Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen"

Átírás

1 Az Épületszerkezettan oktatás hatékonyságának fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen Kőrössi Éva Horváth Tamás Széchenyi István Egyetem, Győr Műszaki Tudományi Kar Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Absztrakt A hallgatói létszám intenzív növekedése, a korszerű épületszerkezeti megoldások rohamos fejlődése, napjaink építőanyag kínálatának jelentős bővülése az építészképzés színvonalának fenntartása érdekében megkívánja az Épületszerkezettan tantárgy oktatásának felülvizsgálatát, hatékonyságának fejlesztését az egyetemi képzés minden szintjén. Írásunk bevezetésében röviden felidézzük az Épületszerkezettan tantárgy oktatásának célkitűzéseit. Kis történeti áttekintés keretében bemutatjuk az intézményünkben folyó munkát az Épületszerkezettan tantárgycsoportra koncentrálva. Elemezzük, hogy ezeket a célkitűzéseket a különböző képzések keretei között milyen oktatási módszerekkel, mennyire hatékonyan tudtuk teljesíteni, valamint, hogy milyen változásokat hoztak magukkal az elmúlt évek a bolognai rendszer bevezetésével együtt, ezek milyen hatással voltak az oktatásra, hogyan alakították át a képzési kínálatot, és hogy az Épületszerkezettan tantárgycsoport miként tud - és tudna még jobban alkalmazkodni a képzési igényekhez és célokhoz. A bevált módszerek eredményességét vizsgálva megállapítható, hogy a hagyományos, formális oktatási módokkal (a jelenlegi óraszám keretein belül), a hallgatói létszám és összetétel változását is figyelembe véve, egyre kevésbé tudjuk átadni az intenzíven bővülő ismeretanyagot. Mindebből következik, hogy a módszerek változtatása szükségszerű és elkerülhetetlen. Az Épületszerkezettan oktatás célkitűzései A hivatalos annotáció szerint az Épületszerkezettan oktatásának célja, hogy a tantárgy anyagának elsajátítása során a leendő építészmérnökök szerezzenek átfogó épületszerkezettani ismereteket, amelyek alkalmassá teszik őket épületek kivitelezésére, épületszerkezetek tervezésére valamint a kivitelezés minőségének és szakszerűségének ellenőrzésére. Tanulják meg alkotó módon alkalmazni az épületszerkezeti ismereteket a szerkesztési elvek, anyagmegválasztás, gyártmány kiválasztás és alkalmazás tekintetében, figyelembe véve a funkcionális, gazdaságossági, kivitelezhetőségi és fenntartási szempontokat. Az Épületszerkezettan oktatás története a Széchenyi István Egyetemen A mai Széchenyi István Egyetem közvetlen jogelődjét 1968-ban alapították Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) néven, Budapesten is működő tanszékekkel (Sz. n. 2008). Ekkor épült fel Győr-Révfaluban, a Mosoni Duna kanyarulatában, bontásokkal kialakított területen, az a főiskolai épületkomplexum, melyet Hofer Miklós tervezett őszén már az új épületekben kezdődhetett meg az üzemmérnök-képzés. Az Épületszerkezetek című tantárgyat az Általános Építési Osztály oktatói tanították a Híd-, Út- és Vasútépítési és fenntartási szakok hallgatóinak (Sz. n. 1978; Sz. n. 1983). A 6 féléves nappali tagozaton a második, harmadik és negyedik félévben, 2+0, 2+2, és 0+3 óra kiméretben. A tárgy elméleti oktatása 1

2 során a hallgatók megismerkedtek a hagyományos és korszerű építésmódokkal, építési rendszerekkel, építéstechnológiákkal, ezek műszaki-gazdasági összefüggéseivel, a szerkezet, anyag, technológia megválasztás összefüggéseivel. A gyakorlati feladatok célja az volt, hogy a hallgatók készséget és gyakorlatot szerezzenek épületek, szerkezetek, építmények különböző léptékű ábrázolásában, szerkesztésében, valamint a tervolvasásban, vagyis a tervdokumentáció és a részlettervek közötti összefüggések felismerésében. A feladattípusok a szakok igényeihez igazodtak. A harmadik félévben egy tömörfalas épület és egy gyalogos aluljáró épületszerkezeti és szakipari terveinek kidolgozása történt. A negyedik félév során egy csarnok részletes kiviteli dokumentációja, valamit egy felvonulási épület műszaki tervének elkészítése történt állandó konzultációs lehetőséggel. 1. ábra Az egyetemen és jogelődjein indított építész- és építőmérnöki képzések 1984-ben a Közlekedésépítési szakon belül beindult negyedik ágazatként a magasépítési képzés. Az Épületszerkezetek tantárgy oktatása a harmadik félévtől heti 2+2, 2+2, 4+4, 4+4 óra előadás+gyakorlat keretében történt. Az elméleti tananyag kibővült az épületfizikai alkalmazásokkal, a teherhordó szerkezetek mellett a térelválasztó és térelhatároló szerkezetekkel, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő szerkezetekkel. A gyakorlati félévek során a rajzjeleket, egy kis nyaralóépület, egy félig alápincézett lakóház, egy gyalogos aluljáró, és egy vasbeton csarnok kiviteli és szakipari terveit kellett elkészíteni. Ezen kívül a hallgatók a választott épületszerkezetekről önálló kiselőadást tartottak. Időközben hosszas és heves vita folyt a Főiskola névadójának kiválasztásáról, melynek eredményeképpen 1986-től a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola elnevezés lépett hatályba. A folyamatos fejlődésnek megfelelően az intézmény és az Épületszerkezettant oktató tanszék neve a későbbiekben is többször megváltozott között a Közlekedésépítési Intézet, Magasépítési Tanszék gondozásában folytatódott az épületszerkezetek oktatása a korábbi évekéhez hasonló, 4 féléves tantárgyként, a harmadik félévtől, 2+2, 2+2, 2+4, 2+4 óraszámmal, az elmélet és a gyakorlatok anyagának módosítása nélkül között történt a legtöbb változás, mind a szervezeti felépítést, mind a képzési rendszert illetően től az új szakok többek között az Építészmérnök és az Építőmérnök szak megjelenése indokolta az intézmény névváltoztatását Széchenyi István Műszaki Főiskolára. Az Épületszerkezetek tantárgyat az Építési Intézet Magasépítési Tanszéke gondozta. Az Építészmérnöki szak hallgatói 1991-től okleveles magasépítő üzemmérnök végzettséget kaptak. Később a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban, így 1992-től intézményünk neve Széchenyi István Főiskola lett tól az intézetek fakultásokká szerveződtek, megalakult az Építési és Környezetmérnöki Fakultás, ezen belül az Építészeti és Szerkezetépítési Tanszék. Ettől az évtől kezdve az Építészmérnöki szak hallgatóinak diplomájába magasépítő mérnök, 1996-tól, a kreditrendszer bevezetésétől pedig építészmérnök végzettség került között az Épületszerkezettan tantárgy 5 félévessé bővült. A nappali tagozaton a második félévben indult, többszöri módosulás után végül heti 2 óra előadás + 2 óra gyakorlat formájában állandósult. 2

3 2. ábra Az Épületszerkezettan tantárgycsoport elméleti és gyakorlati óráinak tematikája 2001-ben megalakult az Építészeti és Épületszerkezeti Tanszék és új tanterv lépett életbe. A hároméves főiskolai képzésben az Épületszerkezettan tantárgy maradt 5 féléves, de az első félévtől indult. Jelentős momentum, hogy megkezdődött az egyciklusú, ötéves egyetemi építészmérnök képzés, ahol az Épületszerkezettan 7 féléves tantárggyá bővült és szintén az első félévtől indult. A heti 2 óra előadás + 2 óra gyakorlat felosztás megmaradt, a gyakorlati feladatokat megváltoztattuk az építészképzés igényeihez igazítva. A képzésben a tantárgy első féléve során átfogó, enciklopédikus épületszerkezeti ismereteket 3

4 kapnak az építészmérnök hallgatók, melyet a teljes anyag részletes kibontása követett a főiskolások számára négy, az egyetemisták számára hat félévben. Az 1990-es évek közepétől a jogász- és a zenei képzés integrálásával ténylegesen létrejött egy olyan intézmény, amely hallgatói létszámának, oktatói kara tudományos minősítésének, sokszínű képzési kínálatának köszönhetően megkaphatta az egyetemi rangot január 1-én megalakult a Széchenyi István Egyetem őszétől egyetemünkön megindult a Bologna-rendszerű képzés (Sz. n. 2009). Megtörtént az újabb tantervmódosítás. Az Építészmérnöki (BSc) szak 8 féléves képzés lett, az Épületszerkezettan tantárgy 6 félévessé válik. A kissé átalakított ötéves, osztatlan Építész egyetemi szakon az Épületszerkezettan tantárgy 7 féléves. A tantárgycsoport tematikája az egyetemi szakon nem változott (1+6), az új BSc szakon az épületszerkezetek részletes ismertetése további egy félévvel egészült ki (1+5). A félévek elméleti és gyakorlati óráinak aktuális tematikáját az 2. ábra mutatja be. Az Épületszerkezettan tantárgycsoport jelenlegi rendszere 2010-től a győri Széchenyi István Egyetem három képzésének alkotja fő oszlopát az Épületszerkezettan tantárgycsoport ben indult el ötéves, egyetemi szintű építészképzésünk, ahol a tárgycsoportot az Épülettervezési tárgyak után a második legfontosabb szerepben oktatjuk ben a korábbi hároméves, főiskolai képzés kényszeredett átalakításával indítottuk el négyéves, építészmérnök BSc képzésünket településtervezési és épületszerkezeti-konstruktőr szakirányokkal, ahol az Épületszerkezettan tárgycsoport kapja a legfontosabb szerepet, különösen az épületszerkezeti-konstruktőr szakirányon. Erre a szakirányra alapozva alakítottuk ki az idén ősszel először induló, a BSc képzést kiegészítő, másfél éves szerkezettervező építészmérnök MSc képzésünk, ahol szintén az épületszerkezeti ismeretekre fektetjük a fő hangsúlyt. Az így kialakult oktatási kínálat két féle utat ajánl fel a jelentkezők számára, az ötéves, egyetemi képzésben részt vevők az építészeti tervezésben, az építőművészetben szereznek elmélyültebb ismereteket, míg az összesen öt és fél éves BSc+MSc képzés hallgatói az épületszerkezeti tervezésben lesznek inkább jártasak. Leegyszerűsítve és idegen szavakkal élve az osztatlan képzés végterméke a designer, a BSc+MSc képzés végterméke a konstruktőr építész. Az Épületszerkezettan tantárgycsoport tárgyainak a képzésekben betöltött helyzetét, szerepét és a tárgyak egymásra épülésének rendszerét az 3. és 4. ábra mutatja (Sz. n. 2010). Az ábrákon a tantárgycsoport tárgyai egy-egy sorban szerepelnek a képzések mintatantervei szerinti ajánlott félévüknek megfelelő helyen. Képzéseinkben a tárgycsoport egy alapozó félévvel kezd, mely az elméleti órákon röviden áttekinti a teljes tananyagot, bizonyos rálátást adva az épületszerkezetek spektrumára, a gyakorlati órákon pedig az építészeti rajzok sajátosságaival ismerteti meg a hallgatókat. Az alapozó félévet követő öt félév részletesen tárgyalja az épületszerkezetek ismereteit a leggyakoribb tervezési problémákat rajzfeladatok segítségével is begyakoroltatva a hallgatókkal. A záró hetedik félév során az elméleti órák keretében az épületszerkezeti tervezés komplex módszereivel és számos különleges épületszerkezettel ismerkednek meg a hallgatók, míg a gyakorlat során egy korábban általuk tervezett épület vázlatterveit kell kidolgozniuk a kiviteli tervek szintjén, számos speciális problémával szembesülve. Az Épületszerkezettan tárgyak sora alatt láthatók azok a kapcsolódó, szintén a tanszékünk által oktatott tárgyak, melyekre az Épületszerkezettan oktatás fokozottan épít. E tárgyak felkészítik a hallgatókat a térbeli problémák megértésére és vetületekkel történő, a műszaki gyakorlatban közérthető ábrázolására, megismertetik az építőanyagok fizikai tulajdonságaival, az épületek és épületszerkezetekkel kapcsolatos épületfizikai igényekkel és az épületszerkezetek alapvető kivitelezési lehetőségeivel. Az Épületszerkezettan tárgyak sora felett pedig azok a tárgyak szerepelnek, ahol az épületszerkezeti ismeretek hasznosulnak, vagyis, amelyek az Épületszerkezettan tantárgycsoport által közvetített ismeretekre építenek. Ezek olyan gyakorlati, tervezési tárgyak, ahol a hallgatók által készített terveknél az épületszerkezeti megoldottság már az értékelés egyik fontos szempontja. 4

5 3. ábra Az Épületszerkezettan tantárgycsoport az ötéves, egyetemi szintű építészképzésben 4. ábra Az Épületszerkezettan tantárgycsoport az öt és fél éves, BSc+MSc építészképzésben A jelenlegi tárgystruktúra a képzési kínálattal együtt, fokozatosan alakult ki. A most ősszel induló MSc képzés részét fogja képezni több új tárgy is, melyek speciális ismeretanyagaikkal fogják kiegészíteni az Épületszerkezettan tárgyakban oktatottakat (Koppány-Fátrai-Horváth 2009). Az Építési patológia, az Épített örökségünk és az Épített környezetünk tárgyak összegzik a meglévő épületállománnyal kapcsolatos történeti szerkezettant, az épületekben keletkezett hibákat és elhárítási lehetőségeiket, valamint az épületek fenntartási és felújítási feladatait. A Gyakorlati épületfizika kiemeli az épülettervezési feladatok során felmerülő hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi kérdések fontosságát. Az Energiatudatos Épülettervezés tárgy pedig komplex ismereteket kínál az épületek a teljes életciklus tekintetében energia- és költséghatékony tervezésével kapcsolatban. E tárgyak elvégzésével a hallgatók nem csak szélesebb spektrumát ismerhetik meg az épülettervezési problémáknak, de rátalálhatnak a szakma olyan keresett részterületeire, melyek irányába történő további kutatással specializálhatják szaktudásukat, hogy versenyképességüket növelni tudják a munkaerőpiacon. Ezért az MSc képzéssel együtt induló tárgyakat távlatai terveink között be kívánjuk építeni az osztatlan képzésbe is, mint válaszható tárgyakat. Lehetséges helyüket az osztatlan képzésben az 3. ábra üres négyzetei mutatják. 5

6 Új problémák, új kihívások és a lehetséges megoldások Jelentős problémaként jelentkezik a tananyag intenzív bővülése, az épületszerkezettani alapismeretek mellett a korszerű anyagok és szerkezetek bemutatása - változatlan óraszám mellett szinte lehetetlen a hagyományos, táblára rajzolós módon. A hallgatói létszám és összetétel változása is az eddig bevált oktatási módszerek felülvizsgálatát igényli. A hallgatói létszám az utóbbi 20 évben csaknem megtízszereződött. Az eddig megszokott gyakorlati foglalkozások hatékonysága csökkenő tendenciát mutat az egy főre jutó konzultációs idő lerövidülésével. Míg régebben a diákok zöme szakirányú szakközépiskolából érkezett, addig mára a hallgatók többsége gimnáziumi vagy nem szakirányú végzettséggel rendelkezik. Az eddigi gyakorlat szerint, amely jelentősen támaszkodott a tanulók korábban megszerzett szakirányú ismereteinek meglétére, az épületszerkezetek oktatását szinte a nulláról kell indítani beleértve ebbe az építészeti szakrajz oktatását is. A képzés jellegének (kreditrendszer) megváltozásával nehezebben alakulnak ki baráti, egymást segítő csoportok. Mivel az Épületszerkezettan oktatása az építészmérnök képzés szerves része, ezért a megváltozott körülményekhez igazodva hatékonyabb oktatási módokat kell keresnünk, bevezetnünk és alkalmaznunk. A formális oktatási módszerek fejlesztésével a diákság érdeklődését pozitívan befolyásolhatjuk. Az előadásokat színesíteni lehet vetített képes bemutatók alkalmazásával. Mivel a hallgatóknak nem alakult ki a gyors vázolási képességük, inkább fényképeznek, mintsem jegyzetelnének. További veszélyt jelenthet, hogy a vetített ábrákon sokszor elveszik az építés sorrendjét tükröző rajzolási logika. Segítséget jelenthet, ha van a leadott anyaghoz elektronikus formában segédletet, melyből az ábrákat otthoni munkával berajzolhatnák a kézzel írt előadásjegyzetükbe. Megfelelő előadói képességekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vendégelőadók, specialisták meghívása egy adott szakterületről mélyebb ismeretek szerzését tenné lehetővé. Új nem formális módszerek alkalmazása szükséges (Evans 1981), melyek segítségével a hallgatók aktivitása emelhető. Ilyen lehet például a csoportmunka, az egyéni kiselőadások tartása, a saját és egymás munkájának értékelése, építkezéslátogatások és workshopok, mely tanulási formák inkább a gyakorlatokon nyújtanak változatosságot. Az e-learning, a multimédia, valamint a Moodle-rendszer segítségével is megújíthatjuk az épületszerkezet-oktatási módszereinket. Elektronikus tananyagok készítésével, a meglévők bővítésével segíthetjük az otthoni, önálló tanulást. Az építési folyamatok bemutatása rövid animációkkal megjegyezhetőbbé, érthetőbbé teszi a kétdimenziós ábrákat. A Moodle-rendszer lehetőséget ad önértékeléses tesztrendszerek kidolgozására, melyek a hallgatónak segítenek a vizsgára való felkészüléshez. Az oktatók munkáját is megkönnyíthetjük, ha a nagy létszámú vizsgáknál tesztrendszeres elővizsgákat készítünk számítógépes értékeléssel (Kurzus 2010). Irodalomjegyzék (Evans 1981) Evans, David R: The planning of nonformal education UNESCO, Paris (Koppány-Fátrai-Horváth 2009) Koppány Attila, Fátrai György, Horváth Tamás: Szerkezettervező építészmérnök mesterszak indítására irányuló kérelem Széchenyi István Egyetem (Kurzus 2010) Nem formális oktatás módszertana Képzők képzése TÁMOP /C kurzus előadássorozata, Széchenyi István Egyetem, Győr (Sz. n. 1978) Szerző nélkül: A közlekedési és távközlési műszaki főiskola évkönyve 1973/ /78 Főigazgatói Hivatal (Sz. n. 1983) Szerző nélkül: A közlekedési és távközlési műszaki főiskola évkönyve 1978/ /83 Főigazgatói Hivatal (Sz. n. 2008) Szerző nélkül: 40 A Széchenyi István Egyetem jubileumi kiadványa Palatia Nyomda (Sz. n. 2009) Szerző nélkül: A Széchenyi István Egyetem önértékelése kézirat (Sz. n. 2010) Szerzői nélkül: Tanulmányi Tájékoztató 2010/2011 Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet Palatia Nyomda 6

BEVEZETÉS I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI

BEVEZETÉS I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, 2007. Dr. VÖRÖS MIKLÓS DIGITÁLIS KOR, DIGITÁLIS TANULÁS?! BEVEZETÉS Az UNESCO montreáli felnőttoktatási konferenciáján 1960-ban megállapították, hogy a társadalmi

Részletesebben

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC ZSKF TKK FÜZETEK 6. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010. KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJÁBAN AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja

Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja Új, európai úton a diplomához A magyar felsőoktatás modernizációja 1 Szerkesztette: Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Helyettes Államtitkársága Bakos Károly Beke Andrea Bocz Zsuzsanna Csákvári Éva

Részletesebben

A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben

A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben A felsœoktatási intézmények regisztrácós eljárásainak a Kreditrendszer bevezetése céljából történœ auditálása 1 A Kreditrendszer Megvalósítása a Magyar Felsőoktatási intézményekben Dr. C. J. Koster & Dr.

Részletesebben

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK

SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 3 SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK A MEGYE KÖZOKTATÁSÁÉRT A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet lapja 2005/5. HOGYAN TOVÁBB? 2001/1 2 PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Tartalom Szakmai szolgáltatások a megye

Részletesebben

A moduláris szakképzési rendszer bevezetésnek tapasztalatai a 9. Építészet szakmacsoportban

A moduláris szakképzési rendszer bevezetésnek tapasztalatai a 9. Építészet szakmacsoportban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége A moduláris szakképzési rendszer bevezetésnek tapasztalatai a 9. Építészet szakmacsoportban Készítették az ÉVOSZ munkacsoport tagjai: Menyhért Anikó André Lászlóné

Részletesebben

Az iskolák belső világa

Az iskolák belső világa A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése Az iskolák belső világa Bábosik István Golnhofer Erzsébet Hegedűs Judit Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária Ollé János Szivák Judit Bölcsész Konzorcium 2006 Kiadta

Részletesebben

KAPOSVÁRI EGYETEM MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR

KAPOSVÁRI EGYETEM MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR KAPOSVÁRI EGYETEM MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE 2006/8/IX/2. sz MAB határozat A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: : Horányi Özséb egyetemi tanár Mankó Mária CSc kari

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban

Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodákban A küszöbön A küszöbön Sajátos nevelési igényű gyerekek az óvódákban Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Budapest, 2008 A kötetet szerkesztette:

Részletesebben

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat A Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Koroknay Dániel Általános Iskola (Mád) által 15 év a tehetségesekért: elmélet

Részletesebben

GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE)

GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE) GÁBOR DÉNES FŐISKOLA Minőségirányítási Rendszer (MIRE) Jóváhagyta: Dr. Zárda Sarolta a GDF rektora TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 JELMAGYARÁZAT... 8 A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA... 9 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA...

Részletesebben

A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM

A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM A nem-formális és informális tanulás elismerése OECD RNFIL project Country Backgroud Report Hungary TARTALOM 1. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK...3 1.1. Demográfiai összefüggések...3 1.2. Nemzetköziesedés...8 1.3.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési

Részletesebben

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei

A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei Társadalmi Megújulás Operatív Program Regionális Pedagógiai Kutató és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0002 13. alprojekt: Módszertani

Részletesebben

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Magyarország 2009/10-es kiadás European Commission AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK SZERKEZETE MAGYARORSZÁG 2009/10 Összeállította: Juhász

Részletesebben

A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében 1

A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében 1 MAGYAR ZSÓFIA A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében 1 Kutatásommal arra vállalkozom, hogy a már meglévõ szolgáltatások eddigi helyzetét egy egységes szempont szerint

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON

FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓS JÓ GYAKORLATOK MAGYARORSZÁGON Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kutatási jelentés (javított változat) 2011. április A kutatás megvalósulását az OFA/K-9843/0005/2010.

Részletesebben

Merre tovább felsőoktatás?

Merre tovább felsőoktatás? Merre tovább felsőoktatás? A felsőfokú HR oktatás jövője a jelenlegi helyzet tükrében A téma joggal tart számot a közérdeklődésre. A kialakult helyzet több szempontból is tarthatatlan. A szakma és a politika

Részletesebben

MERRE TOVÁBB SDT? FELHASZNÁLÓI TAPASZTALATOK, FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ SDT-BEN

MERRE TOVÁBB SDT? FELHASZNÁLÓI TAPASZTALATOK, FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ SDT-BEN MERRE TOVÁBB SDT? FELHASZNÁLÓI TAPASZTALATOK, FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ SDT-BEN Fehér Péter ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ feherp1@t-online.hu Szabó Béláné Széchenyi

Részletesebben

KORAI NYELVOKTATÁS A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

KORAI NYELVOKTATÁS A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN KORAI NYELVOKTATÁS A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Dr. Morvai Edit és Dr. Poór Zoltán 2006 Korai nyelvoktatás Európában az Európai Unió ajánlásai 2005.11.22-én hozta nyilvánosságra az Európai Közösségek

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás paradigma gyakorlati megvalósulása Magyarországon Szakmapolitikák kontra gyakorlat

Az egész életen át tartó tanulás paradigma gyakorlati megvalósulása Magyarországon Szakmapolitikák kontra gyakorlat Az egész életen át tartó tanulás paradigma gyakorlati megvalósulása Magyarországon Szakmapolitikák kontra gyakorlat Forrai Szilvia Andragógia mester szak I. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2001. KUTATÁS KÖZBEN 229 (219 228-ig

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Oktatási Hivatal. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Szerkesztői előszó A 2012/2013. év során az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a TÁMOP-3.1.5/12 kiemelt uniós projekt keretében kidolgozta

Részletesebben

A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsőoktatásban lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban ***

A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsőoktatásban lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban *** A pályaorientáció/karrier-tanácsadás rendszere, helyzete a magyar felsőoktatásban lehetséges partnerek egy nemzeti lifelong guidance hálózatban *** Az ÁFSZ belső és kiszerveződött pályaorientációs szolgáltatói

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Oktatási Hivatal Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Második, javított változat Az emberi erőforrások minisztere által 2013. november 19-én elfogadott általános tájékoztató anyag második, javított

Részletesebben

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

Részletesebben

HATÉKONY ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ A TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI *

HATÉKONY ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ A TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI * Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 DR. BELÉNYESI EMESE HATÉKONY ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ A TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI * Napjainkban

Részletesebben