Társadalomtípus és jogtípus. Jogszociológia 2.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalomtípus és jogtípus. Jogszociológia 2."

Dávid Szabó
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Társadalomtípus és jogtípus Jogszociológia 2.

2 A jogban tükröződnek a társadalom lényeges vonásai Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) Maine: Az ősi jog (1861) a státusztól a kontraktusig (a társadalmi státusz nem számít a modern jog működésében?) Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról (1893) mechanikus és organikus szolidaritás: represszív és restitutív szankció (büntető populizmus és represszió a modernitásban)

3 Weber: Gazdaság és Társadalom racionalizálódás a társadalomban racionális jog: nem elválasztható folyamatok A világ varázstalanodása és a jogfejlődés tendenciája. A jogfejlődés tényezői: politikai uralom (erőszakmonopólium és bürokrácia), hivatásrend, gazdasági feltételek (kapitalizmus) (Harold Berman: Law and Revolution: The Formation of the Western Legal Tradition) Korai-modernitás, pápai forradalom, az eszmei tényezők, történelmi tudat szerepe a materiális tényezőkkel szemben

4 Marx: a jog mindig az uralkodó termelési módból vezethető le, annak fenntartását szolgálja, a jog felépítmény, ideológia.

5 A tükröződés tétel bírálata (Brian Tamanaha: A General Jurisprudence of Law and Society) Általános szemléleti keretek: 1. a jog tükrözi a társadalmat 2. a jog szükséges a társadalmi rend fenntartásához 3. a jogrend létének szükséges feltétele a hatékonyság

6 A jog tükrözi a társadalmat A pozitív jog legitimiálására szolgál Kapcsolatot feltételez a jog és a szokások között Kapcsolat a jog és a morál között Kapcsolat a jog és az érdekek, ideológiák, értékek között Társadalmi szerződés-mítosz: szabad individumok megállapodásából származik Evolucionista mítosz: a szokásokból emelkedett ki, integratív erő, fejlett állapot

7 A jogi és társadalmi változás követik egymást. A. Watson: Legal Change (1977) A társadalmak nagyfokú eltérést is tolerálnak, Nincs szükségszerű kapcsolat jogi szabályozás és társadalmi állapot között Ugyanaz a jog nagyon különböző körülmények között is tud működni A társadalomból a jog nem jön ki egyszerűen (népszellem mint jogforrás) mindig küzdelem A jog és társadalmi állapot eltérése gyakran nem érzékelhető, nem okoz problémát Véletlen történeti tényezők Nincs a jognak általános fejlődéselmélete

8 Sally Falk Moore: A félautonóm társadalmi mező mint megfelelő kutatási tárgy (Jog és Antropológia) Fejlett technológiával és kommunikációs apparátussal rendelkező, magasan szervezett politikai rendszerünket tekintve hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az új jog alkotása társadalmi változásokat eredményezhet. Roscoe Pound a jogban a társadalmi mérnökösködés eszközét látta. E gondolat különféle változatai napjainkban is gyakran szóba kerülnek a jogalkotás ésszerűségének igazolásaként. A társadalmi mérnökösködés koncepciójának alapja az a feltevés, hogy a társadalmi intézmények tudatos emberi ellenőrzés alá vonhatók, és ez az ellenőrzés a jog eszközével valósítható meg.

9 A félautonóm társadalmi mező képes normákat alkotni és kikényszeríteni, vagy másként előidézni a normák követését. Így a félautonóm társadalmi mező lehet egy olyan küzdőtér is, amelyben több korporatív csoport áll kapcsolatban egymással. (...) Számos ilyen mező egymáshoz kapcsolódva összetett láncot alkothat, vagy még inkább a személyközi viszonyokhoz hasonló társadalmi hálót, amely végtelennek tekinthető láncolatokból áll. A komplex társadalmak alapvető jellemzője, hogy a különböző társadalmi mezők kölcsönösen összefüggő láncolatai léteznek benne.

10 A jogalkotás az egyik legmegszokottabb módja annak, hogy a centralizált kormányzat megszállja a területén lévő társadalmi mezőket. Az újító törvényhozás, illetve a társadalmi változások közvetlen előídézését célzó egyéb kísérletek viszont gyakran kudarcot vallanak. Sőt, mégha célt érnek, akkor is gyakran tervbe nem vett vagy nem várt következményekkel járnak. Ez részben azért van így, mert az új törvények folyamatosan mozgó társadalmi szerkezetekbe hasítanak, amelyek a kölcsönös kötelezettségek már létező rendszereiből állnak. A társadalmi struktúrák pedig gyakran erősebbek, mint az új törvények.

11 A társadalmi mező (...) működése nagymértékben önszabályozó, önérvényesítő, önmozgó jellegű egy bizonyos jogi, politikai, gazdasági és társadalmi környezeten belül.... nem csak azért részleges a társadalmi mező autonómiája, mert hatást gyakorolhatnak rá a külső erők, hanem azért is, mert a társadalmi mezőn belül levő személyek mozgósíthatják ezeket a külső erőket vagy ezzel fenyegethetnek-, a többiekkel való alkudozás során.

12 Pluralizmus: a modern jog sajátja (is) M. Tigar, M. Levy: Law and the Rise of Capitalism (1977) Kereskedők, uralkodók és jogászok korai szövetsége Angliában és Franciaországban. Kapitalizmus és jog nem spontán módon alkalmazkodott egymáshoz, hanem a kereskedők hasznaikból finanszírozták azoknak a jogi elveknek és intézményeknek a terjesztését, amelyek további hasznokat hoztak. Rendies tagoltság és fórumok sokfélesége.

13 Modern pluralizmus W. Twining: Globalization and Legal Theory (2000) Nemzetközi jog, nemzetközi szervezetek Transznacionális jog: kereskedelmi jog Regionális jog: európai, latin-amerikai integráció Állami jog (szövetségi és tagállami szint, a belső jog tagoltsága) Vallási jog Helyi szokásjog: Adat (Indonézia), Pasagarda (Brazília), Romani Kris Alternatív vitaoldások, arbitráció Szervezeti normaalkotás Természetjogi elvek Általános jogelvek Római jog Puha jog (nem hagyományos norma, ajánlások, útmutatók, stb.) Társadalmi normák

14 A nem állami jog jelensége Authority without Power (John O. Haley) negotiated order with own rationality different that of the state: agreement reached through cyclical processes of information exchange and learning, rather than the imposed order of a third party; different forms of trust are necessarily involved. - diszkurzív racionalitás (Habermas) Ellenérvek: Bentham a kompromisszum az igazság tagadása William Twining: Alternative to What?, Owen Fiss: Against Settlement; R. Abel: The Politics of Informal Justice; J. Auerbach: Justice Without Law?; R. Matthews: Informal Justice? Laura Nader: The Life of the Law: Anthropological Projects informális vitaoldás: egy elképzelt perrobbanás enyhításáre szolgáló pacifikáló séma, ami a domináns érdekeket szolgálja. Nikolas Rose: Power of Freedom a hatalom különféle formái a központi hegemón nélkül is elnyomó jellegűek. Alan Hunt: Governing Morals a morális szabályozás

Hasonló dokumentumok

A JOGSZOCIOLÓGIA ELŐFUTÁRAI. A JOGSZOCIOLÓGIA MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE. A JOGSZOCIOLÓGIA KLASSZIKUS PROBLÉMÁI I. (DURKHEIM, WEBER)

A JOGSZOCIOLÓGIA ELŐFUTÁRAI. A JOGSZOCIOLÓGIA MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE. A JOGSZOCIOLÓGIA KLASSZIKUS PROBLÉMÁI I. (DURKHEIM, WEBER) 1. A jogszociológia előfutárai 1. 1. CHARLES MONTESQUIEU. MONTESQUIEU