A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai"

Átírás

1 Földtani Közlöny 128/2-3, (1998) Budapest A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Geothermal Potential Map of Danube Region concerning Hungary ROTÁRNÉ SZÁLKAI Ágnes 1 Abstract The target area of the DANREG project is on the northern part of the Little Hungarian Plain, the north-eastern part of the Transdanubian Range and the North-Hungarian Palaeogen Basin. A part of this programme is the geothermal revaluation of this territory. The purpose of the project is to carry out a uniform investigation of the thermal water reservoirs which exceed the national boundaries. These tepid- and thermal springs have been known for hundreds of years. The research area (consisting of different geological units) is built up of two independent, but connecting thermal water reservoir systems. One of the representatives of these two systems is the porous reservoir of the Neogen Basin in the Little Hungarian Plain. The other member is the karstic complex of the Transdanubian Range and its subsurface countinuation in the basement below the young sediments. The mainly aquitards sediments of the North-Hungarian Palaeogene Basin do not contain any significant thermal water reservoirs. Using the data of thermal water wells, hydrocarbonwells, and structural exploratory wells, as well as the geological hydrogeological maps, it was possible to produce the Geothermal Potential Map of this region. The scale of the map is 1: , and shows the distribution of the thermal water with respect to expected temperatures. The legend of the maps was compiled together with our Austrian and Slovak partners and it takes into account the differences in the basic data of the different countries. The differences between 4 temperature categories (< 20, 20-50, , >100 ) were examined. The respective temperatures examined represent the highest temperature of the existing aquifers. The map which has been created is a part of the map series of the DANREG project; the latter supplies geological, hydrogeological, and environmental information about the Danube Region. Manuscript received: Összefoglalás A DANREG program keretében a Duna menti területek (Kisalföldi-medence északi térségére, a Dunántúli-középhegység északkeleti részére, illetve az Észak-magyarországi paleogén medence nyugati szegélye) geotermikus viszonyainak újraértékelését végeztük irodalmi adatok alapján. Vizsgálataink célja az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata volt. E hévíztárolók langyos- és hévforrásait már évszázadok óta ismerik és hasznosítják. A különböző földtani szerkezeti egységekből felépülő térségben két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer található. É két rendszer képviselője egyfelől a Kisalföldimedence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, másfelől a Dunántúli-középhegység karsztos képződményeiből, és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent 1 Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest Stefánia út 14.

2 488 Földtani Közlöny 128/2-3 karbonátos alaphegység! képződményekből álló hévíztároló rendszer. A paleogén medencét kitöltő többnyire vízzáró kőzetek nem tartalmaznak említésre méltó hévízkészletet. A vizsgált térségben található termálkutak, szénhidrogénkutató fúrások, és szerkezetkutató fúrások adatai, valamint a rendelkezésünkre álló földtani és geotermikus adatokat tartalmazó vízföldtani térképek alapján megszerkesztettük a térség geotermikus jellemzőit általánosan bemutató geotermikus potenciál térképet. Az 1: méretarányú térkép a hévíztároló képződményekben elérhető legmagasabb térbeli eloszlását mutatja be. A várható legmagasabb meghatározására négy i tartományt különítettünk el (< 20, 20-50, , > 100 ). A szerkesztés alapjául a feltárható hévíztároló összletek térbeli határai, illetve a már meglévő hévíz- és egyéb kutakban mért és számított réteg-adatok szolgáltak. A általunk szerkesztett térkép része és kiegészítése a DANREG kutatási területre megszerkesztett térképsorozatnak, mely a térségben széles körű információkat szolgáltat a földtani, alkamazottföldtani, geofizikai kutatások számára. Bevezetés Az Ausztria, Szlovákia és Magyarország által közösen létrehozott DANREG projekt között a három ország szakembereinek együttműködésével a Duna menti területek állapotértékelését végezte földtani, környezetföldtani és vízföldtani szempontból. A projekt Magyarországon a Kisalföld északi részét, a Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyát és a Duna balpartja menti észak-magyarországi terület nyugati szélét érintette. Az újabb vizsgálatok mellett sor került a térség geotermikus viszonyainak újraértékelésére, melynek célja az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata volt. Az értékelésre csak irodalmi adatok szolgáltak alapul, új fúrás mélyítésére, illetve a meglévő hévízkutakban hidraulikai mérések végzésére nem volt lehetőség. A Dunántúli-középhegységnek, illetve a középhegységi mezozoos összlet mélybe süllyedt rögeinek langyos vizű és hévforrásait már évszázadok óta ismerik és hasznosítják. Európai viszonylatban is elsők közé tartozott a múlt század végén Budapesten a Margitszigeten (1867) és a Városligetben ( ) mélyült hévízkút, melyeket a század elején számos új fúrás követett. A Kisalföld északi részén a hévízfeltárás 1962-ben Győr városában kezdődött meg, és az ezt követő évtizedekben a hévízkutak száma megsokszorozódott. E térségek hévízviszonyaival számos tanulmány foglalkozott az országos hévízfeltárási lehetőségek vizsgálatán belül, míg a területet önállóan ALFÖLDI (1966, 1981), KORIM (1973, 1981), LIEBE (1982) és LORBERER (1977, 1982, 1986, 1996) vizsgálták. A geotermikus adottságok jellemzéséhez szükséges a földtani felépítés rövid áttekintése. Földtani felépítés A DANREG program keretében vizsgált magyarországi terület különböző földtani szerkezeti egységekre, a Kisalföldi-medence északi térségére, a Dunán-

3 ROTÁRNÉ Sz. A.: Geotermikus potenciál Magyarországon 489 túli-középhegység északkeleti részére, illetve az észak-magyarországi paleogén medence nyugati szegélyére esik. A Szlovákiában is folytatódó kisalföldi harmadidőszaki mélymedence aljzatát két eltérő korú és kifejlődésű egység alkotja. Az egységeket elválasztó Rábavonaltól nyugatra az aljzatot paleozoos-mezozoos metamorf képződmények építik fel. A medencealjzat a medence Ny-i peremén a felszín közelébe, illetve a felszínre emelkedik. A tektonikus vonaltól keletre eső területen a medencealjzat lisztrikus vetők mentén mélybe süllyedt középhegységi típusú mezozoos kőzetekből áll, melyek a Dunántúli-középhegység északkeleti részeként, a Gerecse, illetve a Pilis hegység területén felszínre bukkannak. A Rába-vonaltól nyugatra paleogén képződményeket nem ismerünk, ennek K-i oldalán a medence peremeken eocén képződmények jelenléte bizonytalan, ugyanakkor a triász alaphegységre diszkordánsan települő oligocén márgaagyagmárga rétegeket Komárom térségében elérték a fúrások. A miocén képződmények a medence peremeken szinte mindenhol megtalálhatók, és a medence középső régiójában nagy vastagságban vannak jelen. A miocén összletre a Kisalföldi-medence egész területén jelentős vastagságban nyugodt településű pannóniai képződmények települnek. A nagy vastagságú, főleg pélites alsópannóniai képződmények a medence peremén, illetve a kiemelkedéseken kivékonyodott rétegsorral jelennek meg. A felső-pannóniai képződményeket homok, homokkő, aleurit és agyagmárga váltakozása jellemzi. A rétegsort a területileg változó vastagságú, de a medencében általános elterjedésű negyedidőszaki folyóvízi, durvaszemcsés, törmelékes összlet zárja. A Gerecse hegységben az alaphegységet alkotó nagy vastagságú felső-triász karbonátos összletet vékony jura rendszer fedi. A kréta üledékeket a Dunántúli- -középhegység többi kifejlődésétől eltérő flis jellegű törmelékes sorozat alkotja. A hegység peremi területein (Tatabányai-medence, Dorogi-medence) jelentős vastagságú eocén és oligocén összlet található. A Budai- és Pilis-hegységben a nagy felszíni kiterjedésű és vastagságú triász összlet mellett szinte teljesen hiányoznak a jura és kréta képződmények, de az eocén és az oligocén sorozat megtalálható. A miocén üledékek csak kisebb foltokban jelentkeznek a térségben. Annál fontosabb képződmény a miocén vulkanizmus során keletkezett andezites összlet, amely a Viságrádi- és a Börzsönyhegység túlnyomó részét alkotja. A Pilisi-törés mentén északkelet felé mélybesüllyedő középalpi-óalpi szerkezet helyet ad a paleogén medencének és miocén vulkáni hegységnek. A harmadidőszaki üledékekkel fedett medencealjzat két részre különíthető, melyek a Rába-vonal keleti folytatásaként értelmezett Diósjenői-vonal mentén kapcsolódnak egymáshoz. A mélybesüllyedt középhegységi mezozoos alaphegységi képződményeket e tektonikai vonal mentén északi irányban vepori jellegű metamorf kristályos palákból álló aljzat váltja fel. Az eocénben megindult süllyedés következtében a térségben nagy vastagságú harmadidőszaki üledékek rakódtak le. A főként pélites oligocén képződmények törmelékes üledékekből álló megfelelői a medenceperemen találhatók. A miocén üledékképződés homokos, kavicsos üledékek lerakódásával kezdődött, melyeket mind vertikális,

4 490 Földtani Közlöny 128/2-3 mind horizontális irányban slír képződmények váltanak fel. A térség egyik legjellemzőbb miocén képződménye a bádeni andezitből és piroklasztikumokból álló vulkáni összlet. Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik A vizsgált terület földtani egységei két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszert alkotnak. E két rendszer képviselője egyfelől a Kisalföldi-medence porózus, neogén üledékeiből álló hévíztároló rendszere, másfelől a Dunántúli-középhegység felszíni és felszín közeli karsztos képződményei és a nagy vastagságú harmadidőszaki üledékkel fedett, lezökkent karbonátos alaphegységi képződményekből álló hévíztároló rendszer. A paleogén medencét kitöltő uralkodóan vízzáró kőzetek nem tartalmaznak említésre méltó hévízkészletet. A medencebeli hévíztároló rendszert döntően a felső-pannóniai törmelékes képződmények alkotják, a medence peremén azonban az idősebb miocén összlet is fontos lehet hévízbeszerzés szempontjából. A felső-pannóniai rezervoár minden irányból jól lehatárolható. A rezervoár felső határát a 35^10 izoterma felület alkotja, mely m közötti mélységben húzódik. Mélybeli kiterjedését az alsó-pannóniai impermeábilis rétegek határozzák meg. A rezervoár tál alakú képződmény, melyben jelentős hévíztároló szint települ m mélységben. A hévíztároló többszintes, sok telepes rendszert alkot, amely változó vastagságú (130 m) permeábilis homok, laza homokkő és ezeket elválasztó (120 m) impermeábilis aleurit, agyag-agyagmárga és márga váltakozásából épül fel. A vízadó rétegek kifejlődése és hidraulikus paraméterei széles határok között változnak. A medence belseje felé haladva a hévíztároló homokkő rétegek száma nő, de egyúttal az egyes rétegek vastagsága, hézagtérfogata és permeabilitása csökken, szoros összefüggésben a fiatal üledékes medencében lejátszódott rétegtömörödéssel, kompakcióval. A homoktestek gyakran lencsés kifejlődésűek, laterálisán nem követhetők nagy távolságon keresztül. Gyakori a homokkő és agyag-agyagmárga rétegek összefogazódása okozta több komponensű, nagy dimenziójú hévíztároló egységek és rendszerek megjelenése m mélység alatt a kompakció mértéke ugrásszerűen megnő, melynek következtében a rétegek vízadó képessége és porozitása hirtelen lecsökken. A hévízkutak legfontosabb adatait az I. táblázat ismerteti. Az alsó-pannóniai finomszemcsés, pélites összlet regionálisan vízzáró tulajdonsággal rendelkezik. A medence belsejében ez alkotja a porózus hévíztároló rendszer alsó határát. A pannóniai sorozat feküjét alkotó miocén sorozatban, amelyet uralkodóan aleurit és agyagmárga rétegek építenek fel, helyenként kisebb vastagságú porózus mészkő, meszes homokkő, homok és konglomerátum rétegek is előfordulnak. A miocén képződmények a medence belsejében a több ezer méter vastag pannóniai sorozat alatt, nagy mélységben helyezkednek el, ahol a nagymértékű

5 A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai The most important data of the geothermal wells of the porous reservoir system l. táblázat -Table I Hévízkataszteri szám Helység Kút száma Építés éve Talp (m) Nyugalmi vízszint (m) Vízhozam a/p) Kifolyóvíz Mélységi Mőmérséklet mérés mélysége (m) 10-4 Ács ,0 33, Győr ,0 28, Győr ,4 14, Győr ,0 23, Győr ,0 21, Csorna ,5 37, Győrszemere ,1 17, Abda ,0 10, Mosonmagyaróvár ,9 14, Mosonmagyaróvár ,0 16, Lébénymiklós ,0 49, Lébénymiklós ,0 25, Lipót ,0 18, Lipót ,5 25, Л9 Kapuvár ,0-12, Kapuvár ,0-10, Hegykő ,0 27, Petőháza ,0 3,

6 492 Földtani Közlöny 128/2-3 kompakció miatt kifejlődésüktől függetlenül termálvizet nem tartalmaznak. A medence peremén megfelelő mélységben települve azonban ezek a rétegek alkalmasak lehetnek termálvíz tárolására. A vizsgált térségben a miocén rezervoárok hévízbeszerzés szempontjából kevésbé jelentősek, hasznosításuk legtöbb esetben valamilyen másik tárolóval együttesen történik. A vizsgált kisalföldi területen két feltárásuk ismert: a süllyedek nyugati szélén Hegykő, illetve annak keleti peremén Bábolna térségében. A mezozoós hasadékos, karbonátos hévíztároló összlet a Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójának a Rába-vonalig terjedő mélybesüllyedt folytatása. Fő hévízadó képződményei a középső-felső-triász mészkövek, dolomitok, amelyeknek vastagsága helyenként a 3000 m-t is meghaladja. Az alaphegység hidraulikai szempontból is szoros kapcsolatban van a felszíni rétegekkel. A triász hévíztároló összlet a Dunántúli-középhegység területén felszínen lévő karbonátos képződményeken keresztül beszivárgó vízből kapja utánpótlását. A beszivárgó csapadékvíz kényszerpályák útján a mélybe áramlik, miközben egyre jobban felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a peremeken a karsztvíz nyugalmi szintjénél magasabb térszíni helyzet vízzáró, felső-kréta és paleogén képződmények fedik, s így a főkarsztba beszivárgott csapadékvíz túlnyomó része csak a medencealjzatban áramolva juthat el a megcsapolásokhoz, illetve a hegységperemeken szerkezeti vonalak mentén juthat a felszín közelébe. A vízmozgás olyan kényszerpályák mentén történik, amelyet alapvetően a karsztosodott alaphegység felszíne, illetve a karbonátos összlet felett települő vízzáró medenceüledékek feküfelszíne határoz meg. A feltolódások és áttolódások miatt a vízvezető karbonátos kőzettömegek folytonosságát helyenként vízrekesztő mezozoós rétegek, és ezek szerkezeti zónákba becsípett, elvonszolt rétegei szakítják meg, így az egyes törések vízvezető képessége korlátozott lehet. A kőzettömegben tározott karsztvíz jelentős része csak a feltolódás-sorok csapása mentén mozoghat a tárolóban a természetes megcsapolások felé. A jó vízvezető zónák főleg az ÉNY-DK irányú haránttörések, míg a hegység csapásirányával párhuzamos hosszanti, EK-DNY-i irányú törések többsége vízrekesztő jellegű. A hévízkutak legfontosabb adatait a II. táblázat mutatja be. Jelentőségük miatt fontos külön megemlíteni a Budapesten és környékén található hévforrásokat, és hévízkutakat melyek szintén a Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolóját csapolják meg (III. táblázat). A Duna mentén kialakult szerkezeti zóna lehetőséget biztosít a kiemelt karsztos területeken beszivárgott, és a mélybe áramlás közben felmelegedett víz felszínre jutására. A szerkezeti öv mentén azonban a közeli beszivárgási területekről hideg víz áramlik a megcsapolási helyek felé. A meleg és a hideg víz keveredési arányának megfelelően különböző ű források, gyakran forrás csoportok jelennek meg. Az észak-magyarországi paleogén medencét kitöltő paleogén és neogén üledékekben nem alakult ki említésre méltó hévíztároló rendszer. A 35 -nál magasabb ű jelentős vízadó képződmények ritkák, nem rendelkeznek megfelelő utánpótlással. Nagyobb hozamú termálvíz beszerzésre csak a mezozoós alaphegységi főkarsztvíztároló alkalmas, elsősorban azokon a területeken, ahol az alaphegység 1000 m-nél nagyobb mélységben helyezkedik el.

7 I ROTÁRNÉ Sz. к.: Geotermikus potenciál Magyarországon 493. táblázat- Table II Hőmérsékletmérés mélysége (m) Mélységi Kifolyóvíz Vízhozam (] Nyugalmi vízszint (m) Talp (m) Kút száma Helység 0 0 со ч< C Й С in O O -88,2 N Berkenye O О о сч -3,3 752,4 3/а Biatorbáey 692,6 O N m tn Ю 1200 о ю ,8 ю m а\ v > ,6 1 ю со С О Ю С О С О CS 15, С О ю С О Göd Leányfalu Szentendre С О 0 0 С О О о -31, ю Veresegyház 1900 со со" 1301,7 Visegrád со С О о -19,2 632,5 Törökbálint Geotermikus potenciál térkép Az egységes vizsgálati módszer kialakítása során figyelembe kellett venni az egyes országokban rendelkezésre álló adatok eltérő jellegét, valamint a hévíztároló képződmények országonként eltérő részletességű megkutatottságát. Részletes értékelésre ezért nem volt lehetőség, így célunk a térség geotermikus jellemzőit általánosan bemutató geotermikus potenciál térkép megszerkesztése volt. Az együttműködés végeredményeként megszerkesztett 1: méretarányú térkép (2. ábra)* a termálvíz elérhető legmagasabb eloszlását mutatja be. A várható legmagasabb meghatározására négy i tartományt különítettünk el (<20, 20-50, , >100 C). A szerkesztés alapját a feltárható hévíztároló összletek térbeli határai, illetve a már meglévő hévízkutakban mért, vagy rétegek határozták meg. A szerkesztéshez figyelembe vettük továbbá a területen található szerkezetkutató fúrások és szénhidrogénkutató fúrások adatait, az esetleges mért paramétereket. A hasadékos mezozoos tároló rendszerben uralkodó ek meghatározásánál figyelembe vettük a főkarsztvíztároló geotermikus jellemzőit ábrázoló térképet (LORBERER 1987). A Kisalföldi-medence területén tengerszint alatt 1000 m mélyen 50-60, 1500 m mélyen között változik a, míg a medence központi területén 2000 m mélységben a 90 -ot is meghaladhatja. Hévízkataszteri szám * A dolgozat térképmellékletét lásd a kötet végén.

8 A budapesti hévízkutak legfontosabb adatai The most important data of the geothermal wells of Budapest Hévízkataszteri szám Hely Kút száma Építés éve Talp (m) Nyugalmi vízszint (m) Vízhozam d/p) Kifolyóvíz Mélységi III. táblázat-table III Hőmérsékletmérés mélysége Lukács fürdő ,5-0, Gellért fürdő ,0-10, Margitsziget (XÜI.K) ,5 9, , Margitsziget ,7 9, Margitsziget ,5 6, , Szabadság fürdő ,0 9, , Elektromos művek ,0 2, Városliget (XIV. ker) ,0 13, Tétényi út (XI. ker) ,0 4, Városliget ,0 17, , Rudas fürdő , Csepel (XXI. ker) ,0 7, Lukács fürdő ,0-1, Csepel ,0 7, Lukács fürdő 10a ,2-2, Zugló ,0 10, Rudas fürdő ,3-0, , Gellért rakpart ,0-8, Gellért rakpart ,4-1, Elektromos művek ,0 1, Várkert (I. ker) ,0 16, Budafok (XXII. ker) ,0 1, Lukács fürdő ,2 0,

9 Hévízkataszteri szám Hely Kút száma Építés éve Talp (m) Nyugalmi vízszint (m) Vízhozam d/p) Kifolyóvíz Mélységi Hőmérsékletmérés mélysége Pesterzsébet (XX. ker) , , Rácz fürdő Lukács fürdő , Margitsziget , ,5 37, Lukács fürdő , Közraktár u. (IX. ker) , Kvassay J. út , Rudas fürdő , , Rácz fürdő Apenta , , Engels tér (V. ker) , Gellért-rakpart , Gellért-táró , Gellért-táró , Gellért-táró , , Rudas fürdő , , Rudas fürdő , , Rácz fürdő , , GANZ-MÁVAG (X. ker) , Rudas fürdő , Apenta , Lukács fürdő ,

10 496 Földtani Közlöny 128/2-3 A karbonátos tárolóban az áramlási pályákat elsősorban a törések, tektonikai vonalak határozzák meg, ezért a különböző mélységekben uralkodó területileg is igen változó. A mélyben áramló, felmelegedett víz feláramlási helyei a hegység peremi területeinek szerkezeti zónáihoz kötöttek. Ilyen zóna mentén találhatók a Duna-menti termális karsztforrások, illetve itt mélyültek a terület legfontosabb hévízkútjai is. Tovább nehezíti a eloszlásának pontos meghatározását, hogy a feláramlási területeken a felmelegedett karsztvíz helyenként a beszivárgó hideg vizekkel keveredve jelenik meg. A hegyvidéki, beszivárgási területen nem áll rendelkezésre konkrét mérési adat, de a karsztvíz e feltehetően 1000 m mélységben sem haladja meg a 20 -ot. A kutatási területen a geotermikus gradiens értéke igen széles határok között változik. A Kisalföldi medence térségében értéke 3247 /km. A Dunántúli-középhegység területére a geotermikus gradiens értéke nem határozható meg. A termálvíz feltárás szempontjából perspektivikus területeket bemutató geotermikus potenciál térkép szerkesztéséhez nem vizsgáltuk a termálvízkészleteket, sem pedig a kitermelhető termálvíz mennyiségét. A regionális kiterjedésű hévíztároló rendszerekbe történő bármilyen beavatkozás nagy távolságban érezteti hatását. Mind a neogén porózus, mind a mezozoos karbonátos rezervoárokban a több évtizede tartó víztermelés miatt a sztatikus rétegnyomás csökkenése figyelhető meg. Ez a nyomáscsökkenés az egész régióra jellemző, és együtt jár a nyugalmi vízszint csökkenésével, amely ma már több méteres nagyságrendű. A általunk szerkesztett térkép része és kiegészítése a DANREG kutatási területre megszerkesztett térképsorozatnak, mely a térség széles körű információkat szolgáltat a földtani, alkamazott-földtani, geofizikai kutatások számára. Irodalom - References DÖVÉNYI, P., HORVÁTH, F., LIEBE, P., GÁLFI, ]., ERKI, I. 1983: Geothermal conditions of Hungary - Geophisical Transaction 29/1, FRANYÓ F., JUHÁSZ Á., DEÁK M., VÉGH S., BIHARI D., KORPÁSNÉ HÓDI M., RÓNAI A., Szűcs L. 1971: Magyarázó Magyarország 1: es térképsorozatához. - L-33-VI. Győr, MÁFI Kiadvány, Budapest 157 p. JÁMBOR Á., MOLDVAY L., RÓNAI A. 1966: Magyarázó Magyarország 1: es térképsorozatához. - L-34-II. Budapest, MÁFI Kiadvány, Budapest, 358 p. KORIM K. 1973: A Kisalföld hévizei az újabb kutatások tükrében - Hidrológiai Közlöny 53/11., KORIM K. 1981: Üledékes medencében előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei - GEOINFORM 1981, MÁFI Kiadvány, Budapest, 102 p. LIEBE P., LORBERER Á. 1982: A Kisalföld hévízföldtani viszonyai - Magyarhoni Földtani Társulat Kiadványa - Építésföldtani Ankét Győr, október 22-25, LORBERER Á. 1977: Hidrogeológiai adatok a mélységi vizek mozgásviszonyainak ismeretéhez - Hidrogológiai Közlöny 57/9, LORBERER Á. 1986: A Börzsöny- és a Cserhát-hegységek és előterük hévízbeszerzési lehetőségeinek összefoglalása - VITUKI, Kézirat 28 p.

11 ROTÁRNÉ Sz. A.: Geotermikus potenciál Magyarországon 497 LORBERER Á. 1987: A mezozóos karsztvíztároló geotermikus jellemzői (1: ), - VITUKI, Kézirat. LORBERER Á. 1987: A mezozóos főkarsztvíztároló geotermikus jellemzői. M=l: VITUKI, Kézirat. LORBERER Á. 1996: Négyoldalú (szlovén-osztrák-szlovák-magyar) közös hidrogeológiai kutatás a Ny-Dunántúli határterületeken, különös tekintettel a felsőpannóniai hévíztárolóra. - VITUKI, Kézirat, 37 p. Magyarország hévízkútjai I-VI. Kötet. - VITUKI Kiadvány, Budapest, 1988 p. SZENTES F., VÍGH G., BÖJTÖSNÉ VARRÓK K., DÉR I., Szűcs L. 1968: Magyarázó Magyarország 1: es térképsorozatához. - L-34-I. Tatabánya, MÁFI Kiadvány, Budapest, 158 p.

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI - TERMÁLKARSZT GYÓGYVIZEK MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI - TERMÁLKARSZT GYÓGYVIZEK MAGYARORSZÁGON A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI - TERMÁLKARSZT GYÓGYVIZEK MAGYARORSZÁGON Gáspár Emese geológus Aquaplus Kft, Hidrogeológiai Iroda,

Részletesebben

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI Virág Margit, Dr. Szűcs Péter, Lakatos Attila, Mikó Lajos VIZITERVEnviron

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ: EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN Rotárné Szalkai Ágnes 1, Radovan

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

A Ny-Pannon medence határokkal osztott geotermikus rezervoárjai

A Ny-Pannon medence határokkal osztott geotermikus rezervoárjai A Ny-Pannon medence határokkal osztott geotermikus rezervoárjai Nádor Annamária, Tóth György, Uhrin András, Fodor László, Tóthné Makk Ágnes, Palotás Klára, Selmeczi Ildikó, Rotárné Szalkai Ágnes, Sz cs

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

A budapesti karsztos hévizek potenciál- és nyomásviszonyainak értékelése

A budapesti karsztos hévizek potenciál- és nyomásviszonyainak értékelése A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2010 63 A budapesti karsztos hévizek potenciál- és nyomásviszonyainak értékelése Evaluation of the potential and pressure field of the thermal karst waters

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS SZATMÁR MEGYÉK GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI GEOTHERMAL CONDITIONS OF THE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG AND SATU MARE TRANSBOUNDARY REGION

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS SZATMÁR MEGYÉK GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI GEOTHERMAL CONDITIONS OF THE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG AND SATU MARE TRANSBOUNDARY REGION Műszaki Földtudományi Közlemények, 84. kötet, 1. szám (2013), pp. 127 132. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG ÉS SZATMÁR MEGYÉK GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAI GEOTHERMAL CONDITIONS OF THE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG AND SATU MARE

Részletesebben

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI Kutatási program a Hajdú-Bihar Bihar-Bihor Bihor Eurorégi gió terület letén átnyúló termálv lvíztestek hidrogeológiai giai viszonyainak és állapotának megismerésére re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2

Részletesebben

BUDAI KARSZTRENDSZER UTÁNPÓTLÓDÁSI VISZONYAINAK

BUDAI KARSZTRENDSZER UTÁNPÓTLÓDÁSI VISZONYAINAK SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék BUDAI KARSZTRENDSZER UTÁNPÓTLÓDÁSI VISZONYAINAK HIDRODINAMIKAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei

Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei Budapest felszíni és felszín alatti vízkészletei Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet Dr. Lorberer Árpád Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Óbudai

Részletesebben

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet Geotermikus tárolók Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet A földkérget alkotó kőzetek nem homogén anyagok, a teret csak ritkán töltik ki hézagmentesen. A magmás kőzetek (pl. gránit, bazalt, andezit

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig Szűcs Péter Fejes Zoltán Kompár László Zákányi Balázs Fekete Zsombor Turai Endre Új eredmények a Tokaji-hegység Gyulai Ákos Hartai Éva Székely Ferenc Deák József Palcsu László hidrogeológiai viszonyainak

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin

Részletesebben

HOL VAN TERMÁLKARSZTVÍZ A BÜKK-TÉRSÉGBEN?

HOL VAN TERMÁLKARSZTVÍZ A BÜKK-TÉRSÉGBEN? Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 291-298. HOL VAN TERMÁLKARSZTVÍZ A BÜKK-TÉRSÉGBEN? Lénárt László egyetemi docens Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet,

Részletesebben

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARORSZÁGI RÉSZÉNEK HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSE A Magyar Állami Földtani Intézet hozzájárulása a feladat megoldásához.

A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARORSZÁGI RÉSZÉNEK HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSE A Magyar Állami Földtani Intézet hozzájárulása a feladat megoldásához. A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYARORSZÁGI RÉSZÉNEK HIDROGEOLÓGIAI MODELLEZÉSE A Magyar Állami Földtani Intézet hozzájárulása a feladat megoldásához. Tóth György 1 - Rotárné Szalkai Ágnes 1 - Horváth István 1 A hazai

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

Boda Erika. Budapest

Boda Erika. Budapest Geotermikus energiavagyon becslésének módszere Boda Erika Külsı konzulens: Dr.Zilahi-Sebess László Belsı konzulens: Dr. Szabó Csaba Budapest 2009.06.10 A geotermikus energiavagyon becslés során meghatározandó

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

XL Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő gazdálkodásban

XL Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő gazdálkodásban XL Pannon hidrogeológiai modell fejlesztése és lehetőségei a vízgyűjtő gazdálkodásban Tóth György Horváth István Muráti Judit Rotárné Szalkai Ágnes Szőcs Teodóra Vető István Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)

A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) Dr Dövényi Péter docens, MTA Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar Állami Földtani Intézet IV.

Részletesebben

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET. Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program,

HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET. Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program, A BUDAPESTI TERMÁL-KARSZTVIZEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE TÉZISFÜZET POYANMEHR ZAHRA Földtudományi Doktori Iskola, Földtan-Geofizika Doktori Program, Doktori iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

GEOTERMIKUS ENERGIA OKTATÁSI SEGÉDANYAG MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN DR. KULCSÁR BALÁZS FŐISKOLAI DOCENS KERETÉBEN

GEOTERMIKUS ENERGIA OKTATÁSI SEGÉDANYAG MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN DR. KULCSÁR BALÁZS FŐISKOLAI DOCENS KERETÉBEN GEOTERMIKUS ENERGIA OKTATÁSI SEGÉDANYAG MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS FŐISKOLAI DOCENS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI TANSZÉK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG J E L E N T É S

MAGYARORSZÁG J E L E N T É S MAGYARORSZÁG Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt

Részletesebben

EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Zárójelentés 2007. december 22. Zárójelentést összeállította: Hegyi Róbert VKKI Tahy Ágnes VKKI Tóth Tünde VKKI Közreműködtek:

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN

AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászai, 77. kötet (2009) AZ EGRI TERMÁLVIZEK EREDETE, TERMÉSZETES NYOMJELZŐK ALAPJÁN Dr. Deák József ügyvezető G WIS Kft., 21020. Dunakeszi, Alkotmány u. 45

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László Magyar Földtani és Geofizikai

Részletesebben

HIDROGEOFIZIKAI ALKALMAZÁSOK A SZERENCSI TERMÁLVÍZKUTATÁSBAN HYDROGEOPHYSICAL APPLICATIONS IN THE THERMAL WATER RESEARCH OF SZERENCS

HIDROGEOFIZIKAI ALKALMAZÁSOK A SZERENCSI TERMÁLVÍZKUTATÁSBAN HYDROGEOPHYSICAL APPLICATIONS IN THE THERMAL WATER RESEARCH OF SZERENCS HIDROGEOFIZIKAI ALKALMAZÁSOK A SZERENCSI TERMÁLVÍZKUTATÁSBAN HYDROGEOPHYSICAL APPLICATIONS IN THE THERMAL WATER RESEARCH OF SZERENCS Prof. Dr. SZŰCS Péter 1, FEJES Zoltán 2, KORMOS Katalin 3 egyetemi tanár

Részletesebben

A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE

A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A RECSKI MÉLYSZINTI BÁNYAÜZEM HATÁSA A MÁTRADERECSKEI ÉS A BÜKKSZÉKI HÉVÍZRENDSZERRE Dr. Somody Anikó ügyvezető igazgató ZábrákKft.

Részletesebben

A BUDAPESTI TERMÁL-KARSZTVIZEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK

A BUDAPESTI TERMÁL-KARSZTVIZEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK A BUDAPESTI TERMÁL-KARSZTVIZEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK HIDROGEOKÉMIAI ÉRTÉKELÉSE Doktori értekezés POYANMEHR ZAHRA Témavezető: Prof. Dr. Füst Antal, az MTA doktora Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS

HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS HIDROGEOFIZIKAI KUTATÁSOK A TOKAJI-HEGYSÉG DÉLI RÉSZÉN HIDROGEOPHYSICAL RESEARCH IN THE SOUTHERN PART OF THE TOKAJ MOUNTAINS FEJES Zoltán 1 Dr. SZŰCS Péter 2 SZLABÓCZKY Pál 3 doktorandusz 1, egyetemi tanár

Részletesebben

A Mura Zala-medence numerikus áramlási modellje

A Mura Zala-medence numerikus áramlási modellje A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2011 145 A Mura Zala-medence numerikus áramlási modellje Numerical flow model of the Mura Zala Basin TÓTH GYÖRGY 1, MURÁTI JUDIT 1, NINA RMAN 2, JURE KRIVIC

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben