2005/4. A 2-es Metró hírközlési rekonstrukciója. Biztonságigazolás az Európai Szabványok szerint. Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2005/4. A 2-es Metró hírközlési rekonstrukciója. Biztonságigazolás az Európai Szabványok szerint. Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében"

Átírás

1 Ungarische Bahntechnik Zeitschrift Signalwesen Telekommunikation Elektrifizierung Hungarian Rail Technology Journal Signalling Telekommunication Electrification A 2-es Metró hírközlési rekonstrukciója Biztonságigazolás az Európai Szabványok szerint 2005/4 Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében

2 VEZETÉKEK VILÁGA Magyar Vasúttechnikai Szemle Weboldal: (a 2004/1. lapszámtól kezdve pdf-formátumban) Címlapkép: Ajka állomásbiztosítóberendezési kezelõkészüléke Megjelenés évente négyszer Kiadja: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelôs kiadó: Kiss Pál ügyvezetõ igazgató Lapigazgató: F. Takács István Szerkesztõbizottság: Dr. Tarnai Géza, BME Közlekedésautomatika Tanszék Dr Héray Tibor, Széchenyi István Egyetem Automatizálási Tanszék Dr. Parádi Ferenc, Tran-Sys Kft. Molnár Károly, PowerQuattro Teljesítményelektronikai Rt. Koós András, BKV Rt. Dr. Sághi Balázs, Next-Rail Kft. Dr. Erdõs Kornél, Aranyosi Zoltán, Siemens Rt. Machovitsch László, HTA Kft. Lõrincz Ágoston, MAUMIK Kft. Ruthner György, OVIT Rt. Marcsinák László, PROLAN-alfa Kft. Dr. Hrivnák István, Vossloh IT Fõszerkesztõ: Sullay János Tel.: Felelõs szerkesztõ: Tóth Péter Tel.: , Fax: Alapító fõszerkesztõ: Gál István Szerkesztõk: Kirilly Kálmán, Tanczer György, Tari István Tel.: , , Felvilágosítás, elôfizetés, hirdetésfeladás Magyarországon: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. H 1134 Budapest, Klapka u. 6. Tel.: (1) , fax: (1) Ára: 500 Ft Nyomás: CEP Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Bollók Zoltán vezérigazgató Elôfizetési díj 1 évre: 2000 Ft Kéziratokat nem ôrzünk meg, és nem küldünk vissza. ISSN X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM DECEMBER Tartalom / Inhalt / Contents 2005/4 Lantos Péter, Dr. Mosó Tamás Biztonságigazolás az európai szabványok szerint Sicherheitsbescheinigung mit CENELEC Standards Safety certification procedure according to CENELEC standards 3 Lõrincz Péter A budapesti kelet-nyugati metróvonal hírközlési rekonstrukciója Die Rekonstruction der Budapester Ost-West U-Bahn line Communication system reconstruction of Budapest East-West underground line 7 Dr. Parádi Ferenc, Szilva Péter Ernõ Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében Datenpreparation für Eisenbahnsicherungsanlagen mit Simulatoren Simulator Aided Data Preparation for Interlocking Planning 11 Edelmayer Róbert, Balogh László, Sinka Tibor Biztosítóberendezés rekonstrukció a Szentendrei HÉV vonal Batthyány tér Békásmegyer közötti szakaszán Erneuerung der Eisenbahnsicherungsanlage auf Vorortbahnlinie Batthyány tér Békásmegyer Reconstruction of the interlocking system on Batthyány tér Békásmegyer suburban railway line 15 Gyimesi József Gyakorlati alapokra épített szakmai oktatás Fényeslitkén a központi váltóállítás témakörében Zentrale Weichenstellung-Praktische Bildung Practical training in the area of remote-controlled point setting 23 Tóth Péter A Zalalövõ Bagod (155. szelvény) átépítésének biztosítóberendezési munkái Rekonstruktion der Linienteil Zalalövõ Bagod / Eisenbahnsicherungsanlagen Reconstruction of the Zalalövõ Bagod line section / Signalling overview 27 A CIKKEK SZERZÕI 32

3 Csak egy szóra Heinczinger István, MÁV ZRt. általános vezérigazgató-helyettes A 90-es években egy Ry Cooder nevû amerikai elindult megkeresni egy akkor már vagy negyven éve megszûnt afrocubai zenét játszó havannai mulató egykori zenészeit. Szinte mindegyikõjüket megtalálta, majd bérelt egy stúdiót és készített az öreg zenészekkel néhány felvételt, amit megmutatott német filmrendezõ barátjának, Wim Wendersnek. Hamarosan együtt tértek vissza Kubába, ahol már egy teljes lemeznyi anyagot vettek fel, és a közös munkáról, valamint a muzsikusokról Wenders dokumentumfilmet készített egy kézi kamerával. A teljesen ismeretlen, idõs és nagyon szegény kubaiak olyan önfeledten és elragadóan zenéltek, mintha mi sem történt volna velük a mulató megszûnése óta, mintha ma is naponta fellépnének az egykori klubban, kedélyük töretlen volt. A lemez és a film közös címe az egykori mulató neve volt: Buena Vista Social Club. Mindkettõt átütõ nemzetközi siker kísérte, a lemez Grammy díjat kapott, és óriási példányszánban kelt el. Az egész világ látni és hallani akarta õket. Miért meséltem el ezt a rövid, szinte csodaszámba menõ történetet? 2007-ben megérkezik a magyar vasúti infrastruktúra számára az a segítõ kéz, ami a kubai zenészeknek Ry Cooder volt. Az EU támogatásokból az eddigiekhez képest nagyságrendekkel több vasúti pályát tudunk felújítani, újjáépíteni majd. Ez lehetõséget ad nekünk arra, hogy legalább a nemzetközi korridorok által érintett vonalakon ténylegesen minõségi szolgáltatást nyújtsunk, és megmutassuk, mire képes egy korszerû vasút. A segítõ kezet azonban felkészülten kell várnunk, Eliades Ochoa, Omara Portuondo, Ibrahim Ferrer, Compay Segundo, Ruben Gonzales, Manuel Mirabal nem akkor tanult meg zenélni, amikor Ry Cooder Kubába érkezett. Tudnunk kell tehát, hogy mit akarunk kezdeni az EU támogatásokkal, elõkészített projektekkel kell rendelkeznünk. Ha meg tudjuk ragadni az EU támogatások által kínált lehetõséget, és képesek leszünk valóban minõségi szolgáltatást nyújtani legalább néhány vasútvonalon, akkor a velünk szemben okkal és joggal szkeptikus közvéleményt magunk mellé állíthatjuk. A közvélemény rokonszenvénél nagyobb erõ pedig egy demokratikus államban szinte alig létezik. Szerkesztõségi közlemény Új munkaköre miatt Jándi Péter november 1-tõl megvált a Vezetékek Világa fõszerkesztõi posztjától. Jándi Péter december közepétõl október 31-ig volt a TEB Igazgatóság vezetõje, jelenleg az általános vezérigazgató-helyettes titkárságvezetõje. Igazgatóként síkra szállt a távközlõ, erõsáramú és biztosítóberendezési szakterület szakmai integritásának megõrzéséért, a korrekt fenntartási tevékenység feltételeinek biztosításáért. Tevékenységének jelentõs szerepe volt abban, hogy a MÁV belsõ átszervezésének idõszaka alatt is sikerült megõrizni a szakma (és lapunk) mûködõképességét, ez utóbbival biztosítva a szakmai tájékoztatás fontos lehetõségét. A TEB Igazgatóság vezetõje és ezzel együtt lapunk új fõszerkesztõje Sullay János lett. Kirilly Kálmán 2 VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4

4 Biztonságigazolás az európai szabványok szerint Lantos Péter, Dr. Mosó Tamás Lektorálta: Dr. Tarnai Géza BEVEZETÉS A Prolan Rt ben kezdett hozzá az ELPULT elnevezésû, jelfogófüggéses biztosítóberendezések felülvezérlését lehetõvé tevõ termékének fejlesztéséhez. A fejlesztési célt az ELPULT feltétfüzet V1.01 [P-12033/2000] címen kiadott dokumentum fektette le, specifikálva a hagyományos jelfogófüggéses biztosítóberendezés ember-gép interfészét korszerû, többletszolgáltatásokat, távkezelést lehetõvé tevõ, komplex állomási munkahelyet. Magáról az ELPULT-ról a Vezetékek világa 2003/2 számában jelent meg cikk (1. ábra). A feltétfüzet elõremutatóan megfogalmazta, hogy a berendezés biztonságát, az akkor még csak európai szabványként, illetve szabványtervezetként létezõ CEN- ELEC EN 50126, EN 50129, EN szabványoknak megfelelõen kell igazolni. A fejlesztés során természetesen igyekeztünk betartani a fent említett szabványokat. Még 2000-ben elkészült a Biztonsági Elfogadási Dokumentáció V1.7- es változata, ami ezt a célkitûzésünket részletezte. Sajnos ezek a szabványok akkor még nem álltak rendelkezésre magyar nyelven, hazai ismertségük alacsony volt. A Prolan Rt. a szabványok magyarországi bevezetését fordítási közremûködésével támogatta. A fejlesztés fizikai részének befejezésekor 2002 nyarán elkészült a Biztonsági Ügy V3.0 változata és 2002 decemberére ennek V3.1 változata. Az ELPULT berendezésekkel felépült vasútirányító rendszer a GYSEV Rt. Gyõr- Sopron vonalán ezen idõpont óta (egyelõre ideiglenes engedéllyel) biztonságot érintõ hiba nélkül, megbízhatóan, a vasúttársaságnak jelentõs anyagi hasznot hozva üzemel. A Biztonsági Ügy V3.1-nek még súlyos hiányosságai voltak. Ilyenek például a biztonsági architektúra igazolásának, a biztonsági követelmények felosztásának vagy a verifikációk teljességének hiánya, a szoftver SIL szintjének független értékelõ (assessor) által történõ igazolása stb. A Prolan Rt. az elmúlt három év alatt hatalmas emberi munkabeli és anyagi erõfeszítéseket tett, hogy a fenti Biztonsági Ügynek az újabb verzióját kiadjuk, a szabványok szellemét és betûjét betartva. Ehhez a munkához külsõ segítséget is igénybe kellett vennünk, bizonyos szakterületen való jártasságunk hiánya és a szabvány által elõírt függetlenségek miatt. A óta folyó biztonsági felülvizsgálatban a szabványokat az értékelõkkel közösen újraértelmeztük, a szoftverfejlesztésre az EN nak megfelelõ eljárás és munkautasításokat dolgoztunk ki, figyelembe vettük más szakemberek véleményét, más cégek tapasztalatait is. Ezen óriási, hazai viszonylatban egyedülálló, de nemzetközileg is ritka munkán végigtekintve felmerül a kérdés, mi is ez a hatalmas munka? 1. ábra. ELPULT berendezés Fertõszentmiklós állomáson X. évfolyam, 4. szám Miért ekkora munka a korszerû biztonságigazolás? Milyen csapdák vannak ezekben, az elsõ ránézésre nem túl vastag szabványokban? Ezen cikkünkben szeretnénk választ adni ezekre a kérdésekre. SZABVÁNYOK Annyit beszélünk róluk, de mik is ezek a szabványok? EN RAMS követelmények meghatározása, bizonyítása. EN Biztonsági ügy biztonságreleváns elektronikus berendezésekhez EN Biztonságreleváns szoftverek. Ezek a szabványok 1994-ben jelentek meg elõszabványként, ban lettek EU szabványok és ban váltak magyar szabvánnyá. Jelentõségük igen nagy, hiszen a biztonságról és annak igazolásáról egy új szemléletet mutatnak be, és az EU-n belüli egységes érvényesség lehetõvé teszi (pontosabban lehetõvé fogja tenni) a kölcsönös elfogadást és ezzel az egységes EU-piaci követelményrendszer kialakulását. ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET Mi az az életciklus és mit írnak róla a szabványok? A szabványok többféle életciklus modellt kínálnak. A 2. ábrán a Prolan Rt. ELPULT szoftverénél alkalmazott fejlesztési életciklus ( V ábra) látható. A baloldali, lefelé haladó ágon történik meg a tervezés, a dekompozíció, a feladatok lebontása. Az ábra alján látható a kivitelezési fázis, jelen esetben a szoftver elkészítése, a jobboldali részén pedig a különbözõ ellenõrzési, integrációs, felhasználási fázisok. A Prolan Rt.-nek a már közel 10 éve jól mûködõ ISO9000 alapú minõségbiztosítási rendszerét át kellett alakítani, hogy megfeleljen a szabványok által megkövetelt életciklus modellnek és teljesítse a biztonsági szabványoknak az ISO9000 szabványcsoportnál jóval szigorúbb követelményeit is. Hogyan növeli az életciklus alapú megközelítés a termék alkalmazásának biztonságát? A biztonság egyik alapeleme az elkészített rendszer minõsége. A minõséget kétféleképen lehet biztosítani: az elkészült terméket megvizsgáljuk, vagy az elkészítés módját felügyeljük. Az életciklus modell nyilván az utóbbit választotta, ahogy a manapság elterjedt minõségbiztosítások általában. Ennek oka az, hogy a piacon nagy és összetett 3

5 rendszerek jelentek meg, ahol a kész rendszer teljes átvizsgálása a komplexitás robbanásszerû növekedése miatt lehetetlen, ráadásul nemcsak a helyességet kell megvizsgálni, hanem az egyes környezeti hibákra való biztonságos reakciót is. HOMOKÓRA ÁBRA ÉS MAGYARÁZATA 2. ábra. A fejlesztési életciklus A 3. ábrán látszik az EN szabványból ismert, híres homokóra ábra, ahol részleteztük a kockázatelemzéssel kapcsolatos feladatokat (az ábra felsõ fele). Azokról a feladatokról van szó, amelyek elvégzése a szabvány szerint nem a szállító feladata lenne, hanem a megrendelõé, hiszen a végeredménye követelmény, a biztonsági követelmények, mégpedig az elviselhetõ veszélyeztetési ráta (Tolerable Hazard Rate THR) formájában. Amint az ábrán is látható, nem is egy THR értéket kell elõállítani, hanem sokat, minden funkcióra és módra külön-külön, hiszen nyilvánvaló, hogy rendkívül gazdaságtalan lenne ugyanolyan követelményt támasztani a vonatadatok megjelenésének késésével, mint egy hívójelzés szándékolatlan kiadásával szemben. De mi a teendõ, ha már ismerjük a THR értékeket, hogyan teljesítsük azokat? Ezt a 4. ábrán próbáljuk meg szemléltetni. Amint az ábrán látható, a THR értékeket azon hibák vonatkozásában, amelyek statisztikailag kezelhetõk ezek tipikusan a hardver véletlenszerû meghibásodásai könnyen értelmezhetjük. Például ismerjük egy képernyõ, egy számítógép MTBF és egyéb értékeit, ezek alapján kiszámolható, hogy teljesíti-e a rendszer a követelményt. Az érdekes kérdés az, hogy mit lehet tenni a statisztikailag nem kezelhetõ hibákkal, tipikusan a szoftver hibákkal, tervezési hibákkal. A szabványnak megfelelõen a THR értékek minden egyes tartományához egy-egy biztonságintegritási szint, ún. SIL érték tartozik, a SIL értékekhez pedig eljárások vannak rendelve. Természetesen a biztonság érdekében egy berendezés fejlesztésénél a legszigorúbb THR értékbõl következõ SIL-nek megfelelõ eljárást kell követni, hacsak nem sikerül még elõbb, olyan független egységeket találni, amelyekre enyhébb a THR érték, és ezért alacsonyabb a SIL. Fontos látni, hogy bár néha ez ugyanolyan eredményt ad, mintha egyszerûen olyan ökölszabályokkal dolgoznánk, hogy Biztosítóberendezés, tehát SIL4, azonban ennél az ökölszabálynál sokkal pontosabb eredményt ad a THR-en alapuló metodika. Ha a kockázatelemzés minden felismert kockázat vonatkozásában olyan THR értékeket ad, hogy abból legfeljebb SIL2 biztonságintegritási szint következik, akkor azon berendezés fejlesztésénél elegendõ a SIL2-höz tartozó eljárásokat betartani. A fenti eljárást következetesen végigvéve az ELPULT berendezés funkcióin, kiderült az, amit mérnöki érzékével mindenki sejtett már 3 évvel ezelõtt is, hogy egy felülvezérlõnek nem kell minden porcikájában SIL4-esnek lennie. Csak igen kevés funkcióra áll ez a követelmény, de ezekre is található olyan független egységekre bontás, hogy az egyes egységekkel szemben már csak SIL2 lesz a követelmény. Ez miért fontos? Csak gazdasági kérdés? Meg akarjuk takarítani a munka nagy részét? 3. ábra. Kockázatelemzés és kockázatkezelés 4 VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 4. ábra. A THR értékek és a hibák kezelése

6 A bevezetõben hivatkozott szabványcsalád a biztonsági szempontból kritikus alrendszerek számának minimálisan tartását írja elõ. Ez vonatkozik mind a funkciókészletre mind a technikai megvalósításra. Ezt a következõk indokolják: Ha mindent egyforma biztonságintegritási szintbe sorolunk, akkor minden funkcióhoz azonos biztonsági kiegészítéseket kell tenni. Pl. visszakérdezni, hogy nem történt-e téves kiválasztás. Ha minden funkciót a különleges kezelés módjára kellene kiadni, mennyire zavaró lenne. E mellett a különleges kezelések varázsa is elmúlna, pont olyan lenne, mint a többi, így elvész a figyelem. Nõ a vaklárma veszélye. Sajnos az a tapasztalatunk, nem vagyunk tudatában annak, hogy a vaklárma mennyi veszélyt rejt magában. Pedig csak a pásztorfiú és a farkas meséjére kell gondolnunk. A felesleges riadalom keltés egyszerûen elveszi a rendszer hitelét. A tervezés során sok kompromisszum meghozására vagyunk rákényszerítve, ha pedig a biztonságot túlértékeljük, akkor a józan mûködés helyett állandóan a lehetséges biztonsági figyelmeztetésekkel idegesítjük a kezelõket. (Bizony néhány figyelmeztetõ ablakot le kellett vennünk, mert riogattuk a felhasználót.) Sokszor a biztonság szemben áll a rendelkezésre állással. Egyik ilyen tipikus eset az elmúló, úgynevezett tranziens hibák kezelése. (Pl. üzenet meghibásodás az egyik csatornában.) A biztonság egy részrõl a kivizsgálást kívánná, mert lehet ez egy elem elromlása is, de ekkor a kivizsgálás idejére a rendszer nem használható. A mûködés pedig egyszerûen az üzenet megismétlését igényli. A megoldás az a kompromisszum, hogy csak egy bizonyos számú hibázást engedünk meg, természetesen oly módon, hogy az ne menjen a biztonság rovására. A programok esetén mondhatnánk, hogy a biztonságintegritási szint emelése csak a program jobb minõségét jelenti. Azonban itt is van két szempont, amit figyelembe kell vennünk. Egyrészt a programnak védekeznie kell a külsõ hatások, például hardver hibák ellen, és itt visszajutottunk a fent felsorolt problémákhoz. Másrészt a program hibák jelentõs része (több mint a fele), specifikációs hiba. Sok funkciót várunk el a rendszertõl, köztük nem kevés munkát segítõt, azonban ezt a tömérdek funkciót ki tudná a gondolkodásunktól oly idegen zárt és konzisztens szabály rendszerrel leírni. És ha sikerülne, ki tudná azt a halom szabályt megtanulni és betartani? BIZTONSÁGI ÜGY A Biztonsági Ügy (Safety Case) a biztonságigazolás szabványos formája. Az 5. ábrán az elvárt hat fõ fejezet csoportosítása látható, de a szabvány ennél mélyebbre menve is definiálja a Biztonsági Ügy szerkezetét. Persze ez csak a forma, de a szabvány a tartalmat is elõírja, igaz, hogy nagyon nehéz megtalálni az alaposság mértékét. MÓDSZEREK Verifikálások Mi az a verifikálás? Verifikáció: Vizsgálattal igazolás és más módszerrel bizonyítás, hogy egy munkafázis eredménye helyes-e. Jól csináltuk-e? A fejlesztési életciklust szorosan kíséri egy ellenõrzési életciklus. A V ábrán megadott lépéseket elvégzõ mérnököt a tõle független verifikáló mérnök segíti a szisztematikus, elõre megtervezett ellenõrzéssel. Mivel minden lépést verifikálunk, minden egyes következõ fázis helyes kiinduló pontról indulhat, megakadályozva a hibák továbbterjedését, késõi észlelését. A verifikációnak alapvetõen két módszere van: elemzés és tesztelés. A specifikációk és tervek dokumentum alapúak, ezért itt elemzést alkalmazunk. A dokumentumok elolvasása után egy elõre kialakított ellenõrzõ listát kell kitölteni. Ezzel a dokumentum minõségét tudjuk vizsgálni. Azonban még ez után is marad a kérdés, hogy minden szükséges követelménnyel foglalkozik-e a dokumentum. Ezt a követelmények azonosításával és a követhetõségi mátrixszal biztosítjuk. (Lásd lejjebb.) Az elkészített programokat egyrészt a forráskód ellenõrzésével, másrészt több szintû teszteléssel ellenõrizzük. A tesztelési kritériumokat az EN szabvány írja elõ, amit egy másik cikkben szeretnénk részletezni. Validálások Mi az a validálás? Validáció: Vizsgálattal igazolás és más módszerrel bizonyítás, hogy az alkalmazási követelmények teljesülnek-e. Jót csináltunk-e? A validálás eszköztára igen széles. Mivel a validálás során a már kész terméket 5. ábra. A Biztonsági Ügy fejezetei vizsgáljuk, a teljes körû tesztelés lehetetlen. Ezért ilyenkor a tesztek már inkább demonstráló jellegûek, amelyekkel a berendezés követelményeknek való megfelelõségét mutatjuk be. Ezen kívül a validáció során áttekintjük az egész fejlesztés, tesztelés dokumentumait, az összes verifikációt és ez alapján kell nyilatkoznia a fejlesztõktõl független validátornak a termék, jelen esetben az ELPULT megfelelõségérõl. Mivel sok tulajdonság nem tesztelhetõ, sõt az életciklus korábbi fázisainak tesztjébõl sem deríthetõ ki, a validátornak a tesztelésen kívül elemeznie is kell a terméket. Elemzéssel (magyarul logikus gondolkozással és ennek dokumentálásával) olyan jellemzõket is igazolni lehet, amelyeknek a tesztelése gyakorlatilag vagy elvileg is lehetetlen. ÉRTÉKELÉS (ASSESSMENT) Értékelés (assessment): Független elemzés annak megállapítására, hogy a tervezõ és a validáló olyan gyártmányt hozotte létre, ami teljesíti a követelményeket. A Prolan Rt. a Budapesti Mûszaki Egyetem Közlekedésautomatikai Tanszékét (BME KAUT) bízta meg, mint nagy szakmai tekintélyû, független szervezetet, hogy az ELPULT Biztonsági Ügyét értékelje. A szoftver fejlesztés EN konformitásának értékelésére másik, kifejezetten informatikával foglalkozó csapatot, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékét (BME MIT) kértük fel. Az értékelés folyamatát a Vezetékek Világa jelen számában egy másik cikk mutatja be. X. évfolyam, 4. szám 5

7 6 A SZOFTVER BIZTONSÁGIGAZOLÁSA Ezt a területet most csak érintjük, hiszen ez annyira más, és olyan nagy téma, hogy szétfeszítené ezt a cikket. A EN szabvány erõsen a ma már széles körben elterjedt szoftver technológiákra alapul, amelyekbõl 69 módszert nevesítve is felsorol a különbözõ fejlesztési ciklusokhoz. Ezek egy részét már korábban is alkalmaztuk, de szép számban akadtak olyanok, amelyeket most kellett bevezetnünk. Ezek minden fejlesztõ gondolkodási módját meghatározzák. Bizony, egy-egy módszer bevezetése igencsak próbára teszi egy érintett cég életét, bárhol a világban. Az EN szabvány a többihez képest bõven ad konkrét elõírásokat a fejlesztési ciklusra, a fejlesztési és kialakítási, valamint teszt feladatokra. Elsõ lépésben eljárás-utasításokat dolgoztunk ki, amelyekben leírtuk, hogy melyik módszert melyik lépésben alkalmazzuk. Ezt a BME MIT szakemberei értékelték szabványossági szempontból. Majd ezeket bevezetve készítettünk el közel 500 dokumentumot, amit szintén az értékelõknek adtunk át. Azokat, amelyekben hibákat találtak, kijavítottuk, és újból átadtuk. A szoftver dokumentumok nagy részét nemcsak a szoftverértékelõnek adtuk át, hanem az egész rendszert értékelõ BME KAUT részére is, ahol az anyagokat vasúti szakmai szempontból is megvizsgálták. Ez a szoftver biztonságigazolással kapcsolatos munka nem látványos, de óriási energiákat igényelt; 15 ember 3 éves munkáját jelentette. DOKUMENTÁLÁS A dokumentálás kiemelt jelentõségû a szabvány szerint. Miért? Mert a megfelelõ dokumentálás biztosítja, hogy az elvégzett munka áttekinthetõ, utólag is követhetõ legyen. Ez alapvetõ, hiszen egyebek mellett az értékelõ ennek alapján tudja elbírálni, hogy minden szükséges intézkedés megtörtént-e. Ennek alapján lehet a felelõsségeket is tisztázni. Egy ilyen fejlesztési dokumentáció olyan mennyiségû, hogy szigorú dokumentációs rendszer nélkül káoszba fulladna. Az ELPULT dokumentációja több száz dokumentumból áll, és összesen oldal körüli terjedelmû. Ezt csak igen szigorú rendszerben lehet áttekinteni, csak akkor lehet bármit is megtalálni benne. A Prolan Rt. az ELPULT projektben két fõ dokumentációs rendszert épített ki: Az egyikbe a fejlesztési projekthez tartozó szinte valamennyi dokumentum beletartozik. Ezek egységes formátumúak, szigorú konfigurációkezeléssel, dokumentumtérképpel ellátottak. A másik az ELPULT mûködtetõ szoftverének fejlesztési dokumentációja. Ezt célszerû volt különválasztani, mert a mennyisége sokkal nagyobb(!!!), mint az összes többi dokumentumé együttvéve. A szoftvernél speciális dokumentálási módszerek szükségeltetnek, hiszen van dokumentum, ami szoros kapcsolatban áll a forráskóddal, szkriptekkel, teszteredményekkel. Követhetõségi mátrix Mivel egy ilyen bonyolult berendezés követelményei igencsak összetettek, nagyon nehéz a dokumentációk egyszerû olvasgatásával eldönteni, hogy vajon a fejlesztés során nem sikkadt-e el valamilyen követelmény, vagy épp fordítva, nem küzdünk-e feleslegesen. Gondoljunk csak bele, hogy egy magas szinten, akár a feltétfüzetben megfogalmazott követelményt végig kell tudnunk követni, hogy benne van-e a Rendszerkövetelményekben, a Szoftverkövetelményekben, Szoftver Modulkövetelményben, Szoftver Modulkonstrukcióban, Szoftver Modultesztben, Validációban. Ha egy, vagy néhány követelmény van, akkor az emberi áttekintõ képesség elég. De több ezer(!!) követelmény végigkövetése egy több száz dokumentumból álló dokumentációban!? Ennek a feladatnak megoldására alkalmazzák a követelménykezelõ szoftvereket, egyszerûbb esetben a követhetõségi mátrixot. A követhetõségi mátrixban az egyes sorok jelképezik az egyes követelményeket, az egyes oszlopok pedig az egyes dokumentumokat. Mivel a dokumentumokban is van referencia a követelményekre, így könnyen áttekinthetõ, hogy egy követelmény hol jelenik meg igényként, és hol teljesítésként. VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 Ezen mátrix segítségével végignézve a dokumentációt, pillanatok alatt eldönthetõ, hogy egy követelmény megjelent-e a szükséges dokumentumokban és megnézhetõ az is, hogy azonos formában-e. ÖSSZEFOGLALÁS, KONKLÚZIÓ Három éve folyamatosan azt hisszük, most értünk a munka végére. Most már tudjuk, hogy ez olyan munka, amit a végtelenségig lehetne folytatni. Az elemzésekkel, a tesztekkel, a dokumentáció minõségével tetszõleges magasságokig el lehet jutni. A legfontosabb, hogy ezt a szintet jól határozzuk meg. A szabvány ebben csak elméleti segítségünkre van, és ezt az elméletet a gyakorlatra nekünk kell átfordítani. A dialektika azon állítása, hogy a mennyiségi változás egy határon túl átcsap minõségi változásba, sokszorosan igazolást nyert a biztonságigazolás folyamán. Azok a módszerek, amelyek kicsiben mûködnek, nagyobb rendszereknél használhatatlanná válnak, új megoldásokat kell keresni. A Prolan Rt. ezt a hazai viszonylatban egyedülálló munkát végigvitte. Nemzetközi viszonylatban is ritka az olyan fejlesztés, ahol az alapoktól indulva, a fenti szabványok szerint végzik a munkát. A nagy cégeknek mind-mind megvan a bevált termékük, és csak a változtatások végigvitelét igazolják, hiszen az alapberendezésük biztonsága egyrészt valamilyen régebbi követelményrendszer szerint volt igazolva, másrészt a gyakorlat is igazolta a biztonságosságát. A már említett BME tanszékek mellett szakmai iránymutatást kaptunk az Elektronikus Pult Biztonsági Ügyének további résztvevõitõl, a Tanúsítótól (Széchenyi Egyetem, Automatizálási Tanszék) és a Hatóságtól (Közlekedési Felügyelet, Vasúti Felügyelet), korai anyagaink jó szándékú és segítõ kritikái révén. Sicherheitsbescheinigung mit CENELEC Standards Dieser Artikel beschreibt das Verfahren zum Erwerb einer Sicherheitsbescheinigung eines mechanischen Stellwerkes überwachenden elektronischen Pultes. Dieses Verfahren, auch Sicherheitsangelegenheit genannt, ist vor kurzem in den ungarischen Standard als CENELEC EN 50126, 50128, und geltend gemacht worden, was teilweise oder vollständig auf Softwarebasis den Sicherheitsvorderungen entspricht. Safety certification procedure according to CENELEC standards The article describes a safety certification procedure, which has been carried out during the development of PROLAN Co.Ltd. s Electronic Panel product that serves for the control of relay-based interlocking systems. The procedure, the so-called Safety Case complies with the newly introduced standards of CENELEC EN 50126, 50128, and that are applied for interlocking systems in which safety requirements are fulfilled partly or fully by software.

8 A budapesti kelet-nyugati metróvonal hírközlési rekonstrukciója Bevezetés Lõrincz Péter Az M2-es, vagy népszerû nevén a piros metróvonal a budapesti tömegközlekedés több mint 34 éve mûködõ egyik legnagyobb szállítóképességû vonala, ma Budapest egyik legjelentõsebb K-NY-i gerinchálózatát jelenti a napi közel félmillió utazáskezdõvel. A vonal 8,8 km hosszan alagútban, 1,6 km hosszan felszínen kilenc nagy forgalmú csomóponton és a Duna alatt halad át, 11 állomásából 9 felszín alatti, 2 pedig felszíni építésû. A 11.5 km hosszú kelet-nyugati metróvonal 11 állomással rendelkezik. A metróvonal 1970-ben, illetve 1972-ben két ütemben történõ üzembe helyezés óta a hírközlési rendszerek berendezései folyamatosan üzemelnek. Az üzembehelyezést követõen a jelenlegi felújítás kezdetéig átfogó, mindenre kiterjedõ egységes koncepciót tükrözõ rekonstrukció megvalósítására nem volt lehetõség (1. kép). A BKV Rt ra M2-es vonal rekonstrukcióját elõkészítette, majd a Fõvárosi Közgyûlés a programot jóváhagyta, ezzel elkezdõdhetett a 2007 végéig tartó felújítás, mely jelenleg megközelítõleg a felénél tart. A felújítás során már elkészültek a Blaha Lujza téri, a Kosssuth téri, a Batthyány téri az Astória, valamint a Keleti pu. állomások a hozzájuk tartozó infrastruktúrával, beleértve a távközlési rendszerek felújítását is. A Felügyeleti rendszerek és vasúti hírközlési berendezések beszerzése és telepítése BKV Rt. által kiírt közbeszerzési eljárást során lett pályáztatva, melyet SAGEM Magyarország Kft. nyert el. A beruházás pénzügyi finanszírozását az EIB bank biztosítja. Örömömre szolgál, hogy már tapasztalatok birtokában, mint vállalkozó tudok tájékoztatást adni a budapesti közlekedés kiemelkedõ felújítási programjának egyik tenderének megvalósításáról. Terjedelmi korlátok miatt a teljesség igénye nélkül mutatjuk be a metró új hírközlõ rendszereit, a fénykábeles vonali átviteltechnika berendezéseivel együtt. A rekonstrukció célja A kelet-nyugati metróvonal hírközlési felújítása során az elsõdleges cél az volt, hogy az elhasználódott, elavult berendezések helyett a kor technikai színvonalának megfelelõ hírközlõ és informatikai rendszerek üzemeljenek, amelyek alkalmasak a metró sajátos üzemének megfelelõ forgalmi technológia kiszolgálására. 1. kép: Állomási hírközlõ asztal a rekonstrukció elõtt X. évfolyam, 4. szám A megvalósításnál elõnyben részesült a berendezések minél szélesebb körû távvezérlése, távfelügyelete. Ennek megfelelõen a forgalomirányítás és a mûszaki üzemeltetés átszervezése során a Forgalomirányító Központban kialakításra kerül a kelet-nyugati metróvonal centralizált üzemviteli központja, amelyhez a Központi Forgalmi Menetirányító (KFM), a Központi Utasforgalmi Diszpécser (KUD), az Áramellátási Szolgálat vezetõ diszpécsere az Energia Diszpécser (EDI), valamint a Mûszaki Diszpécser (MÜDI) tartozik. A K-Ny-i vonal irányítási rendszere A vonal vasútirányítási feladatait a KFM végzi, mely az irányítási hierarchia csúcsán áll. A metró speciális igényeinek megfelelõen az utasforgalom irányítása, tájékoztatása és megfigyelése a telepített hírközlõ eszközök révén válik valóra. Az utasok irányításával kapcsolatos teendõket az állomási ügyelet végzi a rendelkezésére álló integrált ÁDI (Állomási Diszpécser Asztal) technológia segítségével. Az utasfelügyeleten túl kezeli az állomási havária eseteket, felügyeli a gépészeti berendezéseket. Az állomások felügyelete az irányító központból a KUD-ról is végezhetõ. Az állomásokra a helyi kezelések mellett, távmûködtethetõ légkezelõ, szellõzõ berendezések, klimatizálás, világítási automatikák, állomási ill. vonali szellõzést biztosító fõszellõzõ gépek, vízködoltó berendezések kerülnek beépítésre. A vonal gépészeti berendezéseinek központi felügyeletét, vezérlések kiadását a MÜDI végzi. Az energia biztosítását és a rendszer felügyeletét az EDI látja el. Az automatizálás alapfeltételének biztosítására a vonalon informatikai hálózat létesül, amely bekapcsolja a vérkeringésbe az állomásokat, az irányító központot, a hozzá tartozó mérnöki munkahelyeket. Ez az informatikai rendszer biztosítja, hogy az egyes rendszerekben keletkezõ információk a kívánt helyeken hozzáférhetõvé váljanak, vezérlési információk legyenek kiadhatók. A tervezett rendszer biztosítja az irányításhoz szükséges öszszes, valamint diagnosztikai információ megjelenítését. A vonal irányítása a fenti négy diszpécser rendszer köré épül fel. A Felügyeleti rendszerek és vasúti hírközlési berendezések beszerzése és telepítése tender munkái biztosítják az állomások, az irányító központok (diszpécserek) közötti speciális ill. általános célú távközlési kapcsolatok kiépítését, 7

9 valamint a felügyeleti rendszerek munkák keretében megvalósul az állomási gépészeti berendezések helyi, ill. távmûködtetése. ÁDI Állomási Diszpécser Az állomások utasforgalmának átfogó felügyelete az állomásokon kialakított állomási diszpécseri (ÁDI) munkahelyen keresztül történik. Az állomásokon ipari televízió rendszer figyeli az utasokat a bejárattól a peronokig a jármûvekbe való beszállásig. Az utasterekben az utasok hangos rendszeren keresztül élõszóval, illetve tárolt szöveggel tájékoztathatók. Frekventált helyekre segélykérõ berendezések kerülnek felszerelésre. Az állomási diszpécser vezérelheti a mozgólépcsõket és lifteket, áttekintheti az állomás összes technológiai berendezésének jelzéseit, ugyanitt tûz esetén vezérelheti a füstmentes menekülési útvonalakat biztosító JET ventillátorokat, valamint vízködoltó berendezéseket. Az irányítási feladatok ellátására diszpécser telefon, és hangos összeköttetések létesülnek. Az állomások üzemeltetését az állomási diszpécser a részére kialakított kezelõ-berendezésrõl (ÁDI integrált asztal) kell végezni. KUD Központi Utasforgalmi Diszpécser A KUD a teljes vonal utasforgalmának felügyeletéért és irányításáért felelõs munkahely, közvetlenül a KFM mellé telepítve úgy, hogy a KFM-nek rálátása legyen az utasáramlásokra, utasforgalommal kapcsolatos rendkívüli eseményekre. A KUD alapvetõ feladata, hogy átfogó képpel rendelkezzen a vonal állomásainak utasáramlási viszonyairól, az állomási kameraképekbõl tetszõlegesen megjeleníthetõ képek legyenek a frekventált utasterekrõl. A diszpécsernek központi hangos utastájékoztatást kell adni a kijelölt állomásra, állomásokra, vagy az összes állomásra. A KUD és az állomási ÁDI berendezések közös informatikai hálózatra lesznek kapcsolva, ezáltal biztosítottá válik, hogy a vonal állomásai tetszõlegesen központi irányítás alá, ill. helyi üzembe kapcsolhatók legyenek. A videó rendszerben alaphelyzetben a kiválasztott képek jelennek meg, jelzések hatására pedig a jelzés helye kerüljön megjelenítésre (pl. segélykérõ kezelés, biztonsági sáv figyelése, érkezõ vonat jelzése stb.). Az állomások összes funkciója a központból is vezérelhetõ, a KUD a teljes vonalat át tudja tekinteni. 8 MÜDI Mûszaki Diszpécser A MÜDI a vonal mûszaki-gépészeti berendezéseinek felügyeletéért, valamint mûködtetéséért felelõs. Az állomásokon a friss levegõvel való ellátásra légkezelõ, szûrt szellõzõ, hûtõ/fûtõ rendszerek kerülnek telepítésre. Az állomási vízellátás biztosítja az ivóvíz, a tûzoltáshoz szükséges víz folyamatos rendelkezésre állását. A keletkezett csurgalékvizek átemelését (szivattyúzását) közüzemi csatornahálózatba való eljuttatását szivattyúk végzik. Az utasok felszínre való eljutását mozgólépcsõk és liftek biztosítják. A tûzbiztonság érdekében vízködoltó berendezéseket, a füstmentes menekülési útvonalak biztosítására JET ventillátorokat, a keletkezett füst gyors elszállítására, valamint normál üzemben a friss levegõ biztosítására vonali és állomási fõszellõzõ ventillátorokat telepítenek. Az állomási utasterek, valamint alagutak világítása a villamos alelosztókon keresztül kapcsolhatók. A bemutatott állomási gépészeti és villamos berendezésekrõl minden információ továbbításra kerül a MÜDI központba, ott minden gépészeti objektum állapota megjeleníthetõ és vezérelhetõ is. Az állomási ÁDI asztalon az adott állomás gépészeti felügyelete helyi üzemben is elvégezhetõ, kezelhetõk a tûzeseti havária esetek. MÜDI központ teljeskörûen felkészítésre kerül tûzesetek és más haváriák központból való kezelésére. A KFM, KUD, EDI, MÜDI diszpécserek, és a vonali berendezések mûködését a diszpécserek melletti helyiségben a rendszergazda fogja felügyelni. Mûszaki fejlesztések A fenti irányítási feladatok ellátására az alábbiakban felsorolt hírközlõ eszközök új elemként gazdagítják a metró egyébként is sokrétû hírközlõ berendezéseit. SAGEM gyártmányú, technológiai célú optikai kábelhálózat létesítése az állomások szerelvényszobáinak és a biztosítóberendezési helyiségek felfûzésével. Az átviteltechnikai rendszer végpontja a Forgalomirányító Központ V. emeletén kerül kialakításra. A kábelhálózat a megbízható mûködés érdekében gyûrûs topológiával rendelkezik. Az optikai kábelre SAGEM gyártmányú ADR155 típusú SDH felépítésû átviteltechnikai rendszer települ. Az SDH eszközök 2Mbit/s-os adatcsomagjait a SAGEM FMX12 típusú elõfizetõi multiplexer bontja le az egyes berendezések részére. A kelet-nyugati metróvonal korszerû, önálló Ethernet hálózata a saját állomáson kívüli területekre szintén az SDH hálózaton keresztül kommunikál. VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 Állomásokról a Szabó Ervin téri központba az állomási kamerák videojelének átvitele és rögzítése. Központi diszpécseri (KFM, KUD, EDI, MÜDI) munkahelyek kialakítása, illetve átépítése. Lokális hangos rendszer. Az ÁDI elavult LB jellegû távbeszélõ összeköttetéseit váltja ki. Kétirányú összeköttetést tesz lehetõvé az ÁDI és az állomás mûszaki ügyeletese, valamint a mozgólépcsõ gépháza között, továbbá az indító fülkékkel, és a szerelvényszobával. Lehetõség van a két szomszédos állomás ÁDI szolgálatával, és indító fülkéjével is beszédkapcsolatot létesíteni. A felszín és az állomás peronja között mozgássérültek részére késõbb beépülõ liftek felügyelete, valamint a bejáratok megfigyelõ rendszere. A liftek és bejáratok is az állomások szerves részét képezik. A liftek megépülése után az állomási hírközlési rendszer a megtervezett módon bõvül. A liftek belsejét, és az elõtereket kamerák fogják figyelni. A liftek és az ÁDI között kétirányú hangosított kapcsolat épül ki. A felügyeleti rendszeren a liftek üzemállapota is megjelenik. Tûzoltósági rádiótelefon rendszer létesül az alagútban vészhelyzetben mentést végzõ tûzoltók kommunikációjának fenntartására. Az állomásokon már alkalmazott hírközlõ rendszerek felújítása Állomási diszpécser helyiségébe telepített új integrált kezelõasztal. Felépítését tekintve komplex forgalmi-mûszaki rendszert alkot (2 3. kép). Az ÁDI integrált kezelõasztala az alábbi mûszaki rendszereket, egységeket tartalmazza: állomási ipari televíziós utasmegfigyelõ rendszer vezérlõ kezelõgombjai, videó monitorok; állomási utastájékoztató hangosító rendszer bemondókészlete, kezelõ- és mûködést visszajelzõ elemei; üzemi CB telefon mellékállomások; lokális hangos telefon rendszer bemondókészlete, kezelõszervei; KFM diszpécser telefonrendszer mellékállomása; információ- és segélykérõ rendszer bemondókészlete, kezelõfelülete; pontos idõ és a két peron vonatkövetési idõközmérõjének kijelzése; mozgólépcsõk kezelõpanelje, a peronvész kezelõgombokkal; állomási tûzjelzõ rendszer megjelenítése; adatgyûjtõ, vezérlõ és általános célú számítógépek (PC-1, PC-2, PC-3), va-

10 2. kép: Az állomási diszpécser asztalának kezelõfelülete 3. kép: A Blaha Lujza téri metróállomáson az állomási diszpécser monitorán megjelenített kép lamint a mikrovezérlõs modulok használata; hálózati szünetmentes tápellátó rendszer két óra áthidalást biztosít. Az ÁDI technikai eszköztára három nagy részbõl áll. Az elsõ csoportot az ÁDI helyiségébe telepített egységek képezik, a második csoport berendezései az állomás hírközlõ szerelvényszobájában találhatók, míg a harmadik csoportot az utastérbe telepítettek alkotják. A KUD munkakör létrejöttével a fénykábeles átviteltechnikai rendszer közvetítésével megvalósul az ÁDI kezelõasztalokkal történõ kapcsolattartás. A KUD bármelyik ÁDI kezelõasztalt távvezérelt üzemmódban magasabb prioritással mûködtetheti. Az ÁDI kezelõasztal berendezései, valamint az analóg és digitális átviteli utak mûködésének megbízhatósága, továbbá a hálózat mérete nem indokolja az automatikus tartalékolás szükségességét. Az esetleges üzemzavar áthidalására párhuzamos helyettesítõ hírközlõ alrendszerek szolgálnak. X. évfolyam, 4. szám A felújítás során már négy állomáson az alábbiakban felsorolásra kerülõ rendszerek üzemelnek. Állomási hangosító rendszer az utasok élõszóban, vagy gépi bemondással történõ tájékoztatását szolgálja. A hangosító rendszerben Bosch gyártmányú digitális erõsítõk üzemelnek. A beszédszintetizátor is a hangosító rendszer részét képezi. Beszédszintetizátorral áthidalhatók olyan bemondási nehézségek, mint például az idegen nyelvû közlemények, vagy a gyakran ismétlõdõ azonos tartalmú szövegek továbbítása. ÁDI a váratlan helyzetekhez alkalmazkodva saját hangjával is készíthet és továbbíthat két percnél nem hosszabb idõtartamú tetszõleges szövegtartalmú felvételt. Biztonsági sávfigyelõ rendszer. Az utastájékoztató hangosító rendszert a biztonsági sávot figyelõ infravörös rendszer egészíti ki. A metró állomások peronjain elhelyezett mozgásérzékelõ rendszer a biztonsági sávra történõ belépést jelzi. A biztonsági sávra belépõ utast az ÁDI élõszóval vagy beszédszintetizátorról automatikus bemondással figyelmeztetheti a tiltott zóna elhagyására. A beérkezõ vonatot ultrahangos érzékelõ figyeli. A vonatnak az állomásról történõ kihaladásáig a biztonsági sávfigyelõ rendszer inaktív. Információ- és segélykérõ rendszer az állomás utastere és az ÁDI között biztosít kétirányú hangkapcsolatot. A segélykérõ készülékek a bejáratnál, a mozgólépcsõk aljánál és a peronokon a peronvész mûködtetõ gombja mellett vannak felszerelve. A segélykérõ készülékek pillanatnyi állapotáról, üzemmódjáról, kezelésérõl az LCD kijelzõ feliratai tájékoztatják az utast. Ipari TV rendszer az állomások utastereinek megfigyelését teszi lehetõvé. A két peron biztonsági sávját, a mozgólépcsõk fel- és lelépõ szakaszát figyelõ kamerák képe állandóan látható. A mozgólépcsõ megfigyelését forgatható dome kamera végzi. A kamerák képe jelenleg még nincs rögzítve. Órahálózat a jelenlegi kiépítésében vonatkövetési idõközmérõkbõl, valamint az utas- és üzemi terekben elhelyezett órákból, továbbá az állomási órajelismétlõbõl és az óraközpontból áll. Az új vasútbiztosító berendezés és a központi szerverek telepítése után várhatóan 2007-ben a peronok közepén elhelyezett vonatkövetési idõközmérõ a várható érkezési idõt fogja mutatni. Mozgólépcsõk kezelõ lapja a mozgólépcsõk üzemmódjának vezérlését, és az állapotuk vizuális kijelzését teszi lehetõvé. Számítógépes monitoron a mozgólépcsõk menetrendje kijelezhetõ. A mozgólépcsõk mozgás állapotá- 9

11 ban bekövetkezõ változásra az ÁDI-t gépi bemondás tájékoztatja. Peronvész kezelõ gombokkal rendkívüli esetekben az állomás peronjai mellett futó tápsínrõl a vontatási feszültség lekapcsolható. A mûködtetésrõl a KFM és az EDI távjelzéssel automatikusan értesül. A peronvész kezelõgombok véletlen kezelés ellen védettek. Üzemi CB telefonok a BKV. Rt. belsõ telefonhálózatán történõ kapcsolattartást teszik lehetõvé. Diszpécsertelefon rendszerek. A központi diszpécserek, valamint a hozzájuk beosztott szolgálatok, szakterületek közötti közvetlen kapcsolattartást teszik lehetõvé. Önálló diszpécsertelefon hálózattal rendelkezik: KFM, KUD, EDI, MÜDI. Üzemviteli hangosító rendszer. Feladata a központi diszpécserek, valamint a forgalomirányítás, és a zavarelhárítás szempontjából kiemelt szolgálati helyek közötti közvetlen, hangosított üzemmódot biztosító kapcsolat létesítése. A közvetlen hangosított kapcsolat a központi diszpécserek között is létrehozható. MÜVA asztal. A berendezés mûszaki kialakítása lehetõséget nyújt a villamos berendezések mûködtetésére, a parancsok kiadására, valamint ezen berendezések üzemállapotának folyamatos megfigyelésére (jelzések, hibajelzések). Feladatuk az állomásokon és a vonali alagutakban üzemelõ mûszaki berendezések vezérlése, illetve mûködésük ellenõrzése. Tûzjelzõ rendszer. A jelenleg üzemelõ állomási tûzjelzõ hálózat között létesült. Az utasforgalmi terekben, és a kijelölt üzemi helyiségekben kézi jelzésadók vannak elhelyezve. Villamos terekben, kábelcsatornákban, egyéb olyan felügyelet nélkül üzemelõ berendezések helyiségeiben, ahol tûz keletkezhet, izotóppal mûködõ automatikus füstérzékelõk vannak elhelyezve. A jelzések fogadására alkalmas központok az állomások mûszaki ügyeletes helyiségébe lettek telepítve. A központot kiegészíti egy kijelzõ tábla az állomás sematikus rajzával. Az állomási tûzjelzõ központ távjelzést ad a KFM-nél elhelyezett központi egységre. Üzemi rádiótelefon rendszer. A keletnyugati metróvonal teljes hosszában közel 100%-os rádiófrekvenciás lefedettséggel lehetõvé teszi a vezetéknélküli kommunikációt. Kiemelten fontos szerepet játszik a vonatforgalom irányításában, a forgalmi és mûszaki zavarelhárításban, valamint az alagúti karbantartási munkák szervezésében, irányításában és ellenõrzésében egyaránt. Az új ÁDI kezelõasztalok lehetõvé teszik a rádióforgalmazást. 10 Az adatátvitel gerince, a vonali fénykábeles átviteltechnikai rendszer A vonal irányítási feladatainak technikai hátterét optikai kábelen mûködõ informatikai hálózat biztosítja. Feladata az állomási rendszerek kommunikációs igényeinek kielégítése, az állomások egymás közötti, valamint a diszpécser központtal való adat- és hangátviteli kapcsolat biztosítása. Optikai gerinchálózat A kelet-nyugati metróvonalon gyûrûs topológia szerint fektetett 48 szálas optikai kábelre csatlakozik az STM-1, 155Mbps vonali kapacitással rendelkezõ ADR155C típusú SDH berendezés. Ez biztosítja az állomásokon a 2Mbps interfészekkel csatlakozó FMX PCM multiplexer, illetve az 1000 Mbps sebességû Ethernet LAN porttal rendelkezõ RAPIER routerek számára az állomások közötti, továbbá a központi diszpécserek felé a kétirányú összeköttetést. Az FMX12 berendezés gyûjti össze az állomási alrendszerek 2/4 huzalos E&M jelzésû, CB elõfizetõi, illetve központ oldali, X.21 és RS232 RS422 RS485 szabványú jelfolyamait, és a 2Mbps vonali interfészével továbbítja az állomási ADR155C típusú eszközök alkotta SDH gerinchálózaton keresztül a többi állomás felé. Az állomási alrendszerek számára az Ethernet LAN hozzáférést a RAPIER router, illetve a switch berendezések biztosítják. ADR155C típusú berendezés A SAGEM gyártmányú ADR155C típusú berendezés STM-1/4 szintû leágazó multiplexer, amely szabadon konfigurálható végzõdõ multiplexer, regenerátor és cross-connect üzemmódban. Az eszköz teljes körû SDH megoldást biztosít STM- 1 és STM-4 szinten. Illesztési felületeinek széles választéka (E1, E3, DS3, 10BT 100BT és Gigabit Ethernet) számos szolgáltatás integrált megoldást tesz lehetõvé. Az ADR155C berendezés alapkiépítésben 21x2Mbps hozzáférést és 4 szabadon (2Mbps, 34/45Mbps, 155Mbps, Ethernet10/100 BaseT és ATM IMA) konfigurálható pozíciót biztosít. A berendezések rendkívül kis méretûek (450x280x56 mm), és modulárisan az igényeknek megfelelõen lépésrõl-lépésre bõvíthetõk. A nagyfokú integráltság következtében nagy megbízhatóság és alacsony fogyasztás jellemzi. VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 A LAN illesztési felületek lehetõvé teszik az SDH hálózatok integrált célokra történõ adat- és hangszolgáltatások hatékony kihasználását. A berendezés Ethernet funkciókkal és ATM IMA képességgel rendelkezik, ami még hatékonyabb adatátvitelt tesz lehetõvé. Mind a LAN mind a TDM forgalom esetén alkalmazhatók. Az SDH megszokott védelmi eljárásai (SNCP), a vonali jel számára 1+1 védelem (MSP) biztosítható. Az ADR155C lehetõvé teszi mind a helyi mind a nyilvános IP hálózaton keresztül a távoli, felügyeletet, ami többek között a riasztás, a konfiguráció, és a biztonsági feladatok menedzselését jelenti. A felhasználóbarát grafikus megjelenítési felületrõl web böngészõn keresztül az eszköz bárhonnan elérhetõ, egyszerûen konfigurálható és monitorozható. Az üzembe helyezés is az általánosan elterjedt VT100 terminálon keresztül történik, ezért speciális szoftver telepítését nem igényli. A plug&play filozófiának köszönhetõen üzembe helyezése és üzemeltetése speciális szaktudást nem igényel. FMX12 Primer PCM multiplexer Az FMX12 flexibilis multiplexer megfelel a kis és közepes kapacitású hozzáférési hálózatokkal szemben támasztott követelményeknek. A sajátcélú hírközlõ rendszereket üzemeltetõ vállalatok számára az FMX12 berendezés adat és hang multiplexálási, kapcsolási, beiktatási és leágaztatási feladatok elvégzésére alkalmas, maximális kapcsoló kapacitása 26x 2Mbps. Az FMX12 betét 12 szabadon konfigurálható kártyahellyel rendelkezik, mérete 440x270x400 mm. A betét a széles elõfizetõi illesztési felületválaszték és a rugalmas konfigurálhatóság következtében számos alkalmazás optimális megoldása. A legelterjedtebb alkalmazások közül néhány: hangátvitel, kis és közepes sebességû adatátvitel, 2048 kbps PCM öszszeköttetések, ISDN (PRI, BRI) csatornák kiépítése, bérelt vonali szolgáltatások (n*64kbps), nagysebességû Internet hozzáférés ISDN, V.35, X.21 vagy Ethernet 10BT interfészekkel (FRAD és IP routing funkciókkal). Az FMX berendezés felügyelete a helyszínen az F interfészen keresztül biztosított. Erre csatlakozva egy PC alapú CT (TPI) speciális szoftver biztosítja a felügyeleti és az elemhez történõ hozzáférést. A távoli hálózati elem elérésére a primer PCM keret 0. idõrésének (IR0) szabad bitjeit használja a rendszer.

12 RAPIER termékcsalád router és switch berendezései Az Allied Telesyn cég AT-8012M típusú Layer 2 Ethernet switch berendezése alap kiépítésben 12 10/100BT Ethernet hozzáférést biztosít, és egy optikai uplink kártya behelyezésére ad lehetõséget. Switch berendezések jelenleg az ÁDI és a mûszaki ügyeletes helyiségekben, az állomások áramátalakítóiban, és a hírközlési szerelvényszobában vannak telepítve. A megvalósult rendszerben a switch bõvítõ rekeszébe az optikai kábel fogadására alkalmas 1000Mbps sebességû optikai kártya van beszerelve, mely multimódusú fénykábellel kapcsolódik a Rapier AT-RPG6FSX/SC L3 routerhez. A média konverter szerepét a switch, illetve a router berendezésekbe helyezett optikai modul helyettesíti. A router két behelyezhetõ uplink modul mellett 6 darab 1000 Mbps sebességû portot kezel. Ideális megoldást kínál a metróállomásokon üzemelõ négy, vagy öt switch berendezés jeleinek fogadására, és a routing funkciók ellátására. A router és switch berendezések a tenderkiírásban szereplõ igényeknek megfelelõen programozhatók, és távfelügyelhetõk. Szintén ezen az eszközön keresztül történik az állomási Ethernet hálózat illesztése az optikai SDH gerinchez. Az eszköz megfelelõ módon irányítja a központ és az állomások közötti kétirányú adatforgalmat, ezáltal az adatcsomagok csak a célállomáson jelentkeznek, nem terhelve feleslegesen a hálózat többi részét. Az informatikai szerver számítógép, a KUD és az ÁDI adatgyûjtõ rendszere, valamint a képrögzítõ és archiváló rendszer kommunikációjához szükséges 1GB sávszélesség rendelkezésre áll. Az IP hálózat kapacitása a KUD informatikai rendszerében 1Gbit/s, míg az állomásokon 100Mbit/s. Az optikai gerinc IP kapacitása közel 50Mbit/s. Feltehetõen hosszú távon kielégíti az igényeket, mert a rendelkezésre álló sávszélesség az igényeltnek közel tízszerese. Rövid ismertetõmben egy átfogó kép bemutatására volt lehetõségem. Meggyõzõdésünk, hogy a hírközlési rekonstrukciója során telepített berendezések korszerû felépítésükkel és megbízható mûködésükkel hosszú távon hozzájárulnak a keletnyugati metróvonal elvárt színvonalú üzemeltetéséhez. Remélem a késõbbiekben lehetõségem nyílik egy-egy alrendszer, újszerû megoldás részletes bemutatására is. Die Rekonstruction der Budapester Ost-West U-Bahn line Dieser Artikel stellt die Ziele der Runderneuerung, den Aufbau, die technischen Neuerungen und die technischen Einrichtungen der Kommunikationseinrichtungen der Budapester Ost-West Metrolinie dar, welche nach über 30 jähriger Dienstzeit ausgewechselt werden. Communication system reconstruction of Budapest East-West underground line This article introduces the goals and structure of communication system reconstruction works on Budapest East-West underground line. Furthermore, it describes the technical developments and introduces vintage technical installations to be replaced after 30 years of service. Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében dr. Parádi Ferenc, Szilva Péter Ernõ 1. Bevezetés Az elektronikus vasúti biztosítóberendezések elterjedésével azok tervezésének módszere és tartalma is megváltozott. Nem szükséges olyan jellegû áramköri tervezés mint amilyet a jelfogós biztosítóberendezések esetében még meg meg kellett tenni, nem kell továbbá kezelõpultot tervezni. Megjelentek viszont olyan tervezési feladatok, amelyek korábban nem nem voltak. Ilyenek pl. a vágányutak tervezése, ezzel összefüggésben a ványúti startjelzõkön megjelenítendõ sebességinformáció, különös tekintettel a sebességláncolásra, vagy az oldalvédelmi viselkedés tervezése. A vasutak, illetve az általuk megbízott tervezõintézetek feladatait részben átveszik a szállító cégek. A szállító cég feladata ma már pl. a kiviteli tervek körébe tartozó beltéri huzalozás, vagy az áramköri modulok tervezése. Nem tartozhat viszont a cégek tervezésének hatókörébe azon tervek elkészítése, amelyek a vasúthatósági engedélyezéshez tartoznak, a tenderkiíráshoz szükséges tervek és mennyiségi kiírások, továbbá azon adatok és jellemzõk tervezése, amelyek a felhasználó vasút üzemi és biztonsági igényeibõl származnak. Ilyenek többek között: a jelzõkitûzési terv; a szigeteléskiosztási terv; a megcsúszási esetek tervezése (távolság, megcsúszási vágányutak); az oldalvédelmi viselkedés tervezése; aktív vágányutak tervezése (vágányútlisták); menettervek, elzárási tervek készítése; vágányutak sebességjelzéseinek tervezése; kezelõi felületek tervezése. X. évfolyam, 4. szám A fenti tervek elkészítése a legutóbbi idõkig manuális módon, azaz segédeszköz nélkül, teljes mértékû emberi közremûködéssel történt. Segítséget jelentett ugyan a vonalas tervek (pl. a jelzõkitûzési, szigeteléskiosztási tervek) elkészítésében az AUTOCAD program használata, az emberi közremûködés mértékét azonban nem csökkentette, és a tervezési munka hatékonyságát csak kismértékben javította. Néhány vezetõ vasúttársaságnál felmerült a kérdés, hogy a mai gépesített világban hogyan lehetne a tervezési folyamatot számítógépes eszközökkel támogatni, és az algoritmizálható feladatokat a géppel megoldatni. Élenjáró ebben a vonatkozásban a német és az osztrák vasút. A német vasút kifejlesztette a vonalas tervek elkészítéséhez a PROSIG nevû programot, amely AUTOCAD alapú porgramrendszer, azonban nagyon sok vasútspecifikus tudással rendelkezik, szimbólumoktól kezdve egészen a kábelezési tervek félautomatikus elkészítéséig. Jelenleg a DB a PROSIG-gal készített terveket részesíti elõnyben és hatósági engedélyezési eljárásban is a PROSIG-gel készített tervek a preferáltak. 11

13 Az ÖBB a funkcionális tervezés (a fenti listából a jelzõkitûzési, szigeteléskiosztási tervek kivételével a többi) gépesítését oldotta meg, a Vossloh IT és a Tran-SYS Kft. által fejlesztett BEST-Plan nevû programrendszerének segítségével, amellyel immáron két év óta a tervezést maga az ÖBB végzi. Az tervezõ program hatékonyságát mutatja, hogy a funkcionális tervezést ma az egész ÖBB hálózat számára egy négyfõs csoport végzi. 2. A biztosítóberendezés tervezésének menete az ÖBB-nél Az elektronikus technológia megjelenésével biztosítóberendezési tervezés ÖBBs szakembereinek mérlegelnie kellett a kialakult új helyzetet és a várható tendenciákat. A kapott eredmények alapján döntés született egy központosított, kicsi, de hatékony, tervezõprogrammal támogatott biztosítóberendezés-tervezõ csoport (TERVEZÕKÖZPONT) felállításáról. A várt elõnyök: a tervezési munkának változatlanul jelentõs részét végzi a megrendelõ; a know-how nem vándorol el a vasúttól; a vasút nem utólag hagyja jóvá, hanem elõre pontosan meghatározza, vagyis elõírja a szállítandó berendezés jellemzõit, nem lesz kiszolgáltatott; csökken az egyeztetési lépések száma a biztosítóberendezés-gyártó és a megbízó között; a gyártók felé egységes terveket szolgáltat, ezzel több különbözõ gyártó esetén is jó fokon elérhetõ a szállított berendezések egységessége; a tervezés hatékonysága és minõsége javul. A tervezési folyamat lépései az új struktúrában (nem jelölve a természetesen szükséges visszacsatolási lépéseket): ÖBB-NETZ, a megbízó (a FORGA- LOM) projektspecifikációt készít, melyben vázlatosan rögzíti az állomás tervezett vágányhálózatát, a várható forgalmi viszonyokat, menetrendi viszonyokat, egyéb bemeneti paramétereket; a TERVEZÕKÖZPONT elkészíti az átépítési fázisok tervét, a helyszínrajzot, szigetelési tervet (CAD támogatással), biztosítóberendezési topológiatervet, vágányúttáblázatot, váltó-, jelzõ- stb. táblázatokat, kezelõfelületi monitortervet (BEST-Plan tervezõrendszerben); 12 a TERVEZÕKÖZPONT ellenõre ellenõrzi a terveket; egyeztetnek a megbízóval; a hatósághoz benyújtják a terveket engedélyezésre; az engedélyezett terveket átadják a gyártónak. A BEST-Plan tervezõrendszer bevezetése óta az ÖBB hálózatán szükségessé váló új elektronikus berendezéseket, valamit a meglévõk átépítéseit 90%-ban a BEST- Plan tervezõrendszerrel támogatva tervezik. Ez konkrétan évi 850 váltó (ezzel arányos berendezésnagyság) tervezését jelenti 4 fõ tervezõ által. 3. A tervezõrendszer fejlesztésének elõfeltételei A tervezõrendszer fejlesztése csak úgy kezdõdhetett meg, hogy annak feltételei részben már adottak voltak, részben a projekt kapcsán megteremtettük. Ezen elõfeltételek a következõk: elfogadott, pontos, a tervezhetõségeket rögzítõ biztosítóberendezési feltétfüzet; szabványosított tervek: rajzok, táblázatok; összefoglalt tervezési irányelvek. 4. A tervezõrendszer kifejleszttetésének egy másik indoka Az utóbbi 5 évben az ÖBB-nél és a DBnél is az elektronikus biztosítóberendezések kezelõ személyzetét a berendezések üzembehelyezése elõtt biztosítóberendezési szimulációs programmal képezik ki. [1] A szimulációs projektek során a biztosítóberendezés tervezésének gyakran hiányosságait, hibáit fedik fel, melyeknek gyakran a biztosítóberendezés módosítása lesz a következménye. A fenti tervezési hiányosságok okainak elemzésébõl a következõket ismerték fel: Hagyományosan a biztosítóberendezések tervezése túlnyomó részt kézzel történik. A tervek minõsége döntõen a tervezõk know-how-jától és tapasztalataitól függ. A számítógépes támogatás csak kis területen van jelen (CAD programok). Hiányzik a teljes tervezési folyamaton átívelõ elektronikus adattárolás. A tervváltoztatások kihatással vannak különbözõ tervrajzokra, táblázatokra; ezeket kézzel kell átvezetni. VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 A biztosítóberendezések bonyolultsága miatt igen nehéz a változtatások minen következményét átlátni a papír dokumentumok segítségével. A megrendelõ (forgalom) és a késõbbi felhasználók (szolgálattevõk) bár be vannak vonva az egyeztetési folyamatba ugyanakkor a késõbbi saját állomását mégis csak igen késõn láthatja, röviddel az üzembehelyezés elõtt. Gyakran ekkor fedik fel az említett tervezési hiányosságokat. A fenti elemzés alapján a Vossloh IT a Tran-SYS Kft.-vel célul tûzte ki, hogy a korábbi fejlesztésû szimulációcélú editorait tervezõrendszerré fejlessze tovább, ezzel járuljon hozzá a tervezési folyamat optimalizálásához [2]. Ezen cél megvalósítása érdekében a tervezõrendszer fejlesztéséhez az alábbi részcélokat tûzték ki: A tervezõt a tervezõeszköz túlnyomó részt mentesítse a rutinfeladatok alól. Kényelmi funkciók gyorsítsák a tervezési folyamatot. A tervezési irányelveket lehetõség szerint ellenõrzõ/tervezõ algoritmusok formájában kell leképezni a rendszerben az adatbázis minõségének javítása érdekében. Az adatbázisban a biztosítóberendezés minden adata szerepeljen. Az elektronikus a tervezésben résztvevõ szereplõk közötti elektronikus adatcseréhez szabványos adatcsere illesztõfelületeket kell definiálni. Ezek segítségével kiküszöbölhetõ a többszörös adatbevitel és a vele járó hibázás kockázata. A rendszeren kívüli módosítások könnyen feldolgozhatók, az adatcsere sebessége nõ, ráfordításigénye csökken. A megrendelõ (forgalom) részére a projekt már korai szakaszában rendelkezésre kell bocsátani a biztosítóberendezési szimulációt. (Ez a szimuláció a tervezés mellékterméke, nem okoz külön költséget.) Ilyen módon a kezelõszemélyzet idejében tesztelheti a tervezés pillanatnyi állapotát, igényeket és módosítási javaslatokat fogalmazhat meg, melyeket ilyenkor még kis költséggel figyelembe lehet venni. Az ÖBB több éve intenzíven támogatja a tervezõrendszer fejlesztését. [3] Azokban a tervezési projektekben, ahol a BEST- Plan tervezõrendszerrel végzik a tervezést, a statikusan ellenõrzött tervek alapján elõállt szimulációt már egy korai tervezési fázisban a megrendelõ rendelke-

14 zésére bocsátják, hogy az állomást dinamikus, funkcionális vizsgálatoknak vethessék alá. 5. A tervezõrendszer alapelvei A tervezõrendszerben a topológiai adatbázist a vágányutakkal, valamint a kezelõi felületi adatbázist kell létrehozni. Ezeket külön állományokban kell tárolni. Ennek elõnyei: A kezelõfelületi képernyõterveket a biztosítóberendezési topológiától függetlenül, adott esetben anélkül lehet szerkeszteni. Ezáltal lehetõvé válik kis ráfordítással több képernyõvariáns elkészítése, hogy a döntéshozó (a megbízó, a forgalom) az alternatívák közül a legjobbat választhassa saját szempontjai szerint. A topológiai adatbázis monitorkép nélkül szerkeszthetõ, tervezthetõ. A biztosítóberendezés tervezése függetleníthetõ attól a döntéstõl, hogy az állomást késõbb helybõl vagy távvezérelve kívánják kezelni. Ezen elvek alapján meg kellett oldani a fejlesztés során, hogy a topológiai és a kezelõfelületi adatbázis egyfelõl egymástól független legyen, másfelõl egymással konzisztens maradhasson. E célból a topológiai adatbázis biztosítóberendezési objektumait egy adatbázisszinkronizálással megismételjük a kezelõfelületi adatbázis hátterében, és ezen ikerobjektumokhoz lehet a kezelõi felület szimbólumait hozzárendelni. Ez a hozzárendelés kézzel történik. Az 1. ábra mutatja a monitorképet és a topológiai tervet a tervezõrendszer megjelenítésében. A topológia szerkesztése során a topológiai objektumokat egy objektumkatalógusból kell kiválasztani, lerakni és egymással összekötni a szerkesztõfelületen. Az objektum paraméterei dialógusablakon keresztül vihetõk be. A tervezés több iterációs cikluson keresztül zajlik. A kezelõi felületi adatbázis adatai: azonosítási adatok; grafikus hozzárendelési adatok; egyéb paraméterek (menütervezési adatok, megjelenítési paraméterek). 6. Adatbázisellenõrzés A tervezõrendszer központi funkciója az adatbázisellenõrzés. Ezek a vizsgálatok, ellenõrzések részint a tervezési irányelvek leképezései, másrészt egyszerû plauzibilitásvizsgálatok. Ezek az ellenõrzések vonatkozhatnak egy objektumra, objektumok kapcsolatára vagy objektumok halmazára. Azok a vizsgálatok, melyek mindig érvényesek, nemteljesülés esetén hibajelzéshez vezetnek. A hibák minden esetben kijavítandók. A hibajelzés csak a hiba javítása után tûnik el. Egy hiba akadályozhatja a további tervezési lépések megkezdését, illetve a szimuláció elindítását. Ezeken túl olyan vizsgálatokat is elvégez a tervezõprogram, amelyek nem minden esetben kötelezõ érvényûek. Ezen vizsgálatok nemteljesülése esetén a tervezõrendszer csak úgynevezett figyelmeztetéseket küld. A figyelmeztetések nyugtázhatók és a további folyamatot nem akadályozzák. Ezzel leképezhetõk olyan szabályok, melyek alól idõnként kivételt kell tenni, például a helyi sajátosságok miatt. A tervezõrendszer a nyugtázott figyelmeztetések életútját figyelemmel kíséri. Amennyiben a nyugtázás körülményei megváltoznak pl. a rendszer már nem a tervezõ által nyugtázott értéket javasolja, megszûnik a nyugtázás, a figyelmeztetést újra kiküldi a rendszer. 7. Az intelligens tervezõrendszer által átvett rutinfeladatok A tervezõrendszer a már rögzített tervezési adatokból kiindulva a programban megvalósított tervezõrutinok segítségével további tervezési adatokat állít elõ, és ezzel rutinfeladatok alól mentesíti a tervezõt. A legfontosabb elõfeltétele a tervezési adatok automatikus elõállításának az, hogy a pontos tervezési irányelvek teljes mértékben rendelkezésre álljanak, figyelembe véve az esetlegesen megengedhetõ helyi eltéréseket is. Az ÖBB részére a következõ automatikus tervezõfunkciókat valósítottuk meg: vágányúttervezés (az összes topológiailag lehetséges vágányút megkeresése, a kijelezhetõ sebességek megállapítása, ez alapján a jelzõkön szükséges fények, kijelzõk megállapítása, megcsúszási vágányutak és megálljraejtõ szakaszok tervezése); oldalvédelem-tervezés; szigetelésellenõrzés; sorompó-jelzõ függés ellenõrzés. 8. Adatcsere A tervezõrendszer fejlesztésében egy nagyon fontos feladat az elektronikus biz- Az adatbázisban a következõ topológiai adatokat tároljuk objektumonként: azonosítási adatok; szomszédsági adatok; paraméterek (biztosítóberendezési funkcionális paraméterek, kivitelezési paraméterek, tervezési segédparaméterek, üzemi paraméterek). 1. ábra: Az ÖBB részére kifejlesztett tervezõrendszer kezelõi felülete X. évfolyam, 4. szám 13

15 tosítóberendezés tervezési folyamatában már meglévõ adatszigetek összekötése elektronikus adatcserével. A tervezés egyik elsõ részfolyamata a vonalas tervrajzok (helyszínrajz, szigetelési terv) elkészítése CAD rendszerrel támogatott, ezért ennek adatbázisa is elektronikusan tárolt. Az elektronikus biztosítóberendezések természetesen elektronikus adatbázison futnak. A kettõ közötti kapcsolatot a BEST-Plan tervezõrendszer hozza létre: a CAD rendszerbõl importált topográfiai adatok feldolgozásával állítja elõ a biztosítóberendezési terv elektronikus adatbázisát, melyet elektronikus adatátadás útján kap meg a biztosítóberendezés gyártója. Alapvetõen az elektronikus adatcsere tetszõleges formában történhet. Az ÖBB tervezõrendszere XML és Excel formátumokat használ a megrendelõ kérésének megfelelõen. A szabványos ÖBB tervezési táblázatok exportján és importján túl a következõ adatcseremodulokat fejlesztettük ki: Adatátvétel egy CAD adatbázisból: az adatátvétel forrása az állomás vonalas tervrajza. Az objektumok, azok topológiai kapcsolatai és egyes paraméterei bemeneti adatot képeznek a BEST- Plan tervezõrendszer, vagyis a biztosítóberendezés tervezésének számára. A teljes, ellenõrzött, lezárt topológiai adatbázis átadása a biztosítóberendezés gyártójának (a vágányúti adatbázist is beleértve). A teljes ellenõrzött, lezárt topológiai adatbázis átvétele a biztosítóberendezés gyártójától. A monitortervek átadása a biztosítóberendezés gyártójának. Ez utóbbi adatcserék formátumának az XML-t választottuk. 9. Összefoglalás A biztosítóberendezési technológiaváltást (jelfogós helyett elektronikus berendezések) nem követte a tervezési folyamatok korszerûsítése. Ezen hiányosságot azonban sorra kezdik orvosolni az európai vasutak. A megváltozott körülményekhez illesztik a tervezési folyamatokat, a tervek tartalmát, a tervezés szervezeti felépítését, az engedélyezési kérdéseket, és számítógépesítik a munkavégzés jelentõs részét. 14 A funkcionális tervezés számítógépes támogatásának megteremtéséhez néhány alapvetõ döntést meg kellett hozni, nehány alapvetõ dokumentumot elõ kellett állítani, illetve korszerûsíteni kellett. Ezek a következõk voltak: a tervezõrendszernek nem kell biztonságinak lenni, a felelõsség továbbra is a tervezõé; a tervezõrendszer csak javaslatokat ad, azokat a tervezõ elfogadhatja, de el is utasíthatja, felülbírálva ezzel az algoritmusokba épített megoldásokat; a tervezõrendszernek mindazokat a kimeneti adatokat kell szolgáltatnia, amelyeket a kézi tervezéssel is elõ kell állítani, és többek között a hatósági jóváhagyáshoz is szükségesek; az algoritmizálhatóság érdekében szigorú tervezési irányelveket kellett rögzíteni. A programrendszer használatával a következõ elõnyök mutatkoztak: a tervezési idõ jelentõs mértékben lecsökkent; a tervezõi kapacitás jelentõs mértékben növekedett; a tervek minõsége nagy mértékben javult, a hibák száma számottevõen csökkent; megteremtõdött a lehetõség a tervek elektronikus formában való továbbadására (pl. a gyártó cégek részére); VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 ez utóbbi további minõségjavulást eredményezhet, azáltal, hogy a cégeken belüli további tervezéshez az adatok elektronikusan állnak rendelkezésre. Nagy jelentõsége van a tervezési adatok elektronikus formában való továbbadásának. Az itt kidolgozott módszert átvette és adaptálta az EUROINTERLOCKING [4] munkacsoport is, és az ajánlásaiban kvázi szabványként közzétette. A Data Preparation-nek nevezett ajánlás kidolgozásában jelen cikk szerzõi is részt vettek. Irodalom [1] Bolln, N.; Parádi, F.: Stellwerks- und Betriebssimulation für die Fahrdienstleiter-Schulung. SIG- NAL+DRAHT, 2002, Heft 12. [2] Bolln, N.; Szilva P. E.: Stellwerkseditor für das Erstellen von ESTW- Simulationen. SIGNAL+DRAHT, 2002, Heft 7+8. [3] Berger, J.; Plaminger N.; Szilva P. E.: Stellwerksplanung der ÖBB wird durch BEST-Simulation unterstützt. SIGNAL+DRAHT, 2001, Heft 1+2. [4] König, N.; Tschorn, S.; Schultz, E.: Die Standardisierung des Datenaustauschs im Projekt Euro-Interlocking Datenpreparation für Eisenbahnsicherungsanlagen mit Simulatoren Im Rahmen der Entwicklung von Editoren sowie der Projektierung von Stellwerken zu Schulungszwecken wurden häufig Schwachstellen in der Stellwerksplanung festgestellt, die zum Teil Planungsänderungen zur Folge hatten. Vor diesem Hintergrund wurde von Vossloh IT und Tran-Sys ein intelligentes Projektierungstool zur Optimierung des Stellwerksplanungsprozesses entwickelt. Durch dieses neue Projektierungstool werden Planungsprozesse beschleunigt und Planer von Routinetätigkeiten entlastet. Infrastrukturbetreiber werden frühzeitig in die Planungsphase aktiv eingebunden und das Bedienpersonal wird rechtzeitig vor der Inbetriebnahme geschult. Das BEST-Projektierungstool wurde von den Österreichischen Bundesbahnen (ÖBB) bereits für mehrere Stellwerksplanungen erfolgreich eingesetzt und wird zukünftig standardmäßig im Rahmen der Stellwerksplanung verwendet. Simulator Aided Data Preparation for Interlocking Planning During the development of engineering editors and the engineering of interlockings for training purposes weaknesses in the interlocking planning were often determined leading partially to changes in the planning of the interlocking. Against this background Vossloh IT and Tran-Sys developed an intelligent engineering tool in order to optimise the planning of interlockings. This new engineering tool, BEST-Plan, accelerates planning and relieves planners of routine tasks. Thus, infrastructure operators are actively involved in the planning phase at an early stage and interlocking operators can be trained before the real interlocking goes into service. BEST-Plan has already been used successfully by Austrian Federal Railways (ÖBB) for various interlocking projects and will in future be used as the standard for the planning of interlockings.

16 Biztosítóberendezés rekonstrukció a Szentendrei HÉV vonal Batthyány tér Békásmegyer közötti szakaszán 1. Meglévõ állapot Edelmayer Róbert, Balogh László, Sinka Tibor A Batthyány-tér Szentendre HÉV vonalon négy D-67 típusú biztosítóberendezés és tíz fénysorompó üzemel; a fõvárosi szakaszhoz tartozott egy központi forgalomellenõrzõ (KÖFE) berendezés is. A D-67 biztosítóberendezés INTEGRA rendszerû, jelfogófüggéses, váltó- és vágányfoglaltságos berendezés, amely nyomvonalterves és TM jelfogós egységekbõl épül fel. Kísérleti jelleggel 50 Hzes sínáramköröket telepítettek a térközökbe illetve egyes állomási fogadóvágányokra. Jellegét tekintve a D-67 két részre osztható: a) Állomási berendezés, állomási sorompó berendezés b) Centralizált térközbiztosító berendezés, vonali sorompó berendezés. Az állomási berendezés tolató-vágányutas, a tolató mozgások lebonyolítására is jelzõkkel megfelelõen biztosított vágányutak szolgálnak. Az állomáshoz tartozó sorompók kezelése az irányító pultról történik. Az állomási és térközjelzõk, a közlekedõ vonatok hatására önmûködõen váltanak tovább-haladást engedélyezõ, illetve tiltó állásba ( Önmûködõ jelzõüzem ). A nyíltvonali sorompók kezelését centralizált, önmûködõ módon az állomási berendezés végzi. A térközbiztosító berendezés az elágazás nélküli nyíltvonali és megállóhelyi vágány-szakaszok biztosítására szolgál. A D-70 típusú berendezéshez képest a legjellemzõbb különbségek a centralizált térközök, a centralizált vonali sorompók, a foglaltság érzékelés, ill. az önmûködõ vonatfordítás. A berendezéseket létesítésük idején speciálisan a HÉV területre tervezték. A Batthyány téri berendezést ben telepítették, jelentõsebb átalakításon 1984-ben esett át. Ekkor az állomási vágánykapcsolat is kismértékben módosult. A berendezés a 27 év alatt nagyon elhasználódott, a jelfogók mûködésszámban túlhaladták a méretezési értéket. A berendezés elhasználódását befolyásolták a kedvezõtlen telepítési körülmények, és a közelmúltban bekövetkezett tûzeset is. Aquincum elágazás állomáson az üzembe helyezéskori forgalom jellemzõje a nappali idõszakban azonos menetirányú, egymást rövid idõközökkel követõ személy-szállító szerelvények közlekedése. Az éjszakai órákban a szeszgyári és téglagyári kiágazások között, valamint Aquincum állomás és Filatorigát, továbbá Óbuda MÁV állomás közötti teherforgalom volt. Ez a forgalmi helyzet mára teljesen megváltozott. A szeszgyári kiágazás és Filatorigát állomás felszámolásra kerültek, a teherforgalom a vonalon gyakorlatilag teljesen megszûnt. A korrekciókat a biztosítóberendezés módosításaival követték. Békásmegyer állomáson 1982 óta üzemel D-67 berendezés. Az állomáson telepítésre került egy Központi Forgalom Ellenõrzõ rendszer. A rendszer egy torzított vágányképet ábrázoló panorámatáblán mutatta az aktuális forgalmi helyzetet. A berendezéshez forgalomirányítási rendszert is terveztek, de megvalósítására nem került sor. 2. Biztosítóberendezés rekonstrukciójának elõkészítése a szentendrei vonal fõvárosi szakaszán Amikor a szentendrei HÉV vonal biztosítóberendezési rekonstrukciójának elõkészítését kívánjuk bemutatni, mindképpen szót kell ejteni a vonal komplex rekonstrukciójáról. A biztosítóberendezés cseréje nem önmagában értelmezendõ, hanem egy átfogó felújítás részeként. A komplex rekonstrukciót ütemekre bontva, figyelembe véve a finanszírozás lehetséges módozatait, tervezte végrehajtani a BKV Rt. A munkálatokat 3. ütemben kívánta végrehajtani, de ebben jelentõs és kedvezõ változást hozhat (hozott) az Észak-déli Regionális Gyorsvasút megépítésének koncepciója. Ennek vonalvezetésében a szentendrei HÉV jelentõs részben érintett, de ez még a jövõ; most inkább szóljunk a múltról és a jelenrõl. X. évfolyam, 4. szám 2.1. Beruházás elõzményei A vonal melletti agglomerációs települések dinamikusan fejlõdnek, ezzel együtt folyamatosan nõ az utazási igény. Ezt az igényt csak igen korlátozottan és alacsony szolgáltatási színvonalon lehet kielégíteni. A mûszaki állapot folyamatos romlásának, az utasszám folyamatos növekedésének együttes hatásaként napjainkra állandósultak a vonatkésések, a vonal zavarfeloldó képessége gyakorlatilag megszûnt. A 80-as években végrehajtott rekonstrukció nem volt teljes körû, nem tekintette céljának a zavarfeloldási képesség javítását, mûszaki tartalma egyes eszközrendszereknél (pálya, áramellátás, stb.) vagy nem volt teljes, vagy olyan egyedi jellemzõkkel bírt (biztosítóberendezés), amely az üzemeltetését, fenntartását gazdaságtalanná, mûködésének biztonsági szintjét mûszakilag kezelhetetlenné tette. Az eltelt 20 év során a mûszaki állapot folyamatosan és általánosan leromlott, amelyet a felkért független tanúsító is megállapított. Batthyány tér állomáson 2000-ben történt tûz jelentõs mértékben érintette a biztosítóberendezést, ami az addigra kialakult mûszaki helyzetet tovább súlyosbította. Hatósági elõírások alapján, a vonal tovább használati engedélyének kiadásához, mint alapfeltétel lett végrehajtva a biztosítóberendezések hatósági tanúsítása. A független tanúsító és a külsõ szakértõ megállapításai azonosak voltak. A Fõvárosi Közlekedési Felügyelet továbbhasználati engedélyt adott ki a vonalra, amelyben a biztosítóberendezések üzemeltetését csak különleges elõírások (forgalom-lebonyolítási szigorítások, korlátozások) figyelembe vétele mellett engedélyezte. A szentendrei HÉV biztosítóberendezésének továbbüzemeltetési feltételei csak jelentõs korlátozásokkal és többlet munkaerõ ráfordítással biztosíthatók. Feltét füzet: A Budapesti Közlekedési Rt a berendezések alkalmazására vonatkozó elõírásokat feltét füzetbe foglalta. Az elkészült feltétfüzet a Szentendrei HÉV vonal elektronikus biztosítóberendezése címet kapta. A Megrendelõ biztosítóberendezéssel szemben támasztott elvárásainak néhány fontos pontja. A berendezés lehet centralizált, illetve decentralizált. Biztosítania kell az elvárt 4 perces követési idõt. Ki kell zárni a vonatutolérést, és biztosítani kell az ellenmenetek kizárását. A vonal fõjelzõinek vezérlését önmûködõ jelzõüzembe kapcsolhatóvá kell kialakítani, melyek legfejlet- 15

17 16 tebb formájukban a menetrend adatainak alapján vezérlõdnek. Az elektronikus biztosítóberendezéssel meg kell oldani a több kezelõhely kialakíthatóságát, a helyi és a távkezelhetõséget, a több helyrõl egyszerre kezelhetõség kizárását. A vonal valamennyi váltója központi állítású, fûtéssel rendelkezõ váltó amely a berendezésbe bekötésre kerül. Az állomások közti szakaszokat térközökre kell bontani. A vonalon a forgalmi zavarfeloldások kezelése érdekében 3 helyen forgalmi kitérõ létesül. Engedélyezési tervek Az Engedélyezési terv kiindulási adatai a pálya tervei és a feltétfüzet. Az engedélyezési terv nem rendszer specifikus, hanem egy általános engedélyezési terv. Többek között tartalmazza a Térközök kiosztását, Sorompók biztosítási módjait, Menetfüggõségi terveket, Az új forgalom irányító központ kialakítása Békásmegyer állomáson, automatikus menetrendi vezérlés, konfliktus felismerés. Tender dokumentáció A Biztosítóberendezési munkák tender dokumentációja a feltét füzet az engedélyezési terv és több, a forgalommal egyeztetett kiindulási adatok alapján készült el. A tender dokumentáció nem speciálisan berendezés típusra, hanem teljesítendõ feladatra lett kiírva. A tender dokumentáció a következõkbõl állt. Utasítások az ajánlattevõk részére Szerzõdéses feltételek Megbízó követelményei Mennyiségi kimutatás Tender rajzok Beruházás célrendszere A rekonstrukció célja a teljes vonalra vonatkozóan az utasforgalom biztonságos, korszerû, színvonalas és üzemviteli szempontból gazdaságos kiszolgálásának biztosítása. A célrendszer meghatározását több, önállóan is nagyjelentõségû tényezõ befolyásolta, amelyek együttes, egymást erõsítõ hatásával kellett számolni. A célrendszer paraméterei Menetrendi vonatkövetési idõ a közigazgatási határon belül 4 perc, Menetrendi vonatkövetési idõ a közigazgatási határon kívül 6 perc. Elérendõ alkalmazható legnagyobb sebesség: 70 km/h. A vonal teljes hosszában a központi forgalomirányítási rendszer. A vonal teljes hosszában önmûködõ térközbiztosítás mind a helyes, mind a helytelen vágányon. Az egyvágányú vonatkövetés forgalmi zavar esetén Budapest közigazgatási határán belül átlagosan 10 perc, Budapest közigazgatási határán kívül átlagosan 14 perc. A felsõvezeték távvezérelt szakaszolhatósága teljes mértékben megfelel a pálya szakaszolhatóságának. A vonalon minden váltó elektromos központi állítású és fûthetõ kivitelû. A vágánykapcsolatok korlátozás nélküli vágány- és irányhasználatot biztosítsanak. Forgalmi üzemeltetéssel kapcsolatos feltételek A forgalomirányítás eszközrendszereiben a biztosítóberendezés által nyújtott szolgáltatások kiemelt szerepet játszanak, ezért a projekt elõkészítése során nagy hangsúlyt kapott a megépítendõ biztosítóberendezéstõl elvárt szolgáltatások meghatározása. Forgalomirányítási hierarchia A forgalomirányítás hierarchiáját az határozza meg, hogy a forgalmi szolgálat, a biztosítóberendezés milyen üzemmódjában irányítja a vonal forgalmát. Lehetséges üzemmódok Központi forgalomirányítás Batthyány tér Békásmegyer között Részleges központi forgalomirányítás Aquincum elágazás - Békásmegyer között Körzeti forgalomirányítás Batthyány tér, Aquincum elágazás, Békásmegyer Lehetséges szintek Menetrendi vezérlés Önmûködõ jelzõüzem Korlátozott önmûködõ jelzõüzem Helyi kezelés Forgalmi szolgálati helyek Békásmegyer állomás Aquincum elágazás állomás Batthyány tér állomás Felhasználói felületekkel kapcsolatos követelmények VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4 Panoráma kijelzõ A felület a vonatforgalom irányítása érdekében elengedhetetlen és csak a külön meghatározott információkat tartalmazza. Az állandó információk, menetrendi közlekedés és a berendezés üzemszerû (mûszaki zavar nincs) mûködése esetén egy csökkentett fényerejû, de értelmezhetõ képminõséggel jelennek meg. Forgalmi vagy mûszaki zavar esetén (a biztosítóberendezés által észlelt esetekben) az állandó információk, valamint a választható információk, kijelölésük esetén normál fényerõvel jelennek meg. A kijelzõ nem része a biztosítóberendezésnek. Forgalomirányítási kijelzõ A felület a biztosítóberendezések üzemeltetéséhez szükséges és meghatározott információkat tartalmazza, a kijelzõ része a biztosítóberendezésnek. Menetrendi - diszpécseri kijelzõ A felület a meghatározott információkat tartalmazza. A kijelzõknek alkalmasnak kell lenni a biztosítóberendezés kiépítésének második részében az információk hasonló színtû és színvonalú fogadására. A rendszerkövetelmények alapján meghatározott konfliktusok értelmezése, felismerése és jelzése elvárás a berendezéssel szemben. Menetrendi eltérés esetén Konfliktusként kell a rendszernek értelmezni és kezelni, ha a közlekedõ vonatokhoz (vonatszám alapján) az elõre definiált menetrendi fix pontoknál (meghatározott fõjelzõk) megadott idõérték és a tényleges elhaladási idõérték között, az alapértelmezett vagy a Forgalmi diszpécser által beállított küszöbértékeknél nagyobb eltérés van. Az alapértelmezett vagy a Forgalmi diszpécser által meghatározott elsõ és második küszöbérték elérése esetén a rendszer a megfelelõ szimbólum, valamint érték megjelenítése és hangjelzés adása útján ad információt a vonatok menetrendtõl való eltérésérõl. Alapértelmezett értékek: tényleges menetrendi eltérés 0 29 másodperc között van, nincs jelzés tényleges menetrendi eltérés másodperc között van, menetrendtõl való eltérés jelzése van tényleges menetrendi eltérés 90 másodperc felett van, menetrendtõl való jelentõs eltérés jelzése van Batthyány tér állomáson az egyidejû menetek esetén Konfliktusként kell a rendszernek értelmezni és kezelni, ha az állomásról induló vagy az állomásra érkezõ vonatok közül legalább az egyik vonatnál menetrendi eltérés van, továbbá a beállítandó vágányutak foglaltsági ideje a menetrendi eltéréssel közlekedõ vonat miatt egyidejûséget mutat, valamint a beállítandó vágányutak tiltott egyidejû meneteknek minõsülnek.

18 Konfliktus kialakulás feltételei: A beállítandó vágányutak egyidejû meneteknek tekintendõk - az egyik vágányút beállításának indítása és a beállított vágányút feloldása közötti idõ alatt kellene kezdeményezni a másik vágányút beállítását. A beállítandó vágányutak tiltott egyidejû menetek - HÉV F. 2. számú Forgalmi Utasítás elõírásai szerint. Az állomáson nincs másik szabad vágány. Az állomáson van másik szabad vágány, de az oda beállítandó vágányút is tiltott egyidejû meneteknek minõsül. A javaslatnál figyelembe veendõ szempontok és preferenciák: Menetrendi eltéréssel közlekedõ vonat vágányútjának beállítási és foglaltsági ideje milyen menetrendi eltérést okoz a menetrend szerint közlekedõ vonatnak. A vonatok haladási irányát. A menetrendi idõszakot (napszakot). Az állomási vágányok foglaltságát. A vágányút-beállítási és foglaltsági idõt. Abban az esetben, ha az érkezõ vagy az induló vonatok közül legalább az egyik vonatnál menetrendi eltérés van, de nem alakul ki konfliktushelyzet, mert az állomáson van másik szabad vágány is és az oda beállítandó vágányút nem tiltott egyidejû menet, akkor a rendszernek a következõ feltételek mellett kell az érkezõ vonatot visszaindítani. A menetrendben meghatározottól eltérõ vágányra fogadott vonatot, ha annak minden egyéb forgalmi és mûszaki feltétele adott menetrend szerint kell indítani, függetlenül attól, hogy nem a menetrendben meghatározott vágányra érkezett. Közbeszerzési eljárás A biztosítóberendezés beszállítójának kiválasztása érdekében a BKV Rt. a vonatkozó törvényi elõírások maradéktalan betartásával járt el. A meghirdetett közbeszerzési eljárás a biztosítóberendezésen kívül vonatkozott a meglévõ berendezések ideiglenes üzemvitelének kialakítására, a komplex kábelalépítmény megépítésére, valamint a technológiai adatátviteli út és berendezések megépítésére is. A BKV Rt. idõszakos elõzetes tájékoztatóval meghirdetett tárgyalásos eljárás keretében közbeszerzési eljárást írt ki, mely november 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szentendrei HÉV vonalon megvalósítandó rekonstrukciós munkák címmel jelent meg. A Közvetlen részvételi felhívás november 22-én lett megküldve a jelentkezést benyújtó cégek részére. A benyújtott részvételi jelentkezések elbírálását követõen az alábbi cégeket kérte fel a BKV Rt. ajánlattételre, akik be is adták az ajánlatukat: Enelma Consortium Siemens Rt., mint konzorcium Alcatel Austria AG Mint minden közbeszerzési eljárásnál, így ebben az esetben is az értékelési szempontok meghatározása volt az elõkészítés egyik legfontosabb szakmai feladata. A cél egyértelmû volt. A legjobb mûszaki tartalom mellett, a legkedvezõbb árat kell elérni, miközben kiemelt helyen szerepelt a jövõbeni üzemeltetési feltételek (mûszaki, pénzügyi, stb.) optimalizálása is. A mûszaki értékelési szempontok súlyszámának meghatározása olyan módon történt, hogy az adott súlyszámból következõ árérték-arány és az adott értékelési szempont gazdaságossági értéke összhangja biztosított legyen. Elõzetes számítással lett meghatározva a súlyszám értéke, melyhez figyelembe kellett venni a munka mérnökárát (MÁ). Az értékelési szempont súlyarányának (S) meghatározásánál figyelembe vettük, a következõ általános összefüggést: S x FtP < az értékelési szemponttól várható gazdasági haszon [Ft], ahol az FtP a mérnökár 100-ad része. Értékelési szempontok Ajánlati ár L Számítási mód a É ahol, P É = pontérték A V = vizsgált ajánlat A L = legkedvezõbb ajánlat S = súlyszám Elektronikus biztosítóberendezés biztonságfilozófiája Elektronikus biztosítóberendezés szoftver felépítése Elektronikus biztosítóberendezésnél a jelfogók alkalmazása Többletjótállás vállalása. A kötelezõ jótállási idõn felül vállalt jótállásért évenként 10 pontot kap Ajánlattevõ. Ajánlatában maximálisan 5 év jótállást vállalhatott a kötelezõ 3 év jótálláson felül. Elektronikus biztosítóberendezésnél a vállalt garanciaidõ után ingyenes tartalék-alkatrész biztosítása, legfeljebb 6 évig és kizárólag az üzemszerû használat során bekövetkezett alkatrész meghibásodásokra vonatkozóan P = A A 10 V X. évfolyam, 4. szám Technológiai adatátviteli útnál és berendezéseknél a vállalt garanciaidõ után ingyenes tartalék-alkatrész biztosítása, legfeljebb 6 évig és kizárólag az üzemszerû használat során bekövetkezett alkatrész meghibásodásokra vonatkozóan Az értékelési szempontok súlyarányai a következõk voltak: Ajánlati ár 70 Elektronikus biztosítóberendezés biztonságfilozófiája 9 Elektronikus biztosítóberendezés szoftver felépítése 7 Elektronikus biztosítóberendezésnél a jelfogók alkalmazása 6 Többletjótállás vállalása 5 Elektronikus biztosítóberendezésnél ingyenes tartalékalkatrész biztosítása 2 Technológiai adatátviteli útnál ingyenes tartalék-alkatrész biztosítása 1 A mûszaki és az ártárgyalások utána a kialakult sorrend a következõ: Alcatel Austria AG. 944,44 pont Enelma Consortium 910,00 pont Siemens Rt., mint konzorcium 817,58 pont A közbeszerzési eljárás végeredményeképpen az Alcatel Austria AG. ajánlata volt a legkedvezõbb ajánlat. Ebben a berendezés megépítése mellett 5 év többletjótállást és 6-6 év ingyenes tartalékalkatrész-ellátást is biztosít a BKV Rt. számára. Az eljárás körülményeit minõsíti az, hogy a végeredményt senki sem támadta meg. De talán ennél is fontosabb az, hogy a szoros verseny második helyezettje hangot adott azon véleményének, hogy ilyen korrekt, jogszerû és szakszerû körülmények között lefolytatott versenyben még nem volt részes. A nyertes Alcatel Austria AG.-val a kivitelezési szerzõdés megkötésre került, a kivitelezés megkezdõdött. Az új biztosítóberendezés 2007 március 31.-ig kerül forgalmi próbaüzembe helyezésre. 3. Forgalmi szimuláció A tender részét képezi egy Megvalósíthatósági szimuláció. A szimuláció feladata: egyértelmûen bebizonyítani, hogy az Engedélyezési terv megfelel-e az elvárásoknak. Kiinduló adatok: a tenderdokumentációhoz kapcsolódó Engedélyezési terv, a pályaadatok, a követési idõk (melyek dinamikusan változtathatók), a megállóhelyi tartózkodások és a jármûvek adottságai. A szoftver felépítését tekintve két fõ alkotórészbõl áll. Az egyik a szimulációt 17

19 1. ábra: A szimulációs program kezelõ felülete lebonyolító biztosítóberendezési és vonat adagoló modul, a másik a felhasználói- és kiértékelõ felületet szolgáltatja. A szimulációs modul mûködésmódja nem interaktív, hanem a felhívás után a feladat végéig fut. Ez azt jelenti, hogy a keretrendszer egy megadott paraméterrel felhívja a modult, amely a paraméter segítségével hozzájut a topológiai adatokhoz, a modellezendõ alapmenetrendhez, a sebesség és vonat paraméterekhez, s ezek segítségével az elõírás szerint mozgatja a vonatokat amíg minden vonat el nem foglalja a tervezett véghelyzetét. A futás végén tárolja a haladási adatokat, a kiértékelõ rendszer számára. A forgalom lebonyolítása során a rendszer mindig megkísérli a két vágányutas állítást, hogy zöldre haladás történjen. A felhasználói keretrendszer kezelési és szerkesztési lehetõségeket biztosít a felhasználó számára a minél alaposabb forgalom szituáció elemzéséhez. A szimulátor program szolgáltatásai projekt választása után lehetõség van a projekt mentésére más néven, illetve: a szimuláció futtatására: az aktuális projekt nevével mint paraméterrel elindul a szimuláció, és végrehajtódik megjeleníthetõ az utolsó szimuláció menetrend ábrája differencia megtekintése: a kijelölt vonatról kilistázza a tervezett és a tényleges idõpontokat az elõre meghatározott megállási helyeken egy, a projektbõl választott vonat sebességprofiljának elemzése sorompók foglaltsági idejének megjelenítése lehetõség van arra, hogy a futás eredményét a fõablakban lévõ topológiai hálózatra vetítsük lehetõség van az aktuális projekt vonatszámaihoz tartozó tervezett menetrend editálására, valamint: = alapsebesség editálás = sebesség korlátozás editálás [Jobb vágányon] = sebesség korlátozás editálás [Bal vágányon] = lejtés editálás = vonó erõ / fék erõ editálás 4. Ideiglenes állapot A Szentendrei beruházás elsõ ez évben teljesített fontos feladata egy 41 napos vágányzár keretében valósult meg. A vágányzár ideje alatt átépült Margit híd felszín, és Aquincum állomás páros és páratlan oldala, illetve beépítésre került a már említett két kitérõ kapcsolat Árpád híd Filatorigát és Rómaifürdõ Csillaghegy között. A meglévõ berendezést a megváltozott vágányhálózat miatt át kellett építeni illetve a telepített kitérõk miatt (nem szigetelt kitérõk lettek beépítve) a vonat érzékelést is meg kellett változtatni az érintett szakaszokban. Ez az ideiglenes állapot marad az új ELEKTRA 2 berendezés üzembe helyezéséig. (2. ábra) A vonatérzékelés kialakítása tengelyszámlálókkal. A meglévõ D-67 berendezéshez mind Batthyány téren mind pedig Aquincum állomáson a már bevált EAK 03 típusú tengelyszámláló lett illesztve. A tengelyszámlálók zömében a meglévõ törzskábel hálózaton mûködnek. Margithíd felszíni kitérõkhöz új kábelt kellett fektetni. 5. Alcatel 6131 LockTrac - ELEKTRA Bevezetés 2.ábra: Áttekintõ vonali kép Az ELEKTRA az Alcatel Austria által kifejlesztett, a kötöttpályás közlekedés üzemeltetését és biztonságát szolgáló elektronikus vezérlõ és kommunikációs rend- 18 VEZETÉKEK VILÁGA 2005/4

20 szer, amelyet alapkiépítésben elektronikus biztosítóberendezésként alkalmaznak. Az elsõ ELEKTRA berendezést ben helyezték üzembe a ÖBB-nél ben az SBB-nél. Magyarországon 1998-ban, Almásfüzitõ állomáson, amit azóta több követett közöttük a csepeli HÉV vonalon (Vezetékek világa 2002/1: A csepeli HÉV vonal korszerûsítése). Jelenleg 8 mûködik, 3 üzembe helyezés elõtt áll, és további 15 építési fázisban. Az elsõ ELEKTRA berendezés üzembe helyezése óta az elektronika, a számítógép-technológia rendkívül gyors fejlõdést élt meg. Ezt a fejlõdést az ELEKTRA technológiájának is követnie kellett. A kezdetben alkalmazott 286-os proceszszorokat 486-osok, majd Pentium processzorok váltják fel. Megoldást kellett találni, hogyan lehet áthidalni az elektronikai építõelemek rövid életciklusa és egy biztosítóberendezéssel szemben elvárt éves élettartam közötti ellentmondást. Az Alcatel Austria kidolgozta a TAS- Platform rendszert. Ennek lényege, hogy a saját fejlesztésû, különleges alkalmazású számítógépek helyett a kereskedelemben elérhetõ részegységeket használják. A TAS platform rendszer eljárásai garantálják, hogy a különbözõ gyártók hardverein az alkalmazások továbbra is nagy megbízhatósággal és hibátlanul mûködjenek. A BKV csepeli vonalán ELEKTRA1 berendezés üzemel, amit 2000 december 15-én helyeztek üzembe, és 2002-ben kismértékben átalakítottak ELEKTRA2 A BKV szentendrei HÉV vonalán 3 állomásra telepítenek ELEKTRA2 berendezést. Békásmegyer állomásról lehet majd Aquincum illetve Batthyány tér állomásokat távvezérelni. Békásmegyeren három egymással egyenrangú kezelõi munkahely kerül kialakításra. A forgalmi helyzet hatékonyabb átláthatósága miatt felszerelésre kerül egy panoráma tábla is. 3. ábra: Az ELEKTRA 2 kezelõi felület A forgalom lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív teendõk megkönnyítése érdekében alkalmazásra kerül az ARAMIS forgalomirányító rendszer. Az ELEKTRA2 berendezés kétcsatornás felépítésû, az egyes funkcionális szinteknek megfelelõen külön számítógépekkel, amelyek a megbízhatóság érdekében redundanciákkal rendelkeznek. Az új rendszerben megõrizték (portálták) az évek óta bevált alkalmazói szoftvert. A számítógépek hardvere modernebb, kisebb helyigényû. Az operációs rendszer újabb verzióját (AEOS4.x) használják, és a számítógépek, illetve funkcionális szintek közötti kommunikáció is jobban megfelel korunk igényeinek. A 4. ábra bal oldalán látható a logikai csatorna, a jobb oldalon a biztonsági csatorna. Ez a kétcsatornás felépítés a kezelõi felület interfészétõl egészen a hardver interfészekig megköveteli, hogy az üzemi funkciókészletet mindkét csatornán megvalósítsuk, miközben diverz szoftverek kerülnek alkalmazásra a CC központi vezérlõ szintjén, az EC elem szintjén, illetve a soros interfészek szintjén. A kezelõi szint ember-gép interfész, HMI) feladata az, hogy a kezelõnek az elemekre vagy elemcsoportokra vonatkozó kezelési mûveleteit (pl. egérrel rákattintás) parancs formában elküldje a központi szintre, illetve, hogy az elemek állapotát a kezelõ munkahelyi monitorán a központi szint üzenet kiírás utasításainak megfelelõen megjelenítse. A központi szint (CCA-CCB) számítógépeinek feladatai abból állnak, hogy ellenõrizzék az elemek és elemcsoportok közötti függõségeket és kizárásokat, a kezelõ parancsbeadására, illetve a külsõtéri rendszer elemein bekövetkezõ eseményekre reagálva. Az elemek szintjén (ECA-ECB) mûködõ számítógépek feladata, hogy üzeneteket küldjenek a CC szintre, a külsõtér elemein bekövetkezõ változásoknak és eseményeknek megfelelõen (például egy szigeteltsín jelfogó átváltása szabad jelzésrõl foglalt állásba), illetve kimenõ portoknak a külsõtéri berendezések vezérlésére történõ beállítása a CC szintrõl származó parancsoknak megfelelõen (pl. X. évfolyam, 4. szám 4. ábra: Az ELEKTRA 2.x elvi felépítése egy váltó átállítása bal végállásból jobbra). Az interfész szinten (IC szint) lévõ számítógép feladata az, hogy az EC szintrõl érkezõ soros adatokat párhuzamos interfészre tegye át (utasítás-irány), illetve a külsõtéri elemekrõl párhuzamos formában érkezõ üzeneteket sorosan adja tovább az EC szintre (üzenet-irány). Az IC szint két független hardvercsatornából épül fel, egyenként két-két szoftvercsatornával. A hardver interfészek feladata az, hogy a külsõtéri berendezések elemeinek vezérlését és figyelését összekössék az IC szinten mûködõ számítógépek párhuzamos portjainak bemeneteivel és kimeneteivel. A központi szint számítógépeihez csatlakozik a távolsági interfész szint és a diagnosztikai szint. A távolsági interfész-szint (LDI-szint) számítógépeinek feladata az, hogy öszszeköttetést létesítsen más rendszerekkel ez RCU/SCU interfész-átalakítókkal történik. A másik rendszer lehet egy másik elektronikus biztosító rendszer, lehet egy jelfogós biztosító rendszer interfész számítógépe, vagy pedig a fölérendelt vagy alárendelt szint egyik rendszere. Az átvitel soros vonalon történik, szabványos X.25-ös protokollnak megfelelõen. A diagnosztikai számítógép feladata az, hogy fogadja a diagnózis üzeneteket az összes többi számítógép-szintrõl, azokat megjelenítse a kezelõ munkahelyi monitorán és az elektronikus tároló eszközben (ESM) tárolja, és így a karbantar- 19

Távközlési Szolgálat

Távközlési Szolgálat Távközlési Szolgálat TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE a BKV Zrt. területén alkalmazott vezeték nélküli hírközlő, adatátviteli berendezések és utastájékoztató berendezések üzemeltetése, karbantartása,

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 11. rész Metró tűzvédelem Tervezés Tűzjelző rendszer Oltóberendezések Szellőző berendezések Tűzi-víz hálózat Jármű tűzvédelem

Részletesebben

A budapesti metróvonalak automatizálása, irányítása. Automatizálási célok Biztosítóberendezés Vonatvezérlés Irányítás

A budapesti metróvonalak automatizálása, irányítása. Automatizálási célok Biztosítóberendezés Vonatvezérlés Irányítás BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 6. rész A budapesti metróvonalak automatizálása, irányítása Automatizálási célok Biztosítóberendezés Vonatvezérlés Irányítás Darai

Részletesebben

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA

A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA A VASÚTI MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA DR. HORVÁT FERENC főiskolai tanár 1. BEVEZETÉS KözOP-2.5.0-09-11-2011-0008 sz. projekt: Vasúti műszaki

Részletesebben

Building Technologies. DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere

Building Technologies. DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere Building Technologies DESIGO TM PX HVAC rendszerek és épület szolgáltatások automatizálási rendszere A DESIGO PX mögött több éves tapasztalat áll. Világelsõk vagyunk az automatizálás és a HVAC irányítás

Részletesebben

Bosch 1200-as sorozatú tűzjelző központ Ha fontos a biztonság

Bosch 1200-as sorozatú tűzjelző központ Ha fontos a biztonság Bosch 1200-as sorozatú tűzjelző központ Ha fontos a biztonság 2 1200-as sorozatú tűzjelző központ A biztonság nyugalma Tökéletes védelem az Ön igényihez szabva Az 1200-as sorozatú tűzjelző központ rugalmas,

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Advisor Master. GE Interlogix Magyarország Kft.

Advisor Master. GE Interlogix Magyarország Kft. Aritech A megoldás bármilyen biztonságtechnikai alkalmazásra mérettől és komplexitástól függetlenül az ATS Advisor Master Integrált Biztonságtechnikai rendszer. Néhány alkalmazási példa: Kisebb üzletek

Részletesebben

A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei

A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei A HBONE 2004. évi fejlesztési eredményei Farkas István MTA SZTAKI 1 Tartalomjegyzék A gerinchálózat kiterjesztése Új nagysebességű végpontok Központi bővítések Vidéki bővítések Meglévő végpontok bővítése

Részletesebben

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel A Protecta intelligens EuroProt készülékei a védelem-technika és a mikroprocesszoros technológia fejlődésével párhuzamosan követik a kommunikációs

Részletesebben

Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Műszaki Igazgatóság Műszaki Üzemeltetési Szakigazgatóság

Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Műszaki Igazgatóság Műszaki Üzemeltetési Szakigazgatóság Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Műszaki Igazgatóság Műszaki Üzemeltetési Szakigazgatóság 1072 Budapest, Akácfa u. 15. / Telefon: 461-6541 / Fax: 461-6596 / Email: herij@bkv.hu

Részletesebben

Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet!

Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet! Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet! Nagyné dr. Szilvási Mária Műszaki igazgató New Generation Technologies Rendszerfejlesztő és Szolgáltató Kft. 1 A prezentáció tartalma

Részletesebben

Rubin SMART COUNTER. Műszaki adatlap 1.1. Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba. Rubin Informatikai Zrt.

Rubin SMART COUNTER. Műszaki adatlap 1.1. Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba. Rubin Informatikai Zrt. Rubin SMART COUNTER Műszaki adatlap 1.1 Státusz: Jóváhagyva Készítette: Forrai Attila Jóváhagyta: Parádi Csaba Rubin Informatikai Zrt. 1149 Budapest, Egressy út 17-21. telefon: +361 469 4020; fax: +361

Részletesebben

Kincsem Park (biztonsági rendszerterv vázlat)

Kincsem Park (biztonsági rendszerterv vázlat) Kincsem Park (biztonsági rendszerterv vázlat) 1 1. Célkitűzés A későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő automatizált esemény / incidens felismerő és arcfelismerésen alapuló beléptető videó kamera rendszer

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés. Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07.

BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés. Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07. BKV Zrt. Távközlés és Biztosítóberendezés Kiss László Szakszolgálat-vezető kissla@bkv.hu 2012 11. 07. BKV Zrt. Tulajdonosi viszonyok Budapest Fővárosi Önkormányzat Tulajdonos Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan

Részletesebben

Irányítástechnika fejlődési irányai

Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási célok TMMK a jogszabály követelményeit

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

GSM-R a 160 km/órás vasútért

GSM-R a 160 km/órás vasútért GSM-R a 160 km/órás vasútért A Projekt és a Felügyelő Mérnök Csilling László, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2013.11.07. Infotér konferencia, KIFÜ színpad KIFÜ Projekt Portfólió 1AVAM FAIR

Részletesebben

Rubin SPIRIT TEST. Rubin firmware-ek és hardverek tesztelése esettanulmány V1.0. Készítette: Hajnali Krisztián Jóváhagyta: Varga József

Rubin SPIRIT TEST. Rubin firmware-ek és hardverek tesztelése esettanulmány V1.0. Készítette: Hajnali Krisztián Jóváhagyta: Varga József Rubin firmware-ek és hardverek tesztelése esettanulmány V1.0 Készítette: Hajnali Krisztián Jóváhagyta: Varga József Rubin Informatikai Zrt. 1149 Budapest, Egressy út 17-21. telefon: +361 469 4020; fax:

Részletesebben

Central monitoring system: rubic mini

Central monitoring system: rubic mini Central monitoring system: rubic mini rubic mini RUBIC MINI CENTRAL UNIT Azokban az épületekben, ahol nagyszámú független biztonsági lámpa beszerelésére van szükség, mindig problémát okoz az ilyen berendezések

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Konténeres adatközpont megoldások

Konténeres adatközpont megoldások Konténeres adatközpont megoldások A konténerekbe telepített adatközpontok több előnnyel rendelkeznek a hagyományos adatközponti megoldásokkal szemben: az adatközponti IT eszközök biztonságos üzemeltetéséhez

Részletesebben

A DIKOS 310 diszpécser központ rövid műszaki leírás

A DIKOS 310 diszpécser központ rövid műszaki leírás A DIKOS 310 diszpécser központ rövid műszaki leírás A németországi HÖRMANN FUNKWERK GmbH által gyártott DIKOS 310 digitális diszpécser rendszer a professzionális privát távközlési hálózatok univerzális

Részletesebben

Paradox márkanevû riasztóberendezések

Paradox márkanevû riasztóberendezések Paradox márkanevû riasztóberendezések A Paradox Security Systems termékeket Az EVO48 és EVO192 új központok forgalomba hozatalával az EVO széria egységes Magyarországon a Cadillac Zrt. forgalmazza. A cég

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,

Részletesebben

Vezeték nélküli tűzjelző rendszer bemutatása

Vezeték nélküli tűzjelző rendszer bemutatása Vezeték nélküli tűzjelző rendszer bemutatása SRC 3000 - a vezeték nélküli alternatíva a hagyományos tűzjelzőkkel szemben Az SRC 3000 egy új, vezeték nélküli megoldás a tűzjelző rendszerekre - gyorsabban,

Részletesebben

Integral IP Az IP technológia megjelenése a tűzjelzéstechnikában Tűzvédelmi Szakmai Napok Vecsés, 2014. június 11-12.

Integral IP Az IP technológia megjelenése a tűzjelzéstechnikában Tűzvédelmi Szakmai Napok Vecsés, 2014. június 11-12. Integral IP Tűzvédelmi Szakmai Napok Vecsés, 2014. június 11-12. 1 2 Integral IP BX 3 . Integral IP alkalmazások Áttekintés Információ szerzés pl. a tűzjelző központ aktuális állapotának elemzése szervizelés

Részletesebben

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes

Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei. Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes Tűzjelző és tűzoltó berendezések általános követelményei Előadó: Ambrus István tűzoltó alezredes A szabályozás fejlődése Kötelező szabványok 2/2002 Bm rendelet 9/2008 ÖTM rendelet 28/2011 Bm rendelet Tervezés,

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2015.12.01/tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás,

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és építése esetén 2

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik Nem tudtuk, hogy

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

T-Mobile Communication Center Készülékek telepítése a TMCC segítségével

T-Mobile Communication Center Készülékek telepítése a TMCC segítségével T-Mobile Communication Center Készülékek telepítése a TMCC segítségével Tartalomjegyzék 1 Készülékek / mobiltelefonok telepítése 3 1.1 Infravörös kapcsolat Win2000 és WinXP operációs rendszerrel 3 1.2

Részletesebben

SYSCO S.p.A. SYSCO S.p.A. MÁV Magyar Államvasutak. www.syscospa.it

SYSCO S.p.A. SYSCO S.p.A. MÁV Magyar Államvasutak. www.syscospa.it KÖZINFORMÁCIÓS S RENDSZEREK ÉS S KÉSZK SZÜLÉKEK A standarizált információs rendszerek létesítésével elérhető az utastájékoztatás egyszerűvé tétele (bármely állomáson is találja magát az utas, megegyező

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Tűzjelző rendszerek hálózatban. Fodor Mihály www.prodet.hu

Tűzjelző rendszerek hálózatban. Fodor Mihály www.prodet.hu Fodor Mihály www.prodet.hu Mikor alkalmazzuk Példák Kinek jó ez, ki jut előnyhöz? A beruházó A tervező A hálózat építő A telepítő, üzembe helyező Az üzemeltető A karbantartó Centralizált tűzjelző rendszerek

Részletesebben

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC.

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC. Működési vázlat: Központi kijelző Kijelző Kijelző Hivatali PC Ügyfél Hivatali PC Ügyfél Ügyfél terminál érintő monitorral LAN vagy WiFi Ügyfél Hivatali PC Hivatali PC Sorszám nyomtató Ügyfél Kijelző Ügyfél

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Budai Károly IT architekt 2012. október 11. Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Szolgáltatás biztosítás általános modellje FELHASZNÁLÓ szolgáltató ügyfélszolgálat szolgáltató üzemeltetői

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval

Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval Sebalog N-3 hálózat Aktuális mérési adatok minden nap Nincs szükség a loggerek helyszínen történő kiolvasására Távolról

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli

Részletesebben

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Mohai Ágota és Farkas Károly 2012. október 19. Hajdúszoboszló Előadásunk célja elsősorban gondolatébresztés rámutatni egy-egy olyan területre a

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

IP alapú távközlési hálózatok

IP alapú távközlési hálózatok SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 IP alapú távközlési hálózatok info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. 15. Távközlési

Részletesebben

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power)

(1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) HP 5120-24G 1.ábra Első panel (1) 10/100/1000Base-T auto-sensing Ethernet port (2) 1000Base-X SFP port (3) Konzol port (4) Port LED-ek (5) Power LED (Power) 2.ábra Hátsó panel (1) AC-input csatlakozó (2)

Részletesebben

Útmutató R&MinteliPhy-hoz

Útmutató R&MinteliPhy-hoz Útmutató R&MinteliPhy-hoz Hálózati biztonság, költségtakarékosság és a karbantartási idő csökkentése. Ezek a modern, nagy teljesítményű hálózatok felé támasztott legfontosabb követelmények. Az R&MinteliPhy

Részletesebben

INVERSE MULTIPLEXER RACK

INVERSE MULTIPLEXER RACK SP 7505 Tartalomjegyzék...1 Általános ismertetés...2 Követelmények...2 Felépítése és működése...3 Beállítások...3 Felügyelet...3 Csatlakozók...3 Kijelzők...3 Műszaki adatok:...4 G703 felület:...4 LAN felület:...4

Részletesebben

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul. VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC. VDT-TPC Leírás v1.0.

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul. VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC. VDT-TPC Leírás v1.0. 2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC VDT-TPC Leírás v1.0.pdf Bevezető Leírás: A VDT-TPC egy telefonos illesztő modul

Részletesebben

Villamos és villámvédelmi berendezések

Villamos és villámvédelmi berendezések Villamos és villámvédelmi berendezések az 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.1: 2015.03.05.)-ben Villamos tűzvédelmi követelmények építmények tervezése és

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata

Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola Informatikai Védelmi Szabályzata Pécs 2005 1. Tartalomjegyzék 1. TARTALOMJEGYZÉK... 2 2. BEVEZETÉS... 3 2.1. AZ Informatikai Védelmi Szabályzat célja... 3 2.2.

Részletesebben

A biztosítóberendezési áramellátás feladata

A biztosítóberendezési áramellátás feladata Áramellátás A biztosítóberendezési áramellátás feladata a villamos energia előállítása, átalakítása és továbbítása a biztosítóberendezési fogyasztók (számítógépek és egyéb vezérlő egységek, fényjelzők,

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Hivatásunk a szakértelem Profigram Kft.

Hivatásunk a szakértelem Profigram Kft. Hivatásunk a szakértelem Profigram Kft. Cégünk 1998 óta kínál teljes körű megoldásokat az ipari irányítástechnika, automatizálás széles spektrumában. Megalakulásunk óta az erőművektől, a gyógyszergyártáson

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere 1 Biztonsági folyamatirányító rendszerek szoftvere Tartalom Szoftverek szerepe a folyamatirányító rendszerekben Szoftverek megbízhatósága Szoftver életciklus

Részletesebben

CLOSER TO YOU. Intraorális képalkotás A DIGITÁLIS VILÁG ELŐNYEI

CLOSER TO YOU. Intraorális képalkotás A DIGITÁLIS VILÁG ELŐNYEI CLOSER TO YOU Intraorális képalkotás A DIGITÁLIS VILÁG ELŐNYEI Intraorális képalkotás Páciens kényelem és könnyű használat A lemez mérete és a pozicionálás megegyezik a tradicionális kisfilmes eljárással,

Részletesebben

Rövid használati útmutató az AVer H és HVC modellekhez

Rövid használati útmutató az AVer H és HVC modellekhez Rövid használati útmutató az AVer H és HVC modellekhez A készülék főbb elemei a központi egység, a HD kamera, az asztali HUB kiemelhető mikrofonnal (H sorozat) vagy 1-2 darab asztali mikrofon (HVC sorozat)

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató 720p AHD valós idejű DVR-ek Duál technológia (analóg/ahd) Automatikus videojel felismerés

Részletesebben

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.

Részletesebben

Enabling and Capitalising of Urban Technologies

Enabling and Capitalising of Urban Technologies PILOT TEVÉKENYSÉG Pilot tevékenység neve Laborok megvalósítása a Pinkafeld Campuson Projektirányító / Projekt partner Burgenland GmbH Főiskola Motiváció és Célok / Célcsoport A legjelentősebb villamos

Részletesebben

MUST 30-120. Három fázisú Moduláris UPS. A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek

MUST 30-120. Három fázisú Moduláris UPS. A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek MUST 30-120 Három fázisú Moduláris UPS A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek MUST30-120 A MUST 30/120 termékcsalád egy szünetmentes áramellátó rendszer, három fázisú be- illetve kimenettel,

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

ELEKTRONIKUS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK ETCS

ELEKTRONIKUS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK ETCS ELEKTRONIKUS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK ETCS Az előadást a Siemens Rt. felkérésére összeállította: Dr. Tarnai Géza III. Országos Vasúti Távközlési és Biztosítóberendezési Szakmai Konferencia 2000.10.9-11. Miskolc-Lillafüred

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer. Biztonsági világítás,

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Áttekintés (1) A CANTO elnevezés a következő kifejezés rövidítése: Communication in Advanced New Technology for Outstations.

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Kötöttség. munkavégzés helye állandó. munkaállomás személyhez kötött. Informatika. sok számítógép nagy helyigény adattárolás, adatcsere lassú

Kötöttség. munkavégzés helye állandó. munkaállomás személyhez kötött. Informatika. sok számítógép nagy helyigény adattárolás, adatcsere lassú Problémák Megoldás Következmények Koncepció Kötöttség Mobil Kocka Mobilitás Véleményünk szerint a jövő irodájában nem az alaprajzi struktúra, vagy építészeti megoldások fejlődése hoz majd jelentős változást.

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS

AZ INTELLIGENS KERÍTÉS AZ INTELLIGENS KERÍTÉS Betafence a komplex megoldás Biztonsági kerítés Elektromos kerítésvédelem Elektronikus kerítés és területvédelem Videó megfigyelő rendszer Beléptető rendszer Felügyelet Márka variációk

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási napló

Beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási napló Beépített tűzjelző berendezés üzemeltetési és karbantartási napló 9/2008 (II.22.) ÖTM. Rendelet OTSZ. Szerint Létesítmény neve:............ Megnyitás ideje:... Zárás ideje:... BEFOGADÓ LÉTESÍTMÉNY (NEVE,

Részletesebben