Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút vízbázis védőidomának és védőterületének kijelölése Előadó: Csipes Judit

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút vízbázis védőidomának és védőterületének kijelölése Előadó: Csipes Judit Melléklet: 1 db térkép Koroknai Zsuzsa Vízikönyvi szám: D.2/1/1846 Szigetvári Katalin HATÁROZAT A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác Kodály Zoltán u. 3.) üzemeltetésében álló Szentendre, Pap-szigeti Vízbázis védőterületének belső, külső védőövezetét és hidrogeológiai védőövezetének A zónáját, valamint belső, külső védőidomát, hidrogeológiai védőidomának A zónáját e határozat rendelkező része szerint, az ott meghatározott rendelkezésekre, jogokra és kötelezettségekre figyelemmel kijelölöm. I. A KIJELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A vízbázis megnevezése: Szentendre, Pap-szigeti Vízbázis. Üzemeltető, engedélyes: DMRV Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3., a továbbiakban: Üzemeltető) Kapcsolódó vízjogi engedélyek száma: Üzemeltetési engedély: KTVF: /2010. Módosítás: KTVF: /2010. Vízikönyvi száma: D.2/1/1846 Vízmű elhelyezkedése: 2000 Szentendre, Pap-sziget 4486/2 hrsz.-ú ingatlan területe. A vízbázis az alábbi települések vízellátásában vesz részt: Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Pomáz, Csobánka, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Budakalász, Üröm, Pilisszántó, Pilisborosjenő, Solymár, Pilsszentiván, Piliscsaba, Tinnye településeket látja el más vízbázisokkal közösen az Üzemeltető által üzemeltetett jobb parti regionális hálózaton keresztül. A vízművel érintett ingatlan tulajdonosa: Magyar Állam (Üzemeltető kezelésében áll) L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 1. A VÉDELEM ALÁ HELYEZETT VÍZBÁZIS VÍZILÉTESÍTMÉNYEINEK, VÍZKÉSZLETÉNEK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ALAPADATAI 1.1. A védelem alá helyezett vízkivételi mű műszaki adatai: 1 db csáposkút Kataszteri szám: K-89 EOV koordináták: X = ,54 Y = ,02 Terepszint: Z (eredeti) = 102,2 mbf. Z (rendezett) = 103,3 mbf. Talpmélység: Csövezés: Csápok: -13,8 m (-12,0 m-ig lefenekelve) 0,0 13,8 m Ø 2230/2200 mm-es acél cső Északi: Ø 219/203 mm-es acél csövek, 9,8 10,0 m, illetve 10,4 10,8 m közötti mélységbe telepítve 0,0 35,2 m, illetve 0,0 37,2 m teljes hosszban réselve Déli: Ø 219/203 mm-es acél csövek, 9,8 10,0 m, illetve 10,4 10,8 m közötti mélységbe telepítve 0,0 43,4 m teljes hosszban, illetve 35,2 65,2 m között réselve Létesítéskori (1988) adatok: Nyugalmi vízszint: -0,5 m 101,7 mbf. Üzemi vízszint: -0,7 m 3000 l/p -0,9 m 4000 l/p -1,7 m 5000 l/p Üzemeltetési adatok: Nyugalmi vízszint: Üzemi vízszint: Duna vízállástól függően változik 1,37 6,37 m (100,83 95,83 mbf.) között változik Duna vízállástól, és vízigénytől függően Üzemi vízhozam: átlag 3000 l/p maximum 4000 l/p Duna vízállástól, és vízigénytől függően változó 1.2. Védelem alá helyezett vízkészlet: A védőidom meghatározásánál figyelembe vett vízmennyiség: Napi maximális víztermelés: m 3 /nap Havi maximális víztermelés: m 3 /hó Átlagos évi víztermelés: m 3 /év. Engedélyezett kitermelhető vízmennyiség: m 3 /nap m 3 /év. 2

3 A kút rétegsora: 0,0 6,0 m között: agyagos, iszapos, homokos, löszös képződmény 6,0 11,4 m között: a Duna pleisztocén kavicsos durva homok összlete 11,4 m alatt: oligocén-miocén agyag Vízadó: Kitermelt víz típusa: Vízminőség: a Duna pleisztocén kavicsos durva homok összlete partiszűrésű víz I. osztály, kezelést nem igényel, biztonsági klórozása történik 1.3. A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszer: Vízhasználat jellege: Vízkészlet jellege: Vízminőségi kategória: monitoring partiszűrésű víz, talajvíz I.-II. osztály 12 db megfigyelőkút Kút jele Hrsz. EOV X EOV Y Z csőperem (mbf.) Talpmélység (m) Szűrőzés mélységköze (m-m) M , ,84 102,77 11,0 5,0-10,0 M , ,84 102,83 10,0 4,0-8,5 M , ,68 102,98 10,0 5,0-9,0 M , ,33 103,54 10,0 4,0-8,5 M-5 02/ , ,18 102,39 11,0 5,0-10,0 M-6 02/ , ,59 103,50 14,0 5,0-13,0 M , ,34 103,60 10,0 5,0-9,0 M-8 02/ , ,53 102,56 10,0 5,0-9,0 F , ,08 104,04 11,2 7,3-10,9 F , ,70 103,93 11,4 8,2-10,8 Sz / , ,32 102,70 11,0 3,0-10,0 Sz , ,35 102,19 9,0 3,0-9,0 4 db tartalékkút Kút jele Hrsz. EOV X EOV Y Z csőperem (mbf.) Talpmélység (m) Szűrőzés mélységköze (m-m) I , ,91 103,58 11,5 4,0-10,0 I , ,73 103,30 9,0 4,0-9,0 I / , ,57 105,70 10,0 5,0-9,0 I , ,45 105,53 12,0 6,0-11,0 3

4 1.4. A védelem alá helyezett vízbázis védőidom lehatárolását megalapozó modellszámítás: A modellterület sarokponti EOV koordinátái: ÉK-i: X = ; Y = ; ÉNy-i: X = ; Y = ; DNy-i: X = ; Y = ; DK-i: X = ; Y = ; A teljes modell terület 1,4 x 2 km ( 2,8 km 2 ), a Pap-sziget környezetére terjed ki. A modell vertikális határai: felső: felszíni topográfia alsó: talajvíztartó feküjének felszíne Rácskiosztás: alapháló: sűrítés a kút tágabb környezetében: sűrítés a kút közvetlen környezetében: 100 x 100 m 10 x 10 m 2,5 x 2,5 m A modellnél használt származtatott numerikus rétegek: Réteg Réteg vastagsága (m) Vertikális szivárgási tényező (m/s) Horizontális szivárgási tényező (m/s) Effektív porozitás 1. 1,5-2,0 8x10-6 1x10-5 4x10-5 2x10-4 0, ,0-3,0 2x10-6 2x10-4 3x10-6 2x10-3 0, ,0-8,0 2x10-3 2x10-4 0,25-0, A védőidom és védőterület kijelölését megalapozó dokumentációk: Geohidroterv Kft.: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút üzemelő sérülékeny földtani környezetű vízbázis biztonságba helyezése I. diagnosztikai fázis összefoglaló értékelő dokumentáció I. és II. kötet című dokumentáció (2006. december). Geodéziai Zrt.: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút védőterületének ingatlannyilvántartási dokumentációja (2008) szeptember 13-án aktualizálva Potenciális és tényleges szennyezőforrások a védőterületen: Diffúz szennyezőforrások: A Pap-sziget területe 12 ha. A beépítettség közel 5%-os. Az üdülőterület csatornahálózata kiépített 750 m hosszúságú NA 30-as acél gyűjtővezetékre való rákötésekből áll. A jelenlegi gravitációs rendszerű csatornahálózat árvízi elöntés esetén túlnyomás alá kerül, tartalma a felszínre juthat. 4

5 Vonalas szennyezőforrások: Duna: A vízbázis fokozott veszélyeztetettségét mutatja, hogy a Dunában levonuló esetleges szennyezéshullám hatása napokon belül megjelenhet a termelőkút vizében. 11. számú főút: Az út a védőterületen kívül halad, de az útburkolatról lefolyó esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvíz, illetve a lemosódó por és korom az út menti csapadékelvezető árokból a vízadó rétegbe és a Pap-szigeti Duna-ág medrébe juthat Pontszerű szennyezőforrások: Pap-szigeti strand: (belső, külső védőövezet) A strand szennyvízkezelő rendszerét egy 0,8 x 1,1 x 2,6 m belméretű, merülő lapátokkal, 0,97 m vízszintmagassággal működő habfogó aknából, valamint a hozzá kapcsolódó NA cm-es beton vezetékből és aknákból álló 405 fm csatornahálózat alkotja. A csatornarendszerből a fekáliamentes fürdővíz a Szentendrei-Duna-ágba kerül bevezetésre. A strand kútjai körül nincs kijelölve védőterület. Pap-szigeti camping és étterem: (külső védőövezet, hidrogeológiai védőövezet A zóna) A camping és az étterem kommunális szennyvizét zárt aknában gyűjtik, majd időszakosan elszállítják. Pap-szigeti üdülőtelepen illegális hulladéklerakás: (külső védőövezet) A hulladék lerakása a sziget D-i csücskénél, a Szentendrei-Duna-ág árterületén a térszíni egyenetlenségekbe történik. Összetétele kommunális eredetű műanyag, építési törmelék és kerti hulladék. 2. A VÍZBÁZIS VÉDŐIDOMAINAK ÉS VÉDŐTERÜLETÉNEK KIJELÖLÉSE A vízbázis védőterületét, valamint védőidomát az alábbiak szerint állapítom meg: A vízbázis védőövezeti térképét a határozat melléklete tartalmazza Belső védőidom és védőövezet: Belső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 20 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. 5

6 A belső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: felszíni topográfia (terepszint). Alsó felület: vízadó feküjének felszíne, mbf Belső védőövezet: A belső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a belső védőidom teljes felszíni vetületére belső védőövezetet jelölök ki. A belső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: Pont EOV X EOV Y A belső védőövezettel érintett ingatlanok adatai: Település Területi besorolás Hrsz. Ingatlan területe (ha.m 2 ) Belső védőövezetre eső terület (ha.m 2 ) Művelési ág Szentendre Belterület 4486/ Kivett strandfürdő Szentendre Belterület 4486/ Kivett csáposkút Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Külterület 02/ Kivett Duna folyam 2.2. Külső védőidom és védőövezet: Külső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 180 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. 6

7 A külső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: felszíni topográfia (terepszint). Alsó felület: vízadó feküjének felszíne, mbf Külső védőövezet: A külső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a külső védőidom teljes felszíni vetületére külső védőövezetet jelölök ki. A külső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: Pont EOV X EOV Y A külső védőövezettel érintett ingatlanok adatai: Település Területi besorolás Hrsz. Ingatlan területe (ha.m 2 ) Külső védőövezetre eső terület (ha.m 2 ) Művelési ág Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Kivett üdülőépület, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület 7

8 Település Területi besorolás Hrsz. Ingatlan területe (ha.m 2 ) Külső védőövezetre eső terület (ha.m 2 ) Művelési ág Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület 4478 t Kivett beépítetlen terület Kivett üdülőépület, udvar Kivett üdülőépület, udvar Kivett beépítetlen terület Kivett beépítetlen terület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Kivett táborhely és üzletház Szentendre Belterület 4486/ Kivett strandfürdő Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Kivett vendéglő, udvar Kivett áruház, udvar és egyéb terület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Külterület 02/ Kivett Duna folyam 8

9 2.3. Hidrogeológiai védőidom és védőterület: Hidrogeológiai védőidom: Hidrogeológiai védőidom A zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy az 5 éves elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A hidrogeológiai védőidom A zónájának vertikális kiterjedése: Felső felület: felszíni topográfia (terepszint). Alsó felület: vízadó feküjének felszíne, mbf Hidrogeológiai védőidom B zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a hidrogeológiai védőidom 5 éves és 50 éves elérési időkhöz tartozó A és B zónái egybeesnek. A hidrogeológiai B védőidom külön kijelölése nem szükséges, mivel arra a nagyobb biztonságot nyújtó hidrogeológiai A védőidom kijelölése a pontban megtörtént Hidrogeológiai védőterület: Hidrogeológiai védőövezet A zónája: A hidrogeológiai védőidom A zónájának felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a hidrogeológiai védőidom A zónájának teljes felszíni vetületére a hidrogeológiai védőövezet A zónáját jelölöm ki. A hidrogeológiai védőövezet A zónájának sarokponti EOV koordinátái: Pont EOV X EOV Y

10 A hidrogeológiai védőövezet A zónájával érintett ingatlanok adatai: Település Területi besorolás Hrsz. Ingatlan területe (ha.m 2 ) Hidrogeológiai "A" védőövezetre eső terület (ha.m 2 ) Művelési ág Szentendre Belterület Kivett Kis-Dunaág Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Szentendre Belterület Kivett üdülőépület, udvar Kivett üdülőépület, udvar Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Belterület Kivett táborhely és üzletház Szentendre Belterület Kivett közpark Szentendre Belterület Kivett áruház, udvar és egyéb terület Szentendre Belterület Kivett közterület Szentendre Külterület 02/ Kivett Duna folyam Hidrogeológiai védőövezet B zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a hidrogeológiai védőidom 5 éves és 50 éves elérési időkhöz tartozó A és B zónái egybe esnek. A hidrogeológiai védőövezet B zónájának külön kijelölése nem szükséges, mivel arra a nagyobb biztonságot nyújtó hidrogeológiai védőövezet A zónája a pontban kijelölésre került. 10

11 II. A VÉDŐIDOMOKRA VÉDŐÖVEZETEKRE ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ MEGFIGYELŐ RENDSZERRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1. A védőidommal és a védőterülettel érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati, valamint igénybevételi korlátozások: 1.1. Belső védőidom védőövezet: A belső védőidomban és védőövezet területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet) 11. -ában foglaltakat, illetve 5. számú mellékletében a belső védőövezetre vonatkozó tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A belső védőövezet területén rendszeresen a vízilétesítmény üzemeltetőjének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek, és a külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellenőrzést igazoló egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenőrzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a védőterület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetileg feljogosít. 2. A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. 3. A belső védőövezet területén lévő létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, és a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe. 4. A belső védőövezet területén elhelyezett létesítményekben keletkező szenny- és használt vizet nyomáspróbával ellenőrzött, kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a védőterületről úgy, hogy a külső védőövezeten előírt feltételeket kielégítse. A kettősfalú csatorna vízzáróságát havonta kell ellenőrizni a belső védőövezeten kívül elhelyezett szivárgásmentes figyelőakna alkalmazásával, melyben a csatorna és a védőcső közötti gyűrűstérből az esetlegesen elszivárgó vizek összegyűjthetők, majd a külső védőövezeten kívülre továbbíthatók. Az ellenőrzés elvégzését, valamint annak eredményét a vízkivételi üzemnaplóban rögzíteni kell. 5. A belső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre, és a víz minőségére. 6. Belső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 7. A belső védőövezet területén tilos minden olyan tevékenység, amely megbontja a vízadó réteget, csökkenti a vízkészlet védettségét, növeli a sérülékenységet! 11

12 1.2. Külső védőidom védőövezet: A külső védőidomban és védőövezet területén a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 12. -ában foglaltakat, illetve 5. számú mellékletében a külső védőövezetre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos! 2. A külső védőövezet területén szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen. 3. A külső védőövezet területén tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni! 4. A külső védőövezet területén a vízmű működtetéséhez szükséges üzemanyag, illetőleg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve műanyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyag-mennyiséget magában foglalja. 5. A külső védőövezeten lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása tilos! 6. A külső védőövezet területén lévő létesítmények szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni. A nyomáspróbával történő ellenőrzések határideje: december 31. Felelős: Üzemeltető. 7. A külső védőövezeten minden új építésű és már meglévő ingatlant rá kell kötni a csatornahálózatra. A meglévő ingatlanok csatornahálózatra való rákötésének határideje: május A külső védőövezet területén gépkocsi parkoló létesítése tilos! 9. A külső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minőségére. 10. Külső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását, vagy mennyiségének növelését szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 11. A külső védőövezet területén sportcélú, nem motoros vízijárművek kivételével kikötni tilos! 12. A külső védőövezet területén kutató fúrás vagy új kút a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) engedélye alapján csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a 12

13 vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja. 13. A külső védőövezet területén háziállatok (kutya, macska és önellátást nem meghaladó számban baromfi) tartása megengedhető Hidrogeológiai védőidom védőövezet: A hidrogeológiai védőidomban és védőövezet területén a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 13. -ában foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza! 2. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége! 3. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe! 2. A védőterület kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek, rendelkezések, intézkedések: 2.1. A vízilétesítmény tulajdonosának (a továbbiakban: Tulajdonos) és az Üzemeltető kötelezettségei: 1. A Tulajdonos és az Üzemeltető köteles a védőidom, védőövezet kialakításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. 2. A belső védőövezet kialakítását követően az Üzemeltető köteles a területhasználati korlátozások betartása mellett a védőterületet fenntartani. 3. A belső védőövezetet be kell keríteni vagy biztonságáról egyéb módon, különösen őrzéssel is gondoskodni kell. 4. A belső védőövezet bejáratánál belépési tilalmat, valamint a meder felőli oldalon kikötési tilalmat jelző táblákat kell elhelyezni, időszakosan ellenőrizni és szükség esetén pótolni kell azokat. 5. A belső védőövezetre belépési engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. 6. A belső védőövezet területén a terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek. 13

14 7. A védőövezeten lehetőleg összefüggő füvesített felületet kell kialakítani. A nem füvesíthető felületeket időtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. 8. A belső védőövezet területén trágyázás (szerves és műtrágyázás), valamint növényvédő szerek használata tilos! 9. A felszínközeli vízadók, valamint vezetékek és műtárgyak közelében csak olyan fák, bokrok telepíthetők, melyek gyökérzete ezeket nem éri el. 10. A belső védőövezettel érintett 02/16 hrsz.-ú ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján részét képezi a HUDI20034 területkóddal jelölt Duna és ártere elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területnek. A belső védőövezet kialakítása során fenti rendeletek rendelkezéseit is figyelembe kell venni. 11. A belső védőövezetet magába foglaló földrészletnek az építmény tulajdonjogától függetlenül állami vagy önkormányzati tulajdonban kell állni. 12. A vízilétesítmény tulajdonosa a védőidom, a védőterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredő károkért külön jogszabály előírásai szerint köteles helytállni. 13. Üzemeltető köteles a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védőterület fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. 14. Az üzemelő vízművet a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni. 15. A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszert a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni. 16. A vízbázis védőterületén lévő szennyvízcsatorna-hálózaton nyomáspróbát kell végezni, és az eredmények függvényében a szükséges átalakításokra ütemtervet kell készíteni. A nyomáspróba eredményeit és az ütemtervet be kell nyújtani a Felügyelőségre. Benyújtási határidő: november Üzemeltetőnek lakossági tájékoztató anyagot kell készítenie és terjesztenie a területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőterületen elrendelt kötelezettségeikről és jogaikról, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról. A tájékoztató anyagot a Felügyelőségnek is meg kell küldeni. Benyújtási határidő: december Üzemeltető köteles gondoskodni a védőterület fenntartásáról. Évente legalább 1 alkalommal átfogóan ellenőrizni és vizsgálni kell a vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőövezetekben folytatott tevékenységeket is. A vízkészletet 14

15 veszélyeztető szennyező tevékenység vagy esemény észlelése esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnél haladéktalanul intézkedést kell kezdeményezni. 19. Jelen határozat felülvizsgálatát kell kezdeményezni abban az esetben, ha a kitermelt víz mennyisége és/vagy minősége jelentősen (10%-nál nagyobb mértékben), tartósan (24 hónapon keresztül) megváltozik, különösen akkor, ha a víz minősége tartósan romlik. 20. Jelen határozatot megalapozó dokumentációt a vízmű üzemeltetési engedély kiadását követően 10 éven belül, majd azt követően 10 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során részletes értékelő jelentést kell készíteni a vízbázis állapotáról, a védőterületen végrehajtott intézkedésekről, a vízbázis vízkészletének és vízminőségének alakulásáról, meghatározva a további feladatokat, szükséges intézkedéseket, szükség esetén javaslatot kell tenni a kijelölt védőövezetek módosítására. Az első felülvizsgálat és az értékelő jelentés benyújtási határideje: szeptember A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei: 1. A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje. 2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a Felügyelőségnek a védőterület kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy Üzemeltető képviselői vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja. 3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. Határidő: folyamatos. 4. A védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik. 5. A védőterületen belül meglévő, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön 15

16 jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. 6. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani. 7. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni Vízbázis védőterületen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a vízbázis biztonságban tartásában érdekelt hatóságok kötelezettségei: 1. A vízbázis elszennyeződésének veszélye miatt meg kell teremteni a védelem legalapvetőbb feltételeit, érvényesíteni kell a területi korlátozásokat, ezeket az érintett településrendezési tervben, településszerkezeti tervben, a település szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban érvényesíteni kell és mindezek teljesítéséről a Felügyelőséget az érintett önkormányzatnak a fenti dokumentumok megküldésével tájékoztatnia kell. Határidő: december A külső védőövezeten meglévő ingatlanok csatornahálózatra történt rákötéséről szóló igazolást az építésügyi hatóságnak meg kell küldeni a Felügyelőség részére. Határidő: augusztus A védőövezeteken minden új építésű létesítményt rá kell kötni a csatornahálózatra. Amennyiben ez nem lehetséges, az építésügyi hatóság építési engedélyt nem adhat ki. 4. Ha a védőterület kialakítása érdekében a tulajdoni és használati korlátozások mellett, vagy azokon túlmenően a védőterületen már meglévő épületek, illetőleg más építmények eltávolítása, áthelyezése, átalakítása szükséges, ezt a Felügyelőség külön megkeresése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv rendeli el. 5. A területen lévő, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező csapadékvíz elvezető csatornák karbantartását és tisztítását szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni az üzemeltetési engedély szerinti üzemeltetőnek. 6. A területen lévő Duna-szakaszra eső hajóút fenntartási kotrási munkálatait szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni, de ezek volumene nem haladhatja meg a vízbázison megengedhető mértéket. 7. A vízbázis védőterületet érintő, az 5. és 6. pontban meghatározott munkálatokkal kapcsolatban az üzemeltetőnek meg kell kérnie a Felügyelőség jóváhagyását, illetve ezek a munkálatok csak a jóváhagyó határozatban foglalt előírások betartása mellett végezhetők el. 16

17 8. A védőterület teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. Az illegális hulladéklerakó-helyeket fel kell számolni. Amennyiben az előírás nem teljesül maradéktalanul, a helyi építésügyi hatóság intézkedésre köteles. Határidő: folyamatos. III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete a /2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását kikötés nélkül megadta. A Budapesti Bányakapitányság BBK/2470/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában előírt kikötés szerepeltetését mellőztem a határozat indoklásában foglaltak szerint. IV. A HATÁROZAT HATÁLYA Ez a határozat április 30. napjáig hatályos. A felülvizsgálat eredményétől függően a Felügyelőség hivatalból vagy Üzemeltető kérelmére intézkedik jelen határozat módosításáról. V. A HATÁROZAT KÖZSZEMLÉRE TÉTELE Jelen döntést a Felügyelőség hirdetőtábláján, honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszem, és egyúttal megkeresem Szentendre Város Önkormányzatát, hogy jelen határozatomat tegye közhírré és/vagy hirdetmény útján tegye közszemlére a helyben szokásos módon. A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. A levételt követően 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek a kifüggesztést igazoló iratokat. Jelen döntés jogerőre emelkedését követően megkeresem Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Szentendrei Körzeti Földhivatalát, hogy a védőterület tényét, mint jogi jelleget a kijelölt védőövezetekre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) - külön törvény szerint jegyezze fel. A hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, mely megfizetésre került. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de a Felügyelőséghez három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására jelenleg nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft. A vízbázis védőterületét kijelölő határozattal érintett ingatlan tulajdonosa, használója által a jogorvoslati 17

18 eljárásért fizetendő díj ingatlanonként 5000 Ft. A fellebbezési eljárás díját a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzatfelhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS A DMRV Zrt. a /2008. számú, május 20-án kelt beadványában a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai alapján összeállított dokumentáció és mellékletek csatolásával, a Szentendre Pap-szigeti vízbázis védőterület, védőidom kijelölésére kérelmet nyújtott be. A vízbázis védőterület és védőidom kijelölését megalapozó dokumentációk: - Geohidroterv Kft.: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút üzemelő sérülékeny földtani környezetű vízbázis biztonságba helyezése I. diagnosztikai fázis összefoglaló értékelő dokumentáció I. és II. kötet (2006. december), - Geodéziai Zrt.: Szentendre, Pap-szigeti csáposkút védőterületének ingatlan-nyilvántartási dokumentációja (2008) - az ingatlan-nyilvántartási dokumentációt a DMRV Zrt szeptember 13-án aktualizálta. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 14. (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet határozza meg. A kúthoz tartozó védőidomokat számításokkal (modellezéssel), elérési idők alapján határozták meg. A belső védőidom határát 20 napos, a külső védőidom határát 180 napos, a hidrogeológiai A védőidom határát 5 éves, a hidrogeológiai B védőidom határát 50 éves elérési idő figyelembevételével állapították meg. Az alkalmazott szimulációs szoftverek: A modellezést permanens áramlási viszonyok mellett, a felszíni vízfolyások nyomásszintjének peremfeltételként való definiálásával, átlagos talaj-, közepes és nagy Duna vízállást, illetve egységes 50 mm/év beszivárgást megadva végezték a modellezők. A vízbázis modellezést egyidejű vízszint és vízhozam mérésekkel kalibrált háromdimenziós hidrodinamikai modellel, Visual MODFLOW és MODPATH programcsomaggal végezte a Geohidroterv Kft. Ez a program alkalmas tetszőleges háromdimenziós, véges differencia módszerrel történő, permanens és nem permanens, a telített zónára vonatkozó szivárgási modell felépítésére, kezelésére, a nyomásszintek rétegenkénti meghatározására, valamint a vízrészecskék áramlási útjának megjelenítésére. A szoftverrel tehát meghatározható, hogy adott időn belül milyen távolságból, milyen úton fog eljutni a vízrészecske a termelőkútba, így lehatárolható egy-egy adott víztermelési állapothoz tartozó vízgyűjtő terület, és azon belül egy meghatározott elérési idejű védőidom. 18

19 A Felügyelőség a döntés meghozatala során az alábbi nomenklatúrát, tagolási rendszert alkalmazta a védőidom-védőterület lehatárolás során: Védőidomok ( vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész ) tagolása az alábbiak szerint történik: belső védőidom, külső védőidom, hidrogeológiai védőidom A zónája, hidrogeológiai védőidom B zónája, hidrogeológiai védőidom C zónája. Védőterületek kifejezés ( vízkivételi műveket körülvevő terület ) alatt a védőövezetek összességét értjük, így a tagolás az alábbiak szerint történik: belső védőövezet, külső védőövezet, hidrogeológiai védőövezet A zónája, hidrogeológiai védőövezet B zónája, hidrogeológiai védőövezet C zónája. Tárgyi közcélú vízműkút vízkészletének mennyiségi és minőségi megóvása nemzetgazdasági érdek. A Felügyelőség a kérelem és a vízbázis védőterület, védőidom kijelölési dokumentáció benyújtását követően hivatalában közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményt, továbbá a közleményt közhírré tétel céljából megküldte a vízbázis védőterületének helye szerinti Szentendre Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához. A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt megküldte az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete a /2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben biztosított jogkörénél fogva, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) értelmében a vízbázis kijelöléséhez kikötés nélkül hozzájárult. A Budapesti Bányakapitányság a BBK/2470/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását az alábbi kikötéssel megadta: - Amennyiben a tárgyi tanulmányban meghatározott belső védőterület, védőidom, külső védőterület, védőidom és hidrogeológiai védőövezet, védőidom A és B zóna területek bármelyike valamely részének tulajdoni lapján a TIGÁZ vagy a MOL szolgalmi joga be van jegyezve, akkor a védőidom kijelölésénél ügyfélként be kell vonni a szakhatósági eljárásba a szolgalmi jog birtokosát. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: - A gázszállító vezeték biztonsági övezetére a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. (2) bekezdésében felsorolt tiltások, korlátozások vannak érvényben. A védőidomok, védőterületek kijelölése bányászati érdekeket nem érint. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján adta ki. A Bányakapitányság kikötését a határozatom rendelkező részébe nem foglaltam bele tekintettel arra, hogy a határozat alapját képező tervdokumentáció jóváhagyásával a Felügyelőség a fenti jogszabályhely alá tartozó semminemű tevékenységet nem engedélyez. A határozatomat tájékoztatásul megküldöm a MOL Nyrt. részére. 19

20 A benyújtott dokumentációt természetvédelmi szempontból is megvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A tárgyi védőterületet érintő ingatlanok nem képezik részét országos jelentőségű védett természeti területnek. A belső védőövezettel érintett 02/16 hrsz.-ú ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján részét képezi a HUDI20034 területkóddal jelölt Duna és ártere elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területnek. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelete az építészeti és természet értékek helyi védelméről B mellékletének 10. pontja alapján a Pap-sziget és a Pap-szigeti Duna-ág területe helyi jelentőségű védett természeti terület. A védőterület fenntartása a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 7. e) pontjában foglaltaknak megfelelően üzemeltetői feladat, ezért a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott fenntartással kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket Üzemeltető részére írtam elő. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése előírja, hogy üzemelő vízkivétel, vízilétesítmény esetén az üzemeltető viseli a kialakítással, fenntartással járó költségeket. A védőidommal, védőterülettel érintett ingatlanok használatát és a védelem érdekében szükséges használati korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet ai és 5. számú melléklete alapján határoztam meg. A határozatot megalapozó dokumentáció 10 éven belüli felülvizsgálatát a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 9. -a alapján írtam elő. Jelen határozat a Vgtv. 14. (2) bekezdésén, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) 9. -án, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) és 72. (1) bekezdésein, valamint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A Ket. 45. (1)-(2) bekezdése és 72. -a alapján az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását a határozatba foglaltam, ellenük külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A védőterület tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló rendelkezést a Vgtv ában, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 9. (7) bekezdésében foglaltak alapján írtam elő. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, a kérelem beérkezésekor hatályos 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I. fejezet 20. sorszám pontja alapján állapítottam meg. Az 20

21 igazgatási szolgáltatási díjat Üzemeltető megfizette (KTVF: /2009. számon iktatva, számla száma: KI-4749/2008). A döntésem hirdetményi úton történő közléséről a Ket. 78. (4) bekezdése alapján határoztam. A jogorvoslati jogot a Ket. 98. (1) bekezdése és a 99. (1) bekezdése alapozza meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése, az érintett ingatlanok tulajdonosa, használója által a fellebbezésért fizetendő díj mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (8) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A határozat jogerőre emelkedéséről Üzemeltetőt külön levélben értesítem. Budapest, április 20. Dolla Eszter s. k. igazgató 21