A központi idegrendszer traumás károsodásának következményei. Késői neurológiai tünetek. A prevenció jelentősége agysérült betegek rehabilitációjában
|
|
- Liliána Magda Jónásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Bajusz-Leny Ágnes Debreceni Egyetem OEC Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék Rehabilitációhoz vezető neurológiai kórképek (ahol a prevenciós eljárások alkalmazása nagy jelentőséggel bír) egyszeri akut neurológiai történések (koponya agysérülések agysérülések, gerincvelő sérülések, stroke) akut történés króniukus neurológiai betegségben (sclerosis multiplex, agydaganat) krónikus neurológai betegségek (Parkinson kór, myopatiák, cerebelláris ataxiák, heredodegeneratív kórképek) Koponya agysérülések 45 év alatti korcsoportban a trauma a vezető halálok évente Magyarországon 1300 an halnak meg közlekedési balesetben ember maradandó, vagy átmeneti fogyatékos lesz gyakori kiváltó ok a magasból való esés, bántalmazás (lőtt, szúrt sérülések) Kockázati tényezők alkohol, drog intoxikáció, a közlekedési szabályok be nem tartása egyéb betegségekből adódó mozgás és koordinációs problémák iatrogén kockázati tényezők (az alvadásgátló szerek túlzottan hosszas alkalmazása) A traumás agykárosodás jellemzői leghosszabb idejű rehabilitációs tevékenységet igényel általában minden 2 ik esetben más szerv vagy szervrendszer károsodásával jár együtt: 20% ban végtagsérülés 9% ban maxillo facialis sérülés 5% ban mellkas sérülés 4 5 % ban gerincsérülés társul. Polytraumatizációval járó koponyasérülések esetében a várható társsérülések valószínűsége koponyasérülés végtagsérülés maxillo-faciális sérülés mellkas-sérülés gerincsérülés 1
2 A központi idegrendszer traumás károsodásának következményei Késői neurológiai tünetek kognitív funkciók (észlelés, figyelem, memória, gondolkodás) zavara érzékelés zavara kommunikációs zavar (beszédzavarok, afázia, dysarthria) motoros funkciók zavara centrális paresis, plegia perifériás idegkárosodások koordinációs zavar (ataxia) akaratlan mozgások kialakulása (tremor) vegetatív zavarok (légzés, keringés, vizelet, székletürítés) Parkinson szerű tünetek Koordinációs ió zavar Ataxia Displegia spastica Dystonia Hypotonia Gyengeség Tetraparesis Tetraplegia Hemiplegia Monoparesis Hemiparesis A prevenció jelentősége agysérült betegek rehabilitációjában Mind a primer, mind a szekuder prevenciónak óriási jelentősége van Primer preventív intézkedések egészségügyi felvilágosító tevékenység folytatása közlekedési szabályok betartása kötelező védőfelszerelések viselése (bukósisak, biztonsági szíj, biztonsági öv, légzsák) bizonyítottan mérséklik a balesetek számát Hol kezdődik az agysérülések másodlagos és harmadlagos prevenciója? az akut osztályon a beteg kezelésével a másodlagos megelőzés a fizikai és kognitív károsodások csökkentését célozza meg a harmadlagos prevenció, ami egyúttal a beteg rehabilitációját is jelenti a károsodott képességek helyreállítására a szövődmények megelőzésére irányul A baleset következtében kialakult primer károsodáson kívül a másodlagos károsodások határozzák meg a javulás mértékét a rehabilitáció során elért funkcionális állapotot a későbbiekben pedig a beteg és családjának életminőségét A másodlagos károsodások általában az akut ellátás során, döntő többsége immobilizáció következtében alakulnak ki, felismerésük, megelőzésük és kezelésük létfontosságú, elsősorban harmadlagos prevenciós feladat Gyakorisági sorrendben a következőek I izületi kontraktúra (kb. 80% ban alakul ki, 20% ban jelentős ápolási v. kezelési nehézséget okoz) decubitus léguti fertőzés léguti fertőzés húgyuti fertőzés heterotop ossificatio alultápláltság posttraumás hydrocephalus alvászavarok, lelki problémák 2
3 Gyakorisági sorrendben a következőek II a szövődmények jelentősen meghosszabbítják a rehabilitáció idejét fellépésükkel rosszabb funkcionális eredményeket lehet elérni az önellátás terén jelentős terhet rónak a rehabilitációs team re, az egészségügyre ezért az elsődleges gyógyító tevékenység mellett a másodlagos károsodások megelőzése a legfontosabb közös feladat Gerincvelősérülések 1 5/ lakosra/év főleg fiatal férfiak (75 80%) érintettek (aktív munkaerő) komplett laesio esetén min. a javulás esélye leggyakoribb elnézett sérülés a nyaki gerinc Lokalizáció szerinti előfordulás Tünetek: 30 40% nyaki gerinc % thoracalis gerinc % lumbalis gerinc 10 20% sacralis gerinc sérülések a gerincvelő működésének teljes vagy részleges kiesésétől függően paresis vagy plegia alakul ki érzésqualitások kiesése vegetatív funkciók zavara izomtónus változások Lehetséges szövődmények I légzési zavarok (cervicalis gerinc) léguti fertőzések decubitus vizeletürítési zavarok és húgyuti fertőzések paralitikus ileus thromboemboliás szövődmények Lehetséges szövődmények II ortostaticus collapsus autonóm hiperreflexia (magas vérnyomás, fejfájás, szédülés, látászavar) spasticitás kialakulása k lá heterotop ossificatio fájdalom tályogok kialakulása (inj. csak érző területre adandó) 3
4 Gerincsérültek rehabilitációja I a gerincvelősérült életmód kialakítása, megtanítása neurológiai és mozgásszervi funkciók javítása a sérült önellátási funkcióinak max. kifejlesztése az életminőség javítása az egyén korának, nemének, előéletének és környzetének figyelembevételével a testi és lelki kondíció megőrzése az élet végéig, lehetőleg családi környezetben Gerincsérültek rehabilitációja II rehabilitációs ellátásnak preventív célzatúnak kell lennie a beteg tájékoztatása a rehabilitációs prevenció legfontosabb része (kiterjesztve a károsodás részleteire, az elveszett funkciókra, azok következményeire, a várható szövődményekre) a megváltoztathatatlan elfogadtatása a beteggel, megnyerve bizalmát és együttműködő készségét Gerincsérültek rehabilitációja III psychoszociális gondozás a család megnyerése és bevonása a rehabilitációs folyamatba az otthoni környezet akadálymentesítése a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenységek rendszeres testedzés, sportterápia Ezek döntően harmadlagos prevenciós feladatok! Cerebrovascularis betegségek Stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott globális vagy fokális zavarokkal jellemezhető tünetegyüttes, mely több, mint 24 órán áll fenn A stroke típusai ischaemias : athero trombotikus (75%) emboliás (20 %) hemodinamikai ok vérzéses állományvérzés (10%) subarachnoidealis vérzés (5%) A stroke rizikó faktorai (befolyásolható) mozgásszegény életmód, elhízás étkezési szokások (fokozott sóbevitel) hátrányos társadalmi helyzet (legnagyobb a munkanélküliek között) nem kielégítő táplálkozás dohányzás (napi 10 szál cigaretta 50% al növeli a stroke kialakulásának kockázatát) anticoncipiens szedése fokozott alkoholfogyasztás, kábítószerezés 4
5 A stroke rizikó faktorai (nem befolyásolható) életkor (előrehaladtával a stroke kockázata 10 évenként megduplázódik) nem (férfiak f érintettebbek, főleg a éves korosztály) családi halmozódás Magas kockázattal járó társbetegségek hypertonia diebetes mellitus obesitas hyperlipidaemia fokozott véralvadással járó állapotok (V faktor Leiden mutációja, protein S, protein C hiány) kardiológiai betegségek (ISZB, PF, bal kamra hypertrophia: 4 6 szoros kockázatnövekedéssel jár) carotisstenosis (TIA, amaurosis fugax ) Leggyakoribb funkciózavarok izomerőcsökkenése (végtag, törzs, arc, nyelés, artikuláció) izomtónusváltozás (spasticitás) koordinációs zavar érzészavarok vegetatív zavarok (vizelettartás, ürítés) kognitív funkciók zavara Lehetséges komplikációk Immobilitás következtében fellépő bronchopneumonia húgyuti fertőzés decubitus mélyvéna trombosis tüdőembólia Lehetséges komplikációk Helyi komplikációk: vállproblémák (subluxatio, befagyott váll ) perifériás idegsérülések kontraktúrák heterotop ossificatio esések, törések Lehetséges komplikációk Az agykárosodás következtében fellépő komplikációk epilepsiás rohamok thalamusfájdalom l stresszfekély hydrocephalus depressio 5
6 Lehetséges komplikációk Hosszú távú komplikációk: újabb stroke szívinfarctus A primer prevenció célja strokeban a kockázati tényezők mérséklése a tünetmentes populációban a rizikófaktorok k k befolyásolása lá gyógyszeres kezelés Szekunder prevenció lényege Azokra vonatkozik, akiknek már volt az előzményben TIA vagy kialakult a stroke A kifejezetten veszélyeztetettekre (akiknél a várható évi stroke gyakorisága meghaladja az 1 % ot (tünetmenetes carotis stenosis kp. vagy nagykockázatú szívbetegség TIA előfordulása) Ki kell terjednie az általános kockázati tényezők kezelésére (hypertonia, DM, hyperlipidaemia, thrombophiliák) A már meglévő tünetek helyreállítását, A lehetséges szövődmények kiküszöbölését célozza Mindent meg kell tenni az újabb stroke elkerülése érdekében! Hatásos szekunder prevenciós eljárások globális rizikókezelés életvezetés befolyásolása (dohányzás, alkoholfogyasztás felfüggesztése) helyes táplálkozási szokások bevezetése testsúlyfelesleg megszüntetése (dietológiai tanácsadás) megfelelő fizikai aktivitás végzése gyógyszeres kezelés (TAG, anticoagulans beállítása) érsebészeti műtétek (jól definiált esetekben, 70% fölötti stenosis, enyhe maradványtünetek) Rehabilitáció szerepe mielőbbi kezdet (első 3 hónap a legeredményesebb) a mozgásszervi károsodások fejlesztésével párhuzamosan szociális és psychológiai gondozás családdal való szoros együttműködés a rehabilitációnak addig kell tartania, amíg a beteg állapota azt szükségessé teszi Rehabilitáció célja a másodlagos fogyatékosság kialakulásának megelőzése, ill. csökkentése a károsodott funkciók lehetőség szerinti legjobb visszaállítása az életminőség növelése, visszatérés az aktív társadalomba 6
7 Mindezek ellenére 6 hónappal az érrendszeri betegség elhárítását szolgáló kórházi kezelés után: minden 5 ik beteg dohányzik minden 4 ik túlsúlyos minden 3 ik magasvérnyomásos 1 évvel a kezelést követően is csak 40% uk szedi a prevenciós Aspirint Sclerosis multiplex a központi idegrendszer demyelineisatiójával járó gyulladásos kórkép hátterében autoimmun folyamat valószínű fiatal felnőtteket érintő (az idegrendszer traumás betegsége és az epilepsia után) a leggyakoribb a Földön 2 millió, Magyarországon 6 8 ezer SM es él változó súlyosságú, változatos tünetek maradandó idegrendszeri károsodásokhoz vezet Környezeti tényezők (valószínüleg szerepet játszanak) az egyenlítőtől Déli és Északi sark felé haladva növekszik az előfordulási ráta hazánk középsávba tartozik (60 70/ lakos) skandináv országokban / lakos genetikai tényezők feltételezettek (leggyakoribb a kaukázusi rassz és fehérek körében) Tünetek I rendkívül változatosak (az igen enyhétől a teljes rokkantság kialakulásáig) centralis paresisek perifériás idegkárosodások vestibularis tünetek Tünetek II ataxia, koordinátiós zavarok izomtónuszavar (spasticitás) fájdalom hólyag dysfunkciók tremorok kóros fáradékonyság depressio, emotionalis labilitás Rehabilitáció SM ben I mielőbbi kezdet a változatos lezajlás miatt egyéni terv szerint (enyhe esetekben az általános lá erőnlét fejlesztése, sportterápia, úszás, séta, Nordic Walking) cél az optimum elérése, optimális izületi terhelés és izomerő kihasználás kialakítása 7
8 Rehabilitáció SM ben II A rehabilitációt meghatározza a hétköznapi funkciók leggazdaságosabb és leghatékonyabb kivitelezése a meglévő károsodás okozta fogyatékosság csökkentése segédeszköz használatának tanítása családdal való együttműködés a funkcionális képességek mértékének romlása jelentős izületi mozgásbeszűkülések k izületi instabilitások, ezek károsodásának mértéke a fogyatékosság mértéke Betegtájékoztatás a fizikai aktivitás lehetőségeiről (nehéz fizikai munka kerülése) szabadidős dő tevékenység é lehetőségeiről ől az aktív részvétel fontosságáról a lehetséges szövődmények kialakulásáról, veszélyeiről (fertőzések shubokat provokálhatnak) Megelőzés SM ben Primer preventio SM ben nincs Szekunder prevenció: a fizikai jóllét minél hosszabb ideig történő fenntartására irányul (ez addig lehetséges, míg nincsenek súlyos tünetek Kurtzke 1 2, esetleg 3) izületvédelmi oktatás a deformitások kialakulásának megelőzőse életmódbeli tanácsadás Tercier prevenció SM ben I a deformitások kialakulásának megelőzőse a már kialakult deformitások kezelése tünetspescifikus fizioterápia tónusbefolyásolás segédeszköz ajánlat, használat életmódbeli tanácsadás a már megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás személyre szabott kidolgozása Tercier prevenció SM ben II kialakult szövődmények kezelése a beteg pszichés támogatása minden szinten elengedhetetlen javítva ezáltal a betegek életminőségét csökkentve a kórházi kezelések számát és időtartamát kedvezően befolyásolva a beteg kezelések iránti coplience ét 8
9 Parkinson szindróma a krónikus progresszív lefolyású, degeneratív központi idegrendszeri, maradandó mozgásszervi károsodásokat okozó neurológiai betegségegyüttesek képviselője eredete ismeretlen kialakulásában poligénes hatás, toxinok, környezeti tényezők együttes oki szerepe feltételezhető másodlagos parkinsonizmusban vascularis eredet, gyulladás, trauma, hydrocephalus is szóba jön a basalis ganglionok károsodása (substantia nigra sejtpusztulása, zárványtestek megléte az agytörzsi magvakban) jellemzi Prevalencia / lakosra Magyarországon kb beteg, új eset/év az életkor előre haladtával növekszik, általában év közötti kezdet Jellemző tünetek Levezethető tünetek (a rehabilitációs szükségletek nagyrészt a tünetekből adódnak) rigor bradykinesis (mozgás indítási nehézség, mozgás lassulás, automatikus mozgások megszünése) és hypokinensis (mozgás amplitudó csökkenés) tremor tartási instabilitás hypomimia (maszk, pislogás csökken, pókerarc) halk monoton beszéd micrographia járászavar (apró léptű, csoszogó, a karok fiziológiai synkinesise csökken, megfordulás több lépéses) Hozzászegődő kórállapotok Rehabilitációjával kapcsolatos megfontolások dementia (a figyelem, gondolkodás meglassulása egész a dementálódásig) depressio (magas a parkinsonos betegek körében) idős betegek esetén geriátriai jellegzetességek és esetleg szociális izoláció krónikus progrediáló betegség, ( a betegség előre haladtával komoly fogyatékossághoz vezet) a beteg állapota igen erősen függ a gyógyszereléstől (bár a gyógyszeres kezelés ellenére is az öregedés révén a tünettan gazdagodik) a rehabilitáció a betegség súlyossági fokától függ cél az idegrendszeri károsodás okozta funkciókiesés kompenzatorikus javítása ad optimum elérése, hogy az önálló életvitel, mobilitás minél hosszabb ideig megtartható legyen 9
10 Rehabilitációs program terápiás elemei I gyógyszeres kezelés (neuroprotekció, dopaminagonista szerek, szubsztitúciós kezelés) műtéti kezelés (pallidotomia, thalamotonia, agyi pacemaker, transzplantációs eljárások) gyógytorna mozgásterápia (passzív kimozgatás, koordinációs, járássegítő gyakorlatok, mimikafejlesztő gyakorlatok, táncterápia) Rehabilitációs program terápiás elemei II fizikoterápia (a másodlagos izomgörcsök és fájdalom csökentésére) ergoterápia (írástanítás) psychoterápia (az aktuális állapot elfogadtatása) logopédia (ritmus gyakorlatok, beszéd erősségének fokozása) gyógyászati segédeszközök, lakás akadálymentesítése (napi rutin feladatok ellátására való törekvés) Prevenció Elsődleges prevenciója nincs a betegség kialakulását nem tudjuk megakadályozni Másodlagos és harmadlagos prevenció I életmódbeli változtatások kialakítása (gyakoribb, kismértékű étkezés, proteinben gazdag ételek kerülése, forró fürdőktől, melegtől való tartózkodás) mozgáshatárok egyedi megismertetése állapotrosszabbodások kivédése (rendszeres gyógytorna a kóros fáradtság figyelembevételével, légzőtorna) Másodlagos és harmadlagos prevenció II krizisállapotok felismerése ( gyógyszermegvonásból adódó akinetikus krízis, a folyadék háztartás és anyagcsere egyensúly felbomlása, hőszabályozás zavara miatt lázas állapotok, fertőzések kialakulása) psychés krízisek (gyógyszer okozta psychosis, hirtelen kezdetű depressio, organikus psychosisok) Szocioterápia cél a munkába való visszaállítás a családok támogató funkciójának kialakítása 10
11 Neuromuscularis betegségek Neurmuscularis betegségek incidenciája Primer izombetegségek (Myopathiák) Neuromuscularis funkció betegségei (Myasthenia gravis) Motoneuronok betegségei (spinalis izomatrophiák, poliomyelitis, ALS) Polyneuropathiák (herediter, Guillen Barre, egyéb ) Ritka betegségek Duchene dystrophia 30/ ALS 1 5/ Myasthenia 0,3 0,9/ Guillen Barre syndroma 1 2/ Izomdystrophiák általános jellemzői genetikusan meghatározott, öröklődő betegségek az izom strukturális károsodásával á járnak fő tünet a progresszív izomsorvadás és paresis a kórlefolyás nagyon változó incurabilisek Polyneuropathiák leggyakoribb okai autoimmun folyamat fertőzés nutritív (B12, folsav, Thiamin) kötőszöveti betegségek (SLE, Sjögren, vasculitisek, RA,) malignus folyamatok toxicus ártalmak (gyógyszer, nehézfémek, mezőgazdasági kemikáliák) metabolikus (DM, uraemia, alkohol, májbetegség) Általános jellemzői a perifériás idegek kiterjedt károsodásával jár a sokrétű kiváltó ok ellenére a tüneti kép hasonló fő tünetei (paresis, atrophia, csökkent izomtónus, érzéskiesések, autonóm zavarok, sceletális deformitások) Rehabilitációs specifitások neuromuscularis betegségekben gyógytorna mozgásterápia fizioterápia (kimerülés kerülése, intenzív terhelés további rosszabbodást okozhat, figyelmeztető jel a fájdalom, izomgörcsök) Légzéstámogatás g gyógyászati segédeszközzel való ellátás táplálkozási tanácsadás (obesitas kivédése, dysphagia kialakulásával a mesterséges táplálás megoldása) psychoszociális támogatás logopédiai foglalkozások 11
12 A rehabilitációs céllal a prevenciós eljárások is érvényesülnek a meglévő erő stabilizálására az izületi mozgások megtartására állóképesség funkció javítására az izomsorvadás mértékének csökkentésére kontraktúrák kialakulásának megelőzésére szövődmények kialakulásának megelőzésére az életminőség javítására irányulnak Prevenció I Az elsődleges megelőzés a toxikus, metabóliás tényezők megismerését, tudatos elkerülését foglalja magába Másodlagos prevenció az életmódbeli változtatásokon, a kiváltó tényezők kiküszöbölésén (pl. diabetesben a vércukor egyensúlyban tartása) alapszik Prevenció II A harmadlagos prevenciónak ezen betegségekben is az állapotrosszabbodás kivédését a szövődmények kialakulásának megelőzését a beteg életminőségének javítását kell szolgálnia ÖSSZEFOGLALÁS A neurológiai betegségek rehabilitációja javítja a betegek életminőségét és túlélésüket él kö ű lk l á ük é széleskörű alkalmazása szükséges a prevenciós eljárások alkalmazásával elősegíti a betegek aktív társadalomba való minél további fennmaradását 12
Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenNeurológiai kórképek rehabilitációja - stroke rehabilitáció. Péley Iván dr. Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya
Neurológiai kórképek rehabilitációja - stroke rehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti Klinika Súlyos Agysérültek Rehabilitációs Osztálya Habilitáció - rehabilitáció Habit have haben = képes, bír, birtokol
RészletesebbenElsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása. Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06.
Elsőbbségi rehabilitációt igénylő betegek ellátása Dr. Horváth Katalin Harkányi napok, 2013.04.06. Az egészségügyi rehabilitáció fogalma Az egészségügyi törvény megfogalmazása az egészségügyi rehabilitációról
RészletesebbenNeurológiai kórképek
Neurológiai kórképek A központi idegrendszer elváltozásai: az agyállomány elváltozásai a gerincvelő elváltozásai A perifériás idegek elváltozásai Az agyállományban zajló folyamatok A vérellátás zavarai:
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenNeurológiai betegek rehabilitáci
Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS
RészletesebbenCsigolyatörések gyógytornája. Készítette: Tihanyi Renáta
Csigolyatörések gyógytornája Készítette: Tihanyi Renáta Traumás csigolyatörések A fizioterápiás kezelés függ: cervikális, thorakális, v. lumbalis szakasz érintett gerincvelő sérülésével,v. sérülése nélkül
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenGyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla
Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban Dr. Lővei Csilla 2015. 10. 29. Rehabilitációt igénylő gyermekkori kórállapotok: Neurológiai kórképek (myelodysplasia, CP, neuromuscularis bet., neurotraumat.)
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
RészletesebbenA gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában
B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája
RészletesebbenMozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek
Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának
RészletesebbenNocturia napjaink betegsége Dr. Siller György
Szegedi úti akadémia 2017 Nocturia napjaink betegsége Dr. Siller György Nocturia Életminőséget jelentősen rontja Életkilátásokat is befolyásolhatja Férfiakat és nőket egyaránt érinti Rendszeres témája
RészletesebbenKrónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága
Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Dr. Polner Kálmán Főv. Önk. Szt. János Kh. És Észak-budai Egyesített Kórházai Szent Margit Kórház th., Nephrologia Budapest Orvosi
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenAgyi keringészavar időskorban. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Agyi keringészavar időskorban Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Az agy vérellátása 50 ml/100 g/min vérátáramlás 2 a. cartotis interna 2 a. vertebralis Jobb ACA Bal ACA MCA MCA Bal PCA Jobb
RészletesebbenA mozgásszervi fogyatékosok
Okok, következmények, rehabilitáció A mozgásszervi fogyatékosok A mozgásszerv: tartó és mozgatóapparátus A fogalom definíciója, gyakorlati szempontok alapján: Mozgásfogyatékos az a személy, akinél aktív
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenEgyütt!...formális és informális kapcsolatok az otthoni szakápolási szolgálat és a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet között.
Együtt!...formális és informális kapcsolatok az otthoni szakápolási szolgálat és a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézet között. készítette: Kontra Andrea Irányok.. Alapellátás, járóbetegszakellátás 20/1996.(VII.26.)
Részletesebben2011.03.28. Mit tehet a gyógytornász? Súlyos mozgásfogyatékosság. Enyhe fokú mozgásfogyatékosság. Pozícionálás. Passzív mozgatás
Gyógytorna és ergoterápia jelentősége a fogyatékossággal élők mindennapjaiban Hőgye Zsófia Gyógytornász ergoterapeuta DEOEC-ORFMT Mit tehet a gyógytornász? Segít a szövődmények kialakulásának megelőzésében
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,
RészletesebbenElsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila
Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg
RészletesebbenMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,
RészletesebbenAphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina
Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése
RészletesebbenVekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST 2014. Március 5.
Vekerdy-Nagy Zsuzsanna tájékoztató Emmi, BUDAPEST 2014. Március 5. Megváltozott a progresszivitási szintek tartalma, jelentése: az ellátások az I és a II szinten történnek zömében III. szint: rendelkezésre
RészletesebbenAz agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során
Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember
RészletesebbenTörékeny idősek FRAILTY SZINDRÓMA
Törékeny idősek FRAILTY SZINDRÓMA dr Egervári Ágnes IDŐSEK ARÁNYA (65+) A NÉPESSÉGBEN élünk egészségben? NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETKEZMÉNYEK 2000 2050 között a világ 60 év feletti népessége megháromszorozódik,
RészletesebbenGyakrabban előforduló kórképek. Sclerosis multiplex Parkinson-kór Polyneuropathiák Postpolios syndroma
1 2 Gyakrabban előforduló kórképek Sclerosis multiplex Parkinson-kór Polyneuropathiák Postpolios syndroma 3 - a központi idegrendszer többgócú fehérállomány betegsége, mely többéves lefolyása során változó
RészletesebbenÉgéssérült gyermekek rehabilitációja
Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom
RészletesebbenOEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban
OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban Ágoston Lajos FESZ Elnökségi tag Ortopédiai műszerész mester 1 Hazai előzmények Dr. Endres Mária nevéhez fűződik a téma első
RészletesebbenCsigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika
Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,
RészletesebbenXVIII. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA
XVIII. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA 2016. 09.16. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS INTEGRÁLÁSA SZAKELLÁTÁSBA SZERZŐK: DR RABÓCZKI ANITA FŐIGAZGATÓ DR SUSKÓ MIHÁLY NŐGYÓGYÁSZ FŐORVOS SZAKÁCS IBOLYA EFI
RészletesebbenA parakenu sport specialis orvosi sajátságai - kategorizálás. Dr. Bejek Zoltán Ph.D.
A parakenu sport specialis orvosi sajátságai - kategorizálás Dr. Bejek Zoltán Ph.D. Fogyatékosság Valamely természetes adottság veleszületett vagy szerzett hiánya: Mozgásszervi Érzékszervi Értelmi Belszervi
RészletesebbenESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására
ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenBetegség Katalógus / Krankheitskatalog / Disease Catalog - Az Élet Háza Tata
1 Achilles ín szakadás utáni rehabilitáció 50% 50% 80% 0% 0% 20% 50% 10% 10% 2 Ágyékhúzódás 50% 80% 50% 0% 0% 20% 80% 0% 0% 3 Agyi vérellátás zavarai 0% 0% 80% 20% 0% 10% 50% 0% 0% 4 Agyvérzés utáni regeneráció
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenA koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban
Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenTÁRSSZERZŐ - HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30.
TÁRSSZERZŐ - HATÁRIDŐ: JÚNIUS 30. Stroke rehabilitációs ellátásról (felnőtt) Belgyógyászat, endokrinológia, diabétesz és anyagcserebetegségek 2 A felnőttkori obezitás jelentősége a rehabilitációban Dr
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenAdott időszakban a bent fekvő betegek száma: Esések 2% 72 beteg
A nemkívánatos események jelentésének hasznosulása Intézményünkben. Szemenyeiné Kovács Mária Vágány Tamásné Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház. Mozgásszervi rehabilitáció. 2012. A Nagykőrösi Rehabilitációs
RészletesebbenIII./11.10. Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai
III./11.10. Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai Számos gyógyszernek vannak neurológiai mellékhatásai. Ebben a fejezetben a leggyakrabban használt, neurológiai-, és nem neurológiai indikációban alkalmazott
RészletesebbenA krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata
A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG
Részletesebbenstroke betegekben Intervenciós eljárások eredményei
Intervenciós eljárások eredményei stroke betegekben dr. Vrancsik Nóra, dr. Tóth Judit, dr. Hofgárt Gergely, prof. dr. Csiba László, Savvas Nikolaides Tampouris, Shayan Assadinia Diagnoscan kft., Debreceni
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenI. Alapvető megfontolások. 1. A protokoll alkalmazási / érvényességi területe Mozgásszervi betegségekkel, azok rehabilitációjával foglalkozók
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Rheumatoid arthritis fizioterápiás kezelése Készítette: Az Ápolási Szakmai Kollégium és a Magyar Gyógytornászok Társasága I. Alapvető megfontolások 1. A
RészletesebbenS SEK GYTORNA MÓDSZEREKKEL GYÓGYTORNA. Bély Zsófia gyógytornász
LÁGYRÉSZ SÉRÜLÉSEK S SEK KEZELÉSE KÜLÖNBK NBÖZŐ GYÓGYTORNA GYTORNA MÓDSZEREKKEL Bély Zsófia gyógytornász Lágyrészek bőralatti kötőszövet inak ínhüvelyek íntapadások szalagok bursák tágabb értelemben ide
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenEgészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
RészletesebbenRokkantság és rehabilitáció. Dr. Varga Tibor Egyetemi tanár
Rokkantság és rehabilitáció Dr. Varga Tibor Egyetemi tanár Megváltozott egészségi állapot véleményezése Rokkantság (súlyos mozgáskorlátozottság, stb.) Baleseti járadék (üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés)
RészletesebbenMás mint a többi! Más mint a többi?
Más mint a többi! Más mint a többi? Kiss Erika Témák 1. kik ők? mi a mozgáskorlátozottság? 2. az ellátás, a rehabilitáció szereplői feladatuk általános elvek, gyakorlat 3. néhány az integrált intézményi
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenGerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei
Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos
RészletesebbenSürgősségi ellátás a neurológiában
Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenRheumatoid arthritis - reumás ízületi gyulladás (RA)
Rheumatoid arthritis - reumás ízületi gyulladás (RA) Ízületvédelem Az ízületekre károsan ható erők lehetőség szerinti kikapcsolása. Feladata: izmok erejének gazdaságos felhasználása biomechanika, struktúra,
RészletesebbenNeurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter
Neurológiai szakápolástan 2007-2008/I. szemeszter Stroke-betegek ápolása Papp László Tartalom Emlékeztetı: a stroke klinikumi alapjai A stroke prevenciója A stroke típusai, ápolási feladatok az egyes típusok
RészletesebbenBoros Erzsébet dr Csépleő Viktória VI. Betegbiztonsági Fórum
Boros Erzsébet dr Csépleő Viktória e.boros@rehabint.hu VI. Betegbiztonsági Fórum 2009.12.03. ADATGYŰJTÉS SZINTJEI KÓRHÁZI OSZTÁLY INTÉZMÉNY SZAKMA ORSZÁGOS ADATGYŰJTÉS ESZKÖZEI KÉRDŐÍVEK ADATLAPOK SZISZTEMATIKUS
RészletesebbenThrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban
Thrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban Prof. Dr. Soltész Pál Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Angiológiai Tanszék Szombathely, 2017. Június 16. Milyen
RészletesebbenVezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?
Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek
RészletesebbenSclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde 2012. December 11.
Sclerosis multiplex Dr. Csépány Tünde 2012. December 11. Mi a sclerosis multiplex? A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye:
RészletesebbenSTROKE. Gyógyászati segédeszközök használata
STROKE Gyógyászati segédeszközök használata EPIDEMIOLÓGIA A szélütést már az ókori görögök is ismerték Hippokratész volt az első, aki körülírta a betegség tüneteit, hatásait, következményeit XVI. századig
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAlapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu
Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi
RészletesebbenFáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István
Fáradásos törések Prof. Dr. Berkes István Probléma Sportolók száma növekszik Sportterhelés fokozódik Képalkotó diagnosztika fejlődése Megfelelő prevenciós stratégia Után-vizsgálatok hiánya Definíció Túlterheléses
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenSzklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve
Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenAmyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében
Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:
RészletesebbenM1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B
M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és
RészletesebbenUtánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence
RészletesebbenDr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus
Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus A szénhidrát-, a zsír-, a fehérje és a nukleinsav-anyagcsere komplex zavara Oka: a hasnyálmirigyben termelődő - inzulin hiánya - a szervezet inzulinnal szembeni
RészletesebbenDaganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék
Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
Részletesebbenneuropathiák a gyakorlatban
neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra
RészletesebbenPARKINSON-KÓR. A korai felismerés és kezelés nagymértékben megkönnyítheti a beteg és környezete életét
BETEGTÁJÉKOZTATÓ PARKINSON-KÓR A korai felismerés és kezelés nagymértékben megkönnyítheti a beteg és környezete életét Mi is az a Parkinson-kór? A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó idegrendszeri betegség,
RészletesebbenKialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.
Az az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az szinte már népbetegség
RészletesebbenSCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI
SCLEROSIS MULTIPLEX KEZELÉSÉNEK ÉS GONDOZÁSÁNAK NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI Neurológusok és háziorvosok együttműködése neurológiai betegségek kezelésében és gondozásában Bors László PTE Neurológiai Klinika
RészletesebbenA mozgásterápia lehetőségei mobil-rendelővel (szűrőbusszal) végzett szűrővizsgálatokon
Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Szegedi Egészségügyi Központ A mozgásterápia lehetőségei mobil-rendelővel (szűrőbusszal) végzett szűrővizsgálatokon Szerzők:
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenVARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA
VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai
RészletesebbenTájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése
Tájékoztatott vagy tájékozott beteg kérdése Az elektív csípő- és térd-protézis műtéten résztvevő betegek tájékoztatásának vizsgálata Készítette: Fehér Mónika MSc ápoló hallgató Az elektív csípő- és térd-protézis
RészletesebbenAlapfokú elsősegélynyújtás betegszállítóknak. www.szegedizoltan.hu
Alapfokú elsősegélynyújtás betegszállítóknak www.szegedizoltan.hu Állapot felmérés Biztonság!!! Rángatózik igen fejvédelme nem Van-e erős külső vérzés csillapítani (a vérzés súlyossága? Esetleges rejtett
RészletesebbenESETBEMUTATÁS. Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár
ESETBEMUTATÁS Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár Az eset egy CP, központi idegrendszeri sérült nő kerekesszékének lábtartó kialakítását írja le, melyet a kaposvári Guruló Műhely szakemberei végeztek.
RészletesebbenContramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000.
Contramal a sürgősségi betegellátásban Ács Gábor dr. 2000. A FÁJDALOM an unpleasant sensory and emotional experience associated with actual or potential tissue damage...pain is always subjective. (IASP
RészletesebbenA rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.
A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenDr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév
Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN
Részletesebben