eszköz a turizmus fenntarthatóságának vizsgálatára

Átírás

1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Az ökológiai lábnyom térigény elemzés eszköz a turizmus fenntarthatóságának vizsgálatára Tárgyszavak: biodiverzitás; ökoturizmus; ökológiai lábnyom; tájvédelem. A fenntartható turizmus kulcsszóvá vált a turizmus környezetvédelemmel összhangban álló fejlesztésével foglalkozó vitákban; ez nagyrészt annak a felismerésnek az eredménye, hogy e gyorsan növekvő iparág környezeti következményei többé nem hagyhatók figyelmen kívül. A múltban javasolták: a turizmus környezetre való hatásának becslését, (Environmental Impact Assessments EIA); annak megértését, hogy milyen mértékű változások tekinthetők megengedhetőnek (a teherbíró képesség elve) (carrying capacity concept CCC) és a még elfogadható változások határait (limits of acceptable change LAC). Azonban az EIA, a CCC és az LAC csak a helyi környezetben végbemenő változásokkal foglalkoznak, és elhanyagolják az utazás globális következményeit. Számos újabb publikáció rámutat, hogy a közlekedés (különösen a légi közlekedés) felelős a nagy távolságú turizmus környezeti következményeinek többségéért. Az utazások klímaváltozáshoz való hozzájárulásának 90 %-át a légi utazások adják. A meglévő elgondolások elégtelenek arra, hogy világosan el lehessen dönteni az utazás egy speciális módjának vagy egy bizonyos célállomásnak a fenntarthatóságát. Ez az állítás az ökoturizmusra is érvényes, amelynek tervezése a helyi közösségek bevonásával történik. Definíció szerint az ökoturizmus nem káros a környezetre, ezért általában fenntarthatónak tekintik. Ezért olyan eltérő szervezetek/intézmények támogatják, mint a Világ Termé-

2 szetvédelmi Alap (World Wide Fund for Nature WWF) és a Világbank (World Bank). Azonban még az ökoturizmus tervei is gyakran figyelmen kívül hagyják az utazás globális környezeti következményeit. Így az ökoturizmus fenntartható lehet lokális szinten (abban az értelemben, hogy minimális fenyegetést jelent a helyi ökorendszerre), de a legtöbb esetben globálisan nem fenntartható. Az alábbiak az ökológiai lábnyom analízise (ecological footprint analysis EFA) alapján becslést adnak a turizmus fenntarthatóságáról, és megvizsgálják a hipotézis helyességét, amely szerint az ökoturizmus a turizmus fenntartható formája. (A vizsgálat nem az üzleti/hivatalos turizmusra, hanem a szabadidő/üdülő turizmusra irányul.) A vizsgálat helyszínéül a Seychelle-szigeteket választották, mert e helyszín marketingtevékenysége olyan képet alakított ki, amely szerint e szigeteken sikerült egyesíteni környezetvédelmet és a fejlesztést. Mint nagyon értékes turisztikai célállomás, e szigetek vonzzák a különösen gazdag ügyfeleket. Turizmus és környezetvédelem a Seychelle-szigeteken A Seychelle-szigetek köztársaság az Indiai-óceán dél-nyugati részén területét 115 sziget alkotja. Szárazföldjének területe 455 km 2, amelyet egy km 2 területű kizárólagosan gazdasági zóna (exclusive economic zone EEZ) vesz körül. Más fejlődő trópusi országokhoz hasonlóan a turizmus itt is az 1960-as években kezdődött a polgári légi forgalom fellendülésével, és első csúcsát 1980-ban érte el, ekkor turista látogatta a szigeteket és 1983 között a turisták száma csökkent az európai gazdasági recesszió, a magasabb légi közlekedési árak, a nem kielégítő marketingtevékenység és konkurensek kínálata miatt. A nehéz helyzetből való kilábalás érdekében a turistákat kiszolgáló létesítményeket feljavították, magas osztályba sorolt turistalétesítményeket építettek. Ezzel egy időben a turisták anyaországaiban a marketingtevékenységet fokozták. E stratégia eredményeként a turisták száma 1990-ben meghaladta a főt ben az Öböl-háború negatív módon hatott a turizmusra. Az új kormányzati kampány a piac változatossá tételét tűzte ki célul, 2000-ben a turisták száma fő volt. A tervek szerint 2010-ben az ország látogatót fogad majd. Egyidejűleg a szállodák és vendégházak feljavítási programja van folyamatban, ennek eredményeként a Seychelle-szigetek három-ötcsillagos üdülési célponttá válnak.

3 A Seychelle-szigeteknek számos előnye van más trópusi üdülőhelyekkel szemben: bűnözés tulajdonképpen nincs, koldulás sincs, a turisták nem szembesülnek a szélsőséges szegénységgel, sem zűrzavarral az üzletekben és a tengerparton. Trópusi betegségek (pl. malária) nincsenek, a klíma egyenletes, a szezonális változások csekélyek, nincsenek trópusi viharok, a nagyszámú kis öböl és strand lehetővé tesz a turisták sok helyre való elosztását. A gazdaság több lábon áll, jelentős a halászat; a kultúra ellenálló a turisták kulturális befolyásával szemben. A turisztikai infrastruktúra vegyes, nagy szállodák és vendégházak vannak helyi tulajdonban, ez a turizmusból származó bevételek egyenletesebb elosztásához vezet. Végül a szigetek természeti szépsége, a helyi és különleges madarak és növények nagy száma és a lehetséges tevékenységek változatossága (halászat, könnyűbúvárkodás, oxigénpalackos búvárkodás stb.) teszi vonzóvá a szigeteket. Mindezen okok következtében Seychelle-szigetek magukhoz vonzották a nemzetközi turizmus egy értékes részét; az egy éjszakai szálláshelyek ára 40 USD 1995 USD között változik, az utóbbi a világ legdrágább üdülőszállodája. A turizmus hozzájárult, hogy Seychelle-szigetek lettek Afrika egyik leggazdagabb országává, ahol az egy főre jutó BHT USD, az ország az ENSZ fejlettségi mutatója alapján az 53. helyen áll. A turizmus a második legjelentősebb valutabevételi forrás a Seychelle-szigetek számára. Az eredeti, megóvott környezet előfeltétele a gazdag ügyfelek odavonzásának. Így a Seychelle-szigetek környezetvédelmi erőfeszítései egyedülállóak. Jelenleg a szigetek szárazföldi területének a fele védett terület, ez az arány itt nagyobb, mint a világ bármely más országában. Azonban a Seychelle-szigetek ökorendszerének csak nagyon kis részét hagyta változatlanul az emberi tevékenység, nagyon komoly kételyek merültek fel a környezetvédelem hatékonyságával szemben. Így a parti területek fejlesztése folytatódik, a cápaállkapcsokat és -fogakat, a fehér, piros és fekete korallokat, a kagylókat mint emléktárgyakat nagy mennyiségben eladták. A kagylók és korallok részeinek gyűjtése kedvelt, nehezen ellenőrizhető tevékenysége a turistáknak. Az 1990-es évek elején egyes halfajták megritkultak, feltehetően a túlhalászás miatt. A jelenlegi ellenőrzési és monitoring tevékenység javított a helyzeten, és a Seychelle-szigetek új, 2000-től 2010-ig tartó környezetvédelmi tervének célja teljesíteni, folytatni és kiterjeszteni a természetvédelmet a fenntartható fejlődés irányába.

4 Módszer Az ökológiai lábnyom (helyigény) fogalmának célja egyenértékű egységekben megadni az egyének vagy nemzetek által felhasznált biológiailag termékeny területet. Az elképzelés célja összehasonlítani valamely életstílus folytatásához szükséges területet a rendelkezésre álló területtel, így eszközt kínálni annak felbecsülésére, hogy a fogyasztás ökológiailag fenntartható-e. A vizsgálat az emberi fogyasztást és hulladéktermelést a termékeny terület hat fő összetevőjével hozza kapcsolatba, ezek: a termőföld, a legelő, az erdő, a tenger, a beépített terület és a fosszilis energiaforrásoknak megfelelő terület (fossil energy land). Az első négy kategória értelmezése nyilvánvaló, a beépített terület, olyan helyekre vonatkozik, ahol a biológiai termelés nem valósul vagy nem valósulhat meg, mert e területeket ember alkotta építmények: utak, épületek, szórakoztató parkok foglalják el. A beépített terület különbözik a többi kategóriától, mert nem felhasználható biomasszát, hanem megsemmisített biológiai termelőkapacitást képez. A fosszilis energiaforrásoknak megfelelő terület, az újonnan telepített erdők területe, erre az emberi tevékenység folytán az atmoszférába kerülő szén-dioxid (CO 2 ) tárolása céljából van szükség. Az egységnyi fosszilis energia égésekor a kibocsátott CO 2 mennyisége az energiaforrástól függ. Ennek megfelelően egy hektár fosszilis energiaforrásnak megfelelő terület évente 56 GJ energiájú szén, 73 GJ energiájú kőolaj vagy 96 GJ energiájú földgáz égetésekor felszabaduló CO 2 -t képes felvenni. A fosszilis energiaforrások pontosan becsült helyigényén kívül megkísérlik számba venni a nagy magasságokban történő repülések kibocsátásának hatását a globális felmelegedésre. A légi közlekedés külön megfontolást igényel, mert a kibocsátás km magasságban történik a felső troposzférában és az alsó sztratoszférában, ahol nagyobb hatása van az ózonrétegre, a felhőrétegre és kisugárzásra, mint a Föld felületén. Így a repülőgépek esetében a kibocsátást 2,5 3,0 faktorral kell súlyozni a felmelegedést előmozdító nagyobb hatásuk tekintetbevételéhez. Ezen hatások tekintetbevétele céljából a repüléshez szükséges energia lábnyomát 2,7-szeres szorzóval kell súlyozni. A teljes lábnyom kiszámításakor különböző kategóriájú területeket egyenértékfaktorral kell szorozni. A faktorok az egyes kategóriák, a zöld biomasszában kifejezett, a világátlaghoz viszonyított, relatív hozamáról adnak felvilágosítást (a világátlag egyenértékfaktora 1). A termőföld például biológiailag 3,2-szer termékenyebb, mint a világátlag, ezért 3,2 fak-

5 torral kell szorozni. Az egyes kategóriákra vonatkozó egyenértékfaktorok a legújabb adatok alapján az 1. táblázatban szerepelnek. A relatív biomasszahozamon alapuló egyenértéktényezők 1. táblázat A Földre vonatkozó átlagérték 1,0 Az fosszilis energiafelhasználást kompenzáló terület (a kibocsátott CO 2 abszorpciója céljából újonnan telepített erdőterület) Beépített terület (utak, házak, játszóterek, golfpályák stb.) 3,2 Termőföld 3,2 Legelő 0,4 Tengeri terület (halászat és egyéb tengeri termék) 0,1 Erdő (bútorfatermelés, papíralapanyag stb.) 1,8 1,8 A Seychelle-szigeteket 2000-ben meglátogatott külföldi üdülő turista ökológiai lábnyomának számításához a forrásokat és a területeket a következő kategóriákra osztották: közlekedés, szállás, tevékenység, élelmiszer- és rostfogyasztás. A közlekedés magában foglalja a repülőtérhez és a repülőtértől való utazást, az oda- és visszarepülést és az üdülés helyén történő utazásokat. A megfelelő ökológiai lábnyom kell, hogy tekintetbe vegye az energia- és az infrastruktúra-szükségletet. A Seychelle-szigetekre való utazáshoz szükséges infrastruktúra utakat, vasutat, parkolóhelyeket és repülőtereket igényel. A Seychelle-szigeteken hasonló infrastruktúrára van szükség. Az egy turistára jutó területet megkapjuk, ha a teljes üdülő turista területet osztjuk a évben érkezett/távozott turisták számával. A teljes üdülő turista terület az utazási folyamathoz szükséges infrastruktúra teljes területe mínusz e területnek a nem turista utazókra jutó járuléka. Ez egy példával illusztrálható: a Seychelle-szigeteken a nemzetközi repülőtér egy 110 hektáros területen épült (ez tartalmazza a parkolókat és egyéb kiegészítéseket is). Azonban az érkező utasoknak csak 74%-a üdülő turista. Így a turizmus járuléka 81,4 hektár, vagy az egy turistára jutó terület 6,92 m 2 ( turista esetén). Az utazáshoz szükséges energia lábnyomának (hatásának) kiszámítása a következő módon történt: 2000-ben a látogatók 80%-a a

6 Seychelle-szigetekre Európából érkezett, csaknem kivétel nélkül repülővel. A 2. táblázat bemutatja a legfontosabb indító országokat. A turisták anyaországa 2000-ben 2. táblázat Anyaország A belépők száma Százalékos aránya (%) Franciaország Olaszország Németország Egyesült Királyság és Írország Svájc USA Skandinávia Az Seychelle-szigetek eléréséhez először a repülőtérre kellett eljutni. Csak kevés információ áll rendelkezésre az utazásnak erről az anyaországban megtett első szakaszáról. A számítás e része a Németországra vonatkozó adatokon alapul. A repülési távolságok számítása az indító országok csatlakozó járatainak, a nemzetközi közvetlen és közvetett járatoknak, és a Seychelle-szigeteken belül közlekedő helikopter- és repülőgépjáratoknak tekintetbevételével történt. Az összes turista által megtett légi utat összeadták, az egyes látogatók által megtett légi utat felderítették. E célból kapcsolatba léptek az összes légitársasággal, amelyek járatot üzemeltetnek a Seychelle-szigetekre. A számítás során 1124 felszállás közül csak 1029 felszállásra vonatkozó adatok álltak rendelkezésre. Így 95 felszállásról, az utasok 16%-áról nem volt adat, ez bizonyos pontatlanságot és bizonytalanságot eredményez. Feltették, hogy az ezen utasok által megtett légi út a többi utas által megtett légi út átlagértékével egyenlő. A felhasznált energia számításához feltették, hogy minden utaskm 2,0 MJ energiát igényel. Ez a becslés óvatos, mert az ismeretlen járatok egy része magánjárat lehetett, amely orosz vagy arab turistákat szállított kis, tehát nagy fajlagos energiafogyasztású repülőkön. Végül tekintetbe vették a Seychelle-szigeteken megtett utat is, beleértve a bérelt autó, taxi, busz, tömegközlekedési eszköz, helikopter, repülőgép és hajó használatát. Ami a szállást illeti, a turisták helyigénye felöleli a szobák/lakosztályok, kertek, éttermek stb. területét és a

7 fosszilis energiaforrásoknak megfelelő területet a felhasznált energia tekintetbevételével (ez tartalmazza a fűtést, hűtést, légkondicionálást, főzést, világítást és a tengervíz sótalanítását). A tengerparti strandokat a beépített területek közé sorolták. A szálláshelyek teljes területének kiszámításához a szállásokat nyolc kategóriába osztották: egyszerű vendégházak, luxus vendégházak, egy- és kétcsillagos szállodák, három- és négycsillagos szállodák, ötcsillagos szállodák, önkiszolgáló szállások, magánházak és hajó. Feltették, hogy minden egyes kategóriában egy ágyra meghatározott terület jut. Az egy ágyra jutó beépített terület egyszerű vendégházakban 60 m 2, luxus vendégházakban 200 m 2, egy- és kétcsillagos szállodákban 100 m 2, három- és négycsillagos szállodákban 300 m 2, ötcsillagos szállodákban 2000 m 2, önkiszolgáló lakosztályokban 300 m 2, magánházaknál 50 m 2, hajókon 15 m 2 (ez a kikötői területet is felöleli). Végül az egyes kategóriákhoz tartozó ágyak számát szorozták az egy ágyra jutó területtel. A teljes energiafelhasználás számításához az egyes kategóriákban az egy ágyra és egy napra jutó energiafogyasztást szorozták a vendégnapok számával. Az egy vendégnapra jutó energiaigény 30 MJ az egyszerű vendégházakban, 40 MJ a luxus vendégházakban, 40 MJ az egy- és kétcsillagos szállodákban, 70 MJ a három- és négycsillagos szállodákban, 110 MJ az ötcsillagos szállodákban, 50 MJ az önkiszolgáló egységekben, 30 MJ a magánházaknál és 40 MJ a hajókon. Ez a felsorolás nem tartalmazza a szálláshelyek és az odavezető utak építéséhez és fenntartásához szükséges energiát, a turistaforgalom fenntartásához szükséges energiát (számítógépek, ágyak, televíziók), az utazásszervezéshez szükséges infrastruktúrát (utazási ügynökség, információs anyag, útikönyvek) és a személyzet eszközigényeit. Az analízis nem tartalmazza az importált áruk és szolgáltatások közvetett hatásait, ezért az eredmény óvatos becslésnek tekinthető. A tevékenységek magukba foglalják múzeumok, botanikus kertek, stb. látogatását, szórakoztatást (mozi, bár, bevásárlás), sporttevékenységet (búvárkodás, vízi sielés, golf). A következő tevékenységeket vizsgálták: búvárkodás, mélytengeri halászat, hajókirándulás, múzeumlátogatás, nemzeti parkok, teaültetvények, botanikus kertek és művésztelep megtekintése. E tevékenységek beépített területet igényelnek, és a felhasznált energiának is van lábnyoma (helyigénye). Azonban a tevékenységekre szolgáló beépített terület csekély (<0,1 m 2 egy turistára számolva), ezért a számítás során elhanyagolták; nem hanyagolták el a Mahéban és Praslinban lévő golfpályákat, amelyek területe 90 hektár. Számolták a felhasznált energia helyigényét (ez nem tartalmazta a közlekedés járulékát).

8 Végül, az élelmiszer- és rostfogyasztás helyigényének (termőföld, hasznos tengeri terület, erdő, legelő) becslése a Seychelle-szigetek esetében nehéznek bizonyult egyrészt a statisztikai adatok rossz minősége miatt, másrészt, mert a turistaipar nem szolgáltatott adatokat. E nehézség megkerülése céljából feltették, hogy a turisták által fogyasztott élelem minősége és mennyisége hasonló az otthon fogyasztottéhoz. Hasonló feltevéseket tettek a rostokra (beleértve a ruházatot és az erdei termékeket), ezt alátámasztja az a tény, hogy a kézműipari termékek és egyéb vásárlások teszik ki a Seychelle-szigetekre érkező turisták kiadásainak több, mint 7%-át. Az élelmiszer és a rostanyag helyigényét a nemzeti adatok alapján számították ki, és összesítették a 7 legtöbb turistát küldő országra (ez az összes turista 74%-át adta). Tekintetbe vették, hogy a turisták átlagosan 10,4 napot töltenek a Seychelle-szigeteken. További energiaigényt jelent az élelmiszerek és rostanyagok Seychelleszigetekre való szállítása ezt a számítások során nem vették tekintetbe; ugyancsak elhanyagolták a szilárd szemét helyigényét. Az egyéb országokból származó, a turisták 26%-át kitevő csoportra feltették, hogy az élelmiszer-fogyasztás és rostfelhasználás következtében fellépő helyigényük megfelel a 7 legnagyobb csoport átlagos helyigényének. Ez azon a feltevésen alapszik, hogy a kevésbé gazdag országokból érkező turisták a lakosság gazdagabb rétegéhez tartoznak, mivel megengedhetik maguknak az üdülést a Seychelleszigeteken. Így életstílusuk hasonló az iparosodott országok polgárainak életstílusához. A helyigény számítása Minden turista ökológiai helyigénye a beépített területből, a fosszilis energiaforrásoknak megfelelő területből, a termőföldből, legelőből, erdőből és tengeri területből áll. A következő táblázatok megadják egy átlagos 10,4 napos üdülés teljes ökológiai helyigényét. Az analízis eredménye szerint a turisztikai infrastruktúra céljaira közvetlenül használt terület (beépített terület) meglepően csekély, átlagban 105 m 2 egy turistára vonatkozóan (3. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy az utakat, a repülőtereket, a szálláshelyeket stb. évente sok turista használja, így az egy főre jutó beépített területigény meglehetősen kicsi. Összehasonlításképpen az ásványi energiaforrásoknak megfelelő helyigény meglehetősen nagy, m 2 -t tesz ki (1,73 hektár, 4. táblázat). E helyigény kb. 97 %-a a repülőút járuléka.

9 A beépített területek helyigénye 3. táblázat Kategória Hektár/fő/év Utak 0,0002 Repülőterek 0,0009 Szállás 0,0015 Tevékenységek (pl. golfpályák) 0,0008 A teljes beépített terület 0,0033 Az ennek megfelelő (egész Földre vonatkozó) átlagos terület 0,0105 Az egyes fosszilis eredetű energiáknak megfelelő helyigény 4. táblázat Az ásványolajból származó energia helyigénye A légi közlekedés energiaigénye A fosszilis energiaforrásoknak megfelelő helyigény A légi közlekedés fosszilis energiaforrások vonatkozó megfelelő helyigénye (2,7 faktorral való szorzás után) Az egyéb közlekedés fosszilis eredetű energiaigénye A vonatkozó fosszilis energia helyigénye A szállás fosszilis energiaigénye A vonatkozó fosszilis energia megfelelő helyigénye A teljes felhasznált fosszilis energia ökológiai helyigénye (közlekedés és szállás) Az ennek megfelelő (az egész Földre vonatkozó) átlagos terület 73,0839 GJ/hektár/év 25,4655 GJ/fő 0,3484 hektár/fő/év 0,9408 hektár/fő/év 1,1873 GJ/fő 0,0162 hektár/fő/év 0,5958 GJ/fő 0,0082 hektár/fő/év 0,9652 hektár/fő/év 1,7373 hektár/fő/év Az élelmiszer-fogyasztás és rostfelhasználás helyigénye 10,4 napra 1086 m 2 (5. táblázat) ez nem tartalmazza az élelmiszerek és a rostos anyag Seychelle-szigetekre szállításának helyigényét. Figyelemre méltó a termőföld és a tenger egyenértékű tényezőjének nagy eltérése (3,2, illetve 0,1). Összegezve, egy átlagos turista Seychelle-szigetekre való utazása több mint 1,8 hektár világátlagnak megfelelő területet igényel, ez az erőforrások áramlásának fenntartásához és az üvegházgáz-kibocsátás okozta felmelegedés ellensúlyozásához szükséges (6. táblázat).

10 Küldő ország 5. táblázat Az élelmiszer- és rostanyagfogyasztás helyigénye Termőföld (hektár/fő/év) Legelő (hektár/fő/év) Erdő (hektár/fő/év) Tengeri terület (hektár/fő/év) Franciaország 0,0123 0,0670 0,0074 0,0402 Olaszország 0,0117 0,0917 0,0057 0,0353 Németország 0,0516 0,0168 0,0066 0,0000 Egyesült Királyság és Írország 0,0141 0,0946 0,0066 0,0235 Svájc 0,0068 0,0749 0,0071 0,0248 USA 0,0131 0,0801 0,0202 0,0256 Skandinávia 0,0108 0,0618 0,0211 0,1377 A helyigény súlyozott átlaga 0,0198 0,0692 0,0081 0,0315 A (Földre vonatkozó) átlagos területben kifejezve Az élelmiszer- és rostfogyasztás teljes ökológiai helyigénye (Földre vonatkozó) átlagos területben kifejezve 0,0632 0,0277 0,0145 0,0032 0,1086 A teljes ökológiai helyigény 6. táblázat A területek (a Földre vonatkozó) átlagban kifejezve Hektár/fő/év A fosszilis energiának megfelelő terület 1,7373 Beépített terület 0,0105 Megművelt terület 0,0632 Legelő 0,0277 Tenger 0,0032 Erdő 0,0145 Az egy turistára jutó teljes terület 1,8564 Az összes turista teljes helyigénye 218,482 Az 1 évre extrapolált helyigény Egy átlagos 10,4 napos Seychelle-szigeteki utazás egy évre történő kiterjesztése több mint 65 hektár globális átlagos területet igényel. Az iparosodott országok polgárainak átlagos helyigénye 5 és 11 hektár kö-

11 zött van (ez nem tartalmazza a külföldi utazásokat). Más szóval ez azt jelenti, hogy a Seychelle-szigeteken töltött átlagos üdülés az ipari országok polgárai éves helyigényének 17 37%-át teszi ki. Ugyanakkor globálisan az egy főre jutó biológiailag termékeny terület csak 2 hektár (eltekintve a globális terület 12%-ától, amely a biodiverzitás védelmét szolgálja). Így egy átlagos Seychelle-szigeteki utazás majdnem annyi területet igényel, amennyi egy ember részére globálisan rendelkezésre áll. Értékelés A modern utazást a globalizáció jellemzi: a nagy légitársaságok stratégiai szövetséget kötöttek, és egyre több távoli célállomásra juttatják el az utasokat. Olyan elszigetelt országok mint Libia és Szaúd-Arábia is csatlakoztak a nemzetközi utazási piachoz, a vízumelőírásokat számos ország liberalizálta. A turistáknak bővült az utazási tapasztalata, össze tudják hasonlítani a különböző célállomásokat. A legtöbb ipari országban a hosszú távú utazások száma megnőtt, a nemzetközi utazások jelentős hányada repülővel történik. A szálláshelyek számának növekedése, különösen a trópusi célállomásokon meghaladja az igények növekedését. Maguk az utazók is kritikusabbak lettek az árak összehasonlításakor, és a viszonylag olcsóbb last minute utazások száma lényegesen megnőtt az utóbbi években. Ez a folyamat tükrözi a növekvő versenyt a célállomások között, és a célállomások felcserélhetősége jeleként értelmezhető. Különösen a trópusi célállomások váltak felcserélhetővé, mert a nap homok tenger utazások kiválasztása két alapvető tényezőtől függ: a légi út hosszától és a szálloda színvonalától. E tendenciákat figyelembe véve a Seychelle-szigetek egyedülálló abban a törekvésben, hogy ne váljon a tömegturizmus célállomásává, és magához vonzza a nemzetközi turizmus értékes részét. Seychelle-szigetek a környezetvédelem szempontjából is egyedülálló. A Seychelle-szigetek területének nagyobb hányadát védik, mint bármely más ország; a turizmus fejlesztése és az ökorendszer megőrzése egyensúlyban van. A mai világrendszerben az ökorendszer megőrzése a védett területek létrehozásával érhető el. A gazdasági tevékenységet e területeken korlátozzák, a környezet megőrzését örökölt kötelezettségnek tekintik, amely magába foglalja a terület fel nem használását és a monitoring, igazgatás stb. közvetlen költségeit. Becslések szerint a fejlődő országokban ez hektáronként és évenként 2,8 USD költséggel jár. A környezet megőrzése csak állandó tőkeáramlás mellett valósítható meg,

12 a Seychelle-szigetek esetében ez részben a turizmusból származó bevételektől függ. A helyigényelemzés a Seychelle-szigetek esetében számos következtetésre vezet. Először is a szigetek megvalósított környezetvédelmi épsége más területek rovására valósul meg. A védett területek nagyban hozzájárulnak a zöld, őseredeti, fenntartható célállomás képéhez, ami vonzza a gazdag turistákat. Így a turizmus a második legnagyobb valutaforrás, közvetlenül és közvetve hozzájárul a védett területek finanszírozásához. A valutabevétel az előfeltétele a fa, zöldség és gyümölcs óriási importjának, ez csak részben termelhető helyben a rossz talaj és sok terület védett státusza miatt. A szuveníreket (kagylókat, korallokat) más fejlődő országokból importálják, ily módon létrehoznak egy szuvenír hátországot. A környezetvédelem ökológiai árát tükrözi a helyigényanalízis, ami rávilágít arra, hogy a Seychelle-szigetek nagy ökológiai hátországtól függenek a turizmus fenntartásában: összehasonlítva a szárazföldi védett területet (ez kb. 250 km 2 ) az ökológiai hátországgal (2184 km 2 ) fény derül a helyi környezetvédelem globális vonzatára. Ha a turizmus a fajokat vagy az ökorendszert védelmezi, felmerül a kérdés, milyen nagy ökológiai hátország fogadható el e védelem biztosítására, és az erőforrások kimerítésének milyen szintje engedhető meg. Ezt világossá teszi az energiafelhasználás vizsgálata: a globális felmelegedés jelentős részben a közlekedés kibocsátásának a következménye, így fontos tényező lehet, amely a fajok jövőbeli kipusztulásához vezethet. A Seychelle-szigetek sérülékenysége e vonatkozásban nyilvánvaló: pl ban az El Nino komoly hatást gyakorolt az Indiai-óceán éghajlatára márciusában és áprilisában a tengervíz hőmérséklete 1,5 o C-kal magasabb volt mint 1997 hasonló időszakában. Ezt követően a korallok pusztulása 50 90%-os volt a Seychelle-szigetek körüli sekély zátonyok nagy kiterjedésű területein. A fősziget, Mahé körül egyes területeken a pusztulás közel 100%-os volt. A klímaváltozás valószínűleg a jövőben a tengerszint jelentős emelkedéséhez vezet. A hosszú távolságú utazások jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, a jelenlegi értékelés, amely szerint a turizmus fenntartható gazdasági tevékenység, felülvizsgálatra szorul. Ez rendkívül fontos, mivel úgy tűnik általános egyetértés van a nemzetközi szervezetek és intézmények között arról, hogy a turizmus fenntartható, és ez a fenntartható fejlődés egyik útja. A világgazdaság perifériáján elhelyezkedő kis szigetek számára nagy nehézség az életképes közlekedés és hírközlés létrehozása. Alapvető áruk és termékek széles választékát kell importálniuk, ugyanakkor

13 általában korlátolt mértékben rendelkeznek valutáért eladható termékekkel. Így bizonyos érvelés szerint a turizmus a megfelelő eszköz a távoli vidékek világgazdaságba bekapcsolására, és pénzügyi fedezetet nyújt a szükséges infrastruktúra létrehozásához (pl. a repülőterek építéséhez). A Seychelle-szigetek esetében ezt a távoliságot üzleti jelmondatokkal még hangsúlyozták is. A turizmus fejlődésével az ipari termelőegységek életképessé váltak (pl. sörfőzde, üdítőitalgyár); ezek a helyi lakosság megnövekedett igényeit és a növekvő számú turistát látják el. Így a turizmus új felhalmozási centrumokat hoz létre. Ez problémákat vet fel, mert e centrumok függenek az ökológiai hátországtól. A helyigény-analízis kimutatta, hogy az utazás legfontosabb környezeti hatása a célpontra és a célpontról való visszautazás következtében lép fel: a felhasznált energia helyigényének több mint 97%-a a légi utazás járuléka. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi erőfeszítések, amelyek a turistacélpontok energiatakarékos eszközökkel való felszerelésére vagy megújuló energiaforrások alkalmazására irányulnak, a légi utazás nagy energiaigénye miatt, csak csekély megtakarításokhoz vezetnek. Bármely stratégia, amelynek célja a fenntartható turizmus, az utazási távolságok lerövidítését kell, hogy célozza; és bármely turizmust, amely a légi közlekedésen alapszik, nem fenntarthatónak kell tekinteni. Ez természetesen a távoli célpontok felé irányuló ökoturizmusra is érvényes. Ha a célállomáson belül a helyigény kicsi, akkor a regionális turizmus, amely csak rövid utazási távolságot igényel, ökológiai szempontból fenntartható lehet. Helyi szempontból a magasabb osztályú szállodák ökológiai helyigénye sokkal nagyobb, mint a vendégházaké. Így pl. az új ötcsillagos, 240 ágyas, 410 alkalmazottat foglalkoztató szálloda a Lemuria Resort, 110 hektáros területen helyezkedik el (ez a golfpályát is tartalmazza). Ez azt jelenti, hogy egy ágyra 4580 m 2 jut (vagy kb m 2, ha a golfpályától eltekintünk). A szálloda energiaigényét bizalmasan kezelik, minden valószínűség szerint jelentős, az azonban tudott, hogy több energiát fogyaszt, mint a sziget összes többi fogyasztója 6500 lakója, és összesen 1500 vendégágyas szállodái és vendégházai. A nemzeti üvegházgáz-leltár felállításakor a turizmus besorolása komoly problémát okoz. A nemzeti leltár elkészítésekor az adott ország polgárai energiafelhasználásának összegzésekor a külföldön felhasznált energiát nem veszik tekintetbe. Ehhez hasonlóan a korábban végzett elemzések során a termelésre, energiafelhasználásra és kereskedelemre vonatkozó nemzeti és nemzetközi statisztikák a nemzetközi turizmust nem vették figyelembe. A nemzetközi utazás során felhasznált anyag és

14 energia egy részét a fogadó ország fogyasztásának tekintették. Mivel a turisták túlnyomó többsége az iparosodott országokból érkezett, így számos ország polgárának igazi helyigényét lényegesen alulbecsülték (pontosan ennek az ellenkezője igaz az elsősorban fogadó országok, így a trópusi szigetállamok esetében). Érvek szólnak amellett, hogy Seychelle-szigetekre való oda- és visszarepülés energiafogyasztása és üvegházgáz-kibocsátása a küldő országok leltárát kell, hogy terhelje. Azonban jogos az a vélemény is, hogy a turizmusból jövedelemre szert tevő ország is felelős az utazás ökológiai következményeiért. Hasonló meggondolások alapján felvethető az olajexportáló országok felelőssége is. Azonban egy ilyen megközelítés, nyilvánvalóan terméketlen. A fenntartható fejlődés végső soron az egyéni életstílusok megváltozását igényli, tehát az egy főre jutó energia és egyéb erőforrások fogyasztásának csökkentését. Ez alapján ésszerűnek tűnik a külföldi utazások járulékát a nemzeti helyigény részének tekinteni. Felmerül a kérdés, hogy a lábnyom helyigény elemzés (EFA) megfelelő eszköz-e a turizmus fenntarthatóságának vizsgálatára? Seychelleszigetek esetében a legtöbb más megközelítés (EIA, LAC) igenlő választ ad: helyben nagy területek váltak védetté, a turizmus következményeit monitorozzák és állandóan minimalizálják. Így az EIA és a LAC megfelelő eljárás a helyi környezet változásának vizsgálatára, azonban nem alkalmas a fenntarthatóság teljes körű (globális) vizsgálatára. Ez annak a következménye, hogy a turizmus gyakran nagy hátországot igényel, és a globális környezeti változásokat (így a globális felmelegedést) ezek az eljárások nem vizsgálják. Az EFA viszont nem alkalmas a turizmus helyi környezeti következményeinek a megértésére, nem képes egy adott terület relatív értékének meghatározására. Például egy adott terület ökológiailag értékes lehet helyi fajok nagy száma miatt. E fajok megőrzése természetvédelmi szempontból olyan fontos lehet, hogy más helyen ökológiai hátország fenntartása is megengedhető. A helyi környezeti változások becslése, a maximális terhelhetőség vagy a küszöbértékek megadása mindig egyéni/személyes értékelésen alapszik, ezt nehéz bevonni az EFA keretei közé. Ezzel ellentétben léteznek globális modellek és egyezmények pl. az üvegházgáz kibocsátásának megengedhető mértékéről. Az ilyen határértékek jól beépíthetők az EFA-ba, és ebben a vonatkozásban egyértelmű állítások fogalmazhatók meg a fenntarthatóságról. Azonban az EFA alkalmazása számos esetben nehéz, mert részletes adatokat igényel a felhasználásról és a biomasszahozamról. Az ilyen adatok gyakran nehezen hozzáférhetőek, mert egyrészt nincs elegendő statisztikai adat, másrészt az együttműködési készség hiányzik. Ez külö-

15 nösen érvényes a fejlődő országokra itt a dolgozatban kifejtett modell alkalmazása nehéz vagy keresztülvihetetlen. Ez azonban minden, részletes statisztikai adatokat igénylő vizsgálatra érvényes. Ha ezek a nehézségek legyőzhetők, az EFA (lokális eljárásokkal, pl. az EIA-val vagy a LAC-kal kombinálva) megfelelő eszköznek bizonyulhat a turizmus fenntarthatóságának becslésére. Következtetések A Seychelle-szigetek egyedülálló módon képes volt magához vonzani a nagy bevételt biztosító turizmust, ez lehetővé tette, hogy nagy területeket kivonjon a gazdasági tevékenységből. Így sikerült az eredetiséget megőrző, a fenntartható turizmust biztosító helyszín képét kialakítania magáról. A helyigény-analízis azonban kimutatta, hogy ez az eredmény a nagy ökológiai hátországnak köszönhető, amely szükséges a rendszer fenntartásához. A gazdag turisták képesek a legnagyobb egy főre jutó valutabevétel biztosítására, de ugyanakkor az ő esetükben a legnagyobb az egy főre jutó forrásigény. A három-, ötcsillagos szállodák számának relatív növekedése tovább növeli a szigetek ökológiai helyigényét. A továbbiakban a fenntartható turizmus vizsgálata megköveteli a helyben és az utazás céljaira legtöbb erőforrást felhasználó csoportok azonosítását. A fenntarthatóság érdekében az utazási célpontokhoz közeli piacokról kell az ügyfeleiket magukhoz vonzani. A messzi célpontok felé irányuló turizmusra alapozott környezetvédelem problematikus, és legjobb esetben is csak időlegesen oldja meg a létükben fenyegetett ökorendszerek védelmét. A nagy távolságú utazások romboló hatással lehetnek az ökorendszerekre. Az El Nino 1998-ban pusztító hatást gyakorolt a Seychelle-szigetek körüli korallzátonyokra. Ez felveti a turizmus környezetromboló hatásának problémáját. A korallok elszíntelenedését a könnyűbúvárok természeti jelenségként foghatják fel, de a korallzátonyok járatlan megfigyelő számára is észlelhető károsodása a jövőben megváltoztathatja a Seychelle-szigetekről alkotott idilli képet. A környezet károsodása, a szigetek mint az eredeti állapotot megőrző célpont vonzereje, valamint a turisták szerepe a károsodás folyamatában egyazon folyamat összetevői. A globális fenntarthatóság és értékek szempontjából a légi utazással járó üdülést kritikusan kell szemlélni: egy hosszú távú, a Seychelleszigetekre irányuló utazás területigénye majdnem akkora, mint az egy főre globálisan jutó átlagos terület. Ez új megvilágításba helyezi a hoszszú távú utazások következményeit e kérdés csak ritkán merül fel a

16 fenntartható turizmusról folytatott vitákban. Mindezt tekintetbe véve, a légi utazás ökológiai szempontból aktívan ellenzendő. Összeállította: Schultz György Gössling, F.; Hansson, B. C.; Hörstmeier, O.; Saggel, S: Ecological footprint analysis is a tool to assess tourism sustainability. = Ecological Economics, 43. k. 2 3 sz dec. p Gössling, S.: Ecotourism a means to safeguard biodiversity and ecosystem functions? = Ecological Economics, 29. k p Gössling, S.: Sustainable tourism development in developing countries: some aspects of energy-use. = Journal of Sustainable Tourism, 8. k. 5. sz p Becken, S.; Frampton, C.; Simmons, D.: Analysing international tourist flows to estimate energy use associated with air travel. = Journal of Sustainable Tourism, 10. k. 2. sz p