Becsengettek. A Csepel Szentlõrinc-tengely (I.) (4. ol dal) Alul ról új ra fel épít jük a de mok rá ci át (8 9. ol dal) Komplett való, Önnek.

Átírás

1 Komplett való, Önnek. II. évfolyam, 4. szám Csepel és Soroksár közéleti lapja szeptember A Csepel Szentlõrinc-tengely (I.) (4. ol dal) Alul ról új ra fel épít jük a de mok rá ci át (8 9. ol dal) Becsengettek (5. ol dal)

2 2 KOMPapró Komplett való, Önnek. Elege van a PET-palackokból? Mindent elborít a vízkõ? Ingyenes helyszíni vízvizsgálat és szakmai tanácsadás! Forduljon hozzánk bizalommal, ha vízkezelési problémája van, mert a Tiszta víz nem luxus! Vízszerkezeti és mikrobiológiai laborelemzés, vízszûrés, víztisztítás, vízlágyítás, klór, vas, mangán, nitrát, nitrit, arzén, ammónia, ipari szennyezõdések stb. mentesítése, fertõtlenítés, rendszerátmosás háztartási, ipari szinten. Bosnyák Norbert +36 (30) Healcon Kft.

3 Komplett való, Önnek. KOMPRESSZOR 3 Becsengettek ep tem ber ele jé rõl an nak is a tan év kez - Sz dés ug rik be, aki évek, év ti ze dek óta el - vé gez te az is ko lát. Az idei kü lö nö sen em lé ke - ze tes re si ke rült: a ta ní tás sal pár hu za mo san be in du ló köz pon to sí tott is ko la rend szer alig - ha nem a ho ni köz ne ve lés tör té ne té nek leg - káo szo sabb év nyi tó ját hoz ta. A majd min den alap- és kö zép fo kú köz ok ta tá si in téz mény ben egy szer re je lent ke - zõ prob lé mák hos sza san so rol ha tók (a kö vet ke zõ ol da la kon meg is tes szük). Cse pe len és So rok sá ron azon ban az or szá gos nál is erõ seb - ben érez tet ték ha tá su kat, még hoz zá azon ok nál fog va, hogy itt az át lag nál több is ko la áll. Ez még azok nak az idõk nek az ered mé - nye, ami kor a két ke rü let iga zi ipa ri köz pont ként üze melt. A so rok - sá ri kön nyû- és a cse pe li ne héz ipar tán ma is jól meg fér ne egy más mel lett, a mun ka he lyek ez rei pe dig a rác ke vei Du na mind két part - ján helyet találnának. Ám ez mo men tán lé nyeg te len. Mert tisz tes (de nem tisz tes sé - ges) meg él he tés hez mi fe lénk is csak a kor mány párt hoz kö ze li tra - fi ko sok jut nak, a be ru há zá si csú csot pe dig a Szent Im re tér re el - szórt száz mil li ók je len tik. Mert a lé nyeg az, hogy a hírkomp leg - utób bi meg je le né se óta si ke rült már a ki rály ma jo ri Da ru-dom bot is szé pen ki de ko rál ni a cse pe li ek nek, akik há rom éve csak kap kod - ják a fe jü ket. Ugyan is aki ket az zal bíz tunk meg, hogy a kör nye ze - tün ket mo der neb bé, tisz táb bá, zöl deb bé, egy szó val: él he tõb bé te gyék, egyéb dol ga i kat pe dig a nagy po li ti kai pá lyán egyen ges - sék, az éle tün ket egy fi karc nyi val sem tet ték kön nyeb bé vagy bol - do gab bá, de fe ne kes tül for dí ta nak fel min dent kö rü löt tünk. Ha bár a köz tár sa sá gi el nök a mi nap ar ra hív ta fel a pár tok fi gyel - mét, hogy a kam pányt csak a vá lasz tá sok elõtt két hó nap pal il le ne kez de ni, ne künk nin cse nek két sé ge ink: ez az õsz már a jö võ évi or szá gos és a he lyi po li ti kai küz de lem je gyé ben zaj lik majd. A ta ní - tás el in dult, a bi zo nyít vány osz tás ra még vár ni kell. A CSEPELI MSZP NYUGDÍJAS TAGOZATA KIRÁNDULÁST SZERVEZ SÍKFÕKÚTRA szeptember között kirándulást szervezünk Síkfõkútra. Indulás a Csepel Pláza parkolójából reggel 8 órakor külön busszal. HA Ön nek tet szik ki ad vá nyunk, kér jük, to váb bít sa is me rõ se i nek! HA sze ret ne ér te sül ni a leg fris sebb in for má ci ó ink ról, kér jük, lá to gas son el hon la punk ra ( és a facebook-oldalunkra! Szállás 3 csillagos, félpanziós szállodában, minden este élõ zene és tánc. 1. nap: lekvárfõzés megtekinthetõ, 2. nap: Bogácsi fürdõ, 3. nap: Mezõkövesden a Zsóry Múzeum, 4. nap: Eger Szépasszony-völgy (ha igény van rá: pincepörkölt). A szálloda és a busz költsége: Ft. Érdeklõdni: Blaskó Pálné, 06 (30) Ki ad ja a hírkomp.hu Kft Bu da pest, Er dõ sor u. 44. Szer kesz tõ ség: Csepeli Munkásotthon 1211 Budapest, Árpád u. 1. II./215. Tel.: 06 (20) Felelõs szerkesztõ: Havasi Judit info@hirkomp.hu ISSN (Online) ISSN (Nyomtatott) Megjelenik: példányban

4 4 KÖZÉLET Komplett való, Önnek. A Csepel Szentlõrinc-tengely (I.) Pestszentlõrinc és Cse pel köz pén ze it mód sze re sen meg csa po ló fideszes pénz szi vat tyút lep le zett le a Ma - gyar Na rancs új ság író ja, Vá ri György. Ki de rül: a XVIII. és a XXI. ke rü let vá ros gaz da cé gei kö zött ki ala kult szo - ros együtt mû kö dés bu sás hasz not hoz a ve ze tõk nek, il let ve ro ko na ik nak, ba rá ta ik nak és üz let fe le ik nek. A só gor nak is csur ran-csep pen 2011 vé ge fe lé a pest szent lõ rin ci ön kor - mány zat meg bíz ta a vár pa lo tai Mechatherm Kft.-t a Kon dor Bé la Kö zös - sé gi Ház meg lé võ lég tech ni kai rend - sze ré nek fel újí tá sá val. Az elõ zõ év áp ri - li sá ban ala kult cég tel jes 2011-es ár be - vé te le alig ha lad ta meg a 7 mil lió 200 ezer fo rin tot, ezért a meg bí zá sá ért vi szont hoz zá ve tõ leg brut tó 8 mil li ót köny vel he - tett el. A vál lal ko zást meg hí vá sos pá lyá - zat ke re té ben vá lasz tot ták ki, a he lyi MSZP-frak ció ve ze tõ, Kö rös Pé ter be szá - mo ló ja sze rint nem ez volt a ked ve zõbb aján lat, de a má sik cég vissza lé pett. A sze ren csés cég tu laj do no sa, Hor váth Pé ter a ke rü le ti KDNP-s al pol gár mes ter, Cso mó Ta más KDNP-s só go ra. A Cse pe li Vá ros gaz da is ha mar rá ta - lált az egyéb ként önál ló hon lap pal sem ren del ke zõ vár pa lo tai kis vál lal ko zás ra. Ez év ja nu ár já ban a kü lön bö zõ be ru há - zá sok hoz kap cso ló dó szak mai elõ ké szí - tés ben tör té nõ rész vé tel re kér ték fel, majd feb ru ár tól hat hó na pon ke resz tül ha vi bõ fél mil lió fo rin tért az ön kor mány - za ti épü le tek épí té si, fel újí tá si, kar ban - tar tá si mun kái elõ ké szí té si, ter vez te té - si, en ge dé lyez te té si és el len õr zé si fel - ada ta i nak el lá tá sá ra ka pott meg bí zást. A meg ál la po dás ér tel mé ben még a ki vi - te le zé si aján la tok be szer zé sé nek, a szer zõ dés elõ ké szí té sé nek mun ká la - tai is a XVIII. ke rü le ti al pol gár mes ter só - go ra cé gé nek ju tot tak. A vár pa lo tai ro kon cé gé nek fel len dí té - sé be be se gí tett a Cse pe li Vá ros gaz da ve - zér igaz ga tó ja, Werner Pé ter is (képünkön. A szerk.). Ha fi gye lem be ves szük, hogy Werner egy szer smind a pest szent lõ rin ci vá ros gaz da cég igaz ga tó sá gi el nö ke, alig ha te kint het jük vé let len nek, hogy on - nan ugyan csak ka pott fel ada tot a Mecha - therm Kft. Ezt nem az ön kor mány za ti cég - tõl tud ta meg a Ma gyar Na rancs. A lap köz ér de kû adat igény lé sé re ugyan is a XVIII. ke rü le ti vá ros gaz da zrt. ve ze tõ je, Banyár Lász ló nem vá la szolt ér dem ben, csu pán sa já tos jog ér tel me zé sé nek adott han got, mi sze rint az adat nyil vá nos ság ról szó ló tör vény csak az ön ma guk ban vett ada tok ra vo nat ko zik, tel jes szer zõ dé sek - re nem, ezért azo kat nem is áll szán dé ká - ban ki ad ni, ké sõbb pe dig ar ra hi vat ko zott, hogy nem õ a kért ada tok gaz dá ja. Ugyan ak kor a Ma gyar Na rancs bir to ká ba ke rült do ku men tu mok iga zol ják, hogy a Mechatherm mun kát vég zett, te hát fel te - he tõ en meg bí zást tel je sí tett a ke rü let fenn tar tá sá ban lé võ óvo dák nál is. Csa lád ban ma rad A cse pe li ön kor mány zat rend sze re sen és nagy té tel ben ren del pa lac ko zott bort rep re zen tá ci ós cél lal a ba da csony to ma - ji Folly Ar bo ré tum Kft.-tõl, amely nek ügy - MENNIÜK KELL! ve ze tõ je és tu laj do no sa meg nem erõ - sí tett hí rek sze rint Werner Pé ter fe le sé - ge, Folly Ré ka. Az min den eset re bi zo - nyos, hogy kap cso lat ban van nak: egy bor ka ta ló gus ban a Folly Ar bo ré tum és Bo rá sza tot be mu ta tó fény ké pen kö zö - sen sze re pel nek, to váb bá Folly Ré ka test vé re, Folly Pé ter bt.-je 2007 és 2012 kö zött kül tag ként jegy zett egy Ko lozs - vár ra be je len tett cé get, amely nek Werner Pé ter volt a kéz be sí té si meg bí - zott ja. A Werner ve zet te Cse pe li Vá ros gaz da nem csak a szom széd vár só go rá nak cé - gét fog lal koz tat ja, ha nem al kal maz za Dámsáné Székelyhidi Mó ni kát is, aki Dámsa Jó zsef pest szent lõ rin ci fideszes ön kor mány za ti kép vi se lõ nek, a nép jó lé ti bi zott ság el nö ké nek fe le sé ge. Kö rös Pé - ter sze rint õ és egy má sik he lyi fideszes kép vi se lõ fe le sé ge ere de ti leg a lõ rin ci va gyon ke ze lõ nél ka pott ál lást, és Dámsánét azért kel lett át men te ni Cse - pel re, mert az el sõ meg ol dás véd he tet - len nek bi zo nyult. Van vi szont ro kon, aki je len leg is a XVIII. ke rü le ti vá ros gaz dá nál dol go zik a Ma gyar Na rancs in for má ci ói sze rint ve ze tõ be osz tás ban: a cse pe li és pest - szent lõ rin ci ön kor mány za tot ket tõs meg bí za tá sá val ös sze kö tõ Werner Ta - más, Werner Pé ter kö ze li ro ko na. A lap er rõl is meg kér dez te Banyár Lász lót, de õ nem adott fel vi lá go sí tást, aho gyan ar ról sem, hogy men nyi ide ig és mi lyen mun - ka kör ben dol goz tak a kép vi se lõ fe le sé - gek ön kor mány za ti cég nél. Banyár ar ra hi vat ko zott, hogy nem kö te les ki ad ni az érin tet tek mun ka szer zõ dé se it, majd mi - u tán a Na rancs szer kesz tõ sé ge je lez te, hogy nem a tel jes szer zõ dé se ket, csu - pán a fen ti in for má ci ó kat ké rik, be re - kesz tet te a ve lük foly ta tott le ve le zést. (Foly ta tás a kö vet ke zõ szá munk ban.) Az el múlt há rom és fél év ben a Fi desz be bi zo nyí - tot ta: kép te len az em be rek min den na pi meg él he - té si prob lé má it ke zel ni. A hang za tos kor mány pro pa gan dá val kö szö nõ vi szony - ban sem ál ló va ló ság ban a cse pe li csa lá dok is egy re ne he zeb ben bol do gul nak. Az el múlt há rom és fél év fé le lem mel te li, ki szá mít ha tat lan és igaz ság ta lan po li ti - ká ja után Or bán Vik tor nak a kor mány élé rõl, a na pi 47 ezer fo rint ból élõ Né meth Szi lárd nak pe dig a cse pe li vá ros ve ze tés élé rõl kell tá voz nia. A cse pe li szo ci a lis ták az el múlt két évet az ut cán, a cse pe li em be rek kö zött töl - töt ték. Nem volt olyan bal ol da li cse pe li, aki nem az ös sze zá rás, nem az össze fo - gás fon tos sá gát hang sú lyoz ta, il let ve kér te vol na szá mon. Fel is mer ve Ma gyar or - szág és ben ne Cse pel hos szú tá vú ér de ke it, meg ért ve a cse pe li em be rek el vá rá - sát nem öröm te li, de fe le lõs ség tel jes dön tést hoz tunk: a sze mé lyes po li ti kai am - bí ci ón kat fél re té ve a bal ol da li ös sze fo gás és így a sza bad, biz ton sá gos és igaz - sá gos Ma gyar or szág 2014-es gyõ zel mé nek ügye mel lé áll tunk. Ugyan ezt kér jük min den cse pe li szo ci a lis tá tól, min den cse pe li de mok ra tá tól, a cse pe li de mok ra ti kus el len zé ki szer ve ze tek po li ti ku sa i tól és tá mo ga tó i tól, az Or bán Né meth pá ros min den cse pe li vesz te sé tõl is! Dobák Ist ván Szenteczky Já nos vá lasz tó ke rü le ti fe le lõs el nök

5 Komplett való, Önnek. KÖZÉLET 5 Jó tól jót ta nul ni Atan év kez dés al - kal má ból több mint 400, ki emel ke - dõ te het ség gon do - zó mun kát vég zõ pe da gó gus ré sze - sült a Bonis Bona A nem zet te het sé - ge i ért ki tün te tés - ben. A dí jat ame lyet a Bonis bona discere, va gyis Jó tól jót ta nul ni la tin köz - mon dás nyo mán ne vez tek el a nyár ele jén meg hir de tett nyil vá nos fel hí vás nyo mán 2013 nya - rán ítél ték oda. A meg hir de tett há rom ka te gó ri á ban or szá go san ös sze sen kö zel nyolc száz je lö lés ér - ke zett. Egy je lölt nek leg alább két aján ló val kel lett ren del kez nie, aján lók le het tek in - téz mény ve ze tõk, kol lé gák, szü lõk és ta nít vá nyok is. A dí jak oda íté lé sé rõl oktatási szakemberekbõl ál ló zsû ri dön tött. Cse pe len a Jed lik Ányos Gim ná zi um ból (JÁG) né gyen is mél tó nak bi zo nyul tak a Ki vá ló ver seny fel ké szí tõ díj ra: Elekné Becz Be at rix ké mia-, Fo dor Má ria, Zsilvölgyi Már ta és Árváné Doba Má ria ma te ma ti ka ta ná rok. Ki vá ló te het ség se gí tõ dí jat ka pott Ha ran go zó And rea, szin tén a JÁG né met nyelv-ta ná ra. Schu bert Zi ta, a Ver mes Mik - lós Ál ta lá nos Is ko la ta ní tó ja pe dig Ki vá ló te het ség gon do zó el is me rés ben ré sze - sült. Gra tu lálunk! Ön mit gon dol az is ko la kez dés rõl? Nagy Zsolt (47 éves ügy - in té zõ): Nem is baj, ha vég re rend lesz az is ko lák - ban. Nagy vál to zást nem ér zé kel tem, de akár mit is ala kí tot tak át, a vé ge úgy is az lesz, hogy ne künk kell töb bet fi zet - nünk ér te. Gilicze Krisz ti na (36 éves köz al kal ma zott, két gyer - me kes anyu ka): Iszo nya - tos ká osz volt! Na gyon aka do zott a rend szer, a gye re kek köny vei az utol - só utá ni pil la nat ban ér kez tek meg. A pá - rom mal egész éj jel cso ma gol tunk, de így sem let tünk meg az el sõ ta ní tá si nap - ra. A pe da gó gu sok hely ze te sem lett jobb, ezt lát juk-hall juk. Wéber Kár oly (45 éves kiállításépítõ): Az enyé mek már na gyok, így an nyi ra nem kö vet tem, de a hí rek - bõl hal lot tam, hogy a vál to - zá sok egy ál ta lán nem jó irány ba vit ték az is ko lá kat. Az biz tos, hogy ez a kor mány töb bet ár tott a gye re kek - nek, mint az ös szes töb bi együtt vé ve! NÉ METH SZI LÁRD HA TÁ RO LÓD JON EL OR BÁN TÓL! Ma gyar or szág ma már ké pes ar ra, hogy fej les sze is ko lá it, ok ta tá si rend sze rét je len tet te ki Or bán Vik tor az új tan év el sõ nap ján. Csak hogy Cse pel er re már ko ráb ban is ké pes volt. A ko ráb bi vá ros ve ze tés mil li ár do kat for dí tott a XXI. ke rü - let ok ta tá si és kul tu rá lis in téz mé nye i nek fej lesz té sé re. E fej - lesz té sek nek, va la mint a ke rü le ti pe da gó gus kar ál do za tos mun ká já nak kö szön he tõ en a cse pe li gye re kek ma eu ró pai mér cé vel mér ve is XXI. szá za di szín vo na lú ok ta tás ban ré - sze sül het nek. Mind ezek fé nyé ben fel szó lít juk Né meth Szilárdot, hogy ha tá ro lód jon el a mi nisz ter el nök tõl, és amen nyi re te lik tõ le, vi lá go sít sa fel Or bán Vik tort: az MSZP ál tal ve ze tett ön kor - mány zat 2010-ig egé szen pon to san 2850 mil lió fo rin tot for - dí tott a cse pe li is ko lák ra, óvo dák ra, böl csõ dék re, to váb bá az el múlt há rom év ben sor suk ra ha gyott mû ve lõ dé si há - zak ra. S ha már itt tar tunk, ar ra is fel szó lít juk Né meth Szilárdot, hogy szá mol jon be ró la a cse pe li ek nek: az õ vá ros ve ze té - se alatt men nyit for dí tot tak a ke rü le ti ok ta tá si és kul tu rá lis in téz mé nyek fej lesz té sé re és fenn tar tá sá ra! MSZP Cse pe li Szer ve ze te

6 6 KOMPRESSZOR Komplett való, Önnek. Hol bolt, hol nem bolt volt egy szer a trafikmutyi. Még hoz zá or szá gos bot - rányt ka va ró, amely nek so rán a kor mány elõbb be da - rál ta, majd fideszes csó ko sok nak ját szot ta át az évi 500 mil li ár dos dohányboltpiacot. Mint meg ír tuk, a Fi desz-kor mány az ál la mi föl dek után a tra fi ko kat is a sa ját ha ver ja i nak ját szot ta át, és nem a rok kan ta kat, mun ka nél kü li e ket jut tat ta húsz év re meg él he tés hez. Pe dig ere de - ti leg ez zel in do kol ták az egész mu tyit le - he tõ vé te võ tra fik tör vény meg al ko tá sát és el fo ga dá sát. Meg az zal, hogy a fi a ta - lok do hány hoz ju tá sát akar ják ez zel is aka dá lyoz ni. Még a tör vény cí me is azt hir de ti, hogy az a fi a tal ko rú ak do hány - zá sá nak vis sza szo rí tá sá ról szól. Eh hez ké pest csak Cse pe len leg - alább 5 6 he lyen nyílt is ko la ka puk köz - vet len kö ze lé ben nem ze ti do hány bolt, ahol a fi a ta lok szá má ra kön nyeb ben el - ér he tõ a ci ga ret ta, mint az elõtt. Rá adá - sul or szág szer te nem csak is ko lák, ha - nem kór há zak, ren de lõ in té ze tek, sõt gyógy szer tá rak tõ szom széd sá gá ban is szá zá val ta lál ni tra fi kot. A maf fi a sze rû mód sze rek kel meg - szer ve zett, az óta tit kos hang fel vé tel lel is le lep le zett trafikmutyi ön ma gá ban is a fideszes ci niz mus is ko la pél dá nya. Ám olyan szin tû po fát lan ság, ami lyen Cse - pe len ta pasz tal ha tó, ta lán se hol az or - szág ban nincs. Az még hagy ján, hogy a XXI. ke rü let ben a Csete Ba lázs Gim ná zi - um, Szak kö zép is ko la és Szak is ko la mel - lé be fész kel te ma gát egy do hány áru da, de az Egressy Bé ni Ze ne mû vé sze ti Szak kö zép is ko la és Gim ná zi um ta nu lói a tan in téz mény bõl ki lép ve szin tén egy nem ze ti tra fik ban gyö nyör köd het nek, és ha son ló a hely zet a 100 mé ter rel ar rébb lé võ Ka rá csony Sán dor Ál ta lá nos Is ko lá - nál is. En nyit a hát rá nyos hely ze tû csa lá dok meg él he tés hez jut ta tá sá ról, en nyit a fi a - ta lok meg óvá sá ról. Az ál lam kon ces sziót és bu sás hasz not, a fideszes ön kor - mány zat pe dig üz let he lyi sé get biz to sí - Az egyik hír por tál fo tó sa alig ha nem meg ta lál ta az or szág leg ki sebb tra fik ját: a bolt ban egy füg gön nyel el ta kart, für dõ szo ba szek rény mé re tû polc ról árul ják a ci ga ret tát. A fel vé telt Mudra Lász ló, az Origo fo tó sa a So mogy me gyei Ká rán ké - szí tet te. ZAJOS KOMBINÁCIÓ Az úgy ne ve zett nem ze ti do hány bol - tok ban ma már a do hány mel lett al - ko holt is be le het sze rez ni, még hoz zá a ko ráb bi kor lá to zá sok tól men te sen. Sok he lyen emi att nem csak a jól be - vált bolt ja ik nak, ha nem a nyu godt éj - sza kák nak is bú csút int het tek a la kók, az éj jel-nap pal nyit va tar tó tra fi kok ugyan is egy perc re sem áll hat nak le... Az ön ide ge i re is rá men nek a tra fi kok? Os sza meg ve lünk a ta pasz ta la tát! tott Palcsó Ta más nak. A Cse pe len négy, össze sen öt tra fi kot el nye rõ, ko ráb ban a cse pe li Fi desz ren dez vé nye in fel lé põ ex- Megasztár pél dá ja jól mu tat ja a rend - szert. Magnum FELLÉPÉS A PALCSÓTOMIK ELLEN Or bán és Láz ár ki ik tat ja a kon ku ren - se ket, majd a ba rá ti ban kok ol csó hi - te lé bõl hoz zá nem ér tõ, de fideszhû új tra fi ko sok palcsótomik szo rít ják ki a tisz tes sé ges kis ke res ke dõ ket az évi 500 mil li ár dos do hány pi ac ról. A tra fik bá rók nak ga ran tált az évi akár több tíz mil li ós nye re ség, és vé gül, ha üz le ti ér de ke i ket bár mi lyen sé re lem éri, te kin té lyes kár té rí tés re is szá mít - hat nak ezt Hudák Já nos, az LMPbõl ki vált, majd a Fi desz le vál tá sa ér - de ké ben az MSZP-vel ös sze fo gó Együtt2014 Párbeszéd Ma gyar or - szág ért cse pe li cso port ve ze tõ je kö - zöl te a hírkomp-pal. Az Együtt PM ga ran tál ja, hogy a kor mány vál tás után a ká ro sult ré gi tra fi ko so kat új ra hely zet be hoz za, és jog ál la mi mód - sze rek kel fel szá mol ja a do há nyo sok és nem do hány zók pén zé bõl fenn tar - tott fideszes há ló za tot tud tuk meg.

7 Komplett való, Önnek. KOMPRESSZOR 7 Tör té nel mi át irat ok A ki rály ma jo ri Da ru-domb gyö ke res át ala ku lá son esik át nap ja ink ban. A Google Earth mû hold ké pén még jól lát - sza nak a ki fe szí tett íjat szim bo li zá ló geoplasztikai al ko - tás kör vo na lai (a kép két év vel ez elõt ti ál la po tot rög zí - tett). Ha friss lát ké pet ad hat nánk az ûr bõl, mást lát nánk. Aki fe szí tett íjat az ön kor mány zat em - be rei le ta rol ták, majd csak jö võ re ál - lít ják hely re az íj for májú fa osz lo pok al - kot ta nyom vo na lát. A So rok sár ra mu ta - tó, nyíl ves szõt for má ló lép csõ sort rend - be hoz ták, de a nyíl ves szõ mo men tán az íjat nél kü löz ve mu tat a sík ról fel fe lé a domb te tõ re, ahol Sárossy Ti bor: Õsi elõ - de ink szo bor kom po zí ci ó ját app li kál ták be le ön kor mány za ti em be rek Szórádi Zsig mond és Se res Já nos mû vé be. Egy ki sebb gyü le ke ze tet te rel tek fel il - le té ke sek a sza bad sá got jel ké pe zõ, kö - zép sõ, ágas-bo gas, 12 mé ter ma gas osz lop tö vé be. Szent Ist ván, Ál mos és Ár pád, a há rom fá ból fa ra gott ki rály fi ott áll a domb te tõ re ál lí tott posz ta men - se ken, s va ló szí nû leg nem na gyon ér tik: mit is ke res nek õk ott? Az ön kor mány zat lap ja szak rá lis al ko - tá sok nak ne ve zi e Da ru-dom bi cso por - to su lást, az az is te ni, szent, ter mé szet fe - let ti ere de tû mû vek nek. Va jon az ér tel mi szer zõ ke rü le ti ve ze tõ re vagy a fa mun ka mes te re i re gon dol tak e jel zõ vel? Eset leg azt ter ve zik, hogy hí rét kel tik a Da rudom bi po zi tív ener gi ák nak, s a fá ból fa - ra gott al ko tá sok hoz a jö võ ben za rán - dok uta kat szer vez nek? Ne tán még ko - los tort is ala pí ta nak a szob rok és a ke - rék pár-pá lya kö zött? Együtt az or szág hang zott az au - gusz tus 20-ai kor mány szlo gen. An nyi ra együtt van, hogy ez a mû al ko tás-rom bo - ló ak ció ame lyért az egyik érin tett mû - vész még kö szö ne tet is mon dott az ön - kor mány zat nak ar ra is al kal mat adott, hogy fi no man is mét be le rúg ja nak elõd - jük be, a szo ci a lis ta ön kor mány zat ba. A hu szon há rom éves, most ép pen meg - úju ló mû al ko tás ki bõ ví té se, át ala kí tá - sa a Da ru-dom bon egy ve szé lyes fo lya - mat újabb ál lo má sa, amely a Szent Im re té ri millecentenáriumi zász ló és or szág - al ma szét sze dé sé vel és a két há bo rú kö - zöt ti kõ ko los szus új ra é pí té sé vel kez dõ - dött. Ha ez így megy to vább, az Ol va só mun kás mel lett (a Bé ke té ren) ha ma ro - san meg je le nik majd a Hét ve zér szo bor - cso port ja, a Hõ sök szob ra mel lett (a Szent Im re té ren) fel ál lít ják Fe renc Jó - zsef lo vas szob rát, Nepomuki Szent Já - nos szob ra mel lett pe dig fel tû nik majd Ven cel ki rály alak ja. Pe tõ fi Sán dor ral szem ben fel ál lít ják Gör gey Ar túr szob - rát. A Szik ra táv író em lék mû ve mel lett pe - dig ott ma ga so dik majd a Pró nay Héj - jas Ostenburg-Moravek tri um vi rá tus kõ - be for mált má sa, a Má so dik vi lág há bo rú em lék mû ve elõtt fel tû nik majd Hor thy Mik lós. A Vám pír csap dá ba be le app li kál - ják majd a ki vá ló er dé lyi kap cso la tok je gyé ben Vlad Tepes (ali as Drakula) alak ját. Alig né hány hét tel az 57. év for du ló elõtt csak fél ve kér de zem: va jon mit ta - lált ki a pol gár mes ter, ho gyan ala kít ják át az 56-os em lék mû vet a Szent Im re té - ren? Lé vai Ta más

8 8 KÖZÖSSÉG Komplett való, Önnek. Alul ról új ra fel épít jük a de mok rá ci át FO TÓ: TISZTA KEZEK de cem ber 10-én Nagy Navarro Ba lázs új ság író, a Te le ví zi ós ok és Film ké szí tõk Füg get len Szak szer ve - zet ének (TFSZ) al el nö ke le sá to ro zott a Mé dia szol gál - ta tás-tá mo ga tó és Va gyon ke ze lõ Alap (MTVA) III. ke - rü let, Ku ni gun da út jai szék há za elõtt, és a Lomniciügy (ld. ke ret ben. A szerk.) tel jes ki vizs gá lá sát, az iga - zi fe le lõ sök tá vo zá sát kö ve tel ve éh ség sztrájk ba kez - dett. Al el nök tár sa, Szávuly Aran ka, majd más szer ve - ze tek ak ti vis tái is csat la koz tak a tisz tes sé ges köz mé - di á ért foly ta tott éh ség sztrájk hoz. De cem ber 31-én a sza bad ság meg õr zé se, a de mok rá cia, a saj tó sza bad - ság vé del me és a kor rupt ha ta lom gya kor lás fel szá - mo lá sa ér de ké ben meg ala pí tot ták a Tisz ta Ke zek Moz gal mat.,,a mos ta ni köz mé dia a reg ná ló ha ta lom szó csö vé vé si lá nyult je len tet te ki Nagy Navarro 2011 szil vesz te rén. Majd le szö gez te: ha fe lül rõl meg - pró bál ják le bon ta ni a de mok rá ci át, ak kor mi alul ról új - ra fel épít jük. Az ak ti vis ták tör vény ad ta jo guk kal él ve az óta is bé ké sen de monst rál nak a Ku ni gun da út ján, im már több mint hat száz nap ja, éj jel-nap pal. A tün te - tõk bé ké sek, de az MTVA, il let ve a meg bí zott va gyon - õrei kez det tõl fog va harc ban áll nak ve lük, szá mos jog - ta lan, sõt em ber te len in téz ke dést hoz tak el le nük, és nem ri ad tak vis sza az erõ szak tól sem. Nagy Navarro Ba láz zsal a Ku ni gun da út ján be szél get tünk. Itt, a vi lág vé gén la kó ko csi ban, sá - tor ban éj sza káz ni nem le het túl biz ton sá - gos. Jár õröz nek er re fe lé a rend õrök? Most nyu godt idõ szak van, csak egy-két órán ként tû nik fel jár õr ko csi. Ami kor fe szül tebb volt a hely zet, ál lan dó rend õri je len lét mel lett de monst rál tunk, de gyak ran nem azt ta pasz tal tuk, hogy min ket vé de nek, ha nem azt, hogy a má - sik ol dalt tá mo gat ják. Ért ben nün ket pél - dá ul olyan at ro ci tás, ami kor az el len lá - ba sa ink majd nem át haj tot tak raj tunk ko - csi val, a rend õrök pe dig csak néz ték; fel - te he tõ leg po li ti kai nyo más ra el mu lasz - tot ták az in téz ke dést. Fel je len tést tet tünk az ügy ben, és szá mos más eset ben is be je len tés sel, fel je len tés sel él tünk. A sors iró ni á ja, hogy az óta az ügyek rend - õr sze rep lõi kö zül ket tõt elõ lép tet tek. Nyil ván na gyon jól vé gez ték a mun ká ju - kat. Mi lyen sza kasz ban van nak a fo lya - mat ban lé võ ügye ik? Meg döb be né sünk re sok eset ben el tûn tek a fel je len té se ink, nincs nyo muk. Fõ leg azok nak, ame lye ket szó ban tet - tünk. A rend õrök ugyan elõ sze re tet tel mond ják az ál lam pol gár ok nak, hogy a fel je len tés hez be kell men ni ük a ka pi - tány ság ra, de nem árt tud ni, hogy va ló - já ban nincs ala ki meg kö tött ség, fel je len - tést élõ szó ban is te he tünk. Ilyen kor a rend õr kö te les fel jegy zést ké szí te ni ró la, leg fel jebb utó lag kül de nek egy pa pírt, hogy erõ sít sük meg a szán dé kun kat írás ban. Né hány szor ma guk a rend õrök jegy zõ köny vez ték a tör tén te ket, így volt ez ak kor is, ami kor va la ki meg fe nye ge - tett, hogy el gá zol de an nak sincs nyo - ma. Nem ré gi ben kér tem az óbu dai ka pi - tány ság tól, hogy írás ban tá jé koz tas sa - nak az ös szes ál ta lunk tett be-, il let ve fel - je len tés sor sá ról: hány ügy rõl tud nak egy ál ta lán, és azok mi lyen sza kasz ban van nak. Az in téz ke dés el mu lasz tá sa mi att tett rend õr ség el le ni fel je len té sünk ügyét át - tet ték az ügyész ség re, ott vi szont le zár - ták az zal, hogy sze rin tük nem tör tént sem mi. Ez úgy mû kö dött, hogy min ket, a sér tet te ket nem hall gat tak meg, csak az MTVA biz ton sá gi em be re it és a rend - õrö ket. Saj nos ha a nem egé szen pár tat - lan ügyész ség azt ál la pít ja meg, hogy nem tör tént sem mi, sõt pa nasz sincs, ak - kor el hal az ügy, nincs sem mi lyen jog or - vos la ti le he tõ ség, csak a strasbourgi Em be ri Jo gok Eu ró pai Bí ró sá gá hoz for - dul ha tunk. Ezt meg is fog juk ten ni.

9 Komplett való, Önnek. KÖZÖSSÉG 9 Ta valy no vem ber 19-én olyan tá ma - dás ért min ket, amely ben sok em ber, töb bek kö zött or szág gyû lé si kép vi se lõk sze me lát tá ra, rend õrök je len lé te mel lett meg sé rült az egyik tün te tés szer ve zõnk lá ba. Elõ ször kön nyû tes ti sér tés gya nú - já val ma gán vá das el já rás in dult, ké sõbb a bí ró ság ga ráz da ság nak mi nõ sí tet te az ügyet, és át ke rült az ügyész ség re. Jól le - het ha va la ki erõ szak kal vagy erõ szak kal va ló fe nye ge tés sel lép fel bé kés tün te - tõk kel szem ben, mint ahogy eb ben az eset ben tör tént, az más, akár sza bad - ság vesz tés sel is sújt ha tó bün te tõ jo gi ka - te gó ri á ba tar to zik. A rend õr sé gi je len tés meg pró bál ta szé pí te ni a dol go kat, de még így is sze re pel ben ne az erõ szak, sõt vi de ó ra is rög zí tet ték az ese mé nye - ket en nek el le né re azt ál lít ják, hogy a tün te tés min den fé le be avat ko zás nél kül, ma gá tól osz lott fel. Ha így lett vol na, már rég le ját szot ták vol na a vi de o fel vé te lü ket a ha ta lom ál tal irá nyí tott köz szol gá la ti csa tor ná kon. De cem ber ben az MTVA biz ton sá gi em be rei két ak ti vis tán kat nem en ged ték ki a ko csi ból, és szét ver ték a sát run kat. Mi vel vi de o fel vé tel lel tud tunk bi zo nyí ta ni min dent, nem mond hat ták, hogy nem tör tént sem mi, így eb ben az ügy ben vá dat emel tek a va gyon õrök ve - ze tõ je el len sze mé lyi sza bad ság kor lá to - zá sá nak meg ala po zott gya nú ja mi att. Min den jel ar ra mu tat, hogy bár több - ször is dur ván meg sér tet ték a gyü le ke - zé si jo gun kat, a rend õr ség nem haj lan - dó en nek alap ján el já rást in dí ta ni, ha - nem meg pró bál ja ki seb bí te ni, le he tõ leg sza bály sér té si kör be tol ni az ügye ket. Ami so ro zat ban tör tént, an nyi ra non - szensz, hogy ép és szel nem igen le het fel fog ni. No vem ber tõl feb ru á rig rá csok kal tor la szol ták el a szék ház be já ra tát, most pe dig göd rök tátonganak az ut ca front - ján. Mi lyen mun ká la tok foly nak? Az hang zott el, hogy fel akar ják újí - ta ni az ön tö zõ rend szert. Té len. Feb ru á ri mí nusz ti zen öt fok ban ki ás ták a göd rö - ket, majd nem tör tént sem mi. Túl azon, hogy egy ér tel mû en csak azért túr tak fel min dent, hogy ne tud junk a be já rat elé men ni, és el ké pesz tõ, hogy ilyet tesz egy köz in téz mény, ez ki me rí ti a hût len ke ze - lés tör vé nyi tény ál lá sát, hi szen mil li ó kat köl töt tek rá az adó fi ze tõk pén zé bõl, és még csak kí sér le tet sem tet tek ar ra, hogy bár mit fel újít sa nak; feb ru ár óta hoz zá sem nyúlt sem mi hez egyet len mun kás sem. No vem ber ben egy mil lió fo rint ba ke - rült egy so ha lét re nem jött ki ál lí tás ra fog - lalt te rü le ti en ge dély. Szin tén ki zá ró lag azért, hogy ki szo rít sa nak min ket a te rü - let rõl, be ha ran goz tak egy fo tó ki ál lí tást Böjte Csa ba mun kás sá ga tisz te le té re, úgy, hogy az érin tett egy részt nem ér te - sült ró la, más részt ha tu dott vol na ró la, de cem ber 3-án a Du na TV és az MTV es ti hír - A LOMNICI-ÜGY adó já ban meg ha mi sí tot tak egy, em be ri jo gi ügyek - ben meg szó lal ta tott köz sze rep lõk rõl szó ló kép anya got: ami kor Tõ kés Lász ló nyi - lat ko zott a MTI Hír cent rum ri por te ré nek, a hát tér ben be szél ge tõ Lomnici Zol tán - nak, a Leg fel sõbb Bí ró ság egy ko ri el nö ké nek ar cát a bûn el kö ve tõk sze mé lyi sé - gi jo ga i nak vé del mé ben al kal ma zott masz ko lá sos tech ni ká val ki ta kar ták. A ri - por tert Élõ Gá bor, az MTI Hír cent rum ak ko ri (az óta me nesz tett, majd a Ma gyar Nem zet Online fõ szer kesz tõ jé vé ki ne ve zett) igaz ga tó ja uta sí tá sát kö vet ve az zal az in te lem mel küld ték for gat ni a fe let te sei, hogy ha más ként nem megy, húz zál zsá kot a Lomnici fe jé re, mert még vá gó kép ben sem lát szód hat a ri port ban. A köz té vé rá adá sul nem csak ezt a saj tó eti kai vét sé get kö vet te el, ha nem az ere de ti, adás ba ke rült, ki ta kart fel vé telt is meg ha mi sí tot ta, ami kor a hír adó kat fel - tet te az MTV videotárába. Oda ugyan is már a ki ta ka rás nél kü li ver zió ke rült, de mi - vel azt a részt nem az élõ adás ból, ha nem az ere de ti, úgy ne ve zett muster ka zet - tá ról vág ták be új ra, nem volt raj tuk MTV-s, il let ve Du na TV-s logó. A Lomniciügyként el hí re sült kép re tu sá lás a leg sö té tebb sztá li nis ta, rákosista idõk mód sze - re i re ha ja zott. nem akar ta vol na, hogy be le ke ver jék ilyes mi be. De az a har minc-negy ven biz - ton sá gi õr is mil li ók ba ke rül, aki ket jó sze - ré vel csak mi at tunk szer zõd tet tek, tel je - sen fe les le ge sen, mert egyi künk sem akart so ha be ha tol ni az épü let be, de még a jog el le ne sen fel ál lí tott kor don mö - gé sem. Az új ság író szak ma sú lyos le - épü lé sét jel zi, hogy a köz pén zek ilyen her dá lá sá ra ve te med het az MTVA anél - kül, hogy leg alább a nem kor mány füg gõ saj tó fog lal koz na ve le. Igaz, ve lünk sem fog lal koz nak. Alap ve tõ en a de mok rá cia alap ér té ke i ért és a szak ma tisz tes sé gé - ért de monst rá lunk, de több ci vil vál lal ve - lünk szo li da ri tást, mint kol lé ga. Új ság - írók csak el vét ve for dul nak meg er re fe lé, pe dig a kö zel ben van több or szá gos mé - di um szer kesz tõ sé ge is. Nem ér zi né ha úgy, hogy ilyen kö - zeg ben nincs ér tel me a de monst rá ci ó - nak? Ha azt vár nánk a tün te tés tõl, hogy más nap ra meg ol dód jon, ami ért lét re jött, ak kor nem len ne ér tel me. Ha tás at tól vár - ha tó, hogy áll ha ta to sak va gyunk, fel ki ál - tó jel ként me re dünk az MTVA-ra már hat - száz-egy né hány nap ja, és ha kell, itt le - szünk még ugyan en nyi ide ig. Az, hogy ilyen ap pa rá tust moz gat nak ve lünk szem ben, jel zi, hogy a ha ta lom fél a ki - mon dott igaz ság tól. Ha elég sok szor és egy re töb ben lep lez zük le, hogy a ki rály mez te len, az ha las san is, de meg hoz za az ered ményt: tisz tes sé ge seb bé vá lik a ha ta lom és a hír szol gál ta tás is, mert az ös szes tör vé nyes esz köz zel ki kény sze - rít jük be lõ lük. A köz vet len cé lon, a nagy üze mi hír ha - mi sí tá sért fe le lõs Böröcz Ist ván ve zér - igaz ga tó, Né meth Zsolt hír igaz ga tó és Papp Dá ni el fõ szer kesz tõ le mon da tá sán kí vül az is ér tel met ad a de monst rá ci ónk - nak, hogy vé gig kell vin nünk az ügye in - ket, mert ez zel biz ta tást, re ményt adunk min den ki nek, aki kö ve ti, hogy mi tör té - nik ve lünk. So kan el mond ták, hogy tõ - lünk me rí tet ték a ci vil ku rá zsit. Már nem gon dol ják úgy, hogy nincs mit ten ni a ha - ta lom mal szem ben, egy re ke vés bé tû rik el a gya lá za tot. Ön tu da tos ál lam pol gár - ként meg ta nul ták, hogy van nak jo ga ik, és azo kat ér vé nye sít he tik is. Per sze az, hogy az új ság írók nem til - ta koz nak a köz szol gá la ti mé dia tel jes le - zül lesz té se el len, sõt haj lan dó ak részt ven ni egy or szág át ve ré sé ben, el ke se rí - tõ. Mint ahogy az is, hogy el len zé ki po li - ti ku sok is meg for dul nak az MTVAszékházban, de még egyi kük tõl sem hal - lot tam, hogy kö ve tel te vol na a mil li ós fi - ze té se kért kor mány meg ren de lés re ha - mi sí tók me nesz té sét és a tart ha tat lan ál - la pot meg szün te té sét. En nek el le né re nem adom fel. hk KOMMENTÁR Lap zár ta kor kap tuk a hírt: fel mon dott An tal Fe renc Já nos, az MTVA egyik rá di ós hír szer kesz tõ je, ar ra hi vat koz - va, hogy cen zú ráz zák a hír szer kesz - tést a köz mé dia mû so ra i ban. Fel - mon dó le ve lé ben töb bek kö zött ezt ír - ta: egy szép na pon va la ki meg je - lent a há tam mö gött, és a vál lam fö - lött, a mo ni to rom ra pil lant va uta sít - gat ni kez dett, hogy ezt a hírt elõ re, ezt hagy juk ki, ezt te gyük be, ezt pe dig ír - juk át így, ezen a han gon. ( ) Ez a cen zú ra rá adá sul a manipulatív, pro - pa gan disz ti kus tar tal mak tér nye ré sé - vel jár együtt. Új ra meg je len tek pél - dá ul a 're per to ár ban' a ter me lé si hí - rek, ame lyek re iga zá ból csak a ká dá - ri érá ban volt meg kü lön böz te tett ke - res let. Nagy Navarro Ba lázs ezt így kom - men tál ta: A hír ma ni pu lá ci ók mi att már évek óta sú lyo san sé rül az ál lam - pol gár ok in for má ci ók hoz va ló hoz zá - fé ré sé nek jo ga, nem ne héz el kép zel - ni, ho gyan fo ko zó dik majd ez a köz - mé di á ban a vá lasz tá si kam pány ide - jén.

10 10 KÖZÖSSÉG Komplett való, Önnek. Újí ta ni kell min den té ren A 78 éves Cse pel Hor gász Egye sü let (CSHE) tiszt újí tó köz gyû lést tar tott még ta vas szal, amely hez ala pos felkészü - lés sorozat nyo mán ér kez tek el. Az egye - sü let tag jai ugyan is el mond hat ták, ho - gyan vé le ked nek a ve ze tõ ség és a vá - laszt mány mun ká já ról, a Rác ke vei So - rok sári Duna-ág (RSD) ad ta hor gá sza ti le he tõ sé gek rõl és a hor gász moz ga lom hely ze té rõl. Ki de rült, hogy idõ sze rû az al kal maz ko dás az élet vál to zá sa i hoz: meg kell újí ta ni a hor gász moz gal mat az egye sü le ten be lül, és min dent meg kell ten ni, hogy sta bi li zál ják a hor gá szat le - he tõ sé gét az RSD-n. A be ér ke zett vé le - mé nye ket ös sze gez ték és be épí tet ték a köz gyû lés mun ká já ba. Mé szá ros Fe ren - cet, a CSHE újabb öt év re meg vá lasz tott ré gi-új el nö két a dön té sek rõl kér dez tük. Mi rõl hall hat tak, ol vas hat tak a köz gyû lés részt ve või a be szá - mo ló ban? Az egye sü let min den szem pont ból mû kö dõ ké pes, de a lét szá munk fo lya ma to san fo gyat ko zik. A 2007-ben 2540 fõs tag ság hoz ké pest csak nem hat száz zal let tünk ke ve seb ben ta - valy év vé gé re: 1476 fel nõtt, 54 if jú sá gi, 424 gyer mek hor gász, így ös sze sen 1954 hor gá szunk volt. Ugyan ak kor öröm az üröm ben, hogy a gyer mek hor gá szok szá ma nem vál to zik je - len tõ sen, és az if jú sá gi hor gá szok szá ma is meg kö ze lí tõ leg vál to zat lan. A má sik lé nye ges pont a CSHE éle té ben az egye sü let va - gyo ni hely ze te. Ez sta bil, kö szön he tõ en rész ben a meg lé võ két hor gász ta nyánk üze mel te tõ jé nek, il let ve a ve lük kö tött hasz ná lói szer zõ dés nek. A be vé te li for rá sun kat a tag dí jak és a te rü le ti je gyek ér té ke sí té sé ért ka pott bi zo má nyo si dí jak ad ják. A ren dez vé nyek kel, prog ra mok kal kap cso lat ban vi szont ön kri ti kus meg ál la pí tást tet tünk: az utób bi évek ben az egye sü - le tünk éle te meg le he tõ sen szer ve zett volt, sok szor túl zot tan is ra gasz kod tunk a ko ráb ban jól be vált gya kor lat hoz: öreg ura - san meg tar tot tunk min den olyan te vé keny sé get, ame lyet az egye sü le tünk hos szú évek-év ti ze dek óta vég zett. Nem vál tot - tunk még ak kor sem, ami kor le het, hogy kel lett vol na. Rá kel - lett jön nünk, hogy a vi lág ha lad, és ne künk is ha lad ni kell ve le, kü lön ben kí mé let le nül le ma ra dunk. Újí ta ni kell min den té ren, mert e ré gi, meg szo kott mun ka tem pó nak már nem csak je le - ne, de jö võ je sincs. Ös szes sé gé ben te hát az el múlt öt évet ki sebb buk ka nók - kal, de ered mé nye sen zár tuk. A köz gyû lés el fo gad ta a be szá - mo lót, és új, gya kor la ti lag a meg vál to zott elõ írá sok nak meg - fe le lõ en tel je sen át ala kí tott alap sza bályt fo ga dott el, és meg - vá lasz tot ta a CSHE új ös sze té te lû ve ze té sét. Kik bõl áll az egye sü let új ve ze tõ sé ge? Azt a hí rek bõl már tud tuk, hogy a CSHE el nö ke is mét Mé szá ros Fe renc lett. A ve ze tõ ség tag jai: Jenei Fe renc, Deme Sán dor, Kõ hal mi Ti bor. A fel ügye lõ bi zott sá gunk ban Ko vács Gé za el nök, Szi lá - gyi Fe renc és Egyed End re dol go zik. A fe gyel mi bi zott sá got pe dig Pa ta ki Zol tán, Nagy Kár oly és Werner An tal al kot ják. A vá - laszt má nyunk ös sze té te le a sza va zás nyo mán a kö vet ke zõ - kép pen ala kult: Dankó Gá bor, Gerendi Zsolt, La dá nyi Ist ván, Lábl Gyu la, Mar tin Krisz ti án, Parragi Ist ván, Pin tér Jó zsef, Solymosi An tal, Szé les Fe renc, Tö rök Má tyás, Vá gó Ár pád. Ho gyan ha lad nak to vább az új irány ban ki je lölt úton? A vá laszt mány jú ni us ban át te kin tet te a fõbb ten ni va ló kat, meg tár gyal ta az egye sü let évi mér le gét és az idei költ - ség ve tést. Jó vá hagy tuk a Cse pel Hor gász Egye sü let Szer ve - ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tát, s hoz zá kezd tünk a szep tem be - ri há zi ha lász lé fõ zõ-ver seny elõ ké szí té sé nek. Szó esett még a nem zet kö zi kap cso la ta ink hely ze té rõl és az ez évi te en dõk rõl. Az ok tó be ri vá laszt má nyi ülé sen egye bek kö zött át te kint jük majd a nyá ri hor gász idény ta pasz ta la ta it és a hal õrök mun ká - ját. Meg vizs gál juk a tag lét szám ala ku lá sát, és ös sze gez zük a hor gász je gyek vál tá sá nak ta pasz ta la ta it és az egyéb be vé te li for rá sa in kat. Is mét na pi rend re ke rül nek a nem zet kö zi kap cso - la ta ink, és ek kor fo gad juk majd el az egye sü let új fe gyel mi sza - bály za tát. A leg kö ze leb bi, szep tem be ri ve ze tõ sé gi ülé sün kön vár ha tó an a kör nye zet vé del mi mun kánk ér té ke lé se, a ver seny - sport ered mé nyei és a nyá ri gye rek-hor gász tá bor ta pasz ta la - tai is na pi rend re ke rül nek. Mit te gyen az a hor gász, aki sze ret ne tag ja len ni a CSHEnek? Aki az egye sü le tünk tag ja kí ván len ni, kér jük, hogy ke res - se fel a fo ga dó nap okon a Bu da pest, XXI. ker. Hol lan di út 240. szám alatt ta lál ha tó hor gász ta nyán kat. Itt meg vá sá rol ha tó a hor gász is me re te ket tar tal ma zó vizs ga könyv, amely tar tal maz - za mind azon is me re te ket, ame lyek szük sé ge sek a hor gász - vizs gá hoz. A hor gász ta nyán kon fo lya ma to san le he tõ ség van a vizs gá ra, az az írá sos teszt lap ki töl té sé re. Az ered mé nyes vizs gát kö ve tõ en meg vá sá rol ha tó ak a szük sé ges en ge dé lyek és ok má nyok. A je len leg ér vé nyes, új be lé põk ese tén al kal ma - zott dí ja ink meg te kint he tõk a hon la pon, ahol más, hasz nos in for má ci ó kat is ta lál hat nak az ér dek lõ dõk. Re - mél jük, so kan csat la koz nak hoz zánk (Munkatársunktól)

11 Komplett való, Önnek. KÖZÖSSÉG 11 Át ala kul a hely tör té ne ti gyûj te mény 2013 jú li u sá ban a Cse pe li Hely tör té ne ti Gyûj te mény át ala kí tá sá ról dön tött a kép vi se lõ-tes tü let. ACse pe li Vá ros kép Kft. ügy ve ze tõ igaz ga tó ja, Vida Ist ván ké szí tet te, Bor bély Lé nárd al pol gár mes ter ál tal be - ter jesz tett ja vas lat ér tel mé ben az ön kor - mány zat ki emel ten ke ze li a tör té nel mi is - me re tek és a ha gyo má nyos ér té kek to - vább örö kí té sét, ápo lá sát. E tö rek vés fon - tos ré szét kell ké pez nie egy ha té ko nyan mû kö dõ hely tör té ne ti gyûj te mény nek. Az in téz mény nek el kell lát nia az ok ta tás, a ne ve lés és az is me ret ter jesz tés fel ada tát, töb bek kö zött elõ adá sok, gyer mek prog - ra mok, te ma ti kus ren dez vény na pok szer - ve zé sé vel, az or szá gos, il let ve bu da pes ti nagy kul tu rá lis ese mé nyek hez (Mú ze u - mok Éj sza ká ja, Kul tu rá lis Örök ség Nap ja) tör té nõ csat la ko zás sal. Mind ez ak kor va ló sít ha tó meg, ha a hely tör té ne ti gyûj te mény a je len leg rak - tár ként mû kö dõ te rem he lyett mél tó kör - nye ze tet kap. A szom szé dos he lyi sé gek ki ál lí tó tér be va ló be vo ná sá val mint egy há rom száz négy zet mé te res sé bõ vít he tõ a te rü let. A bel sõ épí té sze ti át ala kí tás, fel - újí tás so rán do bo gók kal, vit ri nek kel, egyéb lát vány ele mek kel, in te rak tív esz - kö zök kel (pél dá ul érin tõ kép er nyõs mo - ni tor ral) nö ve lik majd az ér dek lõ dõk ké - nyel mét, se gí tik az el iga zo dá su kat, egy - szer smind meg te rem tik egy ku ta tó köz - pont mû kö dé sé nek fel tét ele it is. A ter vek sze rint ki egé szí tõ szol gál ta tás ként mo - bil töl tõ ál lo mást is igény be ve het nek majd a lá to ga tók. Az át ala kí tás, ame lyet az ön kor mány - zat fi nan szí roz, 5 mil lió fo rint ba ke rül. A mun ká la tok õs szel kez dõd nek, és elõ re - lát ha tó lag de cem ber 20-ától lá to gat hat - ja a kö zön ség a meg újult hely tör té ne ti gyûj te ményt. (hk) Pénz nincs, (bele)ugatás van ja nu ár 1-jé tõl a he lyi ön kor mány zat egy ol da lú dön té se alap ján a Cse pe li Mun kás ott hon Ala pít vány nem ré sze sül ön - kor mány za ti tá mo ga tás ban. En nek el le né re az ala pít vány és az in téz mény él és dol go zik, s a ne he zebb gaz da sá gi kö rül mé - nyek dacára to vább szol gál ja a cse pe li ek, a fõ vá ros és a tá - gabb ré gió, agg lo me rá ció kul tu rá lis igé nye i nek ki elé gí té sét. Az utób bi két esz ten dõ ben kü lön bö zõ fó ru mo kon egy vi ta so - ro zat zaj lik az ala pít vány ala pí tói jo ga i ról, ame lye ket ma ga az érin tett nem tud be fo lyá sol ni ben tíz cse pe li nagy vál la lat hoz ta lét re a Cse pe li Mun - kás ott hon Ala pít ványt, kul tu rá lis cél ra, amit az ala pí tó ok irat is rög zít. A Cse pe li Mun kás ott hon in gó és in gat lan va gyo na az ala pít vány tu laj do ná ban van, el nem ide ge nít he tõ, és csak az ala pí tói célt szol gál hat ja. Te hát az in téz ményt mint ezt bi zo - nyos vé le mé nyek és fó ru mok su gall ják nem magánosították, és nem sa já tí tot ták ki! Nem vit te el, nem lop ta el sen ki! A ház ma is tör vé nye sen mû kö dik, a ku ra tó ri um rend sze re sen ülé se - zik, a ház ve ze tõ je be szá mol a vég zett mun ká ról, a fel újí tá sok - ról stb. Az ala pít vány nak nincs köz tar to zá sa! Mû kö dé sét az il - le té kes szak tár cák és a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség fi gye lem mel kí - sé ri. Mû vé sze ti együt te se ket, tar tós kö zös sé ge ket mû köd tet, se - gí ti a szak mai, nyel vi és egyéb ok ta tást, és klub fog lal ko zá sok - nak biz to sít hely színt. Könyv tárt, befogadószínházat, mû vé - sze ti együt te se ket, klu bo kat, szak kö rö ket, tan fo lya mo kat mû - köd tet. Az ala pít vány tag ja a Te rü le ti Mû ve lõ dé si In téz mé nyek Egye sü le té nek, ame lyen ke resz tül pá lyá zat út ján ál la mi mû kö - dé si tá mo ga tás ban ré sze sül. A ház ban ko moly te rem gaz dál ko dást is foly tat nak. Az iro - dá kat ki zá ró la gos hasz ná lat ra ad ják bér be, a köz mû ve lõ dé si te re ket csak a ren dez vé nyek al kal má ra. A mun kás ott hon ban csak tör vé nyes ren dez vé nye ket le het tar ta ni, ame lyek be tart - ják a ház sza bá lya it is. Az ín sé ges idõk el le né re idén is foly ta tód tak a ház fel újí tá si mun kái: ki ala kí tot tak egy szá mí tó gé pes ter met az ok ta tói mun - ka se gí té sé re, ki fes tet ték a szín ház te rem lá ba za tát, a szín pa di fo lyo són ki cse rél tek ki lenc nyí lás zá rót, és rend be hoz ták azok kör nye ze tét. Az elõ tér csil lo gó ra csi szolt tardosi vörösmárvány pad ló za tán azon ban to vább ra is a fes tet len ál men nye zet ké pe tük rö zõ dik: a gipsz kar ton ál men nye zet fes té sé hez meg kell bon ta ni az ol dal fa li lam bé ri át, s er re ed dig nem fu tot ta. Sõt, a tá mo ga tá sok el ma ra dá sa mi att már-már a ház mû kö dõ ké pes - sé ge is ve szély be ke rül ni lát szott. A ház hely ze té nek ren de zé se ér de ké ben Nagy Jó zsef aki pil la nat nyi lag még a Cse pe li Mun kás ott hon Ala pít vány Ala pí tói ok ira ta ér tel mé ben a ház igaz ga tói és az ala pít vány ku ra tó ri u - mi el nö ki poszt ját is be töl ti a ku ra tó ri um mal tel jes egyet ér tés - ben, szak mai anyag alap ján hos szú tár gya lás so ro za tot foly ta - tott le az el múlt idõ szak ban, hogy meg ta lál ják azt a min den szem pont ból meg fe le lõ em bert, aki a ház igaz ga tói szé két el - fog lal hat ja. E fo lya mat ered mé nye ként szü le tett az a sze mé lyi dön tés au gusz tus 6-án, hogy a ku ra tó ri um ügy ve ze tõ igaz ga tó nak ne vez te ki Darvasi Ilo nát. Az ala pí tói jo gok kal kap cso la tos kú ri ai el já rás most le zá rult. Az ala pít vány re mél he tõ leg hoz zá jut hat a pá lyá za ton el nyert ös szeg hez, a kú ri ai dön tés bir to ká ban pe dig a ku ra tó ri um kez - de mé nyez he ti az ala pí tói ok irat mó do sí tá sát, az az az igaz ga tói és a ku ra tó ri u mi el nö ki posz tok szét vá lasz tá sát. Ily mó don Nagy Jó zsef (aki az el múlt 23 év ben a dup la posz tot be töl töt - te) a to váb bi ak ban a Cse pe li Mun kás ott hon Ala pít vány Ku ra tó - ri u má nak el nö ke ként dol go zik to vább, és se gí ti, tá mo gat ja Darvasi Ilo na ki ne ve zett ügy ve ze tõ igaz ga tót a mun ká já ban. (Munkatársunktól) Darvasi Ilo na nép mû ve lés-könyv tár sza - NÉVJEGY kon vég zett Deb re cen ben, a ta ní tó kép zõ fõ is ko lán ig a sop ro ni Pe tõ fi Szín ház igaz ga tó - ja volt. Je len leg a mun kás ott hon Cse pel Szín há zá ban gyak - ran fel lé põ tár su lat, a Turay Ida Szín ház ala pí tó igaz ga tó ja. Fér je Nemcsák Kár oly szín mû vész, a bu da pes ti Jó zsef At ti - la Szín ház igaz ga tó ja.

12 12 KÜZDÕTÉR Komplett való, Önnek. Há rom a cse pe li igaz ság Vé gül is az MLSZ ál tal át szer ve zett és meg fe le zett har - mad osz tály ban ma radt a Cse pel FC igen sze rény anya gi kö rül mé nyek kö zött ké szü lõ fel nõtt lab da rú - gó csa pa ta. Sõt: a ta vas szal prí mán ös sze állt és a nyá - ron egy ben ma ra dó szi get or szá gi gár da pa rá dés õszi raj tot vett az új, min den ko ráb bi nál sû rûbb har mad - osz tály ban. A as sze zon vé gén, a hírkomp leg utób bi szá má ban még azt ír tuk, hogy az át szer ve zett baj no ki rend szer ben a Cse pel FC fel nõtt gár dá ja csak a negyedosztályban sze re pel het a kö vet ke zõ évad ban. Jú li us vé gén azon - ban ki de rült: még is ma rad az NB III-ban a XXI. ke rü let csa pa ta! A hírt Ta kács Krisz ti án, a Cse pel FC ügy ve ze tõ je kö zöl te. Mint ír ta, hi á ba vég - zett a Cse pel (bra vú ros tel je sít ménnyel! A szerk.) a ha to dik he lyen a Du na-cso - port ban, úgy tûnt, au gusz tus tól csak a Bu da pest Baj nok ság ban in dul hat. Az NB I-es csa pa tok tar ta lék gár dá i nak vissza lé pé sei mi att az MLSZ azon ban a Cse pel szá má ra is fel aján lot ta az NB III-as tag sá got, a klub pe dig az in du lás mel lett dön tött. Eh hez tud ni kell, hogy az im már há rom cso por tos har mad osz tály min den te kin tet ben ke mé nyebb, mint a ko ráb bi hat cso por tos NBIII. A csa pat hi va ta los cél ja a benn ma ra - dás, azon ban az õszi sze zon el sõ há rom for du ló já ban mu ta tott pa rá dés tel je sít - mény (há rom meccs, két gyõ ze lem, egy Sportnap a szabadkikötõben dön tet len) és a ta bel lán el fog lalt 2. hely en nél ko mo lyabb ered mény el éré sé re is re ményt nyújt. Per sze hos szú még az idény, és a cso port be li el len fe lek fi no man szól va sem fel tar tott kéz zel lép nek pá lyá ra a nagy múl tú Cse pel el len. Más ként fo gal - maz va: még min dig min den ki min ket akar meg ver ni. A lé nyeg et tõl füg get le nül az, Kis srácok, nagy siker Nagy si ker rel ért vé - get a Cse pe li Sta di - on te rü le tén szer ve - zett nyá ri lab da rú góés sport tá bor. A Cse - pel FC ál tal meg hir - de tett és több hé ten ke resz tül üze mel te - tett sportnapközi több száz, a ke rü let - ben és von zás kör ze - té ben élõ lur kót moz - ga tott meg. Re mél - jük, jö võ re is lesz le - he tõ ség meg ren - dez ni a tá bort, mert a já ték gyer mek ar co - kon tük rö zõ dõ örö - me min den pénzt és fá rad sá got meg ér. Az új NB III ko moly ter het je lent. Az õszi sze zon ra je len leg is biz to sí tott nak lá - tom az anya gi a kat, de hos szabb tá von más tá mo ga tók mel lett az ön kor mány - zat se gít sé gé re is szük sé günk lesz. Na - gyon jó len ne, ha leg alább a sport te rü - le tén fél re tud nánk ten ni a po li ti kai el - len té te ket Cse pe len! Ez mind an nyi unk ér de ke hív ta fel a fi gyel met Ta kács Krisz ti án ügy ve ze tõ az FC évek óta meg lé võ anya gi gond ja i ra, egyút tal a je len le gi vá ros ve ze tés po li ti kai okok ra vis sza ve zet he tõ fo ci un do rá ra. hogy a cse pe li fut ball ba rá tai to vább ra is szív bõl szur kol hat nak a csa pa tuk nak. Mert ez a tár sa ság to vább ra is csak az anya gi le he tõ sé ge it és a fut ball hoz va ló hoz zá ál lá sát te kint ve sze rény. (m) A SPORTBUSZ CSEPEL FC ÕSZI PROG RAMJA IX.15. Va sár nap Gyõr II Sport busz Cse pel FC IX. 21. Szom bat Sport busz Cse pel FC BKV Elõ re SC IX. 28. Szom bat Tö köl VSK Sport busz Cse pel FC X. 5. Szom bat Sport busz Cse pel FC Do ro gi FC X. 12. Szom bat Újbuda FC Sport busz Cse pel FC X. 19. Szom bat Sport busz Cse pel FC Bu da ör si SC X. 27. Va sár nap Diósdi TC Sport busz Cse pel FC XI. 2. Szom bat Sport busz Cse pel FC Kör men di FC XI. 9. Szom bat Mo son ma gya ró vár Sport busz Cse pel FC XI. 16. Szom bat Sport busz Cse pel FC Veszp ré mi FC XI. 23. Szom bat Csákvár Sport busz Cse pel FC XI. 30. Szom bat Sport busz Cse pel FC Nagy atá di FC

13 Komplett való, Önnek. KÜZDÕTÉR 13 A sport sze re te té re ok tat Zémann Eri ka ve ze tõ edzõ: a rit mi kus gim nasz ti ka (RG) az éle te. Cse pe len szü le tett, ma is itt la kik. Ak tív spor to ló - ként s egy ide ig edzõ ként is Cse pel - hez kö tõ dött, de már jó ide je zö mé ben a szom széd ke rü let ben, Pest er zsé be ten is ok tat ja a sport sze re te tét, s ve ze ti be az RG rej tel me i be a ki seb be ket és na - gyob ba kat. Az ESMTK-s gye re kek szü - lei fel ter jesz té se nyo mán idén, már ci us 15-e al kal má ból a Ma gyar Ezüst Ér dem - ke reszt (pol gá ri ta go zat) ki tün te tést ve - het te át az Er kel Szín ház ban Ba logh Zol - tán em be ri erõ for rás mi nisz ter tõl. e pe len szü le tett, a Szentmiklósi úti la kó te - Csle pen nõtt fel, és a Kék Ál ta lá nos Is ko lá - ba járt. A tor ná ba há rom éve sen sze re tett be - le: a Cse pe li Mun kás ott hon ban Sán do ri An - tó nia ke ze alatt kezd te az is mer ke dést az RG sport ág gal Toncsi né nit imád ta, s az edzõ nõ is szí vén vi sel te ta nít vá - nya sor sát. Zémann Eri ka hét éve sen már az Óbu da TSZ szí ne i ben ver - seny zett. Ti zen két esz ten dõ sen ami kor a Cse pel SC-ben meg - ala kult az RG szak osz tály a Cse - pel SC ver seny zõ je lett, két év vel ké sõbb pe dig már a vá lo ga tott ke ret tag ja. A kö zép is ko lát a Kulich Gyu la Ru ha ipa ri Szak - kö zép is ko lá ban (ma Jelky And rás Ipar mû vé sze ti Szak - kö zép is ko la) vé gez te. 21 éves ko rá ig spor tolt ak tí van a Cse - pel SC szí ne i ben ben és 1993-ban Eu ró pa-baj no ki bronz ér me ket szer zett, s a tró fe ái kö zött sze re pel a vi lág - baj no ki 7 8. he lye zés is. Egy kö zép fo kú edzõi tan fo - lyam el vég zé se után a Cse pel SC-ben kez dett el dol goz ni 1997-ben. Szán tai Ju dit nak, ko ráb bi edzõ jé nek se gí tett a ki - seb bek edzé sé ben. Mun ká ja mel lett le ve le zõn vé gez te el a Test ne ve lé si Egye tem RG szak - edzõi sza kát, és le dip lo má zott. Az egye te mi évek alatt kény sze rû - ség bõl vál tott mun ka he lyet: ami kor Cse pe len el fogy tak az RG le he tõ sé - gei, az Er zsé bet vá ro si Sport egye sü - let hez ke rült, a VI. ke rü let be. Húsz éves ko ra óta ve zet RG-tanfolyamokat a pest - er zsé be ti Csili Mû ve lõ dé si Ott hon ban óta a XX. ke rü le ti Er zsé be ti Spar ta cus MTK rit mi kus gim nasz ti ka szak osz tály ve ze - tõ je is, pár hu za mo san pe dig a Test ne ve lé si Egye te men ta nít. Je len leg a Ma gyar Rit mi kus Gim - nasz ti ka Szö vet ség Di ák sport Bi zott sá gá nak el nö ke és Bí ró bi - zott sá gá nak ve ze tõ je, töb bek kö zött a ma gyar és nem zet kö zi ver se nye ken is zsû ri tag ként bí rás ko dik. Lé nye gé ben te hát a pest er zsé be ti Nagy-Szivárvány Ala pít vány Gim ná zi u ma, Szak - kép zõ Is ko lá ja és Spe ci á lis Szak is ko lá ja tor na ter me (az ESMTK edzé si hely szí ne), a Csili Mû ve lõ dé si Ház, a VI. ke rü le - ti Hort SE és Cse pel kö zött zaj lik éle te. Négy év vel ez elõtt Pest er zsé bet Ön kor mány za ta a Ke rü let Sport já ért ki tün te tés sel is mer te el ered - mé nyes te vé keny sé gét. Zémann Eri ka ma 38 éves, s még sok min - dent fõ ként a tor na sze rek kel va ló fo gá so - kat meg tud mu tat ni a ta nít vá nya i nak. Há - rom év fe let ti lá nyok kal fog lal ko zik; az ál - ta la ok ta tott gye re kek egy év ti ze de in - dul nak ama tõr ver se nye ken, ahon nan ki tû nõ ered mé nyek kel tér nek ha za. Kö zü lük töb ben te het sé gük és az õ mun ká ja nyo mán az él sport ban is bi zo nyí tot tak. Szá mos or szá - gos, il let ve Bu da pest-baj no ki cím mel és he lye zé sek kel büsz - kél ked het nek ben, ben és 2011-ben a Berczik Sá ra Or szá gos Em lék ver se nyen nö - ven dé kei 32 egye sü let kö rül - be lül 700 ver seny zõ je kö zül a leg ered mé nye sebb csa pat - nak já ró ku pát hoz ták el. Ta nít - vá nyai kö zül a ju ni or vá lo ga tott Ger gely Bri git ta ér te el a leg - jobb ered ményt. A már ci us 15-ei ál la mi ki - tün te té sé nek a ta nít vá nyai mel lett ter mé sze te sen a sa ját csa lád tag jai is na gyon örül tek. Fér je igaz ga tó a Pes ti Bar na - bás Élel mi szer ipa ri Szak kép zõ Is ko la és Gim ná zi um ban, 11 éves fia szin tén a sport sze - rel me se: a Cse pe li Öt tu sa és Ví zi Sport Egye sü let ben úszik. Az ál la mi ki tün te tés in dok lá sá - ban el hang zott, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság nagy ra be csü li a nem - zet szol gá la tá ban, az or szág fej lõ dé - sé nek elõ se gí té sé ben, a ha za ér de kei - nek elõ moz dí tá sá ban és az egye te mes em be ri ér té kek gya ra pí tá sá ban ki fej tett, ki ma gas ló, pél da mu ta tó te vé keny sé get. Zémann Eri ka sport te vé keny sé gé ért és a gyer me kek ne ve lé sé ben el ért tel je sít mé nyé ért ve het te át az el is me rést. (Munkatársunktól)

14 14 KORZÓ Komplett való, Önnek. Bun ker tú ra a Mû vek ben FO TÓK: MUDRA LÁSZ LÓ Még hoz zá éj sza kai bun ker tú ra. Az pe - dig csak ter mé sze tes, hogy a Cse pel Mû vek ben. Idõ sebb ol va só ink még em lé kez het nek ar ra, ami re e so rok író ja már csak élet ko rá ból faka dó an sem: a Cse pel Mû vek (le ány ko ri ne vén a gyár ala pí tó já ról el ne ve zett Weiss Manf réd Acél- és Fém mû vek) te rü le tén ál ló lég ol tal mi szi ré nák vi sí tó za - já ra ez rek gyûl tek össze a vá ros nyi vas gyár bun ker há ló za tá - ban, majd lé leg zet vis sza fojt va vár ták, hogy a több nyi re ame - ri kai és brit bom bá zók el hagy ják a cse pe li lég te ret. A helyszínen épült 17 bom ba biz tos óvó hely egyi ké ben ta - vasz óta bár ki át él he ti ezt, per sze az zal a nem el ha nya gol ha tó kü lönb ség gel, hogy va ló di lé gi ve szély tõl nem kell tar ta nia. Cse - ré be szûk há rom óra alatt an nyit tud hat meg a vi lág há bo rú elõt - ti, alat ti és hi deg há bo rús lég ol ta lom tör té ne té rõl és min den nap - ja i ról, amen nyit más hol évek alatt se tud na ma gá ba szív ni. A Cse pel Mû vek te rü le tén jár kál ni már ön ma gá ban is fan tasz ti - kus él mény, de a le gen dás víz to rony tö vé ben ál ló bun ker több mint más fél mé ter vas tag fa lai kö zött lép del ni iga zi idõ uta zás. A bun ker tú ra idõ pont ja i ról a és a oldalakon, il let ve sze mé lye sen a szer ve zõ-öt letgaz dá nál, So mo gyi Le ven té nél (Tel.: 20/ ) le het tá jé ko zód ni. A tú ra ára 3500 fo rint/fõ.) Hricsovinyi Ist ván ( ) Éle té nek 72. évé ben el hunyt Hricsovinyi Ist ván, a Hricsovinyi Ga lé ria tu laj do no sa, a mû vé szek me cé - ná sa, író, ügy véd, köz éle ti sze mé lyi ség. Po li hisz tor volt, aki al ko tói mun ká ja mel lett a kép zõ mû vé szek és írók tá mo ga tá sát te kin tet te leg fõbb fel ada tá nak. Mun ká ja el is me ré se ként meg kap ta a Cse pe lért-dí - jat. Vég sõ bú csúz ta tó ja szep tem ber 6-án volt a cse pe li te me tõ ra va ta lo zó já ban. Hricsovinyi Ist ván Cse pe len szü le tett, ál ta lá nos is ko lá ba is ide járt, a Jed lik ben érett sé gi zett, majd az EL TE-n szer zett jo gi dip lo mát. Óbu dán volt ügy vé di iro dá ja, ott ala pí tot ta el sõ ga lé ri á ját 1983-ban ben, ami kor az iro da Cse pel re köl tö zött, a ga lé ria (és ben ne a Kibédy-emlékszoba) jött ve le együtt. Fon tos nak tar tot ta az al ko tá sok be mu ta tá sát, meg is mer te té sét és el jut ta tá sát a hét köz na pi em be rek szá má ra. Szer vez te a Cse pe li Köz mû ve lõ dé si Ala pít vány mun ká ját. Mint el kö te le zett lo kál pat ri ó ta szá mos for má ban se gí tet te az ar ra rá szo ru ló - kat (pél dá ul száj jal-láb bal fes tõ ket), kü lön fé le köz tük or szá gos ala pít vá nyo kat (pél dá ul In ku bá tor Ala pít vány). Rend sze - re sen je len tõs tá mo ga tást nyúj tott a csa lád juk tól el sza kí tott gyer me kek ré szé re, az S.O.S. Gyer mek fa lu nak. Me cé ná si te vé - keny sé ge több al ko tás lét re jöt tét se gí tet te ban Cse pe lért-díj jal tün tet te ki az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te, az in dok lás sze rint a ke rü let ér de ké ben hos szú idõn át vég zett kul tú ra köz ve tí tõ és -szervezõ, va la mint mû vé szet pár to ló és me cé ná si te vé keny sé gé ért. Ha lá la nagy vesz te - sé ge Cse pel mû vé sze ti és köz élet ének. Em lé két meg õriz zük!

15 Komplett való, Önnek. KORZÓ 15

16