Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program

Átírás

1 LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program 2010.

2 Magyar nyelv és irodalom Alapelvek, célok Tárgyunk (tárgyaink) komplexitása kivételes. Az anyanyelv oktatása egy kultúra történetileg változó, szinkronitásában végtelen gazdagságú szemléletének, gondolkodásmódjának reproduktív és alkotó őrzője, az egyéni és közösségi kommunikáció fejlesztője, az összes kognitív tantárgy/tudomány alapvető feltétele és segítője, és nem utolsó sorban egy - tökéletlenségében is az egyik legtökéletesebb- érzékeny jelrendszerbe beavató folyamat. Az irodalom tanítása összekapcsolja a nyelv, a kultúrtörténet, a lélek/tan, a társadalomtudományok világát a nem éppen normatív recepcióesztétika és az egyre bonyolultabbá váló tudományos elméletek szempontjai mentén és gyakorlatába merülve. A magyar nyelv és irodalom tantárgy, talán anakronisztikusnak tűnő módon, őrző és lélekvezető abból a szempontból, amiről Jung beszél: A csupán természeti emberen és világias létezésén túlmutató spirituális cél feltétlenül szükséges a lelki egészséghez; mivel ez az archimédeszi pont, ahonnan az egész világ sarkából kifordítható, és a természeti állapot kulturális állapottá alakítható. 1 A kultúra nem pusztán az ész, az intellektus gyermeke, hanem a tudattalan, az ősi természet mélységét is magában foglaló, alakító szellemből is ered. Tárgyaink a kultúra őrzői, s nem egyszerűen a civilizáció kiszolgálói. A modern világ bonyolultságához való alkalmazkodást segítő kilenc kulcskompetencia közül hét egyértelműen kapcsolódik az anyanyelv és az irodalom tanításához. Alapfeladatként: - az anyanyelvi kommunikáció azaz az élet különböző területein, színterein az alkotó, az adott helyzetekhez lélektani szempontból, stílusban, hangnemben alkalmazkodó, igényes, egyéni szövegalkotás és az értő, figyelmes, ugyanakkor kritikus szövegértés; a köznyelv, szaknyelv, metanyelv és irodalmi nyelv közötti különbségeket és hasonlóságokat érzékelő képesség; - a hatékony, önálló tanulás azaz a régi és új tanulási stratégiák segítségével egy/vagy több saját módszer megtalálásának, az önálló gondolkodásnak, a memória, a képzelet, az érzékelés, a gondolkodás, az intuíció együttes megmozgatásának kompetenciája, a saját világ teremtésére képes és a másokkal együttműködni tudó ember képessége; mindezt segítik az elemzések/körülgondolások, értelmezések, a legkülönbözőbb műfajú (érvelés, esszé, értekezés stb. ) írásbeli munkák, a szintetizáló szóbeli feleletek, témák csoportmunkában való feldolgozásai, a kreatív írás gyakorlása, a vitakultúra fejlesztése a retorikai feladatokon keresztül és az órai beszélgetésekkel, a memoriterek és dramatizálások, a különböző nagyságrendű házi feladatok; - a szociális és állampolgári kompetencia amennyiben tananyagunk az átélés és a racionális megközelítés kettősségében tudja értelmezni az egyén és közösség konfliktusait, tematizál erkölcsi, történelmi, politikai, filozófiai alapproblémákat, felmutat mintákat, sorsokat, folyamatosan szembesíti a tanulókat a nemek, a család, a nemzet, Európa, az emberiség és az emberlét ontológiai természetének kérdéseivel; az órákon különböző kultúrák világa találkozik, a legkülönbözőbb attitűdök empatikus vizsgálatával foglalkozunk; az összefüggések értelmezésének felelőssége, a problémamegoldás gyakorlása, a nagyságrendek érzékelése mindez természetes módon építi a magyar nyelv és irodalom órákat; a közügyekben való részvétel segítője a közéleti és hivatalos nyelvhasználat tanítása és gyakorlása; - az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - az irodalmi művekkel való foglalkozás (befogadás, gondolati feldolgozás) a nyilvánvalóság erejével mutatja fel az esztétikum és a gondolat szétválaszthatatlanságát, megsejtetve diákjainkkal azt, hogy az esztétikum nem valamiféle plusz jellemző, esetleg társuló, bizonyos megnyilvánulásokat kísérő, hanem minden kimondottban élővé, szellemmé, - akár - gondolattá váló jelenség. A tanulás során érthetővé válhat az az elképzelés, hogy a költészet a művészet- másképp gondolkodik, mint a tudomány, s hogy ezt többek között épp az esztétikum erejénél fogva teszi így (egyes filozófusok pl. Heidegger szerint a költészet gondolkodik igazán, szabadon). Az 1 in:j.jacobi:c.g. Jung pszichológiája Bp o Lovassy László Gimnázium

3 egyetemes és magyar irodalom színei, hangjai, kifejezésmódjai, a világló világok gazdagítják, megmozgatják, kimozdítják az egyén életét, vagy éppen segítenek élni (és halni), változtatják az ingerküszöböket, finomítják az érzékenységet, támogatják a belső látás erősödését, a lelki szem kialakulását, a befogadás alkotásba változhat, a megértő teremtővé alakulhat, a művészi erő megnyitja az emlékezés és az intuíció kapuit. További három kulcskompetencia kiegészítő feladatként jelentkezik tantárgyaink tanításánál: - a matematikai kompetencia hiszen a modellek, struktúrák felismerése és értelmezése az irodalmi művek és egyes alkalmazott beszédművek esetében alapvető feladat; a linearitás vagy a linearitás elvetése, az ok-okozati összefüggések, a gondolatmenet logikája, arányai ( pl. aranymetszés) és irányai lényegiek lehetnek mind az olvasott, mind az alkotott szövegek esetében; a racionális és irracionális, a középpont gravitációja és ontológiai jelentése, az algoritmizáló gondolkodás, a szintaxis szószerkezeti képletei, a permutáció mint alkotói módszer, a lélek és a grammatika- geometriája hogy csak néhány példát említsünk- is bizonyítja, hogy lényegi kapcsolódási pontokat találhatunk a matematika illetve az irodalom és nyelv világa között; - a digitális kompetencia mert minden területen így a mi tárgyaink esetében is- alapvető a legújabb technológiai eszközök bevonása a gondolkodásba, kutatásba, szemléltetésbe; mert az új lehetőségek új gondolkodásmódot, új nyelvet és interaktív kommunikációt, új filozófiát és művészetet jelentenek s témáinkká válnak; mert a számítógép nyelve analógiaként is működhet, stratégiát adva a tanuláshoz; mert az információs technológiák felfrissítik a kreativitást, és alkotók/műélvezők között új kommunikációs csatornákat nyithatnak; mert nem utolsó sorban- alkalmazásukkal indirekt módon felértékelődhetnek a hagyományos eszközök és közlésmódok; - a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia- amennyiben tárgyaink fejlesztik a kreativitást, adott helyzetek elemzésének képességét, kialakítják illetve erősítik a kommunikáció árnyaltságát és tudatosságát; számos alkotás elgondolkodtat a pénz természetéről, a társadalmi és gazdasági összefüggések logikájáról és etikájáról. A kulcskompetenciákra épülő fejlesztési feladatok is értelemszerűen- megjelennek oktatói, nevelői munkánkban. Mivel folyamatosan az emberrel és emberekkel foglalkozunk, kulcsszó esetünkben az identitás fogalma, melynek koncentrikus körei az önismeret, a népismeret, a nemzeti kultúra ismerete, az európai és egyetemes kultúrában megtalált otthonosság, a természetben és társadalomban megélhető emberi és polgári lét témája (egyes alkotóknál pl. Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty stb.- szinte egyszerre és egymáshoz képest jelennek meg a különböző szintek, kizárva vagy megerősítve egymást). Diákjaink közül sokan eltávolodtak a hagyományos bibliai, folklór, mitologikus- kódoktól, miközben tudatuk mélyén még mindig működnek az ősi archetípusok, mint pszichés szervek. Az önismeret és mások megértésének segítője lehet, ha figyelmüket sikerül visszafordítani az elhagyott világok felé. Kiemelten kell kezelnünk az általában alapvetően meglévő erős kritikai attitűd finomítása mellett- az önreflexióra, az önfejlesztésre, önkritikára, öniróniára való képesség fejlesztését. A saját vélemény és gondolat kiküzdése, megtalálása és vállalása, másfelől a másikra való figyelmes rátekintés, a nem-én világának tisztelete vagy legalább tudomásul vétele meghatározó élménykettős. A konfliktusok kezelésének gyakorlata és gyakorlása, a vitakultúra kialakítása a demokráciára és a felnőtt élet egyes szerepeire is előkészít. A lelki egészség fogalma meglehetősen bizonytalan, a művészet világából nehezen értelmezhető kifejezés. Az irodalmi és általában a művészeti- tudás, tapasztalat nem a kompetenciák ideális létházzá épülésének példája. Őrzi vagy éppen elveszti- a bonyolultat, a nagy narratívákat; kételyeket, bizonytalanságot ébreszt, Madách szavával: kandivá tesz. Szembeállíthat olyan minőségeket, melyeket a kultúrpolitika vagy egy pedagógiai program szívesen látna egymással békében, egy fedél alatt. Mélységet is nyit, nem csupán magasságot, kísértést és feladatot ad a léleknek. Az irodalmi jelentésképződés radikális heterogenitása - egyszerre szubjektív és interszubjektív, egyszerre egyedi és általános, egyszerre új és hagyományos - sokak számára zavaró, nehezen kezelhető lehet. Mégis: a magyar nyelv és irodalom tantárgy segíteni tud abban, hogy az önmegvalósítás felszínre hozza az egyénben mindazt a toleranciát és kedvességet, amely csak azoknak adatik meg, akik legsötétebb mélységüket átkutatták és tudatosan megélték. A közösségre vonatkoztatva az önmegvalósítás különleges értéke abban rejlik, hogy képes a teljes felelősségtudattal bíró egyént a közösség számára felajánlani, aki a pszichés teljesség személyes Lovassy László Gimnázium

4 megtapasztalása következtében tisztában van azzal, hogy minden, ami különleges, kötelezően az általánoshoz tartozik. 2 Alapelveinket, céljainkat tekintve talán vállalható az, amit Weöres Sándor mondott egy interjúban: Arra szolgálnak ezek a versek, mint a mintaképeik: hogy az emberi lelket megszabadítsák az individualista erre-arra hányódástól, mélyebb és magasabb lehetőségeire ébresszék, az egyetemes és örök mértékre figyelmeztessék. A gépkorszak embere csak akkor tud ember maradni, ha ezt a tanítást megérti: nem csak gyomra, ágyéka és praktikus gyűjtőképessége van, birtokba kell hogy vegye tudatalatti ösztönvilágát; tiszta tudatát és tudatfeletti intuitív, szellemi világát (melyről már azt hiszi, hogy nincsen). A modern művészet célja: a világosabb, a teljesebb humánum feltárása, meghódítása. 3 A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának rendszere a Lovassy László Gimnáziumban 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam matematika 3 óra 3 óra 4 óra 4K v.6e óra 5K v.6e. óra specializáció német 3 óra 3 óra 4 óra 4K v.6e óra 5K v.6e óra nemzetiségi tagozat informatika 3 óra 3 óra 3,5 óra 4K v.6e óra 5K v.6e óra specializáció kiemelt angol 3 óra 3 óra 4 óra 4K v.6e óra 5K v.6e óra nyelvi képzés AJTP 4 óra 3 óra 4 óra 4K v.6e óra 5K v.6e óra A tankönyvválasztás elvei Mivel a tankönyvkínálat egyelőre hektikus, a piacon megjelenő új tankönyvcsaládok érdemi áttekintésére nincs mód és idő, a tapasztalatok pedig újraírják az elvárásokat, igényeket, a munkaközösség minden évben megvitatja, hogy melyik osztályban illetve képzési forma esetén melyik tankönyvet rendelje az iskola a gyerekeknek. A tankönyvlistán csak munkaközösségi határozattal lehet változtatni. Emelt szinten előnyt élveznek az összetettebb gondolatvilágú, szélesebb kultúrtörténeti horizontot képviselő tankönyvek (jelenleg a Pethőné Nagy Csilla által írtakat érezzük ilyennek). A tanítás gyakorlatában ugyanakkor egyre jobban be kell vonnunk a diákok szerette információs forrásokat. A továbbhaladás és értékelés általános jellemzői, elvei Mivel a NAT, a vizsgakövetelmények szabad kezet adnak a tanároknak, mivel nincs egyértelmű törzsanyag és a könyvek kínálatként működnek, nem könnyű az egységes értékelést megvalósítani. Halat fogni tanítunk, nem halakat számolunk és mérünk össze. Nem íratunk közös témazáró dolgozatokat, a tematikát csak az alapvető témakörök (életművek) esetén rögzítjük. Közös elvárás ugyanakkor: a kötelező olvasmányok ismerete, az alapvető szövegalkotási feladatok az adott műfajt figyelembe vevő- megoldása, a finom hallású szövegértés elsajátítása, adott mennyiségű memoriter ismerete, a nyelvi eszköztár kreatív, önálló használatának képessége, az elemző technikák, megközelítési módok gyakorlati alkalmazása. A munkaközösség tagjai napi szintű műhelymunkát kell, hogy folytassanak, kiemelten fontos az érettségi tapasztalatainak megbeszélése, és egy adott év végén a friss élmények, újítások, sikerek és kudarcok emlékének, konkrét példáinak elemzése, megosztása egymással. 2 lásd:i.m.191.o. 3 in: Weörestől Weöresről Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 194.o Lovassy László Gimnázium

5 A számonkérés formái: szintetizáló és kérdés/válasz természetű szóbeli feleletek, olvasatellenőrzések, versfelismerések, órai felmérők és röpdolgozatok, különböző nagyságrendű házi dolgozatok, memoriterek. Érdemjeggyel jutalmazhatjuk a rangosabb versenyeken való sikeres szereplést, a kiemelkedő órai munkát. Az elégséges szintet esetünkben nehéz meghatározni. A szaktanárnak joga van megbuktatni a tanulót, ha jegyeinek többsége elégtelen, ha egyértelműen kiderül, hogy nem olvasta a kötelező olvasmányokat, ha értékelhetetlen, minimalista írásbeli szövegeket ad be, és a kötelezően megtanulandó fogalmakat nem ismeri. Külső kapcsolatok Állandó kapcsolatban kell lennünk az erre igényt tartó- általános iskolákkal, beszélgetéseket, vitalehetőségeket, módszertani gyakorlatokat felajánlva. A Pannon Egyetem magyar szakos hallgatóit folyamatosan fogadják vezető tanáraink. Bekapcsolódunk az Arany János Tehetséggondozó Program országos munkaközösségi hálózatába, igyekszünk minél több versenyre, közös programra elvinni diákjainkat. Kiemelten kezeljük a veszprémi Középiskolai Kollégiummal való kapcsolatunkat. Nyitottak vagyunk a különböző pályázati társulásokra, a városi kulturális intézményekkel való együttműködésre. Belső kapcsolatok Az afrikai mondás értelmében- Egy falu kell ahhoz, hogy fölneveljünk egy gyereket - nyitottan kell figyelnünk minden munkaközösségre, minden iskolapolgárra. Kiemelten intenzív kapcsolatot jó fenntartanunk az osztályfőnökökkel, hiszen mi akik folyamatosan emberi lelkekkel beszélgetünk emberi lelkekről- sok segítséget kaphatunk tőlük és adhatunk nekik. Társmunkaközösségünk a művészeti munkaközösség, közös programokkal (pl. Helikon, Alma Mater, iskolai műsorok stb.), gondolatcserével támogathatjuk egymás munkáját. Mivel tárgyaink szintetizálóak és több tudományterületet összekapcsolnak, a magyar nyelv és irodalomnak integráló szerepe is lehet az iskolában Lovassy László Gimnázium

6 Részletes tanterv évfolyamokra lebontva 9. ÉVFOLYAM 74 óra / AJTP-n 111 óra Irodalom I. Bevezetés A kilencedik (előkészítő) évfolyam tanterve részben szakít a középiskolai irodalomoktatásban megszokott irodalomtörténeti-kronologikus szemlélet hagyományával, mivel az első 15 óra (az őszi szünetig terjedő időszak) elsődleges feladatának nem az irodalmi kánon időarányos részletének elsajátítását tekinti. Célja a következő évek irodalomtanításának megalapozása, az értő befogadáshoz szükséges készségek fejlesztése, a szövegértés-értelmezés, a műelemzés szempontjainak és technikáinak minél bőségesebb megismertetése. Célként fogalmazzuk meg a kötelező tananyagként kijelölt művek olvasásán túl is fennmaradó olvasási igény és motiváció erősítését, az olvasási szokások kedvező irányú befolyásolását; az értő-értelmező attitűd kialakításán túl az önálló véleményalkotás- és megfogalmazás igényének és képességének fejlesztését. Mindezeken túl az irodalmi művek elemzését-értelmezését nem öncélú tevékenységnek, hanem a személyiségfejlesztést, az önmegismerést-megértést, a közvetlen és a tágabb környezetben való eligazodást segítő-támogató eszköznek tekintjük. Ennek megfelelően az első 15 óra anyaga tematikusan egymás mellé rendezett művekből áll. Ezek olyan, a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból származó szépirodalmi szövegek, amelyek - irodalmiesztétikai értékükön túl - számíthatnak az adott korosztály érdeklődésére. A feldolgozás általában kettős célt szolgál. Az első: valamely társadalmi-etikai problémának, jelenségnek megvitatása, a művek tartalmi elemzésének eredményeként kialakítható tanulságok vagy pusztán gondolatok, vélemények megfogalmazása. Mivel a feldolgozásra felkínált szövegek egy része a közösségi-társadalmi együttélés modelljeit dolgozza fel, ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tanórákon a művekhez kapcsolódva olyan fogalmakról is szó essen, mint a diktatúra és demokrácia természete, a tudatos állampolgári magatartás, a felnőtt léttel együtt járó lehetőségek és felelősség. A feldolgozásra felkínált szövegek egy része a magyar irodalom kiemelkedő alkotásai közül kerül ki, melyek által bővülhetnek a tanulók ismeretei az országról, amelyben élnek és nemzeti közösségről, amelynek tagjai. A művek között szerepelnek olyanok, amelyek lélektani szempontok szerint is értelmezhetők; ezek lehetőséget nyújtanak a lelki egészség, a belső egyensúly fontosságának hangsúlyozására. A másik cél esztétikai jellegű: valamely poétikai-műfajelméleti probléma feldolgozása a készségfejlesztés eszközeivel (műelemzés-műértelmezés, szövegértés, szövegfeldolgozás, verstani-prozódiai jelenségek megfigyelése stb.). A modul felépítése e kettős célt követi. Olyan - változatos műfajú - tartalmi-tematikai szempontból egymáshoz kapcsolódó (így egymást erősítő) irodalmi szövegekből áll, amelyek egyben valamely sajátos esztétikai vagy társadalmi, lélektani kérdésre is ráirányítják a figyelmet. A modulban feltüntetett művek feldolgozása - az időkeret szűkösségéből és a szóba jöhető anyag bőségéből adódó feszültséget is tekintetbe véve - részben ajánlott; ez lehetőséget teremt az ezekben az osztályokban tanító kollégák számára, hogy - a fő irányelvek szem előtt tartásával - saját személyiségük és az osztály igényei, adottságai szerint alakíthassák a tananyagot. Emellett - a művek közös tanórai feldolgozásán túl - lehetőség van egyes szövegek tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos vállalásra épülő, változatos munkaformákban, a tanárral egyeztetett szempontok alapján történő feldolgozására is. A modult nem tekintjük véglegesnek: a későbbiekben - több tapasztalat birtokában - alakítható, az alább felsorolt művek más művekkel való felcserélése is elképzelhető. A következő 59 órában (az őszi szünet után következő szakaszban) - a korábbiakban négy év alatt elsajátítandó tananyag mennyiségének és az időkeret szűkösségének ellentmondásaiból adódó állandó feszültség oldása, valamint a tantervi célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a tematikus elrendezést felváltja a kronologikus/irodalomtörténeti, és elkezdődik a korábban a kilencedik/ később tizedik évfolyamhoz rendelt tananyag feldolgozása. Abból, hogy ebben a szakaszban a tananyagot már a kronológia strukturálja, következik, hogy a tanulók ebben a modulban a mitológiai világörökség, az antik görög és latin irodalom, valamint a Biblia szövegeivel találkoznak. Ez a modul kevés kivételtől Lovassy László Gimnázium

7 eltekintve Európa-centrikus. Ez lehetőséget nyújt az európai azonosságtudat és az egyetemes emberi kultúrához való kötődés kialakítására. Különösen az első 15 óra fontos feladata a legfontosabb tanulási technikák elsajátíttatása. Ezzel a következő fejezet 4. alpontja részletesen foglalkozik. II. Belépő tevékenységek 1. Szóbeli kifejezőkészség; a kulturált nyelvi magatartás fejlesztése Az olvasott szövegek értelmezése; saját vélemény megfogalmazása Beszélgetés, vita Érvek-ellenérvek mérlegelése, érvek felsorakoztatása, csoportosítása Szóbeli beszámoló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás (választható tevékenység) 2. Olvasás, szövegértés Az olvasott szépirodalmi szövegek mögöttes jelentésének tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és önálló elemzéssel (közösen egyeztetett szempontok alapján) vagy csoportmunkában 3. Szövegalkotás írásban Az írásművek makroszerkezeti elemei Bekezdés, tételmondat Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás Ismertetés, könyvajánlás írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről (választható tevékenység) 4. A tanulási készség fejlesztése Különféle témákhoz kapcsolódó ismeretek, érvek, példák önálló gyűjtése A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektromos információhordozóinak használata Hivatkozás a forrásra A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben 5. Esztétikai-irodalomelméleti ismeretek Az epikus - lírai - drámai művek megkülönböztetése A műfaji ismeretek elmélyítése, bővítése Irodalmi művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyok, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak pontos használatával Az epikai műnem sajátosságai; a homéroszi eposzok világa; az eposz műfaji jegyei; eposzi kellékek A lírai műnem sajátosságai; a görög líra legfontosabb műfajai: epigramma, elégia, himnusz Az időmértékes verselés alapfogalmai A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában Az idő-, tér- és cselekményszervezés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása; a konfliktusos dráma; az analitikus dráma Lovassy László Gimnázium

8 A Biblia szó jelentése, a Biblia szerkezete. Az Ószövetség, a kanonizáció, az apokrif fogalma. Az Ószövetség legfontosabb műfajai. Az Újszövetség fogalma. Az evangéliumok, az evangélisták. Szinoptikusok. Példázatok. A tanév során végzendő munka hatékonysága érdekében a nyelvi előkészítő osztályokba felvett tanulók a rájuk váró feladatokról előzetes információkat kapnak. Ez tartalmazza azoknak a kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a tanulóknak a nyár folyamán kell elolvasniuk. A kötelező olvasmányok jegyzékéről a tanév befejezése előtt a nyelvi előkészítő osztályokban tanító pedagógusok évente közösen határoznak. Az első 15 óra összefoglaló címe Beavatás, ami részben a tanulók élethelyzetére, a középiskolai létbe való beavatásukra utal, részben azoknak műveknek az üzenetére, amelyekkel a tanulók ebben az első modulban találkoznak. E művek között legalább két regénynek szerepelni kell. Memoriter: kb. 50 sor a tanár választása alapján Az év folyamán két iskolai dolgozatot (értekező fogalmazást) és három nagyobb terjedelmű házi feladatot íratunk. III. A továbbhaladás feltételei A tanuló olvassa el a kijelölt műveket; képes legyen az olvasott szövegek megértésére, adott szempontok alapján gondolatainak, véleményének mind szóbeli, mind írásbeli megfogalmazására a tanult irodalomelméleti fogalmak használatával; tudjon szépirodalmi szövegeket elhelyezni a három műnem ismérvei alapján IV. Témakörök, szerzők, művek 1. Beavatás (Az alábbiakban egy kínálatot fogalmazunk meg.) Kosztolányi Dezső: A kulcs Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Salinger: Zabhegyező Emile Ajar: Előttem az élet Karinthy Frigyes: A cirkusz Defoe: Robinson Golding: A legyek ura Radnóti Miklós: Mint a bika József Attila: Lassan, tűnődve Örkény - egypercesek (Mi mindent kell tudni?; Ballada a költészet hatalmáról; Leltár; Matematika; Információ; Egy szoba, vályogfal, zsúpfedél; Visszatért a földre a magyar holdrakéta stb.) Shakespeare: LXXV. szonett Balassi Bálint: Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról; Júliát hasonlítja a szerelemhez; Hogy Júliára talála Vörösmarty: Ábránd Petőfi: Szeptember végén; Minek nevezzelek? Vörösmarty: Előszó Petőfi: Feltámadott a tenger Ady: Harc a Nagyúrral; A fekete zongora József Attila: Tiszta szívvel Ady: Tüzes seb vagyok; Lédával a bálban Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Juhász Gyula: Milyen volt?; Anna örök Lovassy László Gimnázium

9 Kaffka Margit: Litánia József Attila: Klárisok; Flóra Nagy László: Himnusz minden időben Déry Tibor: Szerelem Kádár Kata Arany: Tetemre hívás 2. Mítosz és irodalom, képzőművészet, zene Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program Mitológiai vándormotívumok megjelenése és összehasonlítása a különböző kultúrkörök mitológiáiban: istenképek, a világ teremtése, az ember teremtése, pusztulásmítoszok. Mitológiai motívumok megjelenése a modern irodalomban, a képzőművészetben és a zenében Gilgames Ószövetség; Újszövetség Kalevala Ovidius: Átváltozások Germán, kelta mitológia Hindu és dél-amerikai eposzok 3. A görög epika; homéroszi eposzok Az Íliász társadalmi-történeti háttere, az Íliász világa. Homérosz. A trójai mondakör. Kiemelkedően fontos részletek olvasása és megbeszélése az Íliászból. Az Odüsszeia társadalmi-történeti háttere, az Odüsszeia világa. Az új hőstípus megjelenése. Bonyolultabb szerkezet. Kiemelkedően fontos részletek olvasása és megbeszélése az Odüsszeiából. 4. A görög líra A görög líra történeti-társadalmi háttere Görög epigrammák Szapphó költészete Anakreon költészete Az időmértékes verselés elmélete Gyakorlatok az időmértékes verselés köréből 5. A görög dráma A görög dráma társadalmi-történelmi háttere A görög drámai műnem kialakulásának előzményei A görög dráma fejlődése Szophoklészig (Euripidészig) A thébai mondakör Szophoklész: Antigoné Utalás Szophoklész: Oidipusz király Utalás - Arisztophanész komédiái 6. A latin irodalom Róma születése, a latin irodalom előzményei és kezdetei Az első polgárháború; Catullus költészete Róma a polgárháborúk után; a Pax Romana világa Vergilius eclogái Vergilius: Aeneis Horatius költészete Utalás Ovidius költészete Lovassy László Gimnázium

10 7. A Biblia Az Ószövetség könyveinek társadalmi-történeti háttere, ennek megjelenése az Ószövetség szövegeiben. Az Ószövetség keletkezésének története. Ószövetség: teremtéstörténetek; a bűnbeesés; Káin és Ábel; az erkölcsi romlás; a vízözön; a bábeli torony; Jónás története. A zsoltárok. Az Ószövetség világa, istenképe. Az Újszövetség könyveinek társadalmi-történeti háttere; az Újszövetség keletkezésének története; a kereszténység születése. Újszövetség: Jézus születése; a napkeleti bölcsek; az egyiptomi menekülés; Visszatérés Egyiptomból; a hegyi beszéd; Pilátus ítélete; a Passió; csodák Jézus halálakor;jézus temetése; Jézus feltámadása; Jézus megjelenik az asszonyoknak; az apostolok küldetése. A tékozló fiú története. A dúsgazdag és a szegény Lázár története. A kereszténység elterjedése; az apostolok cselekedetei. A Jelenések könyve Az Újszövetség világa, istenképe. A Biblia motívumainak megjelenése a modern irodalomban, képzőművészetben, zenében Lovassy László Gimnázium

11 Anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek 9. évfolyam, évi 37 óra Anyanyelvi előkészítő I. Bevezetés Az anyanyelvi beszédkultúra és helyesírási ismeretek tantárgy célja szorosan kapcsolódik a nyelvi előkészítő osztályok nevében megfogalmazott programhoz. E cél lényege, hogy a tanulókat a 9. osztályban olyan eszközökkel lássuk el, melyek rövid távon lehetővé teszik számukra középiskolai tanulmányaik eredményes folytatását, befejezését, hosszabb távon felkészítik őket arra, hogy a felsőoktatásban és a felnőtt életszakaszban jelentkező feladatokkal sikeresen megbirkózzanak. Ezek közé az eszközök közé tartozik a szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatossá tétele, a középiskolai továbbhaladáshoz szükséges helyesírási készségek megszilárdítása, az általános iskolában is érintett leíró nyelvtani alapfogalmak rendszerező ismétlése, elsősorban elemzési gyakorlatok segítségével. Ez azért is fontos, mert a nyelvi előkészítő osztályok tanulói ebből a szempontból nagyon egyenetlen ismeretekkel rendelkeznek. Egy egyenletesen magas színvonalú leíró nyelvtani tudás és elemzési készség kialakítása egyszerre egyéni és közösségi érdek. Ismerve azokat a nehézségeket, amelyeket nemzetközi felmérések mutattak ki a magyar gyerekek értő olvasásával kapcsolatosan, a nyelvi előkészítés anyanyelvi szakaszában fontos célnak tekintjük az értő olvasás képességének és készségének fejlesztését. E képességeket és készségeket olyan szintre kell hozni, hogy az e téren mutatkozó hiányosságok ne akadályozzák a tanulók későbbi középiskolai előmenetelét. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert az értő olvasás készségének tökéletes birtoklása nélkül tanulóink sem a felsőoktatásban, sem az élethosszig tartó tanulás vagy a munkaerőpiaci boldogulás folyamataiban nem számíthatnak sikerre. A középiskolában és a felsőoktatásban is nélkülözhetetlen a gyors, de szabatos jegyzetelés technikáinak elsajátítása. E technikák kialakítását és gyakoroltatva megszilárdítását az anyanyelvi előkészítés fontos feladatának tekintjük. A tanévben magunk elé kitűzött célok megvalósítását megkönnyítheti az egyes feladatok integrációja, koncentrációja. Az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség összekapcsolható az értő olvasás és a jegyzetelés technikáinak elsajátításával. A feladatok ilyenfajta párhuzamosítása időt szabadít fel, és életszerűbbé teszi a gyakorlatokat. II. Általános célok Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyermekeinknek az összeurópai munkaerőpiacon is versenyképesnek kell lenniük; ehhez elengedhetetlen a kommunikációs készségek erősítése. A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni magukat, és képviselni tudjanak számukra fontos ügyeket. A helyesírási készségek megszilárdításával olyan eszközt kell a gyerekek számára biztosítani, amelynek segítségével az írásbeli önkifejezés és az írásbeli hivatalos érintkezés világában is otthonosabban mozognak. A helyesírási szempontból kifogástalanul létrehozott szöveget a magánéleti, a közéleti és a munkaerőpiaci boldogulás esélynövelő értékének tekintjük. A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak rendszerező ismétlésével növelni kívánjuk tanulóink anyanyelvi tudatosságát, e tudatosságon keresztül erősíteni kapcsolódásukat az anyanyelvhez, amit a tartalmas nemzeti identitás egyik legfontosabb elemének tekintünk. Az egyre bonyolultabb szövegek értő olvasásával kapcsolatos készségek és képességek fejlesztésével eszközt kell adni a tanulóknak ahhoz, hogy az életútjuk során felmerülő írásbeli szöveg-kihívásokkal Lovassy László Gimnázium

12 sikeresen megbirkózzanak. A jegyzetelés technikáit olyan készséggé kell formálni, mely elsősorban a szakmai életpályán, kisebb mértékben a magán- és a közéletben is felmerülő feladatok megoldásának hatékony eszközeként funkcionál. III. Követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése; rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához, képesség az önálló véleményalkotásra. Az általános iskolában már legalább részben elsajátított leíró nyelvtani alapfogalmak ismerete, a rendszerezett elméleti fogalmak birtokában az azokhoz kapcsolódó elemzési feladatok egyenletesen magas szintű megoldása. A magyar helyesírás alapelveinek gyakorlati alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírásával, az egybeés különírással, az elválasztással, az ly j megkülönböztetéssel, az írásjelek használatával kapcsolatos legfontosabb szabályok ismerete és gyakorlati alkalmazása. A középiskolai tanulmányok eredményes folytatásához szükséges, az értő olvasással kapcsolatos feladatok magas színvonalú megoldása kötött időtartamon belül. A jegyzeteléssel kapcsolatos technikák gyakorlati működőképességének demonstrálása, elsősorban e technikák eredményes tanórai alkalmazása által. A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása. A beszédpartnerrel való együttműködés; érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása; az eltérő vélemény tisztelete. Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában; képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására; a manipulációs szándékok felismerése. A mondatfonetikai eszközök biztonságos használata. A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően; önkontroll és szövegjavítás Lovassy László Gimnázium

13 Tanterv A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetők, így a célul kitűzött készségeket és képességeket a tanév során folyamatosan és párhuzamosan a két terület (szóbeli kommunikáció, helyesírás, leíró nyelvtani ismétlés, értő olvasás, jegyzetelési technikák) anyagát elsősorban gyakoroltatás által párhuzamosan sajátíttatjuk el. A tantárgyat heti 1 órában (évi 37 óra), lehetőség szerint csoportbontásban (max fő) tanítjuk. 1. Értő olvasással kapcsolatos feladatok 1. hosszabb írott szövegek kijegyzetelése az elkészített jegyzetek alapján a szövegek tartalmának összefüggő szóbeli összefoglalása az elkészített jegyzetek alapján beszélgetés ill. vita az írott szövegek témájával kapcsolatosan felvetődő kérdésekről 2. Helyesírás 1. a hangjelöléssel kapcsolatos helyesírási gyakorlófeladatok a különírás és az egybeírás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok az elválasztás szabályaival kapcsolatos gyakorlófeladatok 3. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerező ismétlése 1. a szóelemek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok a szófajtannal kapcsolatos ismeretek ismétlő áttekintése, elemzési gyakorlatok 4. A jegyzetelés technikájával kapcsolatos készségek elsajátítása, jegyzetelési gyakorlatok jegyzet készítése rövid tanári előadások alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) a tanári előadások szóbeli rekonstrukciója az elkészített jegyzet alapján összefüggő írásbeli szöveg készítése a tanári előadások alapján 5. Helyesírás 2. a tanári előadás alapján készített írásbeli szövegek helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása a kis és nagy kezdőbetűkkel kapcsolatos helyesírási gyakorlatok a tulajdonnevek helyesírásával kapcsolatos gyakorlatok 6. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani ismeretek rendszerező ismétlése 2. egyszerű mondatok elemzése mondatrészek szerint alá- és mellérendelő összetett mondatok elemzése 7. A jegyzeteléssel és az értő olvasással kapcsolatos gyakorló feladatok jegyzet készítése hosszabb tanári előadás alapján (például: fejezetek a magyar nyelv történetéből) jegyzet készítése hosszabb írott szöveg alapján az elkészített jegyzetek tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása hosszabb terjedelmű írásbeli munka (házi feladat) készítése az elkészített jegyzetek alapján a házi feladatok tartalmi és helyesírási értékelése, az elkövetett hibák javítása néhány perces szóbeli előadás tartása az elkészített jegyzetek felhasználásával Lovassy László Gimnázium

14 AJTP előkészítő ( 9. évfolyam) Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program Az Arany János Tehetséggondozó Program tantervi sajátosságai: A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható folyamat, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs képességek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A nyelvi kifejezőkészség állandó fejlesztését szem előtt tartva nem csupán a hagyományos feldolgozó jellegű munkaformákat szükséges előnyben részesíteni, hanem a tanulók önálló szövegalkotási képességének kondicionálását és az önkifejezés formáinak szélesítését is. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön. Kiemelt célok és feladatok irodalomból: Az általános iskolai irodalmi anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. A művészi szövegek olvasása és önálló értelmezése iránti igény kialakítása. A nyelvi-irodalmi kreativitás sokoldalú fejlesztése. Az irodalmi képességek fejlesztése: az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és műértelmező képesség fejlesztése. Az irodalmi művek középpontba helyezésével segíteni a tanulók elemző készségét, erősíteni problémaérzékenységüket, pozitívan befolyásolni személyiségüket. A helyi sajátosságok, jellegzetességek / irodalmi emlékhelyek, a környék kiemelkedő irodalmi személyiségei / megismertetése. Kiemelt célok és feladatok nyelvtanból: Az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása. Az írás és helyesírás készségének kiemelt fejlesztése, csoportbontásban is. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejezőképesség kialakítása a helyes kommunikációs formák érdekében. Az anyanyelvű írásbeliség normáit figyelembe véve helyes szövegalkotási készség erősítése; képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A kifejezés, a megértés, a beszédkészség fejlesztése / pl. a szókincs gyarapításával /. Általános fejlesztési követelmények: A tanuló törekedjen irodalomelméleti és leíró nyelvtani ismereteinek egységbe szervezésére; aktívan vegyen részt az ismeretek közös felidézésében. Legyen képes korábban tanult ismereteit szintetizálni. Tudja a már tanult szakszókincset pontosan használni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus használatára. Sajátítsa el a személyiségének megfelelő árnyalt önkifejezés technikáit a különböző kommunikációs szinteken Lovassy László Gimnázium

15 Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében legyen képes kontrasztív szemléletre a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. Tudja értékelni a nyelvben megjelenő új jelenségeket ( pozitív nyelvművelés). Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása. Ellenőrzés, értékelés, minősítés: Céljai: Következtetés az eredményekből a tanítás és tanulás hatékonyságára. Felmérése annak, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók kiemelkedő, illetve mely területeken gyenge teljesítményt. A tanulók teljesítményének viszonyítása korábbi teljesítményeikhez. Módjai: Elsősorban szóbeli értékelés, közvetlen tanári megfigyelés, egymás értékelése, a tanulók hozzásegítése a helyes önértékeléshez. Feladatsorok, szóbeli és írásbeli beszámolók, kiselőadások, memoriterek. Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás Eligazodás az alapvető kisközösségi beszédhelyzetekben. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére, saját álláspont kialakítása. Együttműködés a beszédpartnerekkel, emberi közlések egyre pontosabb felfogása, kódolása a mindennapi élethelyzetekben. Képesség önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. 2. Szövegértés, szövegalkotás Az életkornak megfelelő szintű értő olvasás. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése. Kreatív szövegalkotás. 3. Tanulási képesség Az ismeretek bővítése önálló kutatómunkával. Többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása, írásbeli, szóbeli beszámoló készítése. 4. A magyar nyelv rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Az önkontroll további erősítése: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása, a helyesírási szótár használata Lovassy László Gimnázium

16 5. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai Magyar nyelv és irodalom tantárgyi program Tájékozódás az irodalom kronológiájában, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Irodalomelméleti ismeretek rendszerezése, műnemek, műfajok sajátosságainak ismerete; témák, motívumok felismerése irodalmi művekben. Megjegyzés: A megjelenített tevékenységformák szerepelnek az általános iskolai kerettantervben is, az előkészítő évfolyamon az osztály szintjéhez igazítva elsősorban a készségek szintre hozására és a képességfejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni Lovassy László Gimnázium

17 10. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Fontos, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Lényeges a helyes és kreatív nyelvhasználat alkalmazása. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). A digitális kompetenciát illetően szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. A szociális és állampolgári kompetenciát tekintve fontos, hogy a tanuló különféle területeken hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe vegye és megértse a különböző nézőpontokat. A hon- és népismeret kompetenciáját illetően elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, írók, költők, tevékenységét, munkásságát. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek tapasztalatokat a manipulatív szándék felismerésében; alakuljon ki kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. 2. Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. 3. Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik Lovassy László Gimnázium

18 szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. 4. Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A hatékony és önálló tanulás feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére, és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Fontos a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). 7. Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"- nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a Lovassy László Gimnázium

19 cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. 8. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel Lovassy László Gimnázium

20 IRODALOM TÉMAKÖRÖK 74 óra TARTALMAK Szerző mű befogadó Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Ismétlés A középkor irodalma Legalább hét szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (confessio,himnuszok, legendák). Lovagi irodalom, trubadúr és vágánsköltészet. Dante és Villon Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból A francia klasszicista dráma művei Az itáliai reneszánsz. Petrarca, Boccaccio. Az angol reneszánsz / manierista színház és dráma Shakespeare egy vagy két műve / adaptációk elemzése Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. A kuruc kor költészete A klasszicizmus fogalma A francia klasszicista dráma és színház jellemzői Moliere egy művének elemzése Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus Memoriter Az anyagrészekhez kapcsolódóan minél több vers, vers-, dráma- és prózarészlet MAGYAR NYELV 37 óra; TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A tömegkommunikáció A nyelvtani szintek grammatikája A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;. mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés Lovassy László Gimnázium