A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása"

Átírás

1 A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása

2

3 ÁSZ Jogalkalmazási Segédlet A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása Állami Számvevőszék, 2006

4 Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Szervezetirányítási és Kapcsolattartási Főcsoport Jogi Osztály Összeállította dr. László Adrienne számvevő tanácsos A kézirat lezárva július 1. Állami Számvevőszék, 2006

5 Tartalomjegyzék Bevezetés (7 A hatályos joganyag fontosabb rendelkezései (11 0I. fejezet Büntetőjogi alapvetések (11 1. A felelősség fogalma és formái ( Az Állami Számvevőszék helye, szerepe a büntetőjogi felelősség megalapozásában, a feljelentés jogi alapja ( Fogalomtár ( 25 II. fejezet Az egyes bűncselekménytípusok (31 1. Hivatali visszaélés ( A számvitel rendjének megsértése ( Sikkasztás ( Csalás ( Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése ( Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése ( Hűtlen kezelés ( Hanyag kezelés ( 65 A követendő eljárás szabályai (69 III. fejezet A büntetőjogi felelősség felvetése és jogi realizálása (69 1. A feljelentés ( A feljelentés utóélete ( 77 Első rész Második rész Ajánlott irodalom és jogszabályjegyzék (83 5

6

7 Bevezetés Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként a közvagyon, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését végzi. A számvevőszéki ellenőrzések megállapításait tartalmazó jelentések nemcsak az Országgyűlés számára adnak fontos jelzéseket, de a tapasztalatok szerint azokkal kapcsolatosan napjainkban a média és a társadalom is fokozódó érdeklődést mutat. Középtávú stratégiánknak is meghatározó eleme, hogy a számvevőszéki jelentések megalapozottak legyenek, különösen fontos mindez a jogi felelősség mindenekelőtt a büntetőjogi felelősség kezdeményezésénél, amely a számvevőszéki megállapítások utóéletének kiemelt területét képezi. 1 A feljelentések, illetve az ismert és ismeretlen tettesek évenkénti megoszlása ( ) 1. ábra (darabszám) (évek) feljelentések száma (db) ismert tettesek száma ismeretlen tettesek száma 1 Lásd az 1. ábrát. 7

8 Az intézmény 15 éves fennállása alatt számos olyan tanulmány, módszertan, kézikönyv jelent már meg, amely az ellenőrzéseket végző számvevők munkáját van hivatva segíteni, bár némelyikük saját górcsövén keresztül szükségszerűen említést tesz a büntetőjogi felelősségről, azonban olyan jogalkalmazási segédlet, amely tisztán jogi megközelítésből és a téma gyakorlati összefüggéseit rendszerezve foglalkozna ezzel az egyébként kiemelkedően fontos témával, mind ez ideig nem készült. Akár egy konkrét eset kapcsán a vizsgálati osztályokkal folytatott együttműködés keretében, de attól függetlenül is gyakran merülnek fel a büntetőjogi felelősség felismerésével és realizálásával kapcsolatos kérdések. Ezekre természetesen megpróbálunk többnyire közvetlenül, illetve a belső jogi oktatás keretében választ adni. Mindez azonban amellett, hogy csak egyes kérdésekben és csak a számvevők egy szűkebb köre számára nyújt segítséget magában hordozza azt is, hogy miután már csak jóval az adott probléma felmerülése után kínál cselekvési iránymutatást a helyszíni ellenőrzések lezárulása miatt, valamint a büntetőjogi felelősség realizálásának körülményeire tekintettel, erre a cselekvésre esetleg már nincsen lehetőség februárjában született döntés arról, hogy szükség van egy olyan jogalkalmazási segédlet összeállítására, amely már előzetes jelleggel, a vizsgálat során is hasznos segítséget, cselekvési iránymutatást nyújt a számvevőknek, lehetőséget biztosítva ezáltal a büntetőjogi felelősség felvetések minél szélesebb körű és megalapozottabb realizálására. A számvevőszéki ellenőrzések során esetlegesen feltárt tények számos bűncselekménytípus elkövetésének gyanúját megalapozhatják. Jelen jogalkalmazási segédlet kiadásakor azonban nem célunk (és nem is lehet az) egy büntetőjogi tankönyv megalkotása, és lehetetlen a bűncselekmények körét tekintve a teljességre törekednünk. A jogalkalmazási segédlet alapelve az, hogy az eddigi számvevőszéki tapasztalatok szerint leggyakrabban előforduló bűncselekmények 2 tekintetében segítse, orientálja a helyszíni ellenőrzésben részt vevő számvevőt annak érdekében, hogy eljárása során p p p helyesen értékelje az eléje kerülő tényeket; képes legyen felismerni az adott bűncselekmény elkövetésének gyanúját, valamint az annak megalapozottságát alátámasztó összes körülményt. 2 Lásd a 2. ábrát. 8

9 A büntetőjogi alapfogalmakkal is praktikusan csak a tárgyalt néhány bűncselekménytípusra tekintettel és csak olyan mértékben foglalkozunk, amennyiben az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit végző számvevők tevékenységére figyelemmel különösen indokolt, tudva azt, hogy a tárgyalt bűncselekmények köre a későbbiekben bővíthető, ha az ellenőrzés más bűncselekménytípus(ok)ba tartozó eseteket is felderít. Az egyes cselekmények felismerésének elősegítése érdekében típusonként meghatározzuk, illetve gyakorlati példákkal is bemutatjuk az adott bűncselekmény megvalósulásához szükséges együttes feltételek körét, mindezt a vizsgáló számvevő munkáját segítve pragmatikus megközelítésben, többek között elméleti modelleket bemutató ábrák segítségével. Ezt követően röviden ismertetjük az Állami Számvevőszék, illetve a vizsgálatot végző számvevő lehetséges részvételét a büntetőjogi felelősség realizálásának folyamatában, végezetül pedig a téma iránt mélyebben érdeklődők részére ajánlható szakirodalmat és jogszabályokat foglaljuk össze. A bűncselekmények típusa szerinti megoszlás ( ) 2. ábra Számviteli fegyelem/számvitel rendjének megsértése (31 db) Szolgálati titoksértés (1 db) Államtitoksértés (2 db) Adó-, társadalombiztosítási csalás (1 db) Hűtlen kezelés (17 db) Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése (1 db) Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (20 db) Sikkasztás (3 db) Visszaélés okirattal (1 db) Hivatali visszaélés (2 db) Magánokirat-hamisítás (7 db) Hanyag kezelés (10 db) Csalás (7 db) Tartozás fedezetének elvonása (1 db) Összesen: 104 db (63 feljelentésben) A segédlet összeállítására a kézirat lezárásakor hatályos jogszabályok alapján került sor. Ezen jogalkalmazási segédlet kizárólag belső használatra (az Állami Számvevőszék munkatársai számára) és azzal a céllal készült, hogy a napi munkában gyakorlati segítséget adjon az ellenőrzést végző számvevő számára. E megfontolástól vezérelve összegyűjtöttük és e kiadványba rendezzük azoknak az általunk relevánsnak tartott büntetőjogi fogalmaknak, 9

10 illetve bűncselekménytípusoknak a fő elemeit a rájuk vonatkozó szükséges magyarázatokkal és példákkal, amelyek a nem jogi végzettségű kollégáknak segítenek rávilágítani az egyes, eddigi gyakorlatunkban leggyakrabban előforduló bűncselekmények megvalósulásának együttes feltételeire, és cselekvési minták révén eligazodást nyújtanak az ellenőrzést végző számvevők gyakorlati munkájában, egyértelművé téve a követendő munkafolyamatot és eljárást. Budapest, december

11 Gyakoriság A hatályos joganyag fontosabb rendelkezései Első rész Büntetőjogi alapvetések I. fejezet 1. A felelősség fogalma és formái A társadalmi együttélés kezdeteitől a közösségek tartós fennmaradásuk érdekében számos magatartási szabályt, normát fogalmaztak meg tagjaik számára. E normák különböző formái közül a történelmi fejlődés során kiemelkedett a jogi norma kategóriája, amely meghatározott területen, illetve feltételrendszer koordinátái között pontosan megfogalmazott, vagy legalábbis keretek közé behatárolt viselkedést, cselekvést ír elő és az esetek nagy részében be nem tartásukhoz valamilyen jellegű jogkövetkezményt fűz. A jogrendszer napjainkig történő fejlődése során a jogágakra tagozódás szerint valamennyi jogág megfogalmaz akár ugyanarra a cselekményre különböző jogkövetkezményeket. E jogkövetkezmények viselésére való kötelezést nevezzük felelősségnek és a jogági tagozódás szerint beszélünk polgári jogi, munkajogi, szabálysértési stb. és végső soron büntetőjogi felelősségről. A jogi felelősség elméleti modellje 3. ábra Szükséges együttes feltételek száma büntetőjogi szabálysértési (bírság, elzárás) munkajogi (fegyelmi, illetve maximált kártérítés) polgári jogi (teljes kártérítés) 11

12 A végső soron kifejezést szó szerint kell érteni, hiszen egy adott cselekményért való felelősségi hierarchia csúcsán egyértelműen a büntetőjogi felelősség áll, mind a megvalósulásához megkövetelt feltételrendszer szigorúsága, mind a nem kevésbé szigorú jogkövetkezményekre való figyelemmel. Pontosan e kritériumoknak köszönhető ugyanakkor az, hogy számosságát tekintve a sorrendben az ellenkező végpontra helyezhető. 3 A következőkben a hatályos magyar jogszabályokon alapuló felelősségi rendszer különböző felelősségi formáinak szerepét, lényeges elemeit és egymáshoz való viszonyulását ismertetjük. A polgári jogi felelősség A polgári jogi felelősség többirányú lehet: létezik helytállási (pl. szavatossági igénynél), teljesítési (elsősorban fizetési) kötelezettség, de az esetek többségében valamilyen kár okozásával kapcsolatban merül fel a felelősség, azaz a kár viselésére való kötelezés kérdése. A polgári jog szabályai rendezik, hogy a felmerült kár viselésére kit és milyen mértékben lehet kötelezni. Ezt nevezzük kártelepítésnek, amelynek módjai a következők lehetnek: p kártérítés (a kárt főszabályként a károkozó viseli, mégpedig akkor, ha a kárt okozó magatartása jogellenes és felróható); p kártalanítás (az előzőhöz hasonló, de itt a kárt jogszerűen, tehát valamilyen jogszabályi felhatalmazás alapján vagy a jog által elismert érdekből okozzák, pl. kisajátítás vagy szükséghelyzetben okozott kár esetében); p kárveszély viselése (ebben az esetben a károsult maga viseli mindazt a kárt, amelyet nem tud valamilyen alapon másra hárítani). Amennyiben a károkozó és a károsult valamilyen arányban együttesen köteles a kárt viselni, kármegosztásról beszélünk. A kárért való felelősség, kárfelelősség a felmerülés körülményeitől függően lehet: p szerződésszegési (ekkor valamelyik fél a felek közt fennálló érvényes szerződés megszegésével okozza a kárt); p vagy szerződésen kívüli (a károkozó és a károsult közt nincs szerződéses kapcsolat vagy van, de a károkozás nincs azzal összefüggésben, a felelősség pusztán a károkozás tényén alapul). 3 Lásd a 3. ábrát. 12

13 A kártérítés szabályait részletesen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésen kívül okozott károkkal kapcsolatos fejezete rendezi. A polgári jogi kártérítés rendszere egy általános és több speciális, ún. felelősségi alakzatból tevődik össze. Az általános felelősséget a Ptk a határozza meg, amely szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni és ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez tehát az általános felelősségi forma, melynek együttes feltételei: p a jogellenes magatartás (a büntetőjog tételes, azaz taxatív felsorolásával ellentétben a polgári jog nem sorolja fel a felelősség alapjául szolgáló magatartásokat minden károkozás, ami nem minősül jogszerűnek, az már jogellenes, és ehhez nincs is szükség valamely konkrét jogi előírás megszegésére), p a kár felmerülése (lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű is a vagyoni kár a vagyontárgyban bekövetkezett tényleges értékcsökkenés mellett az indokolt költségeket és az elmaradt jövedelmet is magába foglalja, a nem vagyoni kár pedig a személyhez fűződő jogok megsértése esetén merülhet fel, a polgári jogi kárfogalom tehát nem azonos a büntetőjogban használt, a 3. számú fogalommeghatározásnál kifejtett kárfogalommal), p a magatartás és a kár közti okozati összefüggés (e magatartás nélkül a kár nem következett volna be az okozati összefüggés vizsgálatának nagy szerepe van a kármegosztás esetén a kárviselés arányának megállapításánál is) és p a magatartás felróhatósága (a kárfelelősség vétkességi alapú tehát akkor áll fenn, ha a károkozó személy vétőképes, azaz rendelkezik olyan belátási képességgel, amellyel előre látja magatartása lehetséges következményeit, és tudja, mi az ezzel kapcsolatos általános társadalmi megítélés, de ennek ellenére akár szándékosan, akár gondatlanul nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lenne, ez a vétkesség, szándékosság, illetve gondatlanság azonban nem azonos a büntetőjogban használt és a 8 9. számú fogalommeghatározások alatt kifejtettekkel!). Ezen általános felelősségi alakzat mellett a polgári jog egyéb, speciális felelősségi alakzatokat is ismer, amelyekre a fentiektől eltérő feltételek vonatkoznak (általában az, hogy a felelősség vétkesség nélkül, objektív alapon is fennáll). Ilyen a fokozott veszéllyel járó tevékenység végzőjének, 13

14 a munkáltatónak az alkalmazottért, a megbízónak a megbízottért, a felügyelő személynek a vétőképtelen személy tevékenységéért való felelőssége, illetve az épületekkel kapcsolatos károkért, a vadkárért, a személyiségi jogok megsértéséért fennálló felelősség, valamint a termékfelelősség miatti kárfelelősség. A polgári jog alapvetően a teljes kár megtérítését írja elő, a bíróság azonban a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján (ezt a jogszabály nem határozza meg pontosan, körülhatárolása a bírói gyakorlat által történik) a felelősség alól részben mentesítheti. Ilyen mentesítésre sincs azonban lehetőség a szerződésszegéssel okozott kár, illetve a termékfelelősség körében felmerülő kár megtérítése esetében. A szerződéssel okozott károkra is alapvetően a szerződésen kívüli kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az előbb említett eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésére ebben az esetben nincs lehetőség. A munkajogi felelősség A munkajogi felelősség egy igen tág fogalom, hiszen ezen a munkaviszonyból, közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti), szolgálati (bírák, ügyészek, fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, a hivatásos és szerződéses katonák) jogviszonyból, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból eredő felelősséget is értjük. Jelen módszertan céljára és a terjedelmi korlátokra tekintettel eltekintünk valamennyi jogviszonyhoz kapcsolódó szabály részletes ismertetésétől, és összefoglaló jelleggel csak az alábbiakat emeljük ki: A munkajogi felelősség alapvetően fegyelmi vagy kártérítési jellegű lehet. Fegyelmi felelősségről akkor beszélünk, ha a közszolgálati, illetve szolgálati viszonyban álló a jogviszonyból eredő valamely lényeges kötelezettségét megsérti. A fegyelmi felelősség fennállása akkor is vizsgálandó, ha nincs szó más, pl. büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségről. Fegyelmi jellegű felelősség munkaviszony vagy ilyen jellegű jogviszony esetén nincsen, a munkáltató részére csak a rendes, illetve a rendkívüli felmondás lehetősége áll rendelkezésre. A fegyelmi felelősséget megállapító és a jogviszony sajátosságaiból eredő, különböző jellegű fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat meghozatalához elengedhetetlen egy megfelelő jogi biztosítékokkal pá- 14

15 rosuló (jogi képviselet, jogorvoslati lehetőség) fegyelmi eljárás lefolytatása. Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén az eljárás megindítását a munkáltatói, kinevezési jogkör (önkormányzati közalkalmazott esetében a képviselő-testület), illetve fegyelmi jogkör gyakorlója jogosult és egyben köteles is elrendelni. A munkajogi kártérítési felelősség a fentiekben felsorolt valamennyi jogviszony esetében szabályozott felelősségi forma. Kétirányú, hisz fennállhat úgy a munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő, szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban: munkavállaló), mind a munkáltató oldalán is. A munkajogi kártérítés különbözik a polgári jogi kártérítéstől, ugyanis a jogalkotó figyelemmel van a munkavállaló munkáltatóval szemben fennálló egyenlőtlen helyzetére és a munkavégzésből eredő sajátosságokra is. A munkavállaló kártérítési felelőssége éppen ezért főszabály szerint vétkesség esetén áll fenn, de vétkességre tekintet nélküli a leltárhiányért felelős személynek a leltárhiányért, illetve minden munkavállalónak a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett, állandóan őrizetében tartott, általa kizárólagosan használt vagy kezelt dolgokban bekövetkezett hiányért való kártérítési felelőssége. További sajátosság, hogy bár szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozás esetében a kártérítés főszabályként (vannak kivételek) a jogszabályban, kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott összeg erejéig maximált. A megtérítendő kár teljes kártérítés esetében is csak a ténylegesen felmerült vagyoncsökkenés összegét jelenti. A munkáltató kártérítési felelőssége ezzel szemben sokkal szigorúbb, objektív, azaz vétkességre tekintet nélkül is fennáll, a felelősség alóli mentesülésre pedig csak meghatározott esetekben van lehetőség. A munkavállaló kártérítési felelősségének mértékével szemben a munkáltató kártérítési kötelezettsége minden esetben a teljes kárra vonatkozik, amely ráadásul a munkavállaló tényleges vagyoni kára (elmaradt jövedelem, dologban bekövetkezett értékcsökkenés) mellett a munkavállaló indokolt költségeire, nem vagyoni kárára, sőt adott esetben még a munkavállaló közeli hozzátartozójának felmerült kárára, indokolt költségeire és tartást pótló jellegű kártérítésére is kiterjedhet! Egyik esetben sem kell természetesen megtéríteni azt a kárt, amely 15

16 a másik fél közrehatása folytán következik be, de a munkavállaló esetében ez is csak a vétkes magatartásra vonatkozik. A szabálysértési felelősség A szabálysértési felelősség jellegében és szabályrendszerében sokban hasonlít a büntetőjogi felelősséghez, de tényállásaiban is más, és ahhoz képest egy enyhébb felelősségi fokozatot jelent. E felelősségi forma meghatározására azért van szükség, mert tág azon emberi magatartásoknak a köre, amelyek a társadalomra való veszélyességüket tekintve még nem érik el ugyan a büntetőjogi fenyegetés szükségességét, de p enyhébb mértékben mégiscsak sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi együttélés normáit, vagy p akadályozzák, illetve zavarják valamilyen szempontból a közigazgatás működését, vagy p meghatározott tevékenység vagy foglalkozás jogszabály által előírt szabályait sértik, és a jogalkotó megítélése szerint e szabályok betartásának kiemelkedő jelentősége van (pl. veszélyességük miatt a lőfegyverrel, illetve ipari robbanóanyag és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos tevékenységek). A szabálysértési felelősség fennállásának feltételeit, a felelősség megállapításához szükséges eljárás szabályait, az eljáró hatóságokat és számos szabálysértési típust a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) határozza meg, de ennek felhatalmazása alapján még több kormányrendelet is tartalmaz egyéb szabálysértéstípusokat, így pl. az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet. Az Szabs.tv. 1. (1) bekezdése értelmében szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít és az Szabs.tv.-ben meghatározott joghátránnyal fenyeget. A szabálysértés büntetőjogias jellege miatt ahogy azt a fentiekben már említettük a felelősség fennállásához szükséges feltételek, a felelősséget, illetve a felelősségre vonás lehetőségét kizáró okok nagyban hasonlítanak a büntetőjogi felelősség feltételrendszeréhez, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Az adott magatartás tekintetében azonban a szabálysértési felelősség 16

17 a büntetőjogihoz képest másodlagos jellegű, tehát nem állapítható meg szabálysértési felelősség, ha a cselekmény egyben bűncselekményt is megvalósít. A szabálysértés és bűncselekmény egymáshoz való viszonyulására nézve lásd az értékhatárok fogalom kapcsán kifejtetteket. 4 A szabálysértési felelősséget a büntetőeljáráshoz hasonló jogi garanciákkal (védelem, bíróság előtti jogorvoslat stb.) ellátott szabálysértési eljárásban bírálják el a szabálysértési hatóságok. Szabálysértési hatóság elsődlegesen a jegyző, illetve a rendőrség, valamint a vámhivatalok, de vannak egyéb, szabálysértés miatt eljáró szervek is, pl. a határőrség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, bányakapitányságok, Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, Szerencsejáték Felügyelet, nemzeti park igazgatóságok, valamint az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. A szabálysértési felelősséget megállapító határozatában az eljáró hatóság a következő joghátrányokat alkalmazhatja: p büntetések (elzárás, pénzbírság, illetve utóbbi meg nem fizetése és be nem hajthatósága esetén elzárás), p intézkedések (járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás). Szabálysértési felelősséggel a számvevőszéki ellenőrzések esetében általában különböző adatszolgáltatások elmulasztásának esetkörében, vagy a tulajdon elleni cselekmények körében találkozhat a számvevő. Utóbbiaknál olyan esetekben, amikor az érték, amelyre elkövették a cselekményt, nem haladja meg a szabálysértési értékhatárt és ezért nem valósít meg bűncselekményt (tipikusan ilyen a lopás, csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés), de a jogszabály szabálysértésnek minősíti. Szabálysértés esetén a felelősség érvényesítése, illetve tisztázása kezdeményezhető. A büntetőjogi felelősség A büntetőjogi felelősség a bűncselekmény elkövetéséhez fűződő következmények elviselésének kötelezettségét jelenti. Ez a legsúlyosabb felelősségi forma, hiszen a hozzá fűződő jogkövetkezmények érintik a legtöbb vonatkozásban (végső soron még a személyi szabadság tekintetében is) és egyben a legsúlyosabban az azt elviselni kénytelen személyt. Éppen 4 Lásd a 4. ábrát. 17

18 ezért jogállami demokráciákban a jogalkotó csak olyan emberi magatartásokkal párosítja, amelyek ellen a társadalmi együttélés rendje és biztonsága miatt a büntetőjog eszközeivel való fellépés a hatékony viszszatartás érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A jogalkotó e magatartásokat törvényi szinten, pontosan (csak az minősül bűncselekménynek, amit a törvény annak mond ki, mégpedig csak azt ott megjelölt összes szükséges feltétel együttes fennállása esetén), előre meghatározza (az egyénnek jogkövetési lehetősége érdekében előre ismernie kell a betartandó szabályokat, így visszamenőlegesen nem lehet e szabályokat alkalmazni, csak ha ezek szerint a cselekmény már nem lenne bűncselekmény vagy enyhébben ítélendő meg). Meghatározza emellett a jogalkotó az egyébként szükséges feltételek együttes fennforgása ellenére is a büntetőjogi felelősséget kizáró, illetve a büntetőjogi felelősség fennállásának esetén az azt megszüntető okokat, pontosan megállapítja a büntetőjogi felelősség esetén alkalmazandó/alkalmazható joghátrányok jellegét és mértékét, valamint a felelősségre vonás lehetőségének hiányában is az alkalmazandó intézkedések körét. A cselekménnyel kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítását csak a törvényi szinten szabályozott és számos jogi garanciával (védelem, jogorvoslat stb.) ellátott eljárás keretében rendeli és egyben engedi lefolytatni. A jogkövetkezmények végrehajtását végső soron állami kényszerrel biztosítja, de kiépíti a végrehajtás törvényességét ellenőrző szervezetrendszert (büntetés végrehajtási bírák, ügyészség), és lehetőséget biztosít a kiszabandó büntetés enyhítésére, a végrehajtás alatt tanúsított magatartás függvényében pedig a végrehajtás alóli korábbi, feltételes szabadulásra és a végrehajtás letelte után a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésre. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 10. (1) bekezdése értelmében bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A bűncselekményeknek két alakzata lehet, a bűntett és a vétség, ezek fogalmára lásd a 6 7. számú fogalommeghatározásokat. A számvevőszéki ellenőrzések során tapasztaltak alapján felmerülhet egy cselekménnyel kapcsolatban valamely bűncselekménytípus elkövetésének gyanúja, és az ehhez kapcsolódó büntetőjogi felelősség fenn- 18

19 állásának kérdése. Fentiek eldöntéséhez részletesebb büntetőjogi dogmatikai elemzésekbe bocsátkozás nélkül az alábbi vizsgálandó szempontok határozhatóak meg, mégpedig alapvetően az adott sorrendiséget követve: 1. Csak az minősül bűncselekménynek, amit a törvény, azaz a Btk. annak nyilvánít. Az egyes bűncselekménytípusokat a Btk. ún. Különös része sorolja fel a társadalomra való veszélyességük jellegénél fogva, csoportokba foglalva. Először tehát az vizsgálandó, hogy a kérdéses cselekmény beleillik-e valamelyik bűncselekménytípusba. 2. A felelősség vizsgálatakor mindig a cselekmény elkövetése idején hatályban lévő törvényi rendelkezéseket kell figyelembe venni és azok szerint kell értékelni a cselekményt, ez az ún. időbeli hatály kérdésköre. Itt hívjuk fel arra a figyelmet, hogy bizonyos bűncselekménytípusok esetében (pl. a számvitel rendjének megsértése, Btk ) a Btk. csak a cselekmény kereteit határozza meg, azt más (pl. számviteli) jogszabályok töltik meg tartalommal, ez esetben tehát e jogszabályok tekintetében is az elkövetés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alapul venni! 3. Ezután vizsgálandó részletesen az, hogy fennáll-e együttesen valamennyi, a törvény által az adott bűncselekménytípus megvalósulásához megkívánt feltétel, amelyek közül a teljességre való törekvés nélkül az alábbiakat emeljük ki: p Elkövetheti-e az adott személy a szóban forgó bűncselekményt? Bizonyos bűncselekményeket ugyanis bárki elkövethet, ilyenkor a törvény az aki kifejezést használja, de vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek ún. speciális alanyi köre van, tehát csak bizonyos személyi kör (pl. csak hivatalos személy) követheti el. Ezt nevezzük az alanyi hatály kérdésének. p A büntetőjog főszabályként csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni, ezért ezt a feltételt a törvény szövege az egyes bűncselekménytípusoknál külön nem tartalmazza. A cselekmény gondatlan elkövetése (fogalmukat lásd a 8 9. számú fogalommeghatározásnál) ugyanakkor csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha valamilyen megfontolásból a jogalkotó az adott bűncselekménytípus esetében azt külön büntetni rendeli. Gondatlan elkövetés esetén ezért mindig külön vizsgálni kell a büntetni rendeltséget! 19

20 p p p A jogalkotó a bűncselekmény megvalósulásához sok esetben valamilyen eredmény bekövetkeztét kívánja meg (pl. kár a csalás esetében, Btk vagy vagyoni hátrány a hűtlen kezelés esetében, Btk. 319., fogalmukat lásd a 3 4. számú fogalommeghatározásnál). Ilyenkor a bűncselekmény megvalósulásához nem elég, hogy a cselekmény alkalmas legyen ennek az eredménynek a kiváltására, hanem annak konkrétan be is kell következnie. Az előbbiekkel összefüggésben az eredmény és a cselekvés között egy okozati összefüggésnek is fenn kell állnia ahhoz, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítható legyen. Előfordulhat, különösen a vagyon elleni bűncselekmények esetében, hogy a Btk. az elkövetéshez valamilyen célzatot (pl. haszonszerzés végett a csalás esetében, Btk ) is társít. Ilyen esetben tehát meghatároz egy célt, amire a személy a cselekmény elkövetésével törekszik. A büntetőjogi felelősség fennállásához a célzatnak az elkövetés idején fenn kell állnia, de az már nem feltétel, hogy ezt a célt el is érjék. 4. A Btk.-ban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén is vizsgálandó a büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak, azaz az ún. büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető okok, valamint a büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok fennállásának kérdése, ez azonban elsődlegesen a büntetőeljárásban eljáró hatóságok feladata, mivel alátámasztásuk vagy kizárásuk sok esetben megfelelő szakértelmet és bizonyítást követel meg. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere az alábbiakban vázolható fel: A büntethetőséget kizáró okok: p a gyermekkor, p a kóros elmeállapot, p kényszer, p tévedés, p társadalomra veszélyesség csekély foka, p jogos védelem és p végszükség. A büntethetőséget megszüntető okok: p az adott cselekményt elkövető személy halála, p az elévülés, p a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, 20

21 p a törvényben meghatározott egyéb ok és p eljárási kegyelem. A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok: p a magánindítvány hiánya és p a kívánat hiánya. Amennyiben tehát az 1 4. pontok vizsgálata alapján a büntetőjogi felelősség megállapítható, és a felelősségre vonásnak szembetűnő, egyértelmű akadálya nincsen, az Állami Számvevőszéknek a következő alcím alatt kifejtettek alapján kötelessége a büntetőjogi felelősség felvetése. Abban az esetben azonban, ha az adott cselekmény tekintetében a büntetőjogi felelősség nem is állapítható meg, a számvevő által egyidejűleg vizsgálandó az egyéb felelősségi formák esetleges fennállása és ebben az esetben a megfelelő felelősségi javaslatok megtételének lehetősége. (Büntetőjogi felelősség esetén kötelező a felelősség felvetése, a többi felelősségi forma esetében pedig a felelősség érvényesítése, illetve tisztázása kezdeményezhető.) 21

22

23 2. Az Állami Számvevőszék helye, szerepe a büntetőjogi felelősség megalapozásában, a feljelentés jogi alapja A büntető jogszabályok betartatásának alapfeltétele, hogy a szükséges büntetőeljárást lefolytassák, a megszegésükért kilátásba helyezett jogkövetkezményeket (büntetést, illetve intézkedést) érvényesítsék, tehát a felelősséget felvessék és érvényesítsék. A felelősség felvetésének leggyakoribb formája a feljelentés. Az állampolgárok számára a bűncselekmények észlelése esetén morális, erkölcsi alapú a feljelentés megtétele, ugyanis a büntetőjog csak meghatározott bűncselekmények esetében ír elő számukra feljelentési kötelezettséget. Más a helyzet azonban a közélet szereplőiként eljáró egyének, illetve az egyes állami szervek esetében. Az Állami Számvevőszék, valamint a képviseletében eljáró számvevő, mint hivatalos személy általános jellegű feljelentési kötelezettségét az alábbi előírások alapozzák meg. p A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. (2) bekezdésének értelmében A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt ha az elkövető ismert, annak megjelölésével feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni. p Az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 25. (2) bekezdése szerint: Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról törvény eltérő rendelkezése hiányában hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket. A fenti előírások egyértelmű kötelezettségként határozzák meg, hogy az Állami Számvevőszéket (illetve a képviseletében eljáró számvevőt, mint hivatalos személyt) az eljárása során tudomására jutott bűncselekmények tekintetében (de csak ebben a körben) feljelentési kötelezettség terheli. 23

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A 81/2006. (IX. 28.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRENDRŐL (A FEUVE-rendszer elemeként) BUDAPEST 2006 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei

Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei Szabálytalansági eljárás, szabálytalanságok gyakori esetei dr. Bugyi Emőke, jogi szakreferens BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2012. január 23. Jogi háttér Az egyes alapokat létrehozó közösségi

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA Hajdúhadház, 2012. június 18. A VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szabályzata a szabálytalanságok kezelésének rendjéről

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szabályzata a szabálytalanságok kezelésének rendjéről MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szabályzata a szabálytalanságok kezelésének rendjéről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Szabálytalansági eljárás. dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5.

Szabálytalansági eljárás. dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5. Szabálytalansági eljárás dr. Szedő Szilvia, főosztályvezető-helyettes BM Támogatás-koordinációs Főosztály Budapest, 2014. március 5. Jogi háttér Az egyes alapokat létrehozó közösségi határozatok és azok

Részletesebben

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala A Bács-Kiskun megyei Közgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

SZABÁLYTALANSÁGOK ELJÁRÁSRENDJE

SZABÁLYTALANSÁGOK ELJÁRÁSRENDJE MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET S Z O L N O K 6. számú melléklet SZABÁLYTALANSÁGOK ELJÁRÁSRENDJE (SZMSZ MELLÉKLETE) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 161. -a értelmében

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK)

A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK) Könyvviteli szolgáltatást végzők 2013. évi továbbképzése A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK) Segédlet Dr. Lőrinczi Gyula Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Budapest, 2013.

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail)

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Székhely: H-8230 Balatonfüred

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága

Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Vázlat Az okiratok fajtái Az orvosi bélyegző Alkalmassági vélemény A munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Gépjárművezetők egészségi alkalmassága Kedvtelési célú vízijárművek Gépkezelők Szakvélemények

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélfogadás rendje és panaszkezelésre vonatkozó szabályzat Verzió Hatályos Döntés száma 1. 2012. április 26. 7/2012.(04.26) vezérigazgatói határozat 2. 2014. július

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Szakmai nap és konzultáció közbeszerzők részére 2015. október 21. AZ ÚJ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK ÉS A KIZÁRÓ OKOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Dr. Hubai Ágnes Hatályos Kbt. Új Kbt. 56. (1) bek. a) pont 62. (1)

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

Hatályos: 2011. május 26-tól

Hatályos: 2011. május 26-tól GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS FELESLEGES VAGYONTÁRGY HASZNOSÍTÁSI ÉS SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2011. május 26-tól A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Iroda

Részletesebben

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata

K i v o n a t ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 68/2012. (IV. 25.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS

a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS a.../2005. (II. 17.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek A jelen kiegészítő biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356,

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem

Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem Az előadás címe: Egészségügyi szolgáltatók (orvos) felelőssége, betegjogok, egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás. Lehetséges vizsgakérdések és megkívánt

Részletesebben

Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő

Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Milyen kérdésekre keressük a választ: Határidők, előírások Szakértők az eljárásokban Szakértők mögöttes felelőssége Az 1996. évi

Részletesebben

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje a Magyar Hadtudományi Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete Önkéntes munka nyilvántartásának rendje Jelen dokumentum a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) 2014. február 28-án

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek

Részletesebben

Bírósági határozatok, állásfoglalások száma MK 113. számú állásfoglalás. Jogesetek ismertetése

Bírósági határozatok, állásfoglalások száma MK 113. számú állásfoglalás. Jogesetek ismertetése Jogesettár Bírósági határozatok, ok száma MK 113. számú MK 35. számú MK 31. számú MK 30. számú Jogesetek ismertetése A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma a megőrzési hiány tekintetében kimondta, hogy

Részletesebben

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat

Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Mobiltelefon Használati és Elszámolási Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A mobiltelefon használati szabályzat célja...3 2. Társaság

Részletesebben

VITAMIN Egészségpénztár

VITAMIN Egészségpénztár VITAMIN Egészségpénztár Érkeztető bélyegző helye MNY_03_A AZONOSÍTÁSI ADATLAP a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. 7.. ban előírt

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben