésztőszervezeti találkozót tartottak a szlovákiai Breznóbányán. A tenyésztőszervezetek 4-5 fővel, elnöki, elnökhelyettesi, igazgatói, tenyésztésvezetői szinten képviseltették magukat. A tanácskozás végén a résztvevők megállapodást írtak alá, melyben közösen elutasítják a vágóbárányok elektronikus jelölését, és együttműködnek a tenyésztés összehangolásában, elfogadják egymás törzskönyveit, és folyamatosan tájékoztatják egymást az ágazatok legfontosabb kérdéseiről és együttesen igyekeznek fellépni az EU fórumain. A Magyar Tudományos Akadémia Állatnemesítési-, Tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Bizottsága és a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége október 30-án A juhtenyésztés időszerű kérdései címmel tudományos napot szervezett az Akadémia dísztermében. A közönség soraiban akadémikusokat, juhászokokat, kutatókat, egyetemi hallgatókat, hatósági és tenyésztőszervezeti munkatársakat egyaránt láthattunk, mintegy 250 résztvevője volt a rendezvénynek. Előadások hangzottak el egyes fajták tenyésztésében tapasztalt genetikai előrehaladásról, a genotípus és a tartástechnológia hústermelésre gyakorolt hatásáról. Megismerhettük a juhtenyésztés szolgálatában végzett hazai szaporodásbiológiai kutatások főbb eredményeit és a hazai juh embióátültetési kísérleteket. A legeltetéssel 10

11 kapcsolatos kísérletekről szóló előadások egyrészt kimutatták a szakaszos legeltetés előnyét mind a gyepterületre, mind az állatok kondíciójára, termelésére, másrészt felhívták a figyelmet az extenzív gyepek ingadozó hozamára és a széna-tartalékok képzésére. Végül átfogó értékelést kaptak a résztvevők a magyar juhászatok gazdaságossági kérdéseiről és a marketing fontosságáról. Év végére megjelentettük a juh-és kecske termékeket népszerűsítő és ételrecepteket tartalmazó évi falinaptárunkat, melynek megújult régi-új formája remélhetőleg elnyeri a tenyésztők tetszését. A naptárakat az instruktorok juttatják el a regisztrált tenyésztőkhöz. Elkészült és törzstenyésztő tagjaink napokon belül kézbevehetik a tizenharmadik kosbak katalógust, amely az előző kiadásokhoz hasonlóan sok információt közöl a törzskosokról és törzsbakokról, fajtánkénti rangsorok közreadásával segíti a tenyésztőket a tájékozódásban. A kiadvány tartalmazza a tenyészérték számítás leírását és szakmai értelmezését, magyarázatát. Érdemes tanulmányozni az egyes apaállatok tenyészértékére és az utódok teljesítményére vonatkozó adatait, hiszen ezek nagyon sok segítséget nyújthatnak a tenyésztői munka során. Szerkesztés alatt van szövetségünk 17. időszaki tájékoztatója, amely tartalmazni fogja az elmúlt év tenyésztési eseményeit, a támogatások alakulását. Közöljük a évi tenyésztési és termelési eredményeket fajtánként, a tenyésztői címjegyzékkel kiegészítve, valamint a évi állomány- és egyednyilvántartás alapján készült elemző táblázatokat, grafikonokat az ország juh- és kecskeállományának alakulásáról. Várhatóan januárjában juttatjuk el a kiadványt tagtenyészeteink részére. A havonta megjelenő, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége által kiadott Állattenyésztők Lapja az aktuális kérdésekkel foglalkozik. Ebben az évben is a rendes és társult tagjaink kapták az újságot. Ezúton is igyekeztünk informálni tagjainkat, a hazai juhtartókat minden fontos juh- és kecsketenyésztést érintő témáról, árakról, rendeletről, szabályzókról. Egyben kérünk mindenkit, hogy akinek aktuális szakmai közleménye van vagy hirdetni kíván, azt szövetségünk ügyvezetéséhez juttassa el. Reméljük, hogy szövetségünk honlapján ( mindenki megtalálja itt azokat a hasznos információkat, melyekre szüksége van gazdálkodása során. Továbbra is igyekszünk folyamatosan elhelyezni minden olyan hasznos tudnivalót, melyre partnereinknek szüksége lehet. Innen elérhetők és letölthetők a pályázatokhoz szükséges információk, nyomtatványok is. Napi információk találhatók a kérődző szerkezetátalakítási program aktuális tudnivalóiról. Kérjük jelezzék, hogy még milyen egyéb információkra lenne szükségük napi munkájuk során. Reméljük, hogy ezek az információk, kiadványok, szakmai értékelések megfelelő segítséget nyújtanak tenyésztőink számára tenyésztési döntéseik meghozatalához. 11

12 A társszervezetekkel továbbra is igyekeztünk a jó szakmai kapcsolatokat fenntartani, illetve ha lehet még tovább javítani. A Juh Terméktanáccsal folyamatosan konzultáltunk és egyeztettünk minden fontos kérdésben, és közösen jártunk el nagyon sok kiskérődző ágazatot érintő ügyben (szerkezetátalakítási program, de minimis támogatások, rendeletek véleményezése). Bízunk benne, hogy a megkezdett és jó irányba mutató szakmai együttműködés a jövőben is folytatódni fog, és a kecske- és juhágazat érdekeit szakmai egyeztetéseket követően közösen és egységesen, eredményesen tudjuk képviselni. Köszönettel tartozunk a Juh Terméktanács vezetőinek az egész évi együttműködésért. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék szólni a évi pénzügyi gazdálkodásunkról, melynek részletes, tételes kimutatását mindenkinek meg kellett kapnia a jelenléti ív aláírásakor. Nagyon feszes pénzügyi és gazdálkodási év áll mögöttünk. A terv-tény adatokból látható, hogy a tervezetthez képest ugyan időarányosan több bevétel folyt be, de a kiadásaink is ennek megfelelően alakultak. Örömteli tény, hogy több év után megállt az ágazatban a létszámcsökkenés, és mind a juhállomány, mind pedig a regisztrált kecskeállomány növekedett ez évben. Ez okozta azt, hogy az idei évben a tervhez képest jelentősen több bevételt eredményezett a tenyészállatok és a továbbtartásra meghagyott állatok jelölése, és az ehhez felhasznált jelölőeszközök beszerzése, de ez kiadásaink között is arányosan szerepel. Jelentős többletbevétel származott még a tervhez képest az idei évben sajnálatosan megszaporodott surlókór mentesítési program végrehajtásából, melynek többletköltsége természetesen a kiadási oldalon is megjelent. Kintlévőségeink meghaladják az előző év hasonló időszakát, de a harminc napon túli kintlévőségeink minimálisak. A kintlévőségek döntő része az utóbbi hetekben kiszámlázott, de még ki nem egyenlített szolgáltatási díjakból adódik. Pénzkészleteink lehetővé teszik, hogy az évet eredményesen zárjuk, és a jövő évet pedig egy minimális pénzügyi tartalékkal indítsuk. Kérem Önöket, hogy a évi tenyésztési és gazdasági beszámolómat fogadják el. Amennyiben úgy érzik kiegészítésre szorul, kérem kérdezzenek. Legvégül szeretném mindenkinek megköszönni az év során a juh- és kecsketenyésztésnek ezen belül szervezetünknek nyújtott segítségét, egyben kérném hogy az elkövetkezendő időszakban is hasonlóan, vagy még hatékonyabban támogassák ágazatunkat. A Szövetségi Iroda dolgozói nevében ezúton is köszönjük észrevételeiket, segítségüket, kritikájukat mellyel elősegítették az eredményesebb munka végzését. Kívánok az új esztendőben mindenkinek további sikeres, gazdaságos, eredményes tenyésztői munkát. Hajduk Péter 12