Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

Átírás

1 dr. Szőke Zoltán kollégiumvezető 2015.Rk.II.C.7.-VIII Szombathely, Petőfi S. u. 1/A., 9701 Szhely, Pf.16. t f e. Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjének évi beszámolója

2 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető...4 I. Kollégiumi ülések (teljes- és rész-kollégiumi ülések, napirendi pontok megjelölése)...5 II. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok elnökeivel történő megbeszélések...9 (napirendek, témák) III. Regionális kollégiumvezetői megbeszélések...10 IV. Nyitott Bíróság programban való részvétel..10 V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység 11 (oktatás, vitaanyag készítés) VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoporttal (adatszolgáltatás,egyé) 12 VII. Eu jogi szaktanácsadók...13 VIII. KMK, KK vélemények..14 IX. Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) 15 X. OBH megkeresések 16

3 XI. Költségvetés XII. Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adatai Közigazgatási ügyszakban...18 Munkaügyi ügyszakban 29 XIII. Egyéb..40 a) Az ítélkezés egységének biztosítása..40 b) A kollégiumvezető igazgatási tevékenysége..41 c) Munkakapcsolat a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumával.41 d) Munkakapcsolat a törvényszékekkel, törvényszékek kollégiumaival 42 e) Az Észak-dunántúli KMRK védernyője alatti egyéb szakmai tevékenységek a minőségi munkát elősegítendően.42 f) Következő évi tervek..43

4 4 Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van, hogy egyesíti az embereket, csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké. (Saint-Exupéry: A kis herceg) 1. Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (Bszi.) 20. (1) bekezdése szerint a kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik. A (2) bekezdés szerint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium törvényben meghatározott szakmai feladatokat lát el, szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok pontos megnevezését és illetékességük felsorolását a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium illetékességi területéhez a fenti jogszabály alapján Vas megye, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Zala megye és Veszprém megye tartozik. A Bszi (1) bekezdése szerint a kollégiumvezető a) szervezi a kollégium munkáját b) évente beszámol a kollégiumnak ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, c) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerinti hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat. A évi munkaterv alapján az első teljes kollégiumi ülés június 11-én lesz, amely a kollégiumvezetői beszámolót fogadja el. Ezen időpontot megelőzően és a évi beszámoló tematikájától eltérően az Országos Bírósági Hivatal elnöke a február 19-én kelt 2014.OBH.XX.P.2.5/11. számú intézkedésében a regionális kollégiumvezetők irányában közölte, hogy az Országos Bírósági Hivatal a Kúriával közösen szakmai konferenciát kíván tartani, amelynek gerincét a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezetők évi beszámolója adja. A konferenciára való tekintettel kérte az OBH elnöke, hogy a beszámolót február 27-ig a fenti számú intézkedésében írt struktúra szerint kell elkészíteni és az OBH-ba eljuttatni. Így a évre vonatkozó beszámoló tartalmát ezen intézkedésben írt struktúra szerint kellett felépíteni.

5 5 -.- I. Kollégiumi ülések (teljes- és rész-kollégiumi ülések, napirendi pontok megjelölése) Teljes kollégiumi ülések: június 13. Ezt a kollégiumi ülésünket a 2014 februárjában elhalálozott, a munkaügyi bíráskodás, a munkatudomány nagy öregje, dr. Radnay József emlékének szenteltük. A kollégiumi ülés napirendi pontjainak megtárgyalását megelőzően néma főhajtással adóztunk emlékének és életútjáról a jegyzőkönyvbe foglaltan is egy rövid áttekintés volt. (2.számú melléklet: jegyzőkönyv ezen része) Napirendi pontok: 1. Az Ügyrend II. fejezet 2.c.-2.d. pontjának módosítása 2. A kollégiumvezető évi beszámolója 3. A Pp. 85. (2) bekezdésének módosított rendelkezései alkalmazhatók-e a munkavállalói költségkedvezményt szabályozó Pp. 358/B. -nál is? 4. A munkavállalói és a munkáltatói engedményezés eljárásjogi kérdései 5. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv), testület gyakorolta, a jogkör gyakorlója e nyilatkozatot milyen határidőn belül hagyhatja jóvá, ehhez milyen alaki, formai feltételek szükségesek vagy éppen nem szükségesek? Az utólagos jóváhagyás, mint erre vonatkozó bizonyíték tekintetében a bíróságot terheli-e kioktatási, tájékoztatási kötelezettség. 6. Az előzetes bizonyítás elrendelésének feltételei a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti perben. 7. Végzés vagy határozat.(?) Megsemmisítheti-e a másodfokon eljáró NRSZH végzéssel az elsőfokú határozatot akkor, amikor a másodfokú eljárás során teljes körűen lefolytatta a bizonyítási eljárást, beszerezte a komplex minősítést végző másodfokú szakértői bizottság összefoglaló véleményét is sőt azt is kimondta, hogy az ügyfél (felperes) ellátásra nem jogosult és a megsemmisítést elrendelő végzésben mindezen előzmények után egyedüli kötelezettségként kimondható-e az, hogy az elsőfokú közigazgatási szervnek a másodfokú véleményben rögzített százalékos mérték alapján kell-e a határozatot meghozni?

6 6 8. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 33/A. -a értelmezése az állapotjavulás tükrében. (1-7. pontok előadója dr. Szőke Zoltán kollégiumvezető, 8. pont előadója: dr. Kámán Éva a Zalaegerszegi KMB elnöke) 9. A Pp. eljárásjogi szabályainak alkalmazása a közigazgatási jogalkalmazásában (gyakorlati, jogértelmezési kérdések) előadó: dr. Vilimszky Anna kollégiumvezető-helyettes 10. A jóerkölcsbe ütközésre vonatkozó jogalkalmazói gyakorlat áttekintése a közigazgatási és a munkaügyi jogalkalmazói gyakorlatra is kitekintve eladó: dr. Menyhárt Ádám egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Győr Napirendi pontok: november Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium évi munkatervének elfogadása előadó: dr. Szőke Zoltán kollégiumvezető 2. Magyarország Alaptörvényének a bírósági jogalkalmazásra vonatkozó 28. cikkének értelmezése, különösképpen annak második mondatára (az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak) előadó: dr. Jakab András PhD igazgató-tudományos tanácsadó MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet 3. A Ket. és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény alkalmazásával kapcsolatos aktuális jogértelmezési kérdések mindkét szakágban) előadó: dr. Vilimszky Anna kollégiumvezető-helyettes dr. Szőke Zoltán kollégiumvezető E ponthoz kapcsolódóan az aktuális jogértelmezési kérdések körében előterjesztésre és megtárgyalásra kerültek a munkaügyi szakágban az alábbi kérdések: I. A felmentés és a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetése az Mötv. alapján II. - A képviselő-testület, közgyűlés hatásköréből át nem ruházható kinevezés módosítása joghatályos-e, hogyha ez csak a képviselő-testület, önkormányzat döntése nélkül, a polgármester, az egyéb munkáltató

7 7 jogkörében (Mötv. 19. b) pont) írja alá?) - Milyen munkajogi jogszabályok vonatkoznak a polgármesterre különösen a díjazás tekintetében a október 12-i önkormányzati választásokat követően? - A október 12-i önkormányzati választásokon újra nem választott polgármestereket a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 2. (5) bekezdése szerinti díjazás megilleti-e? Az egyéb aktuális kérdések körében a kollégiumvezetői előterjesztés alapján megtárgyalásra került még: - A kiadmányozási jog megsértését jelenti-e, hogyha az első fokon eljáró kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága részére sem az ügyintéző, sem a revizor (osztályvezető) nem írja alá, hanem csupán az informatikai rendszerbe felküldi az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz, ahol központilag kerül az elsőfokú határozat kinyomtatásra azzal, hogy a kinyomtatáskor egy informatikus írja alá, de ő sem eredeti aláírásként, hanem csupán gépelve szerepel a neve, mint kiadmányos, jóllehet a rendelkezésre álló irat szerint kiadmányozási joga nincs, munkaköri feladatát csupán a határozatok kinyomtatása képezi? Az ilyen határozatok, mint társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak ezt hivatalból is észlelnie kellett-e a közigazgatási iratok megküldése alapján a keresetlevélben erre való hivatkozás nélkül is, avagy csupán a keresetlevélben való hivatkozás alapján bírálhatja felül a határozatot e részben? Amennyiben hivatalból is felülbírálhatja, illetve a keresetben a kiadmányozási jog megsértésére történik utalás, úgy a bíróság milyen tartalmú ítéleti döntést hozhat. 4. Az önkormányzati rendeletek kapcsán konkrét bírói normakontroll kezdeményezése a Kúriánál. előadó: dr. Tilk Péter tanszékvezető egyetemi docens PTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Közigazgatási rész-kollégiumi ülés május 9. Napirendi pontok: Rész-kollégiumi ülések A napirendi pontokat megelőzően került aláírása a Szombathelyi Törvényszék, az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, valamint a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékével és a Kodifikátor Alapítvánnyal megkötött együttműködési megállapodás (lásd: Együttműködési Megállapodás 3. számú melléklet) 1. Az Eu-s joganyag aktuális jogértelmezési kérdéseinek az áttekintése különösképpen az előzetes döntéshozatal tárgyában készült kúriai joggyakorlat-elemző csoport véleményének a tükrében. (Előadó: dr. Varga András a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Eu-s szaktanácsadó)

8 8 2. A regionális kollégium működési területén a közigazgatási ügyszakban annak vizsgálata, hogy milyen volt a hatályon kívül helyezési gyakorlat a törvényszékről, illetve a Kúriáról visszaérkezett határozatok tükrében és ebből milyen általánosítható tapasztalat vonható le a jogalkalmazásra nézve? (Előadó:dr. Vilimszky Anna kollégiumvezető-helyettes) Munkaügyi rész-kollégiumi ülés október A kártérítési felelősség aktuális jogértelmezési kérdése. (előadó: dr. Menyhárd Attila ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára) 2. A Kjt. alkalmazásával felmerülő aktuális jogértelmezési kérdések, különösképpen a felmentés, besorolás körében. E napirendi ponton belül került megtárgyalásra: - Megváltoztatja (megváltoztathatja)-e a Kjt. 30/A. szerinti állásfelajánlási kötelezettségre vonatkozó eddigi, az EBH szám alatt közzétett elvi határozatban írt gyakorlatot a Kúria Mfv.II /2014/5. számú ítélete? - Más megvilágításba helyeződhet-e a fenti, az EBH elvi határozatban kifejtett jogalkalmazói gyakorlat, értelmezés az Alaptörvény 28. cikkelye fényében - Jár-e a címzetes igazgatói pótlék annak a közalkalmazott, aki legalább 10 évig intézményvezetői megbízással rendelkezett és ennek lejártát, megszűnését követően továbbra is az általa vezetett intézményben marad a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet szeptember 1-ji hatálybalépését követően is? - Köteles-e a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) kifizetni annak a pedagógus közalkalmazottnak a jubileumi jutalmát, aki az erre való jogosultságát már január 1-jét megelőzően megszerezte? - Jár-e jubileumi jutalom a korábban közalkalmazotti jogviszonyban álló kórházi dolgozónak, aki jogviszonyát folyamatosan fenntartva a gazdasági társasági formában is tovább dolgozott, majd ezt követően ugyanezen munkáltatónál a évi XXV. törvény (átvételi törvény) hatályba lépését követően továbbra is most már közalkalmazotti jogviszonyban áll? Ugyancsak e rész-kollégiumi ülésen kerültek megtárgyalásra a régió bíróságairól érkező rövid kérdések is: - A helyi önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetén a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában a Kjt. 83/A. és az Mötv tükrében jogszerűen rendelkezhet-e úgy,

9 9 hogy a kinevezés és a felmentés jogát a polgármesterre ruházza? Az ebből következő munkaügyi kérdés: jogszerű-e a felmentés (a munkáltatói jogkör gyakorlója járt-e el), ha arról a polgármester döntött, mert a hatáskört az SZMSZ-re átruházta? - Munkaerő kölcsönzés esetén az állásidő Mt.146. (1) bekezdése szerinti szabálya alkalmazható-e, ha a munkavállaló kikölcsönzése megszűnt, a kölcsönbeadó erre hivatkozva még sem mondja fel a munkaerő kölcsönzéssel létesített munkaviszonyt? - Szabadság szempontjából jogszerző időnek számít-e a felmondási idő az új Mt. alapján? (előadó: dr. Szőke Zoltán kollégiumvezető) - Néhány gondolat a közalkalmazottakat érintő felmentésről a hatályos szabályozás és a legújabb bírói döntések tükrében címmel tartott tájékoztatást dr. Drescher Katalin a Győri KMB bírája - A Kjt. alkalmazásával kapcsolatban felmerülő aktuális jogértelmezési kérdések különösképpen a besorolás körében (a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában) címmel dr. Mózsa Gábor a Győri KMB bírája tartott előadást 3. Rövid ismertető az uniós jog munkajogra vonatkozó rendelkezéseiről, különösképpen a legújabb eu-s ítéletekről. (előadó: dr. Bors Szilvia munkaügyi ügyszakos európai jogi szaktanácsadó, a Győri KMB bírája) II. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok elnökeivel történő megbeszélések (napirendek, témák) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel a kapcsolattartás nem formalizált, előre megszabott időpontokban történik, hanem az aktuális szakmai, jogértelmezési kérdések felmerülésekor a leggyorsabb módon. A kapcsolattartás formája a vibe felület, gyakrabban az és a telefonos kapcsolat, ezen túlmenően a kollégiumvezető-helyettessel közösen a kapcsolattartás formájába tartozik, hogy a régió bíróságait felkerestük és az aktuális kérdésekről tárgyalunk, adott esetben a törvényszék tanácselnöke, bírája is jelen van. Ennek hangsúlyozom kialakult formalizált, időpontilag behatárolt rendje nincs. A kapcsolattartásról általánosságban elmondható, hogy rugalmas és mindig az aktuális feladatokhoz igazodó. A kölcsönös információáramlás alapján a régió egyes bíróságairól ilyen formában is a legfontosabb információk rendelkezésre állnak. Ezen túlmenően a KMB elnökökön keresztül, az általa kijelölt kollégák a legfontosabb elvi jellegű vagy más, szakmailag érdekes megoldásokat tartalmazó ítéleteket megküldik, és azt a regionális kollégium vibe felületére feltesszük. Az elvi közzétételi tanács illetve a joggyakorlat-elemző csoport által kért adatok is rugalmasan a KMB elnökökön keresztül kerülnek megküldésre. Több irányú és formájú tehát az információ áramlás a KMB elnökeivel és a megbeszélések napirendi pontja mindig a fentiek szerinti aktuális kérdésekhez igazodik.

10 10 (2014. első negyedében a régióban is széles körű, többrétű elfoglaltsága volt a bírókollégáknak az új Ptk. előadások miatt, amely személyes kapcsolattartásnál a közös időpont kialakítását nehezítette.) Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium illetékességi területén 2014-ben teljesen kicserélődött a KMB-k vezetése. A Zalaegerszegi KMB-nél nyugdíjba vonulás miatt, a Győri KMB-nél az elnök asszony a Kúriára került kinevezésre, a többi KMB-nél pedig a Bszi.124. (4) bekezdés következtében. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező, munkaügyi ügyszakos elnök kollégák helyett mindenhol közigazgatási ügyszakos bírókolléga került kinevezésre (a Zalaegerszegi KMB-nél az elnök asszony vegyes ügyszakban ítélkezik), míg a Szombathelyi KMB-nél a vezetői ciklus június 15-i lejártát követően személyemben, mint megbízott elnök látom el e feladatokat. Az újonnan kinevezett KMB elnökökkel is zökkenőmentes a fenti csatornákon az információ áramlás, az együttműködés. Ennek további elmélyítése szükséges az elkövetkező időszakban még. III. Regionális kollégiumvezetői megbeszélések A regionális kollégiumvezetői megbeszélésekre általánosságban elmondható, hogy mindig a szükséghez képest, az egységes álláspont kialakítását megkívánó szakmai vagy igazgatási kérdések megbeszélése céljából kerül sor. Ebben már évben, de ezt követően még inkább a évben lényeges változás állt elő, amennyiben a regionális kollégiumvezetők és a kollégiumvezető-helyettesek, az OBH képviselői mellett a Kúria kollégiumvezetője, illetve képviselői is jelen vannak. Erre egyébként már a évi beszámolómban a pontban, a 45. oldalon tettem javaslatot. Így tehát ez a regionális kollégiumvezetői megbeszélés kiteljesedett a Kúria képviselőivel. A Budapesten tartott kollégiumvezetői megbeszélések időpontjai: január 24., március 21., május (Fonyódon), október 6. IV. Nyitott Bíróság programban való részvétel A Nyitott Bíróság program keretében a Szombathelyi Törvényszék a június 6-án a Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziummal együttműködési megállapodást kötött. A Szombathelyi Törvényszék részéről kapcsolattartóként én lettem megnevezve. Az együttműködési megállapodás szövegéből is megállapítható, hogy ez kiterjed többek között a munkajogi jogalkalmazással kapcsolatos kérdéskörökre is.

11 11 Ennek keretében több alkalommal is volt a gimnázium diákjai részéről tárgyalás hallgatás és ezt megelőzően vagy ezt követően pedig az adott ügyhöz kapcsolódó aktuális jogértelmezési kérdések is napirendre kerültek, illetve a konkrét tárgyalástól függetlenül is adott esetben munkajogi kérdések is megválaszolásra kerültek. Ezen kívül lehetőség van arra is kevésbé formalizált módon, hogy a gimnázium diákjai részéről bármilyen jogi kérdés, így munkajogi kérdés is felvethető. (lásd: az Együttműködési Megállapodást 4. szám alatt, és közlemény a megállapodás aláírásáról forrás: Szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium Évkönyve 5. szám alatt) május 9-i rész-kollégiumi ülésen a Szombathelyi Törvényszék, az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, valamint a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékével és a Kodifikátor Alapítvánnyal együttműködési megállapodást írt alá. (lásd: Együttműködési Megállapodás 3. számú melléklet) A Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja felkérése szeptember 30-án a Vas Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén a Megyeháza Dísztermében dr. Andor Szabolccsal a Szombathelyi Törvényszék elnökével közösen az igazságügyi reformról tartottunk előadást. A törvényszék elnöke az Igazságszolgáltatás szervezetrendszerének bemutatása az igazságügyi reform tükrében. Változások és kihívások. címmel. Személyem pedig, mint az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mb. elnöke a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok és a regionális kollégium bemutatása címmel tartottam előadást. Az előadáson Vas megye összes közigazgatási intézményének vezetője jelen volt. V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység (oktatás, vitaanyag készítése) szeptember 1-jén a MIA-nak küldött levelemben, mint az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője a évi képzési tervhez küldtem javaslatot október 1-jén a MIA szervezésében a Munkaügyi bírák konzultációja című képzésen tartottam előadást A megváltozott munkaképességű személyek ellátásával összefüggő társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések címmel.

12 12 VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoporttal (adatszolgáltatás, egyéb) február 4-én részt vettem dr. Darák Péter elnök úr meghívása alapján a bírósági joggyakorlatelemző csoport évi vizsgálati tárgyköreinek meghatározása céljából tartott tanácsokozáson. A tanácskozáson a vizsgálati tárgykörre vonatkozóan javaslatot is előterjesztettem: A megváltozott munkaképességűek ügyeiben a bizonyítási eljárás kérdéseinek vizsgálata és a közigazgatási (másodfokú) ítélkezési gyakorlat áttekintése. A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium munkaügyi szakág joggyakorlat-elemző csoport december 12-én kelt Munka- és ütemtervében írtak szerint a felmondások és az azonnali hatályú felmondások gyakorlatát vizsgálta és ennek keretében kérte fel a regionális közigazgatási és munkaügyi kollégium kollégiumvezetőit, hogy a - vizsgált tárgykört illetően az értékeléshez szükséges adatokat szolgáltassák - a vizsgált tárgykörbe tartozó egyes kérdések tekintetében a vizsgált időszakban a régióban folytatott ítélkezési gyakorlat elemzésére. (Ez utóbbira a Munkaügyi Bírák Országos Értekezletén került sor.) A Kúria Közigazgatási Munkaügyi Kollégium munkaügyi szakága joggyakorlat-elemző csoportjának a regionális kollégiumvezetőkhöz küldött átiratot, amelyben közölte, hogy a joggyakorlat-elemző csoport a felmondások és azonnali hatályú felmondások vizsgálata körében kéri, hogy valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróságon kigyűjtésre kerüljenek a január 1. és december 12. napja közötti időtartamra a vizsgált témakörbe tartozó első- és másodfokú jogerős ítélettel befejezett ügyek. Ezen túlmenően a joggyakorlat-elemző csoport kérte még, hogy kerüljenek megküldésre azoknak a jogerős ítéleteknek a listája, amelyekkel szemben felülvizsgálati kérelem került előterjesztésre. A joggyakorlat-elemző csoport ezen felkérése alapján a regionális kollégiumvezetői feladatot a régióhoz tartozó közigazgatási és munkaügyi bíróságok tekintetében a koordinálás képezte. A Kúria elnöke március 26-án értesített, hogy A Kormánytisztviselői Döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos vizsgálati tárgykörben létrejött joggyakorlat-elemző csoport munkájába bevonásra kerültem november 12-én került sor a joggyakorlat-elemző csoport megbeszélésére június 5-én a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma kollégiumvezető-helyettese átiratában közölte, hogy a Kúrián joggyakorlat-elemző csoport alakult a bírságot kiszabó közigazgatási határozatokkal kapcsolatos ítélkezés vizsgálatára. A joggyakorlat-elemző csoport tagja dr. Stark Marianna tanácselnök, aki a csoport által felvetettek alapján készített anyagot a munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróság megváltoztatási jogkörének értelmezése, a munkaügyi bírság összegének mérséklése kérdésében. Ezt a szakmai anyagot a kollégiumvezető-helyettes asszony véleményezésre küldte meg és ennek keretében kérte, hogy fejtsem ki az adott régióban a felvetett jogkérdésben mi a gyakorlat. Ezt követően, június 30-án készítettem el a szakmai anyagot A munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálati gyakorlata az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium területén különös tekintettel a bíróság megváltoztatási jogkörére címmel június 13-án dr. Molnár Ambrus a Kúria tanácselnöke, a szakértői bizonyítás a bírói eljárásban nevű

13 13 joggyakorlat-elemző csoport vezetője felkérésére a megadott szempontok alapján adatlapok kitöltésére került sor. Az adatlapok kitöltésénél, az abban megfogalmazott kérdések vonatkozásában pontosító javaslatot tettem még június 3-án, amelyet június 4-én küldött jében dr. Molnár Ambrus tanácselnök úr köszönettel fogadott. A Kúria elnöke a november 10-én kelt levelében javaslattételre kért fel a bírósági joggyakorlatelemző csoport évi vizsgálati tárgykörére vonatkozóan. Erre a november 24-én kelt átiratomban tettem javaslatot. VII. Eu jogi szaktanácsadók Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumhoz a munkaügyi ügyszakban rendelt eu jogi szaktanácsadó dr. Bors Szilvia a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, míg közigazgatási ügyszakban dr. Varga András a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke. Mindkét eu jogi szaktanácsadó a I. pont alatti kollégiumi üléseken az ott részletezett témakörben tartottak előadást. Mindkét szaktanácsadóval a kollégiumvezetőnek is, de a kollégium tagjainak is szoros és közvetlen a kapcsolata az aktuális jogértelmezési kérdések vonatkozásában. Formalitás nélkül a felmerült problémák jelentkezésekor azonnal és készségesen rendelkezésre állnak. Minkét eu-s szaktanácsadó a kollégiumi ülésekre írásbeli anyagot készített, amelyet a kollégiumi tagok is a vibe-on keresztül megkaptak.

14 14 VIII. KMK,KK vélemények Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium a szeptember 27-i teljes kollégiumi ülésen foglalkozott széles körben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos aktuális jogalkalmazási kérdésekkel. Ennek során tárgyalta, hogy engedélyezhető-e a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatos perekben a Pp. 54. (1) bekezdése értelmében a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal beavatkozása? szeptember 27-i kollégiumi ülésen a kollégium által elfogadott 1. számú ajánlás szerint a regionális kollégium a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatos perekben a Pp. 54. (1) bekezdése értelmében a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási szerve az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal beavatkozását nem tartja engedélyezhetőnek. A kollégium ezen álláspontja a Kúria Közigazgatás-Munkaügyi Kollégium kollégiumvezetőjének és kollégiumvezető-helyettes asszonyának is megküldésre került. A kollégiumi ajánlás tartalmával is egyezően fogadta el a Kúria a 2/2014.(III.31.) KMK véleményt, miszerint A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvényben biztosított pénzbeli ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálati iránti perben a másodfokú társadalombiztosítási szerv a Pp. 54. (1) bekezdése alapján az első fokon eljáró rehabilitációs szakigazgatási szerv alperes pernyertességének előmozdítása érdekében nem avatkozhat be. A másodfokú társadalombiztosítási szerv beavatkozása tárgyában hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A június 13-i teljes kollégiumi ülés már említett napirendi pontjai között szerepelt az a jogalkalmazói, értelmezési kérdés, hogy a Pp.85. (2) bekezdésének módosított rendelkezései alkalmazhatók-e a munkavállalói költségkedvezményt szabályozó Pp. 358/B.-ánál is? A kollégium egyetértett azzal, hogy a Pp. 85. (2) bekezdésének módosított rendelkezései nem alkalmazhatók a munkavállalói költségkedvezményt szabályozó Pp.358/B -ánál. E kollégiumi véleménnyel azonos tartalommal hozta meg a Kúria a 6/2014. (X.13.) KMK véleményt a munkavállalói költségkedvezmény egyes kérdéseiről. E szerint a Pp. 358/B. -ában biztosított munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó jogosultság kizárja a Pp. 85. (2) bekezdésének a) pontjában foglalt azon szabály alkalmazhatóságát, miszerint, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja, költségmentesség nem engedélyezhető. Összefoglalva tehát a 2014.évre vonatkozóan két olyan KMK vélemény született, a 2/2014.(III.31.) és a 6/2014.(X.13.) KMK vélemény, amellyel ezt megelőzően a regionális kollégiumunk állást foglalt és ennek

15 15 tartalmával megegyező volt a Kúria két KMK véleménye. IX. Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) február 27-én került sor az ELTE Dísztermében Egységbe-különülve. Konferencia a munkajog jogi hovatartozásról és önállóságáról címmel az Elte Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék szervezésében. Több előadó között e konferencián előadást tartott a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma kollégiumvezető-helyettese, dr. Tálné dr. Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes asszonya Munkaügyi bíráskodás hatásköréről és önállóságáról címmel. A kollégiumvezető-helyettes asszony előadásáról készült szakmai anyag a kollégiumunk vibe felületére feltételre került. Az egyesületi rendezvények körében különösen kiemelném március 10-én megtartott, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete és a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság rendezvényét, amely Új utak a helyi önkormányzati rendeletalkotás törvényességi felügyeletében címmel került megtartásra május 5-én került sor a Közigazgatási Bírák Országos Értekezletére, ahol az előzetesen feltett kérdésekre adtak választ a Kúria bírái. Erről egy részletes írásbeli anyag is készült május 23-án a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete tartott szakmai tanácskozást, melynek napirendi pontjai között szerepelt az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény munkaügyi jogvitákban való alkalmazhatóságának kérdései. Előadó dr. Berke Gyula egyetemi docens, tanszékvezető, a Pécsi Tudományegyetemről. Ezen előadásról a regionális kollégiumunk részéről egy összefoglaló is készült, amely a vibe-ra is feltételre került. A másik napirendi pont a Pp.85. (2) bekezdése január 1-ji hatályú módosításának hatása a munkavállalói költségkedvezmény jogintézményeire, melynek előadója a Kúria részéről dr. Hajdú Edit tanácselnök volt szeptember 25-én került sor a PPKE-JÁK Dísztermében a PPKE-JÁK Munkajogi Tanszék, a Kúria, a Munkaügyi Bírák Egyesülete és a Magyar Munkajogi Társaság szervezésében a Munkajog szerepe a globális versenyben dr. Radnay Józsefre emlékeznek pályatársai és tanítványai címmel tudományos konferenciára. Az egyik kerekasztal beszélgetésben munkajog és polgári jog kapcsolata témakörben, mint az Északdunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője vettem részt november 20-án Pilisszentkereszten tartotta a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete és a Munkaügyi Bírák Egyesülete a közös szakmai konferenciáját. Mindkét ügyszak részéről aktuális jogértelmezési kérdések kerültek megvitatásra december 1-jén a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete tartotta a Kúrián a szakmai tanácskozását,

16 16 amelyen többek között dr. Csorba Anna munkaügyi szakágban az európai jogi szaktanácsadók koordinátor-helyettese tartott előadást és a kollégiumunk az erről készült írásbeli összefoglalót, amely a vibe-ra is feltételre került. Előadások hangzottak el még a vezetői kártérítési felelősség kérdésköréről, illetve az azonnali hatályú felmondás kérdéseiről is. A PPKE JÁK Munkajogi Tanszék és a PTE ÁJK Munkajogi Tanszék szervezésében december 11- én a PPKE JÁK Dísztermében különösen kiemelt és hasznos szakmai tanácskozás volt a Csak a húszéveseké a világ? Életkoron alapuló diszkrimináció a magyar és az uniós jogban címmel. A regionális kollégiumunk erről részletes összefoglalót készített, amely a kollégiumunk vibe felületére is feltételre került. X. OBH megkeresések március 24-én az 5/2001.(III.13.) IM rendelet helyébe lépő jogszabálytervezet véleményezésére kért fel az OBH elnöke. Bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló KIM rendelet tervezetében foglaltakkal kapcsolatban a részletes észrevételemet a március 27-én kelt szakmai anyagomban küldtem meg az OBH-nak. Ezt követően az OBH elnöke a május 16-án kelt 2014.OBH.XVII.A.9. számú levelében felkért, hogy nyújtsak segítséget a regionális kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszékek elnökeinek e jogszabály végrehajtásával kapcsolatos ütemterv lebonyolításával, stb. összefüggésben. Erre hivatkozással a KIM rendelet tervezet és az 5/2001. IM rendelet és a változásra vonatkozó rendelkezésekről egy táblázat készült, amelyet a regionális kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszéki elnököknek megküldtem és kérésükre a szükséghez mérten a segítséget megadtam április 29-én kelt az OBH Bírósági Főosztály Igazgatási Osztályának a 2014.OBH.XX.T.1.5/3. számú levele, amely az ILO egyezmények tárgykörét érintő bírósági határozatok anonimizált változatának megküldésére vonatkozott. A május 14-én kelt levelemben ezzel az ILO egyezménnyel összefüggésben javasoltam, hogy célszerű lenne már a nyári, törvénykezési szünet előtti időpontot megelőzően az év végén tudni azt, hogy a következő évben milyen jelentési kötelezettség van és így kellő idő állna rendelkezésre az ügyek előkeresésére. Ezt követően az OBH Bírósági Főosztálya december 10-én kelt 2014.OBH.XX.T.1.5/41. számú átiratában közölte, hogy a évre nézve melyek a jelentéstétellel érintett egyezmények és ehhez képest várhatóan májusában érkező konkrét minisztériumi megkeresés teljesítésének érdekében már előzetesen meg lehet tenni az intézkedéseket és ehhez kérte többek között a regionális kollégiumok vezetőinek is a koordinálását. Kiemelendő még az OBH megkeresések körében az Ügyrend módosítására vonatkozó észrevételek megtétele, amely a mi regionális kollégiumunk részéről július 17-én történt meg.

17 október 28-án érkezett az OBH elnökének a 2014.OBH.XXII.K.51/9. számú levele, amely a jegyző birtokvédelmi ügyében hozott végzések felülvizsgálatával kapcsolatos jogszabály értelmezésre vonatkozott. Ezzel összefüggésben november 27-én a 2014.Rk.II.C.7.-III/B-427. szám alatt az OBH Bírósági Főosztály Jogszabály-véleményezési Osztálya dr. Benkő Imola osztályvezető asszony részére küldtem meg az észrevételeket. Csatoltam még a Szombathelyi KMB által a jegyző birtokvédelmi ügyében hozott végzés felülvizsgálatával kapcsolatos precedens jellegű végzést is. Ezen túlmenően a jegyző birtokvédelmi eljárásával kapcsolatos jogorvoslati problémákról egy összefoglalót is készítettem. Ugyancsak az OBH Bírósági Főosztály Jogszabály-véleményezési Osztályához dr. Benkő Imola osztályvezető asszony részére küldtem meg a december 10-én kelt 2014.Rk.II.C.7.-III/B-452. szám alatt a beszámoló I. pontjában már említett október 17-i munkaügyi rész-kollégiumi ülésen a 2. napirendi pontjának hatodik francia bekezdésében tárgyalt kérdéskörére vonatkozóan a jogszabály változtatási javaslatomat.(lásd: 6. számú melléklet) XI. Költségvetés Az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, valamint a Szombathelyi Törvényszék közötti február 21. napján aláírt II.C.5.-IV.-46/2014. iktatószámú az Észak-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium évi költségvetési megállapodására hivatkozva a kollégium működésével összefüggő dologi kiadások fedezetére rendelkezésére bocsátott ,- Ft-os költségvetési keret összeget a következő eszközök beszerzésére, illetve költségek fedezésére használtuk fel: - Kollégiumi levelek/küldemények postázásával összefüggésben IJ reklámklisé, illetve bélyegző - Dell Inspiron notebook és működéséhez szükséges programok (többek között a kollégiumi ülések során a prezentációk bemutatásához szükséges) - Canon típusú multifunkciós nyomtató-fénymásoló (mindennapi működéshez szükséges) - Kollégiumi üléssekkel összefüggésben felmerülő éttermi és büfé szolgáltatás költségei - Ugyancsak a kollégiumi ülésekkel összefüggésben a meghívott előadók díjának költsége - A június én esedékes 2 napos teljes kollégiumi ülés és szakmai tanácskozás szállás és étkezési költsége. A kollégium költségvetési keretéből így összességében ,- Ft-ot használtunk fel, így a maradvány összeg: ,- Ft. (lásd: a tételes költségvetési táblázat 9. számú melléklet)

18 18 XII. Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adatai - Közigazgatási ügyszakban - Munkaügyi ügyszakban Bírói létszámadatok Bírói létszám 2014-ben Közigazgatási ügyszakos bírók Munkaügyi ügyszakos bírók Mindkét ügyszakban tárgyaló bírók Összesen Szombathelyi KMB Győri KMB Zalaegerszegi KMB Veszprémi KMB Tatabányai KMB 1* 2,5 0 2,5 Összesen 6 8,5 6 20,5 * A táblázat adatai a kirendeléssel dolgozók bírákat nem tartalmazzák **Tatabányai Törvényszékről plusz még 1 fő (dr. Vilimszky Anna) kirendelve 2014-ben a kollégiumi létszáma: 44 fő volt (az első és a másodfokú bírákkal együtt). Közigazgatási ügyszak (statisztikai adatokat a törvényszékek KMB elnökei bocsátották rendelkezésemre) Közigazgatási peres ügyek: A évben érkezett közigazgatási perek vonatkozásában megállapítható, hogy a évhez képest a régió mindegyik bíróságánál csökkenés van. Vas megyében ugyanis évben 319 db volt az érkezés, évben pedig 273 db. Győr-Moson-Sopron 2013-ban 502 db volt a peres ügy érkezés, 2014-ben pedig 461 db. A Győri KMB-nél az 5 munkaügyi ügyszakos bíró mindegyike tárgyal közigazgatási ügyet is, így a évi 461 db érkezett ügyből 188 db közigazgatási peres ügyet tárgyalt. Így az 5 munkaügyi ügyszakos bíró az érkezett közigazgatási ügyek 41%-át tárgyalta a munkaügyi perek mellett, míg a 2 fő közigazgatási ügyszakos bíró pedig az érkezett közigazgatási ügyek 59%-át, azaz 273 db ügyet tárgyalt. Zala megyében 2013-ban 376 db, 2014-ben 373 db. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy amíg évben a Zalaegerszegi KMB-nél két fő közigazgatási ügyszakos bíró volt, addig 2014-ben 1 fő.

19 19 Veszprém megyében 2013-ban 506 db, 2014-ben 304 db. Komárom-Esztergom megyében 2013-ban 427 db, 2014-ben pedig 261 db. A folyamatban maradt ügyeknél lényegi eltérés Vas megyében az előző évhez képest nincs, hiszen ban 84 db volt, 2014-ben 95 db. Győr-Moson-Sopron megyében 2013-ban 188 db, 2014-ben 208 db, Zala megyében viszont a évi 62 db folyamatban lévőhöz képest 2014-ben 150 db a folyamatban maradt. Veszprém megyében a évi 169 db-hoz képest 2014-ben 148 db. Komárom-Esztergom megyében a évhez képest 157 db a folyamatban maradt. A közigazgatási peres ügyek feldolgozása ütemesen történik, amint ez a folyamatban maradt ügyekből is látható. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a Tatabányai KMB-nél a évhez (427 db) 2014-ben (261 db érkezett ) csökkenés mutatkozik, viszont a közigazgatási ügyszakos bíró egyben a KMB elnöke is és a törvényszékről kirendeléssel tárgyaló bíró pedig a regionális kollégium kollégiumvezető-helyettese. Így mindkettőjük tárgyalási kedvezménnyel is rendelkeznek. Erre is figyelemmel az ütemes ügyfeldolgozás csak feszített munkatempóban volt lehetséges. Ugyanez mondható el a Zalaegerszegi KMB-nél, ahol ráadásul a KMB létszámába tartozóan csak közigazgatási ügyszakos bíró 2013-ban 2 fő volt, míg 2014-ben 1 fő és a KMB elnöke a munkaügyi ügyszak mellett közigazgatási ügyeket is tárgyal, amellett, hogy a KMB elnökeként tárgyalási kedvezményei is van. Ráadásul az ügyérkezésben lényegi változás nem következett be, amennyiben csupán 3 db-bal volt kevesebb 2014-ben az érkezés. Külön is kiemelendő a Győri KMB bíróságon az 5 fő munkaügyi ügyszakos bírónak 2014-ben a mindkét ügyszakot tárgyaló bírói tevékenysége, amikor is az összes közigazgatási érkezés mellett majdnem a felét, 41%-ot tárgyaltak. A Győri KMB a korábbi elnökének a Kúriához történt áthelyezésével egy üres bírói státusz is van, illetve, hogyha a munkaügyi ügyszakos bírónő él évben a nyugdíjba vonulási kedvezményével, akkor 2 fő üres bírói álláshely adódik. Ez tehát felveti (felvetheti) azt a kérdést, hogy a 2 fő bírói létszámból át lehet-e csoportosítani egy főt a kizárólagos közigazgatási ügyeket tárgyaló bírói létszámhoz. Ezzel a munkaügyi ügyszakos bírák mentesülhetnének a közigazgatási ügyek tárgyalása alól. Összes érkezés közigazgatási ügyszakban Közigazgatási ügyszakos bírák tárgyalnak Munkaügyi ügyszakos bírák tárgyalnak Győr

20 20 A létszámkérdések megoldása természetesen az adott törvényszékek elnökeinek hatáskörébe tartozó kérdés, ugyanakkor a kollégiumvezetői beszámolómnál a statisztikai adatokat számba véve és mindkét ügyszak szakmai munkáját is látva, mindezt észrevételként szükséges volt megtennem. Ugyanilyen szempontok és hatásköri korlátok mentén utalok majd a munkaügyi ügyszaknál is ezekre a kérdésekre. Általánosságban még a közigazgatási peres ügyeknél, azok szerkezete tekintetében megemlíthető, hogy az új földforgalmi törvény, illetve az útdíjjal kapcsolatos peres ügyek változó mennyiségben ugyan, de kitapintható mennyiségét jelentik az érkezésnek. Vannak bíróságok ahol ezeket az ügyeket egyesítik, van ahol pedig külön külön kezelik. A Győri KMB-nél pedig még kiemelendő a Vámosszabadon létesült menekülteket befogadó intézmény, amely kapcsán a régiónkban a menekült ügyek ennél a bíróságnál különösen jelentkeznek. (megj.: A évi beszámolóban a 14. oldalon lévő második diagram adatai a peres ügyeket is tartalmazzák. Közigazgatási peres Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összesen 2013-ból folyamatban maradt (db) Érkezés (db) Befejezés (db) folyamatban maradt (db)

21 21 Fellebbezési és felülvizsgálati kérelmek aránya közigazgatási peres ügyekben: Közigazgatási peres (K) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Érkezés (db) Összes fellebbezés (db) Összes felülvizsgálati kérelem (db) Fellebbezések aránya (%) Felülvizsgálati kérelmek aránya (%)

22 22 Pertartamok alakulása közigazgatási peres ügyekben: Közigazgatási peres Befejezett ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes befejezés (db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db) hó (%) 56,9 39,7 68,1 26,2 38,7 3-6 hó (%) 24,8 18,1 21,8 31,1 20, hó (%) 14,5 27,2 8,1 29,2 25,7 1-2 év(%) 3,8 12,5 2 12,3 10,4 2-3 év (%) ,2 2,2 3 év felett (%) 0 0, ,6

23 hónap alatt befejezett ügyek megoszlása megyénként (%) Közigazgatási peres (2014.) 20,4 24,8 31,1 21,8 18,1 Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E.

24 24

25 25 Közigazgatási peres Folyamatban lévő ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes folyamatban lévő(db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db) hó (%) 55,8 40,9 64,7 49,3 33,8 3-6 hó (%) 16,8 27, , hó (%) 17,9 21,2 7,3 18,2 21,7 1-2 év(%) 9,5 10,1 0 8,1 15,9 2-3 év (%) 0 0,4 0 1,4 3,2 3 év felett (%) ,6

26 26

27 27 Közigazgatási nem peres ügyek: Közigazgatási nem peres Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összesen 2013-ból folyamatban maradt (db) Érkezés (db) Befejezés (db) folyamatban maradt (db)

28 28 Közigazgatási nem peres (Kpk.) Befejezett ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes befejezés (db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db)

29 29 Közigazgatási nem peres (Kpk.) Folyamatban lévő ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes folyamatban lévő(db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db) Munkaügyi ügyszak A munkaügyi ügyszakban is megfigyelhető az ügyérkezés csökkenése. Amíg Vas megyében 2013-ban 455 db peres ügy érkezett, 2014-ben 345 db, Győr-Moson-Sopron megyében 2013-ban 650 db, 2014-ben 592 db, Zala megyében 2013-ban 415 db (itt lényegében stagnált az ügyérkezés), amennyiben 2014-ben 416 db érkezett, Veszprém megyében évben 332 db peres ügy érkezett és évben 256 db, Komárom-Esztergom megyében évben 496 db érkezett, és évben 530 db. Zala megyénél megjegyzendő, hogy amíg 2013-ben 2 munkaügyi ügyszakos bíró dolgozta fel az ügymennyiséget, addig 2014-ben 1 csak munkaügyi ügyszakos bíró és 1 mindkét ügyszakban tárgyaló bíró. Az utóbbi bíró egyben a KMB elnöke is. Komárom-Esztergom megyében pedig egy több évtizedes, nagy gyakorlattal rendelkező bíró kolléga esett ki a munkából (rendelkezési állomány), és az ő ügyei kerültek átszignálásra. Amíg 2013-ban 4 munkaügyi ügyszakos bíró végezte az ügyfeldolgozást, 2014-ben 2,5 fő bíró. Véleményem szerint visszautalva a közigazgatási ügyszak vonatkozásában leírtakra bár hatásköröm nincs nyilvánvaló igazgatásilag a létszám a meghatározásánál, de szembetűnő, hogy a évi 496-hoz képest ugyan emelkedett ha nem is jelentősen a munkaügyi peres ügyek száma 530-ra, ehhez képest csupán 2,5 fő bíró dolgozza fel ezt az ügymennyiséget, hozzátéve, hogy a szétszignálás folytán ezek között több betárgyalt ügy is van A statisztikai adatokból még a 3 évnél hosszabb ideje folyamatban lévő ügyeknél említeném meg, hogy mind a 2013., mind a évben a régiónkból két KMB-nél volt 3 évnél hosszabb ideje folyamatban lévő peres ügy ban a Győri KMB-nél és a Zalaegerszegi KMB-nél. A Győri KMB-nél 6 db, a Zalaegerszeginél pedig 1 db évben szintén két KMB-nél volt 3 évnél hosszabb ideje folyamatban lévő peres ügy azzal, hogy az egyik továbbra is a Győri KMB, a évi hattal szemben jelenleg 9 db, a másik viszont a Zalaegerszegi KMB helyett a Tatabányai KMB 11 db üggyel. A munkaügyi ügyszakban is mint ahogyan erre a közigazgatási ügyszakban is utaltam ütemes munkavégzés folyt a kollégák részéről, amely nem kis erőfeszítéssel is járt.

30 30 Munkaügyi peres Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összesen 2013-ból folyamatban maradt (db) Érkezés (db) Befejezés (db) folyamatban maradt (db) Munkaügyi peres (Megyék szerinti megoszlás) 2013-BÓL FOLYAMATBAN MARADT (DB) ÉRKEZÉS (DB) BEFEJEZÉS (DB) FOLYAMATBAN MARADT (DB) Munkaügyi peres Vas Munkaügyi peres Győr-M.-S. Munkaügyi peres Zala Munkaügyi peres Veszprém Munkaügyi peres Komárom-E.

31 Bár a régiónkban kiemelten csak a Győri KMB-nél feltűnő, hogy az összes munkaügyi ügyszakos bíró kétkezes, amennyiben közigazgatási ügyet is tárgyal, ráadásul az érkezett közigazgatási ügyek 41 %-át. Elvi kérdésként felmerül, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrejöttével vajon ez a szakmaiságot emelő igazgatási intézkedésnek tekinthető-e, avagy nem. A járásbíróságon is két ügyszak van, és elő nem fordul, hogy a polgári vagy éppen a büntető ügyszak érkezésének függvényében kétkezessé váljon a bíró. Az OBH Elnöke által létrehozott Közigazgatási és Munkaügyi Bírósági Munkacsoportban amelynek én is tagja voltam határozott volt az a kívánalom, hogy a viszonylagos elkülönülésre figyelemmel a közigazgatási ügyszakos bíró közigazgatási ügyet, a munkaügyi ügyszakos pedig munkaügyi ügyet tárgyaljon. Bár minden megyében más és más előzménye volt a KMB-k létrejötte előtti időszakban e kérdéskör megoldásának, de végiggondolandó, hogy vajon akkor, amikor a törvényszékhez tartozott hatáskörileg a közigazgatási ügyszak, ez miként került megoldásra. Másrészt a jelen helyzetet számba véve a törvényszékek ügykiosztási rendje alapján minden törvényszéken van Közigazgatási Fellebbviteli Tanács is. Felmerül a kérdés, hogy vajon a szakmaiságot nem szolgálná-e jobban e Közigazgatási Fellebbviteli Tanács tagjainak a bevonása, kirendelése? Kérdésként merül fel, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság mint szakbíróságok szakmaiságát erősíti-e az, hogy még is csak a saját munkaügyi vagy éppen közigazgatási ügyszakos referádájához képest más ügyet is, közigazgatásit vagy éppen munkaügyet tárgyal még a bíró. A kellő elmélyültséget a bonyolult munkaügyi, illetve közigazgatási ügyeknél szolgálja-e ez a kétkezesség. Különösképpen akkor, hogyha ráadásul a legkülönbözőbb, ún. klasszikus pertípusokat kapja a másik ügyszakos bíró. Relatív az, hogy mi a könnyű és mi a nehéz ügy, különösképpen akkor, ha a mindennapokban nem az adott ügyszakban dolgozó bíróról van szó. Felvethető kérdésként, hogy a szakbíróhoz való törvényes jog, illetve a tisztességes eljárás elve nem sérüle ezzel az igazgatási intézkedéssel. Természetesen ez nem csak a mi régiónkban felvetődő kérdés, hanem ez országos kérdésként is felvethető a Kúriáig bezárólag. (Sokszor olyan bírák kényszerülnek a másik ügyszakban is tárgyalni, akik korábban csak az adott ügyszakokban tárgyaltak. Ettől esetleg eltér (eltérhet?) az az eset, amikor eleve kétkezesre van a pályázat kiírva.) Az igazgatási célszerűség áll állhat szembe a szakmaisággal, még ha a bíró kollégák kiválóan, és erejüket megfeszítve végzik a munkájukat a másik ügyszakban. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megalakulását követően mindenesetre ez egy olyan kérdés, amely véleményem szerint mélyebb végiggondolást igényel, igényelhetne. A beszámolóm műfaja nyilván ennek a kérdéskörnek a további boncolgatását meghaladja, így csak felvetés szintjéig juthatott el.

32 32 Fellebbezési és felülvizsgálati kérelmek aránya munkaügyi peres ügyekben Munkaügyi peres (M) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Érkezés (db) Összes fellebbezés (db) Összes felülvizsgálati kérelem (db) Fellebbezések aránya (%) Felülvizsgálati kérelmek aránya (%) Fellebbezések aránya összes érkezéshez viszonyítva (%) Munkaügyi peres (2014.) Vas 12% Győr-M.-S. 34% Zala 8% 16% 30% Veszprém Komárom-E. Felülvizsgálati kérelmek aránya összes érkezéshez viszonyítva (%) Munkaügyi peres(2014.) 39% 11% 17% 5% 28% Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E.

33 33 Pertartamok alakulása munkaügyi ügyszakban: Munkaügyi peres Befejezett ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes befejezés (db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db) hó (%) 28, ,7 23,8 3-6 hó (%) 44,8 23,1 21,4 29,8 26, hó (%) 18,4 18,4 17,4 23,5 32,5 1-2 év(%) 8,2 13,2 7,6 5,5 12,6 2-3 év (%) 0 4,7 1,1 1,1 2,1 3 év felett (%) 0 1,6 0,5 0,4 2,3

34 hónap alatt befejezett ügyek megoszlása megyénként (%) Munkaügyi peres (2014.) 32,5 18,4 18,4 23,5 17,4 Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. 1-2 év alatt befejezett ügyek megoszlása megyénként (%) Munkaügyi peres(2014.) 12,6 8,2 5,5 7,6 13,2 Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E.

35 35

36 36 Munkaügyi peres Folyamatban lévő ügyek (2014) Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Összes folyamatban lévő(db) hó (db) hó (db) hó (db) év (db) év (db) év felett (db) hó (%) 52,8 30,1 37,9 62,3 20,8 3-6 hó (%) 17,6 18,2 17,2 13,2 18, hó (%) 16,7 28, ,2 36,5 1-2 év(%) 12 19,1 13,1 9,4 17,9 2-3 év (%) 0,9 2,7 2,8 1,9 4 3 év felett (%) 0 1, hónapja folyamatban lévő ügyek megoszlása megyénként (%) Munkaügyi peres (2014.) 18,8 17,6 13,2 18,2 17,2 Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E.

37 éve folyamatban lévő ügyek megoszlása megyénként (%) Munkaügyi peres (2014.) 4 0,9 1,9 2,8 2,7 Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E.

38 38 Munkaügyi peres ügyek minőségi mutatói Munkaügyi peres Vas Győr-M.-S. Zala Veszprém Komárom-E. Helybenhagyó (db) Hatályon kívül helyezett (db) Megváltoztató részben v. egészben (db) Egyéb (db) Nem érkezett vissza (db) Összes fellebbezés (db) Helybenhagyó aránya (%)* Hatályon kívül helyezett aránya (%)* ,5 9 1 Megváltoztató részben v. egészben aránya (%)* , Egyéb aránya (%)* *A helybenhagyások, megváltoztatások, hatályon kívül helyezések, egyéb döntések arányát a másodfokú bíróságtól adott évben visszaérkező ügyek számához viszonyítottan vettem figyelembe

39 39