10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat"

Átírás

1 10.2. A szülők iskolázottsága és a fiatalok készségei közötti kapcsolat Ez a fejezet a szülők iskolai végzettségének az ALL kutatásban részt vevő fiatalok készség szintjére gyakorolt hatását vizsgálja. A gyermekek születésüktől kezdődően körülveszi a családjuk nyelve (DeCasper et al., 1994, Werker és Tees, 2002, Kisilevsky et al., 2003). A beszéd természetesen bontakozik ki, a legtöbb gyerek körülbelül 12 hónapos korban ejti ki az első felismerhető szót, majd ezt követően egy rohamos, exponenciális fejlődés tapasztalható a szókincsükben (Huttenlocher et al., 1991). A gyermekek eltérő ütemű nyelvi fejlődése tapasztalható, ami összekapcsolható az otthoni nyelvi hatással, valamint a szülőkkel történő kölcsönhatás minőségével (Hart és Risley, 1995). Az első évek során tápláló és gazdag nyelvi környezetben történő nevelődés jelentőségét alátámasztják a korai gyermekkornak a gyermekek nyelvi, kognitív és szociális képességeire gyakorolt hatásáról szóló további tanulmányok (Ramey és Ramey, 1998). Amint a gyermekek iskoláskorúak lesznek, otthon és az iskolában egyaránt folytatódik az olvasás-szövegértés készségeinek fejlesztése. Az iskolai hatékonyságot tanulmányozó számos nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy az iskola hatást gyakorol a gyerek olvasásszövegértésben történő fejlődésének fokára (Hill és Crevola, 1999, Scheerens, 1992, Willms, 2001). Míg a tananyag, az osztálytermi oktatás, és egyéb, az iskolához és az osztályteremhez köthető tényezők befolyásolják a tanuló olvasás-szövegértését, a Programme for International Student Assassment (PISA) felmérés eredményei szerint a családi környezet ugyancsak fontos szerepet játszik ebben az időszakban (Willms, 2004). A szülői háttér, és a szülőknek a gyermekeik iskolázottságában játszott szerepe jelentős hosszú távú hatással van a gyermekek életútjának alakulásában (Epstein és Dauber, 1991, Ho és Willms, 1996, Stevenson és Baker, 1987, Tuijnman, 1989). E megfigyelés állandóságának vizsgálata érdekében az ALL kutatás adatokat gyűjtött a fiatal felnőttek körében. A ábra a éves fiatalok olvasás-szövegértés tárgykörben elért eredménye és a szülők években mért iskolázottsága közötti kapcsolatot mutatja be. Minden görbe a szülők iskolázottságát tartalmazza 5-től 95 százalékig országonként. A függvények az egyéni olvasás-szövegértés szintjét ugyancsak feltérképezik, és a szülők iskolázottsági fokához viszonyítja (ezek a görbe alatt és fölött található fekete kis pontok). A görbéket általában társadalmi-gazdasági görbéknek nevezik, és nagyon hasznosnak bizonyulnak, mert minden ország esetén ábrázolják a jártasság szintjét, és az eltérő társadalmi-gazdasági családi háttérrel rendelkező egyének közötti egyenlőtlenségek kiterjedését (lásd a 10.A. boxot). A család társadalmi-gazdasági hátterének elsődleges indikátora a válaszadó szüleinek iskolázottsági foka. A tudományos szakirodalom alátámasztja azt a nézetet, hogy azok a felnőttek, akiknek szülei magasabb fokú oktatásban részesültek, előnyben részesülnek nem csak a gazdagság, státusz, és hatalom értelmében, hanem az alapkészségek alakulása szempontjából is (Desjardins, 2004a). A társadalmi-gazdasági görbék a kapcsolat szintje, dőlésszöge, és erőssége három összetevő összegzéseként került meghatározásra (lásd a 10.A. boxot). A görbék szintje az olvasás-szövegértés átlagos szintjét tükrözi a szülők iskolázottságának minden szintjén. Általában Bermudán és Norvégiában tapasztalható a szülők iskolázottsági szintjének legmagasabb foka. Ez azt jelenti, hogy az előző generációk oktatásba történt befektetésétől függetlenül ezen országok a többinél sikeresebbek voltak a fiatalabb generációk olvasás-szövegértési készsége alakításában. Amint a viszonylag lapos görbék mutatják,

2 Bermuda és Norvégia az olvasás-szövegértés és a szülők iskolázottsága tekintetében ugyancsak a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági egyenlőtlenséggel rendelkező országok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülőktől származó fiatalok olvasás-szövegértési készségeinek fejlesztésében is sikereseknek bizonyultak. A görbék dőlésszöge a szülők iskolázottsági fokának a gyermekek olvasás-szövegértési készségének szintjére gyakorolt hatásának kiterjedtségét mutatja. A meredek dőlésszög azt jelenti, hogy a viszonylag alacsony iskolázottsággal rendelkező szülőktől származó fiatalok általában alacsonyabban képzettek (1. és 2. szint), ezzel szemben viszont a magasabban iskolázott szülőktől származó fiatalok általában magasabb képzettségűek. A nagy különbségek azt jelentik, hogy az olvasás szövegértés jó oktatásához történő hozzáférés, és a készségek alakításához kapcsolódó gyakorlatokban történő részvétel rendszeresen kapcsolódik a társadalmi-gazdasági különbségekhez. A görbék összehasonlítása azt mutatja, hogy Norvégia a legsikeresebb tipikusan a szülők alacsony iskolázottságával kapcsolatos készségeknek tulajdonított hátrányok csökkentésében. Átlagosan megközelítőleg 13 pontos különbség van a nyolc általánost, és a 12 osztályt végzett szülőktől származó norvégok készségei között. Ezzel ellentétben az Egyesült Államok, és rögtön a nyomában Kanada és Svájc rendelkezik a legmeredekebb társadalmi-gazdasági görbével. Az Egyesült Államokban a 12 osztályt végzett szülők gyermekei általában 39-el magasabb pontszámot érnek el a nyolc általánost végzett szülők gyermekeinél. Ez a különbség Kanada és Svájc esetében körülbelül 24 pontnál, Bermuda és Olaszország esetében 22 pont körül alakul. Jóllehet több, alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatal teljesít az 1. és 2. szinten, ugyancsak sok, minden szintű iskolázottságú szülőtől származó fiatal az olvasásszövegértés alacsony szintjén teljesít. Ezt a ábrán a 3. szint alatt található fekete pontok jelölik. Ezzel ellentétben, egyes országokban számos, viszonylag alacsony iskolázottságú szülőktől származó lendületes/rugalmas fiatal teljesít a 4-5. szinten. Ez a helyzet különösen Kanadában és Norvégiában igaz. Ellenben Svájcban és az Egyesült Államokban kevés, az átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségű szülőktől származó fiatal teljesíti a 4-5. szintet.

3 10.1. ábra A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéi A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a éves népesség körében, 2003

4 10.1. ábra (folytatás) A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéi A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a éves népesség körében, 2003

5 Végül a görbület erősségét figyelembe kell venni. Ezt az olvasás-szövegértési készség alkalmazásának ingadozási aránya mutatja, amit a szülők iskolázottsági szintje közötti különbségek magyaráznak. E kapcsolat erőssége országonként lényegesen változik. Bermudán és Olaszországban például a leggyengébb: az olvasás-szövegértés ingadozásának csak körülbelül öt vagy hat százaléka magyarázható a szülők iskolázottsági szintje közötti különbséggel. Olaszországban számos, a 3. és 4-5. szinten teljesítő fiatal alacsony iskolázottságú szülőktől származik. Ugyanakkor számos, magas iskolai végzettségű szülőktől származó fiatal mégis az 1. és 2. szinten teljesített. A görbület Kanadában és az Egyesült Államokban a legerősebb, ahol az olvasás-szövegértés készsége tekintetében az ingadozás mintegy kilenc vagy 19 százaléka a szülők iskolai végzettsége közötti különbségeknek tudható be. 10.A. box Mi a társadalmi-gazdasági görbe, és mit mutat? Egy társadalmi-gazdasági görbe az egyén társadalmi eredményessége és társadalmigazdasági státusza közötti kapcsolatot mutatja be egy bizonyos hatáskör, mint például egy iskola, egy tartomány vagy állam, vagy egy ország tekintetében (Willms, 2002). Ezen elemzés célja tekintetében a társadalmi eredményesség a felnőttek olvasás-szövegértésben elért pontszáma. A társadalmi-gazdasági állapot (angolul socio-economic status, vagy SES, a továbbiakban TGA) az egyén társadalmi hierarchiában betöltött relatív pozíciójára vonatkozik, ami a vagyon, presztízs és hatalom megszerzésén vagy azok birtoklásán alapul (Mueller és Parcel, 1981). A családi TGA elsődleges mutatószáma a válaszadó szüleinek iskolázottsági szintje, és emiatt a görbék egyszerűen csak szülők iskolázottsági görbéje - ként nevezhető, de a szakirodalommal való megegyezés érdekében társadalmi-gazdasági görbéknek nevezzük. A társadalmi-gazdasági görbéknek három összetevője van: szintje, lejtése és a kapcsolat nyomatékossága (Willms, 2003). a. A görbe szintje egy bizonyos TGA szinttel rendelkező személytől a kimeneti pontszámok skáláján elvárt pontszámot jelent. A görbe átlagos szintje az átlagos iskolázottságú szülőktől származó egyénektől elvárt pontszámot jelenti. Egy ország (vagy tartomány, állam, iskola) görbéjének átlagos szintje a szülői háttér figyelembevételét követően megállapított átlagos teljesítményének mutatószámát jelenti. b. A görbe dőlésszöge társadalmi csoportok között tapasztalható, a TGA-nak tulajdonított egyenlőtlenségek nagyságrendjét mutatja. A lapos görbék a különböző TGA szinttel rendelkező felnőttek között meglévő aránylag kevés egyenlőtlenségre mutat az olvasás-szövegértés tekintetében. A meredek görbék nagyobb egyenlőtlenségekre utal. c. A görbe erőssége a TGA-nak tulajdonított, az olvasás-szövegértésbeli teljesítmények közti eltérések arányát jelenti. Ha a görbe ereje szoros, akkor kimeneti pontszámok eltérésének lényeges nagyságrendje a TGA-nak tulajdonítható, míg a gyenge nyomatékosság arra mutat, hogy viszonylag kevés eltérés tulajdonítható a TGA-nak. A kapcsolat erejének legáltalánosabb mérési módszere az R-hatványozás (Rsquared) mérés, ami a TGA-nak tulajdonított eltérések aránya. Az ALL és az IALS olvasás-szövegértési és dokumentum-értelmezési skálája megegyezik. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy történt-e változás a válaszadók olvasás-szövegértésének foka és a szülők iskolázottsága közötti kapcsolat tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy az

6 IALS adatokat Kanadában és az Egyesült Államokban 1994-ben gyűjtötték. Norvégiában 1998-ban gyűjtöttek adatokat. A ábra az IALS felmérés alapján a éves fiatalok adatain alapuló görbéjét az ALL kutatás adatainak felhasználásával elért eredmények mellett mutatja be. Az eredmények szerint a közbeeső kilenc év alatt Kanadában csökkent a fiatalok olvasás-szövegértési készség szintjének értéke. A csökkenés túlnyomóan az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalok között tapasztalható. A görbék meglehetősen hasonlóak Norvégia és az Egyesült Államok esetében, viszonylag kis változásokat mutatnak az öt és kilenc éves időszak alatt.

7 10.2. ábra A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéjének változása az IALS felméréstől az ALL felmérésig A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a éves népesség körében, IALS , és ALL 2003

8 10.2. ábra (folytatás) A fiatalok társadalmi-gazdasági görbéjének változása az IALS felméréstől az ALL felmérésig A válaszadók olvasás-szövegértési teljesítménye és a szülők években mért iskolázottsága a éves népesség körében, IALS , és ALL 2003

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Kapitány Balázs A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Tanulmányunk központi kérdése a különféle hátrányos helyzetek generációk

Részletesebben

Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban

Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Csapó Benő Fejes József Balázs Kinyó László Tóth Edit Magyarország a kezdetektől, az 1970-es évek óta részt vesz a fontosabb

Részletesebben

HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI

HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI MAGYAR PEDAGÓGIA 107. évf. 4. szám 321 355. (2007) HOSSZMETSZETI FELMÉRÉSEK ISKOLAI KONTEXTUSBAN AZ ELSŐ ÁTFOGÓ MAGYAR ISKOLAI LONGITUDINÁLIS KUTATÁSI PROGRAM ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI Csapó Benő

Részletesebben

Szakképzés és lemorzsolódás

Szakképzés és lemorzsolódás 4 Szakképzés és lemorzsolódás [Liskó Ilona] A szakiskolai képzés fejlesztése döntően meghatározza, milyen esélyei lesznek hosszú távon a hátrányos helyzetű tanulóknak. Magyarországon a rendszerváltás óta

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, II. rész

Általános iskolai szegregáció, II. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. május (462 479. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, II. rész Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek

Részletesebben

Józsa Krisztián egyetemi adjunktus, Neveléstudományi Tanszék, BTK, SZTE, Szeged SZTE-MTA Képességkutató Csoport, Szeged

Józsa Krisztián egyetemi adjunktus, Neveléstudományi Tanszék, BTK, SZTE, Szeged SZTE-MTA Képességkutató Csoport, Szeged Iskolakultúra 2004/11 Józsa Krisztián egyetemi adjunktus, Neveléstudományi Tanszék, BTK, SZTE, Szeged SZTE-MTA Képességkutató Csoport, Szeged Az elsõ osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége

Részletesebben

A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól

A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2012/5 A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól KERTESI GÁBOR - KÉZDI GÁBOR MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁG-

Részletesebben

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén 8. A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények Lannert Judit A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények 137 8.1. Bevezetés Az oktatás- és szakképzéspolitikák központi szerepet játszanak

Részletesebben

Az intelligencia amit tudunk róla és amit nem *

Az intelligencia amit tudunk róla és amit nem * Az intelligencia amit tudunk róla és amit nem * Ulric Neisser (elnök) Gwyneth Boodoo Thomas J. Bouchard, Jr. A. Wade Boykin Nathan Brody Stephen J. Ceci Diane F. Halpern John C. Loehlin Robert Perloff

Részletesebben

Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független magániskolák

Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független magániskolák 520 egyházak és oktatás A KÜLÖNBÖZŐ FENNTARTÁSÚ ISKOLÁK HATÉKONYSÁGA: NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS* Az állami, az államilag támogatott (felekezeti) és a független hatékonysága már eddig is sok pedagógiai,

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (209 234. o.) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? A cikk a jövedelemeloszlás magyarországi trendjeit tekinti

Részletesebben

Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április

Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április Magyarországon az uniós átlagtól lényegesen nem elütő általános munkanélküliséghez kiemelkedően magas ifjúsági munkanélküliségi

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT*

HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* HÁZASSÁG VAGY ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT: KI MIKOR MIT (NEM) VÁLASZT* Ez a tanulmány a házasság és az élettársi kapcsolat közötti választás meghatározóit vizsgálja az életútelemzések egyik speciális fajtájának,

Részletesebben

Általános iskolai szegregáció, I. rész

Általános iskolai szegregáció, I. rész Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. április (317 355. o.) KERTESI GÁBOR KÉZDI GÁBOR Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények A tanulmány azt vizsgálja, miként erõsítheti fel az iskolarendszer

Részletesebben

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés

Mire jó a tanoda?* Fejes József Balázs. Bevezetés Fejes József Balázs Mire jó a tanoda?* Az ezredfordulót követően számos tanoda kezdte meg működését hazánkban a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében. A főként

Részletesebben

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ZSKF TKK FÜZETEK 14. HAVASI ÉVA KABAI IMRE: AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN (2011. TAVASZ) AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY

Részletesebben

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI ZACHÁR LÁSZLÓ AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI Az elmúlt tíz évben az emberi erőforrás-fejlesztés a magyar társadalomfejlődés egyik központi problémakörévé vált, különösen a felnőttek oktatása

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

Jelentkezni vagy nem jelentkezni?

Jelentkezni vagy nem jelentkezni? Jelentkezni vagy nem jelentkezni? FELSÔOKTATÁSI MŰHELY A felsôfokú továbbtanulás során észlelt önkirekesztés és annak háttere Nyüsti Szilvia A tanulmány a 2009-ben és 2010-ben érettségizett diákok populációján

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

Hatásvizsgálati kézikönyv

Hatásvizsgálati kézikönyv Társadalmi hatások Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és módszertani segédlet az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek mellékleteként csatolandó

Részletesebben

Szél Bernadett. A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése

Szél Bernadett. A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése Szél Bernadett A párkapcsolati összetartást segítő minták elemzése Szociológiai és Társadalompolitikai Intézet Témavezető: Tardos Róbert (MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest) Szél Bernadett

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatásra Ercsi Nagyközség Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ volt. 1999. január Jelen kutatási beszámoló további

Részletesebben

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Semjén András Tóth István János Medgyesi Márton Czibik Ágnes Bevezetés A tanulmány amellett, hogy egy lakossági empirikus felvétel adataira

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Az érettségi védelmében

Az érettségi védelmében BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2015/1 Az érettségi védelmében HAJDU TAMÁS, HERMANN ZOLTÁN, HORN DÁNIEL, KERTESI GÁBOR, KÉZDI GÁBOR, KÖLLŐ JÁNOS ÉS VARGA JÚLIA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁG-

Részletesebben