B e s z á m o l ó az önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átírás

1 Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária B e s z á m o l ó az önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetében a képviselő-testület általi megtárgyalást követően meg kell küldeni a hajdú-bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé. Amennyiben javaslat érkezik, a képviselő-testületnek hatvan napon belül érdemben meg kell vizsgálnia azt, és az állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatni kell a gyámhatóságot. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 10. számú mellékletének I. pontja határozza meg, az előterjesztés annak megfelelő felépítésben és tartalommal készült: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s ezzel összefüggő tapasztalatok.

2 2 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alakalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadni szíveskedjen. H a t á r o z a t i j a v a s l a t Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva 1. az önkormányzat évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. felkéri a Polgármestert, hogy a beszámolót a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya részére küldje meg. Határidő: azonnal, illetve május 31. Felelős: Dombi Imréné polgármester Püspökladány, május 17. D o m b i Imréné polgármester

3 Minden gyermek egyedi, és mint ilyen joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását. Szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. Joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes. Joga van hibázni. Szüksége van a feltalálásra és alkotásra. Szüksége van esztétikai érzelmekre. Joga van bármiféle tudás megszerzésére. (Celestin Freinet) BESZÁMOLÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

4 1 I. Bevezető Gyermekek védelmének rendszere Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelmének általános szabályait, rendszerét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A Gyvt. 14. (1) bekezdésében foglaltak szerint A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban a gyermekvédelmi törvény a gyermek érdekeit és jogait helyezi előtérbe, elsőbbséget adva a családban történő nevelkedésnek. Ennek érdekében a különböző támogatások széles körét biztosítja a család és a gyermek számára, és csak utolsó eszközként teszi lehetővé a családból való kiemelést, azonban ebben az esetben is kiemelt feladatként határozza meg a családba történő visszagondozást. A Gyvt. célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. E célok elérése érdekében a törvény meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 1.) Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a gyermekétkeztetés, c) a gyermektartásdíj megelőlegezés, d) az otthonteremtési támogatás. 2.) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.

5 3.) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4.) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel, c) a családbafogadás, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése, i) a megelőző pártfogás elrendelése. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 2 A gyermekvédelmi törvény elkülöníti egymástól a hatósági munkát és a szolgáltatásokat. Előbbi a gyermek és a család sorsát érintő hatósági döntéseket (pl. családból való kiemelés és visszahelyezés; gyám kijelölése; döntés az örökbefogadásról) jelenti, amit a gyámhatóság végez, utóbbi pedig azokat a különböző típusú szolgáltatásokat, amelyeket a rászoruló családok, gyermekek igénybe vehetnek (gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások). A Gyvt-ben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladatokat és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a gyámhatóság gyakorolja. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, c) a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, k) a munkaügyi hatóság, l) a javítóintézet, m) a gyermekjogi képviselő. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, hatósági eljárást kezdemé-

6 3 nyezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tévő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. A gyermekvédelmi törvény végrehajtását a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. II. Püspökladány Város demográfiai mutatói A település demográfiai mutatói különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Megnevezés Püspökladány állandó lakosainak száma 0-2 éves gyermekkorú Lakosságszám (fő) év Lakosságszám (fő) év Lakosságszám (fő) év ,4 % 3-14 éves gyermekkorú ,8 % éves fiatalkorú 0-18 éves összesen 748 4,9 % ,2 % 373 2,4 % ,8 % 686 4,5 % ,8 % 409 2,7 % ,6 % 668 4,5 % ,8 % A település demográfiai mutatóiból megállapítható, hogy a 0-18 éves korú lakosság száma folyamatos csökkenést mutat, annak ellenére, hogy a 0-2 éves korú gyermekek száma emelkedett az elmúlt években. A település népesség-nyilvántartási adatai szerint január 1-jén az állandó lakosság ( fő) nemek szerinti megoszlása: férfi és nő. Az állandó lakosságból fő magyar, 11 fő bevándorolt, 5 fő letelepedett, 1 fő menekült, 20 fő egyéb.

7 4 Hajadon/nőtlen fő, házas fő, özvegy fő, elvált fő, 30 főnek nem ismert a családi állapota. (Forrás: Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Államháztartási Iroda) III. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása Az önkormányzat a Gyvt-ben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályait a Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletével szabályozta évben. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a Gyvt. szabályainak megfelelően. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt.-ben meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és a szünidei gyermekétkeztetésnek, meghatározott természetbeni támogatásnak, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezménynek az igénybevételére. Az a gyermek jogosult kedvezményre, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermek esetén 140 %-át. A támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra a jegyző állapítja meg. A kedvezményhez kapcsolódó juttatások: ingyenes vagy 50%-os térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyvellátás, augusztus illetve november hónapban egyszeri természetbeni támogatás ben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény átlagosan 959 fő gyermek részére került megállapításra. (2014-ben fő, 2013-ban fő) 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban vagy nyugdíjszerű szociális pénzellátásban részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.

8 5 A jogosultságot a gyám lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyző állapítja meg határozatlan időre. A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente felülvizsgálja ben ilyen támogatás nem került megállapításra (2014-ben 3 fő, 2013-ban 5 fő, 2012-ben 5 fő, 2011-ben 6 fő részére került megállapításra). 3. Óvodáztatási támogatás (2015. szeptember 1-jétől megszűnt) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülője, ha a gyermeket ötödik éves koráig beíratta az óvodába és oda a gyermek rendszeresen járt, óvodáztatási támogatásra vált jogosulttá. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése volt. Az óvodáztatási támogatás jogosultságát a jegyző annak a szülőnek vagy családba fogadó gyámnak állapította meg, akinek gyermeke a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betöltötte, megkezdte az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen járt óvodába. A támogatás június és december hónapban került folyósításra. Összege első alkalommal ,- Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként ,- Ft volt. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalma: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fenn áll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor aktív korúak ellátására jogosult vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvánított személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, illetve olyan körülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

9 augusztus 31-ig 69 fő részesült ebben a támogatásban (2014-ben 78 fő, 2013-ban 96 fő, 2012-ben 95 fő, 2011-ben 102 fő), 730 eft összegben. A fenti ellátások mellett Püspökladány Város Önkormányzata az alábbi támogatásokat is biztosította: 1. Kedvezményes étkeztetési támogatás: A gyermekek étkeztetésére az oktatási, nevelési intézményekben van lehetőség. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és a nappali rendszerű iskolai oktatás 1-8. évfolyamán tanuló gyermekek ingyenesen étkeztek, létszámuk ben 683 fő volt. (2014-ben 649 fő, 2013-ban 708 fő, 2012-ben 761 fő, 2011-ben 791 fő). A bölcsődei és óvodai étkeztetés esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló évi LXIII. törvény alapján szeptember 1-jétől megnövekedett az ingyenesen étkezők létszáma. A tartósan beteg vagy fogyatékos illetve a három vagy több gyermekes családban élő gyermekek 50%-os díjkedvezményben részesültek, létszámuk 2015-ben 148 fő volt (2014- ben 153 fő, 2013-ban 150 fő, 2012-ben 149 fő). Ugyancsak 50 %-os díjkedvezményre voltak jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő középiskolai tanulók, 2015-ben 100 fő (2014-ben 88 fő, ban 100 fő, 2012-ben 43 fő, 2011-ben 266 fő). Az állami normatív térítési díjkedvezményben nem részesülő gyermekek közül 2015-ben 369 főnek biztosított az önkormányzat térítési díjkedvezményt (2014-ben 432 fő, ban 449 fő, 2012-ben 449 fő, 2011-ben 486 fő). Azok az étkezést igénybe vevő óvodai és iskolai ellátottak, akik a teljes térítési díj fizetésére vannak kötelezve, ebéd adagonként 30, illetve 40 Ft-os díjcsökkentést kaptak. Ezt helyettük az önkormányzat vállalta át úgy, hogy ennek fedezet az ÁFA-val együtt az intézményi keretszámban lebontásra került a szolgáltatást nyújtó intézmények részére. 2. Ingyenes nyári étkeztetésben a 2015-ös év nyári szünetében 401 gyermek részesült központi költségvetési támogatásból, eft. összegben. (2014-ben 353 fő, 2013-ban 375 fő, 2012-ben 426 fő, 2011-ben 447 fő). 3. Tanévkezdési támogatás: A püspökladányi lakhelyű és ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő általános iskolai tanulók Ft-os, a középiskolai tanulók Ft-os, felsőoktatási intézményben tanulók Ft-os támogatásban részesültek, 2015-ben eft. összegben (2015-ben eft. összegben.) 4. Az önkormányzat 2015-ben is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Ezzel a felsőoktatási intézményben tanulók támogatását vállalta fel ben 171 fő új pályázó részére került megállapításra az ösztöndíj, eft. összegben. (2014-ben 172 fő, 2013-ban 171 fő, 2012-ben 235 fő, 2011-ben 244 fő).

10 7 5. Autóbuszbérlet támogatás: az általános iskolai tanulók részére nyújtott támogatás 2015-ben összesen Ft. volt (2014-ben eft ban eft., 2012-ben eft.). Az autóbusz bérlet beszerzését Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete bonyolította le. 6. Arany János Tehetséggondozó Programban 2015-ben egy középiskolás gyermek kapott ösztöndíjat, a támogatás összege 60 eft. volt. (A fejezethez a számadatokat a Városgazdálkodási Iroda, valamint a Szervezési, Jogi, Közigazgatási Iroda szociális igazgatási ügyintézője szolgáltatta.) IV. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodás igénybevétele ha a Gyvt. másként nem rendelkezik önkéntes, az ellátást igénylő (kérelmező) kérelmére történik. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: - a gyermekjóléti szolgáltatás, - a gyermekek napközbeni ellátása, - a gyermekek átmeneti gondozása. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermekek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. 1.) Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Püspökladányban ezt a szolgáltatást évben is a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata látta el.

11 8 Beszámoló a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi tevékenységéről Püspökladány év Ráczné Hegedűs Ilona intézményvezető

12 évi beszámoló a Püspökladányban végzett gyermekjóléti szakmai tevékenységről A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálata önálló szakmai egységként látta el a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló feladatait kistérségi feladatellátás keretében Püspökladányban, Szerepen, Sárrétudvariban, Földesen és Nagyrábén. A szolgáltatás ellátása a székhelyen Püspökladányban, ill. a területi irodákban történt. Az intézmény fenntartója a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás volt. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának 2015.évi személyi feltételei A személyi feltételrendszer kialakítását a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályozza. A jogszabály által előírt szakmai létszám és a képzettségi feltételek biztosítottak. A gyermekjóléti szolgáltatást Püspökladányban 5 fő, Sárrétudvariban 1 fő, Szerepen 1 fő, Földesen 3 fő, Nagyrábén 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező családgondozó végezte. Püspökladányban a Szolgálat munkáját 1 fő családgondozói asszisztens segítette évben a Gyermekjóléti Szolgálat vezetését az öt településen 1 fő vezető látta el. A kliensekkel végzett szociális munka színvonalát, hatékonyságát növeli az intézménnyel megbízásos jogviszonyban álló jogász és pszichológus (előjegyzés alapján), akik térítésmentes tanácsadást végeznek Püspökladányban. Püspökladány Létszám Munkakör Végzettség 1 fő intézményvezető családgondozó szociálpedagógus, szakvizsgázott szociálpolitikus 1 fő családgondozó szociálpolitikus, szociológus - jelenleg gyermeknevelési díjban részesül, ezért től szociálpedagógus végzettségű munkatárs látja el a feladatát 1 fő családgondozó től személyi változás történt és az új kolléga szociálpedagógus végzettségű 2 fő családgondozó (ebből egy fő hótól: Gyermekjóléti Szolgálat vezető) szociálpedagógus szakvizsgázott szociálpedagógus (Gyermekjóléti Szolgálat vezető)

13 1 fő asszisztens Sárrétudvari 1 fő családgondozó szociális munkás Szerep 1 fő családgondozó szociális munkás 1 fő 1fő 1fő családgondozó családgondozó családgondozó Földes szakvizsgázott szociálpedagógus szakvizsgázott szociális munkás szociálpedagógus Nagyrábé 1 fő családgondozó szociálpedagógus A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat püspökladányi központjában dolgozó szakemberek munkarendje Az ügyfélfogadás szüneteltetését nem gyakorolják a családgondozók. Ez a növekvő, gyermekjóléti rendszerbe kerülő gyermekek száma miatt nem lehetséges, valamint a krízisek, gyermeki veszélyeztetettség esetén az ügyfélszolgálatot nem lehet szüneteltetni! Gyermekjóléti Szolgálat Hétfő Az ügyfélfogadás szünetel: Kedd Szerda Csütörtök Az ügyfélfogadás szünetel Péntek

14 Pszichológiai tanácsadás helyszíne: Püspökladány (a tanácsadás kiterjed: Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településekre) havi 18 óra (kedd óra) havi 15 óra Földes és Nagyrábé Jogi tanácsadás helyszíne: Püspökladány, Földes (a tanácsadás kiterjed: Püspökladány, és társult településeire) heti 2 óra (kedd óra) Tárgyi feltételek A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat püspökladányi családgondozóinak rendelkezésére áll egy folyosórész, - az ügyfelek itt várakozhatnak - egy dolgozószoba, ahol 4 családgondozó és egy asszisztensi munkát végző munkatárs, külön íróasztal mellett ügyeiket intézheti. A családgondozók az ügyfelekkel segítő beszélgetéseket folytathatnak az interjúszobában. A családgondozók munkáját segíti a vezetékes telefonvonal- mely fax is-, valamint egy mobiltelefon. Az internet hozzáférési lehetőség, valamint a Családsegítő Szolgálat irodájában elhelyezett fénymásoló gép is a szakemberek munkáját könnyíti meg. Minden szakembernek külön számítógépe van, a számítógépekhez nyomtató van bekötve. Az intézményvezető külön irodában végzi feladatait. Szakmai szempontból a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál a tárgyi eszközök mennyisége, minősége megfelelő. Összességében a személyi és tárgyi feltételeiben a Szolgálat a gyermekvédelmi feladatok teljes körű ellátására alkalmas. Szakmai tevékenység Az évi XXXI. Gyvt értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás négy féle cél elérése érdekében teljesít különféle feladatokat: 1. A gyermek testi- lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése. 2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése. 3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. 4. A családjából kiemelt gyermekek családjukba történő visszahelyezése érdekében.

15 12 Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésnek a megelőzéséhez. A gyermekeket megilletik az emberi jogok, és további jogként fogalmazódik meg a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való gyermeki jogok. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével, annak leküzdéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének fő célja, hogy segítse a gyermekek vérszerinti családjában történő nevelkedését. A gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a segítő szervezet együttműködve az egészségügyi és más humán szolgáltatókkal, a nevelési- oktatási intézményekkel, hatóságokkalszervezési, szolgáltatási, gondozási és koordinálói feladatokat végez. A Gyermekjóléti Szolgálat meghatározó, központi szerepet tölt be a települések gyermekvédelmi rendszerének hatékonyabbá tételében, valamint a helyi szükségletek igazításában, fejlesztésében. A segítő szakember célja az, hogy a család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a családot képessé tegye, valamint segítse abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális jellegű problémáikat. A cél érdekében a családgondozó segíti a család működésének pozitív irányú változását a szociális probléma enyhítését, megszüntetését. Továbbá felismeri a településeken jelentkező, és az adott területre jellemző általános jelenségeket, problémákat, ugyanakkor javaslatokat és megoldásokat készít ezek kiküszöbölésére. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai: gyermekek, családok életminőségét javító különböző ellátásokról, (egészségügyi, szociális, munkaügyi, társadalombiztosítási), támogatásokról, gyermeki, szülői kötelezettségekről, jogokról, programokról nyújt felvilágosítást képviseli a családok és a benne élő gyermekek érdekeit krízishelyzetben lévő várandós anyáknak nyújt segítséget családgondozást végez a családban jelentkező problémák megoldása érdekében életvezetési, pszichológiai, jogi, gyermeknevelési, egészségügyi, mentálhigiénés tanácsadási tevékenységet nyújt kezdeményezi a különböző ellátásokhoz való hozzájutást (szükség esetén segítséget nyújt a különféle kérelmek előterjesztéséhez), adományok esetében adományhoz hozzájuttatja a rászoruló családokat koordinálja a gyermekvédelmi rendszerben résztvevők munkáját szükség esetén hatósági eljárást kezdeményez a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál különböző programokat szervez, amelyek prevenciós célzatúak - szabadidősbűnmegelőzési- valamint a családban jelentkező nevelési problémák, és

16 13 hiányosságok hatásainak enyhítését célozzák meg. Természetesen ezek a programok térítésmentesek a gyermekek és családjaik számára től, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal kötött megállapodás szerint, az intézmény kapcsolattartási helyszínt, valamint ha a kapcsolattartásokhoz szakember jelenléte szükséges, akkor azt is biztosítja az átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása során. működteti az észlelő- és jelzőrendszert A jelzőrendszer működéséről A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény felsorolja és részletesen meghatározza a jelzőrendszer tagjait, meghatározza azoknak kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. Gyvt. 2. (1) bekezdése a helyi önkormányzatokat, gyámhivatalokat, bíróságokat, rendőrséget, ügyészséget, pártfogó felügyelői szolgálatot nevesíti.gyvt. 17. (1) bekezdése alapján, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el:az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmények (iskolák, óvodák), a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k) a munkaügyi hatóság, l) a javítóintézet, m) a gyermekjogi képviselő. Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A Gyvt. 17. (4) bekezdés alapján, ha a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szociális és gyámhivatal- 14

17 jelzésére vagy hivatalból- értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségvonás megindítására. Püspökladányban 2015-ben nem történt ilyen jellegű intézkedés.a Gyermekjóléti Szolgálat minden esetben kivizsgálja a jelzéseket, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, és a család szükségleteihez igazodó intézkedést megteszi. A jelzés kivizsgálásának tapasztalatairól visszajelzést nyújt írásban a gyermekvédelmi törvény által meghatározott időkorláton belül. A gondozási tevékenység a szociális munka alapelveire, módszertanára épülő gondozási folyamat, mely történhet önkéntes alapon: alapellátásban, és hatósági alapon (Járási Gyámhivatal) kötelező jelleggel a védelem alá vont gyermekek családjainak esetében. A püspökladányi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységének szerves részét képezi a gondozási esetek ügyében különböző szintű döntések meghozatala. Ezeket általában a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára a hatóság kezdeményezi, de a döntés előkészítése miatt is szükség van a jelzőrendszer tagjaival folytatandó kapcsolattartásra. Mivel a kliensek életében sokszor sorsdöntő változást hoz egy- egy intézkedés (pl. családból való kiemelés), ezért a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai team-je, nagy hangsúlyt fordít az esetmegbeszélésekre a döntések, javaslatok meghozatala előtt. A Gyermekjóléti Szolgálat célja hogy minél körültekintőbb vizsgálat előzze meg az intézkedéseket. A Gyermekjóléti Szolgálat 2015-ben, kötelezően, 6 jelzőrendszeri, szakmaközi megbeszélést tartott a jelzőrendszeri tagok számára. A Gyermekjóléti Szolgálat a évi XXXI. törvény értelmében, március 31-ig Gyermekvédelmi Tanácskozást tartott. A tanácskozás, fórumot ad a gyakorlati munka során felvetődő gyermekvédelemmel kapcsolatos problémák, javaslatok közreadásának, módszertani kérdések megvitatásának, állásfoglalások kialakításának. A Gyermekjóléti Szolgálat minden évben széles körben meghívja az érintett szakembereket, jelzőrendszeri tagokat, gyermekvédelemben érintett pedagógusokat, intézményvezetőket, nevelőszülői tanácsadókat, a képviselő testület tagjait stb. A Gyermekjóléti Szolgálat anyagi ellátással összefüggő speciális tevékenységei Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása A Gyermekjóléti Szolgálat a HBM-i Kormányhivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, Járási Gyámhivatalánál családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást - a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok megjelölésével kezdeményezhet, ha hivatalos tudomása van a gyermeki elhanyagolásáról. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatának beérkezését követően egy tárgyalás keretében meghallgatják az érintett személyeket, megismerik véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve intézkednek a kirendelendő eseti gondnok személyéről, a természetbeni formában történő nyújtás időtartamáról, mértékéről és módjáról. A Járási Gyámhivatal félévente felülvizsgálja az intézkedés szükségességét, és indokolt esetben megváltoztathatja a családi pótlék természetbeni formában 15

18 nyújtásának mértékét, időtartamát, módját. Az elkészített pénzfelhasználási tervben az eseti gondnok konkrétan megnevezi, hogy a természetben nyújtani kívánt összeget mire használja fel, melyet félévenként felülvizsgál (pelenka, tüzelő, gyógyszer, tanszer, ruházat stb.). A településen évben 1 családnál (3 gyermek) esetében került sor a családi pótlék természetben történő nyújtására, mely 3 gyermek után járó családi ellátás eseti gondnok általi beosztását jelenti. Az eseti gondnok a Gyermekjóléti Szolgálat egyik családgondozója volt, aki a családdal megbeszélve és megítélése szerint osztotta be a legszükségesebb élelmiszerre, használati eszközökre, számlák kifizetésére az összeget. A közös munka során, a családnak megoldott a téli tüzelője, napi élelme, a gyermekek ruházkodása. A vásárlások alkalmával, csak az alapvető szükséglet kielégítésre fókuszált a szakember, melynek tekintetében, többféle terület hiányát tudták korrigálni, melybe nem fértek bele a luxus cikkek (márkás élelem) megvásárlása. Az anya a segítő közreműködést elfogadta, együttműködött a szakemberrel. Ennek eredményeképpen a 6 hónap közös munka után a család problémája megoldódott, kézhez kapták a családi ellátásokat. Jellemző, hogy a szülők, félnek ettől a pénzbeosztási feladattól, hiszen nem kapják kézhez a gyermekek után járó családi pótlékot és egy idegen személy fogja beosztani a pénzüket. Valamint nem kimondottan arra tudják költeni, amire valójában Ők szeretnék. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy ezekben a családokban más értékrendszer van, ezáltal az azonnali és nagy mennyiségű pénzköltés jellemző (bármire ami nem szükséges), amikor megkapják az ellátásokat. A családgondozó az, aki segítséget tud nyújtani abban, hogy fontossági sorrendet tudjon felállítani a szülő, és képessé váljon arra, hogy megítélje a napi alapvető kiadásokat. Óvodáztatási támogatás A évi XXXI. törvény 20./C. szerint, az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A támogatásra való jogosultságot a település jegyzője állapítja meg a hátrányos helyzet megállapításával. Az óvodáztatási kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy családba fogadó gyám terjesztheti elő, annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig kérelmezheti, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti. A támogatás összege gyermekenként Ft, ezt követően esetenként és gyermekenként Ft. Az első alkalmat követően a jegyző a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a gyámnak. A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény. A kötelező óvodába járás szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja

19 16 meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. (NKt. 8.. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. ). (NKt. 8. A jegyző az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. ). Püspökladányban a 2015-es évben 69 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. Iskoláztatási támogatás szüneteltetése A tankötelezettség mulasztásával kapcsolatosan amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján, az illetékes Járási Gyámhivatal az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 10. és 30. kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményeire. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn től 16. éves kor alatt kötelező, egyéb esetben a probléma súlyossága dönti el a kezdeményezést a Járási Gyámhivatal elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának től- szüneteltetését. A támogatás szüneteltetése szorosan csak a 16 év alatti gyermekek ( től) esetében kapcsolódik a gyermek védelembe vételének elrendeléséhez. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének célja a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, nem pedig az érintett családok anyagi ellehetetlenítése. Azonban ez igen nagy anyagi problémát okozott néhány család életében. Pozitív példái is vannak az intézkedéseknek, mert csökkent, sőt néhány gyermek esetében teljesen megszűnt az iskolai hiányzás. A településen 2015-ben 8 gyermek esetében került szüneteltetésre az iskoláztatási támogatás. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése 2015-ben eredményesnek mondható a hatósági eljárás. Hozzátartozók közötti erőszak és a távoltartással kapcsolatos gyermekjóléti tevékenység A október 01-én hatályba lépett a évi LXXII. törvény a távoltartás intézménye a hozzátartozók közötti erőszak, mely a családon belüli erőszak jelenségét próbálja megelőzni, kezelni, mielőtt bűncselekmény következne be. A törvény a hozzátartozók közötti erőszaknak minősíti a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és

20 17 közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást. A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszú távúak, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam, stb.) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatát megküldi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A határozat meghozatalát követően a Gyermekjóléti Szolgálat 24 órán belül köteles felkeresni a bántalmazottat és a bántalmazót, és a kiskorút érintő veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében gyermekvédelmi intézkedést kezdeményez. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat köteles jelezni a családvédelmi koordinációs szervnek (Járási Gyámhivatal felé), ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. A Gyermekjóléti Szolgálat a családban történő erőszak ártalmainak csökkentése érdekében köteles együttműködni a jelzőrendszer tagjaival, valamint kölcsönös tájékoztatással élni a kialakult helyzetről. A Gyermekjóléti Szolgálat a segítő munka során gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai segítséget kapjon. Továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak, hogy a hozzátartozói erőszak ismétlődésének milyen következményei lehetnek. A Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatást nyújt a bántalmazónak a terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási konfliktuskezelési lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint közreműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal ben nem volt tudomása a Gyermekjóléti Szolgálatnak a távoltartás elrendeléséről. A gyermeket veszélyeztető helyzetek súlyosabb formái közé tartozik a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekbántalmazás. A bántalmazással kapcsolatba kerülő segítő szakemberek feladata nehéz, mivel a fizikai bántalmazást felismerni nem könnyű, a bántalmazás tényét az érintettek gyakran eltitkolják, a bántalmazásra utaló jelek pedig sokszor nem egyértelműek. A fizikai bántalmazás megnyilvánulhat egyedi vagy ismétlődő eseményekben. A gyermekek családon belüli bántalmazása a tapasztalatok szerint nem elsősorban fizikai jellegű, hanem inkább lelki-érzelmi jellegű, mely többnyire az alkoholproblémákkal, valamint a szegénységgel küzdő családokban fordul elő. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata az, hogy a gyermekek esetenként a párkapcsolati erőszaknak akaratlanul is szemtanúi és/vagy bevont résztvevőivé válnak. A családon belüli erőszakot követően a családgondozónak oly módon kell krízist kezelni, mely megakadályozza a bántalmazott fél további bántalmazását évben, Püspökladányban hozzátartozók közötti és családon belüli bántalmazás is történt. Gyermek sérelmére 2 esetben fizikai bántalmazás (szülő általi és rokon általi) történt. Ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat jelzéssel élt a Városi Rendőrkapitányság és a Járási Gyámhivatal felé gyermekei veszélyeztetettség miatt, a további intézkedések megtétele ügyében. Szexuális bántalmazásra nem derült fény évben.

21 től a Gyvt. 17. (2 a) bekezdése és a 130/A. (2) bekezdése értelmében: A Gyermekjóléti Szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása és elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy más egyéb súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait. A fenti törvény segítséget ad abban, hogy a szabályozás következtében nagyobb számban érkezzenek jelzések, melyek elősegítik a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működését, figyelembe véve a jelzést adó személy védelmét. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a tavalyi évben az adatok zártan kezelésének lehetőségével éltek is a jelzést tevő magánszemélyek Gyermekek száma RGYK Vesz.gyerm.száma ban: A városban élő gyermekek száma: 2861 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült: 1287 fő. Veszélyeztetett helyzetű gyermeke száma: 65 fő ben: A városban élő a gyermekek száma: 2758 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült: 1187 fő. Veszélyeztetett helyzetű gyermeke száma: 47 fő ben: A városban élő gyermekek száma: 2687 fő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült 959 fő. Veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma: 37 fő. Megállapítható a diagram alapján, hogy egyre csökken a gyermeklétszám, ezáltal az ellátások igénybevevőinek száma is. A veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma szintén csökkent, ez a szám a Gyermekjóléti Szolgálatnál védelembe vétel alatt álló gyermekek számát jelöli.

22 19 A évben született törvényi változás miatt, a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása új kritériumokhoz kötött, mely által megváltozik az ezekbe a kategóriákba sorolható gyermekek száma. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek száma csökkent. A 2015-es évben a HH megállapítását: 314 gyermekek esetében, a HHH megállapítását: 292 gyermek esetében kérték a szülők/törvényes képviselők. Ezek a számadatok jelentős csökkenést mutatnak a korábbi évekhez viszonyítva, de ez összefüggésben van azzal is, hogy nagymértékben változtak a megítélés kritériumai. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak tapasztalatai szerint a gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, családi konfliktusok, házastársi krízisek, mint problématípusok jelennek meg leginkább. Egyre több olyan család van a Gyermekjóléti Szolgálat látókörében, ahol az alacsony jövedelem miatt, alapszinten is nehezen tudják kielégíteni a gyermekeik mindennapi szükségleteiket, ahol a szülők, családtagok kilátástalannak látják a jövőjüket, vagy nincs is jövőképük. Sajnos ezek a családok nem motiválják a gyermekeiket a tanulásra, munkára, elkeseredettségük akár pszichés, mentális betegségben is megnyilvánul. Az utóbbi problémák kezelésében nagy segítséget jelent a Segítő Kezek Intézményének nappali ellátása, a pszichés betegséggel küzdők megsegítésére. A tavalyi évben 3 esetben a Gyermekjóléti Szolgálat gondozása alatt álló szülő/nagyszülő vette igénybe a pszichiátriai ellátást is. A két szakmai egység összedolgozva, segítő szociális tevékenységet végzett a családoknál, ahol pozitív eredmények láthatóak. A Püspökladányban a év év első negyedévében tartandó tanfolyamok zöldség és gyümölcstermesztő, konyhai kisegítő, családellátó képzések stb. nagymértékben elősegítették a tanfolyamokon résztvevők álláskeresési lehetőségeit, valamint a tanfolyamon való részvételért járó támogatás összege elősegítette a családok jobb megélhetését. Az iskolázottsági arány növelése szoros összefüggésben van több tényezővel, így mint pl. a gyermekneveléssel, a gyermekek iskolába járásának ösztönzésével, a gyermekvállalással, pénzbeosztással, munkahelykereséssel stb. Jellemzően, akik részt vettek ezeken a tanfolyamokon, megfigyelhető, hogy az Értékteremtő Start Mintaprogram, közmunkaprogram és az Alapkompetencia képzést is szívesen vállalták. Az intézményben éves szinten 26 fő segítette a napi tevékenységet évben is voltak olyan családok, akik - egyébként is szűkös anyagi keretből gazdálkodtak - legális és illegális helyekről kölcsönöket, hiteleket vettek fel, és adósságspirálba kerültek. Azon családok, melyek a folyamatos kölcsönök körforgásába kerülnek, nem tudnak kikerülni belőle és talpra állni. Ezen problémák megelőzésére a Gyermekjóléti Szolgálatnak csak nagyon kevés eszköze van, főként segítő beszélgetéssekkel, továbbirányítással, tanácsadással szolgálhatnak a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói. Ezzel a magatartással azonban a szülők veszélyeztetik a mindennapi megélhetésüket, a gyermekeik alapvető szintű gondozását- nevelését. Ezzel a szülői magatartással további spirálokba kerülnek, de azok már nem anyagi jellegűek, csak azok következményei, de okot adhatnak egy esetleges családból történő kiemelésére a gyermek/eknek.

23 évben közüzemi tartozások rendezése ügyében új ügyek nem voltak, mert fél éves együttműködésekre szerződtek az ügyfelek. A Gyermekjóléti Szolgálat megítélése szerint, azonban megoldást jelentett az adósságkezelési programban történő részvétel. Tapasztalati tény, hogy a nehezebb anyagi körülmények között élő családok egy része szívességi lakáshasználó. Az utóbbi időszakban jellemző a többgenerációs családban élőknél a kapcsolati viszonyok megromlása is, mely ahhoz vezet, hogy növekvő tendenciát mutat az albérletet kereső családok száma. Ennek a hátránya azonban az, hogy az amúgy is kispénzből élő családok, a jövedelmük nagy részét albérleti kiadásokra fedezik (albérleti díjak átlaga: Ft+ rezsi), és minimális jövedelmük marad a megélhetésre, melyek újabb problémákat hoznak a felszínre. Sok család rossz állapotú lakóingatlanban él. A lakások régi építése, a pénzhiány, illetve az ingatlanok elhanyagolt állapota miatt vannak helyek, ahol nincs vezetékes víz és fürdőszoba sem, melyeknek hiánya higiénés problémákat von maga után. Higiénés és mentális problémákat okozhat az, hogy a szegényebb családok sok esetben zsúfoltan élnek, adott esetben több generáció él egy lakásban. A szegény családok nagy része még jelenleg is egyedi fűtéssel oldja meg téli időszakban a fűtést. A tüzelőanyag beszerzése gyakran nehézséget okoz a téli, hideg hónapokban. A Gyermekjóléti Szolgálatot 2015-ben is több esetben keresték fel ilyen jellegű problémával. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló családok közül, több család kérte a villanyszámla tartozás felhalmozódásának elkerülése céljából az előre fizető mérőóra felszerelését otthonában. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalata szerint a családok ezt a megoldást azért tartják jobbnak, mert ezzel nem növekszik tovább az Energiaszolgáltató céggel szemben fennálló tartozásuk. Az előre fizető mérőóra felszerelését csak a védendő fogyasztók tudják megigényelni. Nekik az előre fizető mérőóra iránti kérelem megírásában és a kódok igénylésében tud a Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújtani, valamint nagyon jó megoldásnak látja ezt a lehetőséget, mert kivitelezhető a családok számára. A Gyermekjóléti Szolgálat forgalmi adatainak alakulása évben a Gyermekjóléti Szolgálathoz forduló segítséget kérő, illetve a szolgálathoz irányított személyek száma a napi forgalmi adatok alapján: 3156 fő volt. A Gyermekjóléti Szolgálatnál jelentkező problémák leggyakoribb típusai: a családok életviteli, anyagi, megélhetési problémái, gyermeknevelési nehézségei, a szülők szenvedélybetegsége, valamint a családi konfliktusok (párkapcsolati zavarok, generációs különbségek, lelki krízisek), munkanélküliség. Ezek a problématípusok szinte évről évre nem változnak. A gyermekek, fiatalkorúak főként anyagi, gyermeknevelési problémákkal, családon belüli konfliktusok, a szülők szenvedélybetegsége, iskolai hiányzások miatt keresik fel a segítő szakembereket évben 67 új esetet vizsgált ki a Gyermekjóléti Szolgálat.