Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A KERESKEDELMI BANKOK HITELEZÉSI, ADÓSMINŐSÍTÉSI, BEHAJTÁSI GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA A KÜLÖNBÖZŐ VÁLLALATI ÜGYFÉLSZEGMENSEKBEN A K&H Bank hitelezési, adósminősítési, behajtási gyakorlatának bemutatása a kis-, a közép-, és a nagyvállalati, valamint a lakossági ügyfélkörben Készítette: Győrik Bernadett Budapest, 2005

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ A KERESKEDELMI BANKOK HITELEZÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE Hitelintézeti törvény, 14/2001. PM. rendelet Adósminősítési módszerek különbözőségei: scoring, egyedi mérleg elemzés Hitelbiztosítékok, fedezetvizsgálat AZ EGYES ÜGYFÉLSZEGMENSEKBEN ALKALMAZANDÓ HITELDÖNTÉSI GYAKORLAT Lakossági ügyfélkör hiteldöntési gyakorlata Döntési hatáskörök Kisvállalkozói ügyfélkör döntési folyamata Előszűrés Scoring alapú ügyfélminősítés Korai figyelmeztető jelek monitoringja Egyszerűsített minősítési eljárásrend Kapcsolattartás (DR rossz, nem hitelezhető adósok esetében) A döntéshozatal alapja Döntéshozatal szükségessége Döntési elvek kötelezettségvállalásra vonatkozó szempontok Döntési hatáskörök Közép- és nagyvállalatok hiteleinek elbírálása Minősítési kategóriák A minősítés menete Fedezetvizsgálat Döntési szabályok Monitoring, követelésminősítés, céltartalék-képzés

3 4. A KERESKEDELMI BANKI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATAI Hitelkockázat Mérleg alatti tételek kockázata Kamatlábkockázat Árfolyamkockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Szabályozási kockázat PROBLÉMÁSSÁ VÁLT (A K&H SZÓHASZNÁLATÁBAN SPECIÁLIS) HITELEK BEHAJTÁSI LEHETŐSÉGEI, EGY KONKRÉT PÉLDA ELEMZÉSE BÁZEL II A Bázeli Tőkeegyezmény kialakulása, lényege A Tőkeegyezmény hiányosságai, felülvizsgálatának szükségessége, továbbfejlesztési irányai Az Új Tőkeegyezmény ÖSSZEFOGLALÁS...73 IRODALOMJEGYZÉK

4 1. ELŐSZÓ Dolgozatom középpontjába a kockázatok közül a hitelkockázatot és annak kezelését állítom. A témára több szempontból esett a választásom. Komoly inputja volt a munkámnak a Kereskedelmi és Hitelbanknál eltölthető gyakorlat, mely idő alatt megismerkedtem a bank, mint szervezet működésével és szűkebben a vállalati hitelkockázat kezelés területével. Az ott szerzett pozitív tapasztalatok és a munka összetettsége arra sarkallt, hogy tovább foglalkozzam a témával. Valamint az azóta eltelt időben tanulmányi ismereteim is bővültek ahhoz, hogy egy diplomamunkában összefoglalhassam azokat. Másrészről a hitelkockázat fontosságának megértése is ez irányba terelt. A magyar bankrendszerben is jellemző, hogy a bankok egyik alapvető funkciója, a hitelkockázat kezelése. Bár a bankok nagyon sok ok miatt tönkremehetnek, valójában azonban legtöbbször a rossz hitelek azok, melyek csődbe viszik őket. A bankok (elméletileg) nem csinálnak rossz hiteleket, hanem inkább meglévő hiteleik válnak rosszá valamely kedvezőtlen gazdasági esemény hatására, amely lehet az energia-, ingatlan-, nyersanyag-árak és egyéb előre nem látható tényezők változása. A bankok feladata tehát az, hogy folyamatosan kiértékeljék a pénzügyi, gazdasági környezetből érkező információkat, és elemezve azokat döntsenek kockázatvállalásuk mértékéről. A bankok bár sokféle szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek ezek között az egyik legjelentősebb a hitelezési kockázat, ami a bank tőkéjéhez viszonyítva a legnagyobb kockázatot jelenti. Ezért a bankok működését szabályozó törvényi háttérre is röviden rámutatok dolgozatomban, azzal az összefüggéssel, hogy a bankok működését meghatározó nemzetközi és hazai szabályozási környezet a hitelezési kockázatok vállalását milyen szigorúan körülhatárolják, pont a bankcsődök megelőzése érdekében. Nem bizalmatlanságról, hanem kellő óvatosságról van szó, mint ahogy azt már Széchenyi István is megírta HITEL. C művének előszavában, melyben egyrészt a hitel fontosságát és a gazdaság fejlesztésére gyakorolható igen pozitív hatását kifejtette, ugyanakkor a hitel nyújtókat arra intette, hogy emberbaráti kapcsolataikban legyenek nagyon kedvesek és bizakodóak, de a hitelnyújtáskor legyenek óvatosak és bizalmatlanok, hitelt csak az arra érdemeseknek adjanak, akik felől biztosan várhatják pénzük visszafizetését is. 5

5 Lehetőségem volt a banknál mély betekintést nyerni a problémás hitelek kezelésének napi eseményeibe, ami lényegében eltérő az egyes ügyfél szegmensekben (lakossági, kisvállalati és vállalati), hasonlóan a hitelbírálat és döntés eltérőségeihez. A dolgozattal a teljességre törekedtem a banki hitelezés témakörében, de, hogy nagyon ne aprózódjon el a dolgozat, így a konkrét részletes elemzés egy problémássá vált vállalati hitelügylettel kapcsolatos banki erőfeszítéseket mutatja be, annak érdekében, hogy a bank a lehető legnagyobb megtérülést elérhesse kihelyezett pénze visszanyerése érdekében. A Kereskedelmi és Hitelbank ma Magyarországon a legnagyobb vállalati bank, és a második legnagyobb lakossági bank. Piaci részesedése az összbanki hitelkihelyezésből a vállalati szektorral szemben fennálló kintlevőségekből 13%, lakossági ügyfélkör hiteleinél 8%. Tekintve, hogy mintegy 41 bank működik ma Magyarországon, így a fenti portfólió méretek igen impozánsak. A bank portfóliójának 72%-át a vállalati hitelek adják. Ez összegszerűen több, mint ezermilliárd forint, ehhez képest a dinamikusan fejlődő kisvállalati portfólió a 60 Mrd Ft-ot, a lakossági és lízing portfólió a 400 ill. 140 Mrd Ft-ot ér el. Látható, hogy miért a vállalati hitelezés a legfontosabb. Még érdekesebb, ha megnézzük a koncentráció és céltartalék képzések néhány adatát: a vállalati portfólió céltartalék aránya 1,33%, ami nagyon jónak mondható. Azonban ez az összes céltartalék képzés 66%-a. Ha a nagyvállalati hiteleknél gondok akadnának és néhány nagyobb ügylet bukik, az pillanatok alatt elviszi a bank eredményének jelentős részét vagy egészét is (és rosszabb esetben a tőkéjét is) (lásd a Postabank esete), amíg ehhez képest sok száz lakossági vagy kisvállalati ügyfél nem teljesítése sem okozna akkora problémát. Rátérve a dolgozat logikai fonalára, az első részében a banki hitelezési tevékenység különböző szabályozási hétterét mutatom be, majd az egyes ügyfélszegmensek jelentősen eltérő minősítési, döntési és hitelkockázat kezelésével foglalkozom. A dolgozat fókuszában a probléma kezelés elemzése áll, amivel a bankoknak folyamatosan foglalkozniuk kell, részben aggregát módon a portfólió egészére vonatkozóan, ill. egy kritikus konkrét ügyön keresztül is. Végül pedig néhány gondolat a bázeli tőkeegyezmény formálódásáról szól, hiszen az összes kockázatból eredő veszteségekre a bank tőkéjének kell fedezetet adnia, amelyet a bázeli irányelvek alapján igyekeznek a megfelelő szinten tartani. 6

6 Úgy vélem dolgozatom témájának az a sajátos évet is jellemző magyarországi bankpiaci helyzet különös hangsúlyt ad, miszerint a piac túlbankosított. Minden bank célja a piaci térnyerés növelése és ez egy határon túl már csak a kockázati követelmények fellazulásával érhető el. A piaci nyomásnak már érzékelhető jelei vannak ma is, elsősorban a nagyvállalati hitelnyújtás területén, ahol a bankok egymással árban és biztosítéki követelményekben egymás alá kínálva tálcán nyújtják a hitel lehetőségeket. Kérdés, hogy a kockázatok és hiteltörténelem tekintetében a fejlett európaival még nem teljesen összemérhető piacon ez a tendencia meddig folytatható. A munkámhoz a szakirodalom mellett a Kereskedelmi és Hitelbank publikus dokumentumait képezik a bemutatás, érvelés alapját, a konkrét problémás ügy elemzéséhez nem valós nevet és számadatokat használok. 7

7 2. A KERESKEDELMI BANKOK HITELEZÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE 2.1. Hitelintézeti törvény, 14/2001. PM. rendelet A banki tevékenység kockázatait a különböző tankönyvek és a szakirodalom többféleképpen kategorizálja. A kategóriák száma négytől akár tíznél is többig terjedhet. Alapvetően azonban három fontos csoportba lehet besorolni a kockázatokat: a hitelezési, a piaci, a működési és egyéb kockázat. A bankok működése a nagyon kockázatos tevékenységek közé sorolható és a kockázatoknak igen sok kategóriája került megállapításra a bankok működése során. A dolgozat harmadik harmadában a Basel II. szempontjait bemutató résznél erre bővebben kitérek. A napi gyakorlat és a banktevékenység során a bankok által elszenvedett veszteségek összegszerűsége, azonban azt mutatja, hogy a hitelezési veszteség volt a meghatározó egyes esetekben bankcsődökhöz is vezetett. Magyarországon nem nevezték hivatalosan csődnek a Postabank helyzetét soha csődhelyzetnek, de az a lépés, hogy a korábbi tulajdonos Magyar Államnak 100 Mrd HUF körüli pótlólagos tőkebefektetéssel kellett megmenteni a bank működő képességét és ez a bankban felhalmozott rossz hitelállomány miatt vált elkerülhetetlenné, úgy vélem eléggé alátámasztja azt az állítást, hogy a hitelezési kockázat a legjelentősebb kockázat a bank működésében. Ezért érthető, hogy a bankok tevékenységét az alapítási feltételektől kezdődően igen szigorú törvényi és egyéb szabályozási feltételrendszer határozza meg, a bankok és általában a pénzügyi szektor az erősen szabályozott gazdasági ágak közé tartoznak. Érthető is ez, hiszen pénzügyi közvetítő funkcióik révén a gazdasági körforgás alapját adják és azok nyugodt menetének megszakadása pánik helyzeteket idézhet elő (melyből Magyarországon a Postabank likviditásának megingása hírére hosszú-hosszú lakossági sorok kígyóztak a bankfiókok előtt, hogy betétjeikhez jussanak. Ezért kiemelten fontos a tevékenységükkel járó kockázatok megfelelő kezelésének előírása és annak ellenőrzése. A kereskedelmi bankok működésének szabályozási háttere a kétszintű bankrendszer magyarországi 1987-es bevezetése óta folyamatosan együtt fejlődött a bankrendszerrel. Az 1990-es évek bankkonszolidációja, majd a privatizációk hatása nyomán elmondható, hogy a jelenlegi hazai szabályozás EU konform (hisz ez alapkövetelmény is volt az EU csatlakozásunk kapcsán). 8

8 A sok kapcsolható törvény, rendelet és egyéb szabály, ajánlás közül ebben a fejezetben a hitelkockázat kezelését közelebbről érintőket emelem ki. Ide vonatkozóan alapot jelent a többször módosított évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról hatályos változata, ismertebb nevén a Hpt., valamint a 14/2001. (III.9.) számú PM rendelet a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól. A Hpt. és ezen rendelet leglényegesebb elemeit kiragadva szeretném bemutatni a szabályozás elveit és súlypontjait. A hitelintézeti törvény néhány pontjában átfogó keret jellegű és rövid útmutatást ad a kockázatvállalásról, azon belül a nagykockázatról, a minősítésről, valamint a céltartalék képzésről. A kockázatvállalásról a paragrafusban alapvető elveket rögzít. Úgy, mint a kötelezettségvállalásról belső szabályzatot kell készíteni, az ügyleteket írásban kötelező rögzíteni, valamint, hogy a kihelyezésről szóló döntést megelőzően meg kell győződni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Továbbá a kockázatvállalási szerződés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szerződési feltételek teljesülését. A nagykockázatról szóló 79. a bank egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport irányában vállalható maximális kockázatát szabályozza, mely kimondja mi számít nagykockázatnak, illetve hogy ennek egy ügyfél(csoport) felé fennálló nettó értéken számított összege maximum a bank szavatoló tőkéjének 25%-áig terjedhet. Továbbá a bank által összesen vállalt nagykockázatok nem haladhatják meg a szavatoló tőkéjének nyolcszorosát. Az eszközök minősítéséről és céltartalék-képzésről annyit ír a törvény, hogy a hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit értékelni és minősíteni, és azokkal kapcsolatban felmerülő kockázatok miatt elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával kell figyelembe venni őket. Továbbá minden kockázat fedezetére céltartalékot kell képezni az egyedieken túlmenően a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékáig általános kockázati céltartalékként. A 14/2001. (III.9.) számú PM rendelet a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól; részletesen szabályozza a fent említetteket. Eszerint a hitelintézet legalább negyedévente minősíteni köteles minden eszközét, továbbá minden olyan mérlegen kívüli tételét, amely pénzügyi és befektetési szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján áll fenn. Tehát a normál eszközökre (tárgyi eszközök, pénztár, jegybanki betét, időbeli elhatárolások stb.) ez nem vonatkozik. 9

9 Minimum öt minősítési kategóriát jelöl meg a rendelet, melybe a fenti eszközeit köteles sorolni a hitelintézet. A problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, és rossz kategóriát. Továbbá előírja, hogy az intézeteknek milyen belső szabályokat kell kialakítaniuk a meghatározott minősítési kötelezettségük érdekében. Ilyenek a kockázatvállalási, befektetési, ügyfél-, illetve partnerminősítési (adósminősítési), fedezetértékelési, ügyletminősítési és értékelési, értékvesztési és céltartalék-képzési szabályok. A hitelkockázat szempontjából a befektetési szabályzaton kívül mindegyiknek kiemelt jelentősége van ezért ezekkel a dolgozat későbbi fejezeteiben is foglalkozom, most csak az általam legfontosabbnak talált elemeket emelem ki. A rendelet 5. szerint a kockázatvállalási szabályzatban a hitelintézetnek meg kell határoznia a kockázatvállalási folyamatot és módszereket, beleértve a kockázatvállalásokhoz kapcsolódó döntési jogköröket, illetve feladatköröket, valamint a kockázatvállalások ellenőrzésére vonatkozó követelményeket A 8. szerint az ügyfél-, illetve partnerminősítési(adósminősítési) szabályzatban kell lefektetni a fizetőképességnek elbírálása során alkalmazott szempontokat, mutatószámokat, a minősítés elvégzéséhez kapcsolódó belső szabályokat, valamint a minősítési eljárás során nyert megállapítások felhasználásának módját. A vállalatok besorolására minimum öt kategóriát kell alkalmazni, lakosság és kisvállalkozások esetén pedig minimum hármat. Nagyon fontos elv, hogy a minősítést legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve újra el kell végezni minden olyan esetben, amikor a hitelintézet olyan információ birtokába jut, amely feltételezhetően a besorolási kategória változtatását vonja maga után (minősítési szempontok között jelentős tényező változása, csődeljárás, felszámolási eljárás megindításának közzététele, tartós fizetési késedelem, stb.). A 9. kimondja, hogy a minősítés során egyaránt vizsgálni kell az ügyfél gazdálkodási adataiból nyert számszerűsíthető adatokat, valamint a nem számszerűsíthető szubjektív megítélésű információkat. A szubjektív elemek közül pedig minimum vizsgálandó a piaci helyzet és a jövőbeni kilátások, az ágazati információk, a tulajdonosok, a menedzsment. Valamint ajánlott a banki kapcsolatok, a fizetőkészség, a döntési jogkörök, a marketing tevékenység, a termékgörbe és a technikai háttér vizsgálata. A szubjektív szempontok figyelembevétele azonban nem lehet 50%-nál magasabb. Külföldi ügyfelek besorolása alapulhat független minősítő ügynökségek minősítésén is illetve a hitelintézetek külföldi anyavállalatának belső minősítésén. 10

10 A fedezetértékelési szabályzatnak tartalmaznia kell a leggyakoribb jogi kikötéseket, amelyeket a hitelintézetek alkalmaznak, továbbá azokat a szempontokat, amelyek alapján a fedezetek elfogadását végzik. Tehát, hogy milyen értéket vesznek alapul, azt ki ellenőrzi és milyen gyakorisággal. Az ingatlan biztosítékok értékelésénél általában a konzervatív becslés elvét kell követni. Garancia vagy készfizető kezességvállalás, illetve óvadékba helyezett értékpapír esetén a fedezet értékelését a garantőr vagy a készfizető kezes, illetve a kibocsátó minősítéséhez kell kapcsolni. Természetesen a banknak a hitelbírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó összes okiratot. A 12. paragrafusban meghatározott ügyletminősítési és értékelési szabályzatnak külön ki kell térnie a Hpt ában említett nagykockázatvállalás kategóriába tartozó kintlevőségeinek minősítésére. Valamint ezen paragrafus értelmezi a bevezetőben említett öt minősítési kategóriát, melyeket fontossága miatt pontosan idézek: Problémamentesnek csak az minősíthető, amelyről dokumentálhatóan valószínűsíthető, hogy az megtérül, és a hitelintézetnek veszteséggel nem kell számolnia, vagy tőke-, illetve kamattörlesztésének vagy egyéb törlesztési kötelezettségének fizetési késedelme a tizenöt napot, lakossági hitelek esetében a harminc napot nem haladja meg. A határidővel nem rendelkező kintlevőségek, valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek közül csak azok minősíthetők problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatosan a jövőben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján nem valószínűsíthető. Külön figyelendő kategóriába kell sorolnia a hitelintézetnek azokat a kintlevőségeit, befektetéseit és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatosan veszteség a minősítés időpontjában még nem valószínűsíthető, de a hitelintézet olyan információ birtokába került, amely következtében az adott kockázatvállalás az általánostól eltérő kezelést igényel. Ebbe a kategóriába tartozhatnak azok a tételek is, amelyek esetében a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek (futamidő, törlesztés ütemezése stb.) következtében különleges kezelést igényelnek, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező még nem jelentkezett. Átlag alattinak azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek minősülnek, amelyek a rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek, illetve a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető. 11

11 Kétesnek minősülnek azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek, amelyek esetében egyértelműen megállapítható, hogy a hitelintézetnek veszteséget okoznak, de a veszteség mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert, illetve a törlesztési késedelem tartós (legalább kilencven napot meghaladó) vagy rendszeres. Rossznak minősülnek azok a kintlevőségek, befektetések és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek, amelyek esetében a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének hetven százalékát előreláthatóan meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget, felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek). 1 Fontos, hogy a minősítést ügyfélcsoport szinten kell nézni, így egy ügyfél nem lehet problémamentes ha a csoport más tagja pénzügyi pozíciójának romlása veszélyezteti az adós határidőben történő törlesztési képességét. Végül a hitelintézetnek külön belső szabályzatban rögzítenie kell, hogy milyen eljárásokat alkalmaz minősítési kategóriánként a nem problémamentes kategóriába tartozó kintlevőségei, befektetései és mérlegen kívüli tételei figyelésére, kezelésére és behajtására. Mint azt a Kereskedelmi és Hitelbank gyakorlatában is látni fogjuk, ilyenekkel az ún. speciális hitelek külön osztálya foglalkozik, ahol feldolgozás alatt áll most éppen az, az ügyfélkapcsolat, ami a dolgozat későbbi részében részletesen elemzésre kerül. Az utolsó de nem kevésbé fontos előírás a rendeletben az értékvesztés és céltartalék-képzés szabályait tartalmazza. A céltartalékolás a hitelintézet várható veszteségeire kell, hogy fedezetet nyújtson, az adott ügy kockázatosságától függően különböző %-os mértékben. Kétféleképpen lehet eljárni a szabály szerint: egy belső rend alapján meghatározott összegig a képzendő céltartalék az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató alapján történik. Efölött pedig egyedileg kell a minősítéshez kapcsolódó vizsgálat alapján meghatározni az értékvesztést vagy annak visszaírását, illetve a céltartalék mértékét, alapvetően a várható megtérülést figyelembe véve. 1 A 14/2001. (III.9.) számú PM rendelet 12

12 A meghatározott sávok kategóriánként: problémamentes - nulla százalék külön figyelendő - legfeljebb tíz százalék, átlag alatti - tíz százalék felett, de legfeljebb harminc százalék, kétes - harminc százalék felett, de legfeljebb hetven százalék, rossz - hetven százalék felett. Amennyiben az eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor pedig az értékvesztés visszaírásával (céltartalék felszabadításával) kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. 13

13 2.2 Adósminősítési módszerek különbözőségei: scoring, egyedi mérleg elemzés A dolgozat előző pontjában részletesen bemutatásra került az a szabályozási héttér, ami mozgástérül szolgál a hitelezési tevékenység végzéséhez. Mint azonban a banknál megjelenő ügyfél csoportok is nagyon különbözőek, ugyanígy különböző módszereket használ a K&H az adósminősítésekre is. A banknál végzett tájékozódásom és elemzéseim szerint minden ügyfélcsoportra és minősítési módszerre azonos abban, hogy objektív és szubjektív szempontok alkotják a minősítés végeredményét, akár scoring, (pontszámokon alapuló) akár egyedi ügyfélminősítés történik. Azonos továbbá, hogy a különböző ügyfél kategóriákban vannak előszűrő szempontok, melyek olyan kizáró kritériumokat tartalmaznak, amelyek fennállása esetén már nem is foglalkozik a bank tovább az ügyfél kérelmével, mert valamilyen jellemzője miatt (tevékenység fajta, magánszemély más banki adóssága BÁR lista alapján) eleve kizárja a hitelezhetőségből, értelmetlen tehát az adósminősítési eljárás végig vitele is, nem is beszélne ennek nem kevés munkát igénylő voltától a vállalati ügyfélkörben. Az egyes minősítési módszerek különbözőségeit jól bemutatják majd a következő fejezetek, melyekben a módszerek részletesen kifejtésre kerülnek, de azok alaposabb tanulmányozása nélkül is kiemelkedik az a banki vezérelv, hogy a tömegszerű, nagyszámú, kisösszegű hitelkérelmek elbírálásához (adós minősítéséhez majd követelés minősítéséhez) a bank tömegszerű eljárásokat alkalmaz, míg az egyedi elemzésre alkalmas nagyvállalati körnél egyértelműen egyedi minősítés Hitelbiztosítékok, fedezetvizsgálat A biztosítékok alkalmazásának általános feltételei Bár fejlettebb piacgazdaságokban létezik az ún. name lending, mely azt jelenti, hogy a legjobb ügyfeleket a bankok (általában jó nevű, multinacionális cégek; óriási a küzdelem értük a bankok közt) biztosítékok nélkül, illetve jelképes biztosíték és jogi klauzulák mellett hiteleznek. Ez azonban itthon széles körben kevésbé jellemző, inkább kivétel, mely erősíti a szabályt, hogy a biztosítékok a banki kötelezettségvállalás elengedhetetlen kellékei. Mi a gyakorlat ott, kell-e biztosítékot adni és ha kell vajon milyen erősségű ügyfélnek kell és mit? Nyilván a jelzálog intézménye ott is működik. 14

14 Ahhoz, hogy neki lehessen látni a fedezetvizsgálathoz nem árt néhány fogalmat rögtön az elején tisztázni. Először is fedezetnek nevezzük a bank által az ügyféllel szemben vállalt kötelezettség megtérülési forrásait. Elsődlegesen az ügyfél normális gazdálkodásából származó cash-flow, másodlagosan pedig a biztosítékok. A biztosíték a kötelezettség megtérülésének biztosítékául szolgáló, szerződést biztosító mellékkötelezettség az adós vagy egy tőle jogilag független harmadik fél részéről. Előrebocsátva e fejezethez, a biztosítékok értékének különböző definícióit is érdemes megnézni, ugyanis ezt a bankok többnyire módosítva veszik figyelembe kötelezettségük ellentételezéseként. Általában létezik könyvszerinti, piaci, és likvidációs érték. Az első kettő nem szorul magyarázatra, talán csak annyira, hogy a piaci értéket a bankok általában csak az általuk kijelölt értékbecslőktől fogadják el. A likvidációs érték pedig az, amihez egy végrehajtási vagy felszámolási eljárást követően a költségeket levonva a bank hozzájut. Az a módosítás, melyet a fenti értékeken a bankok végrehajtanak vezet a biztosítéki értékhez. Ez különböző mértékű diszkontálást jelent. A szerződéses érték pedig azt mutatja, hogy mekkora összegű zálogjogot jegyzett be a bank az adott eszközre a biztosítéki szerződés alapján. Mint ahogy már több helyen is említettem, a K&H kötelezettségvállalási gyakorlata szerint hitelt, a hitelfelvevő cash-flow-jából visszafizethető forrás megelőlegezésére nyújt, illetve aktív ügyleti kötelezettséget cash-flow-ból megtérülő ügyletekre vállal. A hitelfelvevő cash-flow-ja jelenti a bank számára a hitel visszafizetésének elsődleges közvetlen forrását. A bank a hitelfelvevő elégséges cash-flow-jának mérésére és biztosítására pénzügyi és egyéb jogi mutatók betartását írhatja elő (financial, non-financial covenants). A bank emellett a kötelezettség-vállalások kockázatának mérséklése érdekében általános jelleggel jogi biztosítékok lekötését írja elő. A közvetett fedezetül szolgáló biztosítékok arra az esetre nyújtanak fedezetet, amikor az ügyfél nem képes, vagy nem kész szerződéses kötelezettségeinek eleget tenni. Ezen biztosítékok egyrészt közvetlenül a bank várható veszteségének csökkentésére szolgálnak, másrészt elősegítik, hogy a bank követelése felszámolási eljárás esetén előnyösebben legyen rangsorolva. A bank üzletpolitikája szerint nem nyújt biztosíték-alapú finanszírozást, kivéve azt az esetet, amikor harmadik, magánszemély kínál fel a kötelezettségvállalás összegével azonos mértékű készpénzóvadékot. 15

15 Garancia, készfizető kezességvállalás illetve óvadékba helyezett értékpapír esetén a fedezet értékelését a garantőr, készfizető kezes, illetve a kibocsátó értékeléséhez kell kötni. Ha a garantőr vagy a készfizető kezes nem biztosítja a teljes kockázatvállalást, a többi fedezet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a garancia lehívása után a bank hogyan osztozik a további megtérüléseken a garantőrrel. A kezességek ilyen körébe tartozik például a Hitelgarancia Rt. vagy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Rt. kezesség-vállalása. Biztosítékok kikötése esetén nem elegendő annak megjelölése a kölcsönszerződésben vagy garancia megállapodásban, a biztosítékra vonatkozóan minden esetben biztosítéki szerződést kell kötni. Egy ügyletet egyszerre többféle jogi biztosíték is fedezhet. Általában a fedezettség optimalizálása érdekében a különböző biztosíték típusokat egymás mellett kombináltan alkalmazzák a bankok. A biztosíték típus megválasztásánál az ügyfélkapcsolat jellegét szokták figyelembe venni. Azon ügyfeleknél, amelyekkel tartós hitelkapcsolatban áll, vagy ilyen kapcsolatot kíván létesíteni a bank, egyrészt keretszerződést kötnek a tartós hiteljogviszonyról (meghatározva a keret összegét, lejáratát és a keret-biztosítéki szerződéseket), másrészt ebben az esetben hosszabb távú vagy határozatlan időre szóló keretjellegű biztosítéki szerződéseket célszerű alkalmazni. Természetesen az ügylettől is függ a biztosíték típusa. Egy ingatlan vagy termőföld fedezetű kölcsön már konstrukciójában is ezekhez a biztosíték típusokhoz van alakítva, de például egy mezőgazdasági termelő forgóeszközhitelének egyik természetes biztosítéka maga a termény közraktárjegy formájában. Ugyanakkor egy termelő cég stabil nagytételű vevőbázisához kapcsolt kedvelt biztosítéki forma a követelés/árbevétel engedményezés. Ha a biztosíték tárgya ingatlan vagy zálogtárgy, vagyonbiztosítási szerződés megkötése szükséges legalább a kötelezettség-vállalás lejáratával megegyező időszakra. Általános elvárás ezen biztosítási szerződések bankra engedményezése. Továbbá ingatlanbiztosíték esetén feltétlenül szükséges az ügyfél, vagy a biztosítékot adó tulajdonjogát igazoló, az ingatlanra vonatkozó bejegyzett tulajdoni lap (olyan tulajdoni lap nem fogadható el, amelyen a tulajdonjogot csak a széljegy igazolja). Ingatlan vásárlásához nyújtott hitel esetén elfogadható a tulajdonjog bejegyzésének széljegyes kérelme, amennyiben az adásvételi szerződést jogász ellenőrzi. A biztosítéki értéken számított fedezetek összegének alapértelmezésben el kell érnie a kötelezettségvállalás plusz egy kamatperiódus kamata összegének 100%-át. Ha a 16

16 bank egyébként a társaság tevékenységéből egyértelműen biztosítottnak látja a rövid lejáratú hiteleinek a visszafizetését cash-flow alapon, jogi biztosítékok nélkül, vagy az előírtat el nem érő mértékű biztosítéki háttér mellett is vállalhat kötelezettséget. Ezt bizonyos ügyfelek irányában kikényszeríti a versenyhelyzet, illetve indokolja a rövid futamidő, vagy kis összeghatár. Fontos és néhány eset alapján tanulságos szabály az, hogy minden kockázatvállalási döntés előtt az üzleti terület képviselőinek meg kell győződni a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről, és érvényesíthetőségéről. Fedezetelvonás az a cselekmény, amikor az adós, illetve zálogkötelezett a hitelezővel történt szerződéskötést (a hitelező számára adott jognyilatkozatot) követően harmadik személlyel olyan szerződést köt, hogy ez által az adós ellen vezetett végrehajtás sikertelen maradjon, és a hitelező ne juthasson hozzá a követeléséhez. A fedezetelvonó szerződés célja a vagyonmentés, a cselekmény büntetőjogi kategória. A magyar jogrendszerben jogi biztosítékként el nem ismert biztosítéki kikötések, az euro klauzulák, amelyek a nyugati bankok napi hitelezési gyakorlatában teljesen általánosak és elfogadottak, jogilag ki is kényszeríthetők a jelenlegi magyar gyakorlattal szemben. Általánosan bevett banki gyakorlattá vált az ún. euroklauzulák alkalmazása. Ezek a nem pénzügyi jellegű mellékkötelezettségek vagy kikötések a hitelszerződés megkötésekor általánosan elfogadott kockázatcsökkentő eszközök. A magyar jogrendszer ezen biztosítéki kikötéseket nem ismeri el, bírósági eljárás keretében nem érvényesíthetőek. Biztosítéki értékük minden esetben 0%. Ennek ellenére kockázatuk csökkentése érdekében a bankok törekednek az alábbi szerződéses kikötések érvényesítésére. 1. Negative pledge Az adós kijelenti, hogy a bank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül az adós és az adós többségi tulajdonában, illetve irányítása alatt álló cégek nem létesítenek zálogot, jelzálogot stb. egyetlen jelenleg és/vagy jövőben az adós tulajdonában lévő eszközön nem nyújtanak óvadékot nem nyújtanak kezességet, készfizető kezességet, 17

17 nem bocsátanak ki saját váltót és nem adnak az adósra forgatott idegen váltót sem saját hiteleinek, sem más társaságok hiteleinek (pl. leányvállalatok hiteleinek) biztosítékául. 2. Pari passu A pari passu elv alkalmazása jellemző módon a konzorciális, illetve szindikált finanszírozáshoz kapcsolódik. Ilyen finanszírozás esetén a résztvevő pénzintézetek közös megegyezése alapján a biztosítéki ügynök által kikötött biztosítékokból minden fél követelése arányában részesedik. Az adós kijelenti, hogy a bankkal kötött hitelszerződéseiben meghatározott feltételeknél más hitelező számára kedvezőbb feltételekkel nem köt szerződést. Továbbá hogy ha az adós közvetlenül, vagy közvetve többségi tulajdonában és/vagy irányítása alatt álló cég biztosítékot nyújt az adós valamely hitelének visszafizetésére akár részben vagy egészben, akkor ugyanezen biztosítékokat, vagy ezekkel egyenértékű biztosítékokat a bank számára is felajánlja. 3. Cross default A bank azonnali hatállyal felmondhatja az adóssal kötött szerződéseit, ha az adós vagy az adós csoportjához tartozó cégek közül bármelyik nem teljesíti bármely szerződéses kötelezettségét. 4. Lényegi változás a gazdálkodásban (MAC) Tágan értelmezhető klauzula, lényege, hogy ha a bank vizsgálata szerint az adós gazdasági viszonyaiban, illetve jogi helyzetében olyan jelentős visszaesés, illetve változás következik be, amely a bank megítélése szerint az adós kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, akkor a bank a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. 5. Komfortlevél A komfortlevél kibocsátója az adós egyik tulajdonosa. Kifejezi a levélben tulajdoni viszonyának fenntartási szándékát, illetve vállalja, hogy a részesedését érintő változásokról előzetesen értesíti a bankot. 18

18 A kibocsátó nyilatkozik arról, hogy, tudomása van a társasága és a bank között létrejött/létrejövő szerződés(ek)ről, illetve mindent megtesz annak érdekében, hogy a társasága a fennálló pénzügyi kötelezettségeinek lejáratkor eleget tudjon tenni. A fentiek mellett általános még az alábbi szerződéses kikötések alkalmazása is: tulajdonosi kikötés (ownership clause; a tulajdonosok változásától véd), eszközértékesítés korlátozása (asset sale restriction), hitelnyújtás és garancia kibocsátás korlátozása (upstream / downstream loans / guarantees restriction). Valamint a pénzügyi fedezet kikötések (financial covenants) úgy mint: pénzügyi ráták (pro rata turnover caluse) pénzügyi állomány adatok járulékaival együtt megtérül. Szerződések közokiratba foglalása A bankok nagyon sok esetben foglaltatják közokiratba szerződéseiket, mely önmagában egy erősebb jogi biztosíték, mint a magánokirat. Ugyanis a szerződések közokiratba foglalása a helyi bíróság végrehajtási záradékkal való ellátását követően azonnali végrehajtást tesz lehetővé. Ez azonban csak akkor igaz, ha megfelelő alakiságban tartalmazza az ügylet minden részletét. A kölcsönszerződések biztosítéki szerződéseit ingó jelzálog és a vagyont terhelő zálogszerződés esetében kötelező közokiratba foglalni, hiszen maga a biztosíték jogi érvényessége ezáltal jön létre. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit általában az ügyfélnek kell fizetnie. Minden egyéb más esetben a kölcsönszerződések és biztosítéki szerződések közokiratba foglaltatása, illetve annak esetleges költségviselése az üzleti döntés részét képezi. A közokiratba foglaltatás a bank számára lehetővé teszi, hogy közvetlen végrehajtást indítson bírósági záradékolással. Amennyiben az adós és az ingatlanra jelzálogjogot engedő zálogkötelezett különböző személyek, akkor mind a kölcsönszerződés, mind a jelzálog szerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges az azonnali végrehajtáshoz. Ha a közokiratba foglalt szerződések fontos feltételei (pld.: lejárat napja, törlesztőrészletek, biztosítékok, kölcsönösszeg, stb.) módosulnak, a közokiratba foglalt kölcsön- és biztosítéki szerződéseket is módosítani kell annak megfelelően. A módosításnak pedig szintén közokiratban kell történnie. 19

19 3. AZ EGYES ÜGYFÉLSZEGMENSEKBEN ALKALMAZANDÓ HITELDÖNTÉSI GYAKORLAT 3.1. Lakossági ügyfélkör hiteldöntési gyakorlata Meglehetősen széles körben ismert mindenki előtt, aki magánszemélyként kíván hitelhez jutni, annak általában milyen személyét és jövedelmét bemutató dokumentumokat kell a hitelkérelem benyújtásakor beadnia a bankhoz. Ezen dokumentum igényeket a kereskedelmi bankok, lényegében egymáshoz hasonlóan, de teljesen önállóan határozzák meg. Az adósminősítés, azaz a hitelezhetőség kritériuma függ az adott hiteligénylő egyedi adataitól, melyekre egy-egy un. scoring pontot kap, de a scoring pontszám nagysága már nem az adott ügyféltől függ, hanem a bank tapasztalati számaitól (a visszafizetési hajlandóság, másként fogalmazva a rossz hitelek monitoringjából adódóan leszűrhető tanúlságoktól) a már fennálló portfólió minőségétől függően. Az előzőek konkrétan pl. azt jelentik, hogy egy budapesti hiteligénylő és egy kedvezőtlen térségben élő hiteligénylő, ha azonos is a havi jövedelmük és egyéb ismérveik nem azonos scoring pontot kapnak a hitelkérelmükre, mert egy kedvezőtlen térségi hiteligénylőnek nagyobb az esélye arra, hogy a munkahelye megszűnik és nem lesz képes egy hosszú futamidejű hitel törlesztésére a budapestivel szemben, aki ha meg is szűnik a munkahelye, nagyobb eséllyel talál újat a régi helyett és a fizetőképessége, ha meg is inog átmenetileg a bank szemszögéből nézve- hamarabb helyre állítható és a felvett hitelt hamarabb képes lesz törleszteni. Természetesen a lakossági ügyfélkörben az objektív scoring pontok mellett sokat számat a szubjektív benyomás is, ami kialakulhat azért is, mert az adott hitelkérő már vezet számlát a bankban, vagy rendszeresen oda érkezik a munkabére, vagy más bankműveletet bonyolított, vagy ezek hiányában pusztán a fellépése, személyes benyomás is. Mind az objektív mind a szubjektív minősítés eredménye együttesen szükséges a magánszemély hitel kérelmének eldöntéséhez. A fenti elvek érvényesülnek, ha ingatlan fedezet mellett, -tehát már meglévő vagy épülő ingatlanra- kér hitelt az ügyfél, azzal a különbséggel a fedezetlen személyi hitellel, hogy a bank biztonsága nagyobb, hisz tárgyi biztosíték, az ingatlan is a hitel visszafizetését biztosítja, de ez a különbség elsősorban a hitel árazásában mutatkozik meg. (Néha előfordul, hogy a fedezetlen személyi hitel és egy 20

20 ingatlanfedezetes hitel kamatfeltételei között négyszeres különbség is van, nyilván a fedezett az olcsóbb.) A scoring pontokat megalapozó tapasztalati információk nyilván bankonként eltérőek és az adott bankban az egyik legszigorúbb banktitkot képezik, mert ha az publikussá válna akkor a rosszhiszemű ügyfélkör ki tudná az adatait úgy kozmetikázni, hogy nem kerülne a nem hitelezhető kategóriába senki. E pontnál érdemes megemlíteni, hogy a nagytömegű lakossági hiteleknél a követelés (azaz a már leszerződött és kifolyósított hitelek) minősítése sem egyedi módon történik, hanem portfólió alapon. Egyes bankok a és a K&H is- a késett napok alapján képez minősítési kategóriákat és ahhoz tartozóan rendel mellé céltartalékokat is. Ez a céltartalék nyilvánvalóan nem kerül felhasználásra, ha a késedelmesen is, de végül törlesztő ügyfél eleget tesz fizetési kötelezettségének. A 14/2001. (III.9.) PM rendelet szabályozza az ügyletminősítés és értékelés fő szabályait és ennek alapján a lakossági és fogyasztási hiteleknél, 200 millió HUF az, az összeghatár, ahol késedelmi határidőkhöz kötődően egyszerűsített minősítési eljárást használ a bank. Ha az egyedi ügyfélkövetelés meghaladná a 200 M HUF összeget, ott már egyedi követelés minősítést kell végezni, de az is lényegében a késett naphoz kötődik, azzal a különbséggel, hogy az adós helyzete (munkahely, jövedelem, stb) átvizsgálásra kerül. Mind az éven belüli, mind az éven túli hitelek esetén a követeléseket havonta, a fizetési magatartás, azaz a késedelmes napok száma alapján besorolják kockázati kategóriákba. A késedelmi kategóriákhoz kockázati korrekciós szorzót rendelnek. A minősítési kategória megállapításánál a fedezetül szolgáló biztosíték értékét is figyelembe veszik a vállalt kockázat teljes összegével szemben. 21