Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)"

Átírás

1 Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)

2 Általános adottságok 2 Megbízó: Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület, az ÉMOP számú pályázat alapján Közreműködött: Kovács Szilvia (közgazdász, idegenforgalmi szakértő) Stratégiai és marketing menedzser, Tokaj Markering Nonprofit Kft. Ujfalusi Beáta (közgazdász, turisztikai szakértő) turisztikai információs pont vezető, Tarcal, 6 puttonyos Borfalu Kovács Lilla (kereskedelmi menedzser) Kiállítás vezető, Tokaj-Hegyaljai Borok Háza Lakatos Dóra (idegenforgami szakrmber) Tarcal, Hat Puttonyos Borfalu

3 Általános adottságok 3 Általános adottságok A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye TDM szervezet két nagyrészt világörökségi védettség alatt álló - kistérség területét fedi le. A Tokaji Kistérség január 1-én alakult, 11 település önkormányzatának egybehangzó elhatározása alapján. A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj, amely földrajzi helyzeténél fogva is kapocsként köti össze a Tokajhegyaljai borvidékhez tartozó Bodrogkeresztúrt, Bodrogkisfaludot, Erdőbényét, Tarcalt, Szegit és Szegilongot a Taktaközhöz tartozó Tiszaladánnyal, Csobajjal, Taktabájjal és Tiszatardossal. A Szerencsi Kistérség központja Szerencs, Dél Tokaj-hegyalja egy részén túl a Taktaköz és a Hernád-völgye jelentős területei is ide tartoznak. A Tokaj-hegyaljai Borvidék világörökségi területének magját képező hegyaljai települések a múltban nagyrészt mezővárosok voltak, ahol a lakosság mindig is elsősorban borászattal foglalkozott. A szőlőhegyeken furmint, hárslevelű és sárgamuskotály alkotják az ültetvényeket, s a nemespenésszel fedett pincékben érik a tokaji, a királyok bora, a borok királya. A Taktaköz a Tiszától a Harangodig terjedő kistáj. A környéken elsőként ezt a területet népesítette be a honfoglaló magyarság, mert az ártéri síkság bonyolult vízhálózata védelmet nyújtott az esetleges támadásokkal szemben. Ez a terület a folyószabályozás előtt a Tisza ártere volt, ahol komplex ártéri gazdálkodás alakult ki. Az itt élők elsősorban legeltető állattenyésztéssel, valamint halászattal foglalkoztak és nagyrészt foglalkoznak ma is. A két különböző agrokultúra, a hegyvidék és az alföld egy közigazgatási területi egységen belüli ötvöződése összekovácsolja a kistérség lakosságát. A világörökségi terület óriási kisugárzással van a taktaközi falvak fejlődésére, míg a taktaközi kistáj a maga kultúrájával és az ökoturizmus lehetőségeivel színesíti a világörökségi terület kínálatát. A kistérség települései széles programválasztékkal, számos különleges szolgáltatással várják mindazokat, akik különleges gasztronómiai élményekre vágynak, kíváncsiak a tokaji borokra, a vízi sportok szerelmesei, vagy akik pusztán néhány napra szabadulni akarnak a városi tömegtől és zajtól. A Tokaji Kistérség központja Tokaj, nem pusztán adminisztratív értelemben, de a fejlesztések, látnivalók, stb. terén is. Tokaj turisztikai kínálata igen sokszínű. Egyfelől a táj adta lehetőségek nyújtanak különleges vonzerőt: a Tisza és Bodrog összefolyása akkor is megállásra készteti a turistákat egy pillanatra, ha egyébként nem közvetlenül Tokajba érkeznek kirándulni. Ugyanakkor a nyári időszakban a vízi turizmus is kiemelkedő turisztikai lehetőségeket rejt akár a vízi sportokat, akár a horgászatot, öko-turizmust emeljük ki. Meghatározó szerepe van a borturizmusnak, sokan pusztán a borok kedvéért érkeznek a városba. A kulturális turizmus iránt érdeklődők a Tokaji Múzeumot, illetve a Tokaji Galériát részesíthetnék előnyben. Jelentősen növeli a térség vonzerejét, hogy a tokaji történelmi borvidék, kultúrtáj 2002-ben a Világörökség része lett. A város és a környező kistelepülések bővelkednek látnivalókban nagyszámú műemlék-épület, kiállítóhely várja a turistákat. Tokaj minden szempontból a Zemplén egyik kapuja. A Nyíregyháza felől érkezők itt lépnek be a térségbe, éppen ez új turisztikai szolgáltató központtal szembeni hídon keresztül. Ugyanakkor a Miskolc felől érkezők is gyakorta ide térnek be először, a Budapest és Nyíregyháza közötti Inter City

4 Általános adottságok 4 járatok pedig megállnak a városban, tehát a budapesti vendégek számára is Tokaj jelenti a Zemplénnel való első találkozást. Tokaj turisztikai kínálatában előkelő helyen áll a rendezvényturizmus. Gyakorlatilag a turista főszezon kezdetétől fogva hetente-kéthetente nyújt különféle programokat a város az ide érkezőknek a borfesztiváltól a Tokaji Ősz programjaiig. Probléma azonban, hogy ezek a programok az utazási irodák kínálatában általában nem szerepelnek, a sajtóban sincs kellő reklámja, így véletlenszerű, hogy a turisták értesülnek-e a programokról. Az utóbbi évek jelentős fejlesztései az iskolák felújítása, a szálláshely- és teremkínálat bővítésének eredményeként a MICE turizmus is helyet kaphat Tokaj turisztikai kínálatában. A konferenciaturizmus - a turizmus hagyományos ágaival szemben, de azt kiegészítve - számos előnnyel rendelkezik. A rendezvények többsége időben a turisztikai szezonon kívül esik, tehát biztosítja a szálláshelyek folyamatos töltését, a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát, a rendezvényen résztvevők átlagos költése a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok és számítások szerint az átlagos turista költésének legalább háromszorosa, minden egyes rendezvény új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág, gazdasági, művészeti és kulturális terület számára, hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez és elismertetéséhez. A rendezvény hatása tehát mindig jelentősen túlmutat a turizmus keretein, ráadásul a rendezvény résztvevői (hazaiak és külföldiek) megismerik az adott tájegységet, annak látnivalóit, így potenciális későbbi turistának tekinthetők. Míg a környékbeli nagyobb városokban, elsősorban Sárospatakon, Nyíregyházán és Miskolcon virágzik a konferenciaturizmus, Tokaj ilyen szempontból kiesik a kínálatból. Ennek nem pusztán az az oka, hogy míg az imént említett városok felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkeznek, Tokajnak nincs sem főiskolája, sem egyeteme. A legnagyobb gond az, hogy nem is tudnak arról a felsőoktatási intézmények, nagyobb konferenciákat szervező civil szervezetek, illetve cégek, hogy Tokaj alkalmas nagyobb (max. 200 fő) konferenciák megszervezésére, befogadására, hogy itt ugyanúgy adottak az infrastrukturális lehetőségek, mint a környező városokban. A térség másik jelentős települése Szerencs. Ipari település, amely az elmúlt években kezdett az idegenforgalomra fókuszálni. Vitathatatlan értéke a nemzetközileg is a legnagyobbnak számító nemzetközi cukormúzeuma és a Rákóczi várban található képeslap kiállítás. A település földrajzi adottságai miatt épült fel a Világörökségi kapuzat, amelynek kilátójából a Taktaköz és a borvidék is megcsodálható. A település méretei miatt jelentős infrastuktúrát tudhat magáénak, van uszodája, fürdője, sportpályája és sportcsarnoka, saját vendégházai is, ezek azonban leginkább a helyi lakosságot szolgálják ki, nagyobb vendégforgalmat nem jelentenek a város számára. A helyzetet tovább rontja, hogy nincs megfelelő minőségű s mennyiségű szálláshely a városban. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tokaji és környékbeli látnivalók, programok általában egy, maximum 2 napos elfoglaltságot nyújtanak az ide érkezőknek, emellett az idegenforgalmi szezon néhány hónapra korlátozódik, késő ősszel, télen, kora tavasszal jelentősen visszaesik a turistaforgalom. A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze:

5 Általános adottságok 5 Erősségek Tokaj-Hegyalja a Világörökség része Kiváló turisztikai infrastruktúra Bővülő rendezvénykínálat Gyengeségek A településeknek nincs önálló arculata, amely emblematikusan képes lenne megjeleníteni a TDM-et a különféle kiadványokban Hiányoznak illetve hiányosak a térséget bemutató informatív prospektusok, kiadványok A térség vezetőinek a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettsége Hiányos kommunikáció a turisztikai szektor szereplői között (mindenki kommunikál a TDM szervezet munkaszervezetével, de nem kommunikálnak egymással) Lehetőségek Kockázatok A turisztikai vállalkozások, a TDM munkaszervezet valamint a város vezetésének együttműködése, folyamatos kommunikációja révén a térség turisztikai marketingje jelentősen javítható Az együttműködés révén kialakíthatóak olyan komplex programcsomagok, amelyek növelik a turisták számát A kommunikáció az egyes érdekellentétek vagy passzivitás miatt nem lesz folyamatos, illetve egyes meghatározó szereplők távol maradnak A gazdasági helyzet kedvezőtlen folyamatai olyannyira beszűkítik a vállalkozások és az önkormányzat mozgásterét, hogy a fejlesztési kezdeményezések nem valósulhatnak meg 1. sz. tábla

6 Általános adottságok 6 Általános infrastrukturális jellemzők Az M3-as autópálya megépítésének és a sűrű IC és gyorsvonat járatoknak köszönhetően Miskolc és így B.-A.-Z. megye is igen jól megközelíthető. Tokaj városát Miskolccal a 37. számú főútvonal köti össze, amely megfelelő kapcsolatot biztosít az M3-as autópálya Debrecen, illetve Budapest felé vezető szakaszával. Jelenleg a 37-es út - az autópálya továbbépítéséig - túlterhelt, amelyet a nagy mértékű átmenő forgalom okoz, ez a probléma az autópálya meghosszabbítása után valószínűleg meg fog szűnni. B.-A.-Z. megye belső területein, - így a Tokaji és Szerencsi kistérség 37-es főúton kívül eső területein - már sokkal rosszabb a helyzet, mivel a közlekedés infrastruktúra kiépítettsége és az utak minősége igen alacsony szintet mutat. Tokaj vasúti megközelíthetősége mind Miskolcról, mind Nyíregyházáról jónak mondható, gyakorlatilag mindkét irányból naponta 18 vonat érkezik, melyek között 4-4 intercity járat is található. A Tiszán és a Bodrogon jelenleg nem üzemel állandó személyszállításra alkalmas hajójárat, bár mindkét folyó teljes magyarországi szakasza hajózható. A MAHART Passnave Tokajban lehetőséget biztosít hajókirándulások megszervezésére. A CROISI EURÓPA cég tői beindított egy üdülő luxushajót (részvételi díj 1500 EUR), amely Budapest és Tokaj között közlekedik, kezdetben évi 5 alkalommal. Ezenkívül Tokaj népszerű célpont a víziturizmust kedvelők körében, a nyári időszakban számos kajak-kenu túra indul a településről vagy érkezik ide. 1. ábra. Tokaj és a Zemplén megközelíthetősége

7 Általános adottságok 7 Kiépített kerékpárút a térségben jelenleg csak Szerencs és Tokaj belterületén, illetve Tokaj és Bodrogkeresztúr között található. A kerékpárturizmus kedvelőit több helyen elhelyezett információs táblák irányítják az alacsonyabb forgalmú mellékutakra. Mind megközelíthetőségi, mind idegenforgalmi szempontból jelentős az EuroVelo útvonal: Az Euroean Cyclists' Federation (ECF, a Kerékpárral Közlekedők Európai Szövetsége) 1995 óta dolgozik az Európát behálózó, a ma EuroVelo Project néven ismert kerékpáros úthálózati terv fejlesztésén novemberében, a spanyolországi Logrono-ban szervezett ünnepségen bejelentették és ismertették az EuroVelo fejlesztési programját, melyet az Európa Bizottság pénzügyileg is támogat. A feladat az, hogy használhatóvá váljon 12 olyan kerékpáros útvonal, amely felfűzi Európa összes országát, és átvezet nagyobb városokon is, legyenek azok az Európai Unió határain kívül, vagy éppen egy tagországban. Az EuroVelo útvonalak szerepe kettős: egyrészt elősegíteni az érintett városokban és környezetükben a kerékpáros (aktív) turizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztéseket, másrészt erősíteni és bővíteni a határon túlnyúló (kerékpár-)turisztikai kapcsolatokat. Az EuroVelo kedvezőbbé fogja tenni a biciklizésről kialakult képet szerte Európában, oly módon és oly hatékonysággal, amelyre más hivatalos buzdítás vagy figyelemfelhívás sohasem lenne képes. Bár az EuroVelot sokan úgy tarják számon, mint a fenntartható turizmust szolgáló fejlesztési programot, de ez a program többet nyújt. Az egyes országokban elsősorban a kormányzati és a regionális fejlesztési szervezetekre vár a feladat, hogy összefogja a kerékpáros turizmus fejlesztésében leginkább érdekelteket, koordinálja a szomszédos országokkal való EuroVelo útvonal-összekötési terveket és működtesse az országra eső Euro-Velo nyomvonalakat. Az EuroVelo Vezető Team (Brüsszelben) pedig a maga kommunikációs és marketing eszközei felhasználásával (kiépítési ajánlások, üzemeltetési segédanyagok, hírlevelek, honlapok, különböző EU pályázatokon való részvétel támogatása, tájékoztató konferenciák, stb.) az egyes országokban lévő EuroVelo megbízottjain keresztül teszi ezt. A 12 EuroVelo útvonal közül kettő vezet át Magyarországon. A Tokaj városát is érintő 11-es jelű EuroVelo út (A Kelet-Európai út): Európa legészakibb pontjától (Nord-Cap, Norvégia) a görögországi Athénig vezet, és felfűzi Kelet-Európa legérdekesebb régióit: áthalad Finnországon (Kemijarvi, Kajaani, Helsinki), a balti államokon (Tallinn, Daugavpils, Vilnius), Lengyelországon (Varsó, Krakkó), Szlovákián (Kassa), Magyarországon (Sárospatak, Tokaj, Szolnok, Szeged), Jugoszlávián (Belgrád), Macedónián (Szkopje) és a végállomás Görögország (Thesszaloniki, Athén), hossza eléri a 6000 km-t. Összegezve az eddig leírtak: Tokaj és a Tokaji Kistérség az Észak-Magyarországi régió jól megközelíthető települései közé tartozik, viszont az aktívturizmus (kerékpár, kajak, kenu) infrastrukturális hálózata még jelentős fejlesztésekre szorul, melyeket a közeljövőben el kell kezdeni, különben komoly gátja lehet az idegenforgalom bővülésének.

8 Kiindulópont partnerek és versenytársak 8 Kiindulópont partnerek és versenytársak A helyi TDM szervezet a térség vezető turisztikai marketing- és termékfejlesztésért felelős intézete, gyakorlatilag versenytárs nélkül, hiszen a térség borászati és turisztikai egyesületei a TDM szervezet tagjai és /vagy partnerei, és nem a versenytársai. A TDM szervezet elnöksége és a munkaszervezet ügyvezetője napi kapcsolatban áll ezekkel a civil szervezetekkel és velük közösen határozza meg marketingtevékenységét. Marketingirodaként a cél egy versenyképes turisztikai kínálat létrehozása a meglévő szolgáltatásokból, amely alkalmas arra, hogy a válság ellenére is a szinten tartást garantálja a turisztikai szolgáltatók számára Tokajban és a Tokaji Történelmi Borvidék területén egyaránt. A Tokaj Marketing Nonprofit Kft. csak akkor lehet eredményes, ha Tokaj és a helyi TDM szervezet szolgáltatói kellő profitot tudnak termelni, így az elsődleges feladat az ár-érték arány és minőség szempontjából is versenyképes turisztikai programkínálat összeállítása és értékesítése, a szálláshelyek, boros és egyéb programok, az éttermi kínálat és a kulturális programok önálló turisztikai termékké fejlesztése. A térségben működő Tourinform irodák (Sárospatak és Sátoraljaújhely) egyelőre kevésbé értékesítésorientáltak, mint a Tokaj Marketing Nonprofit Kft. A cél azonban velük együttműködve létrehozni a tréségi TDM szervezetet és lehetőség egy egységes értékesítési rendszert kiépíteni. A helyi TDM lefedettségi területén belül Bodrogkeresztúron (a település nem csatlakozott a TDM szervezethez) turisztikai információs központ található. A központban azonban valós munka nem folyik jelenleg, miután egyetlen munkatárs végzi az információs és művelődésszervezői munkát, s ez utóbbi a fő tevékenysége. Így versenyhelyzetről aligha beszélhetünk. A helyi TDM szervezet marketing és e-marketing tevékenysége Versenytársaink leginkább az e-marketing, e-kereskedelem területén vannak a térségben: A helyi TDM szervezet honlapja a portál. A portál 2005 júniusában indult, s mára a térség legnagyobb turisztikai portáljává nőtte ki magát. Független regisztrációs és domain portálok szerint több mint 3500 link mutat a portálunkra más portálokról, azaz ennyi helyről érhetnek el minket közvetlenül az érdeklődők, a Google keresőkben pedig Tokaj keresőszóra az első - ötödik hely között mozog a helyünk, ami kiválónak számít. Számos szolgáltató adatai csak itt érhetőek el. Az e-kommunikációban komoly vetélytárs a amely városi portálként mindig a legfontosabb bázis marad. Ugyanakkor a kereshetőségben, használhatóságban és küllemben a mi portálunk sem marad alább a városi portáltól. Másik versenytársunk a csak értékesítéssel foglalkozó amely mögött egy jelentős fejlesztő csapat áll, ennek megfelelően mindkét fent említett portálnál dinamikusabban fejlődik. Célunk a jelenlegi versenyelőnyünk megtartása és a honlapunk további fejlesztése, a

9 Kiindulópont partnerek és versenytársak 9 foglalási rendszer használhatóbbá tétele és az angol-német verzió sürgős elkészítése, hogy a versenyelőnyünk megmaradjon. Ugyanakkor alapvetően fontos az onlíne foglalás mielőbbi beindítása. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a portálunk legyen a szolgáltatók és önkormányzatok legfontosabb kommunikációs csatornája a térségben, ezért a fejlesztéséhez külön szakembert biztosít a TDM szervezet. A helyi TDM szervezet a termékfejlesztésben és értékesítésében A termékfejlesztés és értékesítés terén a legjelentősebb versenytárs a térségben az egyetlen beutaztatással is foglalkozó utazási Iroda, a szerencsi Zemplén Tourist. Ők azonban elsősorban a saját szolgáltatásaikat,i illetve külföldi utakat értékesítenek, a helyi szolgáltatók kínálatát kevésbé, így a helyi turisztikai termékfejlesztésben és a szolgáltatók helyi értékesítésében sincs számottevő versenytársunk. A Zemplén Tourist alapító tagként belépett a helyi TDM szervezetbe, az együttműködés lehetőségeiről (pl, buszbérlés, a vendégházaik jutalékos értékesítése, stb.) egyeztető megbeszéléseket folytattunk. A Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület évtizedek óta foglalkozik a különféle borútvonalak kialakításával. A régen jól működő egyesület azonban mára hanyatlik, s ugyan 2007-ben egy nagyobb marketing és fejlesztési támogatást nyertek (mintegy 40 millió forint), a tagok mára nem érzik hitelesnek a Borút tevékenységét, így nem valódi konkurensei a TDM szervezetnek. A Borút egyébként belépett a TDM szervezetbe alapító tagként, s a későbbiekben velük karöltve, az ő tagságukat is integrálva a TDM szervezetbe szeretnénk megvalósítani terveinket. A helyi TDM szervezet a képzésekben Jelenleg idegenforgalmi és kereskedelmi szakképzés Tokajban és Szerencsen folyik. A szakképzés az ÉMOR-TISZK, valamint a Zemplén TISZK keretében folyik, a szerencsi Bocskai Gimnázium a Zemplén TISZK tagja, a tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola és a Tokaji Ferenc Gimnázium az ÉMOR TISZK tagja. Tokajban a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában hamarosan felépül az a 3 csillagos tanszálloda, amelynek a legfontosabb funkciója, hogy Tokaj-Hegyalja idegenforgalmat tanuló növendékei a gyakorlatban is megtanulják a szállodaipar különböző területeinek működését, az éttermei munkákat és a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat. A TDM szervezet képzései struktúrájában elsősorban azok a képzések szerepelnek, amelyek a helyi szolgáltatókat szolgálják, A TDM szervezet a képző intézményekre nem konkurenciaként, hanem partnerként tekint - ugyanakkor azokat a képző intézményeket részesíti előnyben, amelyek maguk is tagjai a TDM szervezetnek. Az ÉMOR TISZK, illetve a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola

10 10 tagja a szervezetnek, a saját szakképzési modelljüket a TDM szervezet igényeinek megfelelően alakítják ki - a TDM szervezet pedig lehetőségeihez képest támogatja a képzési intézményekben folyó munkát. A TDM szervezet a rendezvényszervezésben Ugyan a helyi TDM szervezet a direkt rendezvényszervezői munkákba nem akar belefolyni, a rendezvényszervező cégekkel, intézményekkel szoros a kapcsolata és bizonyos területeken (pl. a rendezvénymarketing) konkurens intézményként jeleik meg. A rendezvényszervező cégek, művelődési házak, stb. ugyanakkor a kompetenciák kijelölésénél vállalták, hogy a térségi jellegű rendezvénymarketinget a TDM szervezet, illetve annak munkaszervezete végzi, s csak a helyi jellegű rendezvénymarketing az, amit a rendezvényszervezők és művelődési házak folytatnak. A rendezvényszerező cégek és művelődési házak TDM tagságával a kompetenciák egyértelműen meghatározhatók. Meglévő szakmai kapcsolatok Szakmai partnerek bevonási igényei A TDM szervezet munkája számos szakterülethez kapcsolódik. Az eddigi tapasztalatok alapján a legfontosabb igények általában: - a tájvédelmi körzetek védelme - a borászatok és a szolgáltatók által közösen kialakított turisztikai- és bormarketing munka a térség egységes megjelenítése - a világörökségi terület értékeinek a kiemelt védelme, marketingje, az értékőrzés, értékteremtés és az értékek továbbadása a világörökségi cím érdekében Rendezvényszervezők Tokaj-Hegyalja a világörökség része. Ugyan a nagyrendezvények egy részét akár a TDM szervezet maga is meg tudná szervezni, a minőség garantálása és a kellő innováció érdekében szükséges külső rendezvényszervezőket bevonni a TDM szervezet munkájába. Utazásszervezők, utazásközvetítők A helyi TDM munkaszervezete elsődleges célja a turisztikai termékek előállítása. Ahhoz, hogy hatékonyan jelenhessen meg ez a termék a piacon, szükség van értékesítő partnerekre Magyarországon és külföldön egyaránt - ezt a feladatot látkák el az utazási irodai szakmai partnerek.

11 Partnerség és rendezvények 11 Média partnerek Programjaink, szolgáltatásaink minéi szélesebb körűmegismertetése érdekében szükséges a méduia partnerek bevonása a TDM munkájába. Kooperációs marketing partnerek Magyar Turizmus Zrt. - A helyi TDM, de még a Tokaj-Zemplén TDM is kicsi és túl kis forrásokkal dolgozó desztináviós szervezet ahhoz, hogy önállóan marketing akciókat tudjon koordinálni. A Magyar Turizmus Zrt,-tői elsősorban marketingtámogatást kérünk és várunk - study tourokat, inygenes vagy kedvezményes megjelenési lehetőségeket a szoláltatásaink megjelenítéséhez. - Borászati és bormarketing szervezetek - a világörökségi borvidék turisztikai kínálata természetesen a borászatok egyéni kínálatára épül. Ahhoz, hogy mi hatékonyan tudjuk a turisztikai kínáűlatot eladni, szükséges, hogy a bormarketing is megfelelően működjön, illetve hogy kiegészítsük egymást: a TDM felvállalja a borászatok egyedi kínálatának a népszerűsítését, cserében a borászatok felvállalják a térség turisztikai / borturisztikai marketingjének is a megjelenítését, Szerencsére ebben a borászati szervezetk maximálisan a pernereink. Világörökségi szervezetek - A világörökségi érdekképviseletek és intézmények - miután a helyi TDM turisztikai vonzerői nagyrészt a világörökségi magtelepüléseken találhatók, alapvetően szükséges a világörökségi szervezetekkel való együttműködés. Miután az elmúlt időszakban több településen is felmerült a világörökségből való kilépés kérdése, amely annak köszönhető, hogy nem tud a helyi lakosság megélni a világörökségi cím nyújtotta turisztikai / borászati / kulturális lehetőségekből, a világörökségi szervezetekkel való együttműködés, a helyi lakosság és a turisztikai szakma érdekképviselete, a szervezetekkel való folyamatos kommunikáció a ránk nézve megfelelő Világörökségi Törvény érdekében, illetve az UNESCO által előírt szabályozások betartatása érdekében a TDM munkaszervezet feladata. Tulajdonképpen a munkaszervet egy kapocs a világörökségi iontézmények és a helyi szolgáltatók, önkormányzatok között. - Egyéb világörökségi borvidékek - évek óta folyik a Tokaji Borvidék és a többi európai világörökségi borvidék közös projektje, a VITOUR. Az INTERREG forrásokból finanszírozott együttműködés első körben a szakmai munkatársak számára nyújtott kiváló lehetőséget a megismerkedésre, a a be,utatkozásra, elsősorban a környezetvédelem, a turizmus, a kommunikáció és fenntarthatóság terén. A jelenleg futó második körben a borászat és a turizmus jó példáinak megismertetése a cél. Miután a többi borvidék jópár évvel a Tokaji Borvidék előtt jár, a turizmusszervezésben, a programokban, a garantált kínálatban - összességében a szakmai tanácsadásban számítunk rájuk. Partnerség és rendezvények Aligha megkérdőjelezhető, hogy olyan konkrét feladatoknál kovácsolódik leginkább össze a helyi közösség, amely mindenki érdekeit közösen szolgálja. Éppen ezért nagyon fontos látni, tudni, hogy az

12 Partnerség és rendezvények 12 egyes rendezvények pozíciói hogyan alakulnak a szolgáltatók és a helyi lakosság körében, illetve menyiben járulnak hozzá a TDM szervezet hálózatfejlesztéséhez. A Hegyalja Fesztivál a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi TDM szervezet legnagyobb látogatottságú rendezvénye. A látogatószámok önmagukért beszélnek. Ugyanakkor időről időre felmerül a kérdés, hogy mennyire fogyasztóképes a Hegyalja Fesztivál közönsége, jelent-e, s ha igen, mekkora plusz bevételt jelent a helyi vállalkozók számára a fesztivál, hogyan lehet pozícionálni a helyi általában jóval kisebb marketingkeretből gazdálkodó és jóval kisebb létszámú vendéget vonzó egyéb nagyrendezvények sorában? Sija Marianna és Schauermann Péter tollából 2009 végén megjelent a Turizmus Bulletinben egy tanulmány a évesek fesztivállátogatási szokásairól, amelyben 5795 fiatal megkérdezése után megállapítják, hogy a Hegyalja Fesztivál országos szinten az 5. legismertebb fesztivál a célcsoport körében, a megkérdezettek 71,4%-a már hallott a Hegyalja Fesztiválról. 1 Ez feltétlenül jelzi a fesztivál országos elismertségét a saját célcsoportjában. Kérdés azonban, hogy a helyi (Tokaj, Rakamaz és vonzáskörzetük) fesztiválok sorában hol jelenik meg a Hegyalja Fesztivál, hogyan értékelik a helyi vállalkozók, mekkora bevételei vannak a fesztiválból a szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak ben Tokajban két wellness szálloda (összesen mintegy 300 férőhely), valamint a 2500 fős Patkóbánya-Fesztiválkatlan szabadtéri rendezvényhelyszín is átadásra kerül. Rakamazon egy jelentős vízparti beruházásra kerül sor. Az új attrakciók és szálláshelyek gazdasági fenntarthatóságának tervezéséhez, a programtervezéshez a pályázati fázisban helyi kutatás nem készült, a KSH adataira és becslésekre épült a tervezés. Ahhoz azonban, hogy a megvalósítási fázisban valós számok alapján, a valós érdeklődést felmérve tudjanak az új létesítmények program- és értékesítési menedzserei tervezni, a perspektívák közül választani, hogy az új attrakciók és szálláshelyek pályázatban megjelölt indikátorszámait tartani lehessen, szükséges egy, a látogatók és a turisztikai szolgáltatók igényeit és tapasztalatait felmérő, a kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző felmérés készítése. A kutatás céljai és módszerei Kutatásunk célja tehát a Hegyalja Fesztivál gazdasági hatásainak azonosítása és számszerűsítése, valamint annak az elemzése, hogy a fesztiválnak milyen egyéb hatásai vannak a térség fejlődésére (pl. marketing, turizmusfejlesztés, munkaerő-gazdálkodás, stb.). Miután a Hegyalja Fesztivál a legnagyobb közönségű program az egész térségben, akkor lehet igazából a gazdasági hatásaira rámutatni, ha a helyi éves programkínálatban határozzuk meg a szerepét, összehasonlítva a gazdasági hatásait a többi fesztivál eredményességével. Ehhez 2009 nyarán személyes kérdőívezéssel megkérdeztük a rendezvényekre érkező vendégek véleményét az egyes programokról. 1 Sija Marianna Schauermann Péter: A éves fiatalok fesztivállátogatási szokásai. In: Turizmus Bulletin 2009./ p.

13 Partnerség és rendezvények 13 A kérdőív rövid, tömör, lényegre törő, mindössze 13 kérdésből állt. Fontos szempont volt az összeállításnál, hogy a fesztiválozó közönség hajlandó legyen kitölteni, ezért ne legyen túl hosszú, de minden olyan kérdést tartalmazzon, amely meghatározza a fesztivál célcsoportját, az alkalmazott marketing eszközök hatásfokát, az igénybe vett turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit, a költési hajlandóságot, a jövőbeli tervekre vonatkozó iránymutatást. A kérdőív kitöltőit apró ajándékkal jutalmaztuk. A mintavétel mindig a fesztiválok központi helyszínén és központi eseményén történt, a mintavétel nagysága a fesztiválon résztvevők létszáma alapján arányosítva történt. Fesztivál neve Interjúalanyok száma Ebből nő Ebből férfi Tokaji Borok Fesztiválja Hegyalja Fesztivál Zempléni Fesztivál Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok Összesen táblázat: Felmérés a vendégek körében a évi fesztiválokról interjúalanyok száma (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) Noha a fesztiválok esetében reprezentatív felmérést készíteni szinte lehetetlen, 2 a kérdőívezés során az életkori reprezentativitásra törekedtünk az egyes fesztiválok közönsége szerint, a 686 megkérdezettre vonatkoztatva az alábbiak szerint: 2 Benedek Mariann Stark Judit: Fesztiválvilág. In: Turizmus Bulletin 2009/ p,.

14 Partnerség és rendezvények diagram: Felmérés a vendégek körében a évi fesztiválokról megkérdezettek életkora (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) A kitöltők életkorának legnagyobb része, pontosan 44.2%-a 18 és 25 év közötti fiatal. A magas arány a fiatalok körében népszerű Hegyalja Fesztiválnak köszönhető. A következő nagyobb csoport a 26 és 40 év közöttiek szintén jelentős számmal, 36, 6 5-kal. Megállapítható az életkorok alakulását elemezve, hogy a zenei fesztiválok és a boros fesztiválok a 60 év feletti vendégek számára nem vonzóak, hiszen megkérdezett fesztiválozó vendégeink csupán 3,5 %-a töltötte be a 60. életévét. A felmérés során nemcsak azt mértük fel, hogy honnan érkeznek a vendégek a rendezvényekre, hanem a költési hajlandóságot és a fesztiválokkal, turisztikai szolgáltatókkal, az információszolgáltatással és a rendezvények kommunikációjával szemben felmerült igényeket is. Az alapvetően kvantitatív felmérés mélyinterjú elemeket is tartalmazott, ahol elsősorban a vendégelégedettséget próbáltuk felmérni december-2010 januárjában szintén személyes kérdőívezést végeztünk a helyi vállalkozók körében a 2009-es nagyrendezvények gazdasági hatásairól. A kérdőívek kitöltése minden esetben önkéntes volt, s mivel pénzügyi kérdésekre is kerestük a választ, annak ellenére is többen megtagadták a válaszadást, hogy a kérdőívek név nélkül kerültek feldolgozásra. A mintavétel során tehát kényszerűségből nem a teljességre, hanem lehetőség szerint a reprezentativitásra törekedtünk, az alábbiak szerint: Szolgáltatás típusa Megkérdezettek száma Bank, pénzváltás 4 Üzlet, bolt, borszaküzlet 22

15 Partnerség és rendezvények 15 Étterem 11 Borászat 10 Magán- és falusi szálláshely 24 Kereskedelmi szálláshely 15 Egyéb turisztikai szolgáltatás (kenukölcsönzés, kerékpárkölcsönzés, hajó, stb.) 2 Összesen megkérdezett vállalkozó 88 2.táblázat: Felmérés a szolgáltatók körében a évi fesztiválokról (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) Itt kell megjegyezni, hogy a kereskedelmi szálláshelyek esetében egy csoportban vizsgáltuk a háromés négycsillagos hoteleket, a panziókat és a kempingeket is. Az éttermek esetében szintén egy csoportban vizsgáltuk a vendéglők, gyorséttermek és egyéb éttermi szolgáltatásokat nyújtókat is. A benzinkutakat az üzlet, bolt kategóriában dolgoztuk fel. A kérdőívek kitöltését szintén reprezentatív módon mélyinterjúk készítése zárta le, ahol a szolgáltatókat a válaszok mögötti miértekről kérdeztük. Területileg a megkérdezések az alábbi arányok szerint alakultak: Tokaj 68% Rakamaz 4% Bodrogkisfalud 2% Erdőbénye 10% Tállya 2% Tolcsva 1% Mád 2% Rátka 1% Bodrogkeresztúr 4% Tarcal 5% Pálháza 1% 3.táblázat: Felmérés a szolgáltatók körében a évi fesztiválokról (települések szerinti bontás) (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) Az arányok megállapításánál és a kérdőív alanyok megkeresésénél fontos szempont volt, hogy ne csak a fesztiválok színhelyéhez közel eső településeken, hanem távolabb is készüljenek felmérések, hogy az egyes rendezvények vonzáskörzetében található vállalkozók véleményét is fel lehessen mérni. Az arányok megállapításához két 2009 nyarán készült rövid felmérést vettünk alapul a Hegyalja és a Zempléni Fesztivál előtt ugyanis három héten keresztül hetente telefonos interjúk során körbekérdeztük a kapacitáskihasználtságról a szálláshelyadókat Tokaj, Tarcal, Rakamaz,

16 Partnerség és rendezvények 16 Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Mád, Mezőzombor, Tállya, Tolcsva településeken, figyelve a kapacitáskihasználtság alakulását. Az akkori tapasztalatok alapján állítottuk össze a megkérdezések arányait. A vállalkozói felméréseket az önkormányzatoknál történő felmérés követte. Az IFA-bevételek és a helyi iparűzési adó bevételek alakulását vizsgáltuk. A rövid kvantitatív felmérés után a polgármesterekkel és pénzügyi vezetőkkel történő mélyinterjúk során azt vizsgáltuk, hogy a települések hogyan értékelik elsősorban pénzügyi szempontból a fesztiválokat, vajon hasonló véleményen vannak-e, mint a vállalkozók és a vendégek, elégedettek-e az egyes fesztiválok marketing- és programszervezési tevékenységével. Ezt azért is tartottuk fontosnak, mivel az önkormányzatok sok esetben pénzügyi támogatás formájában is segítik a fesztiválszervezők munkáját. A megkérdezett települési önkormányzatok: Tokaj, Tarcal, Mád, Szerencs, Erdőbénye, Rakamaz, Tállya.

17 A desztinációs fesztiválkínálat A desztinációs fesztiválkínálat A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi desztináció 27 településéből a legnagyobb látogatottságú és vonzáskörű rendezvények Tokajban vannak. Mivel a legjelentősebb programok ingyenesek (Tokaji Borok Fesztiválja, Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok), látogatószámukat csak becsülni lehet, a Tokaji Borok Fesztiváljának kb. évi látogatója van, a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok évi vendéget vonz. A Zempléni Fesztivál zárt helységben megszervezett rendezvényei általában 80-90%-ban töltik meg a rendezvényhelyszíneket, átlagosan alkalmanként 200 vendéggel lehet számolni (figyelembe véve, hogy a fesztivál legnagyobb vonzerejű és létszámú rendezvényei egyelőre Sárospatakon kapnak otthont). Így összességében kb regisztrált vendég vesz részt a mi desztinációnkban kínált koncerteken. Emellett a Hegyalja Fesztivál évi ezres látogatószáma toronymagasan áll a többi fesztivál előtt. Évi rendezvénykínálat a desztinációban és környékén: Dátum Esemény megnevezése Kikeleti Piknik Típusa bor és gasztron ómia, gyerekp rogram Települ és Erdőbé nye Az esemény leírása Az Erdőbénye Fesztivál tavaszköszöntő rendezvénye, alternatív program az ünnepre családoknak és baráti társaságoknak. Az ünnep és a kakukkfű jegyében pálinka és újbor kóstoló, frissítő gyógyteák, ünnepi ételek, kakukkfütty fülelés Bor Tor-Túra bor, gasztron ómia Tokaj A tokaji vendégvárók várják szabadtűzön készített és kemencében sült ételkülönlegességekkel az idelátogatókat. Az ételekhez tokaji borosgazdák borait kínálják Tokaj Világörökség Fesztivál XIII. Nemzetközi Kádárnap bor, gasztron ómia bor és gasztron ómia, fesztivál, gyerekp rogram Tokaj Erdőbé nye A szőlő és borkúltúrához kapcsolódó rendezvény, folklór programok és borászati-gasztronómiai kiállítás és vásár Hagyományosan évente megrendezésre kerülő szakmai program és fórum az országban élő kádárok, a nagyközönség számára is nyitott programokkal, ebben az évben nemzetközi szakmai rendezvénnyé bővítve, spanyol, francia résztvevőkkel. Mesterség bemutatók, kézműves vásár, cserépgalamb lövészet, íjászat, gyerekprogramok, koncert Szent Iván Éji Mulatságok hagyom ányok, Tarcal Tűzugrás, hagyományőrző programok

18 A desztinációs fesztiválkínálat 18 Tarcalon folklór június vége július Szőlővirágzás ünnepe, borok lakodalma Szegiben V. Zemplén Hegyikerékpáros Maraton hagyom ányok, folkór sport Szegi Mád, Erdőbé nye A Furmint és a Muskotály jelképes házassága, a szőlővirágzás ünneplése hagyományőrző lakodalmas programmal Hegyikerékpáros maraton profiknak és amatőröknek különböző hosszúsági és nehézségű pályákkal. Nyitott pincék udvarán szabadidős játékok, szurkolóknak és megfáradt kerékpárosoknak: teke. Gyermekjátszóház, extrém sportpark Erdőbénye Ligetben, koncert Szélső Érték Fesztivál Hegyalja Fesztivál Szerencsi Nyár Bor, mámor, Bénye ifjúsági fesztivál ifjúsági fesztivál színház, film, koncert bor és gasztron ómia, fesztivál, gyerekp rogram, koncert, zene Szegi július Tokaj- Rakama z Szerenc s Erdőbé nye Ifjúsági környezetvédelmi fesztivál Ifjúsági fesztivál Kulturális programok, kiállítások, zenei rendezvények sorozata Nyári örömünnep Tokaj-hegyaljai borokkal, zempléni ízekkel. Borok, ételek, irodalom, utcaszínház, koncert, gyerekprogramok: manóruha készítés, manófelvonulás, óriás társasjáték. Mobil video verseny a nap emlékezetes pillanatairól. Kézműves bemutató, vásár Zempléni Fesztivál Tokaji Írótábor Országos Borkirálynő Választás Csokoládé Fesztivál Mádi Szüreti Napok színház, film, koncert színház, film, koncert bor, gasztron ómia, fesztivál bor és gaszron ómia bor, gasztron ómia több helyszín Tokaj Tarcal Szerenc s Mád Kiállítások, színházi előadások, koncertek Magyarország irodalmi krémjének találkozóhelye Magyarország 22 borvidéke borkirálynőinek találkozója, Magyarország Borkirálynőjének megválasztása A Szerencsi csokoládé ünnepe XX: alkalommal kerül megrendezésre a hagyományőrző Szüreti Napok Mádon, melynek színfoltja a hagyományokat felelevenítő szüreti felvonulás. Emellett színes és színvonalas műsorokkal, finom borokkal és ízekkel várják az idelátogatókat.

19 A desztinációs fesztiválkínálat Rátkai sváb hagyományőrző napok hagyom ányőrzé s, folklór Rátka a sváb hagyományok felelenevítése Tokaji Ősz bor, gasztron ómia Tokaj Borvacsorák, borkóstolók Szent Vencel napi szőlős búcsú bor és gasztron ómia Tállya borkóstoló, búcsú, mise Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok bor, gasztron ómia, fesztivál Tokaj Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlő és borkultúrához kapcsolódó rendezvénye, szüreti felvonulás, folklór programok, borászati és gasztronómiai kiállítás és vásár. 4.táblázat: Fesztiválkínálat a Hegyalja Fesztivál által érintett területen (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) Ezt egészítik ki a rakamazi kemping motoros találkozói, amelyek közül a legnagyobb a Zempléni Fesztivál idején szokott lenni. A fesztiválok típus alapján:

20 20 2.diagram: Fesztiválkínálat összetétele a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi TDM területén (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.) 2. A Hegyalja Fesztivál a desztinációs rendezvénystruktúrában A felmérés során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: a.) megfelelőnek ítélik-e a programkínálatot az egyes rendezvényeken a szolgáltatók? A vállalkozók a vendégek visszajelzései, a foglaltság és a bevételek alapján sok esetben másképp értékelik a programok színvonalát, programkínálatát, mint a szervezők. Nagyon fontos látni az egyes fesztiválokat összehasonlítva, hogy vajon emnnyire elégedettek a szervezéssel, a programokkal, mennyire érzik eladhatónak a saját marketingtevékenységük során a fesztiválokat. b.) nagyságrendileg mekkora bevétele volt az adott rendezvényből naponta a szolgáltatóknak?

21 21 Az egyes turisztikai szolgáltatók másképp profitálnak az egyes rendezvényekből. A szálláshelyek esetében ugyanis gyakorlatilag addig terjedhetnek a bevételek, ameddig a szálláshely-kapacitás engedi ha teltházas a szálláshely, több vendéget már nem tud fogadni, függetlenül attól, hogy ezer vagy hetvenezer vendég van a térségben. Ugyanakkor az üzletek, borászatok, benzinkút, bankok esetében nyilvánvaló lehet a különbség. c.) milyennek ítélték a vállalkozók a költési hajlandóságot az előző évekhez képest 2009-ben? Egy 2006-ban készült felmérésen hat magyarországi fesztiválon kérték fel többek között a résztvevők költséi hajlandóáságát, s megállapították, hogy a vendégek Ft között költenek fesztiválonként átlagosan. 3 Ugyan a felmérés aligha bizonyulhat reprezentatívnak (többek között a zártkörű, kis létszámú programjairól ismert Tokaji Ősz volt az egyik fesztivál, ahol a borkóstolók, vacsorák ára jóval meghaladja az átlagot és inkább tekinthető zártkörű céges bulinak, mint fesztiválnak), érdemes megvizsgálni, hogy az egyes fesztiválokon résztvevők költési hajlandóságát hogyan értékelik a szolgáltatók többek között annak érdekében is, hogy a későbbiekben ennek megfelelően az igényekhez igazodva szükség szerint változtatni lehessen. d.) volt-e valamilyen akció, program a szolgáltatónál a rendezvény ideje alatt? Amellett, hogy a szolgáltató hogyan értékeli a fesztivált, célszerű azt is megvizsgálni, hogyan értékeli a saját szerepét a fesztivál sikere érdekében. Vajon pusztán az előnyeit élvezi, vagy esetleg tevőlegesen tesz is a fesztiválok ismertségéért, a programkínálat színesítéséért? e.) szükséges volt-e plusz munkatárs behívása a vendégváró helyeken? Egy fesztivál eredményessége lemérhető abban is, hogy vajon az átlagos létszám elég-e a fesztivál alatt az adott szlgáltatónál, vagy szükséges plusz munkatársak munkája is. Ebből nyilvánvaló, hogy az átlagos napi forgalomhoz képest nő-e, s ha igen, mennyivel nő meg az adott szolgáltató napi forgalma. f.) szálláshelyek esetében volt-e az adott programra szervezett csomagajánlata? A szálláshelyek csomagajánlatainak marketing értéke van, hiszen általában már a rendezvény előtt hónapokkal elérhetők a nagy szállásportálokon, így az átlagos turista, akinek egyébként lehet, hogy az eszébe sem jutna egy fesztiválon részt venni, értesülhet a programokról. A fesztivál-csomagok viszont a mi desztinációnkban általában csak akkor jelennek meg, ha az adott időszakban egyébként nem, vagy csak nehezebben eladható a szállás. A csomagajánlatok kapcsán tehát a kérdés, hogy a fesztivál adja-e el a szálláshelyet, vagy a szálláshely próbálja eladni a fesztivált? g.) milyennek látják az egyes fesztiválok marketing tevékenységét a vendégek és a szolgáltatók? A fentiek után vajon a vállalkozó mennyire érzi annyira a sajátjának a fesztivált, hogy a saját marketingtevékenységéből áldozzon a fesztivál népszerűsítésére fontos kérdés, hogy a 3 Inkei Péter: A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében. Eredetileg megjelent: Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter, Szabó János Zoltán: Fesztivál-világ, Budapest 2006, NKA-kutatások 3.

22 22 vállalkozók hogyan látják a fesztiválszervezők marketing tevékenységét. Vajon emnnyire elégedettek a fesztiválmarketinggel, mennyire érzik eladottnak a rendezvényt? 2.1. A programkínálat értékelése a vendégváró vállalkozók szemével Ha a vendégeknek kisebb-nagyobb kifogásaik vannak az egyes programokról, a véleményüket leginkább a vendégváró szolgáltatóknak fejtik ki, hiszen sok esetben a rendezvényszervezőkkel nem is találkoznak. Így egy-egy fesztivál programjainak sikerét könnyen le lehet mérni azon, hogy a helyi vállalkozók hogyan értékelik a programot. A szolgáltatói kérdőív válaszait az alábbiakban összesítettük: Ha a fentiek alapján fesztiválrangsort szeretnénk felállítani, akkor a Hegyalja Fesztivál az, amellyel a többi fesztiválhoz mérve kiugróan magasan elégedettek voltak a vendégvárók és vendégeik. Össszehasonlítva a többi fesztivál programkínálatával, az alábbiakat szükséges megállapítani: A megkérdezettek 50%-a teljes mértékben elégedett a fesztivál programkínálatával, s 43 %-a javasol kisebb változtatásokat, azaz a szolgáltatók 93%-a elégedett a fesztivál programjával. A vendégvárók 75%-a kisebb módosítások mellett a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok programkínálatát is megfelelőnek tartja. A Tokaji Borok Fesztiválja, valamint a Zempléni Fesztivál esetében azonban csak a szolgáltatók 60%-a elégedett, s kiugróan magas a teljes változtatást javaslók aránya (Tokaji Borok Fesztiválja: 17%, Zempléni Fesztivál 18%).

23 23 A korábbiakban jeleztük, hogy az egyes szolgáltatók véleménye attól is függ, hogy az egyes rendezvényekből fix maximált bevétele van-e (pl. szálláshely). Ettől függően érdemes megvizsgálni, hogy az egyes szolgltatói körök hogyan értékelik a Hegyalja Fesztivált Szálláshelyek Mivel a szálláshelyeknek maximalizált a bevétele az egyes fesztiválok idején, mielőtt megvizsgálnánk azt, hogy mi a véleményük a programkínálatról, érdemes megvizsgálni a kapacitás kihasználtságot hiszen ez döntően befolyásolja az egyes fesztiválok megítélését nyarán két fesztivált megelőzően készítettünk egy felmérést a kapacitáskihasználtság alakulásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakul a kihasználtásg Tokajban, illetve vonzáskörzetében az adott rendezvény miatt. A Hegyalja Fesztivál előtt Tokajban már egy hónappal korábban sem volt egyetlen szálláshely sem. Ugyan voltak visszamondások néhány nappal a fesztivál előtt, de az így felszabadult szálláshelyeket átlagosan egy-másfél óra alatt töltötték fel ismét a jelentkezők. Hasonló volt a helyzet Tarcalon, bár a két négycsillagos hotel kapacitáskihasználtsága csak a 80%-ot érte el, s a fesztivál ideje alatt is találtunk vendégházakban is szállást. Ott a teljes település kapacitáskihasználtsága a felmérésünk alapján 75%-os volt. Bodrogkeresztúron a Magyar Motorok Múzeumában és az önkormányzat diákszállójában végig volt szabad sátorhely, a vendégházak és a panziók viszont 100%-osan le voltak foglalva. Bodrogkisfaludon 80%-os volt a kapacitáskihasználtság, Erdőbényén pedig kb. 70%-os, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy a nem direkt a fesztiválra érkező, pusztán nyaralásukat töltő vendégek igyekeztek távolabbi településeken szállást találni. A felmérés szerint Rátkán mintegy 80%- os volt a kihasználtság, Mádon és Tállyán kb. 70%. A távolabb eső területeken lévő szálláshelyeket (Sárazsadány, a Huták, Monok) nem tudta feltölteni a Hegyalja Fesztivál, ami annak is köszönhető, hogy a résztvevőknek már túl sokat kellett volna utaznia. Rakamazon minden kiadható és nem kiadható vendégház és nyaraló teli volt. A Zempléni Fesztivál foglaltsága, illetve kapacitás kihasználtsága ennél jóval egyenletesebb, de jóval alacsonyabb is volt. Tokajban ebben az időszakban az első néhány napot leszámítva, amikor a Tokaji Írótábor is besegített a foglaltságba a kapacitáskihasználtság a hotelekben mintegy 80%-os volt a panzióké viszont 50%-on állt, a magánszálláshelyeknek pedig mindösszesen 37%-a volt lefoglalva. A felmérés alapján Tarcalon a falusi szálláshelyek 50%-a volt üres, a két négycsillagos hotel kapacitás kihasználtsága kb. 70%-os volt. Bodrogkeresztúron az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken 20%- os volt a foglaltság, a vendégházakban 40%, a panziókban 50% volt a kihasználtság. Bodrogkisfaludon a szálláshelyek 40%-a volt lefoglalva. Erdőbényén sokkal jobb volt a helyzet, viszont meg kell jegyezni, hogy a Zempléni fesztiválnak két kísérő rendezvénye is érintette a települést: a Tolcsvai Borfesztivál, illetve a Bor, Mámor, Bénye miatt a szálláshelyek 95%-a foglalt volt. Tállyán a férőhelyek 40%-át töltötte meg a fesztivál, s hasonló volt a helyzet Mádon is. A vendégek körében végzett felmérésen, amelyet a Tokaji Borok fesztiválján, a Hegyalja Fesztiválon, a Zempléni Fesztiválon és a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napokon készítettünk, rákérdeztünk arra, hogy milyen szálláshelyet vett igénybe a vendég.

24 24 A megkérdezettek vendégek nagy része, 29,7 %-a kempingekben szállt meg. Az eredmény a várakozásoknak megfelelő, hiszen a Hegyalja Fesztivál résztvevőinek túlnyomó többsége a kempingekben tölti az éjszakát. De a boros fesztiválokra érkező külföldiek is szívesen szállnak meg kempingekben. A fesztiválozók 12,3 %-a panzióban szállt meg, ez sem véletlen, hiszen a szálláskapacitás nagy része panziós kínálat a városban. A megkérdezettek 9,1 %-a ismerősöknél, rokonoknál pihent, amely jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora idegenforgalmi adó bevétel kiesést jelent ez a szám. A szállodákat éppen annyian választották mint a fizetővendég szálláshelyeket, arányuk 6,1 % volt. Meglepő, hogy a legtöbb vendég, 30,3 % az egyéb kategóriát jelölte meg. Ha csak a Hegyalja Fesztiválon történt felmérés eredményeit vizsgáljuk, az arányok jelentős eltolódása látható:

25 25 A vizsgálat során együttesen, illetve magán- és falusi szálláshelyekre valamint kereskedelmi szálláshelyekre bontottan, a szállásadók válaszai alapján is megvizsgáltuk a kapacitás kihasználtságot 5 olyan fesztivál kapcsán, amely vélten vagy valósan az egész térséget megtölti vendéggel (nem a látogatószám alapján, hanem a területi lefedettség alapján választottuk tehát ki a fesztiválokat). Az összesített adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

26 26 A legnagyobb kapacitáskihasználtságot a felmérés alapján a Hegyalja Fesztivál jelenti a térség szolgáltatói számára. A teltházas kihasználtság 74%-os, ami azért is fontos, mert a Zempléni Fesztivál kivételével a többi fesztivál csak 1-2 vendégéjszakát jelent, a Hegyalja Fesztivál viszont teltház esetén minimum 4 vendégéjszakát. 8%-a a megkérdezetteknek vallotta azt, hogy 60-80% között volt a kapacitáskihasználtság (elsősorban a nem tokaji szálláshelyek), a megkérdezettek 10%-ának 40-60% között volt a kapacitáskihasználtsága, s mindössze 8% (3 szálláshely) vallotta azt, hogy 40% alatt volt a kihasználtsága ezek a szolgáltatók jól körvonalazhatóan Tolcsva, Pálháza, Rátka tehát a fesztiváltól jóval távolabb eső településk szolgáltatói. Itt kell megjegyezni, hogy éppen azoknál a fesztiváloknál van alacsony kapacitáskihasználtság, amely az egész térséget lefedi és több helyszínen is nyújt rendezvényeket az érdeklődőknek. A Zempléni Fesztivál és a Tokaji Ősz programsorozatáról van szó, ahol a Zempléni Fesztivál esetében a szolgáltatók 46%-a, a Tokaji Ősz esetében a szálláhelyek 41%-ánál 40% alatt volt a kapacitáskihasználtság. A kihasználtság arányai a többi fesztivál esetében nagyjából megegyeznek a különöző kategóriákban, ennél a két rendezvénynél viszont éppen ellentétes adatok érkeztek a magán- és kereskedelmi szálláshelyektől: Magánszállás - Zempléni Fesztivál Ker. szálláshely - Zempléni Fesztivál Magánszálláshely - Tokaji Ősz Hotel - Tokaji Ősz Végig teltház volt % volt a kapacitáskihasználtság 40-60% volt a kapacitáskihasználtság 40% alatt volt a kapacitáskihasználtság A Hegyalja Fesztivál pozicionálása kapcsán ki kell emelni, hogy jól körvonalazhatóan Tokaj-Hegyalja irányában mintegy 25km-es vonzárkörzete van a rendezvénynek, ezen távolságon belül ha nem is teltházas, de 60-80%-os kapacitás kihasználtságot tud eredményezni. Bizakodásra ad okot a szolgáltatók részéről, hogy 2009-ben beindult a taxiszolgálat is a fesztiválon, így mostmár nem okoz akkora gondot az iszik vagy vezet kérdése. A Hegyalja Fesztivál esetében a vonzáskörzet kibővítésének akadálya egyfelől a közlekedés, másfelől a közlekedés költsége fajlagosan ugyanis legalább háromszor többe kerül a rendezvény a fiatalok részére, ha naponta kétszer kifizetik a taxiszolgáltatás díját. Ugyanakkor az egyéb résztvevők, illetve az éppen a nem a Hegyalja Fesztiválra érkező turisták számára jelent felüdülést, ha nem Tokajban vagy Rakamazon tudnak megszállni, hanem valahol a környéken erre mi is számos példát tudunk felhozni az elmúlt évekből. Noha a szálláshelyek elégedettségét nagyban befolyásolja az adott fesztivál vonzereje, miután a szálláshelyeknek maximalizált a bevétele az egyes rendezvények idején, a vélemények jobban tükrözik talán a vendégek személyes elégedettségét, mint a szálláshelyét. Az alábbi táblázatban a magán- és kereskedelmi szálláshelyek véleményét foglaljuk össze:

27 27 Itt kell megjegyezni, hogy a magán- és kereskedelmi szálláshelyek véleménye a kutatásban egyetlen kérdésben tért el relevánsan, a Zempléni Fesztivál megítélésében, mert míg a kereskedelmi szálláshelyek 47%-a maximálisan elégedett a programsorozattal, 33% szerint van szükség kisebb változtatásokra, s mindössze 20% szerint szükséges a nagyobb változtatás, addig a magánszálláshelyeknek mindössze 33%a elégedett valamennyire is a fesztivállal, a megkérdezettek 46%-a szerint nagyobb változtatásokra lenne szükség, 21% szerint pedig a teljes programstruktúrát meg kéne változtatni. A jelentős eltérés véleményünk szerint nagyrészt abból fakad, hogy a Zempléni fesztivál közönségének jelentős része a hotelekben, panziókban száll meg, s csak elenyésző számban választják a magánszálláshelyeket és faéusi szállásokat, így a jövedelmezőség nagyban befolyásolja a rendezvény programkínálatának megítélését. Nyilvánvalóan ez útmutató lehet a Zempléni Fesztivál számára: jelzi, hogy azt a célközönséget nem tudja megmozdítani, amely a vendégházakat venné igénybe. A válasz a programstruktúra, a proramok skálájának a szélesítése lehet, a népszerű zenei kínálat felé való elmozdulás. A Hegyalja Fesztivál megítélésében ilyen jelentős különségek nincsenek. A kereskedelmi szálláshelyek 60%-a szerint egyáltalán semmilyen változtatásra nincs szükség a Hegyalja Fesztivál programkínálatának alakításában. A magánszálláshelyek esetében ez 50%. A kereskedelmi szálláshelyek 33, a magánszálláshelyek 37%-a szerint van szükség kisebb módosításokra. A teljes programkínálat teljes újrastuktúrlását egyetlen kereskedelmi szálláshely javasolta (7%), míg a magánszálláshelyek közül 3 véleménye az, hogy nagyobb változtatásokra lenne szükség (13%).

28 Éttermek, boltok, borászatok, bankok, kenukölcsönzés, hajós program, stb. A másik csoportban érdemes azt megvizsgálni, hogy azok a szolgáltatók hogyan vélekednek a programkínálatról, ahol a bevételeknek nincs maximalizált mértéke, rugalmas a felső határ, s így a közvetlen előnyök vagy hátrányok jobban mutatkoznak az egyes fesztiválok látogatottsága kapcsán. Az összes szolgáltató véleményét az alábbi diagramban foglaltuk össze: Az igazán releváns különbség a szálláshelyek és a nem maximalizált bevételű szolgáltatók véleménye között a Tokaji Borok Fesztiválja, valamint a Zempléni Fesztivál megítélésében van. A Borfesztivál kapcsán a megkérdezettek 51%-a szerint nagyobb változtatásokra, sőt, 17% szerint teljes struktúraváltásra van szükség. Míg azonban a szálláshelyek 67%-a jelentős változtatásokat sürgetett a Zempléni Fesztivál programstruktúrájával kapcsolatban, ez az utóbbi kategóriába sorolt szolgáltatók esetében csak 32% (az összes megkérdezettnek viszont a 20%-a teljes programstruktúra váltást követelt). A Hegyalja Fesztivál esetében a a megkérdezettek 96%-a részben vagy maximálisan elégedett a programkínálattal. Nagyobb módosítást senki nem javasolt, viszont két tokaji bolt szerint a teljes programkínálatot érdemes lenne átgondolni. Mit jelentenek a kisebb változtatások? A mélyinterjúk során rákérdeztünk, mire gondolnak a szolgáltatók a kisebb módosítások esetében. A Hegyalja Fesztivál kapcsán elsősorban a külső (tokaji és környékbeli) helyszínek bevonása merült fel igényként, illetve olyan szolgáltatások bővítése, amelyek a vendégek komfortérzetét növelik (pl. még

29 29 több személyszállítási lehetőség, szervezett hajós, kenus program belépő-árba építve, stb.). A programokat és a programkínálat szerkezetét a megkérdezettek többsége megfelelőnek ítélte Mire költenek a vendégek? A vállalkozók napi bevételei a fesztiválokon A vendégek körében folytatott kérdőíves felmérés során azt is felmértük, hogy az egyes fesztiválokra érkezők milyen szolgáltatásokat vettek igénybe. A megkérdezettek többsége, 32,2 %-a csak étkezést vett igénybe. A környéken élő fesztiválrésztvevők magas aránya miatt választották ezt a szolgáltatást a legtöbben, hiszen az itt élőknek szállásszolgáltatásra nincs szüksége. A megkérdezettek 27,9 %-a részt vett borkóstolón vagy pinceprogramon. A megkérdezett vendégek csupán 18,3 %-a vett igénybe valamilyen szálláslehetőséget. A szálláshelyek mutatószámainak vizsgálatánál évről évre visszatérő problémát jelent az alacsony vendégéjszaka szám, melyet ez a felmérésünk is igazol. De a fesztiválok idejére már hetekkel előre megtelnek a szálláshelyek, a férőhelybővítés csak a következő évtől várható. Problémát jelent, hogy a borvidék fővárosában nem találunk magas színvonalú, legalább háromcsillagos superior vagy négycsillagos szálláshelyet, ezért miután megteknek a hotelek, már csak a térség vonzárkörzetéből (nyíregyháza, Miskolc, Debrecen) várhatunk vendégeket. A kulturális érdeklődés a kulturális turizmus évében meglehetősen alacsony volt bár a Tokaj Tourinform a kulturális szolgáltatások kedvezményeivel várta a látogatókat - hiszen a megkérdezettek 4,3 %-a vett részt múzeumlátogatáson, illetve 4,1 %-a szervezett városnézésen év második felében a Tokaji Múzeum aktív marketinget folytatott, októbertől Tokaj város egy új Interaktív Borászati Kiállítással is várja a látogatókat, melyek valószínűleg a fesztiválok évében hozzájárulnak a magasabb kulturális érdeklőséhez. Egyre kedveltebb szolgáltatás családok részére a hajókázás, ünnepnapokon, a fesztiválok idején általában zsúfolásig tele volt a Danuvia sétahajó. Ez alól a Hegyalja Fesztivál a kivétel, mert a Hegyalja Fesztivál résztvevőinek alacsony érdeklődése miatt a sétahajó szolgáltatása a fesztivál hetében nem volt igénybe vehető. A Hegyalja Fesztiválon megkérdezettek válaszai alapján elmondható, hogy a fesztivál résztvevői sok kérdésben másképp nyilatkoztak, mint a többi fesztivál résztvevői ebből fakadólag a szolgáltatói bevételek is másképpen alakultak, mint a többi fesztivál esetében. Fontos különbség, hogy jóval nagyobb arányban vettek igénybe szállásszolgáltatást, mint más rendezvények résztvevői, a kulturális- és aktív programlehetőségeket viszont jóval kisebb arányban keresték, amely nyilván annak is köszönhető, hogy a fesztivál campus területén is számos kulturális programlehetőség várta a vendégeket.

30 30 A diagram azt jelzi, hogy a Hegyalja Fesztivál közönsége nagyrészt azokat a szolgáltatásokat vette igénybe, amit a Campus területén is el lehetett érni, a Campuson kívüli turisztikai szolgáltatásokat csak alig. A felmérés arra is kiterjedt, hogy milyen volt a vendégek költési szintje az egyes fesztiválokon nem beleszámítva a jegyvásárlást.

31 31 A Hegyalja Fesztiválon a megkérdezett fesztiválozók 69%-a Ft alatt költött naponta, 27% és Ft között, 3% és Ft között, míg mindössze 1% engedhette meg magának, hogy Ft felett költsön.

32 32 A fenti diagramból jól látható, hogy a napi költési átlag a Tokaji Borok Fesztiválján a legnagyobb, ezt a Zempléni fesztivál követi, s csak a negyedik a sorban a Hegyalja Fesztivál. Ha viszont a napi költési átlagot felszorozzuk a fesztiválnapok számával, a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok szerepel az utolsó helyen, a Hegyalja Fesztivál a harmadik. Napi költési átlag a Hegyalja Fesztiválon a megkérdezettek alapján Költési átlag a fesztivál teljes ideje alatt a megkérdezettek válaszai alapján Összes költés becslés a megkérdezettek válaszai és a látogatószámok alapján ( vendég 4 esetén) 4525 Ft / fő Ft / fő Ft A szolgáltatói kérdőíven felmértük, hogy a szolgáltatóknak milyen napi bevételei vannak az egyes fesztiválokból. Hangsúlyozzuk, hogy nem azt vizsgáltuk, hogy mennyi volt a napi bevételük, hanem azt, hogy egy átlagos nyári naphoz képest, az egyes fesztiválokra érkező vendégek által fizetett összegekből mennyi volt a napi bevételük. Az alábbi két diagram a bevételek alakulását szemlélteti: 4 Forrás. Hegyalja Fesztivál

33 33 A diagramból jól látszik, hogy a Hegyalja Fesztivál a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napokkal együtt az élen teljesített a szolgáltatók bevételei szempontjából: ugyan a megkérdezett szolgáltatók 47%-ánál csak napi Ft alatti volt a forgalom, de a megkérdezettek 2%-a bevétele meghaladta a 2 millió forintot, 1% 1,5-2 millió Ft között teljesített, 2% 1 és 1,5 millió forint közötti bevételről számolt be, 3% 800ezer és 1 millió Ft közötti napi bevételt jelzett, a szolgáltatók 8%-ának pedig és Ft között volt a bevétele naponta. A fenti adatokból kiindulva, átlaggal számolva ez azt jelenti, hogy a bevallott napi árbevétel az összes megkérdezett szolgáltatónál eléri a forintot, a fesztivál teljes ideje alatt pedig a 115 millió forintot. Ha megvizsgáljuk ennek a bevételnek az összetételét, jól látszik, hogy gyakorlatilag a kereskedelmi szálláshelyek leginkább a kempingek árbevételei miatt jutunk el ehhez az eredményhez.

34 34 A fenti adatok talán meglepőek, különösen annak fényében, hogy a megkérdezettek között olyan nagy áruházak is voltak, mint a tokaji Gusta, vagy a Penny Market, illetve a Főtéren található Coop áruház, valamint a benzinkutak a válaszokból az derül ki, hogy a forgalom ugyan nagy volt, a fesztiválból való plusz bevétel viszont jóval a becslések alatt maradt.

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze:

A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze: 1 A Tokaj Kistérség A Tokaji Kistérség 2004. január 1-én alakult, 11 település önkormányzatának egybehangzó elhatározása alapján. A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj,

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz

2. melléklet az 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozathoz M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017. évi 2 szám 591 16. Tákos 17. Tarpa 18. Tiszabecs 19. Tiszakanyár 20. Tiszamogyorós 21. Tiszatelek 2 Tivadar 2 Tuzsér 2 Túristvándi 2 Vásárosnamény Nyírség kiemelt turisztikai

Részletesebben

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN

ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE

Részletesebben

Print portfolió és médiaajánlat

Print portfolió és médiaajánlat 2014 Print portfolió és médiaajánlat Cégünkről A MIDMAR Nonprofit Közhasznú Kft 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezete, amely 2012 októberétől a Nemzetgazdasági

Részletesebben

A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán

A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A vidékfejlesztési program komplex fejlesztési hatásai Mikóházán A településről Mikóházát egy 1273-ból való rendelet tanúsága szerint Kun Erzsébet királyné adta birtokul élete fogytáig egyik hű emberének,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

Turisztikai desztinációk és a TDM

Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI

BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi BALATONI UTAZÁSOK JELLEMZŐI DR. MADARÁSZ ESZTER Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Intézeti Tanszék A SZABADIDŐS CÉLLAL UTAZÓK KÖRÉBEN

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A fesztivál piac jellemzői

A fesztivál piac jellemzői A fesztivál piac jellemzői A Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítő Programba 20-201 között 3 fesztivál kérte a regisztrálását. A következő adatok, ennek a 3 fesztiválnak az elemzésén alapulnak. 1

Részletesebben

SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN

SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN SZERVEZETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK BÁCS- KISKUN MEGYÉBEN AZ MTDMSZ TEREPGYAKORLATÁNAK TÜKRÉBEN CSÁKI BÉLA ügyvezető Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. XXI. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására (érvényes 2015. 01. 02-től visszavonásig) A MIDMAR 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

Budapest Maraton és Félmaraton 1. Budapest Maraton és Félmaraton 1. 1984 óta kerülnek megrendezésre. A félmaraton szeptemberben, míg a maraton októberben. A két verseny 31 000 embert mozgatott meg 2012-ben. A Budapest Maraton Magyarország

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dr. S. Farkas Hajnalka jogi szakreferens Tárgy: Javaslat a 2014. évi Kocsonyafesztivál Kazincbarcika városában történő megrendezésére és a szükséges

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Nyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.?

Nyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.? Nyitott kapuk-tárt karok Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját a Magyar Turizmus Zrt.? Katona Ilona Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Budapest, 2011.03.04.

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest? Egységesebbé vált. A szolgáltatók közötti együttműködés - ha nehezen is - de

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Pillanatfelvétel és a jövő

Pillanatfelvétel és a jövő Pillanatfelvétel és a jövő Az áprilisi értékelési hullám néhány eredménye és ami abból következik Holczerné Szentirmai Ágnes tanácsadó HONifo Kft. Honnan hová? 94 regisztrált TDM szervezet működik az országban,

Részletesebben

Alapítás: 2000 Projektgazda: DEMETER BORÁSZAT Kft Jegyzett tőke: 50 millió Ft felett és 100 millió Ft alatt Tevékenység: Szőlőbor termelése

Alapítás: 2000 Projektgazda: DEMETER BORÁSZAT Kft Jegyzett tőke: 50 millió Ft felett és 100 millió Ft alatt Tevékenység: Szőlőbor termelése Alapítás: 2000 Projektgazda: DEMETER BORÁSZAT Kft Jegyzett tőke: 50 millió Ft felett és 100 millió Ft alatt Tevékenység: Szőlőbor termelése Megvalósulás Jó hírnév Rendezvény Új piac Egri bor Hagyományőrzés

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Tokaj-Hegyalja és környéke Turisztikai célkitűzések 2010

Tokaj-Hegyalja és környéke Turisztikai célkitűzések 2010 Tokaj-Hegyalja és környéke Turisztikai célkitűzések 2010 A sajtóanyagot összeállította: Tokaj Marketing Nonprofit kft. Nagy Júlia ügyvezető 3910 Tokaj, Serház u. 1. Tel. / Fax: 552070; e-mail: tokaj@tourinform.hu

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Közgyűlési határozatok tára

Közgyűlési határozatok tára Közgyűlési határozatok tára 2009 TTHE 1/2009. (IX.15.) számú Kgy. Határozat A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület megalakítása Az alapító tagok 1. megalakítják

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Balatoni Turisztikai Kutatóintézet

PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Balatoni Turisztikai Kutatóintézet Balatoni Turizmus-barométer 218/2 Területi és időbeni koncentráció Szakmai tájékoztató Veszprém, 218. június A szakmai megkérdezésének fókuszában a Balaton turizmusát érintő területi és időbeni koncentráció

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége. Horváth Gergely

Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége. Horváth Gergely Országos TDM Konferencia A Magyar Turizmus Zrt. belföldi szakmai tevékenysége Horváth Gergely vezérigazgató Tokaj, 2011. május 19. Átrendezıdés az utazási szokásokban A hivatásturizmust és a szabadidıs

Részletesebben

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei Király Csaba Kárpát Régió Üzleti Hálózat Irodavezető, Nagyvárad Budapest, 2014 március 20 Fekvés: A Nyugati Szigethegység, a magyar

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február

Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja. Információs Napok, február Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja Információs Napok, 2009. február Projekt bemutatása Háttér Projekt célja Pályázók köre Értékelés szakmai szempontjai Értékelés eljárásrendje

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

A ÉV TURISZTIKAI RENDEZVÉNYE A TISZA-TAVI RÉGIÓBAN CÍMŰ DÍJ ELNYERÉSÉRE SZÓLÓ FELHÍVÁS

A ÉV TURISZTIKAI RENDEZVÉNYE A TISZA-TAVI RÉGIÓBAN CÍMŰ DÍJ ELNYERÉSÉRE SZÓLÓ FELHÍVÁS A 2010. ÉV TURISZTIKAI RENDEZVÉNYE A TISZA-TAVI RÉGIÓBAN CÍMŰ DÍJ ELNYERÉSÉRE SZÓLÓ FELHÍVÁS A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatósága a fenti cím elnyerése érdekében pályázati

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Nyitott Balaton Balaton Turizmus Szövetség 2016/2017

Nyitott Balaton Balaton Turizmus Szövetség 2016/2017 Nyitott Balaton Balaton Turizmus Szövetség 2016/2017 Offline marketing 2016 tavasz Balatoni tavasz újratöltve! / Irány a tavasz, irány a Balaton! 2016 tavasszal Budapesten a balatoni kabalafigurákkal a

Részletesebben

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum

Részletesebben

TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron

TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron Székesfehérvár, mint vonzó turisztikai termék Vendégek és

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet. Érvényes: december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve

MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet. Érvényes: december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet Érvényes: 2016. december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve Tartalomjegyzék: 1. Gyulai óriásplakát... 2 2. Gyulai hengeroszlop... 3 3. Gyulai hirdetőtábla...

Részletesebben

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben