A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) október 21.(*)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) október 21.(*)"

Átírás

1 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) október 21.(*) Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés 2001/220/IB kerethatározat A sértett jogállása a büntetőeljárásban A»sértett«fogalma Jogi személy Közvetítés a büntetőeljárásban A részletes eljárási szabályok A C-205/09. sz. ügyben, az EU 35. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Szombathelyi Városi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz június 8-án érkezett, április 22-i határozatával terjesztett elő az Eredics Emil és Vassné Sápi Mária ellen folytatott büntetőeljárásban, A BÍRÓSÁG (második tanács), tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök (előadó), A. Arabadjiev, A. Rosas, U. Lõhmus és A. Ó Caoimh bírák, főtanácsnok: J. Kokott, hivatalvezető: A. Calot Escobar, tekintettel az írásbeli szakaszra, figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket: a magyar kormány képviseletében Somssich R., Fehér M. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben, a francia kormány képviseletében G. de Bergues és B. Beaupère-Manokha, meghatalmazotti minőségben, az olasz kormány képviseletében I. Bruni, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Arena avvocato dello Stato, az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében Simon B. és R. Troosters, meghatalmazotti minőségben, a főtanácsnok indítványának a július 1-jei tárgyaláson történt meghallgatását követően,

2 meghozta a következő Ítéletet 1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat (HL L 82., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 72. o., a továbbiakban: kerethatározat) 1. cikke a) pontjának és 10. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul. 2 E kérelmet az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértésének bűntette miatt Eredics E. és Sápi M. ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő. Jogi háttér Az uniós szabályozás 3 A kerethatározat 1. cikke előírja: E kerethatározat alkalmazásában: a) a»sértett«természetes személy, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amelynek közvetlen oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg; [ ] c) a»büntetőeljárás«fogalma az alkalmazandó nemzeti jog szerint értendő; [ ] e) a»büntetőügyekben folytatott közvetítés«a büntetőeljárás előtt vagy alatt a tárgyalásos megegyezés keresése a sértett és bűncselekmény elkövetője között egy szakember közvetítésével. 4 A kerethatározat 10. cikke így rendelkezik: (1) Minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja. (2) Minden tagállam biztosítja, hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni. A nemzeti szabályozás 5 A magyar büntetőeljárási törvény (a továbbiakban: Be.) 221/A. -a kimondja: (1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi

3 szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. (2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. (3) Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha a) a Btk a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye; b) a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni; c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel, a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja. [ ] (5) A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni. (6) A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg. (7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja. 6 A magyar Büntető törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) 36. -a szerint: (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

4 (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdésben említett bűncselekmények esetében, ha az elkövető az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. (3) Az (1) (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el. 7 A Btk a értelmében: (1) Aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy a) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, b) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a) az (1) bekezdés a) pontjában írt támogatást, vagy b) az (1) bekezdés b) pontjában írt befizetéssel kapcsolatos kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérően használja fel. 8 A Btk a így rendelkezik: (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. [ ] (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz,

5 [ ] 9 A Btk. 138/A. -a szerint a kár nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 10 Az alapeljárás elsőrendű vádlottja, Eredics E. az Apátistvánfalvi Általános Iskola és Óvoda (a továbbiakban: iskola) igazgatója. Az alapeljárás másodrendű vádlottja, Sápi M. az Apátistvánfalvi Hotel Apát Kereskedelmi és Szolgáltatási Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Hotel Apát Kft.) ügyvezetője és a Hotel Apát Kft. által üzemeltetett Apát Hotel igazgatója. 11 Az iskola és a Magyarország PHARE CBC Program Kisprojekt Alap 2001 között június 30-án megkötött keretszerződésben a Kisprojekt Alap támogatást nyújtott az iskolának az Eredics E. projektmenedzser által vezetett erdei tanösvény projekt megvalósításához szükséges összeg 80,15%-ának biztosítására. 12 A támogatást február 4-én folyósították. A projekt megvalósítását a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kiemelten Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI Kht.) felügyelte, és felelősséggel tartozott a támogatás elszámolása esetére. 13 Az Eredics E. és a pályázati eljárásban kiválasztott Sápi M. között létrejött szerződés értelmében Sápi M forint (hozzávetőleg 4270 euró) ellenében alapfokú gombaszakértői vizsgára felkészítő oktatás szervezésére, előkészítésére és helyszín biztosítására, valamint tanulmányutak és találkozók szervezésére vállalt kötelezettséget. 14 E szerződés teljesítésének igazolásaként Sápi M. a Hotel Apát Kft. nevében kiállította és Eredics E. rendelkezésére bocsátotta a teljesítési jelentést, aki a végleges számlát az iskola folyószámlájáról egyenlítette ki. 15 Mivel az említett szerződés keretében vállalt alapfokú gombaismereti tanfolyamot ténylegesen nem bonyolították le, a szerződés teljesítésének igazolása érdekében kiállított számla és napló valótlan tartalmúnak bizonyult. Eredics E. a valótlan tartalmú dokumentumokat, valamint egy ténylegesen le nem bonyolított tanulmányútról kiállított jegyzőkönyvet és értékelő jelentést amelyen a csoportvezető nevét ismeretlen személy aláhamisította lefűzte a projekt iratanyagába. Ezen iratanyagot a fent hivatkozott szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének igazolásaként megküldte a VÁTI Kht.-nak június 20-án egy magánszemély mintegy forint indokolatlan kifizetése miatt feljelentést tett Eredics E. és Sápi M. ellen. 17 Az ügyben nyomozást rendeltek el, melynek során Eredics E. gyanúsítottként többször megjelent a hatóság előtt, a terhére rótt bűncselekmény tekintetében viszont nem tett beismerő vallomást.

6 18 Az ügyész szeptember 2-án az Eredics E. és Sápi M. ellen benyújtott vádiratban vádat emelt a Szombathelyi Városi Bíróság előtt, Eredics E. cselekményét tettesként elkövetett egy rendbeli, a Btk a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző, az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértésének bűntetteként minősítve. 19 Eredics E november 24-én a kérdéseket előterjesztő bíróság felhívására beismerte a terhére rótt bűncselekményt, és közvetítői eljárás lefolytatására tett indítványt annak érdekében, hogy a Be. 221/A. -a alapján a büntetőeljárást meg lehessen szüntetni vagy a büntetést korlátlanul enyhíteni lehessen. 20 A kérdéseket előterjesztő bíróság a április 9-i tárgyaláson megállapította, hogy az Eredics E. terhére rótt bűncselekmény csalás bűntetteként is minősülhet. Eredics E. fenntartotta a közvetítői eljárás lefolytatása iránti indítványát, valamint az erre vonatkozó, korábban tett beismerő nyilatkozatát is. 21 A április 22-i tárgyaláson a VÁTI Kht. sértettként hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához. Ezért a kérdéseket előterjesztő bíróság a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében október 22-ig felfüggesztette. 22 E határozat ellen az ügyész fellebbezéssel élt. Az ügyész szerint a vádirati tényállás adott minősítése mellett a cselekmény nem minősül olyan bűncselekménynek, amelynek esetében a magyar jogszabályok alapján lehetőség lenne közvetítői eljárásra. A közvetítői eljárást továbbá az is kizárja, hogy Eredics E. a nyomozás során nem tett beismerő vallomást, mint azt pedig a Be. fent hivatkozott 221/A. -a előírja. Ezenkívül a VÁTI Kht. sértettként hiába hajlandó részt venni a közvetítői eljárásban. A mögöttes sértett az Európai Közösség, vagyis a közvetítői eljárás nem indokolt. 23 E körülmények között a Szombathelyi Városi Bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: 1) Az [eljáró bíróság] az előtte folyamatba tett büntető ügyben arra vár választ, hogy a [ ] kerethatározat l. cikkének a) pontjában írt sértett fogalmába a kerethatározat 10. cikkéhez kapcsolódó büntetőügyekben, a sértett és az elkövető közötti közvetítés elősegítésének biztosítására tekintettel, egyben pontosítva és kiegészítve [a Bíróság C-467/05. sz. Dell Orto-ügyben június 28-án hozott ítéletét (EBHT 2007., I o.)] a»nem természetes személy«beleértendő-e. 2) Az [eljáró bíróság] a [ ] kerethatározat 10. cikkével összefüggésben arra vár választ, hogy vajon az (1) bekezdésben írt»minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja«kitétel kapcsán»az olyan bűncselekmény«fogalmát lehet-e úgy értelmezni, hogy az valamennyi olyan bűncselekményre vonatkozik, amely az illető bűncselekmény törvényi tényállása lényeges tartalmával megegyezik. 3) A [ ] kerethatározat 10. cikkének (1) bekezdésében írtakat:»minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse [ ]«kitételt lehet-e úgy értelmezni, hogy a közvetítés elkövető és sértett oldalán előírt feltételeinek megteremtése legalább az első fokú ítélethozatalig lehetséges, azaz a nyomozás befejezése után, a bírósági eljárásban tett elkövetői beismerő

7 nyilatkozat egyéb feltételek együttes fennállása esetén megfelelő feltétele a közvetítés elősegítése biztosításának[?] 4) Az [eljáró bíróság] a [ ] kerethatározat 10. cikk[ének] (1) bekezdése tekintetében [arra vár választ], [hogy] a»minden tagállam gondoskodik róla, hogy a büntetőügyekben való közvetítést elősegítse olyan bűncselekmények esetében, amelyeknél ezt megfelelőnek tartja«követelmény magában foglalja-e azt, hogy a közvetítés lehetősége biztosításának a büntetőügyekben a törvényben írt, mérlegelést nem tűrő előfeltételek alapján általánosan hozzáférhetőnek kell lennie. Azaz, ha a kérdés igenlően válaszolandó meg, olyan feltétel felállítása, mint»a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel, a [bírósági] eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny[ ] megbánást a büntet[és] kiszabása során értékelni fogja«kitétel, összeegyeztethető-e a 10. cikk rendelkezéseivel (követelményeivel)? Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről Az első kérdésről 24 A kérdéseket előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a kerethatározat 1. cikkének a) pontját és 10. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy a büntetőügyekben lefolytatott közvetítésnek az említett 10. cikk (1) bekezdése szerinti elősegítése szempontjából a sértett fogalmába beletartoznak-e a jogi személyek is. 25 Mint azt a magyar, a francia és az olasz kormány, valamint a Bizottság helyesen megjegyezte, a Bíróság már megállapította, hogy tekintettel a kerethatározat szövegére és általános rendszerére, a sértettnek a kerethatározat alkalmazásában irányadó, a kerethatározat 1. cikkében meghatározott fogalma csak a természetes személyekre vonatkozik (lásd ebben az értelemben többek között a fent hivatkozott Dell Orto-ügyben hozott ítélet pontját). 26 Így a Bíróság a fent hivatkozott Dell Orto-ügyben hozott ítélet 53. pontjában megállapította, hogy a kerethatározat 1. cikke a) pontjának amely úgy határozza meg a kerethatározat alkalmazásában a sértett fogalmát, mint természetes személy, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amelynek közvetlen oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg már a megfogalmazásából kitűnik, hogy a kerethatározat e rendelkezése csak azokra a természetes személyekre vonatkozik, akiket ilyen kár ért. 27 Ugyanezen ítélet 55. és 56. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a kerethatározat egyetlen más rendelkezése sem utal arra, hogy az uniós jogalkotó e kerethatározat alkalmazásában ki kívánta volna terjeszteni a sértett fogalmát a jogi személyekre; éppen ellenkezőleg, a kerethatározat számos rendelkezése megerősíti, hogy a jogalkotó célja az volt, hogy a kerethatározat a bűncselekmény által okozott kárt elszenvedő személyek közül kizárólag a természetes személyekre vonatkozzon. Ezzel összefüggésben a kerethatározat 1. cikkének a) pontján kívül, amely mint elszenvedett kárt említi a testi vagy szellemi épség sérelmét, valamint az érzelmi szenvedést, a Bíróság megemlítette a kerethatározat 2. cikkének (1) bekezdését, amely szerint a

8 tagállamok kötelesek minden erejükkel arra törekedni, hogy az eljárások során biztosítsák a sértettek egyéni méltóságának kellő tiszteletben tartását; ugyanezen cikk (2) bekezdését, amely a legmegfelelőbb bánásmódot említi, amelyben a különösen veszélyeztetett sértetteknek részesülnie kell; továbbá a kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdését, amely kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő mértékű védelmet a sértettek családtagjai vagy a hasonló helyzetben lévő személyek részére. 28 Az a körülmény, hogy egyes tagállamok arra az esetre is biztosítják a büntetőügyekben történő közvetítés lefolytatását, ha a sértett jogi személy, nem vonja kétségbe azt a következtetést, amelyre a Bíróság a fent hivatkozott Dell Orto-ügyben hozott ítéletben jutott. 29 Mivel ugyanis a kerethatározat nem törekszik a szóban forgó terület teljes körű harmonizációjára, nem kötelezi a tagállamokat arra, de nem is akadályozza meg őket abban, hogy e kerethatározat rendelkezéseit akkor is alkalmazzák, ha a sértett jogi személy. 30 A kerethatározat akként értelmezése, hogy az csak a természetes személyekre vonatkozik, a jogi személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést sem jelent. Az uniós jogalkotó ugyanis megalapozottan alakíthatott ki olyan jogvédelmi rendszert, amely csak a természetes személyekre vonatkozik, mivel ez utóbbiak a jogi személyekhez képest objektíve eltérő helyzetben vannak, mégpedig nagyobb fokú kiszolgáltatottságuk, valamint azon érdekek jellege miatt, amelyeket csak a természetes személyek elleni bűncselekmények sérthetnek, így például a sértett élete vagy testi épsége. 31 Az eddigi megfontolásokra tekintettel a kerethatározat 1. cikkének a) pontját és 10. cikkét akként kell értelmezni, hogy a büntetőügyekben lefolytatott közvetítésnek az említett 10. cikk (1) bekezdése szerinti elősegítése szempontjából a sértett fogalmába nem tartoznak bele a jogi személyek. A második kérdésről A Bíróság hatásköréről 32 A magyar kormány megjegyzi, hogy a Be. abban az esetben is biztosítja a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét, ha a sértett nem természetes személy. Mindazonáltal, mivel a kerethatározat hatálya csak a természetes személy sértettekre terjed ki, a magyar kormány szerint e kerethatározat az alapügy tekintetében nem releváns. 33 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik a kérdések megválaszolására, ha az alapeljárás tényállása kívül esik az uniós jog alkalmazási körén, amennyiben a nemzeti szabályozás az uniós jog által nem érintett valamely helyzet rendezése érdekében az uniós jogban alkalmazottnak megfelelő megoldást választ. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis nyilvánvaló uniós jogi érdek fűződik ahhoz, hogy a jövőbeli értelmezési eltérések elkerülése érdekében az uniós jog minden rendelkezését egységesen értelmezzék, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák azokat (lásd ebben az értelemben a C-130/95. sz. Giloy-ügyben július 17-én hozott ítélet [EBHT 1997., I o.] pontját;

9 a C-267/99. sz. Adam-ügyben október 11-én hozott ítélet [EBHT 2001., I o.] pontját; a C-43/00. sz. Andersen og Jensen ügyben január 15-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-379. o.] pontját, valamint a C-3/04. sz. Poseidon Chartering ügyben március 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I o.] pontját). 34 Márpedig, amint azt a magyar kormány elismeri, a Be. 221/A. -a január 1-jei hatállyal olyan közvetítői eljárást iktatott e törvénybe, amely az ott felsorolt bűncselekmények vonatkozásában nem tesz semmilyen különbséget aszerint, hogy a sértett természetes személy vagy jogi személy. 35 Ezért nem eredményezi a Bíróság második kérdés megválaszolására vonatkozó hatáskörének hiányát önmagában az a körülmény, hogy a kerethatározat csak a természetes személy sértettekre vonatkozik. Az ügy érdeméről 36 A kérdéseket előterjesztő bíróság e kérdéssel lényegében arra vár választ, hogy a kerethatározat 10. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy az minden olyan bűncselekmény vonatkozásában megköveteli a tagállamoktól a közvetítői eljárás lehetőségének biztosítását, amelyeknek a nemzeti szabályozás által meghatározott törvényi tényállása lényegében megfelel azon bűncselekmények törvényi tényállásának, amelyek vonatkozásában e szabályozás kifejezetten rendelkezik a közvetítői eljárásról. 37 Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy azon kívül, hogy az EU 34. cikk a nemzeti hatóságoknak biztosítja a kerethatározatokban előírt eredmények eléréséhez szükséges formával és eszközökkel kapcsolatos hatáskört, a kerethatározat 10. cikke arra szorítkozik, hogy azon bűncselekmények vonatkozásában követelje meg a tagállamoktól a közvetítés elősegítését, amelyeknél ezt megfelelőnek tartj[ák], vagyis a tagállamok mérlegelésétől függ azon bűncselekmények megválasztása, amelyek esetében közvetítői eljárásra van mód. 38 A 10. cikknek már a megfogalmazásából, valamint a kerethatározat által a célkitűzései megvalósításának konkrét módszereit illetően a nemzeti hatóságoknak biztosított széles mérlegelési jogkörből (lásd a C-404/07. sz. Katz-ügyben október 9-én hozott ítélet [EBHT 2008., I o.] 46. pontját) kitűnik, hogy a magyar jogalkotó nem lépte túl az őt megillető mérlegelési jogkör kereteit, amikor úgy döntött, hogy a közvetítői eljárás alkalmazását csak a személy elleni, a közlekedési, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmények esetében teszi lehetővé, amely döntés alapvetően jogpolitikai indokokhoz kapcsolódik. 39 Jóllehet a tagállamok mérlegelési jogköre kétségkívül korlátozható annyiban, hogy a szóban forgó bűncselekmények meghatározása során kötelesek objektív szempontokat alkalmazni, semmi nem utal arra, hogy a jelen esetben nem így történt volna. 40 Az eddigi megfontolásokra tekintettel a kerethatározat 10. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem követeli meg a tagállamoktól, hogy a közvetítői eljárás lehetőségét minden olyan bűncselekmény vonatkozásában biztosítsák, amelyeknek a nemzeti szabályozás által meghatározott törvényi tényállása lényegében megfelel azon

10 bűncselekmények törvényi tényállásának, amelyek vonatkozásában e szabályozás kifejezetten rendelkezik a közvetítői eljárásról. A harmadik és a negyedik kérdésről A Bíróság hatásköréről 41 Nem vitatott, hogy a magyar jogszabályok az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény esetében nem biztosítják a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül a második kérdésre adott válaszból kiderül: a kerethatározatból nem vezethető le, hogy e kerethatározat arra kötelezné a tagállamokat, hogy amennyiben a sértett természetes személy, azon bűncselekmények esetében is biztosítsák a közvetítői eljárás lehetőségét, amelyek esetében a nemzeti szabályozás ilyen lehetőségről nem rendelkezik, még ha e bűncselekmények törvényi tényállása meg is egyezik azon bűncselekmények törvényi tényállásával, amelyek esetében van lehetőség közvetítői eljárásra. 42 Mivel a közvetítői eljárás alkalmazása az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló helyzetben nyilvánvalóan nem lehetséges, a harmadik és a negyedik kérdést nem kell megválaszolni. A költségekről 43 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott: 1) A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének a) pontját és 10. cikkét akként kell értelmezni, hogy a büntetőügyekben lefolytatott közvetítésnek az említett 10. cikk (1) bekezdése szerinti elősegítése szempontjából a sértett fogalmába nem tartoznak bele a jogi személyek. 2) A 2001/220 kerethatározat 10. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem követeli meg a tagállamoktól, hogy a közvetítői eljárás lehetőségét minden olyan bűncselekmény vonatkozásában biztosítsák, amelyeknek a nemzeti szabályozás által meghatározott törvényi tényállása lényegében megfelel azon bűncselekmények törvényi tényállásának, amelyek vonatkozásában e szabályozás kifejezetten rendelkezik a közvetítői eljárásról. Aláírások

11

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége,

Részletesebben

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) HU A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2013. 10. 17-I ÍTÉLET C-519/12. SZ. ÜGY 2013. október 17. * Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben 44/2001/EK

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Mediáció a bíróság előtti eljárásokban Szerző: dr. Tóth Ágoston

Mediáció a bíróság előtti eljárásokban Szerző: dr. Tóth Ágoston Mediáció a bíróság előtti eljárásokban Szerző: dr. Tóth Ágoston 2016. november 2. A mediáció szó jelentése magyarul közvetítést jelent, azonban ennek a szónak tágabb értelmezése van. Maga a mediáció az

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

A 85. -hoz. A 101. -hoz

A 85. -hoz. A 101. -hoz A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok) A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) október 10. *

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) október 10. * A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (kilencedik tanács) 2013. október 10. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem EUMSZ 45. cikk Munkavállalók szabad mozgása Olyan nemzeti szabályozás, amely a külföldi rendszámú gépjármű

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. (*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. (*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2006. január 10. (*) EK 234. cikk 93/13/EGK irányelv Fogyasztók Tisztességtelen szerződési feltételek Olyan nemzeti jogszabály, amelyet harmadik állam és az Európai Közösségek

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) január 10. * 2006. 01. 10-I ÍTÉLET - c-302/04. SZ. ÜGY A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2006. január 10. * A C-302/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet

Részletesebben

tagjai: A. Arabadjiev, a hatodik tanács elnöke, a hetedik tanács elnökeként eljárva, C. Lycourgos (előadó) és J.-C.

tagjai: A. Arabadjiev, a hatodik tanács elnöke, a hetedik tanács elnökeként eljárva, C. Lycourgos (előadó) és J.-C. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2015. október 29.(*) Előzetes döntéshozatal iránti kérelem A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve EUMSZ 18. cikk Uniós polgárság EUMSZ 20. cikk Személyek szabad

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (tizedik tanács) 2013. május 16.(*)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (tizedik tanács) 2013. május 16.(*) A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (tizedik tanács) 2013. május 16.(*) Adózás Héa 2006/112/EK irányelv Az adósemlegesség elve Levonási jog Megtagadás Gyanús ügyletek Korábban elkövetett csalások Bizonyítási teher A C-444/12.

Részletesebben

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az ügyészi

Részletesebben

1. A közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenyt korlátozó megállapodások büntetőjogi szankcionálása

1. A közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenyt korlátozó megállapodások büntetőjogi szankcionálása Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásáról a GVH elnöke és a GVH Versenytanácsának elnöke által kiadott 3/2003. számú közleményhez kapcsolódó egyes kérdésekről 1.

Részletesebben

Page 1 of 5 FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács) 2009. június 11.(*)

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

Pártfogó felügyelet végrehajtása Közérdekű munka büntetés Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Utógondozás...

Pártfogó felügyelet végrehajtása Közérdekű munka büntetés Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Utógondozás... Pártfogó felügyelet végrehajtása... 1 Közérdekű munka büntetés... 4 Környezettanulmány... 6 Pártfogó felügyelői vélemény... 8 Utógondozás... 10 Büntetőügyekben alkalmazott közvetítői tevékenység... 12

Részletesebben

Sikerre hangoltuk 1 TITINA Kft.

Sikerre hangoltuk 1 TITINA Kft. ikerre Hangoló Williamson & Klark Corporate Finance Kft. hírlevele 3. Évfolyam 10.szám 2010.május 25. Tartalom Sikerre hangoltuk Sikerre hangoltuk 1 TITINA Kft. vállalkozások SA részére 2 Titina Kft-t

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

32004F0757. Official Journal L 335, 11/11/2004 P

32004F0757. Official Journal L 335, 11/11/2004 P 32004F0757 A Tanács 2004/757/IB kerethatározata (2004. október 25.) a tiltott kábítószerkereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. február 5. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. február 5. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. február 5. * Előzetes döntéshozatal iránti kérelem Közvetlen adók Letelepedés szabadsága A bolti kiskereskedelem árbevételére különadót kivető nemzeti adószabályozás

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

TARTALOM TANULMÁNYOK. DR. LAJTÁR ISTVÁN 5 Mediáció a büntetõeljárásban

TARTALOM TANULMÁNYOK. DR. LAJTÁR ISTVÁN 5 Mediáció a büntetõeljárásban TARTALOM TANULMÁNYOK DR. LAJTÁR ISTVÁN 5 Mediáció a büntetõeljárásban DR. BARABÁS A. TÜNDE 17 A mediáció jövõje Magyarországon (Az alapok megteremtése) DR. ELEK BALÁZS 25 A pszichológus szakértõ egyes

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

Adókamara Adószakértői Tagozat. A bűn határán. Budapest, 2011. június 1.

Adókamara Adószakértői Tagozat. A bűn határán. Budapest, 2011. június 1. Adókamara Adószakértői Tagozat A bűn határán. Budapest, 2011. június 1. Előadók: Vadász Iván alelnök Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Dr. Fülöp Péter, ügyvéd adótanácsadó Bűntetőjogi alapok

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április A sértett és elkövető megegyezése büntető ügyekben MEDIÁCIÓ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze. Büntetőjogi Szemle 2012/2. szám. Bevezető gondolatok

Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze. Büntetőjogi Szemle 2012/2. szám. Bevezető gondolatok Dr. Pá lv ö l g y i Ák o s * A megelőző pártfogás, mint a bűnmegelőzés egyik lehetséges eszköze Bevezető gondolatok Ki kell dolgozni a megelőző pártfogás rendszerét, és be kell illeszteni a fiatalkorúak

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) szeptember 30.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) szeptember 30.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2010. szeptember 30.(*) Mezőgazdaság Közös agrárpolitika Támogatási rendszerek 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikk Elkülönített cukortámogatás Nyújtás Az új tagállamok

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Page 1 of 7 FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2005. december

Részletesebben

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei dr. Bugyi Emőke, jogi szakreferens BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2012. január 23. Jogi háttér Az egyes alapokat létrehozó közösségi

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. szeptember 30.(*) Hatodik HÉA-irányelv 2006/112/EK irányelv Az előzetesen megfizetett adó levonásának joga Új tagállami szabályozás A számla tartalmára vonatkozó

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK. Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK

A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK. Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens, PTE ÁJK A számvitel rendjének megsértése 403. (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) február 21.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) február 21.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. február 21.(*) 93/13/EGK irányelv A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács) 2013. március 7.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács) 2013. március 7.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács) 2013. március 7.(*) Közösségi Vámkódex 137. cikk A Vámkódex végrehajtási rendelete 561. cikk, (2) bekezdés A behozatali vámok alóli teljes mentesség feltételei Olyan

Részletesebben

ESPD és a nyilatkozati elv, öntisztázás. Soós Gábor LL.M. Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

ESPD és a nyilatkozati elv, öntisztázás. Soós Gábor LL.M. Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ESPD és a nyilatkozati elv, öntisztázás Soós Gábor LL.M. Magyar Fejlesztési Bank Zrt. I. Egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) [nyilatkozati elv az uniós eljárásrendben] II. Öntisztázás (self-cleaning)

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. július 11.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. július 11.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. július 11.(*) Gépjárműforgalom Felelősségbiztosítás 72/166/EGK irányelv A 3. cikk (1) bekezdése 84/5/EGK irányelv Az 1. cikk (4) bekezdésének első francia bekezdése

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) június 9.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) június 9.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2011. június 9.(*) Közös agrárpolitika 1782/2003/EK rendelet Nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás A támogatás nyújtásának feltételei A C-115/10. sz. ügyben, az EUMSZ 267.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*) URIA - Documents / 8 2015.12.16. 15:25 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács) 2015. szeptember 3.(*) Előzetes döntéshozatalra utalás Védjegyek A korábbi közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló nemzeti

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) május 30.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) május 30.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2013. május 30.(*) 93/13/EGK irányelv A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) április 26.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) április 26.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2012. április 26.(*) 93/13/EGK irányelv A 3. cikk (1) és (3) bekezdése 6. és 7. cikk Fogyasztókkal kötött szerződések Tisztességtelen feltételek A szerződés eladó vagy szolgáltató

Részletesebben

Szabálytalansági eljárás. dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5.

Szabálytalansági eljárás. dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5. Szabálytalansági eljárás dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5. Jogi háttér Az egyes alapokat létrehozó közösségi határozatok és azok

Részletesebben

http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/gettext.pl?where=&lang=hu&num=79948972c1...

http://curia.europa.eu/jurisp/cgi-bin/gettext.pl?where=&lang=hu&num=79948972c1... Page 1 of 8 FONTOS JOGI KÖZLEMÉNY: Ezen honlapon található információk szerzői jogvédelem alatt állnak és azok alapján minden jogi felelősség kizárt. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) 2005. október 27.(*)

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. július 15.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. július 15.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2010. július 15.(*) Hatodik HÉA-irányelv 2006/112/EK irányelv Az előzetesen felszámított adó levonásának joga A számlán szereplő téves adatot a levonási jog elvesztésével

Részletesebben

A közvetítői eljárás gyakorlati problémái

A közvetítői eljárás gyakorlati problémái A közvetítői eljárás gyakorlati problémái Szerző: Tóth Andrea Noémi Tóth Andrea Noémi*: A közvetítői eljárás gyakorlati problémái I. Bevezető gondolatok A büntetőjog a bűncselekmény elkövetéséhez valamilyen

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) július 21.(*)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) július 21.(*) A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2011. július 21.(*) Közös agrárpolitika Az EMOGA általi finanszírozás 1257/1999/EK és 817/2004/EK rendelet Közösségi vidékfejlesztési támogatás Agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

C-143/94 sz. ügy. Furlanis costruzioni generali SpA kontra Azienda nazionale autonoma strade (ANAS) és Itinera Co. Ge. SpA, korábban Edilvie Srl

C-143/94 sz. ügy. Furlanis costruzioni generali SpA kontra Azienda nazionale autonoma strade (ANAS) és Itinera Co. Ge. SpA, korábban Edilvie Srl C-143/94 sz. ügy Furlanis costruzioni generali SpA kontra Azienda nazionale autonoma strade (ANAS) és Itinera Co. Ge. SpA, korábban Edilvie Srl (A Tribunale amministrativo regionale del Lazio előzetes

Részletesebben

A szabálysértési közvetítői eljárásról, az ismételt elkövetésre vonatkozó. szabályokról és az elzárásra átváltoztatás egyes kérdéseiről

A szabálysértési közvetítői eljárásról, az ismételt elkövetésre vonatkozó. szabályokról és az elzárásra átváltoztatás egyes kérdéseiről A szabálysértési közvetítői eljárásról, az ismételt elkövetésre vonatkozó szabályokról és az elzárásra átváltoztatás egyes kérdéseiről Szerző: dr. Maletics Balázs Mohács, 2014. szeptember 29. Az alábbiakban

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben