Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Önkormányzati igazgatás című tananyagát érintő változásokról

Átírás

1 Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Önkormányzati igazgatás című tananyagát érintő változásokról Budapest, július 15.

2 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot hatályosítsa. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTI) 2013 elején a január 31.-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI azonban fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a szeptemberi vizsgaidőszak folyamán már a 2013 év eleje óta bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban. Ez a tananyag-kiegészítő dokumentum július 15.-ig bezárólag tartalmazza mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a legutóbbi január 31.-ig hatályosított és ennek megfelelően lezárt tananyag kiadását követő időszakban kerültek kihirdetésre, ezáltal egy hatályosított, komplex oktatási segédanyagként segíti a vizsgázók naprakész felkészülését. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI összefoglalja azokat a változásokat, amelyek a tananyagban átvezetésre kerültek, segítve azok munkáját, akik a tankönyvek hatályosítása előtt megkezdték a közigazgatási alapvizsgára való felkészülést, egyúttal kocentrálva a tananyagot érintő legaktuálisabb változásokra. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánunk! Budapest, július 15. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet 2

3 Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Önkormányzati igazgatás című tananyagát érintő változásokról 1. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER 1.4. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA 11. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Európa Tanács célkitűzései közé tartozik a közös nyugat-európai országok demokratikus értékeinek megőrzése, fejlesztése és terjesztése. Az 1957-ben létrehozott Európa Tanács 1957-ben létrehozott szerve, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciája a tagországok önkormányzatainak érdekvédelmi és közvetítő szerve. Az Állandó Konferencia 1994-től új elnevezést kapott, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa néven folytatja tevékenységét. A Kongresszus különböző ajánlásokat terjeszt az Európa Tanács, illetve a tagországok felé annak érdekében, hogy összefoglalja az egyes intézmények közös vonásait is követendő értékeit, így. Indokolás: Az eredeti megfogalmazás félreérthető volt, hiszen nem az Európa Tanács alakult 1957-ben, hanem annak egyik szerve. Fontos továbbá ezen szerv jelenlegi elnevezését is jelezni, mert ez a szerv 1994 óta Kongresszus néven működik A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALT ALAPJAI 13. oldal első és második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Országgyűlés április 18-i ülésén alkotta meg Magyarország Alaptörvényét, amely január 1. napján lépett hatályba. Az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően az Országgyűlés sarkalatos törvényként fogadta el a évi CLXXXIX. törvényt Magyarország helyi önkormányzatairól, ennek egyes rendelkezései január 1. napján, egy rendelkezése április 15-én lépett hatályba. Így részben továbbra is hatályos maradt a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.). Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott részei pedig (döntően a járások, járási hivatalokról szóló külön törvénnyel összefüggésben) január 1. napján léptek hatályba, a további részek a évi önkormányzati választásokkal lépnek hatályba. Ekkor veszti hatályát az Ötv. Ez a tankönyv a január 1-jén hatályos rendelkezéseknek megfelelően aktualizált anyagot tartalmazza. Az Országgyűlés április 18-i ülésén alkotta meg Magyarország Alaptörvényét, amely január 1. napján lépett hatályba. Az Alaptörvény rendelkezésének megfelelően az Országgyűlés sarkalatos törvényként fogadta el a évi CLXXXIX. törvényt Magyarország helyi önkormányzatairól. A törvény hatályba lépése fokozatos, egyes rendelkezései január 1. napján, majd április 15-én léptek. Az Mötv. meghatározott részei pedig (döntően a járások, járási hivatalokról szóló külön törvénnyel összefüggésben) január 1. napján léptek hatályba, a további részek a évi önkormányzati választásokkal lépnek hatályba. Ezen időpontig részben továbbra is hatályos marad a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), amely 3

4 ekkor veszti hatályát. Ez a tankönyv a augusztus 1-jén hatályos rendelkezéseknek megfelelően aktualizált anyagot tartalmazza. Indokolás: Az Mötv. hatályba lépésére vonatkozó megfogalmazás nem volt világos és ismétléseket tartalmazott. A tankönyv aktualizálásának dátumát módosítani szükséges. 13. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul:, az ezt követő általános önkormányzati választást az európai parlamenti képviselők választásával egy napon történik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. Indokolás: Az Alaptörvény Negyedik Módosítása (16. cikk) alapján április 1-től új szabály él az önkormányzati választás időpontjára, amelyet az előző választást követő ötödik év október hónapjában kell megtartani A KÖZIGAZGATÁSI REFORM ÉS AZ MÖTV. HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERRE 18. oldal áthúzódó és az első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Már részben állami fenntartásba kerültek a kórházak, és sor kerül a járó-beteg ellátó intézmények államosítására állami irányítás alá kerülésére is. Így jelenleg két nagy közszolgáltatási területenmeglehetősen nagymértékben zsugorodik az önkormányzati közügyek köre. (Már 2012-ben az önkormányzati tűzoltóságok állami szervezetbe kerültek, ami viszont csak az önkormányzatok meglehetősen szűk körét érintette.) Az állami szerepvállalás részeként egyes, még önkormányzati fenntartásban lévő speciális szociális és gyermekvédelmi intézetek intézmények is állami fenntartásba kerültek január elsejével. A helyi közügyek köre az oktatási köznevelési és az egészségügyi feladatok részleges államosításán állami szervekhez kerülésén túl nem csökkent, sőt a korábbiakhoz képest újabb feladatok (hajléktalan-ellátás, közfoglalkoztatás, helyi piac feltételeinek biztosítása) kerültek a helyi közügyek körébe. Indokolás: Az államosítás fogalma alapvetően a magántulajdonban álló javak, vagyoni értékű jogok állami tulajdonba vétele egyoldalú jogi aktussal. A közigazgatás átalakítása keretében az önkormányzati és államigazgatási alrendszer közötti feladatmozgás nem tekinthető államosításnak, hiszen az önkormányzatok is államalkotó tényezők (ahogy az önkormányzati és állami vagyon együtt alkotja a nemzeti vagyont és így a két alrendszer közötti vagyonmozgás sem államosítás). Az államosítás fogalom helyett az állami irányítás alá kerülés szóhasználat alkalmazandó. A közigazgatási szerveket egységesen intézménynek is nevezhetjük, míg az intézet egy típusú intézmény, jellemzően nem a közszolgáltatásokat nyújtó szervek működnek intézeti formában. 18. oldal harmadik bekezdése az alábbiakkal egészül ki: Időközben kiderült, hogy az állami és önkormányzati igazgatás teljes körű elválasztására nem kerül sor, így a jegyzőnek a jövőben is lesznek államigazgatási feladatai. A jegyző és a járási hivatalok közötti feladatmegosztás alapja, hogy az országosan egységes, standardizálható eljárások, feladatok a járási hivatalokhoz kerültek, míg azon államigazgatási feladatok, amelyek helyi szabályozáshoz kapcsolódnak, a helyi viszonyok alapján mérlegelési lehetőségre van szükség, a jegyzőnél maradtak. 4

5 Indokolás: A jegyzők és a járási hivatalok közötti feladatmegosztás alapelveinek beépítésével a kormánytisztviselők nem csak tájékoztatást kapnak az eredeti koncepció változásáról, hanem tisztában lesznek annak indokaival és a rendszer kialakításának alapjaival. 2. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK RENDSZERE ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖREIK 19. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Magyarország területe a fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik, a városokban pedig kerületek alakíthatók. Indokolás: Megváltozott a szabályozás. Az Alaptörvény a korábbi Alkotmánytól eltérően azt rögzíti, hogy a fővárosban kerültek alakíthatók. Ezen alaptörvényi keretek között került megalkotásra a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, amely a Margitszigetet a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá vonta. Így a Margitszigeten kerületi önkormányzat nem működik. 19. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az állami területi tagozódás január 1-jétől működő, új közállamigazgatási egysége a járás. Indokolás: A járások államigazgatási szintként kerültek kialakításra, járási szinten választott önkormányzat nincs, így nem közigazgatási szint. 19. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A 19 megyében 175 járási, míg Budapesten mind a 23 kerületben, fővárosi kerületi hivatal működik. A járási/kerületi hivatalok a fővárosi, megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként gyakorolják az egyes speciális államigazgatási ügyekben az első fokú hatásköröket, Indokolás: A változtatást a járási, kerületi hivatalok és a kormányhivatalok pontosítása szükséges A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 22. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A megszűnő megszűnt regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megszűnt megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Indokolás:A térségi fejlesztési tanács kivételével a fejlesztési tanácsok január 1-től, a megyei önkormányzatok konszolidációja keretében megszűntek. 22. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A hivatalt a főjegyző vezeti, akit a közgyűlés megyei közgyűlés elnöke határozatlan időre nevez ki. A megyei közgyűlés elnöke több aljegyzőt is kinevezhet. Indoklás: A főjegyzőt és aljegyzőt január 1-től a megyei közgyűlés elnöke nevezi ki. (Mötv. 27. (3) bek.) 5

6 2.3. A FŐVÁROS ÉS KERÜLETEI 23. oldal második bekezdése az alábbi kiegészítéssel bővül ki:. A Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény a fővárosi önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonta a Margitszigetet. Így a Margitszigeten 2013 júliusától kerületi önkormányzat nem működik, és a fővárosi önkormányzati látja el a kerületi önkormányzati feladatokat is. Indoklás: július 20-tól a fővárosban speciális jogállású területi egység jött létre, ezért szükséges az ismeretanyag kiegészítése. 23. oldal negyedik bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul: A kerületi önkormányzat a saját működési területén köteles biztosítani az óvodai ellátást, gondoskodik az egészségügyi és szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátásról. Indokolás: január 1-től a gyermekvédelmi feladatok kikerültek az önkormányzati feladatok köréből AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE TÁRSULÁSOK MAGYARORSZÁGON 26. oldal harmadik bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint módosul: A korábban kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek felül kellett vizsgálniuk, és az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően legkésőbb június 30- ig módosítaniuk kellett. Indokolás:A felülvizsgálati határidő letelt, ezért múlt idő használata szükséges. 26. oldal nyolcadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. Indokolás: Az eljáró bíróság pontosítása szükséges, hiszen január 1-től a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. (Mötv. 92. ) 6

7 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELADATRENDSZERE 3.1. A FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK CSOPORTOSÍTÁSA 31. oldal második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A feladat- és hatáskör fogalmát gyakran igen helytelenül szinonimaként használják. A feladatkör tágabb fogalom, az államigazgatási és önkormányzati szerv feladatkörébe beletartozik minden olyan célkitűzés, amelynek a megvalósítására az adott szervnek törekednie kell. A feladatkör tehát az adott államigazgatási vagy önkormányzati szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkitűzéseit foglalja össze. A feladatkörbe beletartozik minden, amiért az adott államigazgatási vagy önkormányzati szervet létrehozták, és minden olyan eszköz is, amelyet a feladatainak végrehajtásához használ. A hatáskör ezzel szemben jogi fogalom. A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége. A hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy az adott államigazgatási és önkormányzati szerv mit tehet meg a feladatkörébe utalt feladatok végrehajtása érdekében. A hatáskör tehát az államigazgatási szerv döntési jogosultságait adja meg. A hatáskör az államigazgatási és önkormányzati működés központi kategóriája. A hatáskört minden esetben jogszabálynak kell megállapítania, és a jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy mely szerv bír az adott ügyben hatáskörrel. Indokolás: A feladat és hatáskör fogalma az önkormányzati szerv tekintetében is releváns, ezért szükséges kiegészíteni a fogalomhasználatot TÁRSULÁSOK MAGYARORSZÁGON 32. oldal ötödik bekezdés nyolcadik és tizenegyedik pontjai az alábbiak szerint módosulnak: a szociális, és a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltatásokról és ellátásokról; a helyi környezet- és természetvédelemről, a vízgazdálkodásról, a vízkárelhárításról, az ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről, -kezelésről és -ártalmatlanításról (csatornaszolgáltatás); víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Indokolás: A január 1-től az egyes ágazati törvények módosították az Mötv. helyi közügyek és helyben biztosítandó közfeladatai körét (Mötv. 13. (1) Önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása 34. oldal harmadik bekezdésének harmadik pontja az alábbiak szerint módosul: a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása; alapítványi forrás átvétele és átadása; önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; Indokolás: június 22-től módosult az Mötv-ből idézett szövegezés (Mötv. 42. ) 7

8 AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 35. oldal második bekezdése az alábbiakkal egészül ki: Az államigazgatási feladat- és hatáskörök nem tekinthetők eleve az önkormányzat sajátjának, az állam bízza meg az önkormányzat tisztségviselőit, szerveit a hatáskör ellátásával január 1-jétől az eddigi jegyzői hatáskörben lévő államigazgatási ügyek jelentős része az okmányirodák, gyámügyek, építésfelügyelet, alanyi jogon járó segélyezés stb. a járási hivatalok feladata lett, így a továbbiakban azok az államigazgatási ügyek maradtak jegyzői hatáskörben, amelyeknél az ügyfélkapcsolatok különösen fontosak, illetve amely eljárásokban helyi speciális szabályozás, mérlegelési lehetőség van, azaz országosan nem egységesen intézhető. Indokolás: A jegyzőknél nem csak azok az államigazgatási feladatok maradtak, amelyeknél fontos az ügyfélkapcsolat, hiszen az ügysegédi rendszeren keresztül az a járási hivataloknál is rendeződött. A feladatok szétválasztásának alapja az volt, hogy az országosan egységes eljárások, feladatok kerültek a járási hivatalokhoz AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGY 35. oldal utolsó bekezdésének első pontja az alábbiakkal egészül ki: Önkormányzati hatósági hatáskört telepíthet: az Országgyűlés kizárólag törvényben közvetlenül a helyi önkormányzat képviselőtestületére vagy a polgármesterre, illetőleg Indokolás: Az Mötv. nóvuma, hogy hatósági hatáskör közvetlenül a polgármesterre is telepíthető, ilyen pl. jelenleg a településképvédelmi eljárás, amelynek lefolytatása törvény alapján a polgármester hatásköre FELADAT-VÉGREHAJTÁS ÁTVÁLLALÁSA AZ ÁLLAM RÉSZÉRŐL AZ ÖNKORMÁNYZATTÓL 39. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kisegítő jellegű kormányzati döntés ellen értelemszerűen az érintett önkormányzat képviselőtestülete a Fővárosi Törvényszékhez Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Indokolás: január 1-jétől külön törvény módosította az Mötv-ben az eljáró bíróságot (Mötv. 16. (3) bek.) 8

9 4. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 4.1. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ 42. oldal harmadik bekezdése az alábbiakkal egészül ki: A választás lebonyolítását a választópolgárok független, csak a törvénynek alárendelt választási szervei végzik: szavazatszámláló bizottságok, választási bizottságok (települési és területi), országos választási bizottság. Elsődleges feladatuk a választások tisztaságának és törvényességének a biztosítása. A választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési intézkedéseket pedig a választási irodák végzik. A rendszer új eleme, hogy május 3-tól létrejött a Nemzeti Választási Iroda, mint autonóm államigazgatási szerv. A választások törvényességét szolgálja, hogy a választási szervek döntései ellen jogorvoslatnak van helye. Indokolás: A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény értelmében az eljárásban nem csak a választási bizottságok, hanem az irodák is jelentős szerepet töltenek be. 44. oldal negyedik bekezdése az alábbiakkal egészül ki: Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik: ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Indokolás: Az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló évi XCVI. törvény 2. -a november 16-tól új megszűnési jogcímmel egészült ki A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEI 50. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a cikluson belül egyes önkormányzatoknál a képviselő-testületben feszültségek alakulnak ki, ezek elmélyülhetnek oly módon, hogy a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testület és a polgármester nem tud érdemben együttműködni. Ha az eredményes önkormányzáshoz szükséges együttműködés nem állítható helyre, akkor a képviselő-testület a megbízatásának a lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni. A képviselő-testület az új képviselőtestület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja a feladatát, gyakorolja hatáskörét. Tehát a feloszlás ellenére a helyi önkormányzás folyamatos. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. Ennek az időközi választásnak a költségét az önkormányzat viseli. Indokolás: Ezen szövegrészt az Mötv. 55. (1) bekezdéséből a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény hatályon kívül helyezte. 9

10 4.5. A HELYI JOGALKOTÁS 50. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiakkal egészül ki: Az önkormányzatok a helyi közhatalom gyakorlói. E közhatalom gyakorlásának normatív formája az önkormányzati rendeletalkotás. Az önkormányzati rendelet jogszabály, az önkormányzat illetékességi területén bír kötelező erővel. Az Mötv. szabályozása április 15. napját követően lehetővé tette, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat. E magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő pénzbírság (igazgatási bírság) kiszabását rendelheti el. Az Alkotmánybíróság 38/2012. (XI. 14.) AB határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a hivatkozott rendelkezést. Az Mötv január 1-jén hatályba lépett rendelkezései ugyanakkor újra lehetőséget adnak az önkormányzati rendeletalkotásra. Az önkormányzatok ugyanis rendeletben határozhatják meg a közösségi együttélés szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit az Mötv. 8. (2) bekezdése és az Mötv (4) bekezdés d) pontja alapján. Ezt erősítette meg az Alaptörvény negyedik módosításának hatályba lépése, amely alapján az új tartalmú XXII. cikk szerint törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Indokolás: január 1-jétől az Mötv. újra rendezi az Alkotmánybíróság által megsemmisített kérdéskört, így a teljesség érdekében és a hatályos ismeretek elsajátításához szükséges a kiegészítés. 51. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: Hatályon kívül helyezheti egy később alkotott rendelet, ilyenkor mindig kifejezetten rendelkezni kell a hatályon kívül helyezésről, továbbá hatályát veszti, ha az Alkotmánybíróság vagy a Kúria bíróság megsemmisíti. Indokolás: Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés d) pontja és 32. cikk (5) bekezdése alapján nem kizárólag a Kúria, hanem a bíróságok semmisíthetik meg az önkormányzati rendeletet BIZOTTSÁGOK, RÉSZÖNKORMÁNYZATOK 53. oldal első bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Indokolás: A bizottság megnevezése elmaradt, ami a mondat lényege. Ez értelemzavaró. 54. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, az adott településrészen élő más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője kötelezően települési képviselő. Indokolás: A településrészi önkormányzat tagjai szempontjából kiemelten fontos, hogy csak az adott településrészen álló választópolgárok közül kerülhetnek ki, így ezt szükséges rögzíteni (Mötv. 62. (1) bek.). A 2. mondat törlésének indoka, hogy ugyanezt a mondatot a szöveg 3 bekezdéssel lejjebb megismétli. 10

11 4.7. POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, TANÁCSNOK 56. oldal harmadik bekezdésének harmadik pontja az alábbiak szerint módosul: A polgármester nem lehet: a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, helyettes államtitkár, közigazgatási államtitkár, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője; Indokolás: A minisztériumi állami vezetői struktúra 2010-ben kialakult rendszerének a jegyzetben használt fogalomhasználat nem felel meg, pontosításra szorul (a vonatkozó törvényben is módosításra került). 57. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő- testületi határozat felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei törvényszéktől közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Indokolás: január 1-től változott az eljáró bíróság (Ötv. 33/A. (5) bek.) 57. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiakkal egészül ki: A gyakorlatban előfordul az, hogy adott ügy megítélésében jelentős véleménykülönbség alakul ki a polgármester és a képviselő-testület között. Ennek feloldására is ad megoldást az Mötv. Amennyiben a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, kivéve a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntést. Indokolás: A polgármester kezdeményezési joga egy esetben nem érvényesült, ezt szükséges jelezni. (Mötv. 68. (1) bek.) 58. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi törvényszékhez közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. Indokolás: január 1-től változott az eljáró bíróság (Ötv. 33. (1) bek.) 58. oldal ötödik bekezdésének utolsó előtti pontja az alábbiak szerint törlésre kerül: A polgármester: gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében; Indokolás: A munkáltatói jogok január 1-től változtak. (Mötv. 67. ) 11

12 59. oldal első áthúzódó bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint módosul: A polgármester foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati, amelyről külön törvény is rendelkezik. Indokolás: A polgármester jogviszonyának jellegét pontosítani szükséges (1994. évi LXIX. törvény 1. (6) bek.) 4.8. A JEGYZŐ 60. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: január 1-jétől a polgármester pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Jegyzővé, körjegyzővé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki: Indokolás: A körjegyzői pozíció megszűnt, helyette közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző van január 1-től. 61. oldal második bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul: A képviselő-testület polgármester közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, Indokolás: A munkáltatói, és így a kinevezési jogkör január 1-től a polgármesternél van. 61. oldal negyedik bekezdésének utolsó pontja az alábbiak szerint módosul: A 85. (4) bekezdésében foglalt esetben Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt működtető települések között város is van, az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában a jegyzőt a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Indokolás: A közérthetőség érdekében a jogszabályi hivatkozás helyett a jogszabályi tartalmat célszerű szerepeltetni. 61. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A polgármester a jegyző, a főjegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. Indokolás: Az aljegyző tekintetében nem a községi vagy nem községi jogállás, hanem a 10 ezer fős lakosságszám az irányadó. (Mötv. 82. (1) bek.) 12

13 61. oldal utolsó áthúzódó bekezdésének utolsó pontját követően az alábbi kiegészítés szükséges: A jegyző: gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. Indokolás: Az aljegyző feletti munkáltatói jog jelentős hatásköre a jegyzőnek és kimaradt a felsorolásból. 62. oldal harmadik bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint módosul: A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete jogszabálysértésre hivatkozással a törvényszékhez közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Indokolás: Megváltozott az eljáró bíróság (Mötv (3) bek.) 63. oldal első bekezdése az alábbiakkal egészül ki: A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. Lényeges elem, hogy a megállapodás megkötésére mégis van lehetőség, mégpedig a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete jogszabálysértésre hivatkozással a Törvényszékhez fordulhat. Indokolás: január 1-jével beiktatott változás (Mötv. 85. (7a) bek.) 13

14 5.5.AZ ÖNKORMÁNYZATOKKAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK 5.1. AZ ÖNKORMÁNYZATI AUTONÓMIA 65. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Kormányrendeletekkel és miniszteri rendeletekkel önkormányzati ügyekben Magyarországon rendelkezni nem lehet. Feladatot és hatáskört a képviselő-testületnek helyi önkormányzatnak tehát csak törvény állapíthat meg. Indokolás: Dogmatikai kérdés, hogy feladat- és hatásköre az önkormányzatnak van, amelyet a képviselő-testület gyakorol (Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése). Így a törvények is az önkormányzatnak állapítanak meg feladatokat és nem a testületnek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE, AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK ÉS KÖTELEZETT SÉGEK MEGHATÁROZÁSA 67. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Új önkormányzati kötelező feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult, amelyet az Országgyűlés biztosít. Indokolás: Az Alaptörvény lényeges más megfogalmazást alkalmaz a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozására. Így pl. lényeges hogy nem szükséges pénzügyi fedzetről, hanem a feladattal arányban álló támogatásról rendelkezik A MINISZTEREK ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 70. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A közigazgatási és igazságügyi miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterként: előkészíti az ország területi tagozódásával kapcsolatos, illetőleg a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket; kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről; felelős a közigazgatás szervezéséért és fejlesztéséért; szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége felett; összehangolja a polgármester, a jegyző által ellátott ellenőrzési tevékenységeket; kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a fentieken túlmenően felelős a közigazgatás szervezéséért és fejlesztéséért; szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége felett és összehangolja a polgármester, a jegyző által ellátott ellenőrzési tevékenységeket. Indokolás: A törvényességi felügyeleti jogkör keretében május 1-től új feladattal bővült a közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatköre (Mötv d) pont). Néhány felsorolt feladata pedig nem a törvényességi felügyeletért való felelőssége körében merül fel, így ezt szükséges pontosítani. 14

15 5.7. AZ ÁGAZATI MINISZTÉRIUMOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK 70. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A miniszter feladatai: Rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a kormányhivatal vezetője, szakigazgatási szerve államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését. a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését. Az intézmények ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés eredményét, törvénysértés elkövetése esetén jelzést tesz a törvényességi ellenőrzést ellátó közigazgatási hivatalnak tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt. Tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt. A helyi önkormányzatoktól ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat teljesíteni köteles. Az állami központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat. Indokolás: Az ágazati jogalkotó számára az Mötv. komoly korlátot állít, amikor a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel határozhatja meg az egyes feladatok ellátásának szabályait január 1-től törvényességi felügyelet van a korábbi ellenőrzés helyett az önkormányzatok felett és a közigazgatási hivatal helyett január 1. óta kormányhivatal működik (Mötv ) AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK, VALAMINT A KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI FELADATOK 71. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az Állami Számvevőszék ellenőrzési munkájának jellemzői: Az ellenőrzés megállapításaival szemben az önkormányzatok érdemi jogorvoslati joggal nem élhetnek. Az alapvető ellenőrzési megállapítások az éves zárszámadásról szóló törvények részét képezik. Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. Hiány esetén az önkormányzat az előre beütemezett állami támogatást nem kapja meg, vagy csupán csökkentett részletekben kapja meg mindaddig, amíg a hiányt teljes egészében vissza nem fizeti. A polgármester, illetve a megyei közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, a közgyűléssel, illetve a nemzetiségi önkormányzat testületével megismertetni. Indokolás: Az ÁSZ munkájának rendkívül fontos része, hogy eljárást kezdeményezhet a szervezet vagy a felelős személlyel szemben, így ennek rögzítése szükséges. Az önkormányzat működésének testületi jellegére figyelemmel külön szabályok vonatkoznak az ÁSZ megállapításainak tárgyalására. 15

16 5.10. AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS FELÜGYELETÉNEK ELVEI 73. oldal első három bekezdése az alábbiak szerint módosul: Korábban a magyar Alkotmány szerint a Kormány biztosította az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, az Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdése alapján ugyanakkor január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A törvényi előírások olyan jogosítványokat biztosítottak biztosítanak a kormányzat számára, amelyek lehetővé teszik a helyi önkormányzatok tevékenységének ellenőrzését, de csak úgy, hogy az ellenőrzés ne sértse az önkormányzati jogokat, az önkormányzatok önállóságát. Az ellenőrzés gyakorlatának garantálnia kell: az önkormányzatok nem tehetnek meg bármit, de az önkormányzati működés korlátok közé szorítása csak a törvényességi ellenőrzés felügyelet eszközeivel történhet meg. Indokolás: A törvényességi felügyelet szabályai január 1-től élnek, így ehhez szükséges igazítani a megfogalmazást AZ ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE 73. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az területi államigazgatási szervek többsége 2007-től regionális illetékességű szervezetté alakult (fő szabály szerint 20 megyei szerv helyett 7 regionális szerv). Indokolás: Pontosító jellegű módosítás a megfelelő fogalomhasználat érdekében. 74. oldal első, második, ötödik és hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A hivatal működését meghatározó kormányrendeletet azonban megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Döntését többek között arra alapította, hogy az Ötv. egyszerű többséggel történő módosítása - amely a fővárosi, megyei jelzőt, mint illetékességet megjelölő jelzőt hatályon kívül helyezte - alkotmányellenes, így a módosított törvény alapján hozott kormányrendelet is az. Az Alkotmánybíróság szerint nem formai, hanem tartalmi kérdés hogy milyen illetékességű szervezet végzi az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, így arról rendelkezni a parlament csak minősített többséggel jogosult. Sérült az Alkotmányban rögzített jogorvoslathoz való jog is, mert nincs nem volt olyan szervezet, amely jogosult lenne keresetet benyújtani a bírósághoz az önkormányzatok nem egyedi ügyekben hozott határozatai ellen. A január 1-jétől működő regionális államigazgatási hivatalok a törvényességi ellenőrzési feladatellátásban nem voltak jogutódai a közigazgatási hivataloknak, azaz ezt a feladatot től sem az államigazgatási hivatal, sem más szerv nem gyakorolta. Indokolás: Az Alkotmánybíróság idézett döntése azért volt különösen jelentős, mert kimondta, hogy egy olyan szerv esetén, amely az autonómiával rendelkező helyi önkormányzatok tekintetében gyakorol olyan jogkört, amellyel korlátozhatja az önkormányzati autonómiát, még az illetékességi terület minősített többséggel elfogadott törvényi meghatározása is olyan tartalmi elem, amelynek módosításához nem elég az egyszerű többség. Ezen túlmenően a jelen idejű megfogalmazásokat múlt időre szükséges cserélni. 16

17 5.12. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE A KORMÁNYHIVATAL SZERVEZETE, FŐ FELADATAI 75. oldal első áthúzódó bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul: A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, illetve szervezeti egységeik is kaphatnak önálló feladat- és hatáskört törvényben vagy kormányrendeletben rendelkező szervezeti egységekre tagolódhatnak. Indokolás: A szakigazgatási szervek jellemzője, hogy ők maguk önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek és az csak kivételes, hogy a szervezeti egységeiknek is van önálló feladat- és hatásköre. Ezért ennek a mondatnak a pontosítása szükséges. 75. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A koordinációt a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium segíti elő. A kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi, megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak. Indokolás: január 1-jétől az államigazgatási kollégium tagsága kibővült az új típusú szervekkel (járási hivatal, intézményfenntartó területi szervek). 75. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: Ha a törvénysértés másként nem orvosolható a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter javaslata alapján a Kormány dönt, illetve intézkedik. Indokolás: A jelzett szabály január 1-től nincs hatályban. fővárosi, megyei kormányhivatalokról szóló évi CXXVI. törvény 19. (4) bek. 76. oldal első, áthúzódó bekezdésének utolsó előtti pontja törlésre kerül: A kormányhivatal: ellátja a választásokkal, népszavazással összefüggő informatikai feladatokat Indoklás: A évi XXXVI. törvény 76. (1) bekezdése értelmében a választási informatikai rendszer működtetéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik és a 75. szerint a választási irodák látják el az információs rendszerek működtetését A KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 77. oldal első bekezdésének egyes pontjai az alábbiak szerint módosulnak: A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl: b) kezdeményezheti a képviselő-testület vagy társulási tanács összehívását, valamint törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését vagy a társulási tanács ülését; c) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az 17

18 Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát; d) kezdeményezheti a törvényszéknél közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; l) törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra a törvényben meghatározott esetekben. Indokolás: május 1-től változtak a törvényességi felügyeleti eszközökre vonatkozó szabályok, így pl. kiegészültek a társulásokra vonatkozó intézkedési lehetőségekkel (Mötv (1) bekezdés). 78. oldal második alcíme és tartalma az alábbiak szerint egészül ki: A képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása A fentiekhez hasonlóan a kormányhivatal kezdeményezheti a társulási tanács ülésének összehívását is, amelyet a társulási tanács elnökénél kezdeményez. Indokolás: január 1. és május 1. között ex lex állapot volt a társulások tekintetében, amikor is a kormányhivatalnak nem volt lehetősége kezdeményezni vagy összehívni a társulási tanács ülését. Ez egy törvénymódosításnak köszönhetően rendezésre került, így május 1-től a törvényességi felügyeleti eszközrendszer teljesebb lett (Mötv ). 78. oldal harmadik alcímének tartalma az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése Az önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter útján, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével egyidejűleg kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozását. az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a javaslat megvizsgálását követően a feltételek fennállása esetén kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is. A kormányhivatal az indítványt a Kormánynak megküldött kezdeményezéssel egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. Indokolás: május 1-tól az alkotmánybírósági felülvizsgálat eljárásrendje megváltozott, így a kormányhivatal nem a KIM miniszter útján küldi a kezdeményezést a Kormánynak, hanem a KIM miniszternek küldi, akinek érdemi vizsgálata joga van és csak akkor küldi tovább a Kormánynak a kezdeményezést, ha a feltételek fennállnak és az ő vizsgálata is alátámasztja a kormányhivatali véleményt (Mötv ) 18

19 79. oldal második alcímének tartalma az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Indokolás: január 1-től változott az eljáró bíróság (Mötv ). 80. oldal első alcímének tartalma az alábbiak szerint módosul: Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása esetén a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló: a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, és b) a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy c) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést. A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását, és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára. A kormányhivatal kezdeményezésére a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a mulasztást, és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást). Ha a helyi önkormányzat a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a törvényszéknél közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére. Indokolás: január 1-től változott az eljáró bíróság (Mötv ). 80. oldal második alcímének tartalma az alábbiak szerint módosul: Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg: b) ha az polgármester, a jegyző érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; c) ha a törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget, és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; 19

20 e) ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. Indokolás: január 1-től változott az eljáró bíróság, valamint május 1-től módosításra került a felügyeleti bírság megállapításának szabálya (pl. kiegészült a társulásra vonatkozó szabályozással). (Mötv ). 80. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A kormányhivatal bírságot megállapító döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a helyi önkormányzat vagy a társulás a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. A kormányhivatal bírságot megállapító döntésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait megfelelően kell alkalmazni. A törvényszék közigazgatási és munkaügyi bíróság a kormányhivatal döntését megváltoztathatja, a kormányhivatal új eljárás lefolytatására nem kötelezhető. Indoklás: január 1-től változott az eljáró bíróság, illetve május 1-től a társulással szemben is kiszabható felügyeleti bírság (Mötv (6)-(7) bek.). 20

21 6. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE 6.1. ELŐZMÉNYEK 85. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb alapelvei: az alapjogok érvényesülésének biztosítása Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Önkormányzati Charta... Indokolás: indokolt a Charta nevének helyes szerepeltetése A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMHÁZTARTSÁON BELÜLI HELYE ÉS KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSSEL 86. oldal hetedik bekezdésének harmadik pontja az alábbiak szerint módosul: Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik: a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás június 30-ig Indokolás: július 1-től többcélú kistérségi társulások nem működnek, csak társulás A HELYI ADÓK 88. oldal hetedik bekezdésének harmadik pontja az alábbiak szerint módosul: A törvény meghatározza az önkormányzatok által megállapítható adófajtákat, részletezve az adóalanyokat és az adótárgyakat. Tartalmazza továbbá az egyes adókra vonatkozóan az adó mértékét, pontosabban az önkormányzatok által megállapítható adómaximumot. További számos fontos részletkérdést szabályoz, amelytől az önkormányzat nem tekinthet el, ha úgy dönt, hogy az adott adófajtát bevezeti. (Az egyértelműség kedvéért egy példa: a vagyoni típusú adók közül az építményadó kapcsán a Hatv. az adómentesség két három esetét tételesen felsorolja 13. a h) pont.) A képviselő-testület rendelete a törvényhez képest kevesebbet tehát nem állapíthat meg. Indokolás: A Hatv. három mentességi esetet sorol fel (Hatv. 13. a-h) 89. oldal negyedik bekezdésének első pontja az alábbiak szerint módosul: Az önkormányzat adó-megállapítási joga arra terjed ki, hogy az 5. -ban helyi adókról szóló törvényben meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse; a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit; Indokolás: A közérthetőség érdekében a jogszabályi hivatkozás helyett a jogszabályi tartalmat célszerű szerepeltetni. 89. oldal ötödik bekezdésének egyes pontjai az alábbiak szerint módosulnak: Az önkormányzat adó-megállapítási jogát korlátozzák az alábbiak: a) Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. ) csak egyféle az önkormányzat döntése szerinti adó (5. ) fizetésére kötelezheti. 21