VI. évfolyam 24. szám

Átírás

1 VI. évfolyam 24. szám A művelődés jelei 2002 és 2005 után pénteken és szombaton harmadik alkalommal rendezett művelődésszemiotikai szimpóziumot a Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. Az egykori neves szakember, a Vas megyei Józsa Péter nevét viselő tudományos értekezésen nem csupán előadások hangzottak el, egy nagyrákosi kirándulás is szerepelt a programban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy napjainkban a művelődésszemiotika különös fogalom különösen a szóösszetétel művelődés része, hiszen manapság ennek csupán a jeleit lehet tapasztalni. A magyar szemiotika mégis él, mondta köszöntőjében a házigazda, Nagy Zoltán, a Savaria Múzeum igazgatója. Talán hamvából támadt fel a 90-es években, de dolgozunk, és időrőlidőre összegyűlünk, hangzott el. A múzeumigazgató Józsa Péterről is megemlékezett az előző két szimpózium egyes előadásai alapján; a prezentációk írott változatát a Vasi Szemle közölte, s mint ahogy a rendezvényen egyébként jelen lévő főszerkesztő megígérte, nem lesz ez másképp ezúttal sem. Az első előadást Markó Péter tartotta, akinek kezdeményezésére hét éve megvalósult a szimpózium. Úgy fogalmazott, szerencsés, hogy léteznek még kutató tudósok, akik olyan felesleges dolgokkal foglalkoznak, mint a szemiotika. Az előadó Gazdaság és erkölcs címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Úgy vélekedett, a szociológia ma rosszabb helyzetben van, mint a 70-es években, amikor szintén nem volt ideális körülmények között a szakma. A szakember aggasztónak nevezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a közelmúltban azt mondta, sok a szociológus. Van annyi képzelőerőm és történelemismeretem, hogy lássam e tendencia veszélyét, s tisztában legyek azzal, a folyamat előbbutóbb más tudományágakat is elérhet. A szociológia virágkorában voltak tabutémák a társadalmi berendezkedésben, melyeket a művészet kifinomult nyelvén fogalmaztak meg. A helyzetet jól jellemzi, hogy 10 éve Max Weber-összkiadással lehetett találkozni a könyvesboltokban, most Karl Marx és Adam Smith köteteit jelenteteik meg újra, sőt Marx-konferenciákat szerveznek. Legalább kéthárom generációnyi időnek kellett volna eltelnie, hogy e szerzőket egy másik nemzedék újra felfedezze, akik bizonyára másképp

2 olvasnák őket, mint a mai újraolvasók, vélekedett az előadó. Hozzátette: a tavalyi pénzügyi hitelválság óta a modern társadalom eljutott a részalrendszerekre szakadás határáig, aminek következtében a gazdaságot is meg kell fegyelmezni. Tarthatatlan az is, hogy a tudomány az igaz hamis, a művészet a szép rút elve helyett a reputációs rangsorban betöltött hely, valamint a pénz kódja alapján működik, mondta Markó Péter. A szimpózium további előadásairól következő számainkban olvashatnak tudósításokat. Szegényes háztartás a felsőoktatás A bolognai rendszernek például a mérnökképzésben helye volna, de a pedagógusképzésben nincs, nyilatkozta dr. Vörös Ottó, a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék főiskolai tanára a Vas Népének. A nyelvész úgy fogalmazott, a bolognai rendszer agyonvágta a hazai pedagógusképzést, az alapképzésnek ugyanis nincs kimenete. A bolognais diplomák a pedagógiai asszisztens szintjén vannak, az ezekkel rendelkezők napközis nevelők lehetnek. Ám azokat a helyeket is diplomás tanárok töltik be. A pedagógiai asszisztens nem vonható be az oktatásba, mert nincs képesítése. Még segédszakmát sem tudna ellátni, mert az első három évben kevés a pedagógiai tárgy. A négyéves főiskolán már az első évtől lehetőség volt felkészülni a gyerekekre. Négy évig jártak a hallgatók az egymásra épülő gyakorlatokra. A mostani rendszerben két év alatt kellene felkészülni az iskolai oktatásra, a mesterképzés ad erre lehetőséget, de ez rövid idő. És ide a hallgatók többsége nem jut be. További probléma a tantárgyak felépítése, mert nem tervezhetünk arra, hogy majd a diák negyedik éven mit tanul, mert nincs negyedik év, csak a hallgatók egyharmada számára. Amikor ezt elfogadták, a parlamentben jogászok ültek, akik elérték, hogy a jogászképzést ne verjék szét. A bolognai rendszert Bolognában nem vezették be. Spanyolországban sztrájkoltak miatta a diákok. Mi sajnos gondolkodás nélkül bevezettük, pedig a mi pedagógusképzésünk jobb volt, mint a nyugat-európai. Vörös Ottó elmondta még: az volna a normális, ha a társadalom határozná meg, mi az oktatás feladata, és ehhez adnák a pénzt. Ma olyan helyzetben vagyunk, mint egy szegényes háztartás, amelyben az ennyi van, ezt kell beosztani elvét követik. Az interjú teljes terjedelemben a megyei napilap honlapján, a címen olvasható. Az emberi test torzója után digitális tábla Napjainkra a digitális technika a mindennapi élet része lett, ám sok esetben a pedagógusok idegenkednek tőle, valamint

3 kevés a jó minőségű digitális tananyag hangzott el a közelmúltban a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megrendezett Interaktív tananyag, digitális tábla című előadáson. A rendezvényt a Pedagógiai és Szolgáltató Központ és az Apáczai Kiadó szervezte. A résztvevők Horváth Miklós, a Természettudományi és Műszaki Kar főiskolai docense segítségével a hatodik osztályos természetismeret tankönyv Hazai tájak életközösségei című, 35 témából álló fejezetéből kaptak ízelítőt. Ehhez egy projektorra, számítógépre, a szoftverre és magára a digitális táblára volt szükség, ám a tanítás nem csupán e speciális tábla használatával lehetséges. A tananyagban 800 dia, 1800 fotó, 360 rajz, 525 interaktív és egyéb feladat segíti a leckék megértését és elsajátítását, melyek szabadon variálhatók. Ekképp az eszköz legnagyobb előnye, hogy növeli a tanár szabadságát. Emellett segítségével együttesen valósul meg a készségek, a képességek és az attitűdök fejlesztése. A tanítást módszertani kézikönyv segíti. Egy-egy digitális tananyag ára eltörpül amellett az összeg mellett, amelybe a szemléltető eszközök kerülnek (az emberi test torzója például 420 ezer forint). Horváth Miklós elmondta, 2010-ig digitális táblák beszerzésére 42,5 milliárd forintot költ az oktatási kormányzat. Első körben a hátrányos helyzetű térségeket szerelték fel. Mostanra a legeldugottabb települések iskolái is rendelkeznek a modern eszközzel. Körülbelül 100 gyerekre jut egy digitális tábla. Várhatóan szeptember környékén írják ki a következő tendert. A jövő tehát már kopogtat az ajtón, mindössze élni kell az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel. Programtervező bolyaisok A 15 versenyzővel induló Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapata szerepelt a legeredményesebben azon a közelmúltban megrendezett nemzetközi tehetségkutató programtermék-versenyen, amelyet Neumann Jánosról neveztek el. A versenyt Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában rendezték meg. A 2003-ban, a Neumanncentenárium alkalmával útjára indított verseny egyenes folytatása az 1984-ben először megrendezett Garay diák-programtermék versenynek, amit 20 alkalommal, utoljára 2003-ban ugyancsak Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban rendeztek. Az elmúlt évek alatt a versenyen számtalan tehetséges diák tűnt fel, mind az országban, mind pedig a határokon túli elsősorban a magyar iskolákban, akik a verseny döntőjében, nyilvános előadásokon mutatták be a zsűrinek és szakma megjelent neves képviselőinek, valamint egymásnak kiváló alkotásaikat. Azóta ezek a diákok felnőttek, közülük nagyon sokan a szakma virágai lettek, akik itthon és külföldön igen jelentős posztokat foglalnak el a legnagyobb informatikai intézményekben. A versenyen nem a diákok, hanem az általuk kifejlesztett programtermékek versenyeztek. A döntőbe a rendező iskola meghívta az elődöntőben sikeres pályázatok szerzőit, pályázatonként legfeljebb két tanulót. A pályázóknak körülbelül 10 perc állt a rendelkezésükre, hogy élőszóval mutassák be termékeik előnyeit. A bemutatón a zsűri volt a vásárló, a versenyző pedig az eladó. A bolyaisok eredményei a címen megtekinthetők.

4 Egyre sikeresebb a Csótó Csúcsfutás 495 résztvevő, négy csúcs röviden ennyi a mérlege a 17. alkalommal megrendezett, a major S papír nevét viselő idei tavaszi Csótó Csúcsfutásnak. A mind népszerűbbé váló megmérettetésnek ezúttal a Tó vendéglő előtti füves terület volt a központi helyszíne. A szervező Szombathelyi Szabadidősport Szövetség, valamint a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület így tudta lehetővé tenni, hogy szélesebb rajtsávból indulhassanak a mezőnyök. A férfi főfutam iránt nagy volt az érdeklődés; Horváth György egyéni csúccsal szerezte meg az abszolút győzelmet 3.54,3-mal. A női főfutamot Németh Alexandra nyerte 5.15,8-cal, de a legjobb női eredmény a IV. korcsoportos Altay Csilla nevéhez fűződik. Pekker Attila a saját, IV. korcsoportja helyett csúcs reményében a főfutamban rajtolt, s be is jött a számítása. Csébits Eszter a III. korcsoportban Altay Csilla korábbi csúcsát 5 másodperccel javította meg. Garami Árpád és Jenei Mária a szeniorok között állított fel új rekordot. Az egyetemi kategóriában mind a férfi, mind a női győzelem a Savaria Egyetemi Központ versenyzői nevéhez fűződik. A programot cipőteszt egészítette ki. A próba sokak érdeklődését fölkeltette, voltak, akik a versenytávot is a tesztcipőben teljesítették. Eredmények: Óvodások 450 méter: Kis- és középső csoportosok, fiú (43 fő): 1. Ekler Zsombor Egyházmegyei; 2. Doncsecz Levente Hétszínvirág; 3. Poór Gergő Napsugár. Lány (45 fő): 1. Kiss Adél Szűrcsapó; 2. Szuhogyi Rebeka Napsugár; 3. Borsos Eszter Szűrcsapó. Nagycsoportosok, fiú (74 fő): 1. Auer Ákos Gazdag; 2. Séfer Márk Szűrcsapó; 3. Kiss Bertalan Mesevár. Lány (41 fő): 1. Gyurkó Flavia Victoria Maros; 2. Benyó Evelin Napsugár; 3. Budai Boglárka Napsugár. I. korcsoport, 950 méter, fiú (79 fő): 1. Szuák Ákos Zrínyi; 2. Nagy Nikolasz Zrínyi; 3. Marton György Bolyai. Csapatverseny: 1. Zrínyi; 2. Bolyai; 3. OÁMK, Simon. Lány (51 fő): 1. Páncél Dorina Zrínyi; 2. Szuhogyi Laura Zrínyi; 3. Humpók Alexandra Kőszeg, Béri Balog. Csapatverseny: 1. Zrínyi, 2. Bolyai, 3. OÁMK, Simon. 1415,5 méter, II. korcsoport, fiú (31 fő): 1. Németh Dániel Kőszeg, Béri Balog 5:37,9; 2. Pintér Márk OÁMK, Simon 5:42,6; 3. Horváth Mátyás Dési 5:43,9. Csapatverseny: 1. OÁMK, Simon, 2. Dési, 3. Bolyai. Lány (25 fő): 1. Csébits Nóra Bolyai-SZOESE 5:12,2; 2. Németh Anna Zrínyi-SZOESE 5:30,9; 3. Purgai Barbara Zrínyi - 5:39,2. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Zrínyi; 3. OÁMK, Simon. III. korcsoport, fiú (21 fő): 1. Altay Levente Paragvári SZOESE 4:52,3; 2. Koósz Barnabás Kőszeg, Béri Balog SZOESE 5:06,1; 3. Szolnoki Milán Kőszeg, Béri Balog 5:12,3. Csapatverseny: 1. Dési. Lány (25 fő): 1. Csébics Eszter Bolyai SZOESE 4:53,2 (csúcs); 2. Kívés Blanka Bolyai SZOESE 5:01,8; 3. Baráth Noémi Zrínyi 5:24,6. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Zínyi. IV. korcsoport, fiú (14 fő): 1. Kívés Bendegúz Bolyai-SZOESE 4:30,4; 2; Somogyi Ádám Brenner SZOESE 4:37,1; 3. Lenkai Dániel Táplánszentkereszt HVSE 4:37,3. Csapatverseny: 1. Bolyai, 2. Brenner. Lány (5 fő): 1. Altay Csilla Bolyai 4:51,3; 2. Huszár Anna Zrínyi 6:20,9; 3. Horváth Tamara Kőszeg, Béri Balog 7:57,7. V. korcsoport, fiú (8 fő): 1.

5 Lorencz Péter Bolyai SZOESE TK 4:20,0; 2. Náray Krisztián Hefele SZOESE 4:45,2; 3. Stéber Gergely Savaria SZOESE 4:49,7. Lány: 1. Németh Alexandra KDG 5:15,8; 2. Kívés Borbála Bolyai SZOESE 5:25,4. VI. korcsoport, fiú (4 fő): 1. Virág Marcell Premontrei SZOESE 4:11,3; 2. Vince Tibor Savaria 4:35,6; 3. Bende Imre NLG-HVSE 4:52,8. Csapatverseny (V VI. korcsoport, fiú): 1. Savaria. Felnőtt, férfi (13 fő): 1. Horváth György SEK SZOESE 3:54,3; 2. Horváth Attila SEK HVSE 4:14,9; 3. Gorza István Élelmiszeripari HVSE 4:18,8. Nő (4 fő): 1. Süle Szilvia SZOESE 5:19,1; 2. Gyömbér Viktória SZOESE 5:52,0; 3. Majtényi Zsófia SZOESE 6:29,6. Senior I., férfi (4 fő): 1. Garami Árpád SZOESE 4:17,1 (csúcs); 2. Döbör Imre Nike Futóklub 4:47,4; 3. Wachter Zoltán Nike Futóklub 4:59,7. Nő (2 fő): 1. Szabó Rita 6:00,7; 2. Kissné Geosits Bea 6:59,0. Senior II., nő (2 fő): 1. Jenei Mária Family SE 6:43,4 (csúcs); 2. Friedmanszkiné Mohácsi Éva Delfin SE 7:15,8. Abszolút férfi: 1. Horváth György, 2. Virág Marcell, 3. Pekker Attila Kőszeg, Béri Balog SZOESE 4:14,0 (csúcs). Abszolút női: 1. Németh Alexandra, 2. Süle Szilvia, 3. Kívés Borbála. Egyetemi verseny: 1. Horváth György, Horváth Attila, Becker János alkotta csapat. Családi verseny: 1. Kiss család