MI AZ IGAZSAG ERDELY ESETEBEN?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MI AZ IGAZSAG ERDELY ESETEBEN?"

Átírás

1 NYIRŐ JÓZSEF: MI AZ IGAZSAG ERDELY ESETEBEN?

2 Erdély a délkeleteurópai térségnek talán legszebb, legértékesebb s az utóbbi években m inden esetre egyik legtöbbet v ita to tt területe. Bizonyára ékes drágaköve a K árpátm edencének, történelm e éppen olyan vonzó, érdekes és színes, m int m aga a földje. Kicsiny, de kulturkincse sok. Földjét tenger vér öntözte, m ert a szabadság földje volt egykor. Ma is vér és könny öntözi ezt a földet, m ert m egfosztották szabadságától, s m ert az igazság m egcsúfolásával szenvedésre, p usztulásra Ítélték. Milyen ez az Erdély? S m i az igazság Erdély esetében? A USA igazi nagysága A m ennyiie igaz az, hogy m ég a legkiválóbb, legnagyobb ember is sokszor téved, s néha éppen akkor követi el a legm áltóbb h ib át, am ikor azt hiszi önmagáról, hogy helyesen cselekedett, éppen annyira igaz az is, hogy csak az átlag o n felüli, lelkileg emelk edett em ber képes hibáinak, tévedésének beism erésére, s m ég inkább azok jóvátételének legalább m egkísérlésére. Fokozottan áll ez népekre, nem zetekre is. A népeket, országokat vezető politikusok a legjobb szándék és nagyszerű képességek ellenére is követnek el sú lyos hibákat, de csak a nagy népek, csak em elkedett szellemben élő nem zetek képesek a rra, hogy e hibákat, vagy tévedéseket nyíltan és őszintén bevallják, a világ elé tárják, s képesek legyenek a jóvátételre is. Csak az igazi szabadság légkörében fejlődhetik ki

3 egy népben az önkritikának ez a foka, de ez egyben nagyságának is záloga, m ert a hibák felismerése nyom án azok jóvátételére iiánynló cselekedetek term ik m eg a legértékesebb gyümölcsöket, tu d n iillik a m egértő b arátsá g o t a m ás népekkel, s ezzel a békét. Az USA nagyságát nem csupán területének m érhetetlen gazdagsága, politikai és katonai erőinek hatalm as mérve, népének páratlan lendületü m unkakészsége adják meg, hanem az a senmü m ással össze nem hasonlítható szellemi érték, am elyet szabadságszeretete és az igazsághoz való tö rh etetlen ragaszkodása jelent. O ur reliance is in the lőve of liberty which God has planted in our bosoms, m ondja Abrahám Lincoln. Justice is the great interest of m án on E arth, m ondja Dániel Webster. A szabadság és igazság szeretetén épült fel az am e rikai szellemi élet, s ezért képes az USA arra, hogy felismerje és bevallja tévedéseit is, am ikor m a máinyíltan m egmondják, milyen hiba volt a teheráni, a yaltai és potsdam i értekezletek határozatainak elfogadása. De éppen úgy képes az USA arra is, hogy tévedéseit, h ib á it jóvátegye, hiszen a világ népei lá t ják, hogy m indaz a hatalm as gazdasági és politikai erőfeszítés, am elyet m a tesz, erre irányul. De megvan az első konkrét cselekedet is, mikor Triesztet vissza akarja adni Olaszországnak, beismerve a korábbi döntés téves voltát, s am ikor a jóvátételi lépés m egtételében egy, a másik kettő: Anglia és Franciaország közvéleményével, am ely országok népei szintén a szabadság gondolatának zászlóhordozói. Ez adja meg a letiprott népeknek azt az egyedüli éltető rem ényt, hogy a nyugati dem okratikus h atalm ak segítségével vissza fogják szerezhetni szabadságukat, s egyben meg fog történhetni egy m indenre kiterjedő Igazságos elrendezése is az európai kérdéseknek.

4 A trieszti példa és a m agyar igazság Mi magyarok, kik Európa m inden népe között talán a legtöbbet véreztünk ezer éves létünk során a szabadságért, de akik egész bizonyosan a legtöbb és legkegyetlenebb igazságtalanságokat szenvedtük el, éppen azért bizalommal és h ittel eltelten várjuk a m agyar sors jobbrafordulását, országunk és népünk m egm entését a nyugati dem okratikus hatalm aktól. S mivel az igazság m indig és mindenkivel szemben igazság m arad, hiszünk abban is, hogy a m i igazságunk is győzedelmeskedni fog. A m últban elkövetett tévedések és hibák egyik legkiáltóbbika az, am it 1920-ban, Trianonban és ennek nyom án 1946-ban Párisban az úgynevezett békeszerződések kapcsán M agyarországgal szemben elkövettek. A trianoni békeszerződés igazságtalanságát a nyugati hatalm ak m ár a második világháború előtt kezdték felismerni. A nnál kegyetlenebb, hogy a m ár-m ár felism ert tévedést 1946-ban Párisban m inden további nélkül egyszerűen m egism ételték. Ám a n n á l fokozottabban áll fen n a jóvátéteu kötelezettség. A nyugati hatalm ak, elsősorban az USA, a trieszti üggyel elin d u ltak a jóvátétel u tjá n, m i te h á t bizton hisszük, hogy a M agyarországgal szemben kétszer elkövetett igazságtalanság jóvátételének szintén el kell következnie. De valóban igaza van Dániel W ebsternek, hogy az em bernek nagy érdeke is az Igazság. Az USA-nak, s általában a n 3rugati hatalm aknak az erkölcsi és szellemi értékek m egbecsülésén tú l valóban politikailag és gazdaságilag is egyaránt érdeke az, hogy a M agyarországgal szemben 1920-ban és 1946-ban Ismételten elkövetett igazságtalanságot csakugyan jóvátegyék, s igy egy erős és egészséges M agyarországot terem tsenek a délkeleteurópai térségben.

5 M agyarország védelem és egyensúly A bolsevista veszedelmen kivül ugyanis egy nagy szláv im perialista előtörés is fenyegeti Európa népeit. A régi nagy szláv álom: elérni a meleg tengert, m a nem álom többé. A nagy szláv im perializm us mohó keze m a m ár elért a Földközi-tengerig. Ez a szláv törekvés nem fog megszűnni akkor, h a a bolsevizmus vissza is kényszerül valamilyen áron és módon. Ez élni fog tovább és fenyegetni fogja a Földközi-tenger szabadságát ezután is. Délkeleteurópa népei között viszont a m agyar az egyetlen, amelyben egy cseppnyi szláv vér sincs, amely ezer éves léte során m indig a Nyugat védelmében állt őrhelyén s am elyet egész k u ltu rája, m inden életnyilvánulása, m inden idegszála a Nyugathoz fűz annyira, hogy sem kultúrájára, sem bárm i m ás életnyilvánulására soha a legkisebb h atást sem tu d ták a délről, keletről és északról őt kö rü lh atáro ló szláv népek gyakorolni. N jrugatnak legkeletebbre tó it védőbástyája Magyarország a szláv im perialista előretöréssel szemben, m int ahogyan egész léte során a nyugati civilizáció legkeletibb védelmezője és fe n n ta rtó ja volt. De éppen igy nem rokon a germ án népekkel sem. Ezek elnyomó, kelet felé törő im perializm usát éppen úgy m egállásra kényszeritette szám talanszor az évszázadok során, m int a keleti barbárság N yugat felé való előnyom ulását. Egész nyilvánvaló tehát, hogy igenis érdeke az USA-nak és a nyugati hatalm aknak egy erős és egészséges M agyarország fennállása, léte és biztonsága. De érdeke nem csak politikailag, gazdaságilag is. Az a része Délkeleteurópának, am elyet a K árpátok hegylánca karol á t észak, kelet és dél felől, s ame> lyen a D una értékes középső szakasza vonul végig, s am elybe e m edence egész egységes vízi h áló zata

6 belekapcsolódik; geográfiailag is, gazdaságilag is tökéletes, a term észet által igy megszabott egység. Bemie a m agyar nép szuprem áciája biztosított E urópa e térségében njrugalm at és egyensúlyt politikai téren, de egyben a gazdasági prosperitását e területnek az együvé tartozáson kivül is a vezető m agyarság m agasabb fokú kulturája, organizáló, alkotó képessége és in iciativ ája biztosította. Ezek letagadhatatlan tények, amelyeket a statisztik ai szám ai s évszázados történések éppen úgy bizonyítanak, m int a K árpát-d unam edence egész gazdasági kulturája. Tények, amelyek m ellett e földrajzi adottságot is számba véve meg kell hajolni. Az európai em beriség nem engedheti m eg m ag á nak azt a könnyelm ű luxust, hogy geográfiauag és gazdaságilag egységessé te re m te tt terü letek et szétválasztva és népek nagyobb fokú term elési k u ltú ráját negligálva, lecsökkentse a term elést olyan területen, ahol éppen ellenkezőleg, megfelelő tőke bekapcsolódásával inkább még további nagy lehetőségei vannak úgy mezőgazdasági, m in t ipari téren a term elés fokozásának. ím e, az igazság érvényesítése csakugyan n ag y é r deke az em bernek, népeknek, nem zeteknek is. Erdély szerves része M agyarországnak E tanulm ány keretében nem akarjuk az egész m a gyar problém át érinteni s a Trianonban 1920-ban és P árisban 1946-ban M agyarországgal szemben elkövete tt összes igazságtalanságokat tárg y aln i, az országtól nyugaton, északon és délen indokolatlan igazságtalansággal elszakított területek kérdését taglalni, egyedül az ország keleti részének, a tőlünk keleten elvett terü letek n ek és b en n ü k Erdélynek sorsát. A trianoni, m ajd az 1946-os párisi békeszerződés M agyarország teiületéből keleten kereken

7 négyzetkilométernyi területet ju tta to tt Romániának. Ez a terület általában északról délnek véve a M áramarossziget - Szatm árném eti - Nagyvárad > A rad - Temesvár városok és környékeik által megvonható vonaltól keletre eső rész. Ennek a területnek az a kereken négyzetkilométernyi keleti része, am elyet N yugat felől a Bihar-Solymos-Meszes hegység s a Ruszka és Szörényi havasok határolnak, dél és kelet felől viszont a K árpátok hegylánca övez, m aga a tuladonképpeni úgynevezett történelm i E r dély. Úgy m aga Erdély, m in t az elszakított egyéb te rü letek ezer éven á t M agyarországhoz tartoztak. A X. század végén az országot birtokba vevő magyarok birtokba vették ezeket a területeket is, s azokat a XVI. század közepéig de facto birtokukban s uralm uk a la tt is tartottáik. Amikor a XVI. század közepétől kezdve az egyre erősbödő török előretöréssel szemben az egyre nehezebb és kétségbeejtően kilátástalannak látszó m agyar ellenálláis lassan és fokozatosan visszaszorult, átm enetüeg Tem esvár, Arad és Nagyvárak és e városok vidékei török m egszállás a lá kerültek. A X V n. század végén és a XVIII. század legelején azonban sorra felszabadultak a törökök kiűzetésével, s onnan kezdve ú jra a m agyar király impérium a alá kerültek vissza, s m aradtak is a m agyar állam részei az 1920-as szerencsétlen békeszerződés rendelkezéséig. M aga a tulajdonképpeni Erdély viszont a XVI. század közepétől a törökök kiűzetéséig, te h át ugyanazon időpontokon belül, külön m agyar fejedelemséggé vált. Nem véletlen, vagy egyesek erőszakos beavatkozása hozta azt igy létre. Erdély csakúgy, m int a fentebb em lített egyéb keleti részei az ország területének a m agyar honfoglalástól kezdve szerves része volt M a gyarországnak. M int az ország legtávolabb keleti része, am elyet a fen t ir t hegységek elválasztottak

8 bizonyos fokig a nagy, középső alföldi medencétől, közigazgatásilag bizonyos fokú autonóm iát élvezett. Élén az úgynevezett erdélyi v ajd a állott, a k it a m a gyar király nevezett ki, aki te h á t m in t királyi helytartó vezetője és feje volt e területnek, s a m agyar király reprezentánsa volt az ország ezen részében. Amikor a XVI. század közepén a török tú lerő benyom ult az ország középső részébe, s a Habsburg házból való m agyar királyok nem tu d ták hozni azt a külföldi segítséget, am ely nélkül a törököt kiszoríta n i m á r nem lehetett, s igy a m agyar király h a talm át csak az ország szabadon m aradt nyugati részén gyakorolhatta, a fen t ir t előző adottságból te r m elődhetett ki Erdély különállása, m int kényszerű szükség, s igy le tt a korábban csak közigeizgatási autonóm iával, vagyis helyesebben inkább a célszerűségi alapokból keletkezett elkülönített igazgatású m agyar országrészből külön m agyar fejedelemség. Ebben az erdélyi m agyar fejedelemségben békésen élt a ném et és rom án lakosság a m agyarral. Alább rátérünk az etnikai kérdésekre. I tt csak azt jegyezzük meg, hogy a m agyar vezető réteg lojalitása nyitotta meg Erdély h a tá ra it ebben az időben a töm eges rom án bevándorlás előtt, am ire a ro m án n ép a K árpátokon túli területekről részben a török nyomás folytán, részben s a já t vezetőinek, a nagybirtokos főúri osztálynak, az úgynevezett bojároknak a saját népével szemben abszolút antiszociális, sőt zsarnok ian kizsákm ányoló bánásm ódja m ia tt kényszerűit. Erdély m agyar fejedelmei egyben a n y u g ati keresztény civilizáció és szabadságjogok védelmezői voltak. A vallásháborúk korában Bocskay István, B ethlen G ábor s a Rákócziak a szabad vallásgyakorlatért rán to ttak kardot, s viseltek háborút a Habsburgokkal szemben. Erdély volt az első ország a világon, ahol törvénybe ik tatták a vallásszabadságot a to rd ai országgyűlésen. Ezeknek az erdélyi fejedelm eknek a h arcai egyben

9 m agyar szabadságharcok is voltak. A germ án im perializmus ugyanis a Habsburg uralkodókon keresztül m indegyre negligálta, m egsértette a m ag y ar alk o t m ányt, a m agyar nép szabadságjogait, s általában M agyarországnak a nagy germ án császárságban való beolvasztására törekedett. A nyugati részek m agyarsága hősiesen védte a török előnyom ulás ellen az országot váraiban, erődeiben fel-feltartva azt. Ezeknek hősi harca nélkül a Njnigat is veszélybe került volna, elsősorban éppen az a ném et császárság, amely a m agyar védelmet azzal h álálta meg, hogy a m agyarságot elnyomta. Ennek az elnyomott, veszélyeztetett m agyarságnak a segítségére siettek Erdély fejedelmei, s a vallásszabadságon kívül a m ag y ar alkotm á nyos szabadságjogok érvényesüléséért, s ezek védelm ében is harcoltak. A m agyar nem zeti eszme szolgálatán kivül azonban, az általános emberi szabadságjogok védelmezője is volt Erdély és egyben a nyugati civilizáció legkeletibb bástyája. K ulturája a m agyar k u ltu ra volt néhány ném et, szász helység kivételével, amelyek viszont ném et kultú rá t m utattak. Román k u ltu rája nem is lehetett, m ert a rom án lakosság túlnyom ó nagy többségében egyszerű földműves és m im kás nép volt. A rom án kultura csak a görög keleti rom án templomépitésben ju to tt kifejezésre, am i viszont egyben a m agyar türelm ességet, a ténylegesen fennálló vallásszabadságot igazolja. A városok, a fennebb em lített néhány szász város n ém et jellegétől eltekintve, m agyarok voltak úgy lakosságuk túlnyom ó többségét, m int egész h ab itu su k at, jellegüket, s összes k u ltu rális m egnyilvánulásukat illetőleg. Mikor a török végleg M üzetett, s az ország általa m egszállott részei ism ét a m agyar király jogara alá kerültek, az erdélyi fejedelem séget is a m ag y ar k i rály vette át. Erdély különállása igy m aradt fenn 1848-ig, m ikor a diadalm as m agyar forradalom el

10 törölte ezt a különállást, s a régi szoros unióba hozta be Erdélyt. Ez az erdél3^ m agyar fejedelemség, s általában Erdély rövid történelm e. Erdély és a rom ánok Amilyen tárgyilagossággal Erdély tö rtén eté t ism ertettük, ugyanolyan okbjektiv képet akarunk adni Erdély nem zetiségi viszonyairól is. Amint erre rám utattunk, Erdély a honfoglaláskor, a X. század végén került m agyar uralom alá csak úgy, m in t az ország többi részei. A m agyarság E r délyben gyéren és elszórtan élő ném i szláv eredetű lakosságot talált, amely nem csak hogy ellent nem állott, de rövid m ásfél évszázadon belül teljesen felolvadt a m agyarságban. Nem igaz te h át az a rom án állítás, m in th a Erdélyben ekkor m ár rom ánok is laktak volna, m int ahogy egyetlen komoly tudom ányos m egállapítás n em igazolja azt a rom ánt állítást sem, m intha a rom ánok az e vidéket egykor meghódító róm aiak leszármazó! lennének. Ellenkezőleg, m inden komoly tudom ányos vizsgálat azt állap íto tta meg, hogy a rom ánok a balkáni félszigeten elszórtan élő valamilyen szláv fajú nép voltak, akik az albánokkal, bulgárokkal és görögökkel elkeveredtek. F elhuzódtak a D u n a alsó folyásáig, m ajd a K árpátok hegyláncától délre és keletre elterülő sík vidékekre. így alakultak meg később a K árpátoktól délre levő területeken a havasalföldi, a K árpátoktól keletre elterülő részen pedig a moldvai rom án, úgynevezett vajdaságok. Erdélyben az első rom án települők a X III. század elején jelentek meg, m int egyszerű hegyi pásztorok, akkor tehát, mikor a m agyarság m ár több m int 200 esztendeje b írta ezt a földet ból való az első szám szerű ad at, am iben az akkori m ag y ar király el

11 rendelte, hogy az oláhokat az erdélyi k iiály i u ra d a lom ban kell összegyűjteni, s m inthogy ez az u ra d a lom csak cca 30,000 hektárnjá volt, ez által közvetve is abszolút igazolt az, hogy a rom ánok szám a a 20,000 főt nem haladta meg. De tudjuk azt is, hogy sokkal később, a XV. század második felében a nagy m agyar király, M átyás u ralkodása a la tt M agyarország lakossága négy millió főre rúgott, s ennek több m int 80%-a volt m agyar anyanyelvű. H a számba vesszük, hogy az ország északi részén nagyobb szám ú szláv nép, n y u g ati ré szén ném et nép, s végül Erdélyben is az oda szintén a X III. században betelepült nagyobb szám ú ném et (szász) nem zetiségű nép lakott, nyilván világos, hogy az erdél}d rom án lakosság még akkor sem lehetett számottevő. Tudjuk azt is, hogy a XVI. század végén, te h át olyan időben, mikor a török nyomás nem csak az egész B alkánra, de a ro m án vajdaságokra is kiterjedt m ár, még mindig csak 100,000 fő körül volt Erdélyben a rom ánok létszám a, h o lo tt a török nyom ás elől m ár akkor cca egy félévszázad óta egyre nagyobb töm egekben jö ttek á t a szabad Erdély földjére. Ki te tte lehetővé a rom ánok besziváigását? Hol lehetett volna tehát a X. század végén rom án nép, vagy éppen rom án uralom Erdély földjén? A k ultura legrégibb nyomai is ezt bizonjritják. Ha a rom án nép valóban Erdélyben élt volna, ^ k o r az o tt századokon á t m egfordult gót, hun, avar népekkel feltétlen érintkezésbe kellett volna kerűliüe. Ez esetben a görög, bolgár nyelvi, kultxirális, életszokásbeli beh atáso n kivül, am elyek a ro m án népben k é t ségkívül fellelhetők, gót, hun, és avar ilyen behatásoknak legalább ném i nyom a is kim utatható lenne, holott üyen nincs. Azt bizonyltja ez, hogy ezekkel érintkezésbe sem kerültek. H a nem, n em is szárm az

12 h a tta k a róm aiaktól sem, akik korábban já rta k itt, m int a gótok és himok, de nem lehettek Erdély urai sem. De erről egyetlen történelm i feljegyzés sincs, erről sem m ilyen régi épület, ásatások során fe ltá rt k u ltu rális em lék sem tanúskodik, sőt ellenkezőleg, m in den, am i ezen és egyéb téren a tudom ány megvilágításába került, éppen a m agyar uralm at, a m agyar kultm a létezését bizonyítja. Amikor a magyarság* egyfelől a török elleiü heroikus harcban, másfelől éppen az Erdélyből kiindult szabadságheircokban vérzett, akkor kezdett a ro m án ság egyre nagyobb szám ban betelepülni Erdélybe. Oka ennek, m int arra m ár fermebb is u ta ltu n k a török nyomáson kivül a rom án vajdaságok feudális berendezettségében található. Az otthon elnyomott rom án kisember átjö tt a K árpátokon, ahol Erdélyben szabadságban élhetett, anyagilag is jobb helyzetbe került, viszont a százados harcokban legyengült, k i pusztult m agyarság helye üres volt, s a földesurak szívesen fogadták a friss m unkás kezeket, m ert m a gyar nem volt helyettük. Hiszen a csaknem hét évszázados szakadatlan harcban Erdély m agyarsága erősen megfogyatkozott. így kapott itt otthont, kenyeret a rom án nép, amely, mível nem katonáskodott és vérzett, m int a magyar, nyugodtan szaporodhatott is. Hogyan szaporodtak el a rom ánok Erdélyben? A m agyar nép liberalizm usa te tte lehetővé az erdélyi rom ánok szám ára a nyugodt életet, azt, hogy nyelvüket, vallásukat m egtarthatták, iskoláikban anyanyelvükön taníth attak, szóval megőrizhették népi jellegüket. Amikor 1848-ban a diadalm as m agyar forrsidalom felszabadította és földhöz ju tta tta a jobbágyokat, ez

13 a romáin jobbágyságra éppen úgy vonatkozott, m int a m agyarra. A m agyar földesurak földjéből éppen úgy m egkapta a rom án paraszt a részét, m in t a m a gyar s később, am ikor a jobbágyfelszabaditás végreh ajtása u tá n a föld szabad forgalom tárgya lett, a rom án éppen úgy vásárolhatott földet, m in t a m a gyar. így az 1848-tól 1918-lg terjedő hetven év a la tt e kétféle jogalapon m integy másfél millió hektár föld került Erdélyben rom án kézre, am i az itten i egész mezőgazdaságilag művelhető területnek egynegyed része. Románok szabadon végezhették az egyetemeket, nyitva volt előttük M agyarországon m inden pálya, am int hogy igen sok m agas állású közfunkcionárius volt is rom án szárm azású éppen úgy, m int ahogyan gazdasági téren is. Iparban, kereskedelemben igen sokan tekintélyes vagyonokat gyűjtöttek. R om án iskolák, a felekezetiek is állandó állam segélyt élveztek, a rom án görög keleti és görög k atolikus papok m agas dotációkban részesültek az állam részéről. R om án egyetemi hallg ató k százai, ezrei voltak a m agyar egyetemek hallgatói, közülük igen sok szegénysorsu állam i ösztöndíjjal tám ogatva végezhette tanulm ányait. G azdasági téren seirmiilyen rendelkezés nem korlátozta soha a rom ánok jogait, érvényesülési lehetőségeit. Földet vásárolhatott, ip art űzhetett, kereskedh etett Magyarországon, s igy természetes Erdélyben is. Mindebben éppen úgy nem gátolta senki, m int ahogyan h ité t szabadon v allh atta, nyelvét beszélhette. Ha csak kis részben is igaz le tt volna az a sok ráfogás, ami szerint M agyarországon elnyomták, erőszakosan beolvasztották az Idegen nemzetiségeket, vájjon lehetséges lett volna-e az, hogy az országtól elszakított keleti részeken, s igy Erdélyben Is úgy megerősödhessék a rom ánság, am i végül is szeparációhoz vezethetett? Nyilvánvaló, hogy m indaz, am it

14 a m agyarságra ráfogtak, merő rágalom volt, azt azonban elérték vele, hogy ezt a részt letépték az ezeréves m agyar állam testről, s o d aad ták R om ániának. A hazugság győzelme csak igazságtalanság lehet De vájjon azért történt-e ez valóban igy, m ert a nyugati hatalm ak a m agyarok ellen rom án részről folytatott rágalom hadjárattal félrevezetve, igy látták helyesnek és igazságosnak a döntést? Részben kétségkívül ennek a ham is p ro pagandának h atása a la tt cselekedtek így Trianonban ban a nyugati nagyhatalm ak. Csakugyan hagyták m agukat egy abszolút egyoldalú propagandahadjárat által befolyásoltatní, s a m agyar ellenérveket meg sem h allg atták. De csak részben volt ez az oka elh atározásuknak. Nagy m értékben belejátszott azonban e döntés m eghozatalába az a meggondolás is, amely az első világháború u tá n abban lá tta a helyes elrendezést, h a Németország ellen a cseh-szerb-román népek, illetve ezek m egnagyobbított állam aiban keres tám aszpontokat. Ezeket, köztük R om ániát is m egnagyobbítani csak M agyarország terhére lehetett, s mivel M agyarországban, m ert a ném et szövetségese volt, am úgy is a gyűlölt ellenséget lá ttá k, nem kérdezte senki, m i az igazság, s hogy helyesebben m i lyen szörnyű igazságtalanság az, am it M agyarországgal szemben elkövetnek: Rom ánia m egkapta Keletm agyarországot és Erdélyt. A diktatúra barátai m indig a hitszegők le sz n ^ Ugyanez a Rom ánia 1941-ben azonnal és totálisan h áborúba lép ett N ém etország oldalán a szövetségesek

15 ellen. A nyugati hatalm ak közvéleményének egyrésze m ár a második világháborút közvetlenül megelőző időkben kezdte ugyan belátni az 1920-as páriskörnyéki békék esztelen és igazságtalan voltát, a Msa n ta n t államok irán t érzett szim pátia mégis erősebb volt, hogysem a józan belátás felülkerekedett volna. S most, hogy Rom ánia éppen azok ellen lépett hadba, akik őt naggyá növelték, tám ogatták, dédelgették és éppen a ném etek oldalára lendült át, azt hihette volna az ember, a józan belátás m ost m ár gátlás nélkül érvényesülhet. Rom ánia azonban egy ujabb hitszegéssel, akkor, mikor országának nagyrésze m ár orosz megszállás alá került, kiugrott a ném et szövetségből, s á tá llt az orosz oldalra. Ez a lépés csak részben volt önálló elhatározása, hiszen országa egy részét m ár elvesztette volt, mégis azonnal javára Írták. A rom án hadsereg m ár meg volt verve akkor, s igy de facto ez a lépés nem jelente tt katonailag sem, politikailag sem valam i különös előnyt a szövetségesek részére. Csodálatosképpen mégis m egjutalm azták ú jra Rom ániát. Ú jra odaadták neki Erdélyt s M agyarország keleti részét, holott jobban, nagyobb m értékben vett részt a háborúban a ném et oldalon, m in t M agyarország, ő ju talm at kapott azért, am iért mi büntetést kaptunk. Oroszország ígérte m eg neki Erdélyt. Tehette, m e rt nem az övéből adta, hanem abból a Magyarországból, amelyben a szlávok a legnagyobb ellenségüket lá tták. a A pánszláv imperializmus a m agyarok kiirtását kéri ellenszolgáltatásként Nem a józan megfontolás, a helyes elrendezésre irányuló szándék, még kevésbbé az igazság keresése ad ta Rom ániának Erdélyt, csak a szlávok magyargyűlölő politikája és bosszúja azért, m ert a m agyar hadsereg nem követte a hitszegésben a rom án p éld át

16 Az erdélyi m agyarságon ú jra végigtiporhattak a rom ánok. M ert R om ánia bebizonyította, hogy m indazt, amivel M agyarországot a kisebbségeket illetőleg m egrágalm azta, ő hatványozottan meg is tette a sajá t országában a most o tt kisebbségi sorsba ju to tt m agyarsággal. Földreform címén sorra kisajátították a m agyar kézben lévő birtokokat, de ezek felosztásában csak rom án részesülhetett. Ipar és kereskedelem szintén csak korlátozott m értékben n y ú jto tt a m agyaroknak megélhetést, m ert speciális adóztatással s m inden más módon lehetetlenné tették m agyar részére az életet. Az úgynevezett ip arp árto lásí törvény végreh a jtá sa végül is odavezetett, hogy a m agyarok százával voltak kénytelenek visszaadni az iparengedélyt. Hogy egyben a városok m agyar jellegét elburkolják, m egadóztatták, m ajd teljesen eltiltották a m agyar nyelvű cégtáblákat. Vad sovinizmusukban odáig m entek, hogy m ég teljesen m agyar falvakban is ro m án nyelvű állam i iskolákat létesítettek, a m agyar tannyelvüeket bezárták. Még a felekezeti, katolikus és protestáns iskolák közül is többszázat beszüntettek, a fen n ta rtó egyházak földjeit szintén a földreform alá vonva, így szűntették meg azok anyagi alapjait. Színm agyar községek népének saját pénzén görög keleti rom án tem plom okat kellett a községben felépítenie, holott csak az odahozott jegyző és a csendőr, tanító volt o tt görög keleti rom án. Papokat, ta n ító k at, s a m agyar értelm iség ezreit a legkülönfélébb űrügyek alapján börtönre vetettek és igen sok ezret egyszerűen kiutasítottak és átkergettek a megm a ra d t M agyarországra. A ro m án politikai rendőrség, az úgynevezett siguranta ugyanaz volt, m int a G estapo, vagy a GPU, de főkép a m ag y ar kisebbséggel szemben. K ülönösképpen üldözték és elnyom ták az Erdély keleti részén, közvetlen a K árpátok keleti hegyláncán belül élő m agyarokat, az úgynevezett székelyeket. Ez az egy töm bben e részen élő 600,000

17 főnyi székely-magyarság m indezt a rom án módszert fokozottan szenvedte el. Közösségi tulajdonban lévő, s kulturális alapítványi célokat szolgáló, nagy székely erdőbirtokokat elvettek, s még későbbi nemzetközi bírósági Ítélet ellenére sem adták azokat vissza. Hosszú lenne felsorolni m in d azt az erőszakot, ü l dözést, elnyom ást, am it R om ániában a m agyarságnak el kellett szenvednie. Egy bizonyos, hogy semmit abból, am it a nemzetiségi kisebbségekkel szembeni hum ánus eljárásra R om ániát úgy a trianoni békeszerződés rendelkezései, m int általános emberi és erkölcsi Íratlan törvények szerint is kötelezte volna, be nem ta rto tt. ím e a kép: Erdélyben a sokszázados m agyar u ra lom a la tt a rom án nyelvű nép gyarapodott, m űvelődhetett, m egőrizhette nyelvét, fen n ta rth atta saját anyanyelvű iskoláit, szabad em berként élhetett. A rom án uralom a la tt viszont a m agyarság elnyomott, üldözött, vagyonából kiforgatott, nyelvétől eltiltott pária lett, akik közül sokakat, néhol egész falvakat még h itü k elhagyására is kényszeritettek. Mindezek éppen olyan letagadhatatlan tények, m int am iket a m agyar uralom ra s a rom án térhódítá sra vonatkozólag fennebb előadtunk. H ogyan állu n k m a Erdélyben? És csodálatosképpen, mindezek ellenére a m agyar élet, a m agyar kulturfölény mégis fe n n m a rad t E r délyben. A m agyarság száma, dacára a legalább kétszázezernyi kíüldözöttnek, az erőszakos, úgynevezett névelemzések u tján keresztül v itt rom ánosításnak, a részükre abszolút kedvezőtlenné te tt gazdasági viszonyoknak, szaporodott. Erdélyben, az elszakított keleti területeken a m a gyar im périum utolsó idejében cca. 1.8 millió m agyar,

18 3 millió rom án és 600,000 ném et élt. Erdélynek északi felében többségben van a m agyarság, keleti részén pedig éppen túlnyom ó nagy többségben. Ez az úgynevezett Székelyföld, ahol a 600,000 főnyi székelym agyarság az ezeréves ország keleti perem ének őrzőiéként egységes töm böt alkot. A ném etség kisebb részben Erdély északi, nagyobb részben déli felében él. M inden üldöztetés ellenére az arányok nem változtak. A ném etek kitelepítése folytán ezek száma erősen csökkent, a m agyarságé azonban emelkedett, s igy lényegében a szám arányok ugyanazok. Főleg nem változott meg a városok m agyar jellege, m inden erőszakolt rom án betelepítés ellenére sem. A Székelyföld városai: Székelyudvarhely, M arosvásárhely, Csíkszereda, Sepsíszentgyörgy, Kézdívásárhely, Gyergyószentm íklós 99%-bán m agyarok, de túlnyom ó többségben m agyar Kolozsvár is, Erdély legnagyobb városa, Dés, Torda, Brassó s a többi kisebb város is. Beszterce, Segesvár, Nagyszeben, Medgyes viszont ném et jellegű városok. A városok köz- és m a gánkézben lévő könyvtárai, muzeumai, tudom ányos gyűjtem ényei m ind-m ind m agyar alkotások, s a m a gyar ezeréves birtoklást és abszolút m agyar kulturfölénjrt igazolják. Az Erdélyen kívül elszakított keleti rész városai szintén m ind túlnyomó m agyar többségűek: Szatm árnémeti, Nagykároly, Nagybánya, Szílágysomlyó, N agyvárad, Arad, m ind-m ind m ag y ar városok, Tem esvár pedig felében m agyar, felében ném et város, alig 10%-nyí rom ánsággal. A keleti rész és Erdély összes számottevő városai te h át a néhány ném et jellegűtől eltekintve vagy egészen, vagy túlnyom ó többségben magyarok, am i a m agyar kulturfölénynek eg3nnagában is eklatáns bizonyítéka. Egy bizonyos, hogy p u sztán a nem zetiségi megoszlás számbavételével Erdély, s a vele tő lü n k elszakíto tt keleti részek sorsa felett igazságosan dönteni

19 nem lehet. Nemcsak azért, m ert a rideg számszerüség tényeivel szemben áll m indaz, am it a m agyar tö r ténelmi jog, kulturfölény s a kisebbségekkel való bánásm ódot illetőleg elm ondottunk, hanem azért sem, m ert am in t láttuk, az egész kérdéses terület egyes összefüggő részein a m agyarság, m á su tt viszont a rom ánság van többségben. Á ltalában a Maros és Küküllő folyóktól északra és keletre egész a K árpátok láncáig elterülő részen a m agyar, a déli részen viszont a rom án nép van többségben. De m agyar többségű az Erdélyen kivül elszakított egész te rü le t is. Erdély geográfiai és gazdasági helyzete Az Erdélyen kivüh M agyarországtól elszakított s R om ániának ad o tt terü letek kétféle jellegűek. Egyik ilyen rész sík terü let, része a vele közvetlenül összefüggő nagy m agyar alföldi medencének. Ez az alföldi rész néhol egészen a történelm i Erdély h a tá ra it alkotó hegyek lábáig benyulík, m ásu tt viszont a sík terület u tá n még egy dombos és kisebb hegyekkel b o ríto tt rész van a tiüajdonképpeni erdélyi h a tárhegységek és az alföldi jellegű sík vidék között. Hogy a főleg északkeleten s délen mélyen a hegyekig benyúló sík terület szorosan összefügg az Alfölddel, ez vuágos, de ide sorakoznak fel a dombos és kisebb hegyekkel borított részek is. Vizeik, ú tjaik nyugat, az alföldi medence felé vezetnek. Jellegiik nagyjából éppen olyan, m int az Alföldet észak és északnyugat felől átkaroló dombos, kis hegyekkel borított részeké. Ez az egységes, dombok és alacsony hegyek alkotta karéj kelet, észak és északnyugat felől fogja körül a nagy alföldi medencét, átm enet m indenütt a nagyobb hegyek felé. Form ája e karéjnak szintén egységes: gyümölcs, szőlő, lombos erdők s az alacsonyabb dom b oldalakon még m indenütt az alföldi búza, sőt tengeri term elés, burgonyával és árpával vegyesen.

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én.

H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE. Budapest, 1973. évi május hó 31-én. BELÜGYMINISZTÉRIUM Szolgálati használatra! Szám: 7001/21 1973 H atályon kívül helyezve: 15/1976. A TERV- ÉS PÉNZÜGYI CSOPORTFŐNÖK KÖRLEVELE Budapest, 1973. évi május hó 31-én. Tárgy: A betegségi biztosításra

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án.

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án. BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- SZIGORÚAN TITKOS! 2 1 /1 /1 9 6 5. H atá ly o nk ív ü lh ely ezv e:9/76.m in iszterip aran c s A MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERÉNEK 001. s z á m ú PARANCSA Budapest,

Részletesebben

021. sz á m ú PARANCSA

021. sz á m ú PARANCSA f BELÜGYM INISZTÉRIUM S z ig o r ú a n titk o s! Szám: 10-21/21/1967. é A M a g y a r N é p k ö z tá r sa s á g B e lü g y m in i s z t e r é n e k 021. sz á m ú PARANCSA Hatályonkívülhelyezve:10-21/26/72

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret Örvendjetek, mert Isten úgy szeret il 4,4; Jn 3,16; Mt 24,42 Sz: r. Pálhegyi erenc : Pálhegyi ávid m é- két a- kar, Ör- vend- je- tek, m mert Is- ten úgy sze- ret. m m nem zord í- vend- té- le- tet! m

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! B E LÜG Y M I N IS ZTÉR I U M E G É S Z S É G Ü G Y I O SZ T Á L Y ÜGYRENDJE BELÜGYM INISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! Jóváhagyom! Budapest,

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG I/III. (MŰSZAKI FEJLESZTÉSI) CSOPORTFŐNÖKSÉG ÜGYRENDJE

BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG I/III. (MŰSZAKI FEJLESZTÉSI) CSOPORTFŐNÖKSÉG ÜGYRENDJE BM I. FŐ CSO PO RTFŐ N Ö KSÉG M űszaki F ejlesztési C soportfőnökség S Z IG O R Ú A N T IT K O S! 99-48/ 5-13/ 1972. BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG I/III. (MŰSZAKI FEJLESZTÉSI) CSOPORTFŐNÖKSÉG

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

G-5/a Hk.3/74.mh.ut.

G-5/a Hk.3/74.mh.ut. BELÜGYMINISZTÉRIUM G-5/a Hk.3/74.mh.ut. SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! UTASÍTÁS A HIVATÁSOS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY RUHÁZATI ELLÁTÁSÁRA ÁBTL - 4.2. - 10-26/6/1968 /1 BM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 19 6 8 BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

UTASÍTÁSA. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 023.

UTASÍTÁSA. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 023. Ksz. 14/27 vele 016/1970. BMH. utasítás BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! Szám: 10-24/23/1967. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 023. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi november

Részletesebben

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k IRODALOM Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. (Nem zetközi abortusz-helyzet, abortusz elleni küzdelem, fogam zásgátlás.) Összeállíto tta : prof. dr. med. habil K. H. Mehlan.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám

2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám 2003. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Játszótereinek lapja III.évf. 2. szám Kalendárium ebruár - Böjtelő, Télutó hava A február igazi téli hónap, de azért a vége felé mind több jel mutat arra,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 0021. számú ÁBTL 4.2.-10-24/21/1962. Budapest, 1962. november 14.

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK. 0021. számú ÁBTL 4.2.-10-24/21/1962. Budapest, 1962. november 14. BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-24/21/1962. 100 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 0021. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1962. november 14. A MINŐSÍTÉS MEGSZŰNT az 1995. évi LXV. tv.

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

Javasolt szervezet/i téz é y/progr am. Sapie tia Erdélyi Magyar. Mezőségi Szórvá ykollégiu, Válaszút Mezőségi Téka

Javasolt szervezet/i téz é y/progr am. Sapie tia Erdélyi Magyar. Mezőségi Szórvá ykollégiu, Válaszút Mezőségi Téka Ne zeti jele tőségű i téz é yek és progra ok 201 Sors zá Javaslatot tevő MÁÉRT tag szervezet Erdély Javasolt szervezet/i téz é y/progr am 5. 6. i alapjá i alapjá Sapie tia Erdélyi Magyar Tudo á yegyete

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj 01 Klapka induló Föl-föl vitézek a csatára A Szent Szabadság oltalmára Mennydörög az ágyú csattog a kard Ez lelkesíti a magyart Föl-föl látjátok lobogómat Indulj vidáman robogó had Édes hazánkért hősi

Részletesebben

CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A,

CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A, A,.,,, CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A,, MINT KENYERKERESET. - 1111 I II JnlTIOJll I II fllllllffilllmmlllllllll ri 1 m IlTITIII IUITI rulllllln 1111111111111 fltillji]]jfjltill UTflrulllnrrr A csendőrlegénységi

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

és élet- m inôség 5 3

és élet- m inôség 5 3 B. egészség 52 és életminôség 53 B. E G É S Z S É G É S É L E T M I N Ô S É G A z eddigiekben több szem pontból is rávilágítottunk, hogy az egészség szám - talan csato rn án k eresztü l hat a gazd a sá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Szent Keresztút (Prohászka Ottokár Püspök) Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen. Bevezetés A földön járó Úr Jézus szelleme az áldozat szelleme volt. Szemei előtt lebegett küldetése, érezte a nagy

Részletesebben

Könnyek útja. Versválogatás

Könnyek útja. Versválogatás Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA PEDAQÓQIAI MŰHELY IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA 1 975. SZEPTEMBER PEDAQÓQIAI MŰHELY NYÍREQYHAZA Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi Osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI:

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI: www.sithonia-sarti.hu www.sartimania.hu Sarti Sarti ófalu Sarti Beach Sarti a Halkidiki-félsziget kö zép sõ, Sithónia-nyúlványának ke le ti partján fek szik. Ne vét már az ókor ban is lé te zõ te le pü

Részletesebben

M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két

M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két 49 VÁGYAIM VÁROSA, KASSA Irta: Aradi Zsolt M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két pillanatra a Schalk-házban. Odakint éppen akkor kezdődött meg a magyar hadsereg gyönyörű felvonulása

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok.

És a többi húzásotokat is szívesen nyilvánosságra hozom. Amiket tettetek, ahogyan dolgoztatok. Tisztelt Újságírók, Érdeklődők, kedves Mindnyájan! Az Usui Szellemi Iskola Közösség és elődje, a Fehérlótusz közösség 1999 óta szolgálta a magyar embereket, elsősorban a betegeket, a Lótusz szútra tanainak

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én.

B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M. 14. szá m ú UTASÍTÁSA. Budapest, 1969. évi december hó 17-én. B E L ÜGY M INISZ T É R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0 2 6 /1 4 /1 9 6 9. 3 4 B E L Ü G Y M IN IS Z T É R IU M 1. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 14. szá m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi december

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben