A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.121/7/2016. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József Nádor tér 2-4., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Mezőkövesdi VG Zrt. (3400 Mezőkövesd, Dózsa György út 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vállalkozási szerződés a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése elnevezésű ÉMOP-2.1.1/B sorszámú pályázat üzleti marketing feladatainak ellátására tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban a jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit az ajánlatkérő viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján a következő tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő március 4. napján három gazdasági szereplőtől (Grafit Reklám Dekor Kft., BV Média Bt., Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft.) árajánlatot kért a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése elnevezésű ÉMOP-2.1.1/B

2 2 számú pályázat sikeres megvalósításához szükséges nyilvánossági feladatok biztosítására. Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot tevő Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft.-vel május 8. napján megbízási szerződést kötött. A felek a szerződés 1. pontjában az alábbiak szerint rendelkeztek a szerződés tárgyáról: a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése című, ÉMOP-2.1.1/B azonosító számú pályázat kommunikációs és tájékoztatási feladatainak elvégzése a pályázati kiírásnak, az Új Széchenyi Terv arculati kézikönyvében leírtaknak és a benyújtott pályázatban foglaltaknak megfelelően. A szerződés 3. pontjában kerültek felsorolásra a megbízott által elvégzendő feladatok, melyek a következők: Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése, Fotódokumentáció készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén D típusú tábla elkészítése és elhelyezése A felek a szerződés 9. pontjában rögzítették, hogy a megbízottat a feladatok ellátásáért összesen Ft+ÁFA díjazás illeti meg. A szerződés 10. pontja szerint a szerződésben foglalt feladatok teljesítési határidejének meghatározása a pályázat bonyolítása alatt folyamatosan, a megbízóval egyeztetetten történik. A projekt megvalósításának tervezett időpontja szeptember 1. napja, a szerződés végső teljesítési határideje megegyezett a projekt befejezésének határidejével, amely október 31. napja volt. Az ajánlatkérő május 21. napján a Kbt. 122/A. szerinti közbeszerzési eljárást indított Vállalkozási szerződés a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése című, ÉMOP-2.1.1/B azonosító számú pályázat üzleti marketing feladatainak ellátására tárgyban. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a következőképpen határozta meg a szerződés tárgyát és mennyiségét:

3 3 Tárgya: Vállalkozási szerződés a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése elnevezésű ÉMOP-2.1.1/B számú pályázat üzleti marketing feladatainak ellátására (szolgáltatás megrendelése). Mennyisége: Hirdetés megjelenése 3 alkalommal a projektről: indítása, félidőnél és záráskor, a megyei és helyi lapokban Kiadványok, prospektusok nyomtatása magyarul és az együttműködő partnereknél, utazási irodákban, TourInform irodában való elhelyezés pld 4+4 szín Kiadványok, prospektusok nyomtatása (németül, angolul és szlovákul) elhelyezésük a partnereknél 3X pld 4+4 szín - hirdetés Borsod megyei újságban, 1alkalommal - hirdetés Mezőkövesd helyi újságban, 3 alkalommal Célzott hirdetés Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság kiadványaiban, DM marketing (papír alapon), utazási irodák részére, tervezés és kivitelezés+ terjesztés, pld. 3 célzott hirdetés országos napi és heti lapokban, Molinó elhelyezése a Városban, kiállításokon, 5 alkalom Rádiós hirdetés készítése ~Rádiós hirdetés helyi, 3 alkalom ~Rádiós hirdetés országos, célzottan 10 alkalom ~Rádiós beszélgetős műsorban való megjelenés, a témához kapcsoltan Reklámfilm készítése TV hirdetés készítése ~TV hirdetés helyi 5 megjelenés célzottan ~TV hirdetés megyei, 10 megjelenés célzottan ~TV hirdetés országos, 50 megjelenés célzottan ~TV műsorban megjelenés, célzottan a témához kapcsolódva ~TV műsorban nyereményjátékként való megjelenés Study tour külföldi újságíróknak (5 fő) Elektronikus sajtóhirdetés (pl. Google-adwords) Bannerek elhelyezése célzottan Direkt Marketing (elektronikusan) címre Kiállítások Belföldi kiállításon való részvétel

4 4 Külföldi kiállításokon való részvétel (osztott pulttal a Várossal együtt, Szlovákia, Lengyelország) Záró rendezvény a sajtó megjelenésével Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 4. pontjában rendelkezett a teljesítés határidejéről: a szerződéskötéstől számított 6 hónap, a projekt lezárásáig október 30. napja. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás 6. pontjában rögzítette az ellenszolgáltatás teljesítésének a feltételeit. A szerződés finanszírozása az Európai Unió Kohéziós Alapjából, a Magyar Köztársaság központi költségvetéséből és az ajánlatkérő saját forrásaiból történik. A támogatás szempontjából elszámolható munkák költségének mértékéig a számlák 50,000000%-a EU és hazai központi költségvetési támogatásból, valamint 50,000000%-a ajánlatkérői saját forrásból kerül finanszírozásra a hatályos Támogatási Szerződés alapján. A jóváhagyott és elszámolható költségen felüli rész finanszírozása teljes egészében az ajánlatkérőt terheli. Vállalkozó 2 db rész- és 1 db végszámla benyújtására jogosult. A szolgáltatás ellenértéke az ajánlatkérő által igazolt teljesítés, valamint tartalmilag és formailag szabályszerűen, a teljesítést követően kiállított, az ajánlatkérő által leigazolt számlák ellenében a Kbt (3) és (4) bekezdésében foglaltak betartásával, szállítói kifizetéssel történik. A számlák kiegyenlítése az Art. 36/A. -ra figyelemmel történik. 1. részszámla 20%-os teljesítés, 2. részszámla 60%- os teljesítés, végszámla 100%-os teljesítés. A támogatás rendjére és a finanszírozás feltételeire vonatkozó jogszabályok: - az államháztartásról szóló évi CXCV törvény, - 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, - 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. Az ajánlattételi felhívás 11. pontja szerint az ajánlattételi határidő június 8. napjának 11:00 órája volt. Az ajánlatkérő dokumentációt készített, amelynek I. fejezete tartalmazta az útmutatót az ajánlatkérők számára, a II. fejezet a szerződéstervezetet, a III. fejezet a formanyomtatványokat, a IV. Fejezet pedig a feladatleírást tartalmazta, az ajánlattételi felhívásban meghatározottakkal egyező tartalommal. Az ajánlatkérő augusztus 24. napján készítette el a benyújtott ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, melyben rögzítette, hogy három érvényes ajánlat érkezett. Az ajánlattevők a Jorma Kft., a Platán Kiadó Bt. és a FÁRBO-2000 Kft. voltak. Az eljárás nyertese a legkedvezőbb ajánlatot tevő FÁRBO-2000 Kft. lett, mely ajánlattevővel az ajánlatkérő július 23. napján vállalkozási

5 5 szerződést kötött. A felek a vállalkozási szerződésben rögzítették, hogy azt az aláírástól számított 6 hónapos vagy a projekt fizikai zárásáig tartó, határozott időtartamra kötik. A szerződés VI.1. pontja szerint a szerződés alapján nyújtandó szolgáltatások és elvégzendő feladatok vonatkozásában a vállalkozói díj Ft+ÁFA volt. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató július 23. napján KÉ /2015. iktatószámon került közzétételre a Közbeszerzési Értesítőben. A NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft január 22. napján kelt levelében tájékoztatta a hivatalbóli kezdeményezőt arról, hogy a Vállalkozási szerződés a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése című, ÉMOP /B azonosító számú pályázat üzleti marketing feladatainak ellátására tárgyú közbeszerzési eljárás dokumentumainak ellenőrzése során észleltek miatt szabálytalansági gyanúbejelentést kíván tenni. A hivatalbóli kezdeményező február 4. napján tájékoztatta az ajánlatkérőt a szabálytalansági eljárás megindításáról, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 18. (2) bekezdését, a 48. (2) bekezdését. A hivatalbóli kezdeményező február 8. napján adta postára hivatalbóli kezdeményezését, amely a Döntőbizottsághoz február 11. napján érkezett meg. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezésében rögzítette, hogy hivatalbóli kezdeményezői jogosultsága a Kbt (1) bekezdés g) pontja alapján áll fenn. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértő esemény megtörténte időpontjaként május 21. napját, a Kbt. 122/A. szerinti közbeszerzési eljárás megindításának a napját jelölte meg. A jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontjaként pedig január 27. napját tüntette fel, amikor a gyanúbejelentő adatlap megérkezett a hivatalbóli kezdeményezőhöz. A hivatalbóli kezdeményező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 18. (2) bekezdését és a Kbt. 48. (2) bekezdését jelölte meg és indokolásként előadta, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési tervében Ft becsült értékkel szerepelt az üzleti marketing szolgáltatás beszerzés. A jelen beszerzés becsült értéke Ft. A projekt szintű közbeszerzési tervben Ft becsült értékkel szerepelt a nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzés. Az üzleti marketing tárgyú beszerzést az ajánlatkérő nem számította egybe a nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzésével, mert álláspontja szerint az eljárások tárgyai nem hasonlóak, a feladatok és a célcsoportok is különböznek, továbbá a két szolgáltatás célja nagyban eltér egymástól. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint viszont az ajánlatkérőnek egybe kellett volna számítania a két eljárás becsült értékét és a nyilvánosság biztosítása tárgyú

6 6 beszerzése vonatkozásában is közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia és mindkét esetben - az egybeszámított érték alapján - hirdetményes nemzeti eljárást kellett volna alkalmaznia. A hivatalbóli kezdeményező a Kbt. 48. (2) bekezdésének a megsértését abban látta, hogy az ajánlatkérő a feladatlistához tartozóan nem adott ki műszaki leírást vagy egyéb tájékoztatót, illetve a közbeszerzési eljárás egyéb dokumentumai sem tartalmaztak konkrét tájékoztatást, követelményeket a teljesítendő feladatokról. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy megítélése szerint a feladatleírás tartalma nem elégséges a megfelelő ajánlattételhez, illetve nem elégséges annak megítéléséhez, hogy a megajánlott és elkészítésre kerülő marketing eszközök megfelelnek-e a megrendelő nem közölt elvárásainak. A részletes kritériumok hiányában felelősséggel ajánlatot tenni, illetve az ajánlatokat összehasonlítani nem lehet. A konkrét elvárások hiányában a szerződés tartalma, a vállalt kötelezettségek mértéke sem állapítható meg, illetve követelhető meg az ajánlatkérő részéről. Miután a szerződés konkrét elvárásokat nem rögzít az elkészítésre kerülő marketing eszközökről, a teljesítés minimum követelményeit nem, vagy csak hiányosan tartalmazza, az sem ítélhető meg, hogy a teljesítés tartalma arányban áll-e annak díjával. A konkrét elvárások hiányában a szerződés tartalma, a vállalt kötelezettségek mértéke sem állapítható meg, illetve követelhető meg az ajánlatkérő részéről. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezéshez mellékelte a szabálytalansági gyanúbejelentőt és az ahhoz tartozó kísérőlevelet, az ajánlatkérő szabálytalansági eljárásról történő értesítését tartalmazó iratot és a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás teljes körű dokumentációját CD mellékleten. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást február 12. napján a D.121/2/2016 számú végzésével megindította. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében előadta, hogy a Kbt. 122/A. szerinti hirdetmény és tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni a Vállalkozási szerződés a Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése elnevezésű ÉMOP-2.1.1/B számú pályázat üzleti marketing feladatainak ellátására tárgyban. A projekt szintű közbeszerzési tervben megjelölt Ft becsült értékű Nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzése a jelen üzleti marketing tárgyú beszerzéssel nem számítandó egybe, tekintettel arra, hogy a két eljárás beszerzési tárgyai nem hasonlóak, a feladatok és a célcsoportok is különbözőek, továbbá a két szolgáltatás célja is nagyban eltér egymástól. Az ajánlatkérő előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a projekt elszámolható költségei között feltüntetett Nyilvánosság biztosítása tárgyú beszerzés kapcsán

7 7 nem volt szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására, tekintettel arra, hogy az eljárás becsült értéke nem érte el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, és a Kbt. vonatkozó rendelkezési szerint nem kellett egybeszámítani más projektelemmel. A két szolgáltatás különböző célú: a nyilvánosság biztosítása a projekt megvalósítása előtt, és közben szükséges, azaz a kivitelezés befejezésével zárul, míg az üzleti marketing tevékenység akkor indul. Teljesen más célcsoportok, feladatok és célkitűzések jellemzik. Az ajánlatkérő észrevételében bemutatta, hogy az üzleti marketing és a PR/nyilvánosság feladatai jól elkülöníthetők egymástól. A két szolgáltatás más célcsoportot céloz meg és más feladatnak tesz eleget a projekttel kapcsolatosan. A két különböző kommunikációs tevékenység hatással van ugyan egymásra és befolyásolja is egyik a másik sikerét (jelen esetben a PR hatása indítja az üzleti marketinget), de térben és időben, valamint a felhasznált módszerekben is elkülönülnek egymástól. A PR vagyis a projekt megvalósulásával/folyamatával kapcsolatos sajtókommunikációs feladatok a sajtót és általuk a helyi és környékbeli lakosságot célozzák meg. Célja a folyamatos informálás, tájékoztatás a munka menetéről, az eredményekről, magáról a folyamatról. A PR elsődleges feladata jelen esetben is a vállalat, azaz a fürdő és a környezete közötti bizalmi viszony kiépítése és megerősítése, annak elérése, hogy az adott vállalat/szolgáltatás kapcsán pozitív érzéseket, gondolatokat ébresszen. Hatása hosszabb, célcsoportja egyszerűbb és könnyebben elérhető. Ezzel szemben az üzleti marketing célja elsősorban az adott márka (jelen esetben a megújuló fürdő) kommunikációjának összefogása minden lehetséges módon online és offline eladásnövelés céljából. Vagyis cél a piac megismerése és a konkrét eladás növelése, tehát itt a kommunikáció a vállalat hatékonyságát szolgálja. A célcsoport pedig sokkal specifikusabb: kisebb mértékben fókuszál a helyi és nagyobb mértékben a távolabb élő leendő vevők körére. Ezért más a feladat és az eszköztár is. A két kommunikációs szolgáltatás időben is elkülönül: a PR főleg a beruházás előtt és közben dolgozik, míg az üzleti marketing a beruházás elkészülésének legvégén startol. A különbség tehát markáns, könnyen észrevehető és értelmezhető: másról szól a két szakma, más a működési terület, a célok, mások a szakmai hatókörök. A marketing leegyszerűsítve elad, a PR pedig a környezeti kapcsolatokra vigyáz, és a hírnevet építi. Az ajánlatkérő előadta, hogy az eljárás becsült értéke - a korábbiaktól eltérően - nettó Ft-ban került meghatározásra, az alábbiakra tekintettel. A projektszintű közbeszerzési tervben valóban Ft becsült értékkel szerepelt az üzleti marketing szolgáltatás, tekintettel azonban a pályázati pénz felhasználhatóságára és a projekt zárásának idejére (2015. október 30. napja), a projekt megvalósítása során a becsült érték felülvizsgálata megtörtént és az

8 8 indikatív ajánlat bekérésével a becsült érték nettó Ft alá csökkent. Az ajánlattételi felhívásban továbbá hat hónap időtartamban került meghatározásra a teljesítés határideje, szemben a korábban készített egyéves időtartam alapul vételével meghatározott költségbecsléssel. Az ajánlatkérő a Kbt. 48. (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó kezdeményezési elemmel kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint a feladatlista tartalma elégséges volt a megfelelő ajánlattételhez, ugyanis az rögzítette a megjelenések számát, nyelvét, helyét, példányszámát és színét is. Az ajánlatkérő észrevételében rámutatott arra, hogy az ajánlattevőknek lehetőségük lett volna a Kbt. 42. szerinti kiegészítő tájékoztatás-kérés lehetőségével élni, amennyiben nem lett volna számukra egyértelmű, hogy az ajánlatkérő milyen kritériumokat vár el. Továbbá a támogatási szerződésben és a megvalósíthatósági tanulmányban sem kerültek megjelölésre mennyiségek. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a teljesítés tartalma a feladatlista és a szerződés VI./5. pontjában meghatározottakkal arányban áll, az ajánlatkérő a Kbt. 48. (2) bekezdésével, valamint a 310/2011. (XI.23.) Korm. rendelet 26. (2) bekezdés b) pontjával és a 28. (3) bekezdésével összhangban állította össze a közbeszerzési eljárás dokumentumait. Az ajánlatkérő az észrevételében foglalt indokok alapján kérte a Döntőbizottságot, hogy a Kbt (2) bekezdés b) pontjának megfelelően állapítsa meg a jogsértés hiányát. A hivatalbóli kezdeményezés az alábbi indokokra figyelemmel alaptalan, ezért a Döntőbizottság a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Kbt. rendelkezései alapján indította, így a Kbt (1) bekezdése szerint e jogorvoslati eljárásra a közbeszerzési eljárás megindításának a napján, azaz a május 21. napján hatályos Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A releváns jogszabályi rendelkezések a következők. A Kbt. 11. (3) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Kbt. 18. (2) bekezdése szerint amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A Kbt. 38. (3) bekezdés d) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét.

9 9 A Kbt. 46. (1) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A Kbt. 48. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 48. (2) bekezdése rögzíti, hogy a műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának a módjáról szóló 310/2011. (XII. 23. ) Korm. rendelet 26. (6) bekezdése szerint: (6) A műszaki leírásnak nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a vagy azzal egyenértékű kifejezést kell szerepeltetni. A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 18. (2) bekezdésben szereplő rendelkezést azzal, hogy nem számolta egybe a nyilvánosság biztosítására vonatkozó, valamint az üzleti marketing feladatok beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások becsült értékét. A Döntőbizottság elsődlegesen azt rögzíti, hogy az egybeszámítási kötelezettség fennállása körében azt kell vizsgálni, hogy az egyes szerződések között fennáll-e a műszaki-gazdasági funkcionális egység, valamint az időbeli összefüggés. Az egy közbeszerzés megítélésekor fontos tényező az időbeli összefüggés, amely azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget. Az egy közbeszerzés funkcionális megközelítését alkalmazva nem lehet az adott beszerzés tárgyától és feltételeitől függetlenül, általános érvénnyel megmondani, hogy pontosan milyen időtartam alatt megvalósított beszerzések számítandók egybe. Az, hogy a

10 10 két szerződés egy projekten belül, azonos célú támogatásból finanszírozott, indok lehet az egybeszámítás szabályainak az alkalmazására, de ezen körülmények fennállása miatt még nem alkalmazandó szükségszerűen. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A Bíróság rámutatott, azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekbe foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. A Bíróság C- 574/10. sz. ítélete alapján a beszerzés egységének megítéléséhez az építési beruházások kapcsán alkalmazott műszaki-gazdasági funkcionális egység irányadó szempontja más beszerzési tárgyak esetében is mérvadó. A műszakigazdasági funkció egysége, mint fő szempont mellett más körülmények is lehetnek, melyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá. Ilyen tényezők lehetnek különösen: - az egységes tervezés és döntés - ugyanazon ajánlatkérő személye - azonos jogalap és azonos feltételek a szerződés megkötésekor. A gyakorlatban a beszerzéseket elsősorban az egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága. Az egy cél megvalósítására irányuló szolgáltatások egységét alátámasztó szempontok között lehet a jogalkotói indokolás alapján az is, ha a szolgáltatások funkciójuk betöltésére csak együttesen alkalmasak. A fenti ismérvek tükrében a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a vizsgált esetben az időbeli egység nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a két szerződéskötés között két év telt el. A további egybeszámítási ismérvek közül az megállapítható, hogy ugyanazon ajánlatkérő hívta fel az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőket, azonban ezek egyike sem volt azonos a két eljárásban, mivel az ajánlatkérő álláspontja szerint a két szerződés teljesítésére nem lett volna képes egyazon ajánlattevő. A szerződések tartalmának vizsgálata alapján sem állapítható meg a két szerződés egysége és az sem állapítható meg, hogy az egyes szolgáltatások a funkciójuk betöltésére csak együtt lennének alkalmasak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az egyes eljárások beszerzési tárgyát képező szolgáltatások önállóan is betöltik a szerepüket. A Döntőbizottság a fentieken túlmenően rámutat arra is, hogy az egyes szerződések alapján elvégzendő feladatok nem fedik le egymást. A nyilvánosság biztosítása tárgyú szerződés rendeltetése és célja szerint arra irányult, hogy

11 11 dokumentálja a projekt előrehaladását és megfelelően biztosítsa az ezzel kapcsolatos sajtókommunikációs feladatok ellátását. Az üzleti marketing tárgyú szerződés célja ezzel szemben az, hogy a beruházás megvalósulását követően a megújult fürdő nyereségesen működjön, minden lehetséges módon növelje a jegyeladásokat. A Döntőbizottság mindezen körülmények figyelembevételével vizsgálta a hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt szerződéseket és azok eltérő tartalma, célja és időbelisége alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen tekintett el az egybeszámítási szabályok alkalmazásától. A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki leírással kapcsolatos kezdeményezési elem az alábbi indokokra tekintettel alaptalan. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban és a dokumentációban kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit. A mind a felhívásban, mind pedig a dokumentációban megadható, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás meghatározásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a Korm. rendelet tartalmazza. Az ajánlattevőknek az érvényes ajánlattételük érdekében úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy valamennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek, az ajánlatkérőt pedig az ajánlatok bírálatának során az a kötelezettség terheli, hogy az általa előre meghatározott feltételek szerint vizsgálja meg a benyújtott ajánlatokat, azok érvényessége szempontjából. A Kbt a szerint bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból álló eljárás esetén az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők nem éltek a Kbt. 45. szerinti kiegészítő tájékoztatás kérés eszközével és az eljárásban valamennyi ajánlattevő érvényes ajánlatot tett. A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések egyrészt megkövetelik az ajánlatkérőtől, hogy a beszerzési igényének megfelelő ajánlatok benyújtása érdekében pontosan határozza meg a beszerzés tárgyát, mennyiségét, másrészről azonban e kötelezettség teljesítése nem járhat azzal, hogy az a feladatok túlkonkretizálását vagy a verseny korlátozását eredményezze. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő a fent kifejtett két szélsőség közötti zsinórmérték mentén haladt a közbeszerzés tárgya és

12 12 mennyisége meghatározása tekintetében, így e körben jogsértés nem volt megállapítható, ezért a Döntőbizottság e kezdeményezési elem tekintetében is a jogsértés hiányát állapította meg. A fentiek szerint a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján a hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapította a jogsértés hiányát. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szoláltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint a Ket (2) bekezdés b) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén található - a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, március 8. Dr. Petró Szilvia sk közbeszerzési biztos Bankóné Nagy Helga sk közbeszerzési biztos Dr. Virágh Norbert sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium (1139 Budapest, Váci út ) 2. Mezőkövesdi VG Zrt. (3400 Mezőkövesd, Napfürdő u. 2.) 3. FÁRBO-2000 Kft. (1148 Budapest, Táborhely u.12.) 4. Platán Kiadó Bt. (9600 Sárvár, Ady Endre u. 8.) 5. Jorma Kft. (2100 Gödöllő, Tél u. 12.) 6. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 7. Irattár