Az atomok és elemi részecskék tömegviszonyai és töltése. Az atomot felépítő elemi részecskék. Az atomot felépítő elemi részecskék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az atomok és elemi részecskék tömegviszonyai és töltése. Az atomot felépítő elemi részecskék. Az atomot felépítő elemi részecskék"

Átírás

1 kémia tárgya és felosztása kémia tárgya: z atomok összekapcsolódásával, átrendeződésével járó változások összessége kémia felosztása: - általános kémia/fizikai kémia (elméleti kémia/kolloidika) - szervetlen kémia/szerves kémia/biokémia - analitikai kémia/alkalmazott kémia (technológia) részterületek/határterületek (pl. szervetlen kémián belül): koordinációs/elemorganikus/bioszervetlen kémia Daltoni atomelmélet (804) kémiailag tiszta anyagok (elemek) tovább nem osztható részecskékből atomokból állnak. z atomok jellemzői: dott elem összes atomja azonos tulajdonságú (méret, tömeg, stb.). Különböző elemek atomjai különböző tulajdonságúak 2. z atomok a kémiai átalakulások egységei. kémiai reakciók az atomok kombinálódásával, átrendeződésével járnak. 3. z atomok egyesülése csak adott arányok szerint mehet végbe. z arány egész számokkal kifejezhető. 4. vegyületek összetett atomokból molekulákból állnak, amelyek a kémiai reakciók során széteshetnek egyszerű atomokká, majd újraegyesülhetnek más molekulákká, mindig egész számarányok szerint. 5. z atomokat nem lehet megbontani, létrehozni, megváltoztatni. 2 z atomot felépítő elemi részecskék Rutherford (905) z atom tömege és pozitív töltése egy az atom méretéhez képest is kicsiny térrészben koncentrálódik, ezt nevezzük atommagnak. r atom ~0-0 m, r atommag ~0-5 m z atom alkotórészei: atommag + elektronok z atommag összetétele: proton + neutron z atom elektromosan semleges: z atomban található protonok és elektronok száma megegyezik. 3 z atomok és elemi részecskék tömegviszonyai és töltése Elektron: m e = 9, kg (Stoney-874 Thomson-897) e e = -, C Proton: m p =, kg (Rutherford - 99) e p =, C Neutron: m n =, kg (Chadwick -932) e n = 0 m p /m e = 836 m n /m p =,0038 hidrogénatom tömege: m p + m e =, kg =, g 4 z atomot felépítő elemi részecskék z atomok jellemzésére használt paraméterek: Jelölés: Z = Z + N = vegyjel Z = protonok száma (rendszám) N = neutronok száma = tömegszám (= nukleonok száma) Izotópok: azonos protonszámú (rendszámú) de eltérő neutronszámú (tömegszámú) atomok Kvantummechanikai atommodell (925-26) kvantummechanikai modell szerint nem az elektron tartózkodásának pontos helyét, hanem egy adott helyen való tartózkodásának valószínűségét adhatjuk meg. z elektron töltéssűrűségének az atommag körüli eloszlását adhatjuk meg. tompálya: az atommag körül az a térrész, amelyen belül az elektron megtalálási valószínűsége 90 %. z elektronokat (atompályákat) kvantumszámokkal jellemezhetjük. 5 6

2 Kvantumszámok és jelentésük Kvantumszámok és jelentésük. Főkvantumszám: Jele: n értéke: n =, 2, 3,... E = f(n) r = f(n) főkvantumszám az elektron energiáját és a pálya sugarát határozza meg. z azonos főkvantumszámú elektronok (fő)héjakat alkotnak: 2. Mellékkvantumszám: Jele: l értéke: 0,, 2,..., n- z atompálya alakját határozza meg. z azonos mellékkvantumszámú elektronok alkotják az alhéjakat. l=0: s alhéj, l=: p alhéj, l=2: d alhéj, l=3: f alhéj n=: K-héj n=2: L-héj (M,N,...) 7 8 ha n = akkor l = 0 s alhéj ha n = 2 akkor l = 0 2s alhéj l = 2p alhéj ha n = 3 akkor l = 0 3s alhéj l = 3p alhéj l = 2 3d alhéj ha n = 4 akkor l = 0 4s alhéj l = 4p alhéj l = 2 4d alhéj l = 3 4f alhéj 9 Kvantumszámok és jelentésük 3. Mágneses kvantumszám: Jele: m l értéke: -l,..., 0,..., +l összes: 2l+ Jelentése: mágneses térben az elektron pályamenti impulzusmomentuma hányféle szöget zárhat be (az azonos energiájú atompályák milyen térbeli irányultságúak lehetnek) z m l értéke szabja meg az adott alhéjhoz tartozó atompályák számát: s: l = 0, m l = 0 (s alhéjhoz csak pálya tartozhat) p: l = m l = -, 0, + (p alhéjhoz 3 pálya tartozhat) d: l = 2 m l = -2, -, 0, + +2 (d alhéjhoz 5 pálya tartozhat) f: l = 3 m l = (f alhéjhoz 7 pálya tartozhat) 0 z s atompályák jellemzői p atompályák jellemzői főkvantumszámtól függetlenül minden s-pálya alakja gömb. z l = mellékkvantumszámhoz 3 különböző mágneses kvantumszám rendelhető (-, 0, +), így az n = 2 főkvantumszámtól kezdődően 3 egymásra merőleges p pálya lehetséges: p x, p y, p z 2

3 d atompályák jellemzői a l = 2, m l = -2, -, 0, + +2 lehet, azaz 5 különböző d pálya lehetséges. 3 4 Kvantumszámok és jelentésük 4. Mágneses spinkvantumszám: Jele: m s (gyakran s) értéke: ±/2 (2 lehetséges értéke van: +/2 és -/2) Minden atompályán legfeljebb 2 elektron tartózkodhat +/2 és -/2 spinnel) z egyes héjakon tartózkodó elektronok száma: N = 2n 2 n=: N = 2, n=2: N = 8, n= 3: N = 8 Pályaenergia: az adott atompályán levő elektron energiája az alapállapotú atomban (az az energia, ami akkor szabadulna fel, ha egy elektront az atommagtól végtelen távolságból (ahol nem hat rá az atommag vonzó és a többi elektron taszító hatása) rákerülne az adott atompályára. tárgyalt megállapítások a hidrogénatom alap- és gerjesztett állapotait jellemezték: Z = E(3s) = E(3p) = E(3d) Többelektronos atomok elfajult (degenerált) állapot 5 6 Többelektronos atomok Többelektronos atomok atompályáinak energiája: hidrogénatom (Z = ): E(3s) = E(3p) = E(3d) Egyéb atomok: Z > z atompályák energiája a rendszám függvényében csökken. z atompályák alakja (s, p, d, f ) a rendszám függvényében nem változik. E(3s) < E(3p) < E(3d) 7 ha n = akkor l = 0 s alhéj ha n = 2 akkor l = 0 2s alhéj l = 2p alhéj ha n = 3 akkor l = 0 3s alhéj l = 3p alhéj l = 2 3d alhéj ha n = 4 akkor l = 0 4s alhéj l = 4p alhéj l = 2 4d alhéj l = 3 4f alhéj 8

4 Többelektronos atomok z adott főkvantumszámhoz tartozó alhéjak energiái erősen szétválnak és keveredhetnek. z alhéjak energetikai sorrendje: s < 2s < 2p < 3s < 3p < 4s < 3d < 4p < 5s < 4d < 5p < 6s < 5d < 4f < 5d 2-0 < 6p < 7s < 6d < 5f < 6d 2-0 < 7p s 2s 2p 3s 3p 3d 4s 4p 4d 4f 5s 5p 5d 5f... 6s 6p 6d 6f... 7s 7p 7d... 9 Elektronszerkezet kiépülése z elektronhéjak feltöltődésének elvei: - energiaminimum elve: z elektronok mindig a legkisebb energiájú állapotokat foglalják el. - Pauli elv: z atomban levő elektronoknak nem lehet minden kvantumszáma azonos. - und szabály (maximális multiplicitás elve): z azonos energiájú állapotokat az elektronok először azonos spinnel foglalják el. 20 Elektronszerkezet kiépülése z atom rendszáma: Z Z elektron található az atomban elektronszerkezet kiépülését a 3 alapelv határozza meg: Elektronszerkezet kiépülése Z = 44, 44 elektron: s < 2s < 2p < 3s < 3p < 4s < 3d < 4p < 5s < 4d Z = 6, 6 elektron: s < 2s < 2p (pályák növekvő energiája) max. 2 e - max. 2 e - max. 6 e - 2 e - 2 e - 2 e - s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 4s 2 3d 0 4p 6 5s 2 4d 6 lezárt héjak vegyértékhéj vegyértékelektronok Jelölés: s 2 2s 2 2p 2 párosított elektronok párosítatlan elektronok 2 22 Ionok képződése Megfigyelés: lezárt héjak energiája kiugróan alacsony az anyagok ilyen állapotok elérésére törekszenek Főcsoportbeli elemek: külső elektronhéjukon nyolc elektront tartalmazó konfiguráció elérésére törekszenek Elérése: elektronfelvétel vagy elektronleadás Elektronegativitás: molekulában kötött atom elektronvonzó képessége. Pauling-féle skála: EN(F) = 4,00 Kationok képződése pl. Na-atom: Z = protont és elektront tartalmaz: e szerkezete (konfiguráció) s 2 2s 2 2p 6 3s e leadás s 2 2s 2 2p 6 3s 0 lezárt héjak Na-atom e leadás lezárt héjak Na + -kation Ca-atom: Z = 20, 20 elektront tartalmaz Na Na + + e s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 4s 2 2 e leadás s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 4s 0 23 Ca Ca e 24

5 nionok képződése pl. Cl-atom: Z = 7 7 protont és 7 elektront tartalmaz: e szerkezete (konfiguráció) s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 e felvétel s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 Cl-atom e felvétel Cl -anion O-atom: Z = 8, 8 elektront tartalmaz s 2 2s 2 2p 4 2 e felvétel s 2 2s 2 2p 6 Cl + e - Cl tom és ionméretek változása atomsugár - ionsugár (kation, anion): r(anion) > r(atom) > r(kation) pl. r(na) > r(na + ) r(ca) > r(ca 2+ ) r(cl ) > r(cl) r(o 2 )> r(o) töltés változása: r(e) > r(e + )> r(e 2+ ) r(e 2 )> r(e )> r(e) pl. r(ca + )> r(ca 2+ ) r(o 2 )> r(o ) O + 2 e O kémiai kötés Elsőrendű kémiai kötőerők (atomok vagy ionok között jön létre) a/ Ionos kötés ΔEN > 2 előfordulás: - ionrácsos kristályok b/ Kovalens kötés ΔEN < 0,5 előfordulás: - diszkrét molekula - atomrácsos kristályok c/ Fémes kötés ΔEN ~ 0 előfordulás: fémrácsos anyagok kémiai kötés. Ionkötés Feltétel: nagy elektronegativitás-különbség (ΔEN > 2) kationok, anionok képződnek kationok és anionok között elektrosztatikus kölcsönhatás alakul ki, az ionok bizonyos távolságban megközelítik egymást ionpár rácsenergia: a két ion közötti összetartó erő pl. NaCl: EN(Na) = 0,9, EN(Cl) = 3,0 ΔEN = 2, halogenidek, oxidok (NaCl, KBr, fémoxidok) kémiai kötés 2. Kovalens kötés Feltétel: közel azonos és lehetőleg nagy EN (ΔEN < 0,5) kötést elektronpárok hozzák létre, amelyek a kötésben résztvevő mindkét atomtörzshöz tartoznak. kötés kialakulását az atompályák átfedése teszi lehetővé. Két ellentétes spinű elektron elektronpárt képez kötő elektronpár tompályákból molekulapálya alakul ki, amelyeken 2 elektron tartózkodhat és legalább 2 atommag erőterébe tartoznak. előfordulás: - diszkrét molekula ( 2, 2 O, C 4 ) Kovalens kötés σ -pálya (σ-kötés): töltéssűrűségeloszlás hengerszimmetrikus az atompályákat összekötő tengely mentén Kialakul: s + s, s + p,..., p x + p x (az atompályák tengelye egybeesik) π -pálya (π-kötés): töltéssűrűségeloszlásnak az atommagokat összekötő tengely mentén csomósíkja van (töltéssűrűség síkszimmetrikus) Kialakul: p y + p y, p z + p z,... (az atompályák tengelye párhuzamos) - atomrácsos anyagok (C, SiO 29 2 ) 30

6 Kovalens kötés Egyszeres kovalens kötés: egy elektronpár által létrehozott kötés (σ kötés) pl. 2 -, C 4 -molekulában: jelölés: :, Kétszeres kovalens kötés: két elektronpár által létrehozott kötés (σ + π kötés) pl. O 2 -, CO 2 -molekulában: jelölés: O::O, O=O, O=C=O áromszoros kovalens kötés: három elektronpár által létrehozott kötés (σ + 2 π kötés) pl. N 2, C 2 2 -molekula: jelölés: :N:::N:, C C, N N 3 Kovalens kötés Delokalizált elektronrendszer: π-kötés elektronjai nem egy atompárhoz, hanem több atomhoz tartoznak: C 6 6 -molekula: = 2-2- O O SO 2 4 -ion: CO 2 3 -ion: S O O O C O O Datív (donor-akceptor) kötés: Mindkét elektron ugyanattól az atomtól származik: pl. CO :C:::O: 32 tompályák hibridizációja z atompályák keverése olyan új atompályákká, amelyek térbeli helyzete alkalmas a molekula vázának leírására sp hibridizáció (s és p pálya hibridizációja): 2 pálya, lineáris sp 2 hibridizáció (s és 2 p pálya hibridizációja): 3 pálya, trigonális sp 3 d hibridizáció (s, 3 p és d pálya hibridizációja): 5 pálya, trigonális bipiramis vagy négyzetes piramis sp 3 d 2 hibridizáció: 6 pálya, oktaéder, tompályák hibridizációja sp 3 hibridizáció (s és 3 p pálya hibridizációja): 4 pálya, tetraéder 33 sp 3 d 3 hibridizáció: 7 pálya, pentagonális bipiramis 34 tompályák hibridizációja Be: Z = 4, elektronszerkezete: s 2 2s 2 Reakciópartner hatására a külső elektron gerjesztődik promóció: s 2 2s 2p x sp hibridizáció: s 2 h h 2 a két hibridpálya átfedése a másik atom atompályájával 2 egyforma σ-kötés jön létre szénatom hibridállapotai szénatom alapállapota: Z = 6 s 2 2s 2 2p 2 = s 2 2s 2 2p x 2p y 4 kötés 4 párosítatlan elektron (promóció): 2s 2p x 2p y 2p z sp 3 hibridizáció: h h 2 h 3 h 4 4 σ kötés kialakítása lehetséges pl. metán és alkánok, CCl 4, gyémánt 35 36

7 szénatom hibridállapotai sp 2 hibridizáció: h h 2 h 3 p z 3 σ + π kötés pl. etén, karbonátion, grafit sp hibridizáció: h h 2 p y p z 2 σ + 2π kötés pl. acetilén, CO 2 molekulák térszerkezete molekulák térbeli felépítését (geometriáját) a σ- kötőpályák és a nemkötőpályák együttes száma (σ-váz) határozza meg. Vegyértékelektronpár-taszítási elmélet: taszítás mértéke: két nemkötő elektronpár között > egy nemkötő és egy kötő elektronpár között > két kötő elektronpár között Általános jelölés: n E m : központi atom : ligandum E: nemkötő elektronpár N = n + m: koordinációs szám molekulák térszerkezete N = 2: 2 vagy E, lináris molekulák, kötésszög: 80 o pl. Be 2, g 2, C 2 2, CO,.. N = 3: 3, 2 E vagy E 2, trigonális (síkháromszög) molekulák, kötésszög: 20 o, pl. B 3, SO 2, NOCl, C 2 4, E 39 molekulák térszerkezete N = 4: 4, 3 E, 2 E 2,.. tetraéder, kötésszög: 09,5 o pl. C 4, N 3, 2 O, C 4 N 3 2 O 40 N = 5: 5, 4 E, 3 E 2, 2 E 3,.. trigonális bipiramis (négyzetes piramis) kötésszög: 20 o /90 o (90 o ) pl. PCl 5, SF 4, ClF 3, ef 2,... 5 PCl 5 molekulák térszerkezete 3 E 2 ClF 2 E 3 3 ef 2 4 E SF 4 4 molekulák térszerkezete N = 6: 6, 5 E, 4 E 2,... oktaéderes molekulák, kötésszög: 90 o pl. SF 6, IF 5, ef 4, E 2 SF 6 ef 4 42

8 (Kiegészítő szabályok). taszítás mértéke: E E > E > molekulák térszerkezete N O N 3 (07 o ) 2 O (04,5 o ) Fémes kötés fémes kötésben levő atomok vegyértékelektronjainak energiája kisebb, mint a szabad atomban levő elektronoké kötés kialakulásának hajtóereje Elektrosztatikus kölcsönhatás a vegyértékelektronok és az atomtörzsek között 2. Többszörös kötés (π-kötés) hatása: C C C O etén (7,7 o ) formaldehid (5,6 o ) Átmenet a kötéstípusok között + + ideális ionpár polarizált ionpár z ionok polarizáló hatása: - kation >> anion - kedvező: nagy töltés, kis méret Kovalens kötés polaritása elektronegativitás kölönbség: Δx > 0 pl. x B > x δ + d δ Jellemző fizikai mennyiség: dipólusmomentum (μ) μ = q d B - q: parciális töltés - d: távolság z ionok polarizálhatósága: - anion > kation - kedvező: kis töltés, nagy méret 45 Általában: 0,5 > Δx > 0 : apoláris kovalens kötés Δx > 0,5 : poláris kovalens kötés 46 Összetett molekulák polaritása - poláris kovalens kötés - a molekula aszimmetriája Másodrendű kémiai kötőerők. Dipólus-dipólus kölcsönhatás Előfordulás: dipólus molekulák között szabályos elrendeződés kondenzált fázisban molekula dipólus apoláris B Cl 2 B 2 2 O CO 2 B 3 N 3 BF 3 B 4 (B 3 ) - (CCl 3 ) C 4 dipólus ion kölcsönhatás dipólus - indukált dipólus kölcsönhatás Diszperziós kölcsönhatás: Előfordulás: apoláris molekulák között 48

9 Másodrendű kémiai kötőerők Periódusos rendszer 3. idrogénkötés Feltétel: - poláris kötés - nemkötő elektronpár -en Előfordulás: F-, O- és N-tartalmú szervetlen (F, 2 O, N 3 ) és szerves vegyületek (karbonsavak, aminosavak, fehérjék, nukleinsavak, stb.) F F 20, F 249 pm 92 pm O 49 Elem: azonos rendszámú atomok alkotják I. sz. eleje: az elemek tulajdonságai periódikusan változnak törekvés az elemek rendszerének megalkotására 50 Periódusos rendszer Periódusos rendszer 869: Mendelejev: "az elemek tulajdonságai az atomsúly függvényében periódikusan változnak" rendszerezés elve: növekvő atomtömeg (atomsúly) szerint rakja sorba az elemeket, az azonos tulajdonságúak egymás alá kerülnek (üres helyeket hagy, helyenként eltér az atomtömegtől várható sorrendtől) rövid periódusos rendszer: 7 periódus, fő- és mellékcsoportok (vegyértékállapot hasonlósága alapján) hosszú periódusos rendszer (. sz. közepétől): szemléletesen tükrözi az atomok elektronhéjának fokozatos feltöltődését megelőlegezi (és megelőzi) az atom szerkezeti ismereteket óriási hatás a kémiára 5 52 Periódusos rendszer s -2 p -6 periódusos rendszer és felépítése n = l = 0 m l = 0 m s = ± ½ 2 e - : s s 2 e d -0 n = 2 l = 0 m l = 0 m s = ± ½ 2 e - : 2s Li 2s 2 Be l = m l = m s = ± ½ 2 e - : m l = 0 m s = ± ½ 2 e - : összesen: 6 e - m l = - m s = ± ½2 e - : 2p B 2p 6 Ne f -4 n = 3 l = 0 m l = 0 2 e- 3s Na 3s 2 Mg l = m l = -, 0, 6 e - 3p l 3p 6 r Csoportosítás: a) főcsoportok, mellékcsoportok b) IUPC: -8 csoport c) vegyértékelektronszerkezet szerint: 53 n = 4 l = 0 2 e- 4s K 4s 2 Ca n = 3 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 3d Sc 3d 0 Zn n = 4 l = m l = -, 0, 6 e - 4p Ga 4p 6 Kr 54

10 periódusos rendszer és felépítése n = 5 l = 0 2 e- 5s Rb 5s 2 Sr n = 4 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 4d Y 3d 0 Cd n = 5 l = m l = -, 0, 6 e - 5p Ga 5p 6 Kr n = 6 l = 0 2 e- 6s Cs 4s 2 Ba n = 5 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 5d La n = 4 l = 3 m l = -3, -2, -, 0,, 2, 3 4 e - 4f Ce 4f 4 Lu n = 5 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 5d 2 f 5d 0 g n = 6 l = m l = -, 0, 6 e - 6p In 6p 6 e periódusos rendszer és felépítése n = 7 l = 0 2 e- 7s Fr 7s 2 Ra n = 6 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 6d c n = 5 l = 3 m l = -3, -2, -, 0,, 2, 3 4 e - 5f Th 5f 4 Lr n = 6 l = 2 m l = -2, -, 0,, 2 0 e - 6d 2 Rf 6d 7 Mt Periódusos rendszer 59 60

11 Periódusos rendszer s -2 p -6 Periódusos rendszer s -2 p -6 d -0 d -0 f -4 f -4 s-mező: ns : alkálifémek, ns 2 : alkáliföldfémek p-mező: ns 2 np -6 / ns 2 (n-)d 0 np Periódusos rendszer s -2 p -6 Periódusos rendszer s -2 p -6 d -0 d -0 f -4 f -4 d-mező: ns 2 (n ) d -0, átmeneti fémek f-mező: ns 2 (n ) d (n 2) f -4, lantanoida fémek, aktinoida fémek nyagmennyiség kémiai anyagok makroszkópikus mennyiségének kezelésére: anyagmennyiség. z a fizikai mennyiség, amely az anyag mennyiségét az azt felépítő elemi egységek száma alapján határozza meg. jele: n, mértékegysége: mol mol bármely anyag azon mennyisége, amely ugyanannyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány 2 C atom van 2 g tiszta 2 C-izotópban. elemi egység: atom, molekula, ion,... N = vogadro állandó nyagmennyiség mol Na(-atom) 6, Na-atomot jelent mol C 4 (-molekula) 6, C 4 -molekulát jelent 2 mol p + 2 6, p + -t jelent mol Na(-atom) 6, p + -t tartalmaz N = 6, (± 0,000006) 0 23 mol = 6, mol n = N N 23 2,4 0 2, molekula: n( 2 ) = 23 - = 0,40 mol 6,0 0 mol

12 Relatív atomtömeg Átlagos relatív atomtömeg tomi tömegegység: egy 2 C-izotóp tömegének /2- része: m( TE = 2 C) 2 Relatív atomtömeg: megmutatja, hogy egy atom tömege hányszorosa az atomi tömegegységnek (egy 2 C-izotóp tömege /2 részének) r (Na) = 23,0, r (F) = 9,0 67 természetben előforduló elemek gyakran izotópok keveréke. Ezek %-os összetétele ismert természetes izotóp eloszlás. Átlagos relatív atömtömeg: az elemet alkotó izotópok relatív atomtömegének a %-os izotópeloszlással súlyozott átlaga: pl: szén: 2 C 98,892 % r ( 2 C) = 2,0 3 C,08 % r ( 3 C) = 3,0 4 C 0-0 % r ( 4 C) = 4,0-0 98,892 2,0 +,08 3, ,0 r = = 2, Átlagos relatív molekulatömeg moláris tömeg nyagmennyiség számítása Átlagos relatív molekulatömeg: a molekulát, illetve a képletnek megfelelő legkisebb egységet alkotó atomok átlagos relatív atomtömegének összege: Mr( 2 SO 4 ) = 2 r () + r (S) + 4 r (O) = 98,0 Moláris tömeg: mol elem, illetve vegyület tömege. Jele: M, mértékegysége: g/mol. tömeg, moláris tömeg anyagmennyiség számítható: n = M m m(c) = 5,30 g 5,30 g n(c) = =,275 mol 2,0 g/mol m(c 4 ) = 32,0 g 32,00 g n(c 4 ) = = 2,00 mol 6,0 g/mol M(Na) = 23,0 g/mol, M(Cl) = 35,5 g/mol M(NaCl) = 58,5 g/mol, M( 2 O) = 8,0 g/mol M( 2 SO 4 ) = 98,0 g/mol 69 Mennyi 3,20 mol oxigéngáz tömege? n(o 2 ) = 3,20 mol, M(O 2 ) = 32,0 g/mol m(o 2 ) = n m = 3,20 mol 32,0 g/mol = 02,4 g 70 Periódikusan változó tulajdonságok E = E + + e I Kationok képződését jellemző energia Ionizációs energia (I, I 2,..): E E + + e I < I 2 < I 3 Makroszkópikus mennyiségre definiálva: mol gázhalmazállapotú atomból a legkülső héjon levő elektron eltávolításához szükséges energia Mértékegysége: kj/mol a rendszám növekedésével periódusban nő, oszlopban lefelé csökken 7 72

13 Periódikusan változó tulajdonságok nionok képződését jellemző energia Elektronaffinitás (E ): E + e E E + e = E E Makroszkópikus mennyiségre definiálva: z az energiamennyiség, amely akkor szabadul fel vagy ahhoz szükséges, hogy mol gázhalmazállapotú atom egy elektron felvételével egynegatív töltésű ionná alakuljon Mértékegysége: kj/mol a periódusban: alkálifémek halogének irányába csökken oszlopban lefelé csökken Periódikusan változó tulajdonságok Elektronegativitás: vegyületben kötött atom elektronvonzó képessége változása: a rendszám növekedésével periódusban nő, oszlopban csökken tom- és ionméret: változása: a rendszám növekedésével periódusban csökken, oszlopban nő Elemek és vegyületek jelölése Elemek jelölése: név vegyjel pl. hidrogén, oxigén O, vas Fe, nátrium Na, stb. 03 Lr laurencium 08s hassium 04 Rf rutherfordium 09Mt meitnerium 05 Db dubnium 0Ds darmstadtium 06 Sg seaborgium Rg röntgenium Bh bohrium 07 Vegyületek jelölése: pl. víz 2 O ammónia N 3 képlet Elemek és vegyületek jelölése Tapasztalati képlet: megmutatja az alkotó atomok minőségét és az alkotó atomok arányát (legkisebb egész számokkal kifejezve): (Tömegszázalékos összetétel alapján felírható legegyszerűbb képlet): C 4, CO 2, NaCl, CaCl 2, (C) x Molekulaképlet: molekulát alkotó atomok pontos számát adja meg: (C) x tapasztalati képlet lehetséges molekulaképlet C 2 2 acetilén C 6 6 benzol (Tömegszázalékos összetétel és egyéb paraméter, pl. moláris tömeg alapján határozható meg) folsav C 9 9 N 7 O

14 Vegyületek jelölése Szerkezeti képlet: atomok kapcsolódási sorrendjét is szemlélteti Izomerek: azonos molekulaképlettel (összegképlettel), eltérő szerkezeti képlettel rendelkező molekulák Konstitúciós izomerek: eltér az atomok kapcsolódási sorrendje: C 4 0 C 3 C 2 C 2 C 3 C 3 C C 3 C 3 C 2 6 O C 3 C 2 O C 3 O C 3 79 Vegyületek jelölése 2. Konfigurációs izoméria (sztereoizoméria): eltér az atomok, atomcsoportok térbeli elhelyezkedése ) geometriai izoméria (cisz-transz izoméria) C 2 2 Cl 2 Cl C C C C Cl Cl Cl B) optikai izoméria (tükörképi izoméria) B C D E E D C B 80 Ionok elnevezése Ionok elnevezése Kationok: egyszerű kation (egy atomból áll) az elem neve + ion (kation): K + - kálium-ion l 3+ - alumínium-ion összetett kation (több atomból áll): vegyület nevéből képezzük: N 4+ - ammónium-ion nionok: összetett anion O -hidroxid-ion, CN : cianid-ion egyéb oxigéntartalmú anionok (savból származtathatók): sav neve + -át, -it végződés (esetleg hipo-, per-, di előtag) nionok: egyszerű anion az elem nevéből képezzük + id végződés: Cl -klorid-ion S : szulfid-ion N 3 : nitrid-ion, : hidrid-ion 8 SO 4 -szulfát-ion NO 3 -nitrát-ion CO 3 - karbonát-ion PO foszfát-ion MnO 4 - manganát-ion SO 3 -szulfit-ion NO -nitrit-ion MnO 4 - permanganát-ion 82 ClO 3 -klorát-ion CrO 4 -kromát-ion Ionok elnevezése ClO 4 - perklorát-ion ClO -klorit-ion ClO - hipoklorit-ion Cr 2 O 7 - dikromát-ion oxigén cseréje kénatomra: tio-előtag: SO 4 -szulfát-ion S 2 O 3 - tioszulfát-ion OCN -cianát-ion SCN - tiocianát-ion SO 4 - hidrogén-szulfát-ion CO 3 - hidrogén-karbonát-ion PO 4 - hidrogén-foszfát-ion, Vegyületek képlete, elnevezése Ionvegyületek (sók): n+ -kation + Y m -anion m Y n semleges vegyület Na + -kation + S -anion Na 2 S nátrium-szulfid Li + -kation + N 3 -anion Li 3 N lítium-nitrid Ca 2+ -kation + PO 4 3 -anion Ca 3 (PO 4 ) 2 kalcium-foszfát Fe 2+ -kation + SO 4 -anion FeSO 4 vas(ii)-szulfát Fe 3+ -kation + SO 4 -anion Fe 2 (SO 4 ) 3 vas(iii)-szulfát Mg 2+ -kation + CO 3 -anion Mg(CO 3 ) 2 magnézium-hidrogén-karbonát PO 4 - dihidrogén-foszfát-ion

15 Vegyületek képlete, elnevezése Vegyületek képlete, elnevezése (Szervetlen) molekulavegyületek, egyéb vegyületek alkotó atomok neve előtt: mono-, di-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, hepta-, okta- előtag, -id-végződés NO nitrogén-monoxid, N 2 O dinitrogén-oxid NO 2 nitrogén-dioxid N 2 O 3 dinitrogén-trioxid N 2 O 4 dinitrogén-tetraoxid N 2 O 5 dinitrogén-pentaoxid CO 2 szén-dioxid CS 2 szén-diszulfid MnO 2 mangán-dioxid, mangán(iv)-oxid P 2 O 5 (di)foszfor-pent(a)oxid Savak elnevezése Cl hidrogén-klorid, Br hidrogén-bromid 2 S dihidrogén-szulfid (kén-hidrogén) ClO - hipoklórossav ClO 2 - klórossav ClO 3 - klórsav ClO 4 - perklórsav NO 3 salétromsav NO 2 salétromossav 2 SO 4 kénsav 2 SO 3 kénessav 2 CO 3 - szénsav Bázisok elnevezése NaO nátrium-hidroxid, KO kálium-hidroxid N 3 - ammónia SiO 2 szilicium-dioxid kémiailag tiszta anyag: egykomponensű nyagi rendszerek keverék: két- vagy többkomponensű homogén heterogén homogén heterogén (egyfázisú) (többfázisú) (egyfázisú): (többfázisú) oldat, elegy 87 nyagi rendszerek homogén: a rendszer tulajdonságai (pl. sűrűség, szín, összetétel, stb.) annak valamennyi részében ugyanazok (pl. valódi oldatok) heterogén: inhomogén: a tulajdonságok nem egyeznek meg mindenhol, de folytonosan változnak (pl. a Föld légköre) valódi heterogén: vannak olyan makroszkópikus határfelületek, amelyek mentén a tulajdonságok ugrásszerűen változnak (pl. jég-víz rendszer) fázisok: a heterogén rendszerek határfelületekkel körülhatárolt homogén részei komponens: az egyes fázisok kémiailag különböző (független) összetevői 88 almazállapotok jellemzői Gázok: Nincs sem önálló alakjuk, sem önálló térfogatuk. z alkotórészek haladó mozgást végeznek. Kitöltik a rendelkezésre álló teret. Folyadékok: Nincs önálló alakjuk, de van önálló térfogatuk. Térkitöltés nem teljes. z alkotórészek rezgő és haladó mozgást végeznek. Szilárd anyagok: Önálló alakjuk és térfogatuk van. z alkotórészek csak rezgőmozgást végeznek. 89 Egykomponensű, egyfázisú rendszerek jellemzése Gázok általános jellemzői a részecskék állandó mozgásban, rendezetlen állapotban vannak a részecskék ütközése rugalmas sebesség: változó tökéletes (ideális) gáz: a gázrészecskéknek nincs önálló térfogata nincs közöttük kölcsönhatás ("p" kicsi, "T" nagy) (nemesgázok, O 2, N 2, 2,...) a gáz állapota független az anyagi minőségtől reális gázok: pl. CO 2, N 3, 2 O,... 90

16 Gáztörvények vogadro törvénye zonos állapotú (nyomás, hőmérséklet), egyenlő térfogatú gázokban a molekulák száma egyenlő. Moláris térfogat (V M ): dott hőmérsékleten és nyomáson egy mol gáz térfogata gáz térfogatából és a moláris térfogatból (adott hőmérsékleten és nyomáson) a gáz anyagmennyisége meghatározható: V n = Standard állapot: t = 25 C, p = 0325 Pa, V M = 24,5 dm 3 /mol Normál állapot: t = 0 C, p = 0325 Pa, V M = 22,4 dm 3 /mol V M 9 Gáztörvények Mennyi 4,90 dm 3 standard állapotú oxigéngáz anyagmennyisége? 3 4,90 dm n(o 2 ) = = 0,20 mol 3 24,5 dm / mol 32,0 g metángáznak mennyi a térfogata 0 C-on 0325 Pa nyomáson. 32,0 g n (C4 ) = = 2,00 mol 6,0 g/mol V = n V M = 2,00 mol 22,4 dm 3 /mol = 44,82 dm 3 92 Gáztörvények Gáztörvények Boyle-(Mariotte)-törvény: (állandó hőmérséklet) Két állapotra felírva: p V = p 2 V 2 p /p 2 = V 2 /V Általánosan: állandó hőmérsékleten pv = állandó, Gay-Lussac törvények (Charles törvények) Általánosan (állandó nyomáson): -273,5 0 v v o 0 273,5 t( o C) T (K) p 2 V T = V2 T2 p V = állandó T 93 termodinamikai hőmérsékleti skála t o = 273,5 C T = 0 K, T = t ( C) + 273,5 94 Gáztörvények Gáztörvények Gay-Lussac törvények (Charles törvények) Általános gáztörvény: (minden gázra) Általánosan (állandó térfogaton): p T = p = állandó p2 T2 T p V = n R T J R = 8,34 mol K n: anyagmennyiség [mol] p: nyomás [Pa] V: térfogat [m 3 ] T: hőmérséklet [K] R: egyetemes gázállandó Egyesített gáztörvény: (minden gázra) p V p2 V = 2 T T2 p V = állandó T 95 Mennyi 2,0 dm 3 2 C-os, Pa nyomású hidrogéngáz anyagmennyisége? -2 3 p V Pa,20 0 m n( ) = = = 0,55 mol R T 8,34 (2+ 273,5) K 2 J mol K 96

17 Folyadékok jellemzése Folyadékok jellemzése Állandó térfogat, változó alak Nagyon kis összenyomhatóság folyadékok használhatók hidraulitikus berendezésekben folyadékokban a molekulák elmozdulnak, helyüket változtatják diffúzió Viszkozitás: folyadékok belső súrlódására jellemző mennyiség, a "folyósság" mértéke pl. víz viszkozitása kicsi, méz viszkozitása nagy őmérséklet növelésével csökken. 97 Felületi feszültség: folyadékok mindig a legkisebb felszín kialakítására törekszenek vízcsepp gömb alakja z az energia, amely ahhoz szükséges, hogy a folyadék felszínét egységnyi felülettel megnöveljük. őmérséklet növelésével csökken. Mosószerek: csökkentik a felületi feszültséget nagyobb buborékok alakulnak ki, nő a mosóhatás 98 Szilárd anyagok jellemzése Szilárd anyagok jellemzése Állandó térfogat, állandó alak Kis összenyomhatóság morf anyagok: részecskék "véletlenszerű" elrendeződése, de nagy összetartó erő nem rendelkeznek határozott olvadásponttal pl. makromolekulák (pl. gumi, műanyagok, stb.) és üvegek ("üvegszerű" állapotban lévő anyagok vagy túlhűtött folyadékok) 99 Kristályos szilárd anyagok: a részecskék szabályosan ismétlődő elrendeződése elemi cella: az a legkisebb térbeli egység, amelynek a tér három irányába történő eltolásával felépíthető a teljes kristályrács Rácsenergia: a rácsot összetartó kötés felbontásához szükséges energia (mértékegyesége: kj/mol) Rácstípusok: ionrács atomrács molekularács fémrács 00 Ionrács tomrács Előfordulás: csak vegyületekben (NaCl, KBr,.., fém-halogenidek, oxidok,..) Rácspontokban: ellentétes töltésű ionok Kötés: ionos Rácsenergia: nagy Tulajdonságok: magas olvadás- és forráspont nagy keménység ridegek (törékeny, hasad) szigetelők (szilárd fázisban), vezetők (olvadékban és oldatban) oldódás poláris oldószerekben (pl. víz, cseppf. N 3 ) 0 Előfordulás: elemekben és vegyületekben (C, B, Si,../SiC, SiO 2,...) Rácspontokban: atomok Kötés: kovalens Rácsenergia: nagy Tulajdonságok: magas olvadás- és forráspont nagy keménység ridegek (törékeny) szigetelők (szilárdan és olvadékban is) fizikailag oldhatatlanok 02

18 Molekularács Előfordulás: elemekben és vegyületekben ( 2, O 2, P 4, e / 2 O, N 3, szerves vegyületek) Rácspontokban: molekulák (nemesgázok esetén atomok) Kötés: másodrendű (molekulán belül: kovalens) Rácsenergia: kicsi Tulajdonságok: alacsony olvadás-, forráspont puha/képlékeny szigetelő (szilárdan), (oldat vezethet) oldódás (hasonló a hasonlóban, Cl - 2 O, I 2 -CCl 4 ) Fémrács Előfordulás: elemekben és vegyületekben (Fe, Co, Na,.. /karbidok, hidridek,...) Rácspontokban: atomtörzsek Kötés: fémes Rácsenergia: nagy Tulajdonságok: változó olvadás-, forráspont változó keménység megmunkálhatóság (rugalmas alakváltozás) jó vezető (szilárdan és olvadékban) fizikailag oldhatatlan Rétegrács almazállapotváltozások Előfordulás: pl. grafit Rácspontokban: atomok Kötés: kovalens a rétegeken belül másodrendű kötés a rétegek között Rácsenergia: nagy a rétegen belül Tulajdonságok: magas olvadás- és forráspont viszonylag puhák ridegek (törékeny) lehetnek vezetők (ha a rácssík tartalmaz delokalizált elektronokat) fizikailag oldhatatlanok 05 szilárd olvadás fagyás folyadék Olvadás: hőmérséklet emelése a rezgőmozgás amplitúdója nő, adott hőmérsékleten a kristályrács összeomlik. Olvadási hőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél adott nyomáson csak folyadék és szilárd anyag van együtt egyensúlyban. (Normális) olvadáspont: a 0325 Pa nyomáshoz tartozó olvadási hőmérséklet: 06 almazállapotváltozások almazállapotváltozások Moláris olvadáshő: z az energiamennyiség, ami ahhoz szükséges, hogy mol szilárd anyag az olvadáspontjának hőmérsékletén mol azonos hőmérsékletű folyadékká alakuljon. Mértékegysége: kj/mol. Moláris fagyáshő: z az energiamennyiség, ami ahhoz szükséges, hogy mol folyadék az olvadáspontjának hőmérsékletén mol azonos hőmérsékletű szilárd anyaggá alakuljon. Mértékegysége: kj/mol. 07 párolgás, forrás folyadék gáz lecsapódás (kondenzáció) Párolgás: a folyadék felületéről molekulák kerülnek a gőztérbe nyitott edényben a folyadék elpárolog zárt edényben: dinamikus egyensúly alakul ki a folyadék és felette levő gőztér között (a folyadékból kilépő molekulák száma = a gőztérből kondenzálódó molekulák száma) Tenzió (gőznyomás): zárt rendszerben a folyadék felett kialakult telített gőznek a nyomása. tenzió a hőmérséklet növelésével nő. 08

19 almazállapotváltozások normális olvadáspont Moláris párolgáshő: z az energiamennyiség, ami ahhoz szükséges, hogy mol folyadék mol azonos hőmérsékletű és nyomású gázzá alakuljon. Mértékegysége: kj/mol. párolgáshő a hőmérséklet növelésével csökken. folyadékok gőznyomásának változása a hőmérséklettel Forráshőmérséklet: z hőmérséklet, amelyen a folyadék gőznyomása eléri a külső nyomás értékét a folyadék belsejében is buborékok keletkeznek, a folyadék forrásba jön. (Normális) forráspont: a 0325 Pa nyomáshoz tartozó forráshőmérséklet. pl. víz esetén: 00 C almazállapotváltozások Kritikus nyomás (p k ) és hőmérséklet (t k ) értékek Kritikus hőmérséklet, kritikus nyomás Zárt rendszerben levő folyadék melegítése nő a gőznyomás, egyidejűleg nő a gőz sűrűsége adott hőmérsékleten és nyomáson elérhető: gőz sűrűsége = folyadék sűrűsége, a fázis határfelülete eltűnik Kritikus hőmérséklet felett a gázok nem cseppfolyósíthatók. nyag Forráspont t k ( o C) p k (Pa) ( o C) 2 O ,2 2,2 0 7 N ,4,3 0 7 CO 2 78,5(sz) 3 7,4 0 6 O ,8 5, N , 3, ,9,3 0 6 légköri nyomáson cseppfolyósítható (gázpalackban cseppfolyós) légköri nyomáson nem cseppfolyósítható (gázpalackban gázhalmazállapotú) 2 almazállapotváltozások szublimáció szilárd gáz lecsapódás (kondenzáció) Szublimáció: a szilárd anyag felületéről a szilárd anyagnak megfelelő molekulák kerülnek a gőztérbe nyitott edényben a szilárd anyag egésze elszublimálhat ( eltűnik, mint a kámfor ) Szublimációs nyomás: zárt rendszerben a szilárd anyag felett kialakult telített gőznek a nyomása. hőmérséklet növelésével a szublimációs nyomás nő. Molekularácsos, szobahőmérsékleten szilárd anyagok szublimációs nyomása jelentős (pl. jód, kámfor stb.). 3

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;

Részletesebben

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás 3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N

Részletesebben

Elektronegativitás. Elektronegativitás

Elektronegativitás. Elektronegativitás Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:

Részletesebben

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:

Részletesebben

Energiaminimum- elve

Energiaminimum- elve Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só? Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4,

Részletesebben

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869)   nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39 Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

20/10/2016 tema04_biolf_

20/10/2016 tema04_biolf_ 4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Egy egyszerű modell a kémiai kötések kialakítására:

Részletesebben

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39 Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete ORVOSI KÉMIA Az anyag szerkezete Nagy Veronika PTE ÁOK 2017/18. Egyes ábrákat a Chemistry c. (McMurry & Fay, 4 th ed.) könyvből vettünk át. Tanulási célok Az anyagot felépítő elemi részecskék (atomok,

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39 Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet

Részletesebben

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 3. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy milyen a kvantummechanikai atommodell hogyan épül fel a periódusos rendszer melyek a periodikus tulajdonságok Mai témakörök elsıdleges

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39 Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Bevezetés az általános kémiába

Bevezetés az általános kémiába Bevezetés az általános kémiába 1. előadás (Atomok és molekulák szerkezete) Előadó: Krámos Balázs kramosbalazs@ch.bme.hu Segédanyag: http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/ Benkő Zoltán és mtsai: Kémiai

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

A tudós neve: Mit tudsz róla:

A tudós neve: Mit tudsz róla: 8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

tema04_

tema04_ 4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai A kötések kialakulásának oka: energianyereség. A kémiai kötés típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Mit tanultunk kémiából?2.

Mit tanultunk kémiából?2. Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

A kémiai kötés magasabb szinten

A kémiai kötés magasabb szinten A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés

Részletesebben

A kémiai kötés magasabb szinten

A kémiai kötés magasabb szinten A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A hidrogénmolekula. Energia

A hidrogénmolekula. Energia A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík Energia

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 1. hét

Kémiai alapismeretek 1. hét Kémiai alapismeretek 1. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 7. 1/14 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c Előadás látogatás

Részletesebben

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35 Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód 9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Energia A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík

Részletesebben

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...

Részletesebben

Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia

Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei Általános kémia 1. Az atom szerkezete Az atom felépítése, alkotó részei jellemzése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Az atompálya fogalma, a kvantumszámok

Részletesebben

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 2. hét

Kémiai alapismeretek 2. hét Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35 Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2017

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2017 1. Válasszátok ki a hamis kijelentést az alábbiak közül: A. Csoporton belül az atomsugár az elfoglalt elektronhéjak számával együtt nő. B. Perióduson belül a Z atomszám csökkenésével az atomsugár nő. C.

Részletesebben

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. 4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett elmélet (1916-19

Részletesebben

Bevezetés az általános kémiába

Bevezetés az általános kémiába Bevezetés az általános kémiába 1. előadás (Atomok és molekulák szerkezete) Előadó: Krámos Balázs kramosbalazs@ch.bme.hu Segédanyag: http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/ Benkő Zoltán, Kőmívesné Tamás

Részletesebben

tema08_

tema08_ 8. Halmazok, halmazállapot-változások az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük általános séma: rendszer: vizsgálatunk jól körülhatárolt tárgya a rendszer állapota: tulajdonságainak összessége

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai

Az anyagszerkezet alapjai Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Folyadékok és szilárd anyagok

Folyadékok és szilárd anyagok Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6

Részletesebben

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008 Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

Az elemek periódusos rendszere (kerekített relatív atomtömegekkel)

Az elemek periódusos rendszere (kerekített relatív atomtömegekkel) Kedves versenyző! A kémia feladatsor megoldására 60 perc áll rendelkezésedre. Nem kell arra törekedned, hogy ennyi idő alatt minden feladatot megoldj, az a fontos, hogy minél több pontot szerezz! A feladatok

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatokat írta: Baglyas Márton, Dunaföldvár Lektorálta: Dr. Várallyainé Balázs Judit, Debrecen Kódszám:... Curie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához periódusos

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében

Részletesebben