A Balaton és a légkör közötti nitrogénforgalom meghatározása
|
|
- Csongor Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Balaton és a légkör közötti nitrogénforgalom meghatározása A doktori értekezés tézisei Kugler Szilvia Katalin Földtudományi Doktori Iskola Iskolavezető: dr. Nemes-Nagy József egyetemi tanár Földrajz-meteorológia program Programvezető: dr. Szabó Mária egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Weidinger Tamás egyetemi docens földrajztudomány (meteorológia) kandidátusa Dr. Horváth László c. egyetemi tanár MTA doktora (meteorológia) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék Budapest, 2014.
2 Bevezetés Az állóvizek tápanyag-terhelése alapvetően a különböző vízfolyásokból és a légköri terhelésből származik. A tápanyagok feldúsulása eutrofizációs folyamatokhoz vezet. Az eutrofikus szó jelentése tápanyaggal jól ellátott, vagyis az eutrofizáció annyit jelent, hogy a víztestek a tápanyagok természetes vagy mesterséges forrásaiból többlet bevételhez jutnak. Az eutrofizáció, mely az állóvizek természetes elöregedési folyamataként is jelentkezik, az 1960-as években a fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező társadalmakban került előtérbe. A jelenséget elsősorban a két legfontosabb növényi tápanyag, a nitrogén és a foszfor külső terhelésének növekedésével kapcsolatban észlelték. A nitrogén- és foszforfeldúsulás okai lehetnek a vízgyűjtő szennyezőforrásai (kommunális és ipari szennyvizek), a felszíni és felszínalatti lefolyás által a mezőgazdasági és települési területekről lemosott tápanyagok, továbbá a légkörből a vízre és a vízgyűjtőre jutó terhelés. Hazánk és Közép-Európa állóvizeiben a limitáló tápanyag csaknem kizárólag a foszfor és ezen belül is az úgynevezett biológiailag hozzáférhető foszfor. A Jolánkai és Bíró (2005) által meghatározott tápanyagmérleg szerint a Balatont érő foszforterhelés általában egy nagyságrenddel kisebb, mint a nitrogéné. Az optimális arány 16:1 a nitrogén javára, ha ez az arány 10:1-re változik, akkor nitrogén hiány, ha 20:1-re változik, akkor pedig foszfor hiány lép fel az ökológiai rendszerben. A Jolánkai és Bíró (2005) szerinti tápanyagmérlegben a légköri terhelés csak becsült értékkel szerepel, ezért vállalkoztunk egy pontosabb és egy több komponensre kiterjedő mérleg elkészítésére. Célkitűzések Kutatásom célja a Balaton és a légkör közötti nitrogén mérleg meghatározása. Célom nemcsak az ülepedő komponensek hatásának becslése, hanem az emisszióval járó folyamatok vizsgálata is, végső soron a nettó fluxus számítása is. A teljes mérleg meghatározásához figyelembe kell venni a nitrogén tartalmú gázok és aeroszol részecskék száraz és nedves ülepedését, illetve ammónia esetén a nettó fluxust is. A Balaton-légkör közti kicserélődés mértékét a 2001 és 2004 közötti időszakra számítottam ki egy részletesen kidolgozott mérési programra támaszkodva. 2
3 Alkalmazott módszerek A mérlegkomponensek közül az ammónia kicserélődésnek a mértékét az ún. kompenzációspont modellel határoztam meg 2001 és 2004 között. A kompenzációs-pont modellnél a vizsgált nyomgáz fluxusát a vízfelszín fölött (z szinten) mért légköri koncentráció, illetve az érdességi magasság (z 0 ) szintjére számított kompenzációs-pont koncentráció különbsége és az ülepedési sebesség segítségével számítottam. A légköri koncentrációkat részben a helyszínen mértük, részben háttér légszennyezettség-mérő állomások adataiból interpoláltam. A kompenzációs-pont koncentrációt (a víz fölötti egyensúlyi koncentrációt) a víz fizikai és kémiai paramétereiből származtattam. Az ülepedési sebességet az ülepedést gátló ellenállások eredőjének reciproka adja meg, mégpedig az aerodinamikai ellenállás (R a ), a határréteg ellenállás (R b ) és a felszíni ellenállás (R c ). Az ammónia és a salétromsav gőz felszíni ellenállása nullának vehető vízfelszín felett. A kompenzációs pont modell számára az ellenállásokat a turbulens áramok ismeretében a Monin Obukhov-féle hasonlósági elméleten alapuló ún. ellenállás modellel számoltam ki. Továbbá felhasználtam a FLake nevű tó-modellt is, mely képes nagy pontossággal meghatározni a sekély tavak hőmérsékleti profilját és a felszíni energiamérleg komponenseket. A Monin Obukhov-féle hasonlósági elméleten alapuló modell az univerzális függvények meghatározásánál a Businger et al. (1971) féle parametrizációt, míg a FLake modell a Dyer (1974) féle parametrizációt alkalmazza. Az univerzális függvények ismeretében számítottam a különböző ellenállásokat. A kompenzációs-pont koncentráció származtatásához a vízhőmérsékleten kívül a ph és a vízben oldott ammónia + ammónium koncentrációinak az ismerete is szükséges. Számításaimhoz négy balatoni mérőhelyen, kéthetente vett vízminták átlagolt koncentrációit használtam. A kompenzációs-pont modell bemenő adatainak az ismeretében meghatároztam az ammónia fluxusát között. A modell programozását Fortran forráskódban végeztem el. Az ammónia kompenzációs-pont koncentrációját kétféle módszerrel számítottam ki, egyrészt a klasszikus Henry-törvény alapján, míg egy másik elmélet szerint figyelembe vettem a vízben oldott szén-dioxid hatását az ammónia oldhatóságára (Hales Drewes elmélet). 3
4 A salétromsav gőz ülepedésének meghatározásakor is a fenti modellt alkalmaztam. Ebben a modellben egyetlen különbség az ammónia kompenzációs-pont modellhez képest, hogy a kompenzációs pont nulla lesz. A salétromsav gőz a vízből nem kerül a légkörbe, mivel a víz ph-ja enyhén bázikus. Ilyen ph tartományban a salétromsav disszociációja teljes, azaz HNO 3 molekula nem fordul elő a vízben. Így a salétromsav gőz árama csak a légkörből a víz felé irányulhat, vagyis csak ülepedhet. A kompenzációs-pont modellt az ammónia és a salétromsav gőz esetében is a gradiens módszerrel validáltam, egy július 12. és 25. közti nyári expedíció mérései alapján. A gradiens fluxus meghatározáshoz 2 különböző szinten mértük a légköri ammónia és salétromsav gőz koncentrációját. A koncentráció-gradiens és a szenzibilis hőáramra vonatkozó (mikrometeorológiai mérések alapján számított) turbulens diffúziós együttható segítségével kaptam meg a fluxust mértékét. Az aeroszol részecskék száraz ülepedésének meghatározását egy egyszerű ülepedési modell segítségével végeztem el, mivel a részecskék esetében csak az ülepedés képzelhető el. Az ülepedési modell egyszerűbb, mint a gázok esetében. Az aeroszol részecskék ülepedése, ellentétben a gázokéval, kevésbé függ a felszín sajátosságaitól. Nagymértékben függ viszont a részecskék ülepedési sebessége a mérettől. Egy adott mérettartományba tartozó részecske ülepedését a részecske ülepedési sebességének és koncentrációjának a szorzata adja. A részecskék ülepedési sebességének meghatározásához ismerni kell a részecskék méret szerinti eloszlását, az adott méretű részecskék ülepedési sebességét és koncentrációját. A koncentrációt, a gázokéhoz hasonlóan, részben helyszíni, részben származtatott értékekkel vettem figyelembe. Elméletileg az ülepedést a teljes mérettartomány integrálja adja, munkámban viszont egy, a részecskék nagyság szerinti eloszlásából számított átlagos részecskenagyságot használtam. Az adott átlagos részecske mérethez tartozó száraz ülepedési sebességet irodalmi adatok alapján becsültem. A nitrogénvegyületek nedves ülepedését a csapadékvíz kémiai összetételéből és a csapadék mennyiségéből határoztam meg. A nedves ülepedés mértékét a csapadékvízben lévő a nitrát vagy ammónium koncentrációja és a hozzá tartozó csapadékmennyiség szorzata adta. 4
5 Eredmények, következtetések 1. A nitrogén vegyületek Balaton és a légkör közti kicserélődésének vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tavat között átlagosan 440 t N év 1 nitrogénterhelés érte. Mivel a magyarországi háttérszennyezettség mértéke azóta nem változott számottevően, ez az érték napjainkra is jellemzőnek tekinthető. 2. Kimutattam, hogy a nitrogénterhelésben elsősorban a nedves ülepedés dominál, annak mintegy 96%-át teszi ki, ellentétben az alacsony és magas vegetációval borított felszínekkel, ahol a száraz ülepedés mértéke jóval meghaladja a nedvesét. Ennek fő oka nyilvánvalóan a vízi és szárazföldi felszínek közti karakterisztikák (érdesség) különbsége. Ezen okok miatt sem a gázok, sem az ammónium és a nitrát részecskék száraz ülepedése sem számottevő. 3. A Meyer-formula (OMSZ által alkalmazott párolgásszámítási eljárás) alapján meghatározott havi párolgási értékeket összehasonlítottam a FLake, valamint az ellenállás modellel kapott eredményekkel. Az összehasonlítás alapján a Meyerformulával és a FLake modellel számított párolgás értékek közötti korreláció mértéke r = 0,93, az ellenállás modellel pedig r = 0,80. Ezek az eredmények p = 0,01-es valószínűségi szinten szignifikáns kapcsolatra utalnak. Megállapítottam, hogy meghatározott feltételek mellett a bonyolultabb FLake modell alkalmazása nem szükséges, elegendő az egyszerűbb ellenállás modell használata is. 4. A Balaton vizének ph-ja abba a tartományba esik (ph = 8,3 8,9) melyben az oldott ammónia és az ammóniumion egyaránt létezik. Ez lehetővé teszi mind az ammónia ülepedését, mind a felszabadulását a tó vizéből. Mivel a víz fizikai és kémiai paraméterei által megszabott kompenzációs-pont koncentráció vizsgálataink során hol kisebb, hol nagyobb volt, mint az aktuális légköri koncentráció, az ammónia fluxusa kétirányú volt méréseim során. A nettó fluxus a négy év átlagában 32,7 t N év 1 kibocsátást mutat, ami nem elhanyagolható, de nem is domináns mennyiség a nitrogénmérlegben. A salétromsav gőz fluxusa pedig 21,8 t N év 1 (ülepedés). 5
6 5. Mivel az ammónia nettó fluxusát többek között a víz ammónia + ammónium és a levegő ammónia koncentrációja szabja meg, a Balatont érő nagyobb nitrogénterhelés esetén a kompenzációs-pont koncentráció is megnő, ami az ammónia kibocsátás megnövekedésével jár. Ez egy negatív visszacsatolás szerű folyamat, ami a nitrogénterhelés hatását tompíthatja. Nitrogénhiány esetén pedig a víz alacsony ammónia/ammónium tartalma miatt csökken a kompenzációs-pont koncentráció, ami a fluxus előjelének megfordulásával jár, azaz a tó a levegőből veszi fel a szükséges nitrogént. Részben ebből is következik, hogy a Balaton eutrofizációja foszfor limitált. 6. A kompenzációs-pont modellt validáltam egy nyári expedíció (2002. július ) gradiens módszerrel végrehajtott mérési sorozata segítségével. Erre az időszakra a mért és a modellezett módszerrel is meghatároztam a fluxusokat és összehasonlítottam őket. Az ammóniánál a korreláció r = 0,72-nek adódott, abban az esetben, ha a CO 2 hatását is figyelembe vettem (l. 7. tézispont), amely p = 0,01-es szinten szignifikáns kapcsolatot jelent. Salétromsav gőznél ez r = 0,68 volt, amely szintén a p = 0,01-es szinten szignifikáns. 7. A vízben oldott szén-dioxid valószínűleg hatással van az ammónia oldhatóságára. Korábbi vizsgálatok szerint az ammónia oldhatósága csökken (illékonysága megnő) a CO 2 hatására, melyet más kutatások később cáfoltak. Számításaim szerint a gradiens módszerrel mért ammónia fluxus és a klasszikus Henry-törvény alapján modellezett fluxusok közt nincs szignifikáns korreláció és az értékek között egy nagyságrendnyi különbség van. Ezzel ellentétben a CO 2 hatását figyelembe vevő Hales Drewes elmélettel számított fluxus szignifikáns korrelációt ad a mért értékkel és a modellezett, illetve a mért átlagértékek is megegyeznek. A CO 2 hatása számításaim szerint phfüggő, ph = 8,25 alatt csökkenti, e fölött növeli az ammónia oldhatóságát, mint ahogy vizsgálataim is ezt bizonyítják. Ez feltevésem szerint annak a következménye, hogy az oldott NH 3 és CO 2 reakciójából keletkező karbaminsav alacsonyabb ph-n illékony (ammóniát visz el), magasabb ph-n ionjaira disszociál, mely az ammóniát oldatban tartja (illékonyságát csökkenti). 6
7 Irodalomjegyzék Businger, J.A., Wyngaard, J.C., Izumi, Y., Bradley, E.F. (1971): Flux-Profile Relationships in the Atmospheric Surface Layer. Journal of Atmospheric Sciences 28: Jolánkai G., Bíró I. (2005): A Balaton tápanyag terhelésének mérlege, mérése és modellezése, A munka második részének zárójelentése. Témaszám: 714/31/ VITUKI Kht. Vízminőség-védelmi Szakágazat. 77p. Dyer, A.J. (1974): A review of flux-profile relationships. Boundary-Layer Meteorology 7: Az értekezés témaköréhez kapcsolódó publikációk Kugler, Sz., Horváth, L. (2004): Estimation of the nitrogen loading from the atmospheric dry deposition of ammonium and nitrate aerosol particles to Lake Balaton. Időjárás, Vol No. 3. pp Kugler, Sz., Horváth, L., Mészáros, R., Weidinger, T., Gyöngyösi, A.Z. (2004): Measuring and modeling of ammonia and nitric acid exchange between the atmosphere and Lake Balaton. Geophysical Research Abstract, Vol. 6. CD-ROM. EGU04-A Kugler, Sz., Horváth, L., Lewandowska, A. (2007): Measurement and modelling of the exchange of ammonia gas between atmosphere and aquatic ecosystems. Seventh Annual Meeting of the European Meteorological Society; Eight European Conference on Applications of Meteorology (ECAM) Abstracts, Vol. 4, EMS2007-A Kugler Sz., Horváth L. (2008): A nitrogénvegyületek kicserélődésének vizsgálata a Balaton és a légkör között. OTKA szakmai zárójelentés (A nitrogénvegyületek kicserélődésének vizsgálata a Balaton és a légkör között, T-46824), Budapest. 14p. 7
8 Kugler, Sz., Horváth, L., Machon, A. (2008): Estimation of nitrogen balance between the atmosphere and Lake Balaton and a semi natural grassland in Hungary. Environmental Pollution 154 pp Kugler Sz., Horváth L., Weidinger T. (2008): Az ammónia kicserélődése a légkör és vízi ökológiai rendszerek között. In: (ed.: Sáhó Á.) A levegőkörnyezet állapota: ökológiai kölcsönhatások és egészségügyi kockázatok. A 33. Meteorológiai Tudományos Napok 2007 kiadványa, pp Horvath, L., Weidinger, T., Machon, A., Tuba, Z., Nagy, Z., Grosz, B., Führer, E., Kugler, Sz., Pogány, A., Huszár, H. (2011): National contributions to the assessment of nitrogen, 8.8 Hungary. COST729 Assessing and managing nitrogen fluxes in the atmosphere-biosphere system in Europe, Final Report (Edited by Bleeker A. and Erisman, J.W.) Wageningen Academic Publishers, Kugler, Sz., Horváth, L. Weidinger, T. (2013): Measurement and modelling of the exchange of ammonia gas between atmosphere and Lake Balaton. Thirteenth Annual Meeting of the European Meteorological Society; Eleventh European Conference on Applications of Meteorology (ECAM) Abstracts, Vol. 10, EMS Kugler, Sz., Horváth, L., Weidinger, T. (2014): Modeling dry flux of ammonia and nitric acid between the atmosphere and Lake Balaton. Időjárás. Vol No. 2. pp (Megjelenés alatt). 8
OTKA szakmai zárójelentés A nitrogénvegyületek kicserélődésének vizsgálata a Balaton és a légkör között
OTKA szakmai zárójelentés A nitrogénvegyületek kicserélődésének vizsgálata a Balaton és a légkör között A munka kezdete és befejezése: 2004. január 1. 2007. december 31. Szerződés száma: T 46824 Támogatási
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek
A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenA talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése
A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás
RészletesebbenA felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában
A felszín szerepe a Pannonmedence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában Ács 1 F., Mona T. 2, Salavec P. 3 és Weidinger T. 1 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 MTA-CsFK
RészletesebbenA Balaton és légkör közötti nitrogénforgalom meghatározása
A Balaton és légkör közötti nitrogénforgalom meghatározása Doktori értekezés Kugler Szilvia Katalin Földtudományi Doktori Iskola Iskolavezető: dr. Nemes-Nagy József egyetemi tanár Földrajz-meteorológia
RészletesebbenPHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AMMÓNIA KONCENTRÁCIÓ- ÉS FLUXUSMÉRŐ MŰSZER FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOKHOZ POGÁNY ANDREA
PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AMMÓNIA KONCENTRÁCIÓ- ÉS FLUXUSMÉRŐ MŰSZER FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI KUTATÁSOKHOZ POGÁNY ANDREA Témavezetők: DR. MOHÁCSI ÁRPÁD tudományos főmunkatárs DR. BOZÓKI ZOLTÁN tudományos
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenA reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények
A reaktív nitrogén a légkörben; újabb európai kutatási eredmények Horváth László(horvath.l@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat/ MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport Cascade 1 A felesleges nitrogén
RészletesebbenHatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.
Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenNövényi produkció mérése mikrometeorológiai módszerekkel. Ökotoxikológus MSc, 2015. április 21.
Növényi prodkció mérése mikrometeorológiai módserekkel Ökotoikológs MSc, 015. április 1. Felsín légkör kölcsönhatások A legalapvetőbb kölcsönhatás a felsín és a légkör köött: a sél, és annak súrlódása
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenLEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG
LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG Mészáros Róbert 1, Leelőssy Ádám 1, Lagzi István 2, Kovács Attila 1 és Csapó Péter 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék,
RészletesebbenLégköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése
Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Csapadékképződés hatása az aeroszol részecskék körforgására Szabó- Takács Beáta Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenA FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám
A FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A e-mail: mrobi@nimbus.elte.hu
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenLeelőssy Ádám Meteorológus, tudományos segédmunkatárs
Leelőssy Ádám Meteorológus, tudományos segédmunkatárs Tanulmányok Doktorjelölt, Földtudományi Doktori Iskola Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2015-től PhD hallgató, Földtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály
RészletesebbenA vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében
A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenA kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron I. éves doktorandusz Kitaibel
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenLÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE
Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenVeszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai Horváth Ákos OMSZ Balatoni Viharjelző Obszervatórium Alapítva: 1870 Időjárási veszélyekre
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenHIDROFIL HÉJ KIALAKÍTÁSA
HIDROFIL HÉJ KIALAKÍTÁSA POLI(N-IZOPROPIL-AKRILAMID) MIKROGÉL RÉSZECSKÉKEN Róth Csaba Témavezető: Dr. Varga Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Természettudományi Kar Kémiai Intézet 2015. december
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 014. (1): 13-4. A BALATON ENERGIAHÁZTARTÁSÁNAK MODELLEZÉSE STANDARD METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ALAPJÁN Kugler Szilvia 1,, Weidinger
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenMagyarország levegőminőségének állapota
Magyarország levegőminőségének állapota szakmai ügyvezető-helyettes Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Kéményjobbítók Országos Szövetsége Hazai mérőhálózatok Mért komponensek Klasszikus légszennyezők helyzetkép
RészletesebbenTermészetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével
Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével Ambrusné Balázs Borbála KDI II. éves témavezető: dr. Barcza Zoltán külső konzulens: Némethné dr. Mázsa Katalin Tartalom
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenLEVEGŐKÖRNYEZETI VIZSGÁLATOK AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL. Haszpra László, Ferenczi Zita
LEVEGŐKÖRNYEZETI VIZSGÁLATOK AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Haszpra László, Ferenczi Zita Országos Meteorológiai Szolgálat, 1181 Budapest, Gilice tér 39. e-mail: haszpra.l@met.hu, ferenczi.z@met.hu
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenList of Publications ( )
List of Publications (2000--2011) Articles, published in Scientific Journals Peer reviewed journals Gyöngyösi, A.Z., Weidinger, T., Makra, L. and Baranka, G., 2008: Application of a dispersion model for
RészletesebbenAz aeroszol részecskék és a stratocumulus felhők kölcsönhatása különböző típusú légtömegekben
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Az aeroszol részecskék és a stratocumulus felhők kölcsönhatása különböző típusú légtömegekben Szabó- Takács Beáta Doktori értekezés
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenA MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS
A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS SZERVES AEROSZOL ELŐVEGYÜLETEINEK LEHETSÉGES FORRÁSAI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Hajba-Horváth Eszter okleveles környezetkutató Témavezetők:
RészletesebbenA TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenA fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok
A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenFelszín n alatti vizeink. GWIS Kft
Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenEgy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján
Szent István Egyetem Egy tájléptékű füves ökológiai rendszer és a légkör közti nitrogén kicserélődés mértékének meghatározása mérések és modellszámítások alapján Doktori értekezés tézisei: MACHON ATTILA
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenA leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*
A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2013 július
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenAz ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,
Az és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a 2016. évi Kari TDK konferenciájára, a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika- Földtudományok-Matematika Szekciójába (2016, Debrecen) készülő
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenÚJ ESZKÖZ A LEVEGŐKÖRNYEZETI ELŐREJELZÉSBEN, A WRF-SMOKE-CMAQ MODELLRENDSZER. Lázár Dóra, Weidinger Tamás
ÚJ ESZKÖZ A LEVEGŐKÖRNYEZETI ELŐREJELZÉSBEN, A WRF-SMOKE-CMAQ MODELLRENDSZER Lázár Dóra, Weidinger Tamás ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A e-mail: ladqaat@caesar.elte.hu
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
Részletesebben2. Fotometriás mérések II.
2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenBalatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenKészítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus
Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus Miről lesz szó? A légköri aeroszol: fogalma és dinamikája általános tulajdonságai mintavétele
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
Részletesebben