Döntéselméleti közelítésmódok

Átírás

1 Döntéselmélet kapcsolódása más tudományokhoz Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék Döntéselméleti közelítésmódok Filozófiai közelítésmód Tudományok szülőanyja, melynek a természettudományok ( philosophia naturalis ) is részét képezték Kétezer évig a tudósok azt vizsgálták, hogy az adott cselekvés vagy döntés jó e Kérdés: milyen a jó élet ( jó igaz értékek) A jó érték vizsgálata szorosan kapcsolódott az igazság kérdéseihez Közgazdasági közelítésmód Adam Smith ( aki képzett filozófus volt ) a gazdasági jelenségeket szigorúan piaci értékek szerint határozta meg, a nem kvantitatív értékeket kizárta a vizsgálatból Kérdés: melyek a fogyasztó és a termelő céljai? Válasz: a hasznosság ( valencia ), az emberi igények kielégítésének képessége Cselekvési változatok ( S ) Eredmények ( O ) bekövetkezésének esélye az adott változat választása esetén S 1 P(O 1 S 1 ) P(O 2 S 1 ) P(O 3 S 1 ) S 2 P(O 1 S 2 ) P(O 2 S 2 ) P(O 3 S 2 ) S n P(O 1 S n ) P(O 2 S n ) P(O 3 S n ) Az eredmények értéke ( v ) az adott változat választása esetén v(o 1 S 1 ) v(o 2 S 1 ) v(o 3 S 1 ) v(o 1 S 2 ) v(o 2 S 2 ) v(o 3 S 2 ) v(o 1 S n ) v(o 2 S n ) v(o 3 S n ) P(O 1 S 2 ) olvasata: O 1 eredmény valószínűsége, feltéve, hogy a döntéshozó az S 2 változatot választja Egy bizonyos cselekvési változat teljes értéke ( hasznossága ) az egyes eredmények értékének és ezek valószínűségének függvénye A különböző közelítésmódok különböző függvényeket határoznak meg

2 Korai klasszikus döntéselmélet ( Taylor ): 1. Egy adott változat választása esetén valamennyi eredmény bizonyosan bekövetkezik 2. A változatokra és az eredményekre vonatkozó információk teljesek, a döntéshozó rendelkezik valamennyi szükséges információval 3. Az eredmények érték ( hasznosság ) skálán rendezhetők 4. A döntéshozó azt a változatot választja, amelyik az értéket maximalizálja A klasszikus közgazdasági döntéselmélet továbbfejlődése: Eredmények bekövetkezésére vonatkozóan elfogad 1 nél kisebb valószínűséget Megjelennek a kockázatos döntések 125 állásra 500 fő jelentkezik, annak valószínűsége, hogy bármelyik állást valaki elnyeri 125/500=0,25 A klasszikus felfogás nem érvényesül a nemzetgazdaságokban és az egyes embereknél Adminisztratív Az egyén nem cselekszik mindíg a hasznosságmaximalizálás elvének megfelelően Az eljárás nehezen megismételhető, bonyolult A közgazdászok beépítették a döntési helyzetekbe a viselkedési vonásokat, motivációk hatásait Óriási befolyásoló hatásuk van a társadalmi intézményeknek, szokásoknak, hagyományoknak Az emberek irracionális cselekvésre is képesek Két közelítésmód szintézise ( Barnard 1938/Simon 1957 vezetéselmélet, Vroom 1964 pszichológia ) A pszichológiai rész az eredmények bekövetkezési valószínűségével és értékének kérdésével foglalkozik Nem a tényleges, hanem az észlelt világ irányítja a döntéshozót Mi van a döntéshozó tudatában, a tudati tükörkép határozza meg a döntést A klasszikus felfogással szemben azt állították: 1. Cselekvési változatok gyakran nem állnak rendelkezésre, azokat meg kell alkotni 2. Az eredményekre vonatkozó infók erősen hiányosak 3. Az információszerzés költséges 4. Az infók pontatlanok, ami az eredmények értékének bizonytalanságához vezet Adminisztratív Skinner féle A döntéshozó sajátos módon kezeli a problémát: 1. A bizonytalanság csökkentése érdekében, azokra az eredményekre helyezi a figyelmet, amelyek kvantitatívak 2. Inkább a rövid időn belül bekövetkező eredményekkel foglalkozik 3. Egyszerű információkkal foglalkozik, a bonyolult rendszereket kerüli 4. Nem maximalizálásra, hanem kielégítésre törekszik, vagyis addig alkot és törekszik, amíg kielégítő változatot nem talál Pozitív megerősítés je A döntések magyarázatához fel kell tárni azokat a pozitív eredményeket, amelyek a múltban bizonyos megerősítésekhez vezettek Thorndike effektustörvénye: azt a viselkedést, amely jutalomhoz vezet az emberek megismétlik, míg azt, amely nem vezet jutalomhoz, sőt büntetést von maga után, nem ismétlik meg

3 Skinner féle 1. A leghatékonyabb erősítők azok, amelyek legközvetlenebbkapcsolatban vannak a döntéssel ( időtartam, szükségletek ) 2. Ha az erősítések megszakításokkal következnek be, akkor a viselkedést sokkal magasabb szinten lehet tartani, mintha az erősítések egyszerre lépnének fel 3. A pozitív erősítés sokkal hatékonyabb, mint a negatív 4. Azokat az eredményeket, amelyek ténylegesen erősítik a viselkedést, csak empírikus úton lehet megismerni A fokozatos hozadék je Szabályozott anarchia je ( Lindblom 1959, Allison 1969 ) A klasszikus döntéselméleti ellentétje Az életben olyan nagy számú és komplex eredmény fordul elő, hogy nem lehetséges a cselekvési változatok összehasonlítása Össze kell hasonlítani a cselekvési változatokat a múltban az adott változathoz nagyon hasonló megvalósításokkal A múltban tapasztaltak csak csekély % ban különböznek a jelenlegiektől A változások kis lépésben következnek be A döntéshozó hajlamos arra, hogy a fokozatos hozadék elvének megfelelően döntsön, mert úgy véli, hogy ezzel a nagy hiba elkerülésének kockázatát minimalizálja Cohen/March/Olsen 1972 A szervezet a problémák/megoldások/résztvevők/ választási lehetőségek gyűjtőhelye Az elemek együttállása teljességgel előrejelezhetetlen, ami hozzájárul a szervezeten belüli káoszhoz A döntéshozatali eljárások racionális leírásának tagadása A racionális megoldás azt feltételezi, hogy a döntéshozatal egymást követő lépések sorozata A szemeteskosár a probléma kereséshez nyújt megoldást ( a szervezet nem irracionális ) A döntéshozók figyelme megoszlik, nem lineáris folyamat a döntéshozatal Központi szerepe van az időnek A választások három típusa: 1. Tévedés: a döntési helyzetben nem kapcsolódik választási lehetőség a problémához, nincs idő és energia, rossz megoldást választanak, nem oldják meg a problémát 2. Problémamegoldás: a választási lehetőség kapcsolódik a problémához, van idő és elszántság, a probléma megoldódik 3. Menekülés: lebegtetik a problémákat, anélkül, hogy megoldanák. Nincs energia. A menekülés fölerősíti a többi megoldatlan problémát A hatékonyságának mérésére szolgáló indikátorok: 1. A probléma aktivitása: mennyit tölt a probléma megoldatlanul egy szervezetben ( szervezeti konfliktus nagyságrendje ) 2. A probléma lappangása: mennyit tölt a probléma inaktív állapotban, felismerés nélkül ( fogékonyság a problémafelismerésre ) 3. A döntési idő: a választás megszületéséig tartó idő ( hatékonyság ) Az egyéni döntéshozatal jei Klasszikus racionális : A döntéshozók konzisztens, hasznosságmaximalizáló döntést hoznak Korlátozott racionalitás je ( Simon/March): A döntéshozók az első kielégítő megoldással megelégednek. A kielégítő megoldás elfogadása csökkenti a kutatásra fordított energiákat Kis lépések politikája ( Limdblom ) Bizonyos célok nyílt konfliktusba kerülnek egymással. Nem valódi választásról van szó, csupán a változó környezet, célokfigyelembevételéről., a korábbi döntéstől kis mértékben eltérő választást jelent

4 A csoportos döntéshozatal jei ( Allison 1969 ) Racionális v. optimalizáló : Egységes cselekvő megközelítés, egyszemélyes döntéshozatalt feltételez Korlátozottan racionális : Több döntéshozó is szerepet játszik, nem lehet a szükséges információkat beszerezni. A problémák komplexek, magas a bizonytalansági szintjük. Kielégítő megoldások kerülnek elfogadásra Politikai : Mindenki saját céljait, érdekeit követi és ez rányomja bélyegét a döntéshoatalra Viselkedéstudományi : A döntéshozók nem rendelkeznek a racionalitás képességével, olyan döntéseket hoznak, amelyekkel időt nyerhetnek és átevickélhetnek egyik helyzetből a másikba Döntési közelítésmódok elterjedtsége ( döntési helyzetben) A racionalitás axiómái 1. Az összehasonlíthatóság axiómája: Két dolog esetében a döntéshozó kész és tud dönteni 2. A tranzitivitás axiómája: ha A nagyobb, mint B és B nagyobb, mint C, akkor A nagyobb, mint C. Vagyis ha A preferált B vel szemben, akkor automatikusan C vel szemben is 3. A dominancia axiómája: Ha S 1 cselekvési változat eredménye preferáltabb, mint S 2 és az S 1 tényállapot már bekövetkezett, akkor a döntéshozó az S 1 et választja 4. A függetlenség axiomája: Az eredmények hasznosságának és valószínűségének egymástól függetlennek kell lennie Döntési típusok Döntési helyzetek jellemzői alapján: Bizonyosságra épített döntések Kockázattal járó döntések Bizonytalansági helyzetben meghozott döntések Döntés meghozatalának formája szerint: Személyes döntés Módszeres döntés Tudományos döntés Testületi döntés Vezetői döntések +/ Általános követelmények Feleljen meg a szervezet rendjének és érdekeinek Teljesíthető legyen Álljanak rendelkezésre a materiális, immateriális és humán tényezők Legyen elegendő idő a végrehajtáshoz Szakmailag és tudományosan megalapozott legyen A szervezet többsége támogassa a döntést Jellemző hiányosságok A vezető nem ismeri fel a döntési helyzetet A vezető nem ismeri fel korábbi hibás döntéseit Nem állnak rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges eszközök Elsietik a döntést Késik a döntéshozatal Nem áll elegendő idő a kivitelezésre A szervezet nem támogatja a döntést Döntések típusai: A döntés tárgya szerint: Gazdasági, pl. termelési szerkezet, pü-i számviteli döntések Műszaki, pl. technológia fejlesztés Szervezési, termelés és munkavégzéssel kapcsolatosak. A döntés jellege alapján: Kezdeményező, célja fejlesztési céllal beavatkozni a működésbe. Alkalmazkodási, külső, belső gazd-i tényezők közvetlen hatásaként születnek. Megvalósítás időigénye alapján: Rövid lejáratú Kihatás szerint: Hosszú lejáratú Stratégiai, hosszú távú célok elérését szolgálják. Taktikai, operatív vezetést szolgáló döntések.

5 Döntések típusai: A döntésben résztvevők száma szerint: Egyszemélyi Csoportos Előszabályozottság szerint: Programozott Programozatlan A döntési szituáció előfordulásának gyakorisága alapján : Egyszerű, szokványos, jellemzője, hogy a döntést megelőző helyzet könnyen visszaállítható. Alapvető, nem szabályosan jelentkeznek. Döntéshozatal során alkalmazott módszer szerint: Hagyományos módszerrel, pl. matematikai programozás, hálótervezés. Nem hagyományos módszerrel, pl. szimuláció, szakértői rendszerek. Bizonytalansági szituáció: A döntéshozó az alternatívákat valamint a kimeneti eredményeket ismeri, de nem tud hozzájuk valószínűséget rendelni Maxi min kritérium alkalmazása ( Waldkritérium ) Az egyes alternatívák esetén előforduló legrosszabb értéket, mint preferenciaértéket határozza meg, majd azt ahol maximális Egyben azt is jelenti, hogy a döntéshozó a legrosszabb kimeneti értéket veszi figyelembe, vagyis pesszimista Maxi max kritérium: A maxi min kritérium ellentettje, a döntéshozó az alternatívák legjobb kimeneti eredményeit veszi figyelembe és választja ki a legoptimálisabbat. Optimista hozzáállás Hurwitz kritérium: Köztes helyen van a mini max és a maxi max kritérium között. Az alternatívák preferenciaértének súlyozott átlagával számol, az így kapott értéket maximalizálja Laplace kritérium: Minden egyes alternatíva minden lehetséges kimeneteli eredményét figyelembe veszi. Elégtelen ok elve ( ha nincs okunk feltételezni, hogy egy állapot bekövetkezésére nagyobb valószínűség van, akkor azonos a valószínűségük) Savage Niehans kritérium: Megállapítjuk minden alternatívára, hogy az egyes természeti állapotok bekövetkezésével mekkora lesz az elmaradt haszon, majd az választjuk, amelyiknél az elmaradt haszon kisebb Döntési szabály a vigaszdíjelv alapján: Az egyes természeti állapotok bekövetkezésekor elért kifizetést a szóba jöhető legrosszabb kifizetéshez hasonlítja, majd azzal vigasztalja magát, hogy ennyit is elért